21.1.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 20/3 |
Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján
(2016/C 20/03)
Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra.
AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEZHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM.
Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem
„QUESO TETILLA”/„QUEIXO TETILLA”
EU-szám: ES-PDO-0117-01232 – 21.5.2014.
OEM ( X ) OFJ ( )
1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek
Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés szabályozó tanácsa:
|
„QUESO TETILLA”/„QUEIXO TETILLA” |
A „Queso Tetilla” eredetmegjelölésre és a szabályozó tanácsra vonatkozó szabályzat 4. cikke és a galíciai élelmiszerek minőségének növeléséről és védelméről szóló, 2005. február 18-i 2/2005 sz. törvény 12. cikke értelmében az OEM irányító szerveként, a kérelmező csoportosulás jogos érdekkel kérelmezi a termékleírás módosítását. A csoportosulásnak tagja az eredetmegjelölés összes termelője és előállítója.
2. Tagállam vagy harmadik ország
Spanyolország
3. A termékleírás módosításokkal érintett rovata
— |
☒ |
A termék elnevezése |
— |
☒ |
A termék leírása |
— |
☐ |
Földrajzi terület |
— |
☒ |
A származás igazolása |
— |
☒ |
Az előállítás módja |
— |
☐ |
Kapcsolat |
— |
☒ |
Címkézés |
— |
☒ |
Egyéb [részletezze] |
4. A módosítás típusa
— |
☐ |
A bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásnak az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása |
— |
☒ |
A bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásnak az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot |
5. Módosítások
A változtatások bevezetését indokoló főbb okok az alábbiak szerint foglalhatók össze:
— |
Az alapanyag kezelésében bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások. Ezeket, többek között, a termék előállítási láncának új szereplői, az állattartó gazdaságok és a sajtkészítő üzemek közötti forgalomban megjelenő, közvetítőként fellépő első tejfelvásárlók képviselték. |
— |
Az oltalom alatt álló termék javuló minőségével és az előállítási technikák fejlődésével kapcsolatos változások. A változások olyan kérdéseket érintenek, mint az érlelési szakasz vagy a szavatossági idő meghatározása. |
A termékleírás különböző alpontjaiban a következő változtatások történtek:
5.1. A termék elnevezése.
A spanyol mellett a termék galíciai nyelvű (Queixo Tetilla) elnevezése is oltalom alá kerül, mivel mindkét terméknév egyaránt használatos.
5.2. A termék leírása.
A következő bekezdések módosulnak:
— Forma: gépelési hiba miatt a hatályos jogszabályban „formája kúpos, domború – kúpos” szerepel „formája kúpos, homorú – kúpos” helyett.
— Fehérjetartalom százalék: ezt a paramétert el kell hagyni, mivel bebizonyosodott, hogy ez a százalék a termék jellemzésében nem játszik döntő szerepet. A „Queso Tetilla”/„Queixo Tetilla” előállítására teljes, nem szabványosított tejet használnak, ezért a tej összetételét (például fehérjetartalmát), az állatok takarmányozásától, az évszaktól, az időjárástól stb. függően természetes ingadozások jellemzik, amelyek azonban nem befolyásolják az OEM oltalma alatt álló termék jellemzőit. Ezért született az a döntés, hogy a termékleírásból ezt a paramétert el kell hagyni.
— Szárazanyag-százalék: a jelenleg meghatározott érték 45–50 %. A módosítást követően csak a minimális érték lesz 45 %-ban rögzítve, mivel a sajt szárazanyag-százalékának a zsírtartalomhoz való viszonyítását mérő „tömegszázalék zsírmentes anyagban” új paraméter bevezetésével a sajt krémességének jellemzője pontosabban határozható meg.
— A zsírmentes rész nedvességtartalma: új, a hatályos jogszabályban nem szereplő paraméter felvétele, amelynek kötelező értéke 66–72 %. Ez a paraméter határozza meg a sajt szárazanyag-tartalma és zsírtartalma közötti kapcsolatot, a termék minőségét befolyásoló krémességi mutatót.
5.3. A származás igazolása.
Ahhoz, hogy a terméket jobban nyomon lehessen követni, létrejön az első felvásárlók nyilvántartása.
Hagyományosan két vállalkozói csoport vett részt ezeknek a sajtoknak az előállításában: a nyersanyagot előállító állattenyésztők és az oltalom alatt álló terméket létrehozók csoportja. Jelenleg a nyersanyagot nem minden feldolgozóüzem szerzi be közvetlenül az állattenyésztő gazdaságoktól, mivel azt az úgynevezett „első tejfelvásárlókon” keresztül is megteheti. Ezek a központok gyűjtik be a földrajzi területen található gazdaságoktól a tejet és biztosítják a feldolgozóüzemek nyersanyagellátását.
5.4. Az előállítás módja.
A feldolgozás műszaki adatainak pontosítása, ami a következő változtatásokat teszi szükségessé:
— Alvasztás: Módosul a felhasznált, alvasztást elősegítő enzimekre vonatkozó szöveg megfogalmazása. Ugyancsak módosulnak az alvasztási feltételek (idő és hőmérséklet). A jelenlegi szabályozás 28–32 °C-os hőmérsékletet és legalább 20, de legfeljebb 40 perces időtartamot ír elő. A javasolt módosítás szerint a hőmérséklet 30–34 °C között változhat, és az időtartam is hosszabbodik: legalább 30, de legfeljebb 60 perc lehet.
A fenti változtatás az állati oltókivonat természetes összetételéhez hasonló, sőt azt meghaladóan magas kimozintartalmú ipari oltóanyagok előállítása terén történt előrelépésnek köszönhető.
Továbbá, az utóbbi években a tej minősége javult, savassága csökkent. Következésképpen ahhoz, hogy megfelelő textúrát kapjunk, növelnünk kell a hőmérsékletet és az alvasztási folyamat időtartamát.
— A savó eltávolítása (az alvadékból): a szöveg kiegészül ennek a folyamatnak a meghatározásával, ami korábban már megtörtént, de a hatályos termékleírásból hiányzik. A savó eltávolítása mindössze az alvadék szemcséi által felszabadított savónak az alvadék darabolása során történő kivonását jelenti.
— Az alvadék mosása: a megfogalmazás a folyamat pontosabb leírása céljából, valamint annak jelzésére módosul, hogy opcionális eljárásról van szó. Az évek során szerzett tapasztalat alapján bebizonyosodott annak a lehetősége, hogy a folyamatnak erre a szakaszára nincs szükség.
— Az alvadék visszamelegítése: a hatályos szabályozás tévesen állítja, hogy az előállításnak ez a szakasza „az alvadéknak két fokkal magasabb hőmérsékletű vízzel történő mosását jelenti”. Ez a mosás nem pontosan visszamelegítés, ezért az utalást el kell hagyni és az alvadék mosását a fenti rendelkezésnek megfelelően a sajtkészítő megfontolására kell bízni.
— Préselés: a „minimális időtartama 3 óra” helyébe a sajtmester szakmai ismereteinek megfelelően, „a szükséges ideig tartó” általánosabb jellegű utalás lép.
Hiba lenne meghatározni a préselés minimális idejét, mivel annak időtartama különböző változóktól, pl. az alkalmazott technológiától, a helyiség hőmérsékletétől, az évszaktól, a pH-érték alakulásától stb. függ.
— Sózás: változik a fogalmazás. A korábbi szöveg: „A sózás 17–18 Baumé-fok koncentrációjú sós lébe való merítéssel történik, amelynek időtartama legfeljebb 24 óra.” A módosítások utáni szöveg: „Azért szükséges, hogy a termék elnyerje sajátos tulajdonságait. A merítés maximális ideje 24 óra. Fürdőben és/vagy sós lébe való merítéssel történik”.
A változtatás okai ugyanazok, mint az előző esetben.
— Érlelés: ennek a szakasznak a minimális időtartama egy nappal hosszabbodik (7 helyett 8 nap). Ennek oka a termék minőségének egységesítése. A minimális érlelési idő enyhe emelkedése miatt nem változnak a termék tulajdonságai, főként mivel nagyon rövid időről van szó, és az érlelés a módosítás előtt is tarthatott 8 vagy ennél több napig. A hosszabb időnek köszönhetően javul a termék minősége.
Módosul továbbá a jelenleg érvényes szavatossági idő, ami jelenleg a szállításra történő előkészítéstől számított 60 nap. A módosítást követően a sajtok tömegétől függően két különböző szavatossági idő lesz: legfeljebb 60 napos a 0,5–0,7 kg össztömegű és legfeljebb 90 napos a 0,7 kg-nál nagyobb össztömegű sajtok esetében. A napokat mindkét esetben az előállítástól kell számolni.
Egyrészt módosult a számítás referencia dátuma, most a számítás az előállítástól indul. Ez helyesebb, mivel a sajtok az előállítás pillanatától „érni” kezdenek, tehát ettől, és nem a szállítás előkészítésének pillanatától kell számítani a termék fogyaszthatóságának optimális idejét.
Másrészt, most már nem a napok konkrét száma lesz rögzítve, hanem a tömegtől függően, 60 és 90 napos maximumok, ami sokkal helyesebb, hiszen a termelő, ha úgy tartja helyesnek, szabadon határozhat meg ennél rövidebb időt is a minőség megőrzésére.
Végezetül, a 0,7 kg-nál nagyobb össztömegű sajtok szavatosságának idejét 90 napra kell emelni, tekintettel arra, hogy ez alatt az idő alatt az ilyen méretű sajtok minősége megfelelő.
5.5. címkézés
Tisztázzuk, hogy a termékek címkéin az oltalom alatt álló eredetmegjelölés feltüntetésére egyaránt használható a spanyol nyelvű „Queso Tetilla” vagy a galíciai „Queixo Tetilla” elnevezés, ahogy a cégnyilvántartásban szerepel.
5.6. Egyéb\darabolás
Rögzítjük, hogy az önkiszolgáló árusítóhelyeken a sajt – meghatározott feltételek mellett – félbevágható.
A tetilla sajtot nem műanyag tárolóedényben értékesítik, természetes védelmét saját héja biztosítja. A sajt félbevágásakor a két fél darab egy-egy oldala elveszti természetes védelmét A darabolt tetilla sajt önkiszolgáló rendszerben történő értékesítéséhez ezért az árusítóhelyeken lehetővé kell tenni a 0,7 kg-nál nagyobb tömegű sajtok darabolását és a darabok átlátszó élelmiszer-ipari fóliába csomagolva történő kínálatát.
Ezekben az esetekben a darabolás kizárólag felezést jelenthet, mivel a sajt csak így őrizheti meg jellegzetes, a fogyasztó számára felismerhető alakját.
A 0,7 kg-nál kisebb össztömegű sajtokat egészben kell árusítani.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
„QUESO TETILLA”/„QUEIXO TETILLA”
EU-szám: ES-PDO-0117-01232 – 21.5.2014.
OEM ( X ) OFJ ( )
1. Elnevezés
„Queso Tetilla”/„Queixo Tetilla”
2. Tagállam vagy harmadik ország
Spanyolország
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa
1.3. osztály – Sajtok
3.2. Az 1. pontban szereplő megnevezéssel jelölt termék leírása
A rubia gallega, fríz vagy pardo alpino fajtájú, illetve azok egymás közti kereszteződéséből származó tehenek tejéből készült sajt, amely az alvasztás, az alvadék felvágása, a savó eltávolítása és adott esetben az alvadék mosása, a formázás, a préselés, a sózás és az érlelés szakaszából álló termelési folyamatot követően az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:
— Formája: kúpos, homorú-domború
— Súlya: 0,50–1,5 kg
— Méretei: magassága az alap sugaránál nagyobb és átmérőjénél kisebb. Maximum: 150 mm (magasság és az alap átmérője). Minimum: 90 mm (magasság és az alap átmérője).
— Kérge: 3 mm-nél vékonyabb kéreg, jól látható, finom és rugalmas, színe természetes szalmasárga, penésztől mentes. Felülete penészedést gátló átlátszó, színtelen emulzióval lehet ellátva.
— Tésztája: Puha, krémes és egyenletes, nem lyukacsos, vagy kevés, kis méretű, egyenletesen elosztott lyukat tartalmaz; színe sárgás elefántcsont-fehér.
— Illata: Enyhe, savanykás, amely összességében a tejre emlékeztet, amelyből származik.
— Íze és aromája: Tejes, vajas, kissé savanyú, enyhén sós.
— Zsírtartalma szárazanyag tartalomban kifejezve: Legalább 45 %.
— Szárazanyag tartalom: legalább 45 %
— pH-érték: 5,0–5,5
— A zsírmentes rész %-ban kifejezett víztartalma (az előállítást követő 8. és 15. nap között mérve): 66–72 %.
A „Queso Tetilla” hagyományos, nem földrajzi megjelölés, ami a terméknek, a jelen bekezdésben leírt fizikai tulajdonságainak megfelelően, sajátos, női mellre emlékeztető formájára utal.
3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)
a) Takarmány: Az előállítási terület mezői és takarmánynövényei képezik az állatok étrendjének alapját. Jelentős szerepet játszanak a külterjesen kezelt gyepterületek is (füves területek és cserjés legelők), ahol az állatok szabadon legelhetnek, ha a körülmények megengedik.
A növényi eredetű koncentrátumokat étrend-kiegészítőként, az állatok energiaszükségletének kielégítésére használják. A táplálék előállítására lehetőleg a meghatározott földrajzi területről származó nyersanyagokat használnak.
b) Nyersanyagok: A tetilla sajtot tehéntejből állítják elő, állati eredetű oltó vagy más, kimondottan ennek a sajtnak előállítására engedélyezett alvadást elősegítő enzim és tejsavas erjesztő, pl. a Lactococcus lactis subsp. lactis és a Lactococcus lactis subsp. Cremoris vagy bármely más, az oltalom alatt álló sajt sajátosságait nem módosító, kifejezetten annak előállítására engedélyezett oltóanyag, só és – opcionálisan – kalcium-klorid felhasználásával. A fenti engedélyeket az igénylő csoportosulás kérelmére az illetékes hatóság állítja ki. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az új, alvadást elősegítő enzimek és tejsavbaktériumok felhasználásával készített sajtok megfelelnek a Queso Tetilla jellemzőinek, az illetékes hatóság engedélyezheti használatukat.
A tetilla sajt a meghatározott földrajzi terület határain belül található gazdaságok rubia gallega, fríz vagy pardo alpino fajtájú, illetve azok egymás közti kereszteződéséből származó teheneitől lefejt tejből készül.
A tej nem tartalmazhat előtejet és tartósítószert. A tej eredeti összetételét megváltoztató szabványosítási vagy kezelési eljárások nem megengedettek.
A tej nem keverhető össze a nem bejegyzett gazdaságokból származó tejjel, illetve olyan tehenek tejével, amelyek nem a termékleírásban előírt fajtákhoz tartoznak.
3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni
A tej előállítását, a tej előkészítését, valamint a sajtok előállítását és érlelését a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell elvégezni. Az előállítás összes műveletét tehát a területen kell elvégezni.
3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására, stb. vonatkozó egyedi szabályok
A tetilla sajt kizárólag akkor forgalmazható, ha kérge őrzi az érlelés természetes külső jeleit.
A kéreg biztosítja a tetilla sajt természetes védelmét. A tetilla sajt ezért mesterséges csomagolástól mentesen kerül forgalomba. Ugyanakkor, a tetilla sajt csomagolható, amennyiben az ellenőrző szerv előzetesen ellenőrizte, hogy a csomagolás jellemzői biztosítják a terméknek a (3.2.) albekezdésben meghatározott fizikai, érzékszervi és fizikai-kémiai tulajdonságainak megőrzését és engedélyezte annak használatát.
Hasonlóképpen, a sajtot penészedést gátló átlátszó, színtelen emulzióval lehet bevonni.
A tetilla sajtot egészben szállítják el a sajtüzemekből. Önkiszolgáló létesítményekben a 0,7 kg-ot meghaladó össztömegű sajtok felezve is értékesíthetők. Ebben az esetben a sajt mindkét oldalára egy-egy hátcímkét és a termék eredetiségét biztosító többi címkéből is sajtonként két-két példányt kell elhelyezni oly módon, hogy a sajt mindkét felén a darabolás után is legyenek jelen azonosító elemek.
A felezve értékesíthető sajtok esetében a felezés eredményeként létrejött két fél sajt belső oldalát nem borítja a sajt természetes védelmét biztosító kéreg, ezért a darabolást közvetlenül abban a létesítményben kell elvégezni, ahol a végső fogyasztónak történő értékesítés történik. A darabok átlátszó élelmiszer-ipari fóliába csomagolása megengedett.
Amennyiben a darabolási műveletet előre elvégzik, a terméket a minőségromlás elkerülése érdekében csak a lehető legrövidebb ideig szabad mesterséges csomagolásban – fóliázva – árulni.
A daraboláson kizárólag félbevágás értendő, mivel ebben az esetben a termék megőrzi a fogyasztó által felismerhető, sajátos, női mellre emlékeztető formáját.
A fentiektől és a sajt tömegétől függetlenül a kiskereskedelmi üzletekben a tetilla sajtból bármekkora darab levágható, amennyiben a darabolás a fogyasztó előtt, az értékesítéssel egy időben történik.
3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok
A „Queso Tetilla” oltalom alatt álló eredetmegjelölés tárgyát képező sajtokat az eredetmegjelölés saját, a termék eredetiségét garantáló címkéjével (hátcímke) kell ellátni. A hátcímke a termék kizárólagos, sorszámozott alfanumerikus kódját és a „Queso Tetilla” oltalom alatt álló eredetmegjelölés alábbi logóját tartalmazza:
Az egyes vállalkozások kereskedelmi címkéin az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezést, a „Queso Tetilla” vagy „Queixo Tetilla” elnevezést, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések európai azonosító logóját kiemelve kell feltüntetni.
A termék eredetiségének és nyomon követésének biztosítására a biztonsági hátcímkéket és a „Queso Tetilla” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott kereskedelmi címkéket az előállítás helyszínén helyezik el a terméken, oly módon, hogy azok ismételt felhasználása ne legyen lehetséges.
A (3.5.) albekezdésnek megfelelően, a felezett formában történő értékesítésre kiválasztott sajtokra mindkét oldalon egy-egy hátcímkét, a termék eredetiségét bizonyító többi címkét pedig két-két példányban kell elhelyezni oly módon, hogy a sajt mindkét fele a szétvágás után is tartalmazzon azonosító elemeket.
4. A földrajzi terület tömör meghatározása
A tej termelésének és a „Queso Tetilla” eredetmegjelölés oltalma alatt álló sajtok előállításának földrajzi területe a Galíciai Autonóm Közösség teljes területe.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel
— A földrajzi terület sajátosságai
Galícia domborzatát a jelentős folyóhálózat által szabdalt, lankás hegyek jellemzik. A domborzat és a túlnyomóan óceáni éghajlat (amelyet bőséges csapadék jellemez) kedvezően befolyásolja a természetes és a vetett gyepek fejlődését, a takarmánynövények és a mezőgazdasági kultúrák magas termőképességét. A termékeny föld lehetővé teszi az intenzív állattenyésztést, valamint a tejtermékeket előállító jelentős feldolgozóipar fejlődését is.
Kiemelendő az emberi tényező is, mind a családi gazdaságokon és a mai napig a hagyományos eljárásokon alapuló tejtermelésben, mind a feldolgozásban, amelyet az évszázados gyakorlatnak megfelelően, de az aktuális technológiai eredményekhez és a higiénia és élelmiszer-biztonság törvényi követelményeihez igazodva folytatnak.
— A termék sajátosságai
Galícia széles gasztronómiai kínálatában a tetilla sajt az ezzel a régióval egyik leggyakrabban azonosított termék.
Puha tésztájú sajt, amelynek legfontosabb érzékszervi tulajdonságai a krémessége, az enyhe, tejre jellemző illata, a savanykás, enyhén sós íze, és a tejre és a vajra emlékeztető aromája; összességükben ezek a sajátosságok mind azt a tejet idézik, amelyből a sajt készül. Ez a sajt rendkívül olvadékony és könnyen emészthető.
Végezetül nagyon jellegzetes a különleges, női mellre emlékeztető formája, amelyről a nevét is kapta, és amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztók ránézésre is felismerjék a többi sajt között.
— A földrajzi terület és a termék minősége közötti ok-okozati kapcsolat
A földrajzi környezet nagymértékben segíti az elsőrendű, tágas legelők és mezők kialakulását, amelyek hasznosítása az elmúlt évtizedekben egyre erőteljesebbé vált. A galíciai tejelő tehenek étrendjében (amelyben a hüvelyesek játszanak kiemelkedő szerepet) a takarmánynövények mennyisége és fajták szerinti aránya határozza meg a tej összetételét, sőt az oltalom alatt álló sajt előállítása és érlelése után jelentősen befolyásolja annak érzékszervi jellemzőit, különösen a sajt krémességét, tésztájának és héjának a színét, de a tápértékét is.
A tejet főként családi gazdaságokban állítják elő, ahol az állatok ésszerű tartásban részesülnek. A gazdaságok jellemzőinek köszönhetően az ott előállított tej megfelel a szóban forgó sajt előállításához szükséges minőségi követelményeknek.
A sajt jellegzetes krémes állaga és enyhe íze a hagyományos előállítási folyamatnak – amelyben meghatározó szerepet játszanak a területnek a sajt előállítása terén hosszú időre visszatekintő hagyománnyal rendelkező termelői – és a rövid érlelési időnek köszönhető.
És végül a termék – a formázás és préselés során elnyert, női mellre emlékeztető különleges alakját – a fogyasztók azonnal felismerik, sőt azt közvetlenül galíciai eredetéhez társítják, mivel ezt a különleges sajtot már a XVIII. század előtt kizárólag ezen a területen állították elő, bár a sajtra vonatkozó első ismert írásos emlékek csak a fent említett századtól maradtak ránk. Később, a XIX. századtól jelentősen nőtt a sajtra vonatkozó általános jellegű, illetve a specifikusabb, tudományos-műszaki vagy gasztronómiai irodalmi utalások száma. Nemzetközi jellege miatt kiemelendő az 1889-es londoni kiadású O’Shea Guide to Spain and Portugal című útikalauz véleménye, amely határozottan ajánlja az utazóknak, hogy próbálják ki és fogyasszák „a galíciai gasztronómia elsőrendű képviselőjét, a queso de teta galíciai sajtot”.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére
(jelen rendelet 6. cikk (1) bekezdésének második albekezdése)
http://medioruralemar.xunta.es/fileadmin/uploads/media/Queso_Tetilla_Pliego_condiciones_Septiembre_2015.pdf
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.