15.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 434/51

Előadó:

Michael IKRATH

Társelőadó:

Carlos TRIAS PINTÓ

1.1

Az EGSZB üdvözli azt a tényt, hogy ebben a szakaszban az Európai Bizottság tartózkodik a szabályozó intézkedésektől, és támogatja azt az eltökéltségét, hogy a megfelelő versenyszabályokat alkalmazza, ha ez szükségesnek bizonyulna az egyenlő versenyfeltételek és a fogyasztóvédelem biztosítása érdekében.

1.2

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését, amely az egységes piacnak a cselekvési terv segítségével történő elmélyítését célozza. Ez megköveteli egyrészről a gazdasági és monetáris unió fokozatos bővítését, másrészről a pénzügyi termékek és szolgáltatások további harmonizációját a digitális innovációval összekapcsolódóan, tisztességes, technológia- és üzletimodell-semleges versenyfeltételek fenntartásával.

1.3

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket a jelenleg megvalósítás alatt álló páneurópai szabványok széles körének mélyreható, harmonizált, koordinált és módszeres alkalmazása céljából annak biztosítása érdekében, hogy azok teljes mértékben kiterjedjenek a fogyasztókra, és emellett megvédjék őket az új pénzügyi forgatókönyvekkel kapcsolatos számos kockázattól.

1.4

Az EGSZB megjegyzi, hogy különös figyelmet kell szentelni a hagyományos lakossági bankoknak („unalmas bankok”) mint az ilyen termékek és szolgáltatások kulcsfontosságú közvetítőinek. Hagyományosan ezek a bankok – különösen a regionális vagy helyi bankok – magas szintű bizalmat élveznek az uniós fogyasztók részéről, akiknek a szolgáltatóváltásra való hajlandósága meglehetősen alacsony. Mindazonáltal az egységes piac, valamint a személyek és áruk szabad mozgása eszméjének hangsúlyozása érdekében támogatni kell a határon átnyúló termékeket.

1.5

Ugyanakkor foglalkozni kell az olyan fogyasztói aggodalmakkal, mint például a nyelvi és jogszabályi különbségek, a külföldi illetőségűekre kirótt magasabb díjak, a bizonyos pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez való hozzáférés megtagadása a külföldi illetőségűektől, az adókülönbségek, a pénzmosásra vonatkozó jogszabályok túlzott kihasználása vagy a devizaárfolyam-kockázatok.

1.6

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy hány gazdaságilag sebezhető hitelfelvevő vesz fel saját hazájában nem elérhető, határokon átnyúló fogyasztói kölcsönöket („loan shopping”), és teszi ki magát ezzel a túlzott eladósodás magas kockázatának.

1.7

A pénzügyi termékek és szolgáltatások összehasonlíthatósága és átláthatósága érdekében, a tagállamok egyenlő versenyfeltételeinek garantálása céljával az EGSZB olyan lépések megtételét javasolja, amelyek biztosítják, hogy a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó adóügyi intézkedések többé ne jelenthessék a tisztességes verseny akadályát.

1.8

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon az Európai Uniót alkotó különböző jogrendszerekben létező sokféle pénzügyi termékre vonatkozó megfelelő, független, kötelezően hitelesített összehasonlító eszközökről.

1.9

Az EGSZB javasolja szabályok előírását az olyan nem európai IT-óriások vonatkozásában, mint a Google, az Apple stb., amelyek ügyféladatbázisaikat személyre szabott termékek közvetlen értékesítésére használhatják anélkül, hogy alá kellene vetniük magukat az EU fogyasztóvédelmi szabályainak és más rendelkezéseknek.

1.10

Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy a digitalizáció folyamatosan és állandóan változtatja a fogyasztói magatartást. Ezért üdvözli és támogatja azt, hogy az Európai Bizottság a digitális egységes piac erősítésére összpontosít, különös figyelmet szentelve a pénzügyi szolgáltatásoknak. Az Európai Bizottság helyesen összpontosít a határokon átnyúló digitális forgalmazást gátló akadályok (területi alapú tartalomkorlátozás) felszámolására. Az EGSZB véleménye szerint ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a fogyasztók számára megvalósuljon a pénzügyi szolgáltatások valódi egységes piaca.

1.11

Az EGSZB úgy véli, hogy a pénzügyi technológia területén, a fenntartható szabályozás érdekében és a pénzügyi stabilitás lehető legnagyobb mértékű megőrzésének szándékával, egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani mindazok számára, akik a szóban forgó pénzügyi szolgáltatásokat nyújtják, és hogy mindenkor elsőbbséget kell, hogy élvezzenek azok a fogyasztók számára nyújtott garanciák, amelyek a hagyományos bankszektorban is léteznek.

1.12

Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság a cselekvési tervben már szereplő fogyasztói termékek mellett határozzon meg további termékeket, amelyek egyszerűek, azonos jellemzőkkel rendelkeznek, és így összehasonlíthatóak és átláthatóak. Így lehetőség nyílik arra, hogy ezeket „kiemelt termékként” különböző elosztó rendszerek (pénzügyi technológia, hagyományos bankfiókok stb.) útján az egész Unióban kínálják, és arra bátorítsák a fogyasztókat, hogy bízzanak ezekben a termékekben. A termékkel és a termék átláthatóságával kapcsolatos megbízható tájékoztatás birtokában a fogyasztók az EU egész területéről és kockázatmentesen választhatják ki a legjobb szolgáltatót.

1.13

Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében meg kell erősíteni az egyazon pénzügyi szolgáltatás irányításában érintett különböző felek függetlenségét, ugyanis ez elősegíti a pénzügyi szolgáltatások jó irányítását és hatékony felügyeletét.

1.14

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy időszakosan felül kell vizsgálni, hogy az egyes szabványok milyen hatással vannak a fogyasztóknak szánt pénzügyi termékek és szolgáltatások fejlesztésére, ezzel egyidejűleg pedig megfelelően erősíteni kell a felügyeleti hatóságok erőforrásait. Rámutat arra is, hogy a határon átnyúló ügyletekhez a fogyasztói bizalom javításában kulcsfontosságú tényezőként hatékony alternatív vitarendezési (AVR) és online vitarendezési (OVR) mechanizmusokra van szükség.

1.15

Végső soron, ha azt akarjuk, hogy a polgárok és üzleti vállalkozások számára elért eredmények hatásosak és hatékonyak legyenek a költségek minimalizálása terén, az EGSZB szerint minden e témával kapcsolatos intézkedésnek vagy szövegnek a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) elveire kell épülnie, illetve ezeket kell figyelembe vennie. Fontos, hogy – anélkül, hogy veszélyeztetnék az e területen kitűzött egyértelmű célokat – az erre vonatkozó jövőbeni jogszabályok és szabályozások egyszerűek maradjanak és megszüntessék a szükségtelen terheket. Hasonlóképpen, annak érdekében, hogy létrejöhessen a valódi, nem széttöredezett egységes piac, minden nemzeti vagy regionális szintű túlszabályozást el kell kerülni.

2.1

A cselekvési terv célja, hogy bővebb választékot és EU-szerte jobb hozzáférést biztosítson az európai fogyasztóknak a pénzügyi szolgáltatásokhoz.

2.2

Olyan pénzügyi szolgáltatásokat fed le, amelyek fontos szerepet játszanak a fogyasztók mindennapi életében, mint pl. a folyószámlán lévő megtakarítás, pénzforgalmi szolgáltatások, hitelkártyák, jelzáloghitelek és egyéb hitelek és különböző típusú biztosítások.

2.3

A cselekvési terv szerves részét képezi egy mélyebb és tisztességesebb egységes piac fejlődésének. A pénzügyi szolgáltatások szempontjából ez azt jelenti, hogy a pénzügyi szolgáltatók közötti és a fogyasztói választék terén mutatkozó versenynek javulnia kell, hogy a fogyasztók élvezni tudják az alacsonyabb árakból, magasabb minőségű termékekből és az innovációból származó előnyöket.

2.4

Biztosítani kell, hogy a fogyasztók szabadon választhassanak az egész uniós piacon elérhető pénzügyi szolgáltatások és termékek széles köréből; annak, hogy a szolgáltató melyik tagállamban található, már nem kellene releváns tényezőnek lennie.

2.5

A pénzügyi szolgáltatások és termékek szolgáltatóinak képeseknek kell lenniük arra, hogy kiaknázzák az uniós szintű piac (az egységes piac) lehetőségeit.

2.6

Az Unió már számos intézkedést fogadott el annak érdekében, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén egy egységes piacot hozzon létre a fogyasztók számára. Ilyen intézkedés volt a fizetési számlákról (1), a jelzáloghitelről (2) és a biztosításforgalmazásról szóló irányelv (3), a tőkepiaci unió létrehozásáról szóló cselekvési terv (4), az Európa belső piacára irányuló stratégia (5) és a digitális egységes piacra irányuló stratégia (6).

2.7

Ezt a cselekvési tervet – az Európai Bizottság zöld könyvére (7) vonatkozó konzultációkra alapozva – abból a célból szövegezték meg, hogy beazonosítsa és megoldja a fennmaradó akadályokat.

2.8

A cselekvési terv három fő területre összpontosít:

2.9

Tekintettel arra, hogy jelenleg a fogyasztók csupán 7 %-a használja más tagállam pénzügyi szolgáltatásait, a cselekvési terv kiemelt figyelemben részesíti a pénzügyi technológiák és az online vállalkozások fejlesztését.

3.1

Az EGSZB megállapítja, hogy a pénzügyi szolgáltatások egységes uniós piacának megteremtése érdekében számos uniós pénzpiaci projekt harmonizációjára van szükség. A tőkepiaci unió például minden uniós tagállamra hatással van; a bankunió a három pillérével azonban csupán az euróövezetre vonatkozik, az „új” tagállamok piacait nem veszi figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások és termékek biztosításának reménye láthatatlan falakba ütközik.

3.2

Az EGSZB ezért szükségesnek tartja a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának további elmélyítése mellett a gazdasági és monetáris unió egyidejű és további bővítését: amennyiben nem csatlakozik minden ország fokozatosan az egységes valutához – különös tekintettel a digitális területre –, akkor lehetetlenné válik a teljes cselekvési terv végrehajtása. Fennáll annak a veszélye is, hogy az alternatív digitális valuták, mint a bitcoin kihasználják a jelenlegi helyzetet, ami aláásná a biztonságot, az adatvédelmet és a fogyasztók határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások iránti bizalmát.

3.3

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy jelenleg a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások kereskedelmét helyi és regionális üzleti modellnek tekintik. Ezért amíg fennállnak az új pénzügyi környezettel kapcsolatos aggodalmak és bizonytalanságok, az EGSZB egyetért az Európai Bizottság megállapításával, miszerint „a lakossági pénzügyi szolgáltatások vásárlóinak többsége alighanem megmarad a hazai szolgáltatóknál” (8).

3.4

Az EGSZB szerint a tagállamok különböző adóügyi rendelkezései hatalmas akadályt jelentenek a pénzügyi termékek összehasonlíthatósága és átláthatósága számára. A kulcsfontosságú termékek vonzereje gyakran azok adóügyi ösztönzőitől függ, ami azonban csak a tagállami adófizetőknek kedvez. Továbbá az adókikerülés elleni harc, amely a külföldi számlatulajdonosokat tisztességtelen adózás gyanújába keveri, szintén komoly akadályt jelent a határokon átnyúló pénzügyi piac útjában. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy foglaljon bele kiegészítő javaslatokat a cselekvési tervbe.

3.5

Az Európai Bizottság számottevő igyekezete ellenére az Eurobarométer 446 szerint eddig az uniós polgárok csupán 7 %-a vett igénybe határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat. Szintén tisztázatlan, hogy hány gazdaságilag sebezhető hitelfelvevő vesz fel saját hazájában nem elérhető, határokon átnyúló fogyasztói kölcsönöket („loan shopping”), és teszi ki magát ezzel a túlzott eladósodás magas kockázatának. Az EGSZB ezért tanulmány készítését javasolja ebben a témában.

3.6

Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ez a határokon átnyúló igény az ugyanazon nyelvet beszélő, határ menti régiókra jellemző. Emellett még a nemzeti piacok tekintetében is a fogyasztók kevesebb mint egyharmada vált szolgáltatót. Az egyik fő oka ennek leginkább a hagyományos helyi vagy regionális lakossági bankokkal való magas szintű elégedettség (lásd: EBS 446). Ebben a tekintetben az EGSZB arra mutat rá, hogy a regionális lakossági bankok jövedelmezősége a pénzügyi válság óta rendkívüli nyomás alatt van. Ezért meg kell fontolni azt, hogy a bankoknak milyen módon kellene viselniük az egyéb tagállamokból származó fogyasztók viszonylag kis csoportjával járó magas költséget. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon a pénzügyi termékek alacsony arányú határon átnyúló vásárlásának egyéb okaival – pl. különböző nyelv és jogszabályok, magasabb költségek a külföldi illetőségűek számára, hozzáférés megtagadása bizonyos pénzügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez a külföldi illetőségűek számára, adózási különbségek, pénzmosási jogszabályok túlzott kihasználása, valutaváltás kockázata stb.

3.7

Ebben az összefüggésben az EGSZB szükségesnek tartja, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak arra, hogy megőrizzék a helyi és regionális lakossági bankoknak a fogyasztók bizalmát élvező pénzügyi szolgáltatókként betöltött szerepét. Ehhez sokkal differenciáltabb bankszabályozásra van szükség, az arányosság elvének következetes alkalmazásával (9). Csak ezen feltételek mellett tudnak ezek a bankok vezető innovátorként vagy az innováció követőiként sikeresen működni.

3.8

Az EGSZB véleménye szerint az Európai Bizottság jogosan kitűzött céljai elérésének előfeltétele az, hogy a pénzügyi ágazat képes legyen az egységes piac kialakításához szükséges korszerű technológiák felhasználására, és ez az ágazat pénzügyileg megbízható és biztonságos maradjon a fogyasztók és a befektetők számára.

3.9

Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy a digitalizáció folyamatosan és állandóan változtatja a fogyasztói magatartást. Ezért üdvözli és támogatja azt, hogy az Európai Bizottság a digitális egységes piac erősítésére összpontosít, különös figyelmet szentelve a pénzügyi szolgáltatásoknak. Az Európai Bizottság helyesen összpontosít a határokon átnyúló digitális forgalmazást gátló akadályok (területi alapú tartalomkorlátozás) felszámolására. Az EGSZB véleménye szerint ez jó lehetőség arra, hogy a fogyasztók számára létrehozzák a pénzügyi szolgáltatások valódi egységes piacát. Mindazonáltal (a 3.6. pontban leírtak szerinti) további intézkedések is szükségesek.

3.10

Az EGSZB osztja az Európai Bizottság véleményét, amely szerint egyrészt a jövőbeni munkát főként a korábban elfogadott jogszabályok (lásd 2.6. pont) megfelelő végrehajtására kell összpontosítani. Másrészt további intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a fogyasztók élvezhessék a pénzügyi szolgáltatások egész EU-ra kiterjedő egységes piacának előnyeit.

3.11

E tekintetben az EGSZB üdvözli azt a tényt, hogy a cselekvési terv ambiciózus ütemtervet tartalmaz, és azt várja, hogy a nemzeti jogalkotók, felügyeleti hatóságok és fogyasztói szervezetek teljes mértékben kiveszik majd a részüket a megvalósításból. Ebben fontos szerep jut a szociális partnereknek is.

3.12

Az EGSZB hasonlóképpen üdvözli azt a tényt, hogy a piaci szereplők több lehetőséget kapnak, hogy fejlesszék egyedi pénzügyi szolgáltatásaikat, különösen a digitális innovációra tekintettel. Ez kellőképpen figyelembe veszi a tagállamokban tapasztalható, jelenleg igen különböző piaci feltételeket, ami összhangban van a közös céllal.

3.13

Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság a cselekvési tervben már vázoltak mellett határozzon meg olyan további, könnyen összehasonlítható és teljesen átlátható termékeket, amelyek egyszerűek és azonos jellemzőkkel rendelkeznek. Így lehetőség nyílik arra, hogy ezeket „kiemelt termékként” különböző elosztó rendszerek (pénzügyi technológia, hagyományos bankfiókok stb.) útján az egész Unióban kínálják és arra bátorítsák a fogyasztókat, hogy bízzanak ezekben a termékekben. A termékkel és a termék átláthatóságával kapcsolatos megbízható tájékoztatás birtokában (harmonizált terminológia, a túlzottan szakmai jellegű leírások elkerülése, egyszerű és érthető szerződéses feltételek) a fogyasztók az EU egész területéről és kockázatmentesen választhatják ki a legjobb szolgáltatót.

3.14

Az EGSZB véleménye szerint az új online technológiák és az összehasonlítható és átlátható fogyasztói termékek hatékony kombinációja kritikus fontosságú lesz a pénzügyi szolgáltatások mélyebb egységes piacának további fejlődésében.

3.15

Ezért az EGSZB üdvözli, hogy a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről június 1-én közzétett európai bizottsági vitaanyag kulcsfontosságú szempontokat tartalmaz az uniós pénzügyi termékek és szolgáltatások harmonizációjára vonatkozóan. Ez különösen vonatkozik az egyenlő versenyfeltételek kialakítására a tagállamok, és ennélfogva a pénzügyi szolgáltatók között. A GMU-ra vonatkozó uniós javaslatok így egyszerűsítik a sokféle „határokon átnyúló” pénzügyi termék összehasonlíthatóságát és bemutatását.

3.16

Ebben az összefüggésben az EGSZB fontosnak tartja azt is, hogy továbbra is kérje a pénzügyi technológiák szabályozását. A 2008–2010 közötti pénzügyi válság alatt az igen szigorú szabályozás (Bázel III., negyedik tőkekövetelményi irányelv) volt az egyike azoknak a tényezőknek, amelyek miatt a hagyományos lakossági bankok többé nem voltak képesek megfelelően betölteni fő szerepüket (hitelezés kkv-k és magánszemélyek számára); eközben a pénzügyi technológiák nem tartoznak e szabályozás hatálya alá. Ezért az EGSZB kéri, hogy – a fogyasztóknak nyújtott, határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv létrehozását megelőzően – teremtsék meg az egyenlő versenyfeltételeket a hagyományos lakossági bankokra és a pénzügyi technológiákra alkalmazandó rendelkezések terén (10).

3.16.1

Feltétlenül szükséges, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a pénzügyi technológiákkal kapcsolatos olyan fogyasztói aggodalmakkal, mint a személyes adatok és a magánélet védelme, a jogorvoslati mechanizmusok, a túlzott eladósodás veszélyei, e platformok esetleges fizetésképtelenségének következményei, az általuk kínált termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos független és felelős tanácsadás hiánya, a digitális analfabéta fogyasztók pénzügyi kirekesztődésének veszélye, a nagy adathalmazok kihasználása és alkalmazása, e termékek rendelkezésre állása és elérhetősége. Mindennek célja, hogy helyreállítható legyen a pénzügyi intézményekbe vetett, a válság miatt elveszett fogyasztói bizalom.

3.17

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a cselekvési tervben előírt valamennyi intézkedés végrehajtása mindenkor megfeleljen a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó irányelv és az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag rendelkezéseinek.

3.18

A cselekvési terv csak akkor éri majd el a kívánt hatékonyságot, ha együtt jár a pénzügyi hatóságok felügyeleti funkcióinak fokozatos (minőségi és mennyiségi) megerősítésével, a pénzügyi szolgáltatók által a PSD2 és MIFID II irányelvek végrehajtásában tanúsított magatartás módszeres figyelemmel kísérésének bevezetésével, a magánélet tiszteletben tartása és az átláthatóság közötti bonyolult egyensúly biztosításával és a terméktanácsadás és a marketing funkciók közötti különbségtétellel. Mindezt a hitelminősítő intézetekre és a független pénzügyi közvetítő szolgáltatókra fordított különös figyelemmel kell összekapcsolni, ahogyan arra az EGSZB a zöld könyvvel kapcsolatos véleményében rámutatott.

3.19

Oktatásra és élethosszig tartó képzésre van szükség ahhoz, hogy leküzdjük a pénzügyi analfabetizmust, amely túlzott eladósodáshoz, illetve pénzügyi és társadalmi kirekesztődéshez vezethet.

4.1

A 3. pontban tett megjegyzések alapján az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság összpontosítson arra, hogy gyors intézkedéseket hajtson végre a pénzügyi szolgáltatásokat összehasonlító weboldalak színvonalának és megbízhatóságának javítása (4. intézkedés), a nemzeti fogyasztóvédelmi szabályok vizsgálata (8. intézkedés), a pénzügyi technológiák (10. intézkedés), és az elektronikus azonosítás (11. intézkedés) kapcsán.

4.3

Az EGSZB ezért különösen üdvözli a 11. intézkedésben javasolt olyan fellépéseket, mint az eIDAS-rendelet (az elektronikus azonosításról szóló rendelet) alkalmazásának támogatása – például ennek kiterjesztése az elektronikus kiskereskedelemre –, valamint a digitális belépés új eszközeinek erősítése (például videós azonosítási eljárás). E tekintetben az EGSZB támogatja az idevágó európai parlamenti állásfoglalást (11) az ötödik pénzmosás elleni irányelv vonatkozásában (12). Ezeknek a digitális folyamatoknak nem szabad aláásniuk az adatok és a magánélet védelmét.

4.6

Az EGSZB javasolja, hogy vizsgálják meg a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó jelenlegi különleges jogszabályoknak a kívánatos belső piacra gyakorolt hatását és digitális megfelelőségét. A fogyasztók rendelkezésére bocsátott információnak érthetőnek, egyszerűnek és megfelelőnek kell lennie, hogy a fogyasztók a számukra helyes döntéseket hozhassák meg. A túlzott információs, tanácsadási és dokumentálási kötelezettségek különösen rossz hatással vannak a digitális egységes piac fejlődésére a pénzügyi szolgáltatások terén. Ezért átfogó értékelési megközelítés szükséges.

4.13

Szintén lényeges, hogy az Európai Bizottság erőteljesen foglalkozzon a gyors fogyasztói hitelekkel, amelyek sokszor átláthatatlanok és tisztességtelen feltételeket tartalmaznak, és a nagy médiacsatornák (sajtó, rádió, televízió) reklámjai által támogatott félrevezető marketinggyakorlatokat alkalmaznak. Ebben az összefüggésben az EGSZB kéri, hogy a tagállamok felügyeleti hatóságai a fogyasztói szervezetekkel szoros együttműködésben megfelelő módon ellenőrizzék ezen vállalatok piaci magatartását.