EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.1.10.
COM(2016) 821 final
2016/0398(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, valamint a 2006/123/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
{SWD(2016) 434 final}
{SWD(2016) 435 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A mélyebb és méltányosabb belső piac egyike az Európai Bizottság tíz prioritásának. A belső piac erősségeire való építés és teljes potenciáljának kiaknázása kulcsfontosságú a munkahelyteremtés és a növekedés elősegítéséhez az Európai Unióban. 2015 októberében a Bizottság elfogadta a belső piaci stratégiát, amely számos, a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítését célzó intézkedést tartalmazott, többek között egy jogalkotási javaslatot, amely a szolgáltatási irányelv végrehajtásának javítására irányul a fent említett értesítési eljárás reformja révén. Az Európai Tanács az egységes piaci stratégia célratörő végrehajtását kérte; szorgalmazta, hogy 2018-ig fejeződjön be az egységes piac vonatkozásában javasolt különféle stratégiák kialakítása, illetve kerüljön sor azok végrehajtására, valamint emlékeztetett arra, hogy „a hatályos jogszabályok jobb végrehajtása és érvényre juttatása hozzá fog járulni ahhoz, hogy az egységes piac létrehozását célzó európai törekvések haszonnal járjanak”.
A szolgáltatási irányelvből következik, hogy bizonyos, a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozó nemzeti szabályoknak az állampolgárság, illetve a lakóhely tekintetében megkülönböztetésmenteseknek, emellett arányosaknak kell lenniük, továbbá azokat közérdeken alapuló kényszerítő indoknak kell alátámasztania. Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok által bevezetett új intézkedések teljesítsék ezeket a feltételeket és ezáltal elősegítsék a versenyképességet, valamint az integrációt a szolgáltatások egységes piacán, a szolgáltatási irányelv előírja a tagállamok számára, hogy értesítsék a Bizottságot az irányelv hatálya alá tartozó új vagy módosított engedélyezési rendszerekről, illetve bizonyos új vagy módosított követelményekről.
A bizottsági értékelések azonban azt mutatják, hogy a szolgáltatási irányelv szerinti jelenlegi értesítési eljárás nem mindig éri el a célját annak ellenére, hogy az elmúlt évek során történtek a végrehajtás javítására irányuló erőfeszítések, többek között a szolgáltatási irányelv végrehajtásáról szóló kézikönyvben foglalt útmutatások, valamint a tapasztalatok és bevált gyakorlatok nemzeti közigazgatások közötti cseréje révén, ideértve a jelenlegi értesítési eljárás tagállamok általi alkalmazására vonatkozó adatok közzétételét. Ennek eredményeképp a szolgáltatási irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében 2015-ben a Bizottság által a tagállamokkal indított strukturált párbeszédek 40 %-a az újonnan bevezetett nemzeti intézkedéseket érintette. A jelek szerint tehát a jelenlegi értesítési eljárás nem járult hozzá kellő mértékben a szolgáltatási irányelv megfelelő és maradéktalan végrehajtásához.
A Bizottság ezért önálló jogalkotási eszközt terjeszt elő, amely – a szóban forgó irányelv meglévő rendelkezései végrehajtásának javítása érdekében – korszerűsíti a szolgáltatási irányelv szerinti jelenlegi értesítési eljárást egy eredményesebb és hatékonyabb eljárás létrehozása révén, amely megakadályozza, hogy a tagállamok olyan engedélyezési rendszereket vagy bizonyos követelményeket fogadjanak el, amelyek nem felelnek meg a szolgáltatási irányelvnek. Az értesítési eljárásra vonatkozóan a hatályos szolgáltatási irányelvben foglalt konkrét rendelkezések előírt felülvizsgálatán túlmutató mértékben ezen irányelv rendelkezései nem módosítják az említett irányelvet.
Konkrétabban, e jogalkotási eszköz céljai a következők: az értesítési eljárás hatékonyságának javítása, a benyújtott értesítések minőségének és tartalmának javítása, további olyan követelmények lefedése, amelyek a szolgáltatási irányelv alkalmazásának tanúsága szerint jelentős akadályokat képezhetnek a szolgáltatások belső piacán, valamint az értesítési kötelezettségnek való tényleges megfelelés erősítése.
A hatékonyabb, eredményesebb és koherensebb értesítési eljárás a tagállamok segítségére lesz és meg fogja előzni a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásokhoz kapcsolódó diszkriminatív, indokolatlan és aránytalan engedélyezési rendszerek, illetve bizonyos követelmények bevezetését. Az ilyen engedélyezési rendszerek és követelmények kevésbé nyitott és kevésbé integrált gazdaságot eredményeznek, amelyben az árak emelkednek, a fogyasztók választási lehetőségei pedig szűkülnek. Emellett csorbíthatják a vállalkozói szellemet és a beruházásokat, mivel valószínűleg azzal járnak, hogy kevesebb vállalkozás jön létre, illetve lép be az európai piacra. A javasolt jogszabály tehát várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy Európában versenyképesebbek és integráltabbak legyenek a szolgáltatási piacok, ami mind a fogyasztók, mind pedig a vállalkozók számára előnyös.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez az irányelv kiegészíti az áruk és az információs társadalom szolgáltatásai tekintetében jelenleg alkalmazandó, az egységes piac átláthatóságára vonatkozó irányelvvel létrehozott értesítési eljárást. A két irányelv közötti kapcsolatot mindkét jogi eszköz szabályozza.
Ez az irányelv emellett a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv szerinti jelenlegi jelentéstételi kötelezettségeket is kiegészíti. Tartalmaz egy olyan cikket, amely egyértelműen meghatározza a két jogi eszköz közötti kapcsolatot és az azokból származó kötelezettségeket.
Ezen irányelv végrehajtása az IMI-rendelet által létrehozott, jelenlegi belső piaci információs rendszer alkalmazásával történik.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Ezen irányelv az egységes piaci stratégiában bejelentett számos egyéb, szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakpolitikai kezdeményezés kiegészítése, különös tekintettel az arányossági vizsgálatról szóló irányelvre. Ez utóbbi a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv hatálya alá tartozó nemzeti jogszabálytervezetek arányossági értékelésének elvégzésére vonatkozó kritériumokat fogja meghatározni a tagállamok számára. Bizonyos, a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv hatálya alá tartozó intézkedések egyúttal a szolgáltatási irányelv, illetve az abban foglalt értesítési kötelezettség hatálya alá is tartoznak. Ezekben az esetekben a jelenlegi értesítési eljárás keretében az arányossági értékelésekre vonatkozóan rendelkezésre bocsátandó információknak meg kell felelniük az arányossági vizsgálatról szóló irányelv követelményeinek. Az ezen eszközök közötti összhang biztosított.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdésére, valamint 62. és 114. cikkére épül.
Az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdése, valamint 62. és 114. cikke hatáskört ruház az Unióra a szolgáltatások egységes piaca tekintetében való fellépéshez. Az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdése, valamint 62. cikke alapján elfogadott uniós szabályoknak a tagállamok önálló vállalkozói tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolására kell irányulniuk az említett tevékenységek megkönnyítése érdekében. Az EUMSZ 114. cikke bizonyos feltételek mellett uniós jogszabályok elfogadására irányuló hatáskört ruház az Unióra az egységes piac létrehozása és működése tekintetében.
Az ezen irányelv által létrehozott értesítési eljárás célja a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának védelme, melyek az Európai Unió alapját képező értékek közé tartoznak. Célja elsősorban annak szavatolása, hogy bizonyos, a letelepedés szabadságára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó nemzeti korlátozások megfeleljenek a szolgáltatási irányelvnek, ezzel is hozzájárulva az említett irányelv jobb végrehajtásához.
Az ezen irányelv által létrehozott értesítési eljárás lehetővé teszi a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések értékelését, és a szolgáltatási irányelv vonatkozó rendelkezései megsértésének esetére hatékony megelőző intézkedésekről rendelkezik. A szolgáltatási irányelv előírja, hogy a tagállamokban a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerek és bizonyos követelmények megfeleljenek a megkülönböztetésmentesség, a szükségesség és az arányosság követelményeinek. Emellett egyedi szabályokat határoz meg az engedélyezési rendszerekre (például az eljárási garanciák tekintetében) és bizonyos követelményekre (például a biztosításra vonatkozó követelményekre) vonatkozóan.
Az értesítési eljárás várhatóan megakadályozza, hogy az egységes piacon olyan akadályok keletkezzenek, amelyek a nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések eltérő fejlődéséből származnak, emellett pedig hozzájárul a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések közelítéséhez. Mindez javítani fogja a szolgáltatások egységes uniós piacának működését, valamint elősegíti a munkahelyteremtést és a növekedést.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
E jogalkotási javaslat általános célja az, hogy biztosítsa a szolgáltatások egységes uniós piacának zökkenőmentes működését, amely nem korlátozódik egy tagállam területére, hanem kiterjed az Európai Unió egész területére. Tekintettel az uniós egységes piac nemzetközi jellegére, csak uniós szinten valósítható meg annak hatékony és következetes ellenőrzése, hogy a nemzeti intézkedéstervezetek megfelelnek-e a szolgáltatási irányelv rendelkezéseinek, csakúgy mint a megfelelő számítástechnikai eszköz erre a célra történő alkalmazása. Ez az irányelv a szolgáltatási irányelvvel létrehozott, már meglévő értesítési eljárás helyébe lépő értesítési eljárásról rendelkezik.
•Arányosság
Az ezen irányelvvel bevezetett intézkedések arányosak az aktus céljával, amely a szolgáltatási irányelv megfelelőbb végrehajtását lehetővé tévő, hatékonyabb értesítési eljárásra irányul. A jelenlegi eljárással összehasonlítva ez az irányelv egy egyértelműbben meghatározott értesítési kötelezettségről rendelkezik, amely jobban megfelel a szolgáltatási irányelv hatályának, jól meghatározott és hatékony konzultációs eljárást ír elő a bejelentett intézkedéstervezetekről, átláthatóvá teszi az értesítéseket az érintettek számára, koherens módon konkretizálja a Bizottság már meglévő lehetőségét arra, hogy határozatokat fogadjon el a bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban, és egyértelművé teszi, hogy az értesítés elmulasztása milyen jogi következményekkel jár.
Ezen intézkedések nem terjednek túl az azonosított problémák megoldásához és az azonosított célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken, és nem rónak semmilyen kötelezettséget a szolgáltatókra. Emellett nem járnak aránytalan költségekkel a tagállamok számára: a szolgáltatási irányelv értelmében a tagállami hatóságok már most is kötelesek megfelelni az említett irányelvnek, és értesíteni a Bizottságot egyes intézkedésekről. A tagállamok adminisztratív költségeinek várható, mérsékelt növekedését a gyakorlatban részben ellensúlyozná az egyébként a kötelezettségszegési eljárásokból eredő költségek csökkenése, mivel ez a kezdeményezés várhatóan csökkenteni fogja az ilyen ügyek számát, tekintettel arra, hogy olyan akadályok elkerülésére irányul a szolgáltatási szektorban, amelyek összeegyeztethetetlenek a szolgáltatási irányelvvel.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Egy olyan, koherens és átlátható értesítési eljárás, amely még az engedélyezési rendszerek, illetve követelmények tagállami elfogadását megelőzően lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy azok megfelelnek-e a szolgáltatási irányelvnek, jogilag kötelező érvényű eszközt tesz szükségessé.
A javaslat az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdésére, valamint 62. és 114. cikkére épül. Ez a bizottsági javaslat egy irányelv elfogadására irányul.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Ezen irányelv előkészítése során a Bizottság értékelte a szolgáltatási irányelvben meghatározott, jelenlegi értesítési eljárást. Az értékelés számos hiányosságot tárt fel a jelenlegi eljárás tekintetében, különösen az alábbiakat: a tagállamok, a Bizottság és az érdekelt felek számára az egy-egy nemzeti rendelkezés elfogadása előtti proaktív beavatkozásra rendelkezésre álló lehetőségek korlátozottak; az ezen eljárás hatálya alá tartozó bejelentett követelmények kezelési módjai nem következetesek; nincsenek megfelelő arányossági értékelések, és az értesítési kötelezettség elmulasztásának jogi következményei nem egyértelműek. Az elsődleges probléma az, hogy nem minden tagállam teljesíti az értesítési kötelezettséget. Mindez hátrányosan érinti a szolgáltatókat és a szolgáltatások igénybevevőit, továbbá nehezítheti és bonyolíthatja a nemzeti közigazgatási és igazságügyi hatóságok munkáját.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Ezen irányelv előkészítése során a Bizottság 2016 januárja és áprilisa között nyilvános konzultációt folytatott az érdekelt felekkel. Emellett részletes megbeszéléseket szervezett az értesítési eljárás és annak tervezett reformja által közvetlenül érintett intézményi érdekelt felekkel (a tagállamokkal és más uniós intézményekkel). Az említett konzultáció eredményeinek közzététele megtörtént, azok a hatásvizsgálat részét képezik.
A nyilvános konzultációban részt vevő érdekeltek nagy többsége – a közigazgatási szervek 70 %-a és a vállalkozások 60 %-a – támogatta a szolgáltatási irányelv szerinti jelenlegi értesítési eljárás korszerűsítésére irányuló jogalkotási javaslatot. Az érdekelt felek az alábbi okokat jelölték meg: egyértelműbb szabályokra van szükség a tekintetben, hogy mely intézkedésekről kell értesítést küldeni és mikor; lehetővé kell tenni a nemzeti intézkedések vizsgálatát, még mielőtt hivatalosan elfogadásra kerülnek; egyértelmű szabályokat kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállam betartsa az értesítési kötelezettséget; valamint átláthatóvá kell tenni az értesítéseket a nyilvánosság számára.
A nyilvános konzultációban részt vevő érdekeltek többsége támogatta egy olyan jogalkotási javaslat előterjesztését, amely pontosítja és összehangolja az értesítési eljárás során felmerülő lépéseket (a közigazgatási szervek 80 %-a és a vállalkozások 80 %-a), átláthatóvá teszi az értesítéseket (a közigazgatási szervek 60 %-a és a vállalkozások 80 %-a), rendelkezik arról, hogy az intézkedésekről még kidolgozásuk során értesítést kell küldeni (a közigazgatási szervek 50 %-a és a vállalkozások 70 %-a), továbbá az arányossági értékelésekre vonatkozóan rendelkezésre bocsátandó információkról (a közigazgatási szervek 60 %-a és a vállalkozások 50 %-a), az értesítési kötelezettség hatályának kiterjesztéséről egyéb, a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozó kulcsfontosságú követelményekre (a közigazgatási szervek 60 %-a és a vállalkozások 75 %-a), valamint az értesítési kötelezettségnek való tagállami megfelelés javításáról (a közigazgatási szervek 80 %-a és a vállalkozások 80 %-a).
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A tagállamokban 2010–2011-ben végzett kölcsönös értékelési folyamat eredményei, a 2011–2012-ben végzett teljesítményellenőrzések és a 2012–2013-ban végzett szakértői értékelés mind hozzájárultak ezen irányelvjavaslat elkészítéséhez.
A szolgáltatási irányelv hatékony végrehajtásának értékelése keretében a Számvevőszék megvizsgálta a jelenlegi értesítési kötelezettséget. Ennek során számos hiányosságot állapított meg, többek között a következőket: az egyértelműség hiánya a jelenlegi eljárás esetében, azon kötelezettség hiánya, hogy az intézkedésekről még kidolgozásuk során értesítést küldjenek, valamint az értesítések átláthatóságának hiánya.
•Hatásvizsgálat
E kezdeményezés előkészítése során a Bizottság hatásvizsgálatot végzett. A hatásvizsgálati jelentésben a jelenlegi status quo, vagyis az alapforgatókönyv mellett négy szakpolitikai alternatíva megfontolására került sor. A nem jogalkotási iránymutatások (2. alternatíva) segíthetnének a jelenlegi eljárás és az abból eredő kötelezettségek egyértelműsítésében, de nem tudnák oly módon megváltoztatni a jelenlegi eljárást, hogy az hatékonyabbá és eredményesebbé váljon.
Egy jogalkotási kezdeményezés több alternatívát is magában foglalhat. Irányulhat az értesítési eljárás hatékonyságának növelésére, valamint minőségének és tartalmának javítására azáltal, hogy bevezeti a jogi aktusok tervezetéről szóló értesítésekre vonatkozó kötelezettséget, átláthatóvá teszi a rendszert, pontosítja az eljárás során felmerülő lépéseket és feladatokat, valamint javítja az értesítés részeként benyújtandó információk minőségét (3. alternatíva). Az értesítési kötelezettség hatékonyságának és relevanciájának növelése érdekében annak hatályát ki lehetne terjeszteni olyan fontos szabályozási követelményekre, amelyek a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartoznak, de amelyekre nem terjed ki a jelenlegi értesítési kötelezettség hatálya (4. alternatíva). Emellett olyan eszközöket is magában foglalhatna, amelyek javítanák az értesítési kötelezettségnek való tagállami megfelelést; e tekintetben két alopció létezik (az 5a. és az 5b. alternatívák).
A Bizottság elvetette azt az alternatívát, hogy a szolgáltatások az egységes piac átláthatóságára vonatkozó irányelv hatálya alá kerüljenek, tekintettel arra, hogy az uniós jogban alapvetően különböző szabályozás vonatkozik a termékekre és a szolgáltatásokra. A szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv szerinti kötelezettségnek a szolgáltatási irányelvben foglalt értesítési kötelezettséggel való ötvözésének lehetősége nem került figyelembevételre, mivel a két irányelv tárgya és hatálya eltérő.
Az előnyben részesített megoldás a 3., a 4. és az 5a. alternatíva kombinációja. Ez tenné leginkább lehetővé a feltárt hiányosságok kezelését, valamint egy olyan, eredményes és hatékony értesítési eljárás létrehozását, amely csak kismértékben növelné a nemzeti közigazgatási hatóságok és a Bizottság adminisztratív költségeit.
2016. június 24-én a Szabályozói Ellenőrzési Testület pozitív véleményt adott ki a Bizottság által ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban végzett hatásvizsgálatról. A Bizottság teljes mértékben figyelembe vette a Testület ajánlásait, amelyek a következőkre irányultak: a jelenlegi értesítési eljárás hátrányainak részletesebb ismertetése, a felülvizsgált eljárás tekintetében javasolt hatály indokolásának javítása, a probléma meghatározása és az alternatívák közötti összefüggések megfelelőbb magyarázata, valamint az előnyben részesített lehetőség tartalmának részletesebb ismertetése, ideértve azt is, hogy miként oldaná meg a feltárt problémákat.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A javasolt irányelv – azáltal, hogy javítja a meglévő uniós jogszabályok egységes végrehajtását az egységes piacon, és segít megelőzni bizonyos diszkriminatív, indokolatlan vagy aránytalan akadályok bevezetését a szolgáltatások területén – hozzájárul a célravezető szabályozáshoz és az egyszerűsítéshez. A szolgáltatási irányelvvel létrehozott, jelenlegi értesítési eljárást egy egyértelműbb, következetesebb, eredményesebb és hatékonyabb eljárással váltja fel. Azáltal, hogy már a tervezési szakaszban, még elfogadásuk előtt lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy az engedélyezési rendszerek és bizonyos követelmények megfelelnek-e a szolgáltatási irányelvnek, csökkentve annak kockázatát, hogy egyes, a szolgáltatási irányelvvel összeegyeztethetetlen nemzeti intézkedések miatt további jogi kiigazításokra legyen szükség, elősegíti egy stabilabb szabályozási környezet kialakítását.
•Alapjogok
Ez a javaslat előmozdítja az Alapjogi Chartában foglalt alapvető jogokat, és különösen az annak 16. cikkében említett, a vállalkozás szabadságához fűződő jogot.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Az irányelv úgy rendelkezik, hogy a Bizottság háromévenként jelentést készít az irányelv alkalmazásáról.
•Magyarázó dokumentumok
Ez a javaslat nem igényel a nemzeti jogba történő átültetésre vonatkozó magyarázó dokumentumokat, mivel a szolgáltatási irányelv által létrehozott, már meglévő értesítési eljáráshoz vezet be korlátozott változtatásokat. A Bizottság azonban szükség esetén útmutatást adhat a felülvizsgált értesítési eljárás alkalmazásáról.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az 1. cikk meghatározza a javasolt irányelv tárgyát és hatályát. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, amelyek a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozó engedélyezési rendszereket és követelményeket vezetnek be, megfeleljenek a szolgáltatási irányelvnek. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatási ágazatok tehát a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartoznak.
A 2. cikk rögzíti az alkalmazandó fogalommeghatározásokat, összhangban a Szerződésben foglalt, az EUB értelmezése szerinti fogalommeghatározásokkal, valamint a szolgáltatási irányelvvel.
A 3. cikk a szolgáltatási irányelvben meghatározott értesítési kötelezettségen alapul. Konkrét és feltételekhez nem köthető kötelezettséget ír elő a tagállamoknak. Emellett meghatározza, hogy mely intézkedésekről kell értesítést küldeni és mikor, milyen kiegészítő információkat kell benyújtani az értesítés részeként, valamint azt, hogy milyen következményekkel jár az ezen irányelv szerinti kötelezettségek elmulasztása. Annak érdekében, hogy az értesítési eljárás hatékony és eredményes legyen, továbbá valamennyi érintett fél érdekére figyelemmel a 3. cikk és az 5. cikk egyaránt rendelkezik az alkalmazandó határidőkről. A jogbizonytalanság elkerülése, valamint az eljárás zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében az említett határidőkig rendelkezésre álló időt attól az időponttól kell számítani, amikor az értesítés teljesnek minősül.
A 4. cikk meghatározza, hogy a 2006/123/EK irányelv hatálya alá tartozó követelmények és engedélyezési rendszerek közül melyek tartoznak az értesítési kötelezettség hatálya alá. Úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak értesítést kell küldeniük az engedélyezési rendszerekről, továbbá bizonyos, a letelepedésre és a szolgáltatásnyújtás szabadságára, a szakmai felelősségbiztosításra és a több ágazatot átfogó tevékenységekre vonatkozó követelményekről.
Az 5. cikk az intézkedéstervezetek bejelentését követő, három hónapos konzultációs időszakról rendelkezik. A Bizottságnak és a többi tagállamnak legfeljebb két hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy véleményezzék a bejelentett intézkedést, ezen időszakot követően pedig legfeljebb egy hónap áll az értesítő tagállam rendelkezésére, hogy válaszoljon a szóban forgó észrevételekre. A gyorsaság és hatékonyság szükségességét össze kell egyeztetni kell azzal az igénnyel, hogy az érintett feleknek lehetőségük legyen részletes és konstruktív észrevételeket tenni, az értesítő tagállamnak pedig reagálni a felmerült aggályokra. Az értesítési eljárás zökkenőmentes és eredményes működése érdekében minden félnek a jóhiszemű együttműködés szellemében és a többi fél jogos érdekeinek figyelembevételével kell végrehajtania az eljárást.
A 6. cikk értelmében a Bizottság, amennyiben a bejelentett intézkedéstervezet értékelését követően aggályai vannak a tekintetben, hogy az megfelel-e a szolgáltatási irányelvnek, riasztást küldhet az értesítő tagállamnak. A riasztás kiadása azzal jár, hogy az érintett tagállam három hónapig nem fogadhatja el a szóban forgó bejelentett intézkedéstervezetet.
Riasztás kibocsátását követően a Bizottság a 7. cikk értelmében és a szolgáltatási irányelv jelenlegi rendelkezéseivel összhangban elfogadhat olyan jogilag kötelező erejű határozatot, amely megállapítja, hogy a bejelentett intézkedés összeegyeztethetetlen a szolgáltatási irányelvvel, és felszólítja az érintett tagállamot, hogy tartózkodjon annak elfogadásától.
A 8. cikk a bejelentett intézkedéstervezetek, a kiegészítő információk és a végleges, elfogadott intézkedések harmadik felek számára biztosítandó átláthatóságáról rendelkezik. Fontos, hogy a harmadik felek tájékoztatást kapjanak a bejelentett intézkedéstervezetekről, tekintettel arra, hogy ők ismerik az érintett piacokat, valamint a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések azokra gyakorolt hatásait.
A 9. cikk úgy rendelkezik, hogy valamennyi tagállamban ki kell jelölni egy, az ezen irányelvvel létrehozott értesítési eljárás működéséért nemzeti szinten felelős illetékes hatóságot.
A 10. cikk egyértelművé teszi az ezen irányelv és az (EU) 2015/1535, illetve a 2005/36/EK irányelv közötti kapcsolatot.
A 11. cikk az irányelv alkalmazásának időszakos felülvizsgálatáról rendelkezik.
A 12. cikk a 2006/123/EK irányelv módosításáról rendelkezik.
A 13. cikk az 1024/2012/EU rendelet mellékletének módosításáról rendelkezik.
A 14. cikk meghatározza az irányelv tagállamok általi átültetésére rendelkezésre álló időt.
A 15. cikk a hatálybalépésről és az alkalmazásról rendelkezik.
A 16. cikk meghatározza az irányelv címzettjeit.
2016/0398 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, valamint a 2006/123/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére, 62. cikkére és 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) biztosítja a szolgáltatók számára a más tagállamokban történő letelepedés szabadságát és a tagállamok közötti szolgáltatásnyújtás szabadságát.
(2)A 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes szolgáltatások tekintetében meghatározza a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának a tartalmát. Többek között úgy rendelkezik, hogy a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszereknek és bizonyos típusú követelményeknek az állampolgárság, illetve a lakóhely tekintetében megkülönböztetésmenteseknek, emellett arányosaknak kell lenniük, továbbá azokat közérdeken alapuló kényszerítő indoknak kell alátámasztania.
(3)A 2006/123/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és bizonyos követelményekre vonatkozó jogszabályaikat értékeljék és igazítsák ki annak érdekében, hogy azok megfeleljenek az említett irányelvben megállapított szabályoknak. Ezenfelül a jövőbeli tagállami megfelelés ellenőrzése érdekében a 2006/123/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy küldjenek értesítést azon új törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekről, amelyek bizonyos, az említett irányelv hatálya alá tartozó, új követelményeket állapítanak meg, illetve a meglévő követelmények lényegi változásairól.
(4)A Bizottság egyre több értesítést kapott a tagállamoktól a 2006/123/EK irányelv szerinti, újonnan bevezetett követelményekről. Azonban egyes szóban forgó nemzeti követelmények esetében hiányosságok tapasztalhatók az állampolgárságot, illetve a lakóhelyet érintő megkülönböztetésmentesség, továbbá e követelmények indokolt és arányos volta tekintetében, ezért a Bizottság jelentős számú strukturált párbeszédet indított a tagállamokkal. Ez azt mutatja, hogy a jelenlegi értesítési eljárás nem elegendő az állampolgárság vagy a lakóhely tekintetében történő megkülönböztetés, illetve az indokolatlan vagy aránytalan követelmények elkerüléséhez. Mindez hátrányosan érinti a polgárokat és a vállalkozásokat a szolgáltatások belső piacán. Ezen túlmenően arra is vannak jelek, hogy bizonyos, a 2006/123/EK irányelv hatálya alá tartozó, új vagy módosított követelményekről egyáltalán nem érkezett értesítés.
(5)Ezen indokok alapján egységes piaci stratégiájában a Bizottság bejelentette azon kezdeményezését, amely a 2006/123/EK irányelv szerinti értesítési eljárás reformja révén az említett irányelvnek való megfelelés javítására irányul.
(6)A szolgáltatások belső piacára vonatkozóan a 2006/123/EK irányelvben megállapított szabályok végrehajtásának hatékonyságát növelni kell az említett irányelvvel létrehozott jelenlegi értesítési eljárás javítása révén az önálló vállalkozói tevékenységekre való jogosultságot és azok gyakorlását érintő nemzeti engedélyezési rendszerek és bizonyos követelmények tekintetében. Meg kell könnyíteni az olyan nemzeti rendelkezések elfogadásának megakadályozását, amelyek a 2006/123/EK irányelvvel ellentétes követelményeket és engedélyezési rendszereket határoznak meg. Ez az irányelv nem érinti a Bizottság Szerződések szerinti hatásköreit és a tagállamok azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek az uniós jog rendelkezéseinek.
(7)Az ezen irányelvvel létrehozott értesítési kötelezettséget a tagállamok olyan szabályozási intézkedéseire kell alkalmazni, mint például az általános jellegű törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések vagy egyéb, jogilag kötelező szabályok, ideértve a szakmai szervezetek által a szolgáltatási tevékenységek nyújtására való jogosultságnak vagy azok gyakorlásának a kollektív módon történő szabályozása érdekében elfogadott szabályokat. Az értesítési kötelezettséget ugyanakkor nem kell alkalmazni a nemzeti hatóságok által kibocsátott egyedi határozatokra.
(8)A tagállamok arra vonatkozó kötelezettsége, hogy az ezen irányelv 4. cikkében említett engedélyezési rendszerek és követelmények meghatározásáról szóló intézkedéstervezetekről legalább három hónappal azok elfogadása előtt értesítést küldjenek, azt hivatott biztosítani, hogy az elfogadás előtt álló intézkedések megfeleljenek a 2006/123/EK irányelv rendelkezéseinek. Annak érdekében, hogy az értesítési eljárás hatékony legyen, a bejelentett intézkedésekről folytatott konzultációra az intézkedések elfogadása előtt kellő időben kell sort kell keríteni. Ez az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően kellőképpen előmozdítja a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést és átláthatóságot, valamint továbbfejleszti a 2006/123/EK irányelv hatálya alá tartozó, új vagy módosított engedélyezési rendszerek és bizonyos követelmények tekintetében a Bizottság és a nemzeti hatóságok között folytatott információcserét. Az eljárás hatékonyságának biztosítása érdekében az értesítésre vagy egy bejelentett intézkedés elfogadásától való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség megsértését – ideértve azon eseteket is, amikor ez egy riasztás kézhezvételét követő időszakban történik – olyan lényeges eljárási hibának kell tekinteni, amelynek a magánszemélyekre gyakorolt hatásai jelentősek.
(9)Amennyiben egy, az ezen irányelv szerinti, folyamatban lévő értesítési eljárás tárgyát képező intézkedéstervezet kerül módosításra, az átláthatóság és az együttműködés jegyében az értesítő tagállamnak kellő időben tájékoztatnia kell a Bizottságot, a többi tagállamot és az érdekelt feleket az ilyen módosításokról. A pusztán adminisztratív jellegű módosításokat nem kell bejelenteni.
(10)Az értesítő tagállam által benyújtandó információknak elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy értékelni lehessen a 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést és különösen a bejelentett engedélyezési rendszer vagy követelmény arányosságát. Ezért az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlatával összhangban az ilyen információknak egyértelművé kell tenniük a kitűzött közérdekű célt és alá kell támasztaniuk a bejelentett engedélyezési rendszer vagy követelmény szükségességét, indokoltságát és arányosságát az említett cél megvalósítása szempontjából; tehát meg kell indokolniuk, hogy az intézkedés megfelelő és nem lépi túl a szükséges mértéket, valamint azt, hogy nem állnak rendelkezésre kevésbé korlátozó jellegű alternatív eszközök. Az érintett tagállam által igazolásként felhozható indokokhoz mellékelni kell a megfelelő bizonyítékokat és a bejelentett intézkedés arányosságának elemzését.
(11)A tagállamok és a Bizottság közötti hatékony információcsere biztosítása érdekében az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszert ezen irányelv keretében továbbra is alkalmazni kell.
(12)A 2006/123/EK irányelvben meghatározott értesítési kötelezettség előírja a tagállamok számára, hogy tájékoztassák a Bizottságot és a többi tagállamot a 2006/123/EK irányelv 15. cikkének (2) bekezdése, 16. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése és 16. cikke (3) bekezdésének első mondata hatálya alá tartozó követelményekről. Az említett irányelv alkalmazása során láthatóvá vált, hogy gyakoriak az engedélyezési rendszerek, valamint az engedélyezési rendszerekre, a szakmai felelősségbiztosításra, a garanciákra vagy hasonló intézkedésekre vonatkozó követelmények, valamint a több ágazatot átfogó tevékenységekre vonatkozó korlátozások, és ezek komoly akadályt jelenthetnek a szolgáltatások egységes piacán. Ezért az értesítési kötelezettségnek ezekre is ki kell terjednie annak megkönnyítése érdekében, hogy a tagállamok vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéstervezetei megfeleljenek a 2006/123/EK irányelvnek. A 2006/123/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett követelményekre annyiban vonatkozik az értesítési kötelezettség, amennyiben azok a 16. cikk (3) bekezdésének hatálya alá tartoznak.
(13)Ez az irányelv három hónapos konzultációs időszakot állapít meg azzal a céllal, hogy lehetőség nyíljon a bejelentett intézkedéstervezetek értékelésére, valamint hatékony párbeszéd folytatására az értesítő tagállammal. Annak érdekében, hogy a konzultáció a gyakorlatban is működjön, valamint hogy a tagállamok, a Bizottság és az érdekelt felek hatékonyan megtehessék észrevételeiket, a tagállamoknak intézkedéstervezeteikről legalább három hónappal azok elfogadása előtt értesítést kell küldeniük. Az értesítő tagállamoknak az uniós jognak megfelelően figyelembe kell venniük a bejelentett intézkedéstervezetekkel kapcsolatban tett észrevételeket.
(14)Amennyiben a konzultációt követően a Bizottságnak továbbra is aggályai vannak a tekintetben, hogy a bejelentett intézkedéstervezet megfelel-e a 2006/123/EK irányelvnek, riasztást küldhet az értesítő tagállamnak, megadva ezzel azt a lehetőséget, hogy az érintett tagállam összhangba hozza intézkedéstervezetét az uniós joggal. A szóban forgó riasztásnak tartalmaznia kell a Bizottság által azonosított jogi aggályokat. Az ilyen riasztás kézhezvétele azzal jár, hogy az értesítő tagállam három hónapig nem fogadhatja el a bejelentett intézkedéstervezetet.
(15)Az intézkedéstervezetekről szóló értesítésnek azok elfogadása előtt legalább három hónappal történő megküldésére vonatkozó kötelezettség és/vagy egy bejelentett intézkedés ezen időszak alatt, illetve – adott esetben – egy riasztás kézhezvételét követő három hónapos időszakban történő elfogadásától való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség megsértését olyan lényeges eljárási hibának kell tekinteni, amelynek a magánszemélyekre gyakorolt hatásai jelentősek.
(16)Az értesítési eljárás hatékonyságának, eredményességének és koherenciájának biztosítása érdekében a Bizottság számára meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy határozatokat fogadjon el, amelyekben felszólítja az érintett tagállamokat, hogy ne fogadják el a bejelentett intézkedéseket, illetve ha elfogadásuk már megtörtént, akkor arra, hogy helyezzék azokat hatályon kívül, amennyiben sértik a 2006/123/EK irányelvet.
(17)Az érdekelt harmadik felek számára hozzáférést kell biztosítani a tagállamok által küldött értesítésekhez, hogy azon piacok tekintetében, ahol ténylegesen vagy potenciálisan működnek, tudomást szerezzenek a szolgáltatásokhoz kapcsolódó, tervezett engedélyezési rendszerekről és bizonyos követelményekről, valamint annak érdekében, hogy megtehessék vonatkozó észrevételeiket.
(18)Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy az (EU) 2015/1535 irányelv értelmében értesítést küldjenek az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó követelményekről. Az értesítések közötti átfedések elkerülése érdekében az említett irányelv értelmében megküldött, egyben az ezen irányelvben meghatározott vonatkozó kötelezettségeknek is megfelelő értesítéseket úgy kell tekinteni, mint amelyek az ezen irányelvben előírt értesítési kötelezettséget is teljesítik.
(19)Ugyanebből az okból az ezen irányelv értelmében megküldött értesítéseket úgy kell tekinteni, mint amelyek a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 59. cikkének (5) bekezdése szerinti tagállami jelentéstételi kötelezettséget is teljesítik.
(20)Az ezen irányelvben előírt értesítési eljárás létrehozása következtében a 2006/123/EK irányelv értesítési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit el kell hagyni. Az 1024/2012/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.
(21)Mivel kizárólag tagállami szinten hozott intézkedések útján ezen irányelv célja – nevezetesen egy, a 2006/123/EK irányelv végrehajtásának javítására irányuló, olyan új értesítési eljárás létrehozása, amely megkönnyíti a szolgáltatók számára a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát az egységes piacon – nem megvalósítható kielégítő módon, és az intézkedés léptéke és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosság elvének megfelelően ezen irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez az irányelv szabályokat állapít meg a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéstervezeteiről szóló értesítésekre vonatkozóan, amelyek a 2006/123/EK irányelv hatálya alá tartozó, új engedélyezési rendszereket és követelményeket vezetnek be, illetve már meglévő engedélyezési rendszereket és követelményeket módosítanak.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában a 2006/123/EK irányelv 4. cikkének 1., 2., 3. és 5–9. pontjában, valamint az 1024/2012/EU rendelet 5. cikkének második bekezdésében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
Emellett a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
a)„intézkedéstervezet”: a 2006/123/EK irányelv 4. cikkének 6. és 7. pontja szerinti engedélyezési rendszert, illetve követelményt meghatározó, általános jellegű törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésként történő hatályba helyezésre szánt szöveg, amelynek kidolgozása olyan szakaszban van, hogy az még lehetővé teszi az értesítő tagállam általi érdemi módosításokat;
b)„elfogadás”: az általános jellegű törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezést az alkalmazandó eljárásnak megfelelően véglegesítő tagállami határozat.
3. cikk
Értesítési kötelezettség
(1)A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan intézkedéstervezetről, amely a 4. cikkben említett új követelmények vagy engedélyezési rendszerek bevezetésére, illetve már meglévő követelmények vagy engedélyezési rendszerek módosítására irányul.
(2)Amennyiben egy tagállam oly módon módosít egy bejelentett intézkedéstervezetet, hogy a módosítás jelentősen kiterjeszti annak hatályát vagy tartalmát, vagy lerövidíti a végrehajtásra eredetileg előirányzott ütemezést, vagy további követelményeket vagy engedélyezési rendszereket vezet be, vagy a meglévő követelményeket vagy engedélyezési rendszereket szigorítja a letelepedés, illetve a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében, a tagállam újból értesítést küld az (1) bekezdés értelmében korábban bejelentett, módosított intézkedéstervezetről, valamint ismerteti a módosítások célját és tartalmát. Ilyen esetben a korábbi értesítést visszavontnak kell tekinteni.
(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéstervezetekről legalább három hónappal azok elfogadása előtt kell értesíteni a Bizottságot.
(4)A 3. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében vagy a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek megsértése olyan lényeges eljárási hibának minősül, amelynek a magánszemélyekre gyakorolt hatásai jelentősek.
(5)A tagállamok minden értesítés részeként olyan információkat is szolgáltatnak, amelyek igazolják, hogy a bejelentett engedélyezési rendszer vagy követelmény megfelel a 2006/123/EK irányelv rendelkezéseinek.
A szóban forgó információknak be kell azonosítaniuk a vonatkozó közérdeken alapuló kényszerítő indokot és alá kell támasztaniuk, hogy a bejelentett engedélyezési rendszer vagy követelmény az állampolgárság, illetve a lakóhely tekintetében megkülönböztetésmentes, továbbá arányos.
Az említett információknak tartalmazniuk kell egy olyan értékelést, amely bizonyítja, hogy kevésbé korlátozó eszközök nem állnak rendelkezésre, valamint az értesítő tagállam által kifejtett érveket alátámasztó konkrét adatokat.
(6)Az értesítésben az érintett tagállam ismerteti a bejelentett intézkedéstervezetet alátámasztó jogalkotási vagy szabályozási rendelkezés szövegét.
(7)Az érintett tagállam az elfogadott intézkedésről annak elfogadását követő két héten belül tájékoztatást küld.
(8)Az ezen irányelv által meghatározott értesítési eljárás céljára, valamint az értesítő tagállam, a többi tagállam és a Bizottság közötti információcsere biztosítása érdekében az 1024/2012/EU rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszert kell alkalmazni.
4. cikk
Az értesítési kötelezettség hatálya alá tartozó engedélyezési rendszerek és követelmények
A tagállamok a következő engedélyezési rendszerekről és követelményekről küldenek értesítést:
a)a 2006/123/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése szerinti engedélyezési rendszerek;
b)a 2006/123/EK irányelv 15. cikkének (2) bekezdésében említett követelmények;
c)a 2006/123/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében és 16. cikke (3) bekezdésének első mondatában említett, a szolgáltatásnyújtás szabadságát érintő követelmények;
d)a 2006/123/EK irányelv 23. cikkében említett, szakmai felelősségbiztosítás kötésére, garancia nyújtására vagy hasonló intézkedés meghozatalára vonatkozó követelmény;
e)a 2006/123/EK irányelv 25. cikkében említett, egy adott konkrét tevékenység kizárólagos folytatására vonatkozó, vagy különböző tevékenységek közös vagy partneri keretek között történő folytatását korlátozó követelmény.
5. cikk
Konzultáció
(1)A 3. cikk (1) és (2) bekezdésében említett tagállami értesítés kézhezvételét követően a Bizottság tájékoztatja az értesítő tagállamot a beérkezett értesítés teljességéről.
(2)Attól az időponttól kezdődően, amikor a Bizottság tájékoztatja az értesítő tagállamot a beérkezett értesítés teljességéről, egy legfeljebb három hónapos konzultációra kerül sor az értesítő tagállam, a többi tagállam és a Bizottság között.
(3)A (2) bekezdésben említett konzultációs időszak kezdetétől számítva két hónap áll a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére, hogy észrevételeiket megküldjék az értesítő tagállam részére.
(4)Az értesítő tagállam a Bizottság vagy a többi tagállam által benyújtott észrevételekre azok kézhezvételétől számított egy hónapon belül és a bejelentett intézkedés elfogadását megelőzően megküldi válaszát, amelyben vagy kifejti, hogy a szóban forgó észrevételeket miként fogja figyelembe venni a bejelentett intézkedésben, vagy megindokolja, hogy miért nincs mód az említett észrevételek figyelembevételére.
(5)Amennyiben sem a Bizottság, sem a többi tagállam nem nyújt be észrevételt a bejelentett intézkedéstervezettel kapcsolatban a (3) bekezdésben említett két hónapon belül, a konzultációs időszak azonnal véget ér.
6. cikk
Riasztás
(1)Az 5. cikk (2) bekezdésében említett konzultációs időszak lejártát megelőzően a Bizottság az értesítő tagállamnak küldött riasztásban jelezheti azon aggályát, hogy a bejelentett intézkedéstervezet nem felel meg a 2006/123/EK irányelvnek, valamint egy, a 7. cikkben említett határozat elfogadására irányuló szándékát.
(2)Ilyen riasztás kézhezvétele esetén az értesítő tagállam a konzultációs időszak lejártát követő három hónapon belül nem fogadhatja el az intézkedéstervezetet.
7. cikk
Határozat
Amennyiben a Bizottság a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően riasztást bocsátott ki, az 5. cikk (2) bekezdésében említett konzultációs időszak lejártát követő három hónapon belül elfogadhat olyan határozatot, amely megállapítja, hogy az intézkedéstervezet összeegyeztethetetlen a 2006/123/EK irányelvvel, és felszólítja az érintett tagállamot, hogy ne fogadja el az intézkedéstervezetet, illetve ha a 3. cikk (3) bekezdésének vagy a 6. cikk (2) bekezdésének megsértésével a szóban forgó intézkedés már elfogadásra került, akkor arra, hogy helyezze hatályon kívül.
8. cikk
A nyilvánosság tájékoztatása
A Bizottság egy erre a célra létrehozott nyilvános honlapon közzéteszi a 3. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti tagállami értesítéseket és a kapcsolódó elfogadott intézkedéseket.
9. cikk
Az illetékes hatóság kijelölése
Minden tagállam kijelöl egy, az ezen irányelvvel létrehozott értesítési eljárás működéséért nemzeti szinten felelős illetékes hatóságot.
10. cikk
Kapcsolat más értesítési és jelentéstételi mechanizmusokkal
(1)Amennyiben ezen irányelv 3. cikke és az (EU) 2015/1535 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében egy tagállam köteles értesítést küldeni valamely intézkedésről, az említett irányelv szerint megküldött olyan értesítést, amely megfelel ezen irányelv 3. cikke (3), (5), (6) és (7) bekezdésében megállapított kötelezettségeknek, úgy kell tekinteni, mint amely egyúttal a 3. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti értesítési kötelezettséget is teljesítette.
(2)Amennyiben ezen irányelv 3. cikke értelmében egy tagállam köteles értesítést küldeni valamely intézkedésről, valamint a 2005/36/EK irányelv 59. cikke (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatni a Bizottságot, a szóban forgó értesítést úgy kell tekinteni, mint amely egyúttal a 2005/36/EK irányelv 59. cikkének (5) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettséget is teljesítette.
11. cikk
Jelentés és felülvizsgálat
(1)A Bizottság [36 months after the date for transposition of this Directive]-ig, majd azt követően legkésőbb ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásáról.
(2)Az (1) bekezdésben említett jelentést követően a Bizottság rendszeresen értékeli ezen irányelvet és az értékelés eredményeit benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.
(3)Adott esetben az (1) és a (2) bekezdésben említett dokumentumokhoz mellékelni kell a vonatkozó javaslatokat.
12. cikk
A 2006/123/EK irányelv módosítása
A 2006/123/EK irányelv a következőképpen módosul:
1.A 15. cikk (7) bekezdését [one day after the deadline for the transposition]-i hatállyal el kell hagyni.
2.A 39. cikk (5) bekezdésének második és harmadik albekezdését [one day after the deadline for the transposition]-i hatállyal el kell hagyni.
13. cikk
Az 1024/2012/EU rendelet módosítása
Az 1024/2012/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:
1.Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:
„1. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról: VI. fejezet.”.
2.A szöveg a következő 11. ponttal egészül ki:
„11. Az Európai Parlament és a Tanács XX-i (EU) XXXX/XXXX irányelve a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, valamint a 2006/123/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról, kivéve, ha egy, az említett irányelv által előírt értesítés megfelel az (EU) 2015/1535 irányelv rendelkezéseinek.”.
14. cikk
Átültetés a nemzeti jogba
(1)A tagállamok legkésőbb [calendar date one year as from the date of the entry into force of that Directive]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.
Az ezen irányelv átültetésére irányuló rendelkezésekben hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2)E rendelkezések szövegét a tagállamok megküldik a Bizottság számára.
(3)A szóban forgó rendelkezéseket a tagállamok [calendar date one year as from the date of the entry into force of that Directive + one day]-tól/től alkalmazzák.
15. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
16. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről
az elnök
az elnök