18.1.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 17/4 |
A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása – A Régiók Európai Bizottságának hozzájárulása az Európai Bizottság 2017. évi munkaprogramjához
(2017/C 017/02)
Előterjesztő: a PES, az EPP, az ALDE, az EA és az ECR politikai csoport |
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA
— |
tekintettel a 2015–2020. évi időszak prioritásairól szóló, 2015. június 4-i állásfoglalására és az Európai Bizottság 2016. évi munkaprogramjáról szóló, 2015. december 4-i állásfoglalására, valamint az Európai Bizottsággal 2012 februárjában megkötött együttműködési jegyzőkönyvre; |
— |
tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvére fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság munkája továbbra is fejezze ki az említett elvek iránti elkötelezettséget, és alkalmazzon integrált és a többszintű kormányzást tekintetbe vevő politikai megközelítést, továbbá kívánatosnak tartja a helyi és regionális önkormányzatok egyre nagyobb mértékű bevonását az európai döntéshozatali folyamatba; |
Foglalkoztatás, növekedés, beruházás és kohéziós politika
1. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálata és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtása alapján időben terjesszen elő egy új hosszú távú stratégiát az Európai Unió 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlesztésére vonatkozóan (európai fenntartható fejlődési stratégia); |
2. |
rávilágít a helyi és a regionális önkormányzatoknak a beruházások útjában álló akadályok leküzdésében betöltött szerepére, amint ezt a 2016. évi országjelentések és országspecifikus ajánlások is hangsúlyozták, valamint arra, hogy a kormányzat minden szintjének partnerként részt kell vennie az említett akadályok feltérképezésében és elhárításában a saját országukban; |
3. |
sürgeti az Európai Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy tegyen további lépéseket az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok), valamint más, uniós finanszírozású programok közötti kiegészítő jelleg és addicionalitás biztosítása érdekében. Megismétli, hogy a Régiók Bizottságának részt kell vennie a beruházási terv végrehajtásában, ellenőrzésében és értékelésében, különös tekintettel a beruházási platformok előmozdítására és annak elemzésére, hogy az ESBA milyen valós hatást gyakorol a regionális és a helyi szinten tapasztalható beruházási hiány megoldására; |
4. |
kiemeli, hogy az Európai Bizottságnak – az Európai Beruházási Bankkal együttműködve – pontosítania kell, milyen szerepet kapnak a regionális fejlesztési bankok és más finanszírozási intézmények az alakuló beruházási platformok mint az európai beruházási terv megvalósítását segítő eszközök rendszerében (1). |
5. |
hangsúlyozza, hogy egyszerűsítésre van szükség az esb-alapokból finanszírozott programok hatásának fokozásához és azok jobb felhasználásához, és javasolja számos egyszerűsítési intézkedés gyors elfogadását a jelenlegi tervezési időszakra nézve. Javasolja ugyanakkor a kohéziós politika megvalósítási rendszere teljes felülvizsgálatának intenzívebb folytatását a következő tervezési időszakra nézve, az egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport munkájának intenzívebb folytatásával és átfogó, többszintű párbeszéd elindításával, különösen a helyi és a regionális önkormányzatokkal; |
6. |
javasolja, hogy az esb-alapok kiadásait szélesebb körben mentesítsék az állami támogatásra vonatkozó szabályok alól; |
7. |
üdvözli a „határokon átnyúló elemzést”, amelynek célja a határokon átnyúló együttműködés jogi és közigazgatási akadályainak megszüntetése, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy 2017-ben terjesszen elő konkrét intézkedéseket ezeknek az akadályoknak a felszámolására, többek között a luxemburgi elnökség „A határ menti régiókra vonatkozó különleges rendelkezésekről szóló határokon átnyúló európai egyezmény” elkészítésére irányuló javaslatának figyelembevételével. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében szorosan kövesse figyelemmel a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló 2011/24/EU irányelv végrehajtását; |
8. |
sajnálja, hogy számos uniós program és kezdeményezés félidős felülvizsgálata, amelyet 2017 harmadik negyedévére véglegesíteni kellene, nincs összehangolva a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával, illetve átdolgozásával. Ezért arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy 2017. július 1-ig fejezze be azok felülvizsgálatait és folytassa munkáját a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó átfogó javaslattal, amelyet 2018. január 1-ig be kell nyújtania. Ennek fényében reméli, hogy az ezen programok felülvizsgálatában tapasztalható késlekedések nem eredményezik a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó jogalkotási javaslatok későbbi elfogadását; |
9. |
hangsúlyozza, hogy az állam- és kormányfők által elfogadott uniós városfejlesztési menetrendet a helyi és a regionális önkormányzatokkal való együttműködésben kellene végrehajtani. Kiemeli, mennyire fontos, hogy az uniós városfejlesztési menetrend összhangban álljon az EU minőségi jogalkotást célzó programjával, kéri, hogy az uniós városfejlesztési menetrend szerepeljen az Európai Bizottság 2017. évi éves munkaprogramjában, és javasolja, hogy az uniós városfejlesztési menetrend végrehajtásáról szóló fehér könyv elkészítését foglalják bele a 2017. évi éves munkaprogramba; |
10. |
kéri, hogy az Európai Bizottság foglalja bele a 2050-ig szóló területi jövőképének kidolgozását a 2017. évi éves munkaprogramjába. Hangsúlyozza, hogy új területi jövőképre van szükség, mivel az 1999. évi európai területfejlesztési tervről szóló megállapodást naprakésszé kell tenni, amint ezt a területi kohézióról és a városfejlesztésről szóló, 2015. november 27-i miniszteri értekezlet következtetései is hangsúlyozzák; |
11. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy összpontosítsa erőfeszítéseit a közlekedéssel kapcsolatos szűk keresztmetszetek megszüntetésére és megfelelő határokon átnyúló összekötetések biztosítására és különösen a hiányzó határokon átnyúló közlekedési összeköttetések kérdésének megoldására helyi és regionális szinten. Gondoskodni kell megfelelő finanszírozásról, különös tekintettel a határokon átnyúló jelentőségű kisméretű infrastruktúrák tekintetében; számít arra, hogy az Európai Bizottság konkrét javaslatot és ahhoz kapcsolódó ütemtervet terjeszt elő határokon átnyúló multimodális útvonaltervezők és interoperábilis integrált menetjegyrendszerek bevezetésére; |
12. |
ismételten arra kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen zöld könyvet a földrajzilag és demográfiailag problémás régiókban zajló mobilitásról; |
13. |
arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy indítsa újra „A GDP-n túl” témáról szóló vitát, és vizsgálja meg, hogy ki kell-e, illetve ki lehet-e dolgozni kiegészítő mutatókat a gazdasági teljesítmény, a jólét és a fenntartható fejlődés mérésére; |
14. |
javasolja, hogy az Európai Bizottság dolgozza ki a „minimális képesítések és készségek garanciáját”, amelyet az összes tagállamban elismernek és hitelesítenek, anélkül, hogy ez sértené a tagállamoknak az EUMSZ 165. cikkében rögzített, az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét, és szorgalmazza, hogy legkésőbb 2018-ig lépjenek hatályba a nem formális és az informális tanulás elismerésével kapcsolatos intézkedések. Hangsúlyozza, hogy össze kell egyeztetni a munkával kapcsolatos készségeket és a piac szükségleteit, az Európai Bizottság 2017. évi éves munkaprogramjában megfelelő módon figyelembe véve a munkanélküli fiatalok képzési szükségleteit; |
15. |
kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki uniós stratégiát a demográfiai változásokról, az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálatába vegyen bele egy demográfiai kérdésekkel kapcsolatos kiemelt kezdeményezést, és minél előbb kezdje meg a párbeszédet a Régiók Bizottságával azoknak a régióknak a jövőbeni meghatározásáról, amelyek súlyos és állandó demográfiai hátrányoktól szenvednek; |
16. |
reméli, hogy a gazdasági szabadságok és a szociális jogok közötti aszimmetria megoldása érdekében az Európai Bizottság 2017 elején jogalkotási javaslatot nyújt be a szociális jogok európai pilléréről; |
17. |
sürgeti az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő egy olyan jogi keretet, amely közös meghatározásokat tartalmaz a szociális gazdaság különböző európai formáira – például a szövetkezetekre, alapítványokra, biztosító egyesületekre és szövetségekre – vonatkozóan annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szociális gazdaság vállalkozásai biztos jogi alapon működhessenek, és így élvezhessék a belső piac és a szabad mozgás nyújtotta előnyöket; |
18. |
sürgeti az Európai Bizottságot, hogy javasoljon új, a nemek közötti egyenlőségre és a nők jogaira vonatkozó, 2016-tól 2020-ig szóló stratégiát, és terjesszen be jogalkotási javaslatot a szülési szabadságról szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv átdolgozására; |
19. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az RB-t és a tagállamokat bevonva terjesszen elő egy második jelentést a 2010–2020-as európai fogyatékosságügyi stratégiáról, és vizsgálja meg a stratégia továbbfejlesztését; |
20. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon a „postafiókcégek” jelenségével; |
21. |
az a szándéka, hogy hozzájárul a 2018. évi, a kulturális örökség európai éve programhoz azáltal, hogy helyi szinten szélesebb közönséghez eljuttatja a kulturális örökséggel kapcsolatos ismereteket; |
22. |
hangsúlyozza, hogy meg kell újítani az európai turisztikai stratégiát, és utal arra, hogy a Régiók Bizottsága erre vonatkozóan vélemény kidolgozásába kezdett „A turizmus mint az EU-n belüli regionális együttműködés hajtóereje” címmel, és javaslatokat fog előterjeszteni az Európai Bizottság számára ehhez a megújított európai stratégiához; |
23. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy rendszerezettebb módon vegye számba az összes uniós politikai területnek a vidékkel kapcsolatos dimenzióit, és terjesszen elő fehér könyvet a vidéki területekről, amely kiindulási pontként szolgálhat a 2020 utáni vidékfejlesztési politikához; |
24. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy segítse elő a további kék növekedést. Ehhez az európai kék gazdaság fejlődését szolgáló, új átfogó tervre van szükség, amely egy, a tengerpart feltérképezésére és a tengeri adatokra épülő közös európai stratégiára épül, hogy az adatok jobb elérhetőségével, a határokon átnyúló szinergiák felhasználásával és azok szétforgácsolódásának elkerülésével segíteni lehessen a kék gazdaság fejlődését. Kéri továbbá egy kék gazdasággal foglalkozó tudományos és innovációs társulás létrehozását; |
25. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy politikáiba és az általa kezelt alapokba építse bele a katasztrófákkal szemben ellenállóképes beruházások elvét. Azt is kéri az Európai Bizottságtól, hogy a helyi, regionális és nemzeti kormányzatokkal, valamint az érdekelt felekkel együttműködve készítsen iránymutatást arról, hogy mit jelent a sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret Európa számára, és hogyan lehet azt a legjobban megvalósítani; |
Fenntartható fejlődés
26. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy teljes mértékben hajtsa végre a körforgásos gazdasági cselekvési tervet és értékelje ki, szükség van-e arra, hogy 2017-ben benyújtsák a szükséges javaslatokat, köztük egy nagyratörő stratégiát a műanyagoknak a körforgásos gazdaságban betöltött szerepéről, valamint egy jogszabályt, amelyben meghatároznák az újrahasznosított vízre vonatkozó minimális minőségi követelményeket, valamint új kezdeményezéseket az építőiparról és az épületbontással foglalkozó ágazatról; |
27. |
felkéri az Európai Bizottságot, hogy minden eddig kitűzött, kötelezően elérendő környezetvédelmi cél kapcsán végezzen területi hatásvizsgálatokat; |
28. |
sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának 21. ülésén (COP21) Párizsban elfogadott globális célokkal összhangban vizsgálja felül az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos céljait és az elérésükhöz szükséges eszközöket; emlékezteti az Európai Bizottságot arra a korábbi javaslatára, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra az 1990-es szinthez képest 50 %-kal csökkentsék. Úgy véli, hogy minden új célkitűzés kapcsán területi hatásvizsgálatot kell végezni, és hogy a célok nem korlátozhatják a tagállamok arra való jogát, hogy meghatározzák energiaszerkezetüket; |
29. |
kéri az Európai Bizottságot, hogy ültesse át a gyakorlatba a globális éghajlatváltozási megállapodás 15. preambulumát, elismerve a többszintű kormányzás jelentőségét, amely nemcsak városokra terjed ki, hanem régiókra is; |
30. |
kéri, hogy részt vehessen az Unió energetikai infrastruktúra fórumán, hogy képviselhesse a helyi és a regionális önkormányzatokat az energetikai infrastruktúrába történő beruházási politika kialakítási folyamatában, különösen a decentralizált energiatermelés területén, ideértve a mikrotermelést és az elosztást is; |
31. |
kéri, hogy már a politikai tervezési folyamat korai szakaszaitól kezdve részt vehessen az energiahatékonyságról, a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról és a villamosenergia-piac szerkezetéről szóló uniós irányelvek felülvizsgálatában; |
32. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a CO2-kibocsátás további csökkentése és az energiabiztonság növelése céljából javasoljon konkrétabb kezdeményezéseket a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, a távfűtési és a távhűtési hálózatok területén; |
33. |
úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak magasabb célok elérésére kellene törekednie a megújuló energiával kapcsolatos politika területén. Ehhez továbbra is támogatnia, adaptálnia és terjesztenie kellene a Polgármesterek Szövetségének modelljét az Unión belül és kívül egyaránt, illetve következetesebb és fenntarthatóbb módon elő kellene segítenie a városi kormányzás átalakítását, az éghajlatváltozás elleni fellépést és a polgárok részvételét; |
34. |
felszólít az Európai Unió 7. környezetvédelmi cselekvési programjának teljes végrehajtására (2014–2020), és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy olyan uniós irányelvre, amelynek célja megfelelésbiztosítási rendelkezések megállapítása lenne valamennyi uniós környezetvédelmi vívmány tekintetében (2); |
35. |
felszólít a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia teljes végrehajtására, és ennélfogva arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy 2017-ben terjessze elő régóta esedékes kezdeményezését a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások összességében vett csökkenésének és romlásának megakadályozásáról. Ezenkívül megismétli az Európai Bizottsághoz intézett azon kérését, hogy ne dolgozza át a természetvédelmi irányelveket, hanem rövid időn belül nyújtson be közleményt, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz azok jobb végrehajtásának támogatására (3); |
36. |
kéri az Európai Bizottságot, hogy terjessze elő a fenntartható élelmiszer-ellátásról szóló közleményt, amelyben ismertet egy összefüggő, az egész Unióra kiterjedő szakpolitikai keretrendszert a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-termelés, az ellátási lánc és a kereskedelmi szempontok fenntarthatóságáról, és emlékezteti az Európai Bizottságot arra, hogy korábban konkrétabb célkitűzések meghatározását szorgalmazta abból a célból, hogy 2025-ig 30 %-kal csökkentsük az élelmiszer-hulladék mennyiségét (4). Továbbá megismétli, hogy a helyi termékek esetében új logót kell bevezetni és közös szimbólumot és azonosító rendszert kell meghatározni; |
37. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a legújabb ismeretek alapján és a társadalmi változások figyelembevételével tegyen közzé új, a 2016–2025. évi időszakra vonatkozó alkoholstratégiát, és támogassa a tagállami, regionális és helyi szinten elindított programokat; |
Belső piac és verseny
38. |
támogatja az Európai Parlament arra irányuló felhívását, hogy egy rendszeres megfigyelésre és értékelésre szolgáló rendszerrel foglalják bele az egységes piac pillért az európai szemeszterbe; |
39. |
üdvözli a benyújtásra váró, a kkv-kra vonatkozó héa-egyszerűsítési csomagot és az induló vállalkozásokra vonatkozó kezdeményezést, amelyek az ilyen vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek csökkentésére irányuló konkrét lépéseknek tekinthetők. Hangsúlyozza, hogy jelentős mértékben tovább kell egyszerűsíteni a szabályozást, különös tekintettel arra, hogy a kkv-k is hozzáférjenek a közbeszerzésekhez és részt vehessenek az esb-alapok által finanszírozott projektekben; |
40. |
üdvözli, hogy az Európai Bizottság felfigyelt a megosztásalapú vagy együttműködésre épülő gazdaságra, de megismétli, hogy minden kötelező érvényű szabályozási kezdeményezésnek ágazati megközelítést kell alkalmaznia és – a szabályozási irányvonalak kidolgozásának kritériumaként – figyelembe kell vennie a kezdeményezések léptékét; |
41. |
úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak jobban figyelembe kellene vennie azokat a jelentős finanszírozási kihívásokat, amelyekkel az általános érdekű szolgáltatásoknak szembe kell nézniük, és ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mérje fel az általános érdekű szolgáltatásokról szóló uniós jogszabályok területi hatásait és különösen figyeljen oda az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokra, és minden létező lehetőséget használjon fel az egyszerűsítésre, ideértve az Unió pénzügyi eszközeinek egyszerűsítését is; ennek fényében azt várja, hogy megfelelő módon kikérik majd a véleményét az általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozásáról szóló „Almunia-csomag” 2017. évi felülvizsgálata kapcsán; |
42. |
javasolja, hogy miután az Európai Bizottság befejezte a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről szóló irányelv értékelését, vizsgálják felül az irányelvet, hogy kezelni lehessen a helyi és a regionális önkormányzatok szempontjából tapasztalható hiányosságokat; |
A gazdasági és monetáris unió és az európai szemeszter
43. |
ismételten felkéri az Európai Bizottságot és a Parlamentet, hogy fogadjanak el egy olyan magatartási kódexet, amely garantálja, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat strukturált módon bevonják az európai szemeszterbe, és elkötelezi magát amellett, hogy párbeszédet folytat az Európai Bizottsággal ebben a kérdésben; |
44. |
újból azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy értékelje, hogy az új ESA 2010 szabályok milyen hatással járnak a helyi és regionális önkormányzatok beruházási képességére; |
45. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vonja be az RB-t a GMU reformjáról szóló fehér könyv kidolgozásába, amelyben foglalkozni kell a GMU versenyképességi és szociális dimenziójával; |
Digitális egységes piac, kutatás és innováció
46. |
úgy véli, hogy a digitális egységes piac megteremtésének egyik alapvető kihívása abban áll, hogy sikerül-e létrehozni egy tartós adatközpontú gazdaságot, az ipar terén is (a német kormány Industrie 4.0 elnevezésű projektje). Szorgalmazza, hogy teremtsék meg annak feltételeit, hogy minden térség csatlakozhasson a szélessávú internetszolgáltatáshoz, és az Európai Bizottsággal és az Európai Beruházási Bankkal együttműködve használják ki az IKT-infrastruktúra finanszírozási és támogatási rendszereit, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy a digitális egységes piac megvalósítása keretében rendszeresen számoljon be többek között a digitális szakadék áthidalása terén, különösen a regionális és helyi szint vonatkozásában elért előrelépésekről; |
47. |
kéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat az uniós finanszírozású kutatási programok jobb kihasználása céljából, és ehhez fejlessze tovább a Horizont 2020, az ESBA és az esb-alapok finanszírozása közötti szinergiákat, illetve regionális szinten erősítse meg az intelligens szakosodási stratégiák közötti kapcsolatokat. Javasolja, hogy helyezzenek kiemelt hangsúlyt arra, hogy a Horizont 2020 milyen hatást gyakorol a növekedésre, és az időközi értékelések végrehajtása során kezeljék az „innovációs szakadék” problémáját; |
48. |
javasolja, hogy a Régiók Bizottságát szorosan vonják be a biogazdasági stratégia 2017. évi felülvizsgálatába; |
49. |
hangsúlyozza, hogy az új uniós eszközök, például az Európai Innovációs Tanács, valamint a nyitott adatokra és a nyitott innovációra vonatkozó kezdeményezések végrehajtása során figyelembe kell venni a regionális dimenziót, és hozzá kell járulni az innovációs szakadék szűkítéséhez; |
Az EU kereskedelempolitikája
50. |
kéri az Európai Bizottságot, hogy minden jelentős kereskedelempolitikai kezdeményezéshez mellékelje a területi hatások értékelését, és hogy az új kereskedelmi megállapodások ne vezessenek be a helyi és a regionális önkormányzatokra vonatkozó új korlátozásokat az általános érdekű szolgáltatások nyújtása szempontjából; |
51. |
kéri az Európai Bizottságot, hogy rendszeresen végezzen utólagos értékeléseket a kereskedelmi megállapodások pozitív és negatív gazdasági, környezeti, szociális és területi hatásainak mérése céljából; |
52. |
kéri az Európai Bizottságot, hogy az uniós tagállamok szintjén folyó kereskedelempolitikai döntéshozatal átláthatóságával kapcsolatos problémák megoldása érdekében nyújtson be útmutatásokat arra nézve, hogy miként fogalmazzák meg a kereskedelempolitikai célkitűzéseket a tárgyalások megkezdése előtt, azaz abban a szakaszban, amikor a 28 tagállam megadja a tárgyalási mandátumot; |
Igazságügy, alapvető jogok és migráció
53. |
az igazságszolgáltatással kapcsolatban arra kéri az Európai Bizottságot, hogy részesítse előnyben az olyan ösztönzőket, amelyek elősegítik a börtönökben fogva tartott személyek körülményeinek javítását, támogatják a büntetőjogi mediáció kialakítását, és amelyek a helyreállító igazságszolgáltatás, a fogva tartás alternatíváinak alkalmazása, valamint a törvénytelenségre és a bűnözésre épülő társadalmi környezetből való kiszakadást elősegítő oktatási formák irányába mutatnak; |
54. |
üdvözli, hogy az Európai Bizottság kész foglalkozni a menedékkérők, menekültek és gazdasági migránsok Európába irányuló, példátlan mértékű áradatából fakadó kihívásokkal, és a dublini rendszer megreformálására vonatkozó javaslatokat fontos lépésnek tekinti ebben az irányban; reméli azonban, hogy 2017-ben további konkrét javaslatok születnek egy átfogó, az alapvető jogok és a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartásán, valamint a szolidaritás elvén alapuló uniós migrációs és menekültpolitika kiépítésére; |
55. |
kéri az Európai Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve folytassa a konszenzuskeresést a biztonságos származási országok közös európai listája kapcsán, és működjön együtt a biztonságosnak ítélt származási és tranzitországokkal annak érdekében, hogy az emberi jogok és a nemzetközi kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartása mellett hatékony és gyors visszaküldési politikákat hajtsanak végre; |
56. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan mechanizmusok létrehozására, amelyek lehetővé teszik, hogy a menedékkérők humanitárius vízumért folyamodjanak az Unión kívülről, ami így lehetővé teszi az Unióba való jogszerű belépést; |
57. |
elismeri, hogy a migráció jelentős mértékben hozzájárul az európai gazdaság növekedéséhez, és felszólít arra, hogy az európai szemeszter vegye figyelembe ezt a dimenziót, főként a migránsok integrációjához szükséges kiadások tekintetében; |
58. |
úgy véli, hogy még soha nem volt annyira fontos a schengeni rendszer fenntartása, mint ma, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a tagállamokkal összefogva mindent tegyen meg a rendszer szükséges stabilitásának helyreállítása érdekében; emlékeztet arra, hogy a határok nélküli utazásról szóló schengeni megállapodás felfüggesztése súlyos következményekkel járna a fizikai ellenőrzések szempontjából és komoly gazdasági hatásai is lehetnek, de nem oldaná meg a migrációs nyomás problémáját; |
59. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítson több finanszírozást a helyi és regionális önkormányzatoknak, hogy hatékonyabban betölthessék a menedékkérők, menekültek és migránsok támogatásában és integrációjában játszott fontos szerepüket; |
60. |
megítélése szerint az európai strukturális és beruházási alapok helyi és regionális szinten történő jobb elosztása az integrációs politikák támogatásának szükséges előfeltétele. Ebből a szempontból kívánatosnak tartja, hogy növeljék az elkövetkezendő években a menedékkérőkkel, a menekültekkel és a migrációval kapcsolatos kérdésekre szánt forrásokat, javítsák az elosztásukat és minél hatékonyabban használják fel őket; |
61. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy 1) támogassa a helyi és a regionális önkormányzatokat a radikalizálódás megelőzését szolgáló helyi, regionális és országos stratégiák kidolgozásában; 2) folytassa a radikalizálódás megelőzésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok összegyűjtését és tegye ezeket közzé egy kézikönyvben; és 3) támogassa a városok közötti, a radikalizálódás kezelésére irányuló együttműködést; |
62. |
aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy nehéz a kíséret nélküli kiskorúak jelenlétét figyelemmel kísérni, illetve annak a kockázatnak a kapcsán, hogy ezek a fiatalok emberkereskedelem és kizsákmányolás áldozataivá válhatnak. Kéri, hogy alakítsanak ki – elsősorban a bevándorolt fiatalkorúakat megcélzó – integrációs és képzési programokat, valamint olyan befogadási gyakorlatokat, amelyek bevonják a befogadó országban már megtelepedett, az érintett fiatalkorúakkal azonos származású közösségeket, lehetővé téve, hogy a fiatalkorúak családban vagy családjellegű közegben éljenek; |
Stabilitás és együttműködés az Európai Unión kívül
63. |
hangsúlyozza, hogy a felülvizsgált európai szomszédságpolitika (ENP) végrehajtása során kiemelt prioritásként kell kezelni a decentralizációs folyamatokat, az ikerintézményi kapcsolatokat és a kapacitásbővítést támogató szubnacionális szintű kezdeményezéseket. Kéri az Európai Bizottságot, hogy élessze újra a helyi közigazgatást támogató eszközt (LAF) és terjessze azt ki az összes szomszédos országra, és újból javasolja, hogy az európai kohéziós politika módszereit, fogalmait és eszközeit építsék be a felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtásába; |
64. |
kéri az Európai Bizottságot, hogy a bővítéssel kapcsolatos éves helyzetjelentéseinek összefüggésében részletesebben vizsgálja meg a decentralizációs folyamatokat, valamint a helyi önkormányzatok helyzetét a tagjelölt országokban; |
65. |
kitart amellett, hogy az uniós helyi és regionális önkormányzatoknak megfelelően hozzá kell járulniuk a fejlesztési együttműködéshez, ha fenntartható eredményeket akarunk elérni, ideértve a lakhatással és a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos ENSZ-konferencia (Habitat III) nyomon követését is; |
66. |
kéri az Európai Bizottságot, hogy a nemzetközi védelemre szoruló személyek egyre növekvő létszáma kezelésének fontos elemeként fordítson kiemelt figyelmet a menekültek származási területükön történő védelmére. Ennek kapcsán üdvözli a sok menekültet befogadó harmadik országokra vonatkozó új partnerségi kerettel kapcsolatos európai bizottsági javaslatot. Ezeknek az országoknak tartós fogadókapacitást kell kiépíteniük, és hosszú távú kilátásokat kell nyújtaniuk a háború és az üldöztetés elől menekülő milliók számára, közel a hazájukhoz. Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a harmadik országokbeli beruházásokat ösztönző külső beruházási tervre van szükség. Kéri továbbá, hogy az európai helyi és regionális önkormányzatokat teljes körűen vonják be az ezzel kapcsolatos folyamatba. A helyi és a regionális önkormányzatokat ösztönözni kell arra, hogy technikai segítségnyújtással és a menekültek védelmére alkalmazott strukturáltabb megközelítés támogatásával segítsék az Európai Unión kívüli befogadó helyi és regionális önkormányzatokat; |
Polgárság, kormányzás és minőségi jogalkotás
67. |
ismételten felszólít az európai polgári kezdeményezés mint az egyetlen közvetlen uniós szintű részvételi eszköz jogi kereteinek egyszerűsítésére és továbbfejlesztésére; |
68. |
felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy milyen sikeresen működött az uniós ügyekkel kapcsolatos decentralizált kommunikációs tevékenységek megszervezése során, szorosan együttműködve a helyi és a regionális médiával, a civil társadalommal és az uniós intézményekkel, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy még jóval a 2019. évi európai választások előtt fokozza erőfeszítéseit ezen a területen; |
69. |
arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fogalmazza meg a „túlszabályozás” egész Unióra érvényes szabványmeghatározását, és ezzel teremtsen jogbiztonságot az uniós jog végrehajtása és alkalmazása területén, és korlátozza a túlzott bürokráciát; |
70. |
fokozott átláthatóságra, együttműködésre és hatékonyságra szólít fel az uniós intézmények között a jogalkotás minőségének javításáról szóló új intézményközi megállapodás elfogadását követően, és kéri, hogy vonják be a Régiók Bizottságát a jogalkotási folyamat minden szakaszába, hogy teljesen kihasználhassák képességeit a jogalkotási ciklus és a konzultációk során; |
71. |
hangsúlyozza, hogy milyen jó volt az Európai Bizottsággal való együttműködés a 2015-ben és 2016-ban lefolytatott területi hatásvizsgálat (TIA) kísérleti tapasztalatgyűjtése során. A Régiók Bizottsága, erre a jó együttműködésre építve arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szabványos gyakorlatként hajtsa végre a területi hatásvizsgálatot az adott esetben aszimmetrikus területi hatásokkal bíró jogszabályok hatásvizsgálata és a minőségi jogalkotást célzó széles körű program keretei között; |
72. |
szorosabb együttműködésre számít az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel a szubszidiaritás ellenőrzésében, valamint a szubszidiaritás kérdésének szentelt 2017. évi konferencia kapcsán; |
73. |
utasítja az elnököt, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Tanács elnökének. |
Kelt Brüsszelben, 2016. június 15-én.
a Régiók Európai Bizottsága elnöke
Markku MARKKULA
(1) ECON-VI/007.
(2) COR-2015-05660
(3) COR-2015-02624
(4) A Régiók Bizottságának állásfoglalása a fenntartható élelmezésről.