30.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/54

Előadó:

Peter SCHMIDT

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy összehangolja a szeszes italokra vonatkozó jelenlegi jogi kereteket az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és hozzáigazítsa a szabályozást az új uniós jogi eszközökhöz, mégpedig a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatására és a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereire vonatkozóakhoz.

1.2.

Az EGSZB különösen támogatja szorosabb kapcsolat kialakítását a mezőgazdasági ágazattal. Ez a kapcsolat alapvető fontosságú az Unióban gyártott szeszes italok minősége és hírneve szempontjából.

1.3.

Az EGSZB általában támogatja az EUMSZ-szel való összehangolás és a jogalkotási folyamat megkönnyítése érdekében végrehajtott kiigazításokat, azonban előnyösebb lenne, ha az egyensúly a végrehajtási jogi aktusok felé tolódna el a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok helyett. Néhány területen teljes mértékben meg kell szüntetni az eltérés lehetővé tételét.

1.4.

Az EGSZB elismeri a kiigazítási gyakorlat összetettségét, és üdvözli az olyan területeken végrehajtott pontosításokat és javításokat, mint az összetett kifejezések, az utalások és a szeszes italok keverékének címkézésére, valamint a nyersanyagok opcionális eredetcímkézésére vonatkozó szabályok. Mindazonáltal a javaslaton egyéb változtatásokat is eszközöltek, amelyeket érdemes lenne felülvizsgálni, a vélemény későbbi részében kifejtettek szerint.

1.5.

A földrajzi árujelzők kapcsán az EGSZB üdvözli az ezekre vonatkozó szabályok és eljárások pontosítását, illetve a hagyomány és a helyi/térségi termelés értékének kiemelését.

1.6.

Az EGSZB kiemeli, hogy fontos fenntartani a szeszesital-ágazatban a védelem jelenlegi szintjét annak érdekében, hogy biztosítsuk a hozzáadott értéket és a munkahelyek Európában maradását. A fontos az, hogy hol párolták le és állították elő a terméket, ezért a terminológiai módosítások nem járhatnak jelentős változásokkal az ágazat számára.

1.7.

A kiszerelés és címkézés vonatkozásában az EGSZB bizonyos javításokat javasol a jelenlegi javaslaton, mégpedig azért, mert fontos az „ízutánzattal” kapcsolatos, a fogyasztók számára csalódást okozó megtévesztések vagy félreértések elkerülése.

1.8.

Az EGSZB – annak ellenére, hogy a téma nem tartozik konkrétan az európai bizottsági javaslat hatálya alá – ismételten kifejti korábbi ajánlásait arra vonatkozóan, hogy olyan egységes és átfogó politikai megközelítésre van szükség nemcsak a szeszesital-ágazatban, hanem általánosabban is, amely a káros alkoholfogyasztás elkerülésén, valamint az egészségügyi kockázatok és a fiatalkorúak alkoholfogyasztásának elkerülését szem előtt tartó felelősségteljes italfogyasztás előmozdításán alapul. E tekintetben kiemelt jelentőségű a tájékoztatás, az oktatás és a tudatosság fokozása, és az EGSZB üdvözli az ebben az összefüggésben indított számos köz- és magánszférabeli kezdeményezést.

2.1.

A javasolt rendelet révén az Európai Bizottság a szeszes italokról szóló 110/2008/EK rendeletet (1) kívánja összehangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (EUMSZ). A javaslat elsősorban az Európai Bizottság által az említett rendelet értelmében elfogadott rendelkezéseket osztja fel felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és végrehajtási jogi aktusokra, valamint mezőgazdasági jogalapot (2) vezet be, hogy hangsúlyozza a mezőgazdasági ágazattal való szoros kapcsolatot.

2.2.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel való összehangolás mellett a javaslat csupán néhány kisebb technikai módosítást vezet be a 110/2008/EK rendelet végrehajtása során tapasztalt hiányosságok kiküszöbölése, valamint a szabályozásnak az új uniós jogi eszközökhöz történő hozzáigazítása érdekében, mégpedig a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatását (1169/2011/EU rendelet (3)) és a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereit (1151/2012/EU rendelet (4)) illetően.

2.3.

A javaslat a belső piaci problémák elkerülése érdekében pontosít bizonyos, az összetett kifejezésekre és az utalásokra, valamint a kevert szeszes italokra vonatkozó címkézési szabályt. Tartalmaz továbbá egy új cikket az eredetmegjelölésről, és az 1151/2012/EU rendelet alapján egyértelműbb eljárásokat vezet be a földrajzi árujelzők bejegyzéséről.

3.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát a szeszes italokról szóló 110/2008/EK hatályos rendelet EUMSZ-szel való jogi összehangolásának biztosításáról és a szabályozásnak az új uniós jogi eszközökhöz történő hozzáigazításáról. A javasolt jogi keret általánosságban pontosítja a szeszesital-ágazatra vonatkozó szabályokat és biztosítja azok összhangját.

3.2.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság a szeszesitalgyártók szervezeteivel konzultációt folytatott. Az EU szeszesital-ágazata az agrár-élelmiszeripari szektor – az Európai Unió legfontosabb exportágazata – részét képezi, és külföldi eladásai 2015-ben meghaladták a 10 milliárd EUR-t. Az ágazat Európa-szerte egymillió munkahelyet biztosít a gyártásban és az értékesítésben, és gazdasági és társadalmi szempontból szoros kapcsolatban áll a mezőgazdasági szektorral. A szeszes italok jövedéki adójából és héájából származó bevétel közel 23 milliárd EUR-t ér el évente. Azonban a szeszesital-fogyasztás 1980 és 2014 között 32 %-kal visszaesett. Ezt két különálló tendencia: a „prémiumizáció” és a „kevesebb, de jobb” minőségű ital fogyasztása tükrözi. 2000 és 2015 között például a szeszes italok vendéglátóipari (hotelek, éttermek, kávézók) forgalma 8 %-kal, 23,5 millió hektoliterre esett vissza, ugyanakkor az értékesített italok értéke 30 %-kal emelkedett.

3.3.

Habár az Európai Bizottság javaslata főként az EUMSZ-szel való jogi összehangolásra törekszik, arra is lehetőséget kínál a szeszipar számára, hogy fenntartsa a minőséget és a hagyományos eljárásokat, és globális szinten megóvja hírnevét. A javaslat kiváltképp arról nyújt pontosabb képet, hogy hogyan készülnek az egyes italok: nyersanyagok, minimális forgalombahozatali alkoholtartalom, maximális desztillálási alkoholtartalom, érlelési időtartamok, édesítési előírások stb. A szeszesital-kategóriák közötti különbségtétel segít megóvni a különféle hagyományokat.

3.4.

Az EGSZB kiemeli a mezőgazdasági ágazattal kialakított kapcsolat megerősítésének jelentőségét. A szeszes italok előállításához kizárólag mezőgazdasági nyersanyagok felhasználását szabad engedélyezni, ami biztosítaná az alapvető mezőgazdasági termékek értékesítését is.

3.5.

Az EUMSZ-szel való összehangolás és a jogalkotási folyamat megkönnyítése érdekében végrehajtott kiigazítások általában pozitívak. Mindazonáltal helyénvalóbb lenne, ha a jogalkotás a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felől a végrehajtási jogi aktusok felé mozdulna el. Néhány területen teljes mértékben meg kell szüntetni az eltérés lehetővé tételét, különösen ha az jelentős változásokat jelent. Az Európai Bizottság például felhatalmazást kér (16. cikk (3) bekezdés) arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak engedélyezésére, hogy a bejegyzett földrajzi árujelző nevét az exportpiac szerinti nyelven adják meg, amennyiben ezen információ megadása kötelező, például amikor a szeszes ital nem hozható forgalomba ezen információ nélkül. A hatályos uniós szabályozás már lehetővé teszi a gyártók számára, hogy ezt megtegyék, azonban ezt elhagyták a kiigazított szövegből. Meg kell erősíteni ezt a jelenleg meglévő képességet, amely esetben nem lenne szükség a felhatalmazásra.

3.6.

A szeszesital-gyártók egyik fő aggodalma, hogy megőrizzék szeszes italaik hagyományait és földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos rendszerét. Az EGSZB általában üdvözli a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályok egyértelművé tételét, mivel azokat a szeszes italokra is alkalmazni kell.

3.7.

Az EGSZB – annak ellenére, hogy a téma nem tartozik konkrétan az európai bizottsági javaslat hatálya alá – ismételten kifejti korábbi ajánlásait arra vonatkozóan, hogy olyan egységes és átfogó politikai megközelítésre (5) van szükség nemcsak a szeszesital-ágazatban, hanem általánosabban is, amely a káros alkoholfogyasztás elkerülésén, valamint az egészségügyi kockázatok és a fiatalkorúak alkoholfogyasztásának elkerülését szem előtt tartó felelősségteljes italfogyasztás előmozdításán alapul. E tekintetben kiemelt jelentőségű a tájékoztatás, az oktatás és a tudatosság fokozása. Az EGSZB megjegyzi, hogy a magánszféra EU-szerte számos kezdeményezést és szociális programot indított, ezzel megmutatva, hogy lehetséges a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, különösen a fiatalkorúak körében (6).

3.8.

Az összetevők felsorolásának és a tápértékkel kapcsolatos tájékoztatásnak a szeszes italok címkéjén való feltüntetése nem szerepel az Európai Bizottságnak ebben a javaslatában. Az EGSZB azonban megismétli, hogy a fogyasztóknak joguk van ahhoz, hogy az alkoholtartalmú italokról valósághű és kiegyensúlyozott tájékoztatást kapjanak, amely segít nekik abban, hogy tájékozottan döntsenek fogyasztásukról (7). A mikro- és a kistermelőknek segítségre lenne szükségük a szabályok alkalmazásához. Az EGSZB örömmel vesz részt a nemrégiben a témában készült európai bizottsági jelentés (8) által megindított vitában.

4.1.

Az EGSZB elismeri a kiigazítási gyakorlat összetettségét, és üdvözli az olyan területeken végrehajtott pontosításokat és javításokat, mint az összetett kifejezések, az utalások és a szeszes italok keverékének címkézésére, valamint a nyersanyagok opcionális eredetcímkézésére vonatkozó szabályok. Mindazonáltal a javaslaton egyéb változtatásokat is eszközöltek, amelyeket érdemes lenne felülvizsgálni, többek között a következőket:

4.2.

Az európai bizottsági javaslat 8. cikkének (5) bekezdése megállapítja, hogy az „ízű” vagy bármely hasonló kifejezéssel kiegészített kereskedelmi megnevezések csak valamely szeszes italt utánzó aromák vagy az italoktól eltérő, ilyen aromák felhasználásával gyártott élelmiszerek megnevezésében használhatók. Az EGSZB úgy véli, hogy ez a rendelkezés félrevezető lehet a fogyasztók számára.

4.3.

Egyrészt a termelők által hozzáadott érték megőrzése, másrészt pedig a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében az EGSZB hangsúlyozza, hogy fontos fenntartani a szeszesital-ágazatban a védelem jelenlegi szintjét azzal, hogy „az előállítás helyére” utalunk „származási hely” helyett. Az új terminológia várhatóan nem jár jelentős változással a szeszesital-ágazat számára, mivel az a lényeges, hogy a terméket hol párolják le és állítják elő.

4.4.

A tagállamok feladata az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők jogszerűtlen használatának figyelemmel kísérése, és az Európai Bizottságot tájékoztatni kell a szabályok tagállami alkalmazásáról, ezzel olyan megfelelő keretrendszert biztosítva, amely lehetővé teszi a hamis szeszes italok eltávolítását a piacról.

4.5.

Az érdekelt felek közötti megállapodást lehetővé tevő felszólalási eljárás üdvözlendő, mivel ez az eljárás kevesebb teherrel jár, a végeredményt viszont nem befolyásolja.

4.6.

A szeszes italok földrajzi árujelzőinek a III. melléklet helyébe kerülő nyilvántartását olyan eszköznek kell tekinteni, amely korszerűsíti a modellt anélkül, hogy hatással lenne a jogokra, a kötelezettségekre vagy a rendszer átláthatóságára.