14.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/14

1.

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2014–2017) elfogadott, 2014. május 21-i állásfoglalást, amely a benne foglalt három fő prioritás egyikeként a sport tisztaságát nevezi meg;

2.

a jó kormányzással foglalkozó szakértői munkacsoport által a jó sportügyi kormányzásra vonatkozóan 2013-ban kidolgozott elveket, valamint e munkacsoportnak a demokráciával, az emberi jogokkal és a munkavállalói jogokkal kapcsolatos, különösen a főbb sportesemények közbeszerzési eljárásaival összefüggésben alkalmazandó vezérelveket tartalmazó, 2016 januárjában elkészült dokumentumát (1);

3.

azokat az ajánlásokat, amelyeket a sport gazdasági dimenziójával foglalkozó szakértői munkacsoport fogalmazott meg 2016 januárjában a főbb sporteseményekre és különösen ezek kívánt hozadékára vonatkozóan, különös hangsúlyt helyezve a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságra (2);

4.

a globális kezdeményezéseket (3), köztük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által a 2014. december 12-i 127. ülésén a 2020-ig tartó időszakra vonatkozóan elfogadott olimpiai menetrendet (4), amely olyan ajánlásokat tartalmaz, melyek jelentős figyelmet fordítanak a sport tisztaságával kapcsolatos kérdésekre és kimondják, hogy a fenntartható fejlődés szempontját minden esetben figyelembe kell venni a főbb sportesemények, köztük az olimpiai játékok megrendezésekor;

5.

a főbb sportesemények (5) vonzó alkalmat teremtenek arra, hogy nemzeti és nemzetközi viszonylatban tisztelegjünk a sportteljesítmény és a sport által képviselt értékek előtt, valamint elismerjük annak előnyeit. A főbb sportesemények megfelelő eszközei lehetnek a sport népszerűsítésének, hiszen ezeket a sportolók, az érdekelt felek és a nagyközönség körében egyaránt hatalmas érdeklődés övezi, és sportolásra ösztönözhetik a felnőtteket és a gyerekeket;

6.

a főbb sportesemények fontos szerepet játszhatnak az érintett régió vagy város fejlődésében, és komoly gazdasági, társadalmi és környezeti előnyökkel járhatnak, ha a tervezést a lehető legkorábbi szakasztól kezdve gondosan végzik. A főbb sportesemények hozadéka és fenntarthatósága nagy jelentőséggel bírhat mind az ilyen események létjogosultsága, mind az azokhoz nyújtott támogatás szempontjából;

7.

a főbb sportesemények összefüggésében felmerülnek a tisztasággal és a kormányzással kapcsolatos olyan releváns kérdések, mint a demokratikus és átlátható döntéshozatal, az elszámoltathatóság, a fenntartható fejlődés és a pozitív hozadékok, az emberi jogok – köztük a gyermekek és a munkavállalók jogai – és a nemek közötti egyenlőség, valamint a megkülönböztetés minden formájának, illetve a sport tisztaságát fenyegető veszélyeknek – például a doppingnak, a mérkőzések eredménye tiltott befolyásolásának és az erőszaknak – a megelőzése;

8.

tekintettel a főbb sporteseményeket kísérő nagy figyelemre, és azok jelentős pénzügyi és gazdasági vonatkozásaira, fennáll a veszélye, hogy olyan folyamatokat indítanak be, amelyek foltot ejthetnek a sport tisztaságán. Ennélfogva a főbb sporteseményekre nemcsak egyfajta platformként, hanem a feddhetetlenség, az átláthatóság és a jó kormányzás kiemelt próbájaként is tekinthetünk, a fenntarthatóságot és azok hozadékát is szem előtt tartva;

9.

azoknak a kihívásoknak, amelyekkel a sportszervezetek, a nemzeti, a regionális és a helyi szintű hatóságok, a vállalatok, a média és más partnerek szembesülnek a nyújtott szolgáltatások és a létesítmények fenntarthatóvá tétele tekintetében, valamint a főbb sportesemények megfelelő lebonyolítását illetően azok minden szakaszában (megvalósíthatóság, ajánlattétel, előkészítés, szervezés, értékelés, hozadék);

10.

annak, hogy néhány esetben az ajánlatkérő és az ajánlattevő szervezetek döntéshozatali eljárásai és folyamatai a főbb sportesemények minden szakaszában kevéssé átláthatóak, és hogy a nemzetközi sportszövetségek körében kevéssé érvényesülnek a jó kormányzás elvei;

11.

a főbb sporteseményekre vonatkozó pénzügyi, technikai, politikai és jogszabályi követelményeknek, illetve az ezekhez kapcsolódó költségeknek (6), valamint annak, hogy az ajánlatok között egyre nagyobb a verseny, és adott esetben akár „túllicitálás” is előfordulhat, ami rendkívül megnöveli az esemény megrendezésének költségeit, és emiatt gyakran ahhoz vezet, hogy a kisebb uniós országok és városok kirekesztődnek az ilyen eseményekre való ajánlattételnek, illetve azok megrendezésének a lehetőségéből;

12.

egyrészt annak, hogy az Unióban több város és ország visszavonja a főbb sportesemények rendezésére benyújtott pályázatát, másrészt hogy az EU-ban egyre kevesebb jelentős sporteseményre kerül sor, és hogy az európai polgárok is egyre kevésbé támogatják az ilyen események rendezését (7);

13.

annak, hogy az uniós országok és sportszövetségek egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak aziránt, hogy közösen szervezzenek meg főbb sporteseményeket több ország, régió és város bevonásával,

14.

a főbb sportesemények megvalósításában részt vevő nemzeti, regionális és helyi hatóságok szerepét például a finanszírozás, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a biztonság és a védelem, illetve az ilyen sportesemények fenntarthatóságának és hozadékának megtervezése és biztosítása szempontjából;

15.

azt, hogy tekintettel arra, hogy a sportvilág lényegében önszabályozó módon szerveződik, elvárás, hogy a sportszervezetek sporttevékenységeiket a jó kormányzás elismert alapelveivel, így például az átláthatóság, a demokratikus folyamatok és a szolidaritás elvével, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerével összhangban igazgassák;

16.

a hatóságok és a sportszervezetek közötti, az EU és a nemzetközi sportmozgalom közötti megfelelő párbeszéddel támogatott megerősített és folyamatos párbeszéd és együttműködés fontosságát, amelynek eredményeképpen a feddhetetlenség, az átláthatóság, a jó kormányzás és a fenntartható fejlődés tekintetében közös értékeket tudunk képviselni, és olyan közös megállapodások és intézkedések születhetnek, amelyek meghozatalakor a felek kölcsönösen figyelembe veszik egymás feladatait és érdekeit;

17.

a főbb sportesemények tekintetében mozdítsák elő és érvényesítsék a feddhetetlenség, az átláthatóság és a jó kormányzás elvét, ezen események minden szakaszára kiterjedően (megvalósíthatóság, ajánlattétel, előkészítés, szervezés, értékelés és hozadék), az esemény befejeződését követő időszakban is, és az eseményben közreműködő valamennyi érdekelt felet kezeljék partnerként, például olyan kezdeményezések révén, mint:

18.

a jó kormányzás részeként biztosítsák a főbb sportesemények hosszú távú és pozitív hozadékát, valamint társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságát az uniós tagállamokban a város- és a regionális fejlesztés összefüggésében;

19.

építsék be a főbb sportesemények tisztaságának, átláthatóságának, jó kormányzásának, fenntarthatóságának és hozadékának szempontját a sporttal kapcsolatban a jövőben uniós szinten végzendő munkába, beleértve az információcserének és a főbb sportesemények szempontjából releváns témák megvitatásának az elősegítését;

20.

támogassák a főbb sportesemények tisztaságával, átláthatóságával és jó kormányzásával kapcsolatos kritériumok és eljárások alkalmazását, a fenntarthatóság és a hozadék tekintetében is, adott esetben már létező iránymutatások és ajánlások alapján, valamint összhangban az elismert nemzetközi nyilatkozatokkal és normákkal, amelyeket a tagállamok és a helyi hatóságok a főbb sportesemények állami támogatása tekintetében referenciapontnak tekinthetnének;

21.

azonosítsanak és dolgozzanak ki olyan modelleket a köz- és a magánszféra együttműködésére és ezen együttműködés tekintetében a bevált gyakorlatok cseréjére vonatkozóan, amelyeket a tagállamok és a helyi hatóságok felhasználhatnának akkor, amikor főbb sportesemények megrendezésére vonatkozó partnerségi megállapodást kötnek, különös figyelemmel azokra a sporteseményekre, amelyekre több országban, régióban és városban lévő helyszíneken kerül sor;

22.

készítsen tanulmányt főbb sportesemények több uniós országban és régióban lévő helyszíneken történő megrendezéséről, figyelembe véve a lehetséges nemzeti és európai szintű adminisztratív és jogszabályi akadályokat, valamint az ilyen események várható hatásait;

23.

uniós finanszírozási programok – például az Erasmus+ és a Horizont 2020 – keretében támogasson a főbb sportesemények tisztaságával, átláthatóságával és jó kormányzásával kapcsolatos, a fenntarthatóság és a hozadék aspektusát is felölelő transznacionális projekteket és – adott esetben – független kutatásokat;

24.

ösztönözze a bevált gyakorlatok megosztását és közzétételét, a tanulságok levonását, továbbá segítse elő a tudástranszfert az EU tagállamai és a sportmozgalom között a főbb sportesemények tisztaságát, átláthatóságát és jó kormányzását illetően, a fenntarthatóság és a hozadék aspektusára is kiterjedően, valamint támogassa és ösztönözze módszerek és eszközök azonosítását és – szükség esetén – kifejlesztését, köztük a következőket:

25.

dolgozzon ki egy laza nyomonkövetési rendszert – például egy kötelezettségvállalási-listát, vagy használja fel erre a célra az ENSZ Globális Megállapodást – az uniós tagállamokban zajló főbb sporteseményeket rendező szervezetek által a tisztességesség, az átláthatóság és a jó kormányzás tekintetében tett előrelépés mérésére;

26.

folytatja olyan jelentős sportesemények szervezését, amelyek hozzáférhetőek és vonzóak, és ezáltal megfelelőek a sportban rejlő pozitív értékeknek és a sport társadalmi szerepének a tanúsítására, továbbá megfelelő eszközei a társadalmi kohézió előmozdításának;

27.

ösztönzi a jó kormányzás alapelveinek érvényesítését, aminek révén a főbb sportesemények szervezése tekintetében megvalósíthatók az átláthatóság, a demokratikus folyamatok, a fékek és ellensúlyok rendszere, valamint a szolidaritás, továbbá ösztönzi, hogy tagjai feleljenek meg olyan elismert nemzetközi szabványoknak, mint az ISO 26000 és 20121, illetve vegyenek részt olyan kezdeményezésekben, mint az ENSZ Globális Megállapodás és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek;

28.

előmozdítja, érvényesíti és nyomon követi a tisztaság, az átláthatóság és a jó kormányzás elvét a főbb sportesemények tekintetében, ezen események minden szakaszára kiterjedően (megvalósíthatóság, ajánlattétel, előkészítés, szervezés, értékelés és a hozadékok), és az eseményben közreműködő minden érdekelt felet partnerként kezel;

29.

átlátható és demokratikus eljárásokat alkalmaz a főbb sportesemények minden szakaszában, és minden más partnertől is megköveteli ugyanezt, különös figyelmet fordítva a nemzeti, regionális és helyi sportszervezetek és a nyilvánosság tájékoztatására és bevonására, valamint a független jelentéstételre, auditra, értékelésre és elszámoltathatóságra;

30.

az ajánlattételi szakasz tekintetében összeállítja és közzéteszi az alkalmazandó, realisztikus követelmények katalógusát – beleértve a főbb sportesemények megrendezésének elnyerésére vonatkozó átlátható kiválasztási eljárásokat és releváns kiválasztási kritériumokat – a tisztességességgel kapcsolatos olyan konkrét kérdéseket illetően, mint az emberi jogok – köztük a gyermekek és a munkavállalók jogai – és a nemek közötti egyenlőség, valamint a megkülönböztetés minden formájának, illetve a sport tisztaságát fenyegető veszélyeknek – például a doppingnak, a mérkőzések eredménye tiltott befolyásolásának és az erőszaknak – a megelőzése;

31.

a rendező szervezettel kötött szerződés követelményeinek keretében a jó kormányzás részeként aktívan előmozdítja a főbb sportesemények hosszú távú és pozitív hozadékának, valamint társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának a biztosítását, valamint az esemény nyomon követését (8);

32.

folytassák és fokozzák a tagállamok, az Európai Bizottság és a sportmozgalom közötti párbeszédet a főbb sportesemények tisztaságáról, átláthatóságáról és jó kormányzásáról, azok fenntarthatóságára és hozadékára is kiterjedően;

33.

fogadjanak el közös programot, első körben az olimpiai mozgalommal és az illetékes nemzetközi labdarúgó szövetségekkel, azt a későbbiekben más nemzetközi sportszövetségekre is kiterjesztve, hogy ezáltal a főbb sportesemények valamennyi szakaszában javítani lehessen azok tisztaságát, jó kormányzását és átláthatóságát, továbbá az ezen események megszervezéséhez szükséges partnerségekben érintett valamennyi érdekelt fél szempontjait vegyék figyelembe, hogy így biztosítani lehessen a főbb sportesemények pozitív potenciálját, fenntarthatóságát és hozadékát, és vissza lehessen nyerni az uniós polgárok bizalmát;

34.

hajtsanak végre olyan közös tevékenységeket, mint:

35.

a sportról folytatott strukturált uniós párbeszéd (9) részeként szervezzenek rendszeresen magas szintű párbeszédet a kormányok képviselőinek, az európai és a nemzetközi olimpiai mozgalom képviselőinek, valamint a főbb események szervezésében érintett európai és nemzetközi sportszövetségek képviselőinek, valamint – adott esetben – független szakértőknek a részvételével. Ennek keretében, egy közös program és – például a 34. pontban említett – közös tevékenységek alapján információkat lehetne cserélni és megbeszélést lehetne tartatni a főbb sporteseményekkel kapcsolatos olyan témákról, amelyek tekintetében a kormányzatok és a sportszervezetek közös felelősséggel bírnak.