15.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/1

A Bizottság közleménye – a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 702/2014/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági rendelettervezet tartalmának jóváhagyásáról

(2016/C 382/01)

A Bizottság 2016. október 13-án jóváhagyta a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 702/2014/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági rendelettervezet tartalmát.

A bizottsági rendelettervezet e közlemény mellékletében található. A bizottsági rendelettervezetet nyilvános konzultáció keretében véleményezhető az alábbi linken: http://ec.europa.eu/competition/consultations/open.html

MELLÉKLET

A BIZOTTSÁG (EU) …/… RENDELETTERVEZETE

(…)

a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 702/2014/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1588 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára,

az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 651/2014/EU bizottsági rendelet (2) meghatároz bizonyos, a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánított támogatási kategóriákat, amelyek mentesülnek az odaítélésük előtt a Bizottságnak történő bejelentésre vonatkozó kötelezettség alól. A 651/2014/EU rendelet hivatkozott arra, hogy a Bizottságnak szándékában áll az említett rendelet hatályát felülvizsgálni azzal a céllal, hogy egyéb támogatási kategóriákat, különösen a kikötői és repülőtéri infrastruktúrák területén, is belefoglaljon a rendeletbe, amennyiben az egyedi esetek vizsgálata során elegendő tapasztalat gyűlik össze.

(2)

A Bizottság által összegyűjtött tapasztalatok fényében és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok egyszerűbbé és egyértelműbbé tétele, az adminisztratív teher csökkentése és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bizottság a potenciálisan legjelentősebb piactorzító hatást gyakorló ügyekre összpontosíthasson, a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatásokat a 651/2014/EU rendelet hatálya alá kell vonni.

(3)

A legfeljebb hárommillió fő átlagos éves utasforgalmat bonyolító regionális repülőtereknek nyújtott beruházási támogatás – az egyes repülőterek sajátos jellemzői függvényében – javíthatja bizonyos régiók megközelíthetőségét és helyi fejlesztését. Ez támogatja az Európa 2020 stratégiában meghatározott prioritásokat, amelyek hozzájárulnak a további gazdasági növekedéshez és a közös uniós érdekű célkitűzésekhez. A Bizottságnak a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatások (3) alkalmazása során szerzett tapasztalatai arra mutatnak, hogy a regionális repülőtereknek nyújtott beruházási támogatás – bizonyos feltételek teljesülése esetén – nem okoz indokolatlan kereskedelem- és versenytorzulást. Ezért a 651/2014/EU rendeletben foglalt csoportmentesség hatályát ki kell terjeszteni ezekre a beruházásokra, amennyiben azok eleget tesznek az e rendeletben meghatározott feltételeknek. Nem lenne helyénvaló a támogatás összege alapján megállapítani a bejelentési küszöbértéket, mivel a támogatási intézkedések versenypolitikai hatása elsősorban a repülőtér méretétől, nem pedig a beruházás összegétől függ.

(4)

A támogatás bejelentési kötelezettség alóli mentesítési feltételeinek a versenytorzulás korlátozására kell irányulniuk, amely gátolná az egyenlő feltételek melletti versenyzést a belső piacon, és ennek érdekében elsősorban is biztosítaniuk kell a támogatások összegének arányosságát. Az arányosság érdekében a támogatásnak két feltételnek kell eleget tennie. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a repülőtér nagyságától függő maximális megengedhető támogatási intenzitást. Ezenfelül a támogatás összege nem haladhatja meg a beruházás finanszírozási hiányát. A nagyon kis, évi 150 000 főnél alacsonyabb utasforgalmat bonyolító repülőterek esetében a támogatásnak az említett feltételek közül csak egyet kell teljesítenie. Az összeegyeztethetőségi feltételeknek biztosítaniuk kell az infrastruktúrához való nyílt és megkülönböztetésmentes hozzáférést. A mentesség nem alkalmazandó meglévő, menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtér közelében elhelyezkedő repülőtérnek nyújtott támogatásra, mert az ilyen repülőtereknek biztosított támogatás esetében nagyobb a versenytorzulás kockázata. Ezért az ilyen támogatásokat be kell jelenteni a Bizottságnak, kivéve, ha azokat nagyon kis, évi 150 000 főnél alacsonyabb utasforgalmat bonyolító repülőtereknek nyújtják, amelyek esetében nem valószínű a jelentős versenytorzulás lehetősége.

(5)

A tengeri kikötők stratégiai fontossággal bírnak az Európa 2020 stratégiában és az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című bizottsági fehér könyvben (4) meghatározott célkitűzéseinek – például a belső piac zökkenőmentes működésének, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésének – elérése tekintetében. Amint „A kikötők mint a növekedés motorjai” című közlemény (5) is hangsúlyozza, az Uniónak minden tengeri régióban hatékonyan működő kikötőkre van szüksége, ehhez pedig hatékony köz- és magánfinanszírozás szükséges. Beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a kikötők megközelítését biztosító infrastruktúrákat, valamint a kikötői infrastruktúrákat hozzá lehessen igazítani a flották méretének és összetettségének növekedéséhez, az alternatív üzemanyagokra irányuló infrastruktúra használatához, valamint a környezeti teljesítménnyel kapcsolatos követelmények szigorításához. A jó minőségű kikötői infrastruktúra hiánya zsúfoltságot és többletköltségeket eredményez a közlekedési vállalkozók, a fuvaroztatók és a fogyasztók számára egyaránt.

(6)

A belvízi kikötők fejlesztése és a multimodális közlekedésbe való integrálása az uniós közlekedéspolitika fontos célkitűzését jelenti. Bizonyos uniós jogszabályok kifejezetten a közlekedés intermodalitásának megerősítésére és a környezetbarátabb közlekedési módokra, például a vasúti és a tengeri, illetve belvízi közlekedés felé való elmozdulásra törekednek.

(7)

A kikötőknek nyújtott támogatás mentesítési feltételeinek a versenytorzulás megelőzésére kell irányulniuk, amely gátolná az egyenlő feltételek melletti versenyzést a belső piacon, és ennek érdekében elsősorban is biztosítaniuk kell a támogatások összegének arányosságát. A támogatás akkor arányos, ha nem haladja meg a tengeri kikötők esetében a beruházás nagyságától függő maximális megengedhető támogatási intenzitást. A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét, a rendkívül alacsony támogatási összegek kivételével, amelyek tekintetében az adminisztratív teher csökkentése érdekében helyénvaló az egyszerűsített megközelítés. Biztosítani kell továbbá az infrastruktúrához való szabad és megkülönböztetésmentes hozzáférést.

(8)

Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott törzshálózati folyosók kiviteli terveiben szereplő beruházások az Unió számára kiemelt stratégiai érdeket képviselő közös érdekű projektek. Az e hálózatok részét képező tengeri kikötők jelentik az Unióba behozott és onnan kivitt áruk be- és kilépési pontjait. Az e hálózatok részét képező belvízi kikötők kulcsfontosságú tényezők a hálózat multimodalitásának lehetővé tétele szempontjából. Az ilyen kikötők teljesítményének növelését célzó beruházások esetében magasabb bejelentési küszöb alkalmazandó.

(9)

A 651/2014/EU és a 702/2014/EU rendelet alkalmazását követően szerzett tapasztalatok fényében indokolt az említett rendeletek bizonyos rendelkezéseinek kiigazítása.

(10)

A legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok esetében a gyakorlatban gondot okozott, hogy eltérő szabályokat kellett alkalmazni a kiegészítő szállítási költségekért, illetve az egyéb kiegészítő költségekért nyújtott kompenzáció kapcsán, és ez a megközelítés nem is volt megfelelő a Szerződés 349. cikkében említett strukturális hátrányok kezelésére, amit távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik és néhány terméktől való gazdasági függésük súlyosbít, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket. Ennélfogva ezeket a rendelkezéseket olyan módszerrel kell helyettesíteni, amely az összes kiegészítő költségre alkalmazandó.

(11)

A kulturális és örökségvédelmi célokra nyújtott támogatások által a versenyre gyakorolt negatív hatás korlátozott jellegére tekintettel növelni kell az említett területeken nyújtott támogatások bejelentési küszöbértékét.

(12)

A 651/2014/EU rendeletet és a 702/2014/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 651/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a k) és l) pont helyébe a következő szöveg lép:

„k)

sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás;

l)

helyi infrastruktúrára irányuló támogatás;”

ii.

a szöveg a következő m) és n) ponttal egészül ki:

„m)

regionális repülőterekre irányuló támogatás; valamint

n)

kikötőkre irányuló támogatás.”

b)

a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelet nem alkalmazható a következőkre:

a)

az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott támogatás, kivéve a képzési támogatást, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatást, a kutatás-fejlesztés területén nyújtott támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást, valamint a legkülső régiókban és ritkán lakott területeken biztosított regionális működési támogatási programokat;

b)

az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott támogatás, kivéve a regionális működési költségeket, a kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatást, a kockázatfinanszírozási támogatást, a kutatás-fejlesztési támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a környezetvédelmi támogatást, a képzési támogatást, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást;

c)

a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazatában nyújtott, a regionális működési támogatástól eltérő támogatás, a következő esetekben:

i.

amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; vagy

ii.

amennyiben a támogatás feltétele, hogy azt teljesen vagy részben továbbítsák az elsődleges termelőknek;

d)

a 2010/787/EU (**) tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás,

e)

a regionális támogatás 13. cikkben kizárt kategóriái.

(*)  A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.)."

(**)  A Tanács 2010. december 10-i határozata a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról (HL L 336., 2010.12.21., 24. o.).”"

c)

a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás olyan vállalkozás javára történő kifizetését, amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely, ugyanazon tagállam által nyújtott támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével:”;

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok, valamint a regionális működési támogatási programok kivételével, amennyiben e programok az egyéb vállalkozásokkal szemben nem biztosítanak kedvezőbb elbánást a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára.”

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

a 39. pont helyébe a következő szöveg lép:

„39.

»működési eredmény«: a beruházás adott időtartama alatti diszkontált bevételek és diszkontált működési költségek közötti különbség, amennyiben ez a különbség pozitív. A működési költségek közé tartoznak az olyan költségek, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek, de e rendelet alkalmazásában nem tartoznak bele az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha azokat beruházási támogatásból fedezték; A bevételek és működési költségek megfelelő leszámítolási kamatláb használatával történő diszkontálása lehetővé teszi az észszerű nyereség elérését.”

b)

a 42. pont helyébe a következő szöveg lép:

„42.

»regionális működési támogatás«: valamely vállalkozás folyó kiadásainak csökkentésére irányuló támogatás. Kiterjed az olyan költségkategóriákra, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek stb., de nem tartoznak ebbe a kategóriába az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha a beruházási támogatás nyújtásakor ezek elszámolható költségnek minősültek;”

c)

a 48. pont helyébe a következő szöveg lép:

„48.

»ritkán lakott területek«: négyzetkilométerenként kevesebb, mint 8 lakossal rendelkező NUTS II régió vagy négyzetkilométerenként kevesebb, mint 12,5 lakossal rendelkező NUTS III régió;”

d)

a szöveg a következő 48a. ponttal egészül ki:

„48a.

»rendkívül ritkán lakott területek«: négyzetkilométerenként kevesebb, mint 8 lakossal rendelkező NUTS II régió”

e)

az 55. pont helyébe a következő szöveg lép:

„55.

»működési támogatásra jogosult területek«: a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régió vagy ritkán lakott terület, illetve rendkívül ritkán lakott terület.”

f)

a szöveg a következő 61a. ponttal egészül ki:

„61a.

»azonos vagy hasonló tevékenység megszüntetése«: e tevékenységek jelentős munkahelyveszteséget okozó teljes vagy részleges megszüntetése. E rendelkezés értelmezésében jelentős munkahelyveszteségnek számít a valamely telephelyen az adott tevékenységen belül legalább [100] főt, illetve az adott telephelyen az adott tevékenységen belül foglalkoztatottak legalább 50 %-át érintő leépítés;”

g)

a 143. pont után a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„A regionális repülőterekre irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

144.

»repülőtéri infrastruktúra«: a repülőtéri szolgáltatások nyújtása érdekében a repülőtér által a légitársaságok és a különböző szolgáltatók rendelkezésére bocsátott infrastruktúra és felszerelés, beleértve a kifutópályákat, a terminálokat, a forgalmi előtereket, a gurulópályákat, a központosított földi kiszolgáló infrastruktúrát és bármely más berendezést, amely közvetlen támogatást nyújt a repülőtéri szolgáltatásokhoz, kivéve azt az infrastruktúrát és felszerelést, amely elsődlegesen a nem repüléstechnikai tevékenységek céljára szükségesek;

145.

»légitársaság«: a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján valamely tagállam vagy az európai közös légtér tagja által kiadott érvényes működési engedéllyel rendelkező légitársaság (*);

146.

»repülőtér«: a légitársaságok számára nyújtott repülőtéri szolgáltatásokat felölelő gazdasági tevékenységet végző jogalany vagy jogalanyok csoportja;

147.

»repülőtéri szolgáltatások«: a repülőtér vagy leányvállalatai által a légitársaságoknak nyújtott szolgáltatások: a repülőgép, az utasok és a rakomány kezelése a leszállás és a felszállás között, ami lehetővé teszi, hogy a légitársaságok légi szállítási szolgáltatásokat nyújtsanak; a repülőtéri szolgáltatások magukba foglalják a földi kiszolgálás és a központosított földi kiszolgálási infrastruktúra biztosítását is;

148.

»átlagos éves utasforgalom«: a támogatás nyújtását megelőző két pénzügyi év folyamán érkező és távozó utasforgalom alapján kerül meghatározásra;

149.

»központosított földi kiszolgálási infrastruktúra«: rendszerint a repülőtér-üzembentartó által üzemeltetett és díjfizetés ellenében a repülőtéren földi kiszolgálást végző különböző szolgáltatók rendelkezésére bocsátott infrastruktúra, kivéve a földi kiszolgálást végző szolgáltatók tulajdonában lévő vagy azok által üzemeltetett berendezéseket;

150.

»nagysebességű vasút«: 200 km/h-nál magasabb sebességet elérni képes vonat;

151.

»földi kiszolgálás«: a repülőtereken a repülőtér-használóknak nyújtott, a 96/67/EK tanácsi irányelv (**) mellékletében meghatározott szolgáltatások;

152.

»nem repüléstechnikai tevékenységek«: a légitársaságoknak vagy a repülőtér felhasználóinak nyújtott egyéb kereskedelmi szolgáltatások, így például az utasoknak, szállítmányozóknak vagy egyéb szolgáltatóknak nyújtott kiegészítő szolgáltatások, irodák és boltok bérlete, gépjárműparkolók és szállodák;

153.

»regionális repülőtér«: olyan repülőtér, amelynek éves utasforgalma legfeljebb 3 millió fő.

A kikötőkre irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

154.

»kikötő«: olyan vízi és egyben szárazföldi terület, amely infrastruktúrája és berendezései révén lehetővé teszi a vízi járművek fogadását, azok ki- és berakodását, az áruk tárolását, fogadását és feladását, illetve az utasok, a legénység és egyéb személyek fel- és leszállását, beleértve minden egyéb olyan infrastruktúrát is, amelyre a kikötő területén a közlekedési vállalkozóknak szükségük van;

155.

»tengeri kikötő«: elsősorban tengeren közlekedő vízi járművek fogadására kialakított kikötő;

156.

»belvízi kikötő«: belvízi járművek fogadására kialakított nem tengeri kikötő;

157.

»kikötői infrastruktúra«: azon infrastruktúra és létesítmények – többek között a hajók kikötésére szolgáló horgonyzóhelyek, rakodópartok, kikötőgátak és pontonrámpák árapályos területeken, belső medencék, feltöltött és hasznosított területek, alternatív üzemanyagokra irányuló infrastruktúra, a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok összegyűjtését szolgáló infrastruktúra, valamint a kikötő területén működő közlekedési eszközök –, amelyek szállítmányozással kapcsolatos kikötői szolgáltatásokat nyújtanak;

158.

»kikötői felépítmény«: a kikötő szállítmányozási funkciójához közvetlenül kapcsolódó, a kikötő területén található felszíni műtárgyak, azaz épületek, mobil berendezések (többek között emelődaruk) és rögzített berendezések;

159.

»hozzáférési infrastruktúra«: a kikötőhasználók számára a szárazföldről, tengerről vagy folyóról a tengeri vagy belvízi kikötőhöz való hozzáférést biztosító, bármely típusú infrastruktúra, például bekötőutak, vasútpályák, behajózási csatornák és zsilipek;

160.

»kotrás«: a homok, az üledék vagy egyéb anyagok eltávolítása a kikötőkhöz vezető vízi útvonal fenekéről vagy a kikötő területén belül azzal a céllal, hogy a vízi járművek be tudjanak jutni a kikötő területére;

161.

»karbantartási célú kotrás«: a vízi utak vagy a kikötői terület járhatóságának fenntartása céljából végzett rendszeres kotrás;

162.

»alternatív üzemanyagokra irányuló infrastruktúra«: kikötői infrastruktúra a kikötő számára azon hajók fogadásának lehetővé tétele céljából, amelyek a közlekedés energiaellátásában a fosszilis tüzelőanyagokat legalább részben helyettesítő, így a közlekedés széntelenítését elősegítő és a közlekedési ágazat környezeti teljesítményét javító olyan üzemanyagokat használnak, mint például a villamos energia, a hidrogén, a bioüzemanyagok (folyadékok), a szintetikus üzemanyagok, a metán – ideértve a földgázt (CNG és LNG) is – és biometán és a cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG).

163.

»hajó«: egy vagy több felszíni vízkiszorító hajótesttel rendelkező, önjáró vagy nem önjáró úszó tengeri szerkezet;

164.

»tengeri hajó«: olyan hajó, amely nem kizárólag belvizeken, illetve védett vizeken vagy azok közvetlen közelében hajózik;

165.

»belvízi hajó«: kizárólag vagy elsősorban belvízi utakon történő hajózásra szánt hajó;

166.

»a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok összegyűjtését szolgáló infrastruktúra«: befogadás bármely olyan rögzített, úszó vagy mozgatható létesítménybe, amely alkalmas a 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározottak szerinti, hajókon keletkező hulladék és rakománymaradványok fogadására (***).

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK rendelete a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.)."

(**)  A Tanács 1996. október 15-i 96/67/EK irányelve a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról (HL L 272., 1996.10.25., 36. o.)."

(***)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. november 27-i 2000/59/EK irányelve a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről (HL L 332., 2000.12.28., 81. o.).”"

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a z) pont helyébe a következő szöveg lép:

„z)

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetében: projektenként 150 millió EUR; a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetében: vállalkozásonként évente 75 millió EUR;”

ii.

a pont a következő dd), ee) és ff) ponttal egészül ki:

„dd)

regionális repülőterekre irányuló támogatás esetében: az 56a. cikk (10) és (11) bekezdésében előírt támogatási intenzitás;

ee)

tengeri kikötőkre irányuló támogatás esetében: egyedi beruházási projektenként 100 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 47. cikkében említett törzshálózati folyosó munkatervében szereplő tengeri kikötőre irányuló egyedi beruházási projektenként 120 millió EUR);

ff)

belvízi kikötőkre irányuló támogatás esetében: egyedi beruházási projektenként 20 millió EUR.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1315/2013/EU rendelete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).”"

4.

Az 5. cikk (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

„k)

tárgyi eszközök piaci ár alatti értékesítése vagy lízingje formájában nyújtott támogatás, amennyiben az értéket az ügylet előtt független szakértői értékelés állapította meg, vagy ha azt nyilvánosan hozzáférhető, rendszeresen frissített és általánosan elfogadott referenciaérték alapján határozták meg.”

5.

A 6. cikk (5) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

regionális működési támogatás és regionális városfejlesztési támogatás, amennyiben teljesülnek a 15. és 16. cikkben meghatározott, vonatkozó feltételek;”

b)

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak való segítségnyújtás többletköltségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 34. és 35. cikkben meghatározott, vonatkozó feltételek;”

6.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„A támogatható költségek az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 67. és 68. cikkében előírt egyszerűsített költségelszámolási lehetőségekkel összhangban is kiszámíthatók, feltéve, ha a műveletet legalább részben egy olyan uniós alapból finanszírozzák, amely lehetővé teszi ezen egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek igénybevételét, és ha a költségkategória a vonatkozó mentességi rendelkezés értelmében elszámolható.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).”"

b)

a (3) bekezdés első mondata helyébe az alábbi szöveg lép:

„A jövőben fizetendő támogatást – többek között a több részletben fizetendő támogatást – a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni.”

c)

A (4) bekezdést el kell hagyni.

7.

A 12. és 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Nyomon követés

(1)   Annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse a bejelentés alól e rendelettel mentesített támogatásokat, a tagállamok, illetve az európai területi együttműködés projektjeinek nyújtott támogatások tekintetében az a tagállam, amelyben az érintett irányító hatóság működik, részletes nyilvántartást vezetnek azokról az információkról és igazoló dokumentumokról, amelyek alapján meg lehet állapítani, hogy az e rendeletben rögzített valamennyi feltétel teljesül-e. A nyilvántartást az ad hoc támogatás, illetve a támogatási program keretében nyújtott legutolsó támogatás nyújtásának napjától számított 10 évig kell megőrizni.

(2)   Az olyan programok esetében, amikor a kedvezményezettek adóbevallása alapján adókedvezmény formájában automatikus támogatást nyújtanak, és amennyiben nem ellenőrzik előzetesen azt, hogy minden egyes kedvezményezett megfelel-e valamennyi összeegyeztethetőségi feltételnek, a tagállamok rendszeresen, minden pénzügyi évben egyszer, legalább utólag és szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy teljesül-e minden összeegyeztethetőségi feltétel, és levonják a megfelelő tanulságokat. A tagállamok legalább az ellenőrzések dátumától számított tíz évig megőrzik az azokhoz kapcsolódó részletes feljegyzéseket.

(3)   Az érintett tagállam 20 munkanapon vagy a kérelemben meghatározott ennél hosszabb időtartamon belül megad a Bizottságnak minden olyan információt – többek között az (1) és (2) bekezdésben említett információkat – és átad minden olyan igazoló dokumentumot, amelyet a Bizottság szükségesnek tart e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez.

13. cikk

A regionális támogatás alkalmazási köre

E szakasz nem alkalmazandó a következőkre:

a)

az acélipari, a szénipari, a hajógyártási és a szintetikusszál-ipari ágazatban folytatott tevékenységek javára nyújtott támogatás;

b)

a szállítási ágazatnak – a kapcsolódó infrastruktúrával együtt –, továbbá az energiatermelési, -elosztási és -infrastruktúra-ágazatnak nyújtott támogatás, kivéve a regionális működési támogatási programokat;

c)

meghatározott, korlátozott számú gazdasági ágazatra irányuló programok formájában nyújtott regionális támogatás; nem minősülnek azonban meghatározott gazdasági ágazatokra irányuló programoknak a turisztikai tevékenységekre, a széles sávú infrastruktúrára és a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására irányuló programok;

d)

az olyan kedvezményezettnek nyújtott egyedi regionális beruházási támogatás, aki a támogatási kérelem benyújtásakor:

i.

az előző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT-megállapodás egy másik szerződő felének területén, vagy

ii.

[konkrétan tervezi], hogy a támogatási kérelem benyújtásának időpontja után, az induló beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg az érintett területen.

e)

olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek elsődleges tevékenységei az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE Rev. 2.) K. nemzetgazdasági ágába (Pénzügyi, biztosítási tevékenység) tartoznak, vagy olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek csoporton belüli tevékenységeket folytatnak, és amelyek fő tevékenysége az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE Rev. 2.) 70.10 szakágazatába (Üzletvezetés) vagy 70.22 szakágazatába (Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás) tartozik.”

8.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (6) bekezdés második albekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Létesítmény eszközeinek a 2. cikk 49. vagy 51. pontja szerinti megvásárlása esetében csak azon eszközök költségét lehet figyelembe venni, amelyeket a vevőtől független harmadik féltől vásárolnak.”

b)

a (7) bekezdés első mondata helyébe az alábbi szöveg lép:

„A nagyvállalatoknak a termelési folyamat alapvető megváltoztatásához nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségeknek meg kell haladniuk a modernizálandó tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három pénzügyi évben realizált értékcsökkenését.”

9.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Regionális működési támogatás

(1)   A legkülső régiókban és a ritkán lakott területeken biztosított regionális működési támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A ritkán lakott területeken a regionális működési támogatási programok a működési támogatásra jogosult területeken előállított áruk kiegészítő szállítási költségeit, valamint az e területeken tovább feldolgozott áruk kiegészítő szállítási költségeit ellentételezik a következő feltételek mellett:

a)

a támogatás előzetesen objektíven számszerűsíthető egy fix összeg vagy tonna/kilométer arány vagy egyéb releváns egység alapján;

b)

a kiegészítő szállítási költségeket a kedvezményezettek számára a legalacsonyabb költséget eredményező szállítási mód igénybevételével, az áru által az érintett tagállam határain belül megtett út alapján számítják ki.

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az e bekezdésben meghatározott kiegészítő szállítási költségek 100 %-át.

(3)   A nagyon ritkán lakott területeken a regionális működési támogatási programok az alábbi feltételek szerint előzik meg vagy csökkentik az elnéptelenedést:

a)

a kedvezményezett az érintett területen végzi gazdasági tevékenységét;

b)

az egy kedvezményezettnek valamennyi működési támogatási program keretében fizetendő támogatás éves összege nem haladhatja meg a kedvezményezettnél az érintett területen felmerülő éves munkaerőköltségek 20 %-át.

(4)   A legkülső régiókban a működési támogatási programok a Szerződés 349. cikkében említett egy vagy több állandó hátrány közvetlen következményeként a legkülső régiókban felmerülő kiegészítő működési költségeket ellentételezik, amennyiben a kedvezményezett valamely legkülső régióban folytatja gazdasági tevékenységét, feltéve, hogy az egy kedvezményezettnek az e rendelet szerint végrehajtott valamennyi működési támogatási program keretében fizetendő támogatás éves összege nem haladja meg a következő százalékok egyikét sem:

a)

a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban évente előállított bruttó hozzáadott érték [25 %-a];

b)

a kedvezményezettnél az érintett legkülső régióban felmerülő éves munkaerőköltségek [30 %-a];

c)

a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban elért éves forgalom [20 %-a].

Az említett százalékos arányok legfeljebb [300 000 EUR] éves árbevételű vállalkozások esetében [10 százalékponttal] növelhetők.”

10.

A 21. cikk (16) bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A támogatható vállalkozások számára kezességvállalást vagy kölcsönt nyújtó, illetve a támogatható vállalkozásokba adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetést eszközlő, kockázatfinanszírozási célú intézkedésre vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük:”

11.

A 22. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Támogathatónak minősülnek a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozások, amennyiben a vállalkozás teljesíti az alábbi feltételeket:

a)

nem pusztán átvette egy másik vállalkozás tevékenységét;

b)

még nem osztott nyereséget, és

c)

nem összefonódás útján jött létre.

Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyeket nem kell bejegyezni, az ötéves támogathatósági időszak kezdetének az az időpont tekinthető, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik.

Az első albekezdés c) pontjától eltérve az e cikk szerint támogatásra jogosult vállalkozások közötti összefonódás útján létrejött vállalkozások az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésének időpontjától számított legfeljebb öt évig támogathatónak minősülnek.”

12.

A 31. cikk (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségei, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig.”

13.

Az 52. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)

Az elszámolható költségek (2) bekezdés szerinti megállapításának alternatívájaként a projekthez kapcsolódó támogatás maximális összege a (4) bekezdésben előírt versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján is meghatározható.”

14.

Az 53. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény;”

b)

a (6) bekezdés harmadik mondatát el kell hagyni;

c)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)

A 2 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg – a (6) és a (7) bekezdésben említett módszertől eltérően – az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.”

d)

a (9) bekezdés első mondata helyébe az alábbi szöveg lép:

„A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységek esetében a maximális támogatási összeg nem haladhatja meg sem az elszámolható költségek és a projekt diszkontált bevételei közötti különbséget, sem az elszámolható költségek 70 %-át.”

15.

Az 54. cikk (4) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A területhez kötött ráfordítási kötelezettségek hatálya alá tartozó maximális kiadás – a két eset egyikében sem – semmiképpen sem haladhatja meg a teljes gyártási költségvetés 80 %-át.

A tagállamok a projektek támogathatóságának feltételeként meghatározhatják a területükön folytatandó filmkészítési tevékenység minimális szintjét, ez a szint azonban nem haladhatja meg a teljes produkciós költségvetés 50 %-át.”

16.

A rendelet az 56. cikk után a következő cikkekkel egészül ki:

„14. SZAKASZ

Regionális repülőterekre irányuló támogatás

56a. cikk

Regionális repülőtereknek nyújtott beruházási támogatás

(1)   A repülőterekre irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az érintett beruházás nem haladhatja meg az észszerű forgalmi előrejelzések alapján a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.

(3)   A repülőtérnek valamennyi potenciális felhasználó előtt nyitva kell állnia. Fizikailag korlátozott kapacitás esetén az allokálásra releváns, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerül sor.

(4)   Nem nyújtható támogatás meglévő, az 1008/2008/EK rendelet 2. cikkének 16. pontja értelmében menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtértől 100 kilométeren belül elhelyezkedő, illetve onnan gépjárművön, buszon, vonaton vagy nagysebességű vonaton 60 percen belül megközelíthető repülőtérnek.

(5)   Nem nyújtható támogatás olyan repülőtérnek, amelynek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a hárommillió főt. A támogatás a tényleges odaítélését követő két pénzügyi évben valószínűsíthetően nem okozhatja a repülőtér átlagos éves utasforgalmának hárommillió fő fölé emelkedését.

(6)   Nem nyújtható támogatás azoknak a repülőtereknek, amelyeknek az átlagos éves teherforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 tonnát. A cikk abban az esetben sem alkalmazandó, ha a támogatás a tényleges odaítélését követő két pénzügyi évben valószínűsíthetően a repülőtér átlagos éves teherforgalmának 200 000 tonna fölé emelkedését eredményezi.

(7)   Nem nyújtható támogatás meglévő repülőtér áthelyezéséhez, illetve új személyforgalmi repülőterek létesítéséhez, beleértve a meglévő repülőterek személyforgalmi repülőtérré történő átalakítását is.

(8)   A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(9)   Az elszámolható költségek a repülőtéri infrastruktúrába eszközölt befektetésekhez kapcsolódó költségek, beleértve a tervezési költségeket is.

(10)   A támogatási összeg nem haladhatja meg:

a)

az elszámolható költségek 50 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben egymillió és hárommillió fő között alakult;

b)

az elszámolható költségek 75 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az egymillió főt.

(11)   Távoli területeken elhelyezkedő repülőterek esetében a maximális támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető.

(12)   A (2) és (4) bekezdés nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 150 000 főt, amennyiben a támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 150 000 fő fölé. Az ilyen repülőtereknek nyújtott támogatásnak vagy a (8) vagy a (10) és (11) bekezdésnek kell megfelelnie.

15. SZAKASZ

Kikötőkre irányuló támogatás

56b. cikk

Tengeri kikötőknek nyújtott beruházási támogatás

(1)   A tengeri kikötőkre irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek a következőkre irányuló beruházásokhoz kapcsolódó költségek, beleértve a tervezési költségeket is:

a)

tengeri kikötői infrastruktúrák létrehozása, cseréje vagy korszerűsítése, valamint

b)

a kikötők megközelítését biztosító infrastruktúrák létrehozása, cseréje vagy korszerűsítése a kikötő területén belül. Ide tartozik a kotrás a kikötő területén belül, a karbantartási célú kotrás kivételével.

(3)   Nem elszámolható költségek a szállítással össze nem függő tevékenységekhez – többek között a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez – kapcsolódó beruházási költségek.

(4)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(5)   A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott beruházások esetében a maximális támogatási intenzitás mértéke:

a)

az elszámolható költségek 100 %-a, ha azok nem haladják meg a 20 millió EUR-t;

b)

az elszámolható költségek 80 %-a, ha azok meghaladják a 20 millió EUR-t, de nem haladják meg az 50 millió EUR-t;

c)

az elszámolható költségek 50 %-a, ha azok meghaladják az 50 millió EUR-t, de nem haladják meg a 100 millió EUR-t;

d)

az elszámolható költségek 50 %-a, ha azok nem haladják meg a 120 millió EUR-t, amennyiben a támogatás kedvezményezettje az 1315/2013/EU rendelet 47. cikkében említett törzshálózati folyosó munkatervében szereplő tengeri kikötő.

A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott beruházások esetében a maximális támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(6)   Az (5) bekezdés első albekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 10 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

(7)   Egyetlen támogatott beruházási projekt részének kell tekinteni az ugyanazon tengeri kikötőben támogatott másik beruházás munkáinak megkezdésétől számított három éven belül ugyanazon kedvezményezett által megkezdett beruházást.

(8)   A kikötői infrastruktúra vagy felépítmény megépítésének, korszerűsítésének, működtetésének vagy bérbeadásának koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását versenyképes, átlátható, megkülönböztetésmentes és feltétel nélküli módon kell végezni. A támogatott kikötői infrastruktúra bérbeadása vagy működtetése koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt ésszerűen elvárható, hogy a harmadik fél által a munkálatok vagy szolgáltatások működtetésébe eszközölt beruházások a beruházott tőke megtérülésével együtt megtérülnek, a szerződésben foglalt konkrét célkitűzések teljesítéséhez szükséges beruházások figyelembevételével.

(9)   A támogatott kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

(10)   Az 5 millió EUR-t meg nem haladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg – a (4), (5) és a (6) bekezdésben említett módszertől eltérően – az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.

56c. cikk

Belvízi kikötőknek nyújtott beruházási támogatás

(1)   A belvízi kikötőkre irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek a következőkre irányuló beruházásokhoz kapcsolódó költségek, beleértve a tervezési költségeket is:

a)

belvízi kikötői infrastruktúrák létrehozása, cseréje vagy korszerűsítése; valamint

b)

a kikötők megközelítését biztosító infrastruktúrák létrehozása, cseréje vagy korszerűsítése a kikötő területén belül. Ide tartozik a kotrás a kikötő területén belül, a karbantartási célú kotrás kivételével.

(3)   Nem támogathatók a szállítással össze nem függő tevékenységekhez – többek között a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez –, valamint a felépítményekhez kapcsolódó beruházási költségek.

(4)   A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(5)   A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(6)   Egyetlen beruházási projekt részének kell tekinteni az ugyanazon belvízi kikötőben támogatott másik beruházás munkáinak megkezdésétől számított három éven belül ugyanazon kedvezményezett által megkezdett támogatott beruházást.

(7)   A kikötői infrastruktúra vagy felépítmény megépítésének, korszerűsítésének, működtetésének vagy bérbeadásának koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását versenyképes, átlátható, megkülönböztetésmentes és feltétel nélküli módon kell végezni. A támogatott kikötői infrastruktúra bérbeadása vagy működtetése koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt ésszerűen elvárható, hogy a harmadik fél által a munkálatok vagy szolgáltatások működtetésébe eszközölt beruházások a beruházott tőke megtérülésével együtt megtérülnek, a szerződésben foglalt konkrét célkitűzések teljesítéséhez szükséges beruházások figyelembevételével.

(8)   A támogatott kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

(9)   A 2 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg – a (4) és az (5) bekezdésben említett módszertől eltérően – az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.”

17.

Az 58. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

E rendelet a vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően odaítélt egyedi támogatásokra is alkalmazandó, amennyiben a támogatás – a 9. cikk kivételével – megfelel az e rendeletben előírt összes feltételnek.”

2. cikk

A 651/2014/EU rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.

A II. melléklet helyébe e rendelet mellékletének a szövege lép.

[A II. melléklet (a tagállam által kiküldendő adatlap) II. részében új tételeket kell létrehozni az új támogatási kategóriáknak (repülőtereknek, tengeri kikötőknek és belvízi kikötőknek nyújtott beruházási támogatás), és a kkv-knak nyújtott támogatásra vonatkozó tételt (17–20. cikk) cikkenként két-két külön tételre kell bontani.

2.

A III. mellékletben található 2. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).”

3.

A III. mellékletben a 3. lábjegyzet első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bruttó támogatási egyenérték vagy az e rendelet 16., 21., 22. vagy a 39. cikke szerinti intézkedések tekintetében a beruházás összege.”

3. cikk

A 702/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A támogatható költségek az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 67. és 68. cikkében előírt egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek igénybevételével is kiszámíthatók, feltéve, ha a műveletet legalább részben az EMVA-ból finanszírozzák, és ha a költségkategória a vonatkozó mentességi rendelkezés értelmében elszámolható.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, n.

a Bizottság részéről

az elnök

(1)  HL L 248., 2015.9.24., 1. o.

(2)  A Bizottság 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(3)  HL C 99., 2014.4.4., 3. o.

(4)  COM(2011) 144.

(5)  COM(2013) 295.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1315/2013/EU rendelete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).