EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.11.9.
COM(2016) 721 final
2016/0351(COD)
EMPTY
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról
{SWD(2016) 370 final}
{SWD(2016) 371 final}
{SWD(2016) 372 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
A javaslat az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet (dömpingellenes alaprendelet), valamint az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet (szubvencióellenes alaprendelet) célzott módosításait tartalmazza.
1.1.A dömpingellenes alaprendelet módosítása
1.1.1.A rendes érték megállapítása piaci torzulások fennállása esetén
A dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (1)–(7) bekezdése rögzíti a rendes érték megállapításának alapját. A némelyik WTO-tagországban fennálló körülmények, valamint az ítélkezési gyakorlat kapcsán szerzett tapasztalatok indokolttá teszik a rendes érték és a dömpingkülönbözet megállapításához alkalmazott módszer módosítását az érintett, különösképpen pedig azon országok tekintetében, amelyek jelenleg a 2. cikk (7) bekezdése b) és c) pontja rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak.
Ebből adódóan a Bizottság a 2. cikk (7) bekezdésének módosítását, egyszersmind egy új rendelkezés – nevezetesen a WTO-tagországokra vonatkozó 2. cikk (6a) bekezdés – bevezetését javasolja.
a)Rendes érték a WTO-tagok esetében
WTO-tagok esetében a rendes érték rendszerint a hasonló termék belföldi árai alapján vagy egy számtanilag képzett rendes érték alapján kerül megállapításra.
Bizonyos körülmények fennállásakor azonban a belföldi árak és költségek nem szolgálnak észszerű alappal a rendes érték megállapításához. Ilyen helyzet lehet például, amikor kormányzati beavatkozás hatására az árakat és költségeket nem szabadpiaci erőviszonyok határozzák meg. Az e tekintetben mérlegelendő szempontok közé tartozik például a tény, hogy a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak; az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében; léteznek olyan közpolitikák vagy intézkedések, amelyek a belföldi beszállítókat előnyben részesítik vagy más módon befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyokat; valamint, hogy igénybe vehető közpolitikai célokat megvalósító intézmények által nyújtott finanszírozás.
Ilyen körülmények között nem lenne helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazásával megállapítani azt az értéket, amelyért a hasonló terméket rendes körülmények között értékesíteni kell („a rendes értéket”), és az új rendelkezés (2. cikk (6a) bekezdés) előírja, hogy ehelyett a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján képeznék. Az e célból felhasználható források a torzulásoktól mentes nemzetközi árakat, költségeket, vagy referenciaértékeket, vagy az exportáló országgal hasonló gazdasági fejlettségi szintű, megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségeket foglalnák magukban.
E módszer jóvoltából a Bizottságnak lehetősége nyílik arra, hogy megállapítsa és felmérje a torzulásoktól mentes, szokásos piaci feltételek mellett megvalósuló dömping tényleges nagyságát.
Az átláthatóság és hatékonyság érdekében a bizottsági szolgálatok terveik szerint nyilvános jelentésekben részletezik az egy adott ország vagy ágazat piaci körülményei kapcsán fennálló sajátos helyzetet. Fontos szempont, hogy az uniós gazdasági ágazat támaszkodhasson és hivatkozhasson az e jelentésekben foglalt információkra, amikor panasz vagy felülvizsgálat iránti kérelem keretében azt állítja, hogy az exportáló országbeli belföldi árak és költségek nem alkalmasak a rendes érték megállapítására. Az ilyen jelentéseket, valamint az azok alapjául szolgáló bizonyítékokat az említett országra vagy ágazatra vonatkozó valamennyi vizsgálat aktájába fel fogják venni, hogy ilyenformán valamennyi érdekelt félnek lehetősége legyen kifejteni álláspontját és megtenni észrevételeit.
b)Rendes érték nem WTO-tagok esetében
Azon országok esetében, amelyek a megindítás idején nem tagjai a WTO-nak és szerepelnek az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/755 rendelet I. mellékletében, a rendes érték a 2. cikk módosított (7) bekezdésében előírtak szerinti analóg ország módszer alapján kerül majd megállapításra.
1.1.2.Áttérés a jelenlegi rendszerről az új rendszerre
A javaslat konkrét szabályok bevezetésével szavatolja, hogy az új rendszer szabályos és átlátható módon, valamint anélkül lépjen hatályba, hogy jogbizonytalanságot teremtene a folyamatban lévő ügyek esetében, illetve túlzott mértékű hatást gyakorolna a meglévő intézkedésekre.
A javaslat ennélfogva egyértelműen leszögezi, hogy az új rendszer kizárólag a módosított rendelkezések hatálybalépését követően indított ügyekre lenne alkalmazandó. A hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő minden dömpingellenes vizsgálatra továbbra is a jelenlegi szabályozás lesz irányadó.
A meglévő intézkedéseket illetően a Bizottság úgy véli, hogy az új szabályok puszta bevezetése nem minősül kellő indoknak az ilyen intézkedéseknek a dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése értelmében vett felülvizsgálatára. Ami azt illeti, a meglévő intézkedéseket kizárólag abban az esetben és akkor kell felülvizsgálni, ha az érintett exportőrök ténybeli körülményei – nem pedig a rájuk vonatkozó jogi szabályok – olyan mértékben megváltoztak, hogy az intézkedések jelenlegi szintjéről bebizonyosodik, hogy az immár nem megfelelő. Ezenkívül, ha egy adott exportőr körülményeinek objektív változása nyomán felülvizsgálat indul, a felülvizsgálat még mindig lefolytatható a jelenlegi módszer alapján, ha az annak – a 2. cikk (7) bekezdésének a) pontján és a 2. cikk (7) bekezdésének b) pontján alapuló módszert is ideértve – alkalmazásához vezető konkrét körülmények változatlanok maradtak. Amennyiben nem változtak meg azok a ténybeli körülmények, amelyek egy adott módszer alkalmazását indokolttá tették, a rendes érték és a dömpingkülönbözet megállapításához ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint amely a felülvizsgálat tárgyát képező intézkedések bevezetését eredményezte. Ezt a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdése egyértelművé teszi, szükségességét pedig az indokolja, hogy ne fordulhasson elő, hogy alapjában véve azonos körülmények fennállásakor idővel mégis két eltérő módszer kerüljön alkalmazásra.
A javaslat emellett úgy rendelkezik, hogy a 2. cikk (7) bekezdésének a) pontja vagy a 2. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerint kiszámított rendes értékről a 2. cikk (1)–(6a) bekezdése szerint kiszámított rendes értékre való áttérés esetében a dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében előírt észszerű időszakot lejártnak kell tekinteni az ilyen áttérést követő első lejárati felülvizsgálat megindításának napján.
Ugyanez a megközelítés alkalmazandó a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján lefolytatott, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatok tekintetében.
1.2.A szubvencióellenes alaprendelet módosítása
A Bizottság szintén alapvető fontosságúnak tartja, hogy a szubvencióellenes alaprendelet teljeskörűen hatékonnyá válhasson. E tekintetben a tapasztalat azt mutatja, hogy a támogatás tényleges nagysága megindításkor nem mindig egyértelmű. A vizsgált exportőrökről sokszor megállapítást nyer, hogy olyan támogatásokban részesülnek, amelyekről a vizsgálat lefolytatása előtt kellő alap hiányában még nem lehetett tudni. Mindazonáltal az érintett exportőröknek egyértelműen tisztességtelen gazdasági előnyük származik az említett támogatásokból, ami lehetővé teszi számukra, hogy kárt okozó árakon értékesítsenek az uniós piacra.
Ezért tehát alapvető fontosságú, hogy az ilyen támogatások a végső elemzés keretében megfelelően megjelenjenek, és a kivetett vám azokat megfelelően kiegyenlítse.
E célból, továbbá a jogszerű eljárás és az átláthatóság okán a javaslat nyilvánvalóvá teszi, hogy ha valamely vizsgálat vagy felülvizsgálat során fény derül ilyen támogatásokra, a Bizottság további konzultációs lehetőségeket biztosít az érintett származási hely szerinti ország és/vagy exportáló ország számára a vizsgálat alatt azonosított ilyen támogatásokkal összefüggésben. Az érdemi konzultáció érdekében a Bizottság az ilyen esetekben az ezen egyéb támogatásokhoz kapcsolódó fontosabb elemekről összefoglalót küld a származási hely szerinti országnak és/vagy exportáló országnak.
2.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
2.1.Konzultáció az érdekelt felekkel
A javaslat által érintett érdekelt feleknek lehetőségük volt a 2016 februárjától 2016 áprilisáig zajlott nyilvános konzultációban részt venni. A nyilvános konzultáció eredményeinek összefoglalóját a hatásvizsgálat részeként, e jogalkotási javaslattal együtt tették közre. A hatásvizsgálat megtalálható a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.
2.2.Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A rendes értéknek a nem piacgazdasággal rendelkező országokból érkező behozatal esetében történő kiszámítási módjára megoldásként született számos alternatíva hatásáról készített független tanulmányt 2016 májusában véglegesítették, és a jogalkotási javaslattal párhuzamosan megjelentették a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.
2.3.Hatásvizsgálat
Figyelembe véve a nyilvános konzultáció eredményeit, a független tanulmányt és az eszközök alkalmazásának kiterjedt bizottsági gyakorlatát, 2016 tavaszán hatásvizsgálat készült. A hatásvizsgálat különböző alternatívákat elemzett. 2016 júniusában a Hatásvizsgálati Testület áttekintette a jelentést, és kedvező véleményt adott róla, annak kikötésével, hogy bizonyos pontokon a jelentés felülvizsgálatra szorul. A jelentést azóta felülvizsgálták és véglegesítették. E javaslat az előnyben részesített megoldásokon alapul.
3.A JAVASLAT JOGI ELEMEI
3.1.Jogalap
E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (2) bekezdése, amely értelmében a közös kereskedelempolitika végrehajtásának kereteit meghatározó intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg.
E javaslat az (EU) 2016/1036 rendeletet és az (EU) 2016/1037 rendeletet módosítja.
3.2.A szubszidiaritás elve
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján a javaslat az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.
3.3.Az arányosság elve
A javaslat megfelel az arányosság elvének.
3.4.A jogi aktus típusának megválasztása
Javasolt aktus: az Európai Parlament és a Tanács rendelete.
Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt: rendelet csak rendelettel módosítható.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Tárgytalan.
5.OPCIONÁLIS ELEMEK
Tárgytalan.
2016/0351 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A Tanács és az Európai Parlament az (EU) 2016/1036 rendelettel 1 közös szabályokat fogadott el az Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemmel kapcsolatban.
(2)Az (EU) 2016/1036 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja, valamint 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja meghatározza a rendes érték megállapításának alapját a nem piacgazdasággal rendelkező országokból érkező behozatal esetében. A WTO-tagországok némelyike tekintetében tapasztalható fejlemények fényében helyénvaló az említett országokra vonatkozóan a rendes értéket e rendelet hatálybalépésének napjától és e rendelet rendelkezéseinek megfelelően az (EU) 2016/1036 rendelet 2. cikkének (1)–(6a) bekezdése alapján megállapítani. Azon országok esetében, amelyek a megindítás idején nem tagjai a WTO-nak és szerepelnek az (EU) 2015/755 rendelet 2 I. mellékletében, a rendes értéket az (EU) 2016/1036 rendelet 2. cikkének e rendelettel módosított (7) bekezdése alapján kell megállapítani. E rendelet nem érinti annak megállapítását, hogy valamely WTO-tag piacgazdasággal rendelkezik-e vagy sem.
(3)A korábbi eljárások során szerzett tapasztalatok alapján helyénvaló tisztázni a körülményeket, amelyek között úgy tekinthető, hogy a szabadpiaci erőviszonyokat számottevő mértékben befolyásoló jelentős torzulások állnak fenn. Különösképpen helyénvaló egyértelművé tenni, hogy e helyzet fennállásának tekinthető, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyagköltségeket is beleértve – kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Helyénvaló továbbá egyértelművé tenni, hogy az ilyen helyzetek fennállásnak mérlegelésekor figyelembe lehet venni – többek között – az alábbiak lehetséges hatását: a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak; az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében; közpolitikák vagy intézkedések, amelyek a belföldi beszállítókat előnyben részesítik vagy más módon befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyokat; valamint, közpolitikai célokat megvalósító intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe. Helyénvaló továbbá előírni, hogy a bizottsági szolgálatok jelentést tehetnek közzé az e kritériumok adott országbeli vagy adott ágazatbeli sajátos helyzetének leírásáról; hogy az ilyen jelentés, valamint az annak alapjául szolgáló bizonyítékok felvehetők bármely, az említett országra vagy ágazatra vonatkozó vizsgálat aktájába; és hogy az érintett felek számára megfelelő lehetőséget kell biztosítani a jelentésre, valamint az annak alapjául szolgáló bizonyítékokra vonatkozó észrevételeik megtételére minden egyes olyan vizsgálatban, amelynek keretében az ilyen jelentés vagy bizonyítékok felhasználásra kerülnek.
(4)Helyénvaló továbbá emlékeztetni arra, hogy a költségeket rendszerint a vizsgálat alatt álló exportőr vagy gyártó/termelő által nyilvántartott adatok alapján kell kiszámítani. Ha az exportáló országban azonban jelentős torzulások jelentkeznek, és ennek következtében az érintett fél által nyilvántartott adatok tükrözte költségek mesterségesen alacsonyak, az ilyen költségek észszerű alapon kiigazíthatók vagy meghatározhatók, többek között más reprezentatív piacokról származó vagy nemzetközi árakból nyert információk, vagy referenciaértékek használatával. A korábbi eljárások során szerzett tapasztalatok alapján helyénvaló még egyértelműbbé tenni, hogy az e rendelettel bevezetett rendelkezések alkalmazásának céljából valamennyi vonatkozó bizonyítékot kellőképpen figyelembe kell venni, az exportáló gyártók/termelők belföldi piacán uralkodó körülményekre vonatkozó értékelő jelentéseket, valamint az azok alapjául szolgáló bizonyítékokat is beleértve, amelyeket felvettek az aktába, és amelyekkel kapcsolatban az érdekelt felek számára lehetőséget biztosítottak az észrevételek megtételére.
(5)Helyénvaló továbbá emlékeztetni arra, hogy az eredeti vizsgálat alkalmával használt és a felülvizsgálat során alkalmazandó módszer tekintetében az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (9) bekezdése alkalmazandó. Ezzel összefüggésben helyénvaló egyértelművé tenni, hogy annak vizsgálatakor, hogy tapasztalhatók-e a körülmények megváltozására utaló jelek, valamennyi vonatkozó bizonyítékot kellőképpen figyelembe kell venni, az exportáló gyártók/termelők belföldi piacán uralkodó körülményekre vonatkozó értékelő jelentéseket, valamint az azok alapjául szolgáló bizonyítékokat is beleértve, amelyeket felvettek az aktába, és amelyekkel kapcsolatban az érdekelt felek számára lehetőséget biztosítottak az észrevételek megtételére.
(6)Minthogy a kérdést egyetlen más konkrét átmeneti szabály sem szabályozza, helyénvaló előírni e rendelet alkalmazását az eljárások megindítására vonatkozó valamennyi határozatra, valamint az összes, e rendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően indított eljárásra, az eredeti vizsgálatokat és felülvizsgálatokat is ideértve, az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikke (9) bekezdésére figyelemmel. Ezen túlmenően konkrét átmeneti szabály alkalmazásával, továbbá tekintettel arra, hogy a kérdést egyetlen más konkrét átmeneti szabály sem szabályozza, helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a 2. cikk (7) bekezdésének a) pontja vagy a 2. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerint kiszámított rendes értékről a 2. cikk (1)–(6a) bekezdése szerint kiszámított rendes értékre való áttérés esetében az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében előírt észszerű időszak lejártnak tekintendő azon a napon, amikor megindítják az ilyen áttérést követő első lejárati felülvizsgálatot. Az e rendelet rendelkezéseire irányuló kijátszás kockázatának csökkentése érdekében az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján végzett felülvizsgálatokra vonatkozóan ugyanezen megközelítést kell alkalmazni. Helyénvaló egyúttal emlékeztetni arra is, hogy a 2. cikk (7) bekezdésének a) pontja vagy a 2. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerint kiszámított rendes értékről a 2. cikk (1)–(6a) bekezdése szerint kiszámított rendes értékre való áttérés önmagában nem minősülne az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikke (3) bekezdése értelmében vett elegendő bizonyítéknak. Az ilyen átmeneti szabályoknak olyan hiányosságot kell orvosolniuk, amely máskülönben a jogbizonytalanság veszélyét idézné elő, az érdekelt felek számára pedig megfelelő lehetőséget kell biztosítaniuk a régi szabályok elévüléséhez és az új szabályok hatálybalépéséhez való alkalmazkodáshoz, továbbá meg kell könnyíteniük az (EU) 2016/1036 rendelet hatékony, szabályos és méltányos alkalmazását.
(7)A Tanács és az Európai Parlament az (EU) 2016/1037 rendelettel 3 közös szabályokat fogadott el az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemmel kapcsolatban. A tapasztalat szerint a támogatás tényleges nagyságának feltárására többnyire a vonatkozó vizsgálat során kerül sor. Különösen az gyakori, hogy a vizsgált exportőrökről megállapítást nyer, hogy olyan támogatásokban részesülnek, amelyekről a vizsgálat lefolytatása előtt kellő alap hiányában még nem lehetett tudni. Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy ha valamely vizsgálat vagy felülvizsgálat során fény derül ilyen támogatásokra, a Bizottságnak további konzultációs lehetőségeket kell biztosítania az érintett származási hely szerinti ország és/vagy exportáló ország számára a vizsgálat alatt azonosított ilyen támogatásokkal összefüggésben. A kérdést szabályozó konkrét átmeneti szabályok hiányában, helyénvaló előírni e rendelet alkalmazását az eljárások megindításáról szóló valamennyi határozatra, valamint az összes, e rendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően indított eljárásra, az eredeti vizsgálatokat és felülvizsgálatokat is ideértve.
(8)Az (EU) 2016/1036 rendeletet és az (EU) 2016/1037 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2016/1036 rendelet a következőképpen módosul:
1.A 2. cikk a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) a) Abban az esetben, ha e rendelkezés vagy e rendelet bármely más vonatkozó rendelkezésének alkalmazásakor megállapítást nyer, hogy a fennálló jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni. Az e célból felhasználható források a torzulásoktól mentes nemzetközi árakat, költségeket, vagy referenciaértékeket, vagy az exportáló országgal hasonló gazdasági fejlettségi szintű, megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségeket foglalják magukban, feltéve hogy a vonatkozó költségadatok könnyen elérhetők. A képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az értékesítési, általános és igazgatási költségek, valamint a nyereség észszerű összegét.
b) Többek között abban az esetben tekinthető úgy, hogy az érintett termék vonatkozásában az a) pont szerinti jelentős torzulások állnak fenn, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyagköltségeket is beleértve – kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Annak mérlegelésekor, hogy fennállnak-e jelentős torzulások – többek között – az alábbiak lehetséges hatása vehető figyelembe: a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak; az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében; a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések; valamint, közpolitikai célokat megvalósító intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe.
c) A bizottsági szolgálatok adott esetben jelentést tehetnek közzé a b) pontban felsorolt kritériumok adott országbeli vagy adott ágazatbeli sajátos helyzetének leírásáról. Az ilyen jelentés, valamint az annak alapjául szolgáló bizonyítékok felvehetők bármely, az említett országra vagy ágazatra vonatkozó vizsgálat aktájába. Az érintett felek számára megfelelő lehetőséget kell biztosítani a jelentés, valamint az annak alapjául szolgáló bizonyítékok kiegészítésére, észrevételezésére, vagy az azokra való támaszkodásra, minden egyes olyan vizsgálatban, amelynek keretében az ilyen jelentés vagy bizonyítékok felhasználásra kerülnek. A megállapításoknak az aktában szereplő valamennyi vonatkozó bizonyítékot figyelembe kell venniük.
d) Az uniós gazdasági ágazat a rendes érték kiszámításához a panasz 5. cikk szerinti benyújtásakor vagy a felülvizsgálat 11. cikk szerinti kérelmezésekor támaszkodhat a c) pontban említett jelentésre.
e) A vizsgálatban érintett feleket a megindítás után rövid időn belül tájékoztatni kell a vonatkozó forrásokról, amelyeket a Bizottság az a) pont alkalmazásában fel kíván használni, és tíz napot kell biztosítani számukra észrevételeik megtételére. Az érdekelt felek számára e célból – a 19. cikk sérelme nélkül – hozzáférést kell biztosítani az aktához, többek között minden olyan bizonyítékhoz, amelyre a vizsgálatot végző hatóság támaszkodik.”
2.A 2. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Az azon országokból érkező behozatal esetében, amelyek a megindítás idején nem tagjai a WTO-nak és szerepelnek az (EU) 2015/755 rendelet I. mellékletében, a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke vagy az ilyen harmadik országból más országokba – beleértve az Uniót is – történő kivitel esetén felszámított ár alapján kell megállapítani, vagy, ha ez nem lehetséges, bármilyen más észszerű alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy egy észszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon.
A megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot megalapozott módon, a kiválasztás idején rendelkezésre álló összes megbízható információ figyelembevételével kell kiválasztani. A határidőket szintén figyelembe kell venni, adott esetben olyan, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztani, amely ugyanazon vizsgálat alá esik.
A vizsgálatban érintett feleket a vizsgálat megindítása után rövid időn belül tájékoztatni kell a kijelölt, piacgazdasággal rendelkező harmadik országról, és tíz napot kell biztosítani számukra észrevételeik megtételére.”
3.A 11. cikk (3) bekezdésének első albekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„A korábbi 2. cikk (7) bekezdésének a) pontja vagy 2. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerint kiszámított rendes értékről a 2. cikk (1)–(6a) bekezdése szerint kiszámított rendes értékre való áttérés esetében az észszerű időszak lejártnak minősül az ilyen áttérést követő első lejárati felülvizsgálat megindításának napján.”
4.A 11. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„A korábbi 2. cikk (7) bekezdésének a) pontja vagy 2. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerint kiszámított rendes értékről a 2. cikk (1)–(6a) bekezdése szerint kiszámított rendes értékre való áttérés esetében az e bekezdés szerinti valamennyi felülvizsgálatot az ilyen áttérést követő első lejárati felülvizsgálat megindításának napjáig el kell halasztani.”
5.A 11. cikk (9) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„A rendes érték 2. cikk szerinti megállapítása szempontjából releváns körülményekkel összefüggésben valamennyi vonatkozó bizonyítékot kellőképpen figyelembe kell venni, az exportáló gyártók/termelők belföldi piacán uralkodó körülményekre vonatkozó értékelő jelentéseket, valamint az azok alapjául szolgáló bizonyítékokat is beleértve, amelyeket felvettek az aktába, és amelyekkel kapcsolatban az érdekelt felek számára lehetőséget biztosítottak az észrevételek megtételére.”
2. cikk
Az (EU) 2016/1037 rendelet 10. cikkének (7) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„A Bizottság a vizsgálat során azonosított egyéb támogatásokkal összefüggésben is biztosít konzultációs lehetőségeket az érintett származási hely szerinti ország és/vagy exportáló ország számára. Ilyen esetekben a Bizottság összefoglalót küld a származási hely szerinti országnak és/vagy exportáló országnak az egyéb támogatásokhoz kapcsolódó fontosabb, különösen az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett elemekről. Ha a kezdeményezésről szóló értesítés nem terjed ki az egyéb támogatásokra, a kezdeményezésről szóló értesítést módosítani kell, és a módosított változatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, felkérve az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.”
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
4. cikk
E rendelet alkalmazandó az eljárások megindításáról szóló valamennyi határozatra, valamint az e rendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően indított valamennyi eljárásra, az eredeti vizsgálatokat és a felülvizsgálatokat is beleértve.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben,
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök