Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 187/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„KORČULANSKO MASLINOVO ULJE”

EU-szám: HR-PDO-0005-01351 – 2015.7.1.

OEM ( X ) OFJ ( )

1.   Elnevezés

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Horvátország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.5. osztály. Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Korčulansko maslinovo ulje” közvetlenül az olajfa terméséből, kizárólag mechanikus úton kinyert extra szűz olívaolaj.

A „Korčulansko maslinovo ulje” olívaolajnak forgalomba hozatalkor az alábbi fizikai-kémiai és érzékszervi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Korčulansko maslinovo ulje” a következő alapanyagokból készül: a termék legalább 80 %-ának a „Lastovka” és „Drobnica” őshonos fajták külön-külön vagy együttesen felhasznált olajbogyóiból kell származnia. A 4. pontban meghatározott földrajzi területen termesztett egyéb olajbogyófajták nem tehetik ki a „Korčulansko maslinovo ulje” előállításához feldolgozott olajbogyók több mint 20 %-át és nem gyakorolhatnak jelentős hatást a végtermék minőségére.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Korčulansko maslinovo ulje” előállításának valamennyi szakaszát (művelés, betakarítás és az olajbogyók feldolgozása) a 4. pontban említett földrajzi területen kell elvégezni.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

Az olaj tárolását és palackozását is a 4. pontban említett földrajzi területen kell elvégezni annak érdekében, hogy a termék megőrizze sajátos érzékszervi tulajdonságait és minőségét, amire a dekantálás káros hatással lehet. Az olaj meghatározott földrajzi területen kívül elvégzett valamennyi későbbi dekantálása vagy – tekintettel a Korčula-sziget és a szárazföldi Horvátország közötti esetlegesen korlátozott közlekedési kapcsolatokra – a hosszabb távolságokra történő tengeri szállítás végül káros hatással lehet az olaj minőségére. Ezen okok miatt a terméket nem szabad a meghatározott földrajzi területen kívül palackozni. A „Korčulansko maslinovo ulje” olajat legfeljebb 1 liter űrtartalmú (sötét) üveg tárolóedényekben hozzák forgalomba.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A termék címkéjén fel kell tüntetni a betakarítás évét. Minden forgalomba hozott palackon szerepelnie kell az egységes jelnek, amelynek formaterve lent látható.

A termékleírásnak megfelelő terméket forgalmazó, az eredetmegjelölést használó valamennyi szereplő azonos feltételekkel jogosult az egységes jel használatára.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Korčulansko maslinovo ulje” előállítási területe a Korčula-sziget teljes területét, azaz Vela Luka, Blato, Smokvica, Čara, Račišće, Pupnat, Žrnovo, Korčula és Lumbarda kataszteri településeket foglalja magában.

A szigetet nyugati irányban a 15 kilométer széles Korčulai-csatorna választja el a Hvar-szigettől, északi irányban a 2,5 kilométer széles Pelješaci-csatorna választja el a Pelješac-félszigettől, és a déli irányban a 13 kilométer széles Lastovói-csatorna választja el a Lastovo-szigettől.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai

A Korčula-szigetet főként sziklákból álló szirtes, hegyvidéki domborzat uralja, ahol kevés művelhető terület található. A művelhető területeket megtisztították a szikláktól és teraszokká alakították át. A területről eltávolított sziklákból ezt követően a teraszokat körülzáró száraz kőfalakat építettek. A száraz kőfalak a termékeny talajt a teraszokon tartják, vagyis más szavakkal, megóvják attól, hogy az eső elmossa. Erre a száraz kőfalakkal körülzárt teraszos termékeny talajra elsősorban az őshonos „Lastovka” és „Drobnica” olajfafajtákból álló olajfaligeteket ültetnek.

A művelhető terület fő típusai két csoportra oszthatók: teraszos regosolokra és szántóföldi regosolokra. A regosolok leggyakrabban kalciumtartalmú cambisolokból és vörös talajból állnak.

A Korčula-szigeten enyhe telekkel, valamint száraz és forró nyarakkal jellemzett mediterrán éghajlat uralkodik. A magas átlaghőmérsékleteket a napsütésnek való magas kitettség okozza. A Korčula-szigeten az éves átlaghőmérséklet 15,6 °C és 16,8 °C között van. A 25,9 °C-os átlaghőmérsékletű július a legmelegebb, míg a 9,1 °C-os átlaghőmérsékletű február a leghidegebb hónap.

A napsütésnek való kitettség szempontjából Korčula különösen alkalmas az olajbogyó termesztésére. A napsütéses órák száma júliusban a legmagasabb (373,7 vagy megközelítőleg napi 12 óra napsütés) és decemberben a legalacsonyabb (125,3 vagy megközelítőleg 4 óra napsütés).

Az éves csapadékmennyiség tekintetében a Korčula-sziget éghajlata jellegzetesen nedves. A legtöbb csapadék az év hidegebb részében, vagyis októbertől márciusig esik, amikor az átlagos havi csapadékmennyiség 80–150 mm között van. A legkevesebb csapadék – átlagban 30–45 mm között – június és augusztus között esik.

Emberi tényezők

A sziget tájképének kialakításában a Korčula-sziget lakosságának volt döntő szerepe. Az olajbogyó-termelők megművelték a szirtes, hegyvidéki domborzatot, teraszos művelhető területté alakítva és a száraz kőfalakkal körülzárt olajfák műveléséhez igazítva azt. A hegyvidéki teraszok megközelíthetőségének nehézsége kizárja a nagyméretű gépek használatát. A betakarítást kézzel és mechanikus kéziszerszámokkal végzik.

A Korčula-sziget birtokosai a történelem előtti időktől fogva rendszeresen cserélődtek, így számos történelmi esemény alakította a szigeten található mezőgazdasági haszonnövények életét és fejlődését. Rengeteg történelmi bizonyíték tanúsítja, hogy a korčulai olajbogyó-termesztés és olívaolaj-előállítás az ókori görög gyarmatosítás ideje óta folyik, amit a római, majd velencei uralom időszaka sem zavart meg. A Korčula-sziget velencei uralom alatti időszakából származó írásos források megemlítik, hogy „a velencei kormány az olajat nagyon alacsony áron vette meg, ami az olajjal való csempészetre kényszerítette a sziget lakosait. Habár szigorú büntetéseket vezettek be, a számok azt mutatják, hogy a korčulai olaj akár Triesztig is eljuthatott.” (S. Dokoza, Iz gospodarske i društvene povijesti Blata do XVIII. st., Zbornik radova Blato, 2003).

A termék sajátosságai

A „Korčulansko maslinovo ulje” sajátosságai az őshonos „Lastovka” és „Drobnica” olajbogyófajták választékából erednek, amelyek a Korčula-szigeten található olajbogyók 80 %-át adják.

Tudományos munkájában (Elajografija otoka Korčule (1995)) Pavle Bakarić azt állítja, hogy az őshonos „Lastovka” és „Drobnica” olajbogyófajták morfológiai, biológiai és kereskedelmi jellemzőik tekintetében eltérnek a Korčula-sziget többi fajtájától („velika Lastovka”, „Vrtušćica”, „Oblica”). A szerző kijelenti továbbá, hogy az e két fajtába tartozó friss olajbogyó nagyobb mennyiségű (16,40 % és 24 % közötti) olajat tartalmaz, mint az egyéb fajtákba tartozó friss olajbogyók.

A „Korčulansko maslinovo ulje” sajátossága (a zöld olajbogyóra és olajfalevelekre emlékeztető) aromájából és (egyenletes, a közepesen intenzívtől az intenzívig terjedő keserű és csípős) ízéből ered, ami az érzékszervi jellemzőkért, azaz a keserű és csípős ízért felelős fenolok magas összarányából ered. Ezt kutatások is bizonyították (M. Žanetić, D. Škevin, E. Vitanović, M. Jukić Špika and S. Perica, Ispitivanje fenolnih spojeva i senzorski profil dalmatinskih djevičanskih maslinovih ulja, Pomologia croatica vol. 17, 2011), amelyek megállapították, hogy a „Lastovka” és „Drobnica” fajtákból származó olívaolaj összességében nagyobb arányban tartalmazott fenolokat (több, mint 350 mg/kg), mint az elemzést tárgyát képező más fajták („Oblica” és „Levantinka”), amelyek összfenoltartalma 161,15 mg/kg volt. Megállapítást nyert az is, hogy az elemzést tárgyát képező fajták közül a „Lastovka” fajtának van a legnagyobb hidroxi-tiroszol tartalma (214,32 mg/kg) és a „Drobnica” fajtának van a legnagyobb tiroszol tartalma (84,37 mg/kg). A „Lastovka” és „Drobnica” fajtákból kinyert olajban található fenolvegyületek eredményezik az olaj magas oxidatív stabilitását és hosszú eltarthatóságát. A fenolvegyületek nagy aránya hatással van a „Korčulansko maslinovo ulje” keserűségére és csípősségére (keserűségi és csípősségi középérték: legalább 3), és az e két tulajdonság közötti egyensúlyt a legjobban az a „Drobnica” és „Lastovka” fajta képviseli, amelyből a fent említett olívaolajat állítják elő.

A Korčula-szigeten megközelítőleg 1 000 mezőgazdasági üzem és 10 sajtolóüzem foglalkozik jelenleg olajbogyó-termesztéssel és olívaolaj-előállítással. Az olajbogyó-termesztés fontos gazdasági tevékenység a szigeten, és a „Korčulansko maslinovo ulje” elnevezést ma is használják a mindennapi beszédben és a piacon (szállító- és fuvarlevél, Presa d.o.o., Zlokić d.o.o., 2014).

Ok-okozati kapcsolat

A Korčula-sziget sajátos pedoklimatikus viszonyai, illetve az emberi tevékenység játszott szerepet a „Korčulansko maslinovo ulje” sajátosságainak kialakításában.

Az olajbogyó termesztése érdekében a helyi lakosok száraz kőfalakkal körülvett teraszokká alakítottak a sziget szirtes, hegyvidéki domborzatát. A teraszokra elsősorban a „Lastovka” és „Drobnica” fajtákba tartozó olajfákból álló olajfaültetvényeket ültettek. A fallal körülvett, olajfákkal teli teraszok hiteles jellemzői a sziget tájképének.

A termelők a „Lastovka” és „Drobnica” fajtákat választott ák, mert azok feleltek meg legjobban a sajátos pedoklimatikus viszonyoknak. E fajták alkotják a Korčula szigetén termesztett olajbogyó 80 %-át.

Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a Korčula-szigetet túlnyomórészt nagyon magas napi hőmérséklet és a napsütéses órák nagyon magas száma jellemzi. E tulajdonságok kedveznek az olajbogyó, különösen a rendkívül szárazságtűrő és különösen hosszú (októbertől február elejéig tartó) betakarítási időszakkal rendelkező „Lastovka” és „Drobnica” fajták művelésének és termesztésének.

Az olajbogyó kézzel történő betakarítása révén a helyi termelők állapítják meg a számukra ideális betakarítási időpontot. Ennek közvetlen következménye a magas fenoltartalommal bíró olívaolaj, amely a közepesen intenzívtől az intenzívig terjedő keserű és csípős ízt kölcsönzi a „Korčulansko maslinovo ulje” olajnak.

A Korčula-sziget sajátos éghajlati viszonyai – amelyet a napos órák nagy száma és a nyári hónapok alacsony csapadéktartalma jellemez – is közvetlenül a „Lastovka” és „Drobnica” fajtákból származó olaj fenoltartalmának növekedéséhez vezetnek. Az elemzések azt mutatják, hogy a megvizsgált egyéb fajtákhoz képest e fajták fenoltartalma magasabb, ami a „Korčulansko maslinovo ulje” sajátos tulajdonságait adja.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.mps.hr/UserDocsImages/HRANA/KORCULANSKO%20MASLINOVO%20ULJE/2016-4-6%20-%20Izmijenjena%20Specifikacija%20proizvoda.pdf

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.