28.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 246/18

Főelőadó:

Mihai MANOLIU

1.1.

Az EGSZB megítélése szerint a vizsgált rendelet módosítására irányuló javaslat célja a tanácsi rendelet rendelkezéseinek javítása és további egyszerűsítése a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A javaslat teljes mértékben összhangban áll az eredeti célkitűzésekkel és a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel.

1.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás szinergiák kialakítására törekszik az Unió más programjaival, például a kohéziós politikával kapcsolatos, oktatási, környezetvédelmi, kkv-, versenyképességi és vidékfejlesztési programokkal, erősítve a nemzeti és regionális kutatási és innovációs kapacitásokat az intelligens szakosodási stratégiák jelenlegi keretében.

1.3.

Az Európai Bizottság állandó operatív információcserét folytat a Bio-based Industries Consortium-mal (BIC), többek között konzultációkat és megbeszéléseket folytat arról, hogy a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás tagjai miként teljesíthetik a pénzügyi hozzájárulást. A módosításra vonatkozó javaslatnak nincs más hatása, mint amelyet a tanácsi rendelet eredetileg el kívánt érni. A tervezett módosítások csupán technikai jellegűek, amelyek e kezdeményezés tekintetében nem tesznek szükségessé hatásvizsgálatot.

1.4.

Az EGSZB üdvözli, hogy a vizsgált javaslat csökkenti a BIC adminisztratív terheit a BIC pénzügyi hozzájárulásokat fizetni köteles résztvevői és a projekt tagjai közötti közvetítői szerepét illetően. Továbbra is a BIC felel a tagok által fizetendő pénzügyi hozzájárulások összegéért.

1.5.

Az EGSZB egyetért az új rendelet által egyértelműbbé tett lényeges pontokkal:

2.1.

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a bioalapú iparág fogalma a biogazdaság széles területéhez tartozik, amely úgy határozható meg, mint a megújuló biológiai erőforrások kitermelése és biológiai elemeken alapuló termékekké – például élelmiszerré, takarmánnyá, bioenergiává – való átalakítása. Az EU szántóterületének háromnegyedét erre a célra használják; 17–19 millió polgár dolgozik ebben a gazdasági szektorban, amelynek forgalma 2 000 milliárd euróra tehető. A biogazdaság tudásalapú vállalkozásainak forgalma 57 milliárd euro, a foglalkoztatottak száma majdnem 305 000 (2009).

2.2.

Európa számára a biogazdaság fejlődést, értéktöbbletet, új, biztos és tisztességes munkahelyeket teremthet, lényegesen csökkentheti az importfüggőséget, optimálisan hozzájárulhat a véges, de megújuló biológiai erőforrások felhasználásához, és lényeges szerepet játszhat a világkereskedelemben.

2.3.

Általában megállapítható, hogy különböző szinteken verseny zajlik: a különböző technológiák és a biológiai erőforrások felhasználásai közötti verseny. Ezt fokozza, hogy a biológiai erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre. Egyrészt a biogazdaság jelentősen hozzájárulhat a CO2-kibocsátások által okozott üvegházhatás csökkentésének célkitűzéséhez, ami jótékony hatást gyakorol a közegészségre. Másrészt megállapítható egy ellentétes hatás is, éspedig a további üvegházhatásúgáz-kibocsátás, amelynek a környezetre gyakorolt hatása nem elhanyagolható.

2.4.

A biogazdaságra vonatkozó európai politikai keret több ágazati politikára van felosztva – mezőgazdaság, halászat, erdők, éghajlat, körforgásos gazdaság, kutatás –, és ezeket a területeket számos jogszabály és ágazati politika szabályozza (1).

2.5.

Ugyanakkor 2012-től kezdődően egy, a bioalapú iparra vonatkozó átfogó stratégia igyekezett biztosítani a szakpolitikai összhangot. Megállapítható, hogy bizonyos következetlenségek továbbra is fennállnak. Az EU a biogazdasággal kapcsolatos innovatív tevékenységek finanszírozását a Horizont 2020 kutatási keretprogram keretében, valamint számos egyéb pénzügyi eszköz révén biztosítja. Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy ezen a területen fenntarthatóságra és összehangolt politikára van szükség.

2.6.

Az Európai Bizottság több közleményében is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a bioalapú iparágakban létrehozott köz- és magánszféra közötti partnerségeket technológiai kezdeményezésnek kell tekinteni (2).

2.7.

E javaslat jogalapja az EUMSZ 187. és 188. cikke. A közös vállalkozás jogi keretét az EU tudja módosítani, tekintettel arra, hogy a tagállamok nem járhatnak el önállóan. A vizsgált javaslat a tanácsi rendelet rendelkezéseinek kiigazítására irányul, annak érdekében, hogy a BIC-tagok a gyakorlatban teljesíteni tudják a pénzügyi hozzájárulás nyújtására vonatkozó kötelezettségüket. A javaslat megfelel az arányosság elvének. A módosítás azért is szükséges volt, mert jelenleg nincs lehetőség a tanácsi rendelet olyan értelmezésére, amely lehetővé tenné a pénzügyi hozzájárulás projektszinten történő teljesítését.

3.1.

Az Európai Bizottság 2012-ben, a kutatási keretprogram alapján elfogadta a biogazdaságra vonatkozó stratégiát, arra törekedve, hogy mind nemzeti szinten, mind az Európai Unió szintjén biztosítsa a szakpolitikai összhangot a vonatkozó politikák és a megfelelő célok között. Erre a megközelítésre a biogazdasággal kapcsolatos állami finanszírozás és magánberuházások növelése érdekében volt szükség. Részvételen alapuló kormányzási modellek kerültek meghatározásra. E stratégia lefektette egy olyan cselekvési terv alapjait, amely az alábbi három fő téma köré csoportosított 12 intézkedést tartalmazza:

3.2.

A meghozott intézkedések magukban foglalták a biogazdaság területén működő érdekelt felek szövetségének, valamint a biogazdaság keretében végzett tevékenységek megfigyelőközpontjának létrehozását, és szabványok, többek között a tartósságra/fenntarthatóságra vonatkozó szabványok kidolgozásával támogatták az új piacokat, biztosítva az elsődleges termelés fenntartható fokozásához szükséges alapismereteket. Ezenkívül előirányozták e stratégia 2017-es felülvizsgálatát és aktualizálását is.

3.3.

Az Európai Bizottság javaslata tartalmazza a meglévő dokumentum – a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás (BBI Közös Vállalkozás) létrehozásáról szóló 560/2014/EU tanácsi rendelet – egy technikai módosítását is.

3.3.1.

A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás egy olyan szervezet, melynek célja a köz- és magánszféra közötti partnerség megvalósítása, melynek tagjai az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió, valamint a Bio-based Industries Consortium. A BBI Közös Vállalkozás a bioalapú iparágakra vonatkozó közös technológiai kezdeményezés 2024. december 31-ig való végrehajtása céljából jött létre.

3.3.2.

Mivel a BIC-nek nehézséget okoz pénzügyi hozzájárulását a tanácsi rendelet által előírt módon teljesíteni, kívánatos, hogy a pénzügyi hozzájárulás jelenlegi, a program szintjén való teljesítése mellett tegyék lehetővé annak a projektek szintjén való teljesítését. Ez hatékony megoldást jelent a helyzetre, és elősegíti a tanácsi rendelet eredeti céljainak elérését azáltal, hogy lehetővé teszi a BIC-tagok számára eredeti kötelezettségvállalásuk teljesítését. Ez a megoldás hasonlít az IMI 2 közös vállalkozás (innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás) esetében alkalmazott megoldáshoz, melyben az Uniótól eltérő tagok pénzügyi hozzájárulásukat teljesíthetik akár a program szintjén (a vagyonkezelő társaságok és a jótékonysági szervezetek által rendszeresen alkalmazott módszer), akár a projektek szintjén (a kereskedelmi szereplők által alkalmazott módozat). Ez a módosítás nem része a REFIT programnak.

3.4.

A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás célja egy olyan, a köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtása, amelynek résztvevő felei egyrészt az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió, másrészt az 560/2014/EU tanácsi rendelettel létrehozott Bioalapú Iparágak Konzorciuma (BIC). E partnerség célja a bioalapú iparágakra vonatkozó közös technológiai kezdeményezés 2024. december 31-ig való végrehajtása a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás alapokmányának megfelelően.

3.5.

A tanácsi rendelet 3. cikke konkrétan meghatározza mindegyik fél hozzájárulását a közös vállalkozáshoz, az igazgatási és működési költségeket, valamint a megosztott kiadásokat, továbbá rendelkezik egy meg nem határozott összegről, amely a közvetett intézkedések végrehajtásához nyújtott természetbeni hozzájárulásból (IKOP), valamint a kiegészítő tevékenységek végrehajtásához nyújtott természetbeni hozzájárulásokból (IKAA) áll. Az alapokmány értelmezéséből az következik, hogy a BIC e hozzájárulását be kell vezetni a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás költségvetésébe a program szintjén. Az Uniótól eltérő tagokat alkotó jogalanyoknak, amelyek a közvetett finanszírozási intézkedések végrehajtásában vesznek részt, pénzügyi hozzájárulásukat közvetlenül, a projektek szintjén a közvetett intézkedések felé kellene teljesíteniük.

3.6.

Számos BIC-tag szembesül nehézségekkel a teljesítés módját illetően. Megállapítható, hogy kereskedelmi szempontból nem kifizetődő programszintű pénzügyi hozzájárulást nyújtani, mivel nem kínál cserébe garantált előnyöket, főleg a projektek eredményeit és a kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat illetően, és mert a program szintjén nyújtott hozzájárulások azt eredményezhetik, hogy a BIC-ben részt vevő egyik fél saját versenytársainak juttatja a hozzájárulást. A jelen módosítás a pénzügyi hozzájárulás teljesítésének alternatív módjára tesz javaslatot, a projektszintű teljesítésre, amelynek keretében a projekt eredményeinek előnyeit a pénzügyi hozzájárulást nyújtó résztvevők élvezik, és ez a megoldás nem sérti az Európai Unió érdekeit. Meg kell védeni a bioalapú értékláncok érdekeit, többek között a kkv-k, a kutatási és technológiai központok, valamint az egyetemek révén.

3.7.

Az Uniótól eltérő tagok által nyújtott pénzügyi hozzájárulásoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

3.8.

E javaslattal összhangban a BIC-tagoknak lehetőségük nyílik arra, hogy továbbra is a program szintjén nyújtsanak pénzügyi hozzájárulást. Emellett lehetőségük lesz arra, hogy a pénzügyi hozzájárulást közvetlenül ugyanazon projekt egy másik résztvevőjének utalják át a két fél által kölcsönösen elfogadott szabályokkal (a konzorciumi megállapodással) összhangban, az alkalmazandó jogi keretnek [(átutalás BIC-tagoktól a BIC-nek) és (pénzügyi átutalások a BIC-tagoktól a projekt kedvezményezettjeinek)], a nemzeti jogszabályoknak és a szokásos számviteli gyakorlatoknak megfelelően. A BIC lesz felelős azért, hogy beszámoljon a kapott pénzügyi hozzájárulások összegéről.

3.9.

A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás támogatási megállapodásának mintája ennek megfelelően kerül módosításra. Megjegyzendő, hogy a vizsgált módosítási javaslat nincs hatással az alapvető jogok védelmére, és nincsenek költségvetési vonzatai sem. Úgy tekinthető, hogy a költségvetés csökkentése a tudományos köröket és az érintett kkv-kat sújtaná, mert az Európai Unió részéről érkező hozzájárulás elsősorban kutatási és innovációs tevékenységekre van fenntartva.

3.10.

A módosítás teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Magyarázó dokumentumra nincs szükség.