INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A földközi-tengeri térséget, ahol 180 millió „vízellátásban hátrányos helyzetűnek” minősülő ember él, általánosságban nagymértékű kockázat jellemzi a víz tekintetében. Ezért olyan fontos a térségben a vízellátás és az élelmiszerrendszerek fenntartható kezelése.

Az éghajlatváltozás egyre többször okoz súlyos vízhiányt a térségben, és ennek jelentős hatása van a mezőgazdaságra. A rendelkezésre álló víz nagy részét öntözésre használják. Ez azt jelenti, hogy az ilyen vízhiány következtében csökken és rendszertelenné válik a terméshozam, további nyomást gyakorolva a természeti erőforrásokra, és a régió lakosainak tiszta vízzel és megfizethető élelmiszerrel való ellátására irányuló kapacitásokra.

Ennek további negatív hatása van a táplálkozásra, az egészségre, a megélhetésre, az életszínvonalra és a jólét szintjeire. Ez a társadalmi és gazdasági feszültség jelentős instabilitási tényező. Hozzájárul továbbá a belső migrációhoz, mivel számos gazdálkodó család városokba költözik, és a külső migrációhoz is, mert a népesség egy részét migrációra készteti, különösen Európa irányába.

A földközi-tengeri térségben a vízellátás és az élelmiszerrendszerek nem fenntartható kezelése számos tényezőre vezethető vissza, köztük a politikai instabilitásra, az éghajlatváltozásra és a gyors népességnövekedésre. Ezek egyik fő oka olyan közös innovatív megoldások sorának hiánya, amelyek illeszkednek a régió viszonyaihoz, és könnyen hasznosíthatók az egész területen. Ezen megoldások azért nem állnak rendelkezésre, mert a földközi-tengeri térségben a kutatási és innovációs (K+I) beruházások általános szintje nem illeszkedik a régiós kihívások nagyságrendjéhez. A beruházások szintje is nagyban eltér az országok között. A támogatás nem összpontosít megfelelően a vízzel és élelmiszerekkel kapcsolatos kihívások kezelésére, és a releváns érdekelt felek – például a magánszektor résztvevői – nem mindig rendelkeznek kielégítő erejű K+I kapacitással. Ráadásul az uniós tagállamok és a déli és keleti földközi-tengeri országok közötti K+I együttműködési törekvések túlságosan elkülönülnek (főként kétoldalú megállapodások vonatkoznak rájuk) egymástól ahhoz, hogy jelentős hatást fejtsenek ki.

Ezzel összefüggésben és a migráció tekintetében különösen fontos és releváns az uniós és a déli földközi-tengeri részt vevő országok 1 által vezetett PRIMA közös program kezdeményezés. A kezdeményezés az új migrációs partnerségnek a tagállamokkal és más partnerekkel való pénzügyi együttműködés erősítésére irányuló megközelítését követi. Bemutatja, hogy a kutatási politika hogyan járulhat hozzá az eredményes koordinációhoz a nemzeti költségvetések mozgósításával és a földközi-tengeri országok összefogásával annak érdekében, hogy hosszú távú megoldásokat találjanak a közös problémákra.

A program stratégiai célkitűzése a földközi-tengeri térségben sürgetően szükséges, közös innovatív megoldások kifejlesztése a vízellátás és az élelmiszerrendszerek területén. E stratégiai célkitűzés megvalósítása hatékonyabbá, költséghatékonyabbá és fenntarthatóvá teszi a vízellátást és az élelmiszerrendszereket. A K+I így hozzájárul az élelmezés, az egészségügy és a szociális jólét területén fennálló magasabb szintű problémák megoldásához, és végső soron segít a tömeges migrációs jelenségek kezelésében. Így lehet a legjobban mozgósítani a K+I szakpolitikákat a migráció kihívásainak megoldása érdekében, összhangban az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret létrehozásáról szóló bizottsági közleménnyel (COM(2016)385).

•Intézményi háttér

A PRIMA közös programot eredményező folyamat a 2012-ben Barcelonában megrendezett, tudománnyal, technológiával és innovációval foglalkozó euro-mediterrán konferencián kezdődött. A cél az euro-mediterrán együttműködés erősítése a K+I területén az Unió déli szomszédsághoz kapcsolódó külső politikái tágabb célkitűzéseinek keretében.

A Tanács számos soros elnöksége kiemelte a nagyobb közös kihívások kezelésére irányuló regionális partnerség létrehozásának szükségességét, beleértve a vízhez való hozzáférés, valamint a vízgazdálkodás, a vízügyi innováció és intézményi együttműködés területét. A regionális partnerség mögött húzódó eszme a közös felelősségvállalás, a kölcsönös érdekek és a közös előnyök alapján egy hosszú távú, strukturált keretben való együttműködés.

2014. december 5-i ülésén a Versenyképességi Tanács felkérte a Bizottságot annak értékelésére, hogy a kitűzött célok köre és a szükséges erőforrások mértéke indokolja-e az Unió részvételét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 185. cikkén alapuló PRIMA közös programban. Következtetéseiben a Tanács különösen azt helyeselte, hogy a program a földközi-tengeri térségben a vízellátás és az élelmiszerrendszerek fenntartható kezelésére irányuló, innovatív és integrált megoldások kidolgozására és végrehajtására összpontosít. A Tanács ezt elsődleges fontosságúnak tartotta a földközi-tengeri térség lakosságának egészsége, jóléte és társadalmi-kulturális körülményeinek javítása, valamint a gazdasági növekedés támogatása érdekében.

Következésképpen 2014 decemberében a földközi-tengeri tagállamok és harmadik országok a PRIMA közös programban való részvételre irányuló javaslatot nyújtottak be a Bizottsághoz.

A Versenyképességi Tanács következtetései alapján és a javaslat hivatalos benyújtását követően a kutatásért, a tudományért és az innovációért felelős biztos, Carlos Moedas felkérte a Bizottság szolgálatait, hogy készítsék el a rendelkezésre álló szakpolitikai lehetőségek hatásvizsgálatát, beleértve az EUMSZ 185. cikken alapuló kezdeményezést is.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A PRIMA közös program abba az intézményi összefüggésbe illeszkedik, amely legmagasabb politikai szinten hívta fel a figyelmet az Unió és a déli földközi-tengeri országok közötti együttműködés szorosabbá fűzésének szükségességére a vízi erőforrások, az élelmiszerrendszerek és a kapcsolódó területek kulcsfontosságú kérdéseiben.

A PRIMA kulcsfontosságú regionális K+I kihívásokkal foglalkozik tágabb társadalmi-gazdasági és geopolitikai célkitűzések mentén. Arra szolgál, hogy kiegészítse a K+I területtől eltérő, meglévő releváns uniós szakpolitikai intézményi fellépéseket. Ezeket az alábbiakban soroljuk fel.

a) Vízdiplomácia (a Külügyek Tanácsának 2013. július 22-i következtetései)

Az éghajlatváltozás, a demográfiai és gazdasági fejlődés hatásai a vízminőségre, a víz hozzáférhetőségére és a vízgazdálkodásra nehezedő nyomással együtt olyan nagy biztonsági kihívást jelentenek, amely feszültséget és konfliktusokat eredményezhet a vízhez való hozzáférés területén. Ezzel összefüggésben az Unió fontos szerepet játszik az egész világra kiterjedő és az európai határokon átnyúló vizekkel összefüggő vízdiplomácia támogatásában – beleértve a vízzel kapcsolatos kezdeményezések ösztönzését az EU szomszédságához tartozó országokkal, valamint az EU vízbiztonsági feltérképezési gyakorlatában azonosított más országokkal.

b) Az európai szomszédságpolitika (ENP) felülvizsgálata (a Külügyek Tanácsának 2015. december 14-i következtetései)

A Tanács üdvözölte az ENP felülvizsgálatát mint az Unió következő években kulcsfontosságú politikai prioritását. Ez magában foglalja a társadalmi-gazdasági fejlődés területén a K+I kiemelt jelentőségét a szomszédságban, és támogatja a szomszédsági országokat gazdaságaik modernizálásában és sokszínűbbé tételében az uniós kezdeményezésekben való részvételük ösztönzésével.

c) Fenntartható fejlődési célok (a Külügyek Tanácsának 2015. május 26-i következtetései)

Hivatkozott a „Horizont 2020” keretprogramnak a fenntartható fejlődés Unión belüli és nemzetközi partnerekkel megvalósítandó támogatása melletti elköteleződésére, valamint annak szükségességére, hogy a 2015-öt követően a szegénység felszámolására és a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló átfogó megközelítés részeként támogatni kell a tudományt, a technológiát és az innovációt.

d) Migráció (a Külügyek Tanácsának 2015. október 12-i és 2016. március 17-18-i következtetései)

Ezek a tanácsi következtetések elismerik, hogy az EU szomszédságán belül és azon túl megjelenő migrációs válságot fokozza a szegénység, a gyenge társadalmi-gazdasági fejlődés és az emberi jogok megsértése, és szigorú uniós menekültügyi és migrációs külpolitikára szólítanak fel. A Tanács megújította továbbá a valamennyi eszköze és szakpolitikája igénybevételére irányuló kötelezettségvállalását annak érdekében, hogy kezelje a bevándorlási hullámok kiváltó okait, amelyek főként a rossz társadalmi-gazdasági állapotokban és az éghajlatváltozásban keresendők.

e) A COP21-et követő európai klímadiplomácia (a Külügyek Tanácsának 2016. február 15-i következtetései)

A klímadiplomácia átfogó összefüggései tekintetében a Tanács hivatkozik a klímadiplomáciai cselekvési terv kidolgozására, amely magában foglalja az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások (beleértve a vizet is), a jólét, a stabilitás és a migráció összefüggéseire összpontosító intézkedésekre irányuló törekvéseket.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A célkitűzések összhangban állnak a probléma meghatározásával, és magukban foglalják a vonatkozó K+I kihívásokat, biztosítva ezáltal az európai, földközi-tengeri és globális politikák közötti kölcsönhatást. A PRIMA különösen összhangban áll a legutóbbi, az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret létrehozásáról szóló bizottsági közleménnyel (COM(2016)385). Középpontjában a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak „minden uniós szakpolitika – így az oktatás-, kutatás-, éghajlatváltozási, energia-, környezetvédelmi és mezőgazdasági politika –” általi felszámolása áll. Új fejlesztési együttműködési modelleket szorgalmaz a magánszektor, az innovatív finanszírozási mechanizmusok, valamint a kkv-kba és a fenntartható infrastruktúrába irányuló befektetések területén.

A „Horizont 2020” keretprogram már azonosította a társadalmi kihívások között az „éghajlatváltozás, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok”, valamint az „élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, tengerekkel és szárazföldi vizekkel kapcsolatos kutatás, valamint a biogazdaság” két olyan prioritást, amelyet kezelni kell a K+I beruházások támogatásával. Elismeri továbbá, hogy tekintettel az éghajlat és a környezet transznacionális, globális jellegére, nagyságrendjére és összetettségére, valamint az élelmiszer- és mezőgazdasági ellátási lánc nemzetközi dimenziójára, az e kihívásokra irányuló K+I cselekvéseket uniós és afeletti szinten kell megvalósítani.

A földközi-tengeri térség vízellátásához és élelmiszerrendszereihez kapcsolódó K+i célkitűzések láthatóan összhangban állnak a következő kezdeményezésekkel, és jelentőséggel bírnak azok vonatkozásában:

• A 2015 utáni fejlesztési menetrend és a fenntartható fejlődési célok.

• Az 1995 novemberében az euro-mediterrán külügyminiszterek kezdeményezésére meghirdetett barcelonai folyamat, valamint a kapcsolódó, Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért című közlemény (COM(2008)319), amely a regionális és transznacionális projekteket előtérbe állító többoldalú partnerséget hoz létre.

• Az EU által a kutatás és az innováció területén folytatott nemzetközi együttműködés megerősítése és összpontosítása: Stratégiai megközelítés című közlemény (COM(2012)497), amely a szomszédságpolitika esetében az európai kutatási térségbe (EKT) való integrálódás – vagy a hozzá való igazodás – előmozdítására helyezi a hangsúlyt.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A PRIMA program létrehozására irányuló javaslat az EUMSZ 185. cikken alapul. Ez az eszköz a többéves keretprogram végrehajtása során lehetővé teszi az EU számára, hogy az érintett tagállamokkal egyetértésben részvételt irányozzon elő a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban, beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban való részvételt is.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A PRIMA egy közös program, amely a folyamatban lévő nemzeti programokon, valamint a részt vevő tagállamok és társult országok tevékenységein alapul és azokból áll össze, az EU támogatásával és részvételével.

A Bizottság „Horizont 2020” keretprogramra irányuló javaslata az EUMSZ 185. cikk alapján előirányozza az EU részvételét a PRIMA programban. Az EU számára ez a megfelelő eszköz a kezdeményezés támogatására, mivel lehetővé teszi mind a nemzeti kutatási programok koordinálását, mind az EU közös programban való részvételét.

A vízellátás és az élelmiszerrendszerek területén eddig a K+I fokozására használt nemzeti, kétoldalú és nemzetközi programok nem bizonyultak elegendőnek a határokon átnyúló kérdések megválaszolásához, és további köz- és magánberuházások figyelmének felkeltéséhez.

Mindezeken túlmenően a vízellátás és élelmiszerrendszerek földközi-tengeri térségben felmerülő kihívásai összetettek, egymással összefüggnek, nemzetközi jellegűek és több területet érintenek. Transzdiszciplináris kutatást és az innovációt is magukban foglaló integrált megoldásokat igényelnek. A legmegfelelőbb intézkedések meghozatalát támogathatják továbbá olyan egyéb tényezők, mint a vidéki közösségek társadalmi viselkedése, a gazdasági korlátok vagy a jogi és intézményi keretek stabilitása. Egyetlen ország önmagában aligha lenne képes ilyen összetett kérdés kezelésére.

A 185. cikken alapuló hasonló kezdeményezésekből szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy az uniós szintű cselekvés jól koordinált és integrált programot eredményezhet a következőkkel:

a) a szükséges lépték és célterület, valamint a források kritikus tömegének elérése

b) a multiplikátorhatás ösztönzése, valamint hatás és befolyás gyakorlása az EU külső politikáira és a migrációra

c) a globális együttműködés és a déli európai szomszédság támogatása

•Arányosság

A javaslat nem lépi túl a célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. Az Unió PRIMA programban való részvétele tiszteletben tartja az EUMSZ által ráruházott hatáskörök határait, és csupán a PRIMA célkitűzéseinek részt vevő államok általi elérését ösztönzi és támogatja, pénzügyi szempontból is. A részt vevő államoknak együtt kell munkálkodniuk a vonatkozó nemzeti programok vagy tevékenységek jobb összehangolása, egymáshoz igazítása és integrációja érdekében, és végső soron egy közös, hosszú távú stratégiai kutatási menetrend kifejlesztésén.

Lásd továbbá a hatásvizsgálati jelentés 6.5. pontját.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az érdekeltekkel folytatott konzultáció következtetései és a hatásvizsgálat keretében megvizsgált lehetőségek értékelése és összevetése rámutatott, hogy a PRIMA kapcsán kitűzött célok teljesítésének az EUMSZ 185. cikk a legjobb eszköze. A részt vevő államok is az EUMSZ 185. cikket választották.

Az EUMSZ 185. cikken alapuló kezdeményezés a leghatékonyabb és legeredményesebb beavatkozási mód a PRIMA stratégiai és konkrét célkitűzéseinek eléréséhez. Más eszközökkel összehasonlítva az EUMSZ 185. cikken alapuló kezdeményezés válthatja ki a legkomolyabb átfogó multiplikátorhatást stabil, hosszú távú és integrált módon.

Az EUMSZ 185. cikk ezen túlmenően egyenlőbb viszony kialakítását teszi lehetővé a szomszédos országokkal. Az Unió és az érintett országok közösen határozzák meg közös prioritásaikat, új együttműködési szakaszba lépve, az európai szomszédságpolitika prioritásaival összhangban.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Két fő konzultációs tevékenység megszervezésére került sor a PRIMA program hatásvizsgálatának részeként:

• a 2016. február 1. és április 24. között, 12 héten át tartó nyilvános internetes konzultáció;

• a 2016. március 17-én Máltán az érdekelt felek részvételével megtartott rendezvény.

Különböző európai és déli földközi-tengeri kutatószervezetek, az akadémiai szektor, az ipar és a civil társadalom érdekelt felei nyilvánítottak véleményt. A javaslat előkészítése során teljes mértékben figyelembe vették a sok hozzájárulást és beérkezett anyagokat.

A megkérdezett érdekelt felek többsége a 185. cikk szerinti lehetőséget részesítette előnyben.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Földközi-tengeri és nem földközi-tengeri tagállamok és harmadik országok külső szakértőiből létrehoztak egy szakértői csoportot (PRIMA szakértői csoport) a hatásvizsgálat megvalósításának támogatására. A csoport megállapításait összevetették a más forrásokból (például a Bizottság szolgálatai által végzett szakirodalmi áttekintésből, a nyilvános internetes konzultáció eredményeiből) származó megállapításokkal, és figyelembe vették a hatásvizsgálat során.

•Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat során különböző lehetséges szakpolitikai lehetőségeket azonosítottak, amelyek célterületük, földrajzi lefedettségük és az alkalmazott eszköz fajtája tekintetében tértek el egymástól. Valamennyi lehetőséget megvizsgálták a minőségi jogalkotás eszközkészletének 14. eszközével. Mindezek alapján a következő szakpolitikai lehetőségeket tartották meg:

0. lehetőség: Nincs szakpolitikai változás - Alapforgatókönyv - A „Horizont 2020” keretprogram továbbra is általánosságban és ad hoc alapon támogatja a vízzel és élelmiszerrel kapcsolatos témákat. Nem valószínű, hogy indítanak a földközi-tengeri K+I rendszerek integrálását célzó, külön kezdeményezéseket. Az egyéni fellépés tipikusan 3-4 évbe telik, korlátozott hatással.

1. lehetőség: ERA-NET társfinanszírozási fellépés – A „Horizont 2020” keretprogram fő tevékenysége cselekvésenként egyetlen társfinanszírozott, közös pályázati felhívás, amelynek eredményeképpen finanszírozzák a transznacionális kutatási és/vagy innovációs projekteket. Az egyéni fellépés tipikusan 5 évbe telik. Ez a lehetőség a „Horizont 2020” keretprogram fennmaradó részére korlátozott ERA-NET társfinanszírozási fellépések sorozatát foglalja magában. Nem teszi lehetővé az innováció dimenziójának érdemi kezelését, mivel a tevékenységeikben együttműködő és azokat összehangoló nemzeti programok főként az állami kutatási szervezetek kutatási tevékenységére összpontosítanak. Az 1. lehetőségtől nem várható, hogy közös stratégiai kutatási menetrendbe fogja össze a nemzeti finanszírozási programokat.

2. lehetőség: Az EUMSZ 185. cikken alapuló PRIMA közös program – Lehetővé teszi az Unió számára, hogy részvételt irányozzon elő a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban, beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban való részvételt is. A „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet 26. cikke meghatározza az EUMSZ 185. cikk szerinti kezdeményezés azonosításának és javaslásának feltételeit és kritériumait.

Több más kritérium mellett a 185. cikk szerinti kezdeményezésre vonatkozóan a Bizottság csak akkor terjeszthet elő javaslatot, ha külön végrehajtási struktúrára van szükség, és a részt vevő országok nagymértékben elkötelezettjei a tudományos, igazgatási és pénzügyi integrációnak. Ez a lehetőség átfogó stratégiai kutatási menetrend megfogalmazását jelenti, valamint annak teljes végrehajtását a különböző részt vevő országok több transznacionális pályázati felhívása útján, célzott végrehajtó struktúra (a továbbiakban: CVS-finanszírozó szerv) általi végrehajtással. Ez tipikusan hosszú távú (10 éves) kötelezettségvállalás. Az Unió a nemzeti szintű forrásokkal összhangban pénzügyi támogatást nyújt. Ez a lehetőség van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy megvalósítsa a konkrét és az általános célkitűzéseket, valamint hogy végrehajtsa a vízellátás és az élelmiszerrendszerek stratégiailag fontos területein a számos kísérletet és demonstrációt. Teljes mértékben figyelembe veszi a múltbéli és folyamatban lévő, 185. cikk szerinti kezdeményezések végrehajtásából származó valamennyi – az uniós pénzügyi hozzájárulás kezelésével, a hatások megvalósulásával stb. kapcsolatos – tapasztalatot. Ez a lehetőség követi továbbá azt a célt, hogy megfelelő előzetes ellenőrzésekkel, pénzügyi jelentésekkel és utólagos ellenőrzéssel biztosítsa a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, és védje az Unió pénzügyi érdekeit.

Várható hatásukat figyelembe véve az alapforgatókönyv hivatkozási alapként való alkalmazásával összehasonlították egymással e lehetőségeket, és a következő kritériumokat alkalmazták:

eredményesség: a javasolt lehetőségeknek javítaniuk kell a földközi-tengeri térségben a vízellátás és az élelmiszerrendszerek területén a K+I keretet;

hatékonyság: a javasolt lehetőségeknek a legjobb költség/haszon arány mellett kell kifejteniük a hatásokat;

más szakpolitikákkal való összhang: a javasolt lehetőségeknek összhangban kell állniuk más uniós és nemzeti K+I szakpolitikákkal és programokkal, valamint a nemzetközi koordinációs és együttműködési szakpolitikákkal.

Múltbéli és folyamatban lévő, EUMSZ 185. cikk szerinti kezdeményezések rámutatnak arra, hogy egy ilyen kezdeményezés stabil, hosszú távú és integrált jellegű, komoly multiplikátorhatással lehet a nemzeti közfinanszírozásra, és támogatja a következőket:

a kívánt strukturális hatások megvalósítása a nemzeti K+I szakpolitikák és programok tekintetében, valamint azok integrációja;

stabil, hosszú távú, közös stratégiai kutatási menetrendek megfogalmazása a megfelelő léptékkel és cselekvési célterülettel;

a nemzeti K+I programok összehangolásának támogatása;

a partnerországok egyenlő feltételek mellett való részvételének lehetővé tétele;

a különböző, köz- és magánszektorbeli érdekelt felek strukturális részvételének lehetővé tétele, és a megfelelő tudásuk és pénzügyi forrásaik összekapcsolása és fokozása;

a K+I kapacitások tartós erősítése.

•Alapjogok

A kezdeményezés összhangban áll az EU Alapjogi Chartájának környezetvédelemről szóló 37. cikkével: „A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat.”

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A határozathoz mellékelt pénzügyi kimutatás tartalmazza az indikatív költségvetési vonzatokat. Az EU – az EFTA-hozzájárulást is beleszámítva – legfeljebb 200 millió EUR hozzájárulást nyújt. A keretet jelenlegi árakon állapították meg. Az EU-hozzájárulás a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram végrehajtásának részét képezi.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságtól:

–2. társadalmi kihívás „Mezőgazdasággal kapcsolatos kutatás és innováció – Megfelelő tartalékok biztosítása biztonságos és jó minőségű élelmiszerekből”.

A Kutatási és Innovációs Főigazgatóságtól:

–2. társadalmi kihívás „Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, tengerekkel és szárazföldi vizekkel kapcsolatos kutatás, valamint a biogazdaság”;

–5. társadalmi kihívás „Éghajlatváltozás, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok”;

–Ipari vezető szerep.

Az EU adminisztrációs költségekhez való hozzájárulásának maximális mértéke 5%. Ez 10 millió EUR összegnek felel meg.

Az EU hozzájárulását a PRIMA-VS – PRIMA Végrehajtási Struktúra kezeli (az EU-forrásokra vonatkozó közvetett irányítás). Az irányítás átruházását és a források átadását megelőzően a költségvetési rendelet 61. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban előzetesen értékelik a PRIMA-VS-t a program végrehajtására irányuló kapacitásának értékelése érdekében, ideértve az Unió pénzügyi hozzájárulásának – az Unió költségvetésére vonatkozó közvetett irányítás keretében történő – fogadását, elosztását és ellenőrzését is.

A határozat, illetőleg a Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra által kötendő hatáskör-átruházási megállapodás rendelkezései szavatolni fogják az EU pénzügyi érdekeinek védelmét. A visszafizetés elmulasztásának kockázatát a részt vevő államok kellő időben, legkésőbb a hatáskör-átruházási megállapodás aláírása előtt nyújtott pénzügyi garanciái fedezik.

A részt vevő államok és az EU előzetes kötelezettségvállalásokat tesznek a PRIMA-hoz való hozzájárulás érdekében. Az EU jelenlegi többéves pénzügyi keretből származó, 200 millió EUR összegű hozzájárulását főként a PRIMA-VS felhívásainak eredményeként létrejövő közvetett cselekvések finanszírozására használják fel. Ez hét egymást követő éves munkatervet (2018–2024) foglal magában, míg 2020-ban kerül sor a Bizottság utolsó kötelezettségvállalására, és azt a 2020–2024 közötti évek felhívásai nyomán létrejövő projektek finanszírozására használják fel. A részt vevő államok az éves munkatervben bemutatják a nemzeti programok által finanszírozott tevékenységeiket, valamint az e tevékenységekre előirányzott vonatkozó költségvetéseket. A részt vevő államok figyelmét felhívták arra, hogy már a program végrehajtásának első éveiben tegyenek jelentős kötelezettségvállalásokat, és az uniós költségvetésből származó nagymértékű előzetes kötelezettségvállalás kiegyensúlyozása érdekében összpontosítsanak a kezdeményezés kezdeti szakaszára.

Az egyes éves munkatervekhez nyújtott uniós hozzájárulás nem haladja meg a részt vevő államok kötelezettségvállalását. Ez biztosítja az egyensúlyt azáltal, hogy legalább azonos mértékűek az EU-finanszírozásból és a részt vevő államoktól származó hozzájárulások. Így olyan mechanizmus jöhet létre, amely a részt vevő államok várttól elmaradó kötelezettségvállalása esetén csökkenti az EU kötelezettségvállalását.

A jogalkotási javaslat előírja továbbá az EU pénzügyi hozzájárulásának feltételeként, hogy a Bizottság értékelje a részt vevő államok által az első két éves munkatervben tett kötelezettségvállalásokat. Az értékelést követően adott esetben felülvizsgálják az uniós hozzájárulás legmagasabb mértékét az EU pénzügyi hozzájárulásának megszüntetése, csökkentése és felfüggesztése tekintetében alkalmazandó biztosítékokkal összhangban, amelyek szerint „[a]mennyiben a részt vevő államok nem, vagy csak részben vagy késedelmesen nyújtanak pénzügyi hozzájárulást a PRIMA-hoz, a Bizottság a részt vevő államok által a PRIMA végrehajtásához rendelkezésre bocsátott források összegét figyelembe véve megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti az uniós pénzügyi hozzájárulást.”

5.EGYÉB ELEMEK

•Éves munkatervek, a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A PRIMA éves munkatervei (ÉMT) biztosítják a következetességet és az összhangot valamennyi tevékenység között, valamint a PRIMA működési, egyedi és általános célkitűzéseinek megvalósítása felé irányultságukat. A Bizottság jóváhagyását igénylő ÉMT a következőket tartalmazza:

- a PRIMA-VS által az EU hozzájárulásával finanszírozandó transznacionális pályázati felhívások a „Horizont 2020” keretprogram részvételi szabályai alapján;

- a kizárólag a részt vevő államok által finanszírozandó tevékenységek, amelyek bizonyos körülmények között beleszámítanak az uniós hozzájárulásnak való megfelelésbe. Ezeket a tevékenységeket különösen azt követően illesztik az ÉMT-be, hogy a PRIMA közös program célkitűzései tekintetében elvégzett nemzetközi szakmai vizsgálat pozitív külső értékeléssel zárul. Végrehajtásukra a részt vevő államok és a Bizottság által meghatározott közös elvekkel összhangban kerül sor. Ezek a tevékenységek magukban foglalják a PRIMA-VS által szervezett, a részt vevő államok transznacionális projektekre vonatkozó programjaira kiterjedő felhívásait (beleértve a pályázatok elbírálását). A tevékenységeknek egyre növekvő mértékben foglalkozniuk kell továbbá a „Horizont 2020” munkaprogramok általános mellékleteiben 2 meghatározott, magasabb technológiai érettségi szintekkel is.

A PRIMA-VS-hez kapcsolódó éves jelentéstétel mindkét tematikus területet lefedi. Ez lehetővé teszi a Bizottság szolgálatai általi szoros nyomon követést, és ösztönzi korrekciós intézkedések szükség szerinti meghozatalát, különösen az egyes éves munkatervekhez fűződő EU-kötelezettségvállalás csökkentését, amennyiben a tevékenységek részt vevő államok általi végrehajtása nem tartja fenn az EU kötelezettségvállalással egyenértékű kötelezettségvállalás szükséges szintjét.

A Kutatási és Innovációs Főigazgatóság az EUMSZ 185. cikk szerinti kezdeményezések tekintetében általános felügyeleti megállapodásokat fogadott el. Ezek a megállapodások a PRIMA közös programra is alkalmazandók. Eredményességüket programszinten (az általános célkitűzések megvalósulására összpontosítva) és nemzeti szinten (az egyes országok céljaira összpontosítva) is értékelni kell.

Az alap-jogiaktus egyértelműen megkülönbözteti a Bizottság szolgálatainak, valamint a PRIMA-VS-nek és a részt vevő államoknak a nyomon követési és ellenőrzési mechanizmusokra vonatkozó kötelezettségeit. A Bizottság és a PRIMA-VS között létrehozott hatáskör-átruházási megállapodás tovább finomítja azokat.

Időközi és záró értékelést terveznek.

A Bizottság gondoskodik arról is, hogy a kezdeményezés részeként végrehajtott és támogatott valamennyi cselekvés tiszteletben tartsa az EU Alapjogi Chartáját.

•Eltérés a „Horizont 2020” keretprogram részvételi szabályaitól

A 185. cikken alapuló PRIMA kezdeményezéshez választott megközelítés csupán korlátozott mértékű eltérést igényel a „Horizont 2020” keretprogram részvételi szabályaitól. A közvetett cselekvésekben való kiemelt együttműködés észak-déli vonulatú egyensúlyához – az 1290/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérően – a résztvevők minimális száma három, három különböző részt vevő államban székhellyel rendelkező jogalany, amelyek közül egy valamelyik tagállamban vagy a „Horizont 2020” keretprogram társult országában, egy pedig a „Horizont 2020” keretprogramhoz társult vagy nem társult, harmadik országban rendelkezik székhellyel. Az 1290/2013/EU rendelet 9. cikkének (3) bekezdésétől való eltérés annak biztosításához szükséges, hogy a közvetett cselekvésekben való részvétel egyetlen jogalany részvételére vonatkozó minimumfeltétele ne érintse hátrányosan a PRIMA programban részt vevő államként szereplő harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyokat. Ez csak abban a kivételes helyzetben alkalmazandó, amikor az éves munkatervben a pályázati felhívások egyetlen kedvezményezettre vonatkozó cselekményeket tartalmaznak, és a Bizottságnak jóvá kell hagynia ezt. Az 1290/2013/EU rendelet 12. cikkétől való eltérés ahhoz szükséges, hogy a PRIMA Végrehajtási Struktúra által meghirdetett közös felhívások révén fokozzák a harmadik országoktól és nemzetközi szervezetektől eltérő jogalanyokkal való együttműködést.

2016/0325 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Uniónak
a több európai uniós tagállam által együttesen indított,
a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) programban való részvételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 185. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 3 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című 2010. március 3-i közleményében („Európa 2020 stratégia”) a Bizottság hangsúlyozta, hogy az Unión belüli intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása érdekében kedvező feltételeket kell teremteni a tudásra és innovációra irányuló beruházások számára. Az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyta ezt a stratégiát.

(2)Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete 4 létrehozta a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020). A „Horizont 2020” keretprogram a közszektoron belüli partnerségek megerősítésén, és ennek keretében az Uniónak a több tagállam által indított programokban történő részvételén keresztül is fokozni kívánja a kutatásra és az innovációra kifejtett hatását.

(3)A közszektoron belüli társulásoknak a szorosabb szinergiák kialakítását, a koordináció elmélyítését, valamint az uniós, a nemzetközi, a nemzeti és a regionális kutatási programokkal való felesleges átfedések elkerülését kell célozniuk, és maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk a Horizont 2020-ban megfogalmazott általános elveket, különösen a nyitottság és az átláthatóság vonatkozásában.

(4)Az 1291/2013/EU rendelet azonosította a társadalmi kihívások között az „éghajlatváltozás, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok”, valamint az „élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, tengerekkel és szárazföldi vizekkel kapcsolatos kutatás, valamint a biogazdaság” két olyan prioritást, amelyet kezelni kell a kutatási és innovációs beruházások támogatásával. Az 1291/2013/EU rendelet elismeri továbbá, hogy tekintettel az éghajlat és a környezet transznacionális, globális jellegére, nagyságrendjére és összetettségére, valamint az élelmiszer- és mezőgazdasági ellátási lánc nemzetközi dimenziójára, az e kihívásokra irányuló kutatási és innovációs cselekvéseket uniós és afeletti szinten kell megvalósítani.

(5)Az 1291/2013/EU rendelet elismeri, hogy a harmadik országokkal folytatott nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a közös kihívások hatékony kezeléséhez. A kutatás és az innováció terén folytatott nemzetközi együttműködés az Unió globális kötelezettségvállalásainak egyik legfontosabb vonatkozása, és annak fontos szerepet kell játszania az Uniós szomszédos országokkal kialakítandó partnerségében. Ez az együttműködés követi az európai szomszédságpolitikában alkalmazott, az együttműködés szintjének az egyes szomszédos országok Unió felé vállalt kötelezettségein alapuló differenciálására irányuló megközelítést.

(6)Az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret létrehozásáról szóló, 2016. június 7-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta annak szükségességét, hogy valamennyi szakpolitikát, beleértve a kutatást és innovációt is, igénybe kell venni a migráció kiváltó okainak kezeléséhez a magánbefektetőket bevonó, a korlátozott költségvetési források tőkeáttételt eredményező felhasználását megvalósító és a kkv-kra, valamint a fenntartható infrastruktúrára összpontosító új együttműködési modellel.

(7)2014. december 23-án a földközi-tengeri térség 19 országa a „földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség” (PRIMA) közös program kezdeményezésre irányuló javaslatot terjesztett a Bizottság elé. Közülük 14 ország megállapodott a PRIMA kezdeményezés pénzügyi kötelezettségvállalásokkal történő közös végrehajtásában: Ciprus, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Málta, Olaszország, Portugália és Spanyolország uniós tagállamok; Izrael és Tunézia a „Horizont 2020” keretprogramhoz társult harmadik országok; Egyiptom, Libanon és Marokkó a „Horizont 2020” keretprogramhoz nem társult harmadik országok.

(8)A PRIMA célja közös program végrehajtása a földközi-tengeri térség élelmiszer-termelése és vízellátása hatékonyságának, biztonságának, biztosságának és fenntarthatóságának növelésére irányuló, innovatív és integrált megoldások kifejlesztése és elfogadása érdekében. A PRIMA hozzájárul a nemrég meghatározott fenntartható fejlesztési célok megvalósításához és az Európai Unió következő fenntartható fejlődési stratégiájához.

(9)A „Horizont 2020” keretprogramhoz nem társult harmadik országok, nevezetesen Egyiptom, Libanon és Marokkó PRIMA programban való részvételének biztosítása érdekében nemzetközi megállapodásokat kell kötni az Unió és ezen országok között, az e határozattal kialakított jogi szabályozás rájuk való kiterjesztése céljából.

(10)A „Horizont 2020” keretprogram célkitűzéseivel összhangban bármely más tagállam és a „Horizont 2020” keretprogramhoz társult harmadik ország jogosult részt venni a PRIMA programban, amennyiben vállalja, hogy hozzájárul a PRIMA finanszírozásához.

(11)A PRIMA program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében lehetőséget kell teremteni a „Horizont 2020” keretprogramhoz nem társult más harmadik országok, különösen a déli földközi-tengeri országok részvételére, amennyiben vállalják, hogy hozzájárulnak a PRIMA finanszírozásához, és amennyiben a PRIMA-VS jóváhagyja részvételüket. A részvételt biztosítani kell továbbá az ilyen harmadik ország és az Unió által megkötendő megfelelő nemzetközi megállapodással.

(12)A PRIMA program közös végrehajtásának biztosítása érdekében létrejön a végrehajtási struktúra (PRIMA-VS). Az uniós pénzügyi hozzájárulást a PRIMA-VS-nek kell kapnia, és biztosítania kell a PRIMA hatékony végrehajtását.

(13)Az Unió pénzügyi hozzájárulását a részt vevő államoknak a PRIMA finanszírozásához való hozzájárulásra vonatkozó hivatalos kötelezettségvállalásához és e kötelezettségvállalás e határozat feltételeivel összhangban álló teljesítéséhez kell kötni. A részt vevő országoknak biztosítani kell a rugalmasságot, hogy a magas szintű pénzügyi integráció eléréséhez közvetett cselekvések finanszírozása céljából opcionálisan pénzügyileg hozzájáruljanak a PRIMA-VS-hez. A részt vevő országoknak továbbá pénzügyileg vagy természetben hozzá kell járulniuk az uniós hozzájárulás nélkül végrehajtott tevékenységekhez. Egyértelműen meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül a részt vevő országoknak biztosítaniuk kell a hozzájárulásaikat.

(14)Meg kell állapítani azt a legnagyobb összeget, amellyel az Unió a „Horizont 2020” keretprogramból hozzájárulhat a PRIMA végrehajtásához. A kellő ösztönző hatás elérése és a részt vevő államok programjainak fokozottabb integrálása érdekében az Unió hozzájárulásának ezen a legnagyobb összegen belül egyenlőnek kell lennie a PRIMA-ban részt vevő államok által nyújtott hozzájárulás összegével. Az Unió által nyújtott hozzájárulás korlátozott részét fel lehet használni a PRIMA-VS igazgatási költségeinek fedezésére.

(15)A PRIMA elhúzódó végrehajtásának elkerülése érdekében meg kell határozni az utolsó tevékenységek – beleértve az utolsó pályázati felhívások – határidejét.

(16)A PRIMA keretében folytatott tevékenységeknek összhangban kell lenniük a „Horizont 2020”-ben megállapított célkitűzésekkel, kutatási és innovációs prioritásokkal, valamint az 1291/2013/EU rendelet 26. cikkében rögzített általános elvekkel és feltételekkel. A PRIMA a technológiai kutatás, a termékfejlesztés és a demonstrációs tevékenységek osztályozása során figyelembe veszi az OECD technológiai érettségi szintekre vonatkozó fogalommeghatározásait.

(17)A PRIMA célkitűzéseinek teljesítése érdekében a PRIMA-VS-nek elsősorban az általa finanszírozott cselekvések résztvevőinek nyújtott vissza nem térintendő támogatások formájában kell pénzügyi támogatást biztosítania. A cselekvéseket a PRIMA-VS felelősségi körében kibocsátott nyilvános versenypályázati felhívások alapján kell kiválasztani.

(18)A PRIMA-VS által irányított pályázati felhívásokat a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a „Horizont 2020” keretprogrammal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök igénybevételével is közzé kell tenni.

(19)Az Unió pénzügyi hozzájárulását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei, valamint a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 5 és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 6 meghatározott közvetett irányítási szabályok szerint kell kezelni.

(20)Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy csökkentse, felfüggessze vagy beszüntesse az Unió pénzügyi hozzájárulását abban az esetben, ha a PRIMA-t nem megfelelően, csak részben vagy késedelmesen hajtják végre, illetve abban az esetben, ha a részt vevő államok egyáltalán nem, vagy csak részben vagy késedelmesen nyújtanak pénzügyi hozzájárulást a PRIMA-hoz.

(21)A PRIMA-VS által finanszírozott közvetett cselekvésekben való részvétel szabályait az 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7 határozza meg. A PRIMA sajátos működési igényeire való tekintettel ugyanakkor az említett rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban egyes esetekben lehetőséget kell biztosítani az eltérésre.

(22)Az 1290/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjától és 9. cikkének (3) bekezdésétől való eltérések szükségesek a PRIMA földrajzi hatályából eredő sajátosságok figyelembevételéhez azáltal, hogy tovább igazítják a közvetett cselekvésekben való részvétel minimumfeltételeit. A közvetett cselekvésekben való kiemelt együttműködés észak-déli vonulatú egyensúlyához – az 1290/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérően – a résztvevők minimális száma három, három különböző részt vevő államban székhellyel rendelkező jogalany, amelyek közül egy valamelyik tagállamban vagy a „Horizont 2020” keretprogram társult országában, egy pedig a „Horizont 2020” keretprogramhoz társult vagy nem társult, harmadik országban rendelkezik székhellyel. Az 1290/2013/EU rendelet 9. cikkének (3) bekezdésétől való eltérés annak biztosításához szükséges, hogy a közvetett cselekvésekben való részvétel minimumfeltétele ne érintse hátrányosan a PRIMA programban részt vevő államként szereplő harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyokat. Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozási feltételek ne érintsék hátrányosan a PRIMA programban részt vevő államként szereplő harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyokat, az 1290/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében szereplő jogalanyok mellett a PRIMA programban részt vevő államokban székhellyel rendelkező jogalanyoknak is jogosultnak kell lenniük a finanszírozásra. Az 1290/2013/EU rendelet 12. cikkétől való eltérés ahhoz szükséges, hogy a PRIMA-VS által meghirdetett közös felhívások révén fokozzák a harmadik országoktól és nemzetközi szervezetektől eltérő jogalanyokkal való együttműködést.

(23)Az egyszerűsítés érdekében az összes felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terhet. El kell kerülni a kettős ellenőrzést, valamint az aránytalan dokumentációt és jelentéstételt. Az ellenőrzések során megfelelő módon figyelembe kell venni a nemzeti programok sajátosságait.

(24)Az e határozatnak megfelelően nyújtott uniós finanszírozás kedvezményezettjeit érintő ellenőrzéseket úgy kell végezni, hogy azok az 1291/2013/EU rendelettel összhangban minél kisebb adminisztratív terhet rójanak a résztvevőkre.

(25)Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint – a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban – az igazgatási szankciók esetleges kiszabását is.

(26)A Bizottságnak időközi értékelés keretében elemeznie kell különösen a PRIMA minőségét és hatékonyságát, valamint a kitűzött célok teljesítésében elért eredményeket, továbbá a programról végső értékelést kell készítenie, és ezekről az értékelésekről jelentéseket kell összeállítania.

(27)A Bizottság kérésére a PRIMA-VS-nek és a részt vevő államoknak minden olyan információt rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet a Bizottságnak a PRIMA értékelésével kapcsolatos jelentésekbe bele kell foglalnia.

(28)E határozat célja a vízellátás és az élelmiszerrendszerek területén a kutatási és innovációs rendszerek integrációjának és összehangolásának fokozása a földközi-tengeri országokban. A földközi-tengeri térség kihívásainak kezeléséhez szükséges kutatás és innováció léptéke óriási a legszűkebb keresztmetszetek rendszerszerű jellege miatt. A kutatás és fejlesztés célterülete összetett, multidiszciplináris, és többszereplős, határon átnyúló megközelítést igényel. A pénzügyi és szellemi források összevonásával a részt vevő országok széles körét magában foglaló együttműködő megközelítés segíthet a szükséges lépték és célterület növelésében. Mivel a kitűzött cél a nemzeti szintű törekvések egyetlen következetes uniós megközelítésben való egyesítésével, a széttagolt nemzeti kutatási programok összekapcsolásával, a nemzeti határokat átívelő közös kutatási és finanszírozási stratégiák létrehozásának segítésével, valamint a szereplők és a finanszírozás szükséges kritikus tömegének biztosításával uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(29)Az Unió ezért részt vesz a PRIMA programban,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
Részvétel a PRIMA programban

(1)Az Unió az e határozatban megállapított feltételekkel részt vesz a [Ciprus, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Izrael, Luxemburg, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Tunézia] (a továbbiakban együtt: részt vevő államok) által közösen útjára indított „a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs” partnerségben (a továbbiakban: PRIMA).

(2)Egyiptom, Libanon és Marokkó a PRIMA programban való részvétele feltételeit meghatározó, az Unióval kötendő nemzetközi megállapodás függvényében válik részt vevő állammá.

(3)A PRIMA programban bármelyik, az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő olyan tagállam és a „Horizont 2020” keretprogramhoz társult ország is részt vehet, amely teljesíti az e határozat 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételt. A feltételt teljesítő ilyen tagállamokat és társult országokat e határozat alkalmazásában részt vevő államnak kell tekinteni.

(4)A PRIMA programban bármelyik, a (2) bekezdésben felsoroltaktól eltérő, a „Horizont 2020” keretprogramhoz nem társult harmadik ország is részt vehet, amennyiben:

a)teljesíti az e határozat 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételt;

b)a PRIMA-VS jóváhagyja a PRIMA programban való részvételét, miután megvizsgálta, hogy részvétele mennyire jelentős a PRIMA kapcsán kitűzött célok megvalósítása szempontjából; és

c)a PRIMA programban való részvétele feltételeit meghatározó nemzetközi megállapodást köt az Unióval.

Az első albekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő ilyen országokat e határozat alkalmazásában részt vevő államnak kell tekinteni.

2. cikk
A PRIMA célkitűzései

(1)A PRIMA program általános célkitűzése teljes mértékben kikísérletezett és demonstrált közös innovatív megoldások kifejlesztése a földközi-tengeri térségben a vízellátás és az élelmiszerrendszerek területén annak érdekében, hogy az éghajlatváltozásnak jobban ellenállóvá, hatékonyabbá, költséghatékonyabbá és fenntarthatóvá tegye a vízellátást és az élelmiszerrendszereket, és hozzájáruljon az élelmezés, az egészségügy, a jólét és a migráció területén fennálló magasabb szintű problémák megoldásához.

(2)Az általános célkitűzéshez történő hozzájárulás érdekében a PRIMA programnak a következő konkrét célkitűzéseket kell megvalósítania:

i.stabil, hosszú távú, közös stratégiai menetrend megfogalmazása a vízellátás és az élelmiszerrendszerek területén;

ii.valamennyi nemzeti K+I program stratégiai menetrend végrehajtása felé irányítása;

iii.valamennyi (köz- és magánszektorbeli) lényeges szereplő strukturális bevonása a stratégiai menetrend végrehajtásába azáltal, hogy a szükséges kritikus tömeg biztosításához összevonják a tudást és a pénzügyi forrásokat;

iv.valamennyi érintett szereplő finanszírozásának és végrehajtási kapacitásának erősítése.

3. cikk
Az Unió pénzügyi hozzájárulása a PRIMA programhoz

(1)A PRIMA programhoz az Unió – az EFTA-előirányzatokat is beleszámított – pénzügyi hozzájárulása legfeljebb 200 000 000 EUR, a részt vevő államok hozzájárulásaival megegyező mértékben.

(2)A hozzájárulást – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának vi. alpontjával, valamint 60. és 61. cikkével összhangban – az Unió általános költségvetésének a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló, a 2013/743/EU tanácsi határozattal 8 létrehozott egyedi program érintett részeihez rendelt előirányzatai, különösen az „Ipari vezető szerep” című II. rész és a „Társadalmi kihívások” című III. rész terhére kell kifizetni.

(3)Az Unió pénzügyi hozzájárulását a PRIMA végrehajtási struktúra (a továbbiakban: PRIMA-VS) használja fel:

a)a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységek finanszírozására;

b)a PRIMA-VS adminisztrációs költségeinek fedezésére, az Unió pénzügyi hozzájárulásának legfeljebb 5%-áig.

4. cikk
Az Unió PRIMA programhoz való pénzügyi hozzájárulásának feltételei

(1)Az Unió pénzügyi hozzájárulása a következő feltételek teljesülésének függvénye:

a)a részt vevő országoknak igazolniuk kell, hogy a PRIMA az e határozatban előírt feltételeknek megfelelően jött létre;

b)a részt vevő államoknak vagy a részt vevő államok által kijelölt szervezeteknek ki kell jelölniük egy a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának vi. alpontjában hivatkozott, jogi személyiséggel rendelkező jogalanyt a PRIMA-VS-ként. A PRIMA-VS felelős a PRIMA hatékony végrehajtásáért, az Unió, valamint adott esetben a részt vevő államok pénzügyi hozzájárulásának fogadásáért, elosztásáért és ellenőrzéséért, valamint annak biztosításáért, hogy minden olyan cselekvést megvalósítanak, amely szükséges a PRIMA célkitűzéseinek eléréséhez;

c)minden részt vevő állam kötelezettséget vállal a PRIMA finanszírozásához való hozzájárulásra;

d)a PRIMA-VS-nek igazolnia kell, hogy képes a PRIMA végrehajtására, ideértve az Unió hozzájárulásának – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58., 60. és 61. cikke értelmében vett, az Unió költségvetésére vonatkozó közvetett irányítás keretében történő – fogadását, kihelyezését és ellenőrzését is;

e)a 12. cikkel összhangban létre kell hozni a PRIMA irányítási modelljét;

f)a PRIMA-VS – a Bizottság jóváhagyását követően – elfogadja a 6. cikk (6) bekezdésben szereplő közös elveket.

(2)A PRIMA végrehajtása során az uniós pénzügyi hozzájárulás a következő további feltételek teljesülésétől is függ:

a)a PRIMA-VS-nek meg kell megvalósítania, illetve végre kell hajtania a 2. cikkben meghatározott célkitűzéseket és a 6. cikkben hivatkozott tevékenységeket;

b)a 12. cikkel összhangban fenn kell tartani egy megfelelő és hatékony irányítási modellt;

c)a PRIMA-VS-nek be kell tartania a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében megállapított jelentéstételi követelményeket;

d)a részt vevő államoknak teljesíteniük kell az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalásokat.

(3)A Bizottságnak különösen a PRIMA két első éves munkaterve során értékelnie kell a részt vevő államok által tett kötelezettségvállalások teljesítését. Az értékelést követően a 9. cikkel összhangban felül kell vizsgálni az Unió hozzájárulásának 3. cikk (1) bekezdésben hivatkozott maximális összegét.

5. cikk
A részt vevő államok hozzájárulásai a PRIMA programhoz

(1)A részt vevő államoknak az e határozat hatálybalépésétől 2028. december 31-ig tartó időszakban legalább 200 000 000 EUR pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulást kell nyújtaniuk, vagy gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti finanszírozó szerveik nyújtsanak ilyen mértékű hozzájárulást.

(2)A részt vevő államok vagy nemzeti finanszírozó szerveik hozzájárulásai a következőkből állnak:

(a)adott esetben a PRIMA-VS-nek nyújtott pénzügyi hozzájárulás a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott közvetett cselekvések finanszírozása érdekében;

(b)pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulások a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában hivatkozott tevékenységek végrehajtása érdekében; és

(c)a PRIMA-VS uniós hozzájárulásból nem fedezett igazgatási költségvetéséhez való pénzügyi hozzájárulások a 3. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében.

(3)Az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában hivatkozott természetbeni hozzájárulások a következőkből állnak: a részt vevő államoknál a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában hivatkozott tevékenységek nemzeti finanszírozó szervek általi végrehajtása során felmerült költségek, mínusz az e költségekhez nyújtott közvetlen vagy közvetett uniós pénzügyi hozzájárulás.

(4)A (2) bekezdés b) pontjában hivatkozott természetbeni hozzájárulások értékelése céljából a költségeket az érintett részt vevő államok vagy nemzeti finanszírozó szervek szokásos számviteli gyakorlatával, az érintett nemzeti finanszírozó szerv székhelye szerinti részt vevő államban alkalmazandó számviteli standardokkal és az alkalmazandó nemzetközi számviteli standardokkal/nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban kell megállapítani. A költségeket az érintett részt vevő államok vagy nemzeti finanszírozó szervek által kijelölt független könyvvizsgálónak kell igazolnia. Az igazolásból fakadó bármely bizonytalanság esetén a PRIMA-VS ellenőrzi az értékelési módszert. Fennmaradó bizonytalanságok esetén a PRIMA-VS végzi el az értékelést.

(5)A (2) bekezdés a) és b) pontjában hivatkozott, részt vevő államoktól származónak minősülő hozzájárulásokat e határozat hatálybalépését követően kell nyújtani az első PRIMA éves munkatervben szereplő tevékenységek tekintetében, és az azt követő éves munkatervek PRIMA-VS általi elfogadását követően.

6. cikk
A tevékenységek és a PRIMA végrehajtása

(1)A PRIMA a következő tevékenységeket támogatja:

a) az 1290/2013/EU rendelet és az 1291/2013/EU rendelet szerinti közvetett cselekvések, amelyeket a PRIMA-VS finanszíroz a 7. cikkel összhangban, elsősorban a PRIMA-VS által szervezett transznacionális nyílt versenypályázati felhívások formájában, beleértve a következőket:

i. kutatási és innovációs cselekvések, valamint innovációs cselekvések, többek között demonstrációk, kísérleti létesítmények, tesztelés, kereskedelmi hasznosítást megelőző terjesztés, elsősorban a magasabb technológiai érettségi szintekhez kapcsolódóan;

ii. a PRIMA előmozdítása és hatásainak maximalizálása érdekében a terjesztésre és tájékoztatásra összpontosító koordinációs és támogatási cselekvések;

b) a részt vevő államok által nemzeti finanszírozó szerveiken keresztül, uniós hozzájárulás nélkül finanszírozott tevékenységek, amelyek növekvő mértékben kapcsolódnak a magasabb technológiai érettségi szintekhez is, és a következőkből állnak:

i. a PRIMA-VS által szervezett transznacionális nyílt versenypályázati felhívások alapján kiválasztott tevékenységek, amelyeket a nemzeti finanszírozó szervek irányítanak a részt vevő államok nemzeti programjai alapján, és amelyek elsősorban vissza nem térítendő támogatások formájában nyújtanak pénzügyi támogatást;

ii. a részt vevő államok nemzeti programjai szerinti tevékenységek.

(2)A PRIMA-t éves munkatervek alapján kell végrehajtani, amelyeket a megelőző év végéig – a Bizottság jóváhagyását követően – a PRIMA-VS fogad el. A PRIMA 2018. évi éves munkatervét kivételesen 2018. március 31-ig lehet elfogadni. A PRIMA-VS nyilvánosságra hozza az éves munkatervet.

(3)A PRIMA alapján kizárólag akkor finanszírozható tevékenység, ha az szerepel a PRIMA éves munkatervében. A PRIMA éves munkatervében meg kell különböztetni az (1) bekezdés a) pontjában, az említett bekezdés b) pontjában szereplő tevékenységeket, valamint a PRIMA-VS adminisztratív költségeit. Az éves munkatervnek tartalmaznia kell a megfelelő költségbecsléseket, valamint az uniós hozzájárulással finanszírozott tevékenységekhez és a részt vevő államok által nemzeti finanszírozó szerveiken keresztül, uniós hozzájárulás nélkül finanszírozott tevékenységekhez rendelt költségvetési forrásokat. A PRIMA éves munkatervében fel kell tüntetni továbbá a részt vevő államok 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában hivatkozott természetbeni hozzájárulásainak becsült értékét.

(4)2024. december 31-ig el kell indítani az utolsó finanszírozandó tevékenységeket, beleértve a vonatkozó PRIMA éves munkaterv szerinti utolsó pályázati felhívásokat. Kellően igazolt esetben a tevékenységek elindítására 2025. december 31-ig van lehetőség.

(5)A részt vevő államok által nemzeti finanszírozó szerveiken keresztül, uniós hozzájárulás nélkül finanszírozott tevékenységek csak azt követően kerülhetnek a PRIMA éves munkatervébe, hogy a PRIMA célkitűzései tekintetében a PRIMA-VS szervezésében elvégzett nemzetközi szakmai vizsgálat pozitív külső független értékeléssel zárul.

(6)A PRIMA éves munkatervben szereplő, a részt vevő államok által nemzeti finanszírozó szerveiken keresztül, uniós hozzájárulás nélkül finanszírozott tevékenységeket a PRIMA-VS által – a Bizottság jóváhagyását követően – elfogadott közös elvekkel összhangban kell végrehajtani. A közös elveknek figyelemmel kell lenniük az e határozatban, a 966/2012/EU, Euratom rendelet VI. címében és az 1290/2013/EU rendeletben megállapított elvekre, különösen az egyenlő bánásmód, az átláthatóság, a független szakmai értékelés és kiválasztás elveire. A PRIMA-VS – a Bizottság jóváhagyását követően – elfogadja a részt vevő államok PRIMA-VS felé fennálló jelentéstételi kötelezettségére vonatkozó követelményeket is, beleértve a valamennyi tevékenységbe beillesztendő mutatókat is.

(7)Az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontjában hivatkozott tevékenységeknek a 6. cikkben hivatkozott közös elvek mellett meg kell felelniük a következő feltételeknek is:

a) A pályázatoknak transznacionális projektekre kell irányulniuk, legalább három különböző részt vevő államban székhellyel rendelkező három jogalany részvételével, amelyek közül:

i. egy valamelyik tagállamban vagy a „Horizont 2020” keretprogram társult országában,

ii. egy pedig a vonatkozó pályázati felhívás szerinti benyújtási határidő időpontjában az e határozattal összhangban részt vevő államnak minősülő harmadik országban rendelkezik székhellyel.

b) A pályázatokat transznacionális pályázati felhívásokat követően, kétlépéses eljárásban kell kiválasztani. Az első lépés a releváns nemzeti programok szerint finanszírozásra jogosult jogalanyok által benyújtott pályázatok nemzeti vagy nemzetközi szintű felülvizsgálatából áll. A második lépés a PRIMA-VS szervezésében elvégzett egységes független nemzetközi szakmai vizsgálatból áll. A második lépésben a pályázatokat legalább három független szakértő közreműködésével kell értékelni a következő odaítélési kritériumok alapján: kiválóság, hatás, a végrehajtás minősége és hatékonysága.

c) A pályázatokat az elbírálás eredményeinek megfelelően rangsorolni kell. A PRIMA-VS e rangsorolás alapján végzi el a kiválasztást. A részt vevő államok megállapodnak olyan megfelelő finanszírozási módban, amely a lehető legtöbb pályázat finanszírozását teszi lehetővé e rangsorolás alapján, különösen a pályázati felhívások nemzeti hozzájárulásai tartalékösszegeinek biztosításával.

(8)A PRIMA-VS figyelemmel kíséri a PRIMA éves munkatervében szereplő valamennyi tevékenység végrehajtását, és erről jelentést küld a Bizottságnak.

(9)A PRIMA tevékenységeihez és a PRIMA-val együttműködésben végrehajtott tevékenységekhez kapcsolódó bármely közleményben vagy kiadványban – függetlenül attól, hogy azt a PRIMA-VS, egy részt vevő állam vagy nemzeti finanszírozó szervei vagy egy adott tevékenység résztvevői tették-e közzé – fel kell tüntetni többek között azt, hogy „a(z) [tevékenység neve] az Európai Unió által támogatott PRIMA-program részét képezi”.

7. cikk
Részvételi és terjesztési szabályok

(1)A PRIMA-VS az 1290/2013/EU rendelet szerinti finanszírozó szerv, és a rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően pénzügyi támogatást nyújt az e határozat 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott közvetett cselekvésekhez, az e cikkben meghatározott eltérésekkel.

(2)Az 1290/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérően, a résztvevők minimális száma három különböző részt vevő államban székhellyel rendelkező három jogalany, amelyek közül:

a) egy valamelyik tagállamban vagy a „Horizont 2020” keretprogram társult országában,

b) egy pedig a vonatkozó pályázati felhívás szerinti benyújtási határidő időpontjában az e határozattal összhangban részt vevő államnak minősülő harmadik országban rendelkezik székhellyel.

(3)Az 1290/2013/EU rendelet 9. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a PRIMA éves munkatervében megállapított kellően indokolt esetben a részvétel minimumfeltétele egy olyan részt vevő államban székhellyel rendelkező jogalany részvétele, amely tagállam, a „Horizont 2020” keretprogram társult országa, vagy egy a vonatkozó pályázati felhívás szerinti benyújtási határidő időpontjában az e határozattal összhangban részt vevő államnak minősülő harmadik ország.

(4)Az 1290/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapján támogatásra jogosult jogalanyok mellett a részt vevő államokban székhellyel rendelkező bármely jogalany jogosult a finanszírozásra.

(5)Az 1290/2013/EU rendelet 12. cikkétől eltérően, amennyiben az ilyen tevékenység szerepel a PRIMA éves munkatervében, a PRIMA-VS közös pályázati felhívásokat adhat ki a részt vevő államoktól eltérő harmadik országokkal vagy azok tudományos és technológiai szervezeteivel vagy ügynökségeivel, nemzetközi szervezetekkel vagy más harmadik felekkel, különösen nem kormányzati szervezetekkel, az 1290/2013/EU rendelet 12. cikkének megfelelően.

8. cikk
Megállapodások az Unió és a PRIMA-VS között

(1)Amennyiben a PRIMA-VS 966/2012/EU, Euratom rendelet 61. cikkének (1) bekezdése szerinti előzetes értékelése kedvező eredménnyel zárul, és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak a rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának vi. alpontja szerint, a Bizottság az Unió nevében hatáskör-átruházási megállapodást és éves forrásátadási megállapodásokat köt a PRIMA-VS-sel.

(2)Az (1) bekezdésben említett hatáskör-átruházási megállapodást a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikkének (3) bekezdésével, 60. és 61. cikkével, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 40. cikkével összhangban kell megkötni. A megállapodásban szabályozni kell többek között az alábbiakat:

a) a PRIMA-VS hozzájárulására vonatkozó követelményeket a 2013/743/EU határozat II. mellékletében meghatározott teljesítménymutatókra tekintettel;

b) a 2013/743/EU határozat III. mellékletében meghatározott nyomon követéshez a PRIMA-VS által nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó követelményeket;

c) a PRIMA-VS működéséhez kapcsolódó egyedi teljesítménymutatókat;

d) azokat a követelményeket, amelyek alapján a PRIMA-VS-nek információkat kell szolgáltatnia az igazgatási költségekről és részletes adatokat kell rendelkezésre bocsátania a PRIMA végrehajtásáról;

e) a Bizottság terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatok benyújtásával kapcsolatos rendelkezéseket;

f) a PRIMA éves munkaterve tervezetének, a 6. cikk (6) bekezdésében hivatkozott közös elveknek és a részt vevő államok jelentéstételi kötelezettségeinek PRIMA-VS általi elfogadását megelőző, Bizottság általi jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó rendelkezéseket; és

g) a PRIMA-VS pályázati felhívásainak különösen a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a „Horizont 2020”-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök segítségével történő közzétételével kapcsolatos rendelkezéseket.

9. cikk
Az uniós pénzügyi hozzájárulás megszüntetése, csökkentése és felfüggesztése

(1)Ha a PRIMA-t nem, nem megfelelően, részlegesen vagy késve hajtják végre, akkor a Bizottság – a PRIMA tényleges végrehajtásától függően – megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti az Unió pénzügyi hozzájárulását.

(2)Amennyiben a részt vevő államok nem, vagy csak részben vagy késedelmesen nyújtanak pénzügyi hozzájárulást a PRIMA-hoz, a Bizottság a részt vevő államok által a PRIMA végrehajtásához rendelkezésre bocsátott források összegét figyelembe véve megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti az uniós pénzügyi hozzájárulást.

10. cikk
Utólagos ellenőrzések

(1)Az e határozat 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott közvetett cselekvésekre vonatkozó kiadások utólagos ellenőrzését a PRIMA-VS végzi el az 1291/2013/EU rendelet 29. cikkének megfelelően.

(2)A Bizottság határozhat úgy, hogy az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket maga hajtja végre. Ennek során betartja a vonatkozó – mindenekelőtt a 966/2012/EU, Euratom rendeletben, az 1290/2013/EU rendeletben és az 1291/2013/EU rendeletben megállapított – szabályokat.

11. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupciós és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e határozat alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)A PRIMA-VS-nek a Bizottság alkalmazottai, valamint a Bizottság által felhatalmazott más személyek, illetve a Számvevőszék számára hozzáférést kell biztosítania a telephelyeihez és helyiségeihez, továbbá az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, az elektronikus információkat is ideértve.

(3)Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 9 és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 10 előírt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően ellenőrzéseket, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy bármely, e határozat alapján közvetlenül vagy közvetetten finanszírozott támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben történt-e olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(4)Az (1), (2) és a (3) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az e határozat végrehajtásának eredményeként létrejövő szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a PRIMA-VS-t, a Számvevőszéket és az OLAF-ot az ilyen ellenőrzések és vizsgálatok hatáskörüknek megfelelően történő végzésére. Amennyiben valamely cselekvés végrehajtását részben vagy egészben kiszervezték vagy továbbruházták, vagy amennyiben közbeszerzési szerződés vagy pénzügyi támogatás harmadik félnek való odaítélését igényli, a szerződésnek, támogatási megállapodásnak vagy támogatási határozatnak tartalmaznia kell a szerződő fél vagy a kedvezményezett azon kötelezettségét, hogy az érintett harmadik felekkel kifejezetten elfogadtatja a Bizottság, a PRIMA-VS, a Számvevőszék és az OLAF ilyen hatáskörét.

(5)A PRIMA végrehajtása során a részt vevő államok minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést elfogadnak és minden olyan egyéb intézkedést megtesznek, amely az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, különösen pedig az Uniót megillető esedékes összegeknek a 966/2012/EU, Euratom rendelettel és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban történő teljes visszafizetése biztosításához szükséges.

12. cikk
A PRIMA irányítása

(1)A PRIMA-VS szervei a következők:

a) közgyűlés;

b) igazgatótanács;

c) titkárság;

d) tudományos tanácsadó bizottság.

(2)A PRIMA-VS-t a közgyűlés irányítja, amelyben az összes részt vevő állam képviselteti magát. A PRIMA-VS döntéshozó szerve a közgyűlés.

A közgyűlés – a Bizottság jóváhagyását követően – elfogadja:

a) a PRIMA éves munkatervét;

b) a 6. cikk (6) bekezdésében említett közös elveket; és

c) a részt vevő államok PRIMA-VS felé fennálló jelentéstételi kötelezettségeit.

A közgyűlés jóváhagyja az 1. cikk (2) bekezdésében felsoroltaktól eltérő, a „Horizont 2020” keretprogramhoz nem társult harmadik ország PRIMA programban való részvételét azt követően, hogy megvizsgálta részvételének a PRIMA célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából való jelentőségét.

Valamennyi részt vevő állam egy szavazattal rendelkezik a közgyűlésben. A döntéseket konszenzussal kell meghozni. Ennek hiányában a közgyűlés legalább 75%-os szavazati többséggel hoz döntést. Az 1. cikk (2) bekezdésében felsoroltaktól eltérő, a „Horizont 2020” keretprogramhoz nem társult harmadik ország PRIMA programban való részvételének jóváhagyásához egyhangú döntés kell.

A Bizottság által képviselt Uniót megfigyelőként meg kell hívni a közgyűlés valamennyi ülésére, és részt vehet a vitákban. Rendelkezésére kell bocsátani valamennyi szükséges dokumentumot.

(3)A közgyűlés meghatározza az igazgatótanács tagjainak számát, amely nem lehet kevesebb ötnél, és kijelöli őket. Az igazgatótanács felügyeli a PRIMA-VS titkárságát.

(4)A közgyűlés létrehozza a PRIMA-VS titkárságát mint a PRIMA végrehajtó szervét.

A titkárság:

a)végrehajtja a PRIMA éves munkatervét;

b)támogatja a PRIMA-VS más szerveit;

c)figyelemmel kíséri a PRIMA végrehajtását és teljesíti a jelentéstételi kötelezettséget;

d)kezeli az uniós és a részt vevő államok által nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat, és beszámol azok felhasználásáról;

e)tanácsadással és tájékoztatással növeli a PRIMA láthatóságát;

f)a 8. cikkben említett hatáskör-átruházási megállapodással összhangban kapcsolatot tart a Bizottsággal.

(5)A közgyűlés kijelöli a részt vevő államok PRIMA szempontjából lényeges területeken szakértelemmel rendelkező, független szakértőiből álló tudományos tanácsadó bizottságot. A közgyűlés megállapítja a tudományos tanácsadó bizottság tagjainak számát, szavazati jogaikat, valamint kijelölésük szabályait az 1290/2013/EU rendelet 40. cikkének megfelelően.

A közgyűlés a tudományos tanácsadó bizottságon belül létrehozhat a külön feladatokhoz rendelt további független szakértőkből álló szakértői munkacsoportokat.

A tudományos tanácsadó bizottság:

a)tanácsot ad a közgyűlésnek a stratégiai prioritásokkal és szükségletekkel kapcsolatban;

b)tanácsot ad a közgyűlésnek a PRIMA éves munkaterve tervezetének tartalmával és célterületével kapcsolatban, tudományos és technológiai szempontból;

c)felülvizsgálja a PRIMA végrehajtásának tudományos és technikai vonatkozásait, és véleményezi a programról szóló éves jelentést;

d)adott esetben javasolja a közgyűlésnek tudományos albizottságok, munkacsoportok és szakértői munkacsoportok létrehozatalát.

13. cikk
Információszolgáltatás

(1)A Bizottság kérésére a PRIMA-VS benyújtja a Bizottságnak a 14. cikkben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(2)A részt vevő államok a PRIMA-VS közreműködésével benyújtják a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács vagy a Számvevőszék által a PRIMA pénzügyi irányítását illetően kért információkat.

(3)A Bizottság az e cikk (2) bekezdésében említett információkat belefoglalja a 14. cikkben említett jelentésekbe.

14. cikk
Értékelés

(1)A Bizottság 2022. június 30-ig elvégzi a PRIMA időközi értékelését. A Bizottság jelentést készít az értékelésről, amely tartalmazza az értékelés következtetéseit és a Bizottság észrevételeit. A Bizottság e jelentést 2022. december 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)A Bizottság 2028. december 31-ig elvégzi a PRIMA végső értékelését. Erről az értékelésről a Bizottság jelentést készít, amelyben ismerteti az értékelés eredményeit. A Bizottság e jelentést 2029. június 30-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

15. cikk
Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

16. cikk
Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről A Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási tétele/tételei

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács határozata az Uniónak a több európai uniós tagállam által együttesen indított, a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) programban való részvételéről.

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 11

08. cím Kutatás és Innováció, „Horizont 2020” keretprogram

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

⌧ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 12

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A PRIMA közös program stratégiai célkitűzése teljes mértékben kikísérletezett és demonstrált közös innovatív megoldások kifejlesztése a földközi-tengeri térségben a vízellátás és az élelmiszerrendszerek területén annak érdekében, hogy az éghajlatváltozásnak jobban ellenállóvá, hatékonyabbá, költséghatékonyabbá és fenntarthatóvá tegye a vízellátást és az élelmiszerrendszereket, és hozzájáruljon az élelmezés, az egészségügy, a jólét és a migráció területén fennálló magasabb szintű problémák megoldásához.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A fenti stratégiai célkitűzés tartós keretet igényel a kutatás és innováció területén, amely a gyakorlatban a következő konkrét célkitűzésekre bontható le:

• stabil, hosszú távú, közös kutatási és innovációs stratégiai menetrend megfogalmazása a vízellátás és az élelmiszerrendszerek területén;

• valamennyi nemzeti kutatási és innovációs program kutatási és innovációs stratégiai menetrend végrehajtása felé irányítása;

• valamennyi (köz- és magánszektorbeli) lényeges kutatási és innovációs szereplő strukturális bevonása a stratégiai menetrend végrehajtásába azáltal, hogy a szükséges kritikus tömeg biztosításához összevonják a tudást és a pénzügyi forrásokat;

• valamennyi érintett szereplő kutatási és innovációs finanszírozásának és végrehajtási kapacitásának erősítése.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A stabil, hosszú távú, közös kutatási és innovációs stratégiai menetrend megfogalmazása a vízellátás és az élelmiszerrendszerek területén; jelentős előrelépést eredményez a fenti konkrét célkitűzések megvalósítása felé. További hatások várhatók, például a kiszámítható, hosszú távú intézményi kötelezettségvállalásnak köszönhetően megszólított magánbefektetések; a részt vevők közötti tudományos és diplomáciai kapcsolatok (tudománydiplomácia) ösztönzése; kétoldalú tudományos és technológiai megállapodások támogatása az EU és az egyes országok között.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A PRIMA fejlődését a következőképpen kell mérni:

1. Végrehajtási mutatókkal, nevezetesen kimeneti és bemeneti mutatókkal a PRIMA tevékenységek középtávú fejlődésének vizsgálatát:

a) kimeneti mutatók:

• széles célterületre irányuló kísérletek és demonstrációk

• az eredményként elfogadott nemzeti kutatási (finanszírozási) prioritások és a K+I stratégiai menetrend kutatási és innovációs prioritásai

• a nemzeti K+I finanszírozási programok közelítése

• a kezdeményezés hatását tükröző új vagy frissített országstratégiák

• forrásösszevonással megvalósított hatékonysági előnyök. A részt vevő államok közbefektetéseinek aránya. Az uniós és földközi-tengeri harmadik országok közös finanszírozásának mértéke és aránya. Működési költségek. A támogatás odaítéléséhez szükséges idő. A támogatás kifizetéséhez szükséges idő

• Megosztott finanszírozás együttes transznacionális pályázati felhívásokkal vagy nem projekt alapon finanszírozott tevékenységekkel

• a földközi-tengeri térségben a vízellátás és az élelmiszerrendszerek területén a fenntartható gazdálkodás alkalmazott modelljei arányának növekedése

• a földközi-tengeri térségre kifejlesztett, a hatékonyabb víz- és élelmiszerfelhasználásra és a hulladékmennyiség csökkentésére irányuló, alkalmazott új stratégiák arányának növekedése

• nemzeti és regionális szinten elfogadott, a víz- és élelmiszerminőségre irányuló új üzleti modellek és stratégiák

• a vízellátás és az élelmiszerrendszerek kezelésének hatékonyságát növelő K+I projektekben részt vevő nemzeti csoportok számának növekedése

• a víztakarékossági megoldásokat alkalmazó országok száma

• a vízellátással és élelmiszerrendszerekkel foglalkozó járulékos felhívások évenkénti száma

b) bemeneti mutatók:

• a részt vevő államok igazgatótanácsi üléseken való részvételének mértéke

• a kezdeményezésben részt vevő további országok

• a részt vevő államok közül kikerülő országok

• a részt vevő államok valódi természetbeni pénzügyi kötelezettségvállalása

• az aktualizált stratégiai kutatási és innovációs menetrendben elért előrelépések

• valamennyi harmadik ország egyenlő feltételek mellett történő részvétele

2. A fenntartható fejlődési célokon alapuló egyedi mutatók segítségével a keret és az irány főként, de nem kizárólag az élelmiszerbiztonságra (2. fenntartható fejlődési cél) és a fenntartható vízgazdálkodásra (6. fenntartható fejlődési cél) irányul. A legfontosabb mutatók és kapcsolatuk az operatív célkitűzésekkel:

• többdimenziós szegénységi mutató

→ 1. célkitűzés (intelligens és fenntartható gazdálkodás, természeti erőforrások, termelésnövekedés)

→ 4. célkitűzés (a víz- és tápláléklánc hatékonyságára irányuló megoldások, a veszteségek és hulladék csökkentése)

→ 5. célkitűzés (kártevők és kórokozók csökkentése a gazdálkodásban, ember egészség)

• túlsúlyos lakosság (%)

→ 3. célkitűzés (agrár-élelmiszeripari megoldások, a táplálkozással összefüggő földközi-tengeri örökség)

• földhasználat (%)

→ 7. célkitűzés (a félsivatagi vízgyűjtő területek föld- és vízhasználata fenntarthatóságának fejlesztése)

• üvegházhatásúgáz-kibocsátás (összes, és Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és egyéb földhasználat – tonna szén-dioxid-egyenérték)

→ 1. célkitűzés

• gabonahozam (kg/ha)

→ 1. célkitűzés

• mezőgazdasági hozzáadott-érték (EUR/munkás)

→ 6. célkitűzés (a mezőgazdasági üzletág innovatív modelljei, új munkahelyek, gazdasági növekedés)

• műtrágya-felhasználás (kg/ha szántóföldenként)

→ 1. célkitűzés

• a termények víztermelékenysége (kg/m3)

→ 2. célkitűzés (víztakarékossági megoldások a mezőgazdaságban)

• a teljes felhasznált víz aránya

→ 7. célkitűzés

• biztonságos kezelésű vízszolgáltatást igénybe vevő lakosság (vidéki, %)

→ 8. célkitűzés (új irányítási modellek a vízgazdálkodás területén)

• biztonságos kezelésű közegészségügyi szolgáltatást igénybe vevő lakosság (vidéki, %)

→ 8. célkitűzés

• energetikai célokra hasznosított mezőgazdasági maradványok összege (t)

→ 4. célkitűzés

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A PRIMA az uniós és nemzeti forrásokat együttesen mozgósítja annak érdekében, hogy strukturált módon kialakítsa a földközi-tengeri térségben a vízellátás és az élelmiszerrendszerek tartós kutatási és innovációs keretét.

További részletek a jogalkotási javaslathoz csatolt PRIMA hatásvizsgálati jelentésben találhatók.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A kezdeményezés megfelel az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keretnek, mivel a migráció néhány kiváltó okával foglalkozik; egyértelműen a kutatás, az éghajlatváltozás, valamint a környezetvédelmi és mezőgazdasági szakpolitikák közötti tapasztalatcserére irányul; és annyiban példázza az új partnerségi keret által ösztönzött új fejlesztési együttműködési modellt, amennyiben magánbefektetőket érint, összekapcsolja a korlátozott költségvetési forrásokat, és a kkv-kra és a fenntartható infrastruktúrára összpontosít.

Kizárólag uniós szintű fellépés valósíthatja meg a konkrét és általános célkitűzések eléréséhez szükséges léptékű, célterületű és kritikus tömeget elérő, jól koordinált és integrált programot. Az uniós szintű fellépésre komoly multiplikátorhatás jellemző, mivel jelentős további köz- és magánbefektetéseket mozdít elő. A K+I szakpolitikákon és megoldásokon túlmutató hatásokat is kivált, és ezzel támogatja az Unió külső politikáit, és törekszik a migráció kiváltó okainak kezelésére. Az Unió részvétele a PRIMA programban hasonlóképpen erősítheti Európa láthatóságát és globális felelősségét az uniós szomszédságpolitika szellemében, amely ösztönzi a differenciálást és a szomszédságba tartozó partnerországokkal kölcsönös felelősségvállalás fokozását.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A PRIMA a 185. cikken alapuló kezdeményezésként, vagyis a részt vevő államok által uniós részvétel mellett megvalósított többéves közös programként működik. A 6. keretprogram és a „Horizont 2020” keretprogram közötti, múltbéli és folyamatban lévő kezdeményezésekből származó tapasztalat pozitív hatásokra utal, különösen az alábbiak terén:

- a közös kihívások megoldására irányuló nemzeti és európai törekvések hosszú távú, tudományos, irányítási és pénzügyi integrációja egyértelmű előzetes pénzügyi és politikai kötelezettségvállalásokkal; az együttes törekvések intézményesítésének vagy nagy terjedelmű új struktúrák kialakításának igénye nélkül;

- multiplikátorhatások és a várt hatások megvalósítása;

- nemzetközi vezető szerep és globális együttműködés – a láthatóság, a tudományos vezető szerep és új fejlesztési együttműködési modell területén egyaránt;

- hatékony végrehajtás és hatékony és eredményes pénzgazdálkodás.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A PRIMA számos kiemelt kezdeményezés végrehajtásához is hozzá fog járulni, különösen a fenntarthatósági szakpolitikához: Erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezés, a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó európai szomszédsági program. A PRIMA jelentőséggel bír számos külső szakpolitika tekintetében is, ezek különösen az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret, a 2015 utáni fejlesztési menetrend és a fenntartható fejlesztési célok.

A PRIMA kiemelten hozzájárul a „Horizont 2020” keretprogram és a Kutatás és Innováció szakpolitika célkitűzéseinek (nyitott tudomány, nyitott innováció, a világ felé való nyitottság) megvalósításához.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

⌧ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–⌧ A javaslat/kezdeményezés időtartama: e határozat hatálybalépésétől 2028. 12. 31-ig

–⌧ Pénzügyi hatás: 2018-től 2020-ig a kötelezettségvállalási előirányzatokra, 2018-től 2029-ig a kifizetési előirányzatokra

◻ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 13

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–⌧ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Új jogalanyt kell létrehozni - kifejezetten a PRIMA végrehajtásának szentelve. Az EU a kezdeményezéshez ezen a struktúrán keresztül fogja nyújtani pénzügyi hozzájárulását.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

A Kutatási Főigazgatóság által az EUMSZ 185. cikk szerinti kezdeményezések tekintetében elfogadott egységes felügyeleti szabályok, amelyeket megfelelően alkalmazni kell a PRIMA közös programra.

A Bizottság szolgálatainak, a PRIMA saját végrehajtó struktúrájának (PRIMA-VS) és a részt vevő államoknak a felelősségi körét az alap-jogiaktus és a hatáskör-átruházási megállapodás határozza meg.

A hatáskör-átruházási megállapodás aláírását megelőzi a PRIMA-VS-nek a költségvetési rendelet 61. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő előzetes értékelése. A PRIMA-VS könyvvizsgálói véleményt és a vezetői nyilatkozatot is magába foglaló éves jelentést készít, továbbá felelős a PRIMA-VS által finanszírozott valamennyi közvetett cselekvés utólagos ellenőrzéséért.

A költségvetési rendeletben előírtak szerint a részt vevő államoknak kellő időben, legkésőbb a hatáskör-átruházási megállapodás Bizottság általi aláírása előtt megfelelő pénzügyi garanciákat kell nyújtaniuk.

A részt vevő államok a tevékenységek költségeit az érintett részt vevő államok szokásos számviteli gyakorlatával, az érintett részt vevő államban alkalmazandó számviteli standardokkal és az alkalmazandó nemzetközi számviteli standardokkal/nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban állapítják meg. Ennek részét képezik a könyvvizsgálói igazolások és a vezetői nyilatkozat.

A Bizottság megfigyelőként vesz részt a PRIMA-VS döntéshozó szervében, és bizottsági határozat és éves jelentés keretében ellenőrzi és jóváhagyja az ÉMT-t, valamint a kapcsolódó költségvetési terveket. Amennyiben az elszámolás nem elfogadható, nyomon követési intézkedést kezdeményez a Bizottság pénzügyeit és hírnevét érintő kockázatok csökkentése érdekében. Szükség esetén felfüggeszti és/vagy visszatérítteti a PRIMA-VS-nek nyújtott kifizetéseket, szükség esetén a részt vevő államok által nyújtott pénzügyi garanciák terhére. Amennyiben a fenti lépések elégtelenek az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, vagy annak biztosítására, hogy megfelelően megvalósulnak a szakpolitikai célkitűzések, úgy kellő megfontolást követően sor kerülhet a PRIMA-VS pénzügyi ellenőrzésére. A Bizottság szükség esetén dönthet a hatáskör-átruházási megállapodás végrehajtásának felfüggesztéséről vagy annak megszüntetéséről.

A PRIMA végrehajtásának nyomon követése éves jelentések keretében történik. Az éves jelentések részét képezi a PRIMA tevékenységeinek részletes áttekintése a többéves stratégiai munkaterv és az éves munkaterv, valamint a célkitűzések és az 1.4.4. pont szerinti aktualizált mutatók irányába mutató fejlődés fényében.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

1) a PRIMA-VS képessége az uniós hozzájárulás kezelésére és az EU pénzügyi érdekeinek védelmére

2) a részt vevő államok képessége a programhoz nyújtandó hozzájárulásuk finanszírozására

3) az EU jelentős előzetes kötelezettségvállalása 2020-ban

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

1. kockázat – lásd a 2.1. pontot

2. kockázat – az uniós hozzájárulást különösen az alap-jogiaktusban és a hatáskör-átruházási megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban nyújtják. Az alap-jogiaktus 9. cikkében szerepel továbbá az uniós hozzájárulás megszüntetésére, csökkentésére vagy felfüggesztésére irányuló mechanizmus.

3. kockázat – az alap-jogiaktus lehetőséget biztosít az uniós hozzájárulás megszüntetésére, csökkentésére vagy felfüggesztésére, amennyiben a részt vevő államok kötelezettségvállalásaikat nem teljesítik kellő időben, továbbá a költségvetés más kezdeményezésekhez való átcsoportosítására 2020-ban.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Az alap-jogiaktus 10. cikke előírja, hogy a közvetett cselekvések kiadásainak utólagos ellenőrzésére a „Horizont 2020” keretprogrammal összhangban kerül sor. Az ellenőrzési rendszer költségei a PRIMA végrehajtása igazgatási kiadásainak részét képezik. A rendszer észszerű biztosítékot fog nyújtani, és megfelelően kezeli az azonosított kockázatokat.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az alap-jogiaktus a csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó számos intézkedést tartalmaz, különösen a következőket:

Az alap-jogiaktus 11. cikke többek között megállapítja, hogy a PRIMA-VS-nek hozzáférést kell biztosítania azon adataihoz és helyiségeihez, amelyek szükségesek a PRIMA végrehajtásának Bizottság általi kontrolljához, értékeléséhez és ellenőrzéséhez, valamint az OLAF vizsgálataihoz.

Az alap-jogiaktus 4. cikke szerint többek között az Unió hozzájárulásának feltétele, hogy a PRIMA teljesítse a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében foglalt beszámolási kötelezettséget. A 9. cikk értelmében a Bizottság a hozzájárulását megszüntetheti, csökkentheti vagy felfüggesztheti.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási tétele/tételei

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	1a fejezet - Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	Diff./nem diff 14 .	EFTA-országoktól 15	tagjelölt országoktól 16	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
1A	05 09 03 01 – Megfelelő tartalékok biztosítása biztonságos és jó minőségű élelmiszerekből és más, bioalapú termékekből	Diff.	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN
1A	08 02 03 02 – az élelmezésbiztonság javítása, a fenntartható mezőgazdaság fejlesztése, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, biogazdaság	Diff.	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN
1A	08 02 03 05 - Erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság megvalósítása, fenntartható nyersanyagellátás biztosítása	Diff.	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN
1A	08 02 02 01 – vezető szerep a nanotechnológia, a fejlett anyagok, a biotechnológia és a korszerű gyártás és feldolgozás területén	Diff.	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

[Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában (a pénzügyi kimutatás mellékletében található második dokumentum) kell kitölteni, és a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a CISNET-re.]

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Sorszám

1a fejezet - Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

FŐIGAZGATÓSÁG: AGRI/H, KIF/F, KIF/I, KIF/D			2018. év 17	2019. év	2020. év	2021-2029. év	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
08,020302	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1.)	5,000	5,000	40,000		50,000
	Kifizetési előirányzatok	(2.)	1,000	2,500	2,500	44,000	50,000
08,020305	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1.a)	7,500	7,500	60,000		75,000
	Kifizetési előirányzatok	(2.a)	1,500	3,750	3,750	66,000	75,000
08,020201	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1.b)	2,500	2,500	20,000		25,000
	Kifizetési előirányzatok	(2.b)	500	1,250	1,250	22,000	25,000
A Kutatási és Innovációs Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1.a +1.b	15,000	15,000	120,000		150,000
	Kifizetési előirányzatok	=2+2.a +2.b	3,000	7,500	7,500	132,000	150,000

05,090301	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1.c)	5,000	5,000	40,000		50,000
	Kifizetési előirányzatok	(2.c)	1,000	2,500	2,500	44,000	50,000
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1.c	5,000	5,000	40,000		50,000
	Kifizetési előirányzatok	=2.c	1,000	2,500	2,500	44,000	50,000

			2018. év 18	2019. év	2020. év	2021-2029. év	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4.)	20,000	20,000	160,000		200,000
	Kifizetési előirányzatok	(5.)	4,000	10,000	10,000	176,000	200,000
• Bizonyos egyedi programok (08 01 05) keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6.)	0,222	0,226	0,230		0,678
A többéves pénzügyi keret 1a. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	20,222	20,226	160,230		200,678
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	4,222	10,226	10,230	176,000	200,678

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2018. év	2019. év	2020. év	2021-2029. év	ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság
• Humánerőforrás		0,204	0,208	0,212		0,624
• Egyéb igazgatási kiadások		0,018	0,018	0. 018		0,054
Kutatási és Innovációs Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	0,222	0,226	0,230		0,678

A többéves pénzügyi keret
1A fejezetéhez tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,222

0,226

0,230

0,678

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2018. év 19	2019. év	2020. év	2021-2029. év	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	20,222	20,226	160,230		200,678
	Kifizetési előirányzatok	4,222	10,226	10,230	176,000	200,678

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–☒ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩			2019. év		2020. év		2021. év		2022. év		2023. év		2024. év		2025. év		ÖSSZESEN
	TELJESÍTÉSEK
	Típus 20	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Összesített szám	Összköltség
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 21 ...
Teljesítés	Demonstrációs/Kísérleti projektek*		3	20,000	3	20,000	3	20,000	4	30,000	4	30,000	6	40,000	6	40,000	29	200,000
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS
Teljesítés	K+F-projektek**		15	20,000	15	20,000	15	20,000	20	30,000	20	30,000	30	40,000	30	40,000	145	200,000
ÖSSZKÖLTSÉG			18	40,000	18	40,000	19	55,000	24	65,000	24	65,000	36	67,500	36	67,500	175	400,000

*Az EU 10 olyan demonstrációs projekthez felhasznált hozzájárulása, amelyek átlagos költsége 10-15 millió EUR, és 20 olyan kísérlethez felhasznált hozzájárulása, amelynek átlagos költsége projektenként 2,5 millió EUR.

**A részt vevő államok olyan projektekhez felhasznált hozzájárulása, amelyek átlagos költsége 1-1,5 millió EUR.

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2018.
év

2019.
év

2020.
év

2021-2029.
év

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. fejezete
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. fejezetének részösszege

A többéves pénzügyi keret 5. fejezetén kívüli 22 előirányzatok
Humánerőforrás	0,204	0,208	0,212	0,624
Egyéb igazgatási kiadások	0,018	0,018	0,018	0,054
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege	0,222	0,226	0,230	0,678

ÖSSZESEN

0,222

0,226

0,230

0,678

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

			Tárgyév 2018	Tárgyév 2019	Tárgyév 2020
	• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)
08 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)
08 01 01 02 (a küldöttségeknél)
08 01 05 01 (közvetett kutatás)			1	1	1
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
	• Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben: FTE 23 kifejezve) 
XX 01 02 01 (CA, INT, SNE a teljes keretből)
XX 01 02 02 (CA, INT, JED, LA és SNE a küldöttségeknél)
XX 01 04 éé 24 		- a központban 	
		- küldöttségeknél	
08 01 05 02 (CA, SNE, INT — közvetett kutatásban) 			1	1	1
10 01 05 02 (CA, SNE, INT — közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN			2	2	2

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Tisztviselők és szerződéses alkalmazottak

A 8.2.1. rovatban a humánerőforrás esetében tisztviselőnként átlagosan 134 000 EUR-t, és szerződéses alkalmazottanként 70 000 EUR-t vettünk figyelembe, évi 2%-os növekedés mellett.

A fellépés keretében felmerülő feladatok a következők:

részvétel a PRIMA Bizottsága és a PRIMA Tudományos Tanácsa ülésein (tagként), évente kb. három-négy kétnapos ülés

megfigyelő a PRIMA javaslatok értékelésénél, évente kb. két-három nap

részvétel a műhelyekben és terjesztési eseményekben évente 2-3 alkalommal

a PRIMA-VS-sel megkötendő megállapodás megtárgyalása és megszövegezése

az éves finanszírozási határozat és a kapcsolódó kifizetések előkészítése

az éves munkaterv jóváhagyása

a végrehajtás figyelemmel kísérése az éves jelentések alapján, az időközi és a záró értékelés koordinálása

a PRIMA végrehajtásának pénzügyi és jogi ellenőrzése

Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–⌧ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2018. év	2019. év	2020. év	2021. év	2022. év			2023. év
A PRIMA részt vevő államainak kötelezettségvállalása	20,000	20,000	20,000	30,000	30,000	40,000	40,000	200,000
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN	20,000	20,000	20,000	30,000	30,000	40,000	40,000	200,000

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–⌧ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 25
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) A PRIMA közös programban 19 ország vesz részt:- 11 tagállam: Ciprus, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Horvátország, Luxemburg, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia;- 8 harmadik ország: Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Tunézia és Törökország.Közülük 14 ország (Ciprus, a Cseh Köztársaság, Egyiptom, Franciaország, Görögország, Izrael, Libanon, Luxemburg, Málta, Marokkó, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Tunézia) megállapodott a PRIMA kezdeményezés közös útnak indításában.

(2)

Az Európai Bizottság 2016. július 25-i C(2016)4614 határozata.

(3) HL C … [az EGSZB véleménye]

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(6) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.).

(8) A Tanács 2013. december 3-i 2013/743/EU határozata a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

(9) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(11) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management); tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(12) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(13) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html .

(14) Diff. Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(15) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. .

(16) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(17) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(18) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(19) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(20) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(21) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)…”) feltüntetett célkitűzés.

(22) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(23) CA= szerződéses alkalmazott; LA = helyi alkalmazott; SNE = nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő („Intérimaire”); JED= „Jeune Expert en Délégation” (küldöttségi pályakezdő szakértő).

(24) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(25) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.