31.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/29

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez történő hozzáigazításáról

[COM(2016) 799 final – 2016/0400 (COD)]

(2017/C 288/04)

Előadó:

Jorge PEGADO LIZ

Felkérés:

Európai Parlament, 2017.3.13.

Európai Tanács, 2017.3.13.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése, 91. cikke, 100. cikkének (2) bekezdése, 114. cikke, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontja, 172. cikke és 192. cikkének (1) bekezdése

 

 

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2017.5.4.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2017.6.1.

Plenáris ülés száma:

526.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

156/0/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe korábbi véleményeit, és újra tárgyalásokat kellett kezdenie az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez történő hozzáigazításáról.

1.2

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy korábbi véleményeiben már meghatározta azt az irányt, amellyel véleménye szerint a leginkább megőrizhetők az érintett értékek a jogbiztonság, az alapvető emberi jogok, valamint az intézményi hatáskörök hatékony, kiegyensúlyozott és demokratikus gyakorlása terén.

1.3

Véleménye szerint ezen elvek mentén kellene elvégezni az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az EUMSZ 290. és 291. cikkében meghatározott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok új rendszeréhez történő hozzáigazítását.

1.4

Az EGSZB – a véleményezésre hozzá beterjesztett egyes jogi aktusok későbbi részletesebb elemzésének jogát fenntartva – szintetikus módon fogja kifejteni a javaslatban megfogalmazott jogszabályjavaslatokkal kapcsolatos, általa relevánsnak vélt észrevételeket.

2.   Az Európai Bizottság javaslata

2.1

Az Európai Bizottság javaslatában megállapítja, hogy jelentős számú, a 2006/512/EK tanácsi határozat („komitológiai határozat”) hatálya alá tartozó alap-jogiaktust kell még hozzáigazítani az EUMSZ 290. és 291. cikkéhez a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet („komitológiai rendelet”) értelmében.

2.2

Az Európai Bizottság 2013-ig vállalta ezek elfogadását, és ezért három horizontális kiigazítást (ún. „Omnibus I., II., III.”) hajtottak végre 2013-ban.

2.3

Az EP-vel folytatott hosszú megbeszélést és a javaslatok számos módosítását követően a Tanács nem volt hajlandó támogatni az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró összes jogi aktus (ún. PRAC-aktusok) automatikus és csoportos kiigazítását, mivel nem látta biztosítottnak a tagállami szakértőkkel folytatott rendszeres konzultációkat a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítési szakaszában. Mivel a javaslat elakadt az intézmények szintjén, az Európai Bizottság visszavonta.

2.4

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodást követően, illetve az ehhez kapcsolódó, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodás után az Európai Bizottság új, a Tanács ellenvetéseire választ nyújtó javaslatot terjesztett elő. Ez utóbbi javaslat figyelembe veszi az új intézményközi megállapodás által bevezetett módosításokat a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése során a tagállami szakértőkkel folytatott konzultáció, valamint az EP-vel folytatott, ezzel összehangolt konzultáció tekintetében.

2.5

A javaslat a mellékletben található 13 fejezetre tagolódik, amelyekben a 168 jogi aktus kronológiai sorrendben, az Európai Bizottság által 4 táblázatba osztva jelenik meg:

1. táblázat – azon jogi aktusok áttekintése, amelyeknél a javaslat egyes hatáskör-átruházások esetében végrehajtási jogi aktus elfogadását irányozza elő;

2. táblázat – azon jogi aktusok áttekintése, amelyek esetében a javaslat egyes hatáskör-átruházások elhagyását irányozza elő;

3. táblázat – az Európai Bizottság által elfogadott javaslatok;

4. táblázat – azon jogi aktusok jegyzéke, amelyekkel kapcsolatban az Európai Bizottság jogalkotási javaslat előterjesztését tervezi.

3.   Előzmények – az EGSZB véleményei és jelentései

3.1

Az EGSZB 2013 júliusában igen részletes tájékoztató jelentést fogadott el, melynek tárgya „a Lisszaboni Szerződés által bevezetett felhatalmazáson alapuló jogalkotási eljárással kapcsolatos helyzet feltárása”.

3.2

Ebben megállapította, hogy „a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jogi természete valójában nem igazán egyértelmű. Az Európai Bíróság a különböző területeken eltérő módon értelmezi a »nem alapvető« intézkedések fogalmát, az Európai Bizottság pedig nagy mozgástérrel rendelkezik, hiszen ő jogosult javaslatot tenni a felhatalmazás alkalmazási körére és időtartamára”.

3.2.1

Itt említést tett számos olyan kérdésről, amely még megválaszolatlan „az olyan előzetes konzultációs rendszer átláthatóságát illetően, amely egy jogilag nem kötelező érvényű dokumentumon (a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazására vonatkozó gyakorlati eljárásokról szóló [2011. április 4-i] közös megegyezésen) alapul”.

3.2.2

Megjegyezte még, hogy „az EUMSZ 290. cikkének alkalmazását az Európai Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2009. december 9-i közleménye, vagyis egy jogilag nem kötelező érvényű dokumentum írja elő. A végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó szabályok azonban az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i rendeletéből, egy általánosan alkalmazandó jogalkotási aktusból következnek, amelynek minden eleme kötelező érvényű és közvetlenül alkalmazható”.

3.2.3

Arra következtetett, hogy „az eljárás elemzését követően továbbra is vannak kétségek annak egyszerűsége felől, továbbá annak kapcsán, hogy az európai polgárok miként érzékelik a kockán forgó tétet, illetve hogy miként használható »megfelelően« ez az eljárás és hogy hatékonyak-e az ellenőrzési mechanizmusok”. Az EGSZB ezért saját kezdeményezésű vélemény kidolgozását javasolta a témával kapcsolatban, hogy állást foglalhasson a fenti jelentésben teljes mértékben objektív módon megfogalmazott észrevételek és következtetések kapcsán az EU jogalkotási eljárásának esetleges javítása érdekében.

3.3

2013. júliusban és szeptemberben azt EGSZB-t ezért két javaslattal kapcsolatos véleményalkotásra kérték fel: „az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az EUMSZ 290. cikkéhez történő igazításáról” szóló rendeletre irányuló javaslat [COM(2013) 451 final], illetve „az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő igazításáról” szóló rendeletre irányuló javaslat [COM(2013) 452 final] kapcsán; ezt követően pedig, november 18-án és december 10-én egy másik javaslat – „az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez történő hozzáigazításáról” szóló rendeletre irányuló javaslat [COM(2013) 751 final] – kapcsán is felkérték. Ezeket a rendeleteket nevezték Omnibus I., II. és III. számú rendeletnek.

3.3.1

Október 16-i és január 2-i véleményében az EGSZB többek között hangsúlyozta, hogy a 12 különböző területhez tartozó 165 jogi eszköz (rendeletek, irányelvek és határozatok) „csoportos kiigazítása” – jóllehet szükséges – számos jogi és gyakorlati természetű kérdést vet fel.

3.3.2

Így „a felhatalmazási eljárás bizonyos elemei még nem világosak (meghatározásra szorul a »nem alapvető rendelkezések« fogalma). El kellene végezni a mechanizmus működésének pontos értékelését”.

3.3.3

Emellett megállapította, hogy „bizonyos jogszabályjavaslatok olyan opciókat tartalmaznak, amelyek nem igazodnak az alapvető jogalkotási aktusokban meghatározott kerethez, és akár azt is előirányozzák, hogy a felhatalmazás határozatlan időre szól, vagy igen rövid határidőt szabnak meg az Európai Parlament vagy a Tanács általi ellenőrzésre”.

3.3.4

Az összes javaslat szisztematikus elemzését követően az EGSZB azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a „»csoportos kiigazítás” gyakorlatát alakítsa át oly módon, hogy jobban figyelembe veszi az egyes alapvető jogalkotási aktusok sajátosságait”, a Tanácsnak és a Parlamentnek pedig, hogy „a lehető legnagyobb elővigyázatossággal járjanak el, és részletesen értékeljenek minden, a kiigazítás alkalmazási körébe eső jogalkotási aktust”.

3.3.5

Arra az esetre, ha a folyamat az Európai Bizottság által javasolt módon zajlana, az EGSZB a következőket javasolta:

—

az EP teljes körű részvétele,

—

a komitológiai eljárások racionalizálása és egyszerűsítése,

—

az EP nagyobb fokú tájékoztatása mind a bizottságok felhatalmazásával, mind az eljárás valamennyi szakaszában a megfelelő intézkedésekkel kapcsolatban,

—

az információk teljes körű elérhetősége a polgárok és a civil társadalom számára.

3.3.6

Végül az EGSZB azt kérte, hogy értékeljék az új szabályozási keret hatását, és nyújtsanak be időszakos jelentést a Parlamentnek, a Tanácsnak és magának az EGSZB-nek is annak hatékonyságáról, átláthatóságáról, valamint az információk terjesztéséről.

3.4

Időközben az Európai Bizottság kötelező érvényű intézményközi megállapodásra tett javaslatot az EUMSZ 295. cikke alapján, amely a jogalkotás minőségének javítására irányuló csomag keretébe illeszkedett, és két külön mellékletben tárgyalta a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

3.4.1

2015. júliusi véleményében az EGSZB üdvözölte „a Bizottság által az egyrészt az alapvető értékek, azaz a jogi norma tiszteletben tartása, a demokratikus részvétel, az átláthatóság, a polgárközeliség és a jogalkotási eljárásokkal kapcsolatos széles körű tájékoztatáshoz való jog, másrészt a jogalkotás egyszerűsítése, a rugalmasabb és a szóban forgó érdekekhez jobban igazodó, egyszerűbben aktualizálható és felülvizsgálható szabályozás közötti megfelelő egyensúly elérése érdekében tett erőfeszítéseket”.

3.4.2

Különösen annak örült, hogy „a Bizottság vállalja, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását megelőzően összegyűjt minden szükséges információt, többek közt a tagállamok szakértőivel folytatott konzultáció és nyilvános konzultáció útján”, és hogy ugyanezt a konzultációs módszert javasolja a végrehajtási aktusok elfogadásához is”.

3.4.3

Ugyanakkor attól tartott, hogy ezek a konzultációk túlzott mértékben és fölöslegesen meghosszabbítják majd az aktusok kidolgozását.

3.4.4

Nem értett egyet azzal, hogy azokat a témaköröket, amelyeknek felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási aktusok tárgyát kell képezniük, eseti alapon különböztessék meg, mert az alkalmazott szempontok homályosak és túl nagy teret engednek a szabad belátáson alapuló értelmezésnek.

3.4.5

Különösen a következőket ellenezte:

a)

a tagállamok szakértőiről és azok szakmai kompetenciáiról történő előzetes tájékoztatás hiánya;

b)

megfelelő határidő hiánya a szakértőkkel, az érintett felekkel, az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációra vonatkozóan, kivéve sürgős esetben;

c)

a konzultáció, valamint az ülések ütemezésének az EP és az érintett felek részére történő átadásának fakultatív jellege;

d)

a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos tájékoztatás inkoherenciája, holott annak szisztematikusnak és automatikusnak kellene lennie egy valós időben frissített internetes honlapon keresztül;

e)

az elvi felhatalmazás határozatlan időtartamának elve: az EGSZB pontos időtartamot tartott szükségesnek, amely adott esetben – a kellően indokolt kivételes esetek kivételével – azonos időtartamra meghosszabbítható.

3.4.6

Az EGSZB azt szerette volna, hogy az iránymutatások egyértelműen előírják, hogy a meghatalmazások minden elemükben korlátozottak, azaz:

a)

meghatározott célokkal;

b)

pontos tartalommal;

c)

pontos hatállyal;

d)

pontos és meghatározott időtartammal rendelkezzenek.

3.4.7

Végül az EGSZB fenntartotta, hogy „az EUMSZ 290. és 291. cikkének megfogalmazása még tökéletesíthető, és hogy a szerződések esetleges felülvizsgálata esetén ezeket a cikkeket javítani kellene. Az említett cikkek alkalmazását még jobban le kellene szabályozni annak elkerülése érdekében, hogy a legmegfelelőbb jogi eszközre vonatkozó döntések inkább politikai, mint technikai szempontok alapján szülessenek meg”.

3.5

Mivel a Parlament és a Tanács között nem született megállapodás a csoportosan történő eljárással kapcsolatban, az Európai Bizottságnak vissza kellett vonnia javaslatait, és a jelenlegi javaslatot kellett előterjesztenie.

4.   Általános megjegyzések

4.1

Az EGSZB, korábbi véleményeit is figyelembe véve, nem tartja indokoltnak a több mint négy éves késést egy ilyen érzékeny területen.

4.2

Az EGSZB ugyanis korábban már egyértelműen megfogalmazta az alábbi iránymutatásokat:

a)

a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának inkább kivételesnek, mintsem általánosnak kellene lennie;

b)

a szóban forgó fogalmak alapvető jellegével kapcsolatos kétség vagy bizonytalanság esetén az Európai Bizottságnak tartózkodnia kellene attól, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra tegyen javaslatot, és a szabályozást az alap-jogiaktusban kellene végeznie;

c)

a meghozandó intézkedés jellegével kapcsolatos kétség esetén az Európai Bizottságnak végrehajtási aktusok helyett inkább felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kellene elfogadnia.

4.3

A fenti, 3.3.5. bekezdésben idézett pontok kapcsán sem értett egyet az Európai Bizottsággal.

4.4

A jelenlegi javaslat számos negatív aspektust korrigált. Ugyanakkor bizonyos pontokon továbbra is nézetkülönbség van:

a)

az Európai Bizottság ragaszkodik a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok határozatlan időtartamához. Az EGSZB fenntartja azt a véleményét, hogy a felhatalmazásnak elviekben mindig határozott időtartamúnak kell lennie, a kellően indokolt, kivételes esetek kivételével;

b)

az EGSZB továbbra is attól tart, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak nem lesz tényleges lehetősége a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tartalmának kellő időben törénő, valós ellenőrzésére;

c)

fenntartja kétségeit a végrehajtási jogi aktusok és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok pontos megkülönböztetésével kapcsolatban, különösen az alapvető jogokkal kapcsolatos „alapvető és nem alapvető intézkedések” kapcsán;

d)

végül ismételten kijelenti, hogy az EUMSZ 290. és 291. cikke megfogalmazásának módosításával egyszer és mindenkorra megszűnne a kétértelműség, amely a jelenlegi problémák hátterében áll.

5.   Részletes megjegyzések

A mellékletben szereplő 168 javaslat mindegyikének részletes elemzése során a következő kétségek merültek fel bennünk:

1. táblázat

Azon jogi aktusok áttekintése, amelyeknél a javaslat egyes hatáskör-átruházások esetében végrehajtási jogi aktus elfogadását irányozza elő

Sorszám a mellékletben

A jogi aktus címe (1)

Az EGSZB észrevételei

2.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata

A 12a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés: 2013-ban mind a Tanács, mind az Európai Parlament öt évre szóló határozott idejű felhatalmazást szorgalmazott, amely automatikusan megújul azt követően, hogy a Bizottság a felhatalmazás lejárta előtt jelentést nyújtott be. Itt a Bizottság úgy véli, hogy a határozatlan időre szóló felhatalmazás indokolt, mert a jogalkotónak minden esetben bármikor joga van visszavonni a felhatalmazást [vö. COM(2016) 799 final európai bizottsági javaslat 8. o.].

6.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 30-i 626/2008/EK határozata

A határozat az Európai Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörökről szól.

Megjegyzés: az Európai Bizottság – a felhatalmazással elfogadott jogi aktusokra és a végrehajtási aktusokra vonatkozó felhatalmazást illetően – azt feltételezi, hogy a 2013-as értékelés (a kiigazító jogalkotási javaslatok) érvényben maradnak, mivel sem az említett jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos tárgyalások, sem a témához kapcsolódó ítélkezési gyakorlat, sem pedig az alternatív eszközazonosító kód (AII) eredménye nem tette lehetővé olyan új kritérium meghatározását, amely szükségessé tette volna e kérdés újraértékelését [vö. COM(2016) 799 final európai bizottsági javaslat 5. o.].

53.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 1221/2009/EK rendelete

Az új 17. cikk (3) bekezdés nem határozza meg a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazásának az időtartamát.

Az új 48a. cikk kimondja, hogy a Bizottságnak a 17. cikk (3) bekezdése és a 48. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e módosító rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

Megjegyzés:

1.

Lásd a táblázat 2. oszlopát.

2.

Az új 17. cikk (3) bekezdés értelmében az illetékes EMAS-testületek szakértői értékeléseinek nyomán hozott határozatok elleni fellebbezési eljárások elfogadása felhatalmazás útján történik. Úgy tűnik, hogy itt az Alapjogi Charta 47. cikke által biztosított hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogról van szó. Holott az Európai Bizottság nem fogadhatna el felhatalmazás útján az Alapjogi Chartáról vagy annak gyakorlásáról szóló rendelkezéseket.

58.

A Tanács 1999. március 9-i 530/1999/EK rendelete

Az új 10a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés: lásd a táblázat 2. oszlopát.

59.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 25-i 2150/2002/EK rendelete

Az új 5a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

60.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i 437/2003/EK rendelete

Az új 3. cikk (1) bekezdés értelmében minden tagállam statisztikai adatokat gyűjt. A statisztika pontosságáról szóló új 5. cikk úgy rendelkezik, hogy az adatgyűjtés „teljes adatszolgáltatáson” alapul. Végül a felhatalmazás gyakorlásáról szóló 10a. cikk értelmében a felhatalmazás határozatlan időre szól később meghatározandó időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés: az EGSZB megjegyzi, hogy a „teljes adatszolgáltatás” fogalma az Alapjogi Charta 8. cikkében meghatározott személyes adatokra is alkalmazható, és hangsúlyozza, hogy az EU Bírósága úgy ítélte meg, hogy ez utóbbiak nem vonhatók a hatáskör-átruházási eljárás alá (vö. C-355/10. sz. Európai Parlament kontra Tanács ügyben hozott ítélet és az EGSZB véleménye, HL C 67/104., 2014.3.6.)

61.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i 450/2003/EK rendelete

Az új 11a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés: lásd a táblázat 2. oszlopát.

64.

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 1552/2005/EK rendelete

Az új 13a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés: lásd a táblázat 2. oszlopát.

67.

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 716/2007/EK rendelete

Az új 9a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés: lásd a táblázat 2. oszlopát.

69.

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 1445/2007/EK rendelete

Az új 10a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés: lásd a táblázat 2. oszlopát.

70.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 177/2008/EK rendelete

Az új 15a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Az új 8a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

73.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 452/2008/EK rendelete

Az új 6a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

74.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 453/2008/EK rendelete

Az új 8a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés:

1.

Lásd a táblázat 2. oszlopát.

2.

Az EGSZB kiemeli, hogy az új 7. cikk értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy […] a megvalósíthatósági tanulmányok sorozatának létrehozására […] vonatkozóan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

Felveti a kérdést, hogy az emberek egészségére vonatkozó adatok az álláshelyekre pályázók egészségére vonatkoznak-e, ebben az esetben személyes adatokról lenne szó, melyek nem illeszthetőek a felhatalmazási eljárásba (lásd a fent hivatkozott C-355/10. sz. ügyet).

89.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve

Az új 21a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés: lásd a táblázat 2. oszlopát.

99.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 1223/2009/EK rendelete

Az új 31a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés: lásd a táblázat 2. oszlopát.

104.

A Tanács 1997. december 11-i 97/70/EK irányelve

Az új 8a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés: lásd a táblázat 2. oszlopát.

114.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 725/2004/EK rendelete

Az új 10a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés: lásd a táblázat 2. oszlopát.

143.

A 2002. június 10-i 2002/46/EK irányelv

Az új 12a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés:

1.

Lásd a táblázat 2. oszlopát.

2.

Az EGSZB kiemeli, hogy a 2002/46/EK irányelv közelíti az étrend-kiegészítőkre vonatkozó jogszabályokat annak érdekében, hogy megvédje a fogyasztókat az esetleges egészségügyi kockázatoktól, valamint biztosítsa, hogy az ezeken a termékeken szereplő információk ne vezessék őket félre. Az irányelv tehát az Alapjogi Charta 38. cikkének alkalmazására vonatkozik. A tagállami szakértők és az Európai Parlament által végzett ellenőrzést tehát a maximálisra kell növelni.

144.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/98/EK irányelve

Az új 27a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés:

1.

Lásd a táblázat 2. oszlopát.

2.

Az EGSZB kiemeli, hogy az irányelv az emberi vér és vérkomponensek terápiás célú gyűjtésére […] vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokat szabályozza. Ezáltal hozzájárul az egészség védelméhez fűződő alapvető jog alkalmazásához, melyet az Alapjogi Charta 35. cikke biztosít. A tagállami szakértők és az Európai Parlament által végzett ellenőrzést tehát a maximálisra kell növelni.

147.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendelete

Az új 34. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés:

1.

Lásd a táblázat 2. oszlopát.

2.

Az EGSZB kiemeli, hogy a rendelet előírja, hogy biztosítani kell „az élet és az emberek egészsége védelmének magas fokát a közösségi politikák végrehajtása során”. Az Alapjogi Charta 35. cikkének alkalmazására vonatkozik tehát, mely az egészség védelmével foglalkozik. A tagállami szakértők és az Európai Parlament által végzett ellenőrzést a maximálisra kell növelni.

151.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 17-i 2160/2003/EK rendelete

Az új 13a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés:

1.

Lásd a táblázat 2. oszlopát.

2.

Az EGSZB kiemeli, hogy a rendelet célja, hogy „a szalmonella gyakoriságának és a közegészséget veszélyeztető kockázatának csökkentése érdekében biztosítsa annak kimutatását és ellenőrzését valamennyi – különösen az elsődleges előállítás – szakaszában (ebben a kontextusban a baromfik és egyéb haszonállatok tenyésztése és tartása során) és a takarmányban”. A rendelet tehát az Alapjogi Charta 35. cikkének alkalmazására vonatkozik. A tagállami szakértők és az Európai Parlament által végzett ellenőrzést a maximálisra kell növelni.

152.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/23/EK irányelve

Az új 28a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés:

1.

Lásd a táblázat 2. oszlopát.

2.

Az EGSZB kiemeli, hogy az irányelv az egészség védelmére vonatkozik az Alapjogi Charta 35. cikkében foglaltak szerint, és felhatalmazza az Európai Bizottságot arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az EUMSZ 290. cikkével összhangban, az említett irányelv nyomonkövethetőségének követelményeivel való kiegészítésére vonatkozóan. Az EGSZB-nek úgy tűnik, hogy a felhatalmazás hatálya túl tág, és lényeges elemekre vonatkozhat. Sértheti tehát az EU Bíróságának ítélkezési gyakorlatát (lásd a fent hivatkozott C-355/10. sz. ügyet).

158.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1924/2006/EK rendelete

Az új 24a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés:

1.

Lásd a táblázat 2. oszlopát.

2.

Az EGSZB kiemeli, hogy a rendelet az Alapjogi Charta 35. és 38. cikkének alkalmazására vonatkozik, és hogy a felhatalmazás körébe tartoznak „az azokat az élelmiszereket vagy élelmiszercsoportokat meghatározó intézkedések, amelyekre vonatkozóan a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állítások alkalmazását korlátozni vagy tiltani kell”. Az EGSZB úgy véli, hogy az alkalmazott terminológia olyan kulcsfontosságú intézkedéseket foglal magában, amelyek nem képezhetik az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazás tárgyát.

159.

1925/2006/EK rendelet (2006. december 20.)

Az új 13a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés:

1.

Lásd a táblázat 2. oszlopát.

2.

Az EGSZB kiemeli, hogy a rendelet az Alapjogi Charta 35. és 38. cikkének alkalmazására vonatkozik, és a fogyasztóvédelem javítását célozza a kiegészítő címkézési szabályok megállapítása révén.

3.

Ezzel kapcsolatban a tagállami szakértők és az Európai Parlament által az említett rendelet I. és II. mellékletének módosítására vonatkozóan végzett ellenőrzést a maximálisra kell növelni.

165.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 470/2009/EK rendelete

Az új 24a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés:

1.

Lásd a táblázat 2. oszlopát.

2.

Az EGSZB kiemeli, hogy a rendelet az Alapjogi Charta 35. cikkének alkalmazására vonatkozik, és az Európai Bizottságot felhatalmazza arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a tiltott vagy nem engedélyezett anyag megerősített jelenléte esetén foganatosítandó intézkedések szabályaival kapcsolatban. A felhatalmazás hatálya túl tágnak tűnik, és lényeges elemekre vonatkozhat. Sértheti tehát az EU Bíróságának ítélkezési gyakorlatát (lásd a fent hivatkozott C-355/10. sz. ügyet).

166.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 767/2009/EK rendelete

Az új 27a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés: lásd a táblázat 2. oszlopát.

167.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1069/2009/EK rendelete

Az új 51a. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól egy adott időponttól kezdődő hatállyal.

Megjegyzés: lásd a táblázat 2. oszlopát.


2. táblázat

Azon jogi aktusok áttekintése, amelyek esetében a javaslat egyes hatáskör-átruházások elhagyását irányozza elő

Sorszám a mellékletben

A jogi aktus címe (2)

Az EGSZB észrevételei

2.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata

12a. cikk OK. Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

7.

A Tanács 1996. június 20-i 1257/96/EK rendelete

OK.

36.

A Tanács 1998. november 3-i 98/83/EK irányelve

11a. cikk OK. Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

54.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 66/2010/EK rendelete

OK. Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

57.

A Tanács 1998. május 19-i 1165/98/EK rendelete

NEM. A felhatalmazás túl tágan értelmezett és lényeges szempontokat érint.

66.

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. április 25-i 458/2007/EK rendelete

OK. Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

92.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/34/EK irányelve

OK. Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

133.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1071/2009/EK rendelete

NEM. A jogsértés és a jó hírnév elvesztésének meghatározása a személyiségi jogok hatálya alá tartozik.

168.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 70/2008/EK határozata

OK.


3. táblázat

Az Európai Bizottság által elfogadott javaslatok

Szakterület

Jogi aktus

A javaslat hivatkozási száma

Az EGSZB észrevételei

CLIMA

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve

COM(2015) 337

Új 23. cikk. Túl sok felhatalmazás érzékeny és alapvető kérdésekben, felül kell vizsgálni. Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

CNECT

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/19/EK irányelve

COM(2016) 590

Új 109. cikk, hivatkozással a 40., a 60., a 73., a 102. és a 108. cikkre. Túl sok felhatalmazás érzékeny és alapvető kérdésekben, még a mellékletekben is, felül kell vizsgálni. Eltérő időtartamú rendszerek (73. cikk (7) bekezdés és 109. cikk).

CNECT

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve

COM(2016) 590

Új 109. cikk, hivatkozással a 40., a 60., a 73., a 102. és a 108. cikkre. Túl sok felhatalmazás érzékeny és alapvető kérdésekben, még a mellékletekben is. Eltérő időtartamú rendszerek (73. cikk (7) bekezdés és 109. cikk).

CNECT

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve

COM(2016) 590

Új 109. cikk, hivatkozással a 40., a 60., a 73., a 102. és a 108. cikkre. Túl sok felhatalmazás érzékeny és alapvető kérdésekben, még a mellékletekben is, felül kell vizsgálni. Eltérő időtartamú rendszerek (73. cikk (7) bekezdés és 109. cikk).

ENER

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 2008/92/EK irányelve

COM(2015) 496

10. cikk. OK a felhatalmazás. Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

GROW

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 595/2009/EK rendelete

COM(2014) 28 final

Az Európai Bizottság élni kíván a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásával (mintegy tízzel), az EUMSZ 290. cikkével összhangban, ami a rendelet konkrét tartalmának korlátozását jelenti.

A javaslat egyes elemei, melyekkel kapcsolatban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazására kerülhet sor, a járművek kibocsátásaira és ezek határértékeire vonatkoznak. Pontosan fontosságuk miatt ezekről a kérdésekről eddig mindig a társjogalkotók döntöttek.

Véleményeiben az EGSZB többször rámutatott, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat túlságosan gyakran veszik igénybe. Kételyei merülnek fel a rendszer átláthatóságát, az eljárások megfelelő alkalmazását és az ellenőrzési mechanizmusok hatékonyságát illetően.

GROW

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK irányelve

COM(2016) 31 final

88. cikk. Túlságosan sok felhatalmazáson alapuló jogi aktus a lényegi kérdésekben. Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

GROW

Az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 16-i 97/68/EK irányelve

COM(2014) 581 final

55. cikk. OK a felhatalmazás és az ötéves időtartam.

GROW

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 715/2007/EK rendelete

COM(2014) 28 final

Új 15a. pont. Az Európai Bizottság élni kíván a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásával (mintegy tízzel), az EUMSZ 290. cikkével összhangban, ami a rendelet konkrét tartalmának korlátok közé szorítását jelenti.

A javaslat egyes elemei, melyekkel kapcsolatban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazására kerülhet sor, a járművek kibocsátásaira és ezek határértékeire vonatkoznak. Pontosan fontosságuk miatt ezekről a kérdésekről eddig mindig a társjogalkotók döntöttek.

Véleményeiben az EGSZB többször rámutatott, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat túlságosan gyakran veszik igénybe. Kételyei merülnek fel a rendszer átláthatóságát, az eljárások megfelelő alkalmazását és az ellenőrzési mechanizmusok hatékonyságát illetően.

ENV

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve

COM(2015) 595

Új 38a. pont OK a felhatalmazás. Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

ENV

A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve

COM(2015) 594

NEM a felhatalmazásra. Az új 16. cikk nem elég pontos. Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

ENV

Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/62/EK irányelve

COM(2015) 593

OK.

ENV

A Tanács 1996. december 9-i 338/97/EK rendelete

COM(2012) 403

OK a végrehajtási jogi aktusok és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében (19. és 20. cikk). Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

ESTAT

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 16-i 1177/2003/EK rendelete

COM(2016) 551 – hatályon kívül helyezésre irányuló javaslat

OK a hatályon kívül helyezés

MOVE

Az Európai Parlament és a Tanács 2016. december 12-i 2006/87/EK irányelve

COM(2013) 622

NEM a felhatalmazásra. A műszaki és tudományos fejlődés fogalma túl homályos. Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

MOVE

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 26-i 2002/30/EK irányelve

COM(2011) 828

12. cikk OK a felhatalmazás. Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

MOVE

A Tanács 1996. július 23-i 96/50/EK irányelve

COM(2016) 82 final

OK a felhatalmazás (29.cikk). Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

MOVE

A Tanács 1991. december 16-i 1991/672/EGK irányelve

COM(2016) 82 final

OK a felhatalmazás (29.cikk). Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.

MOVE

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/45/EK irányelve

COM(2016) 369

OK a felhatalmazás és a kivételes jellegű határozatlan időtartam.

MOVE

A Tanács 1999. április 29-i 1999/35/EK irányelve

COM(2016) 371

13. cikk. OK a felhatalmazás és a kivételes jellegű határozatlan időtartam.

MOVE

A Tanács 1998. június 18-i 98/41/EK irányelve

COM(2016) 370

12a. cikk. OK a felhatalmazás és a kivételes jellegű határozatlan időtartam.

SANTE

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 726/2004/EK rendelete

COM(2014) 557

OK a felhatalmazás (87a. cikk). Ellenzi a határozatlan időre történő felhatalmazást.


4. táblázat

Azon jogi aktusok jegyzéke, amelyekkel kapcsolatban az Európai Bizottság jogalkotási javaslat előterjesztését tervezi

Szak-terület

Jogi aktus

Az EGSZB észrevételei

AGRI

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 110/2008/EK rendelete

Nincs megjegyzés ezekkel a jogi aktusokkal kapcsolatban, mivel nem áll rendelkezésre szöveg.

CLIMA

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/31/EK irányelve

ENER

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 713/2009/EK rendelete

ENER

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 714/2009/EK rendelete

ENER

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve

ENV

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 850/2004/EK rendelete

ENV

A Tanács 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelve

ESTAT

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 1166/2008/EK rendelete

ESTAT

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete

Kelt Brüsszelben, 2017. június 1-jén.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Georges DASSIS

(1)  E jogi aktusok esetében az Európai Bizottság már 2013-ban javasolta egyes rendelkezések kapcsán a végrehajtási jogi aktusokra való áttérést.

(2)  E jogi aktusok esetében a Bizottság már 2013-ban javasolta egyes rendelkezések elhagyását.