EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.9.14.

COM(2016) 605 final

2016/0282(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, valamint a 2012/2002/EK, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU, az 1307/2013/EU, az 1308/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU, a 283/2014/EU és a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A költségvetési rendelet 1 meghatározza az uniós költségvetés megállapítására és végrehajtására, valamint az uniós források kontrolljára vonatkozó elveket és eljárásokat. Az elmúlt 30 év folyamán jelentősen emelkedett a költségvetési rendeletben foglalt általános pénzügyi szabályok száma 2 . Ezenfelül számos ágazati pénzügyi szabály született: a kutatási és innovációs keretprogramban való részvételre vonatkozó szabályok 3 , az európai strukturális és beruházási alapok közös rendelkezései 4 , valamint a külső tevékenységekre vonatkozó közös végrehajtási szabályok 5 .

Az uniós források felhasználói többször is kifogásolták a szabályok terjedését mind általános, mind ágazati szinten, azok sokféleségét és összetettségét, ami annak köszönhető, hogy a szabályok a program és a több szintű kontrollok felépítését követik. Ezenfelül a pénzügyi szabályok összetettsége lelassította az uniós források végrehajtását, növelve annak költségeit és a hibák előfordulását.

Az egységesebb és egyszerűbb pénzügyi szabályok felé 2012-ben tették meg az első lépést: a Bizottság a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret által szabályozott programok tekintetében olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek csökkentették a programok és eszközök számát, közös szabályokkal rendelkező egységes keretbe csoportosították ezeket, egyszerűsítették a pályázásra és a költségek végső kedvezményezettek általi elszámolására vonatkozó eljárásokat, megkönnyítették az innovatív pénzügyi eszközök alkalmazását, uniós vagyonkezelői alapokat hoztak létre, valamint javították a kontrollok költséghatékonyságát. A legutóbbi felülvizsgálatok során a költségvetési rendeletet hozzáigazították a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások eredményeihez (2013. évi felülvizsgálat), valamint az új közbeszerzési irányelvhez (2015. évi felülvizsgálat).

Azonban még mindig van lehetőség a további egyszerűsítésre. Ezt alátámasztják a 2014 óta szerzett tapasztalatok, valamint az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjeinek érdekében történő egyszerűsítés nyomon követésével foglalkozó, független szakértőkből álló magas szintű munkacsoport által végzett munka is 6 . A költségvetési rendelet felülvizsgálatáról folytatott nyilvános konzultáció 7 is az érdekelt felek egyértelmű elvárásait mutatja e területen.

Ezért folytatni kell az erőfeszítéseket a szűk keresztmetszetek megszüntetése, az esb-alapok és a többi uniós alap közötti szinergiák és kiegészítő jelleg biztosítása, valamint a teljesítés és a kontrollkövetelmények hatékonyságának javítása érdekében. Az egyszerűbb és rugalmasabb pénzügyi szabályok hozzájárulnak a kiadások és a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret hatásának optimalizálásához, és mint ilyen a Bizottság „eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezésének egyik kulcsfontosságú elemét képezik. A kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy a forrásokat a prioritásokra allokálják, és hogy minden intézkedés maximális teljesítményt és hozzáadott értéket nyújtson 8 . Ezenfelül ezáltal csökkenni fognak az uniós szabályok végrehajtásához kapcsolódó költségek és a hibák száma is.

Az egyszerűbb és rugalmasabb uniós pénzügyi szabályok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy fokozzák az uniós költségvetés képességét a változó körülményekhez való alkalmazkodás és a váratlan fejlemények kezelése érdekében.

Ez a jogalkotási javaslat a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékelésének/felülvizsgálatának szerves részét képezi 9 , és hozzájárul annak fő célkitűzései közül kettőhöz: az egyszerűsítéshez és a rugalmassághoz.

A Bizottság ezért egyetlen jogi aktusban javasolja az általános pénzügyi szabályok ambiciózus felülvizsgálatát, amelyet a többéves programokat érintő 15 jogalkotási aktusban meghatározott ágazati pénzügyi szabályok megfelelő módosításai kísérnek. Az ágazati módosítások ugyanazon jogalkotási javaslatba való belefoglalása a koherens tárgyalási folyamat biztosítására, valamint a jogalkotó általi gyors elfogadás elősegítésére irányul. A hangsúly a következő fő területekre helyeződik:

1. Egyszerűsítés az uniós források címzettjei vonatkozásában: sok intézkedés arra irányul, hogy egyszerűsítse az uniós források címzettjeinek életét. Ezek az intézkedések a vissza nem térítendő támogatásokhoz (a kis értékű vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozóan a támogatások kumulálása tilalma ellenőrzésének és a nonprofit elvnek a megszüntetése; a „természetbeni hozzájárulások” értékelésére vonatkozó egyszerűbb szabályok, meghatározott feltételek mellett vissza nem térítendő támogatások odaítélése pályázati felhívás nélkül) és a vissza nem térítendő támogatások egyszerűsített formáihoz (VIII. cím) kapcsolódnak.

2. A többszörös kontrolloktól a könyvvizsgálat, értékelés vagy engedélyezés átvételéig, valamint a jelentéstételi követelmények összehangolása: ezen intézkedések célja, hogy amennyire lehetséges, ösztönözzék az egységes könyvvizsgálat, értékelés vagy engedélyezés átvételét (például az állami támogatásnak való megfelelés), amikor a könyvvizsgálat, értékelés vagy engedélyezés teljesíti az uniós rendszerben figyelembe veendő szükséges feltételeket. Általánosabban, a végrehajtó partnerekre (nemzetközi szervezetek, EBB/EBA, nemzeti fejlesztési bankok, nemzeti ügynökségek, NGO-k) vonatkozó szabályok egyszerűsödnek azáltal, hogy nagyobb mértékben támaszkodunk a partnerek eljárásaira és politikáira, amennyiben azok értékelése kedvező. A hosszú távú partnerekkel kötött pénzügyi keretpartnerségi megállapodások lehetővé fogják tenni az előrehaladást a könyvvizsgálat, jelentéstétel és egyéb adminisztratív követelmények donorok közötti összehangolása terén (V. cím, 122., 123. és 126. cikk).

3. Egyetlen szabályrendszer alkalmazásának lehetővé tétele a hibrid fellépésekre, illetve az intézkedések vagy eszközök kombinálása esetén: a javaslat célja, hogy számos intézkedéssel további egyszerűsítést valósítsunk meg az Unió partnerei tekintetében a különböző szabályok és eljárások párhuzamos alkalmazásának elkerülése érdekében, különösen az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) nyújtott finanszírozás pénzügyi eszközökkel és az Európai Stratégiai Beruházási Alappal való ötvözésének elősegítése révén (V. cím).

4. A pénzügyi eszközök hatékonyabb alkalmazása: a hozamok felhasználásának optimalizálása, egyenlő versenyfeltételek biztosítása a főbb uniós végrehajtó partnereknek, a végső címzettek egyéni adatainak közzétételéhez, illetve a kizáró okokhoz kapcsolódó nehézkes követelmények csökkentése (X. cím).

5. Rugalmasabb költségvetés-irányítás: a javaslat számos lehetőséget határoz meg a költségvetés rugalmasságának javítására annak érdekében, hogy az Unió hatékonyabban tudja kezelni az előre nem látható kihívásokat és új feladatokat, és felgyorsuljon a válságkezelés. E lehetőségek közé tartoznak a következők: rugalmassági keret létrehozása előre nem látható szükségletekre és új kihívásokra a külső tevékenységek földrajzi eszközeinek költségvetésében, a szolidaritási és globalizációs alkalmazkodási alapok hatékonyabb aktiválása, valamint a vagyonkezelői alapok kiterjesztése a belső politikákra (14. és 227. cikk); európai uniós válságtartalék létrehozása a visszavont előirányzatok újrafelhasználásával, és a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan annak lehetősége, hogy a pénzügyi eszközöktől eltérő pénzügyi műveletek az Unió pénzügyi kötelezettségét fedező, számviteli értelemben vett pénzügyi eszközöket meghaladó függő kötelezettséget generálhatnak az Unió számára (203. cikk); továbbá közös tartalékfeltöltési alap létrehozása a pénzügyi műveletekre tartalékolt forrásokból (205. cikk). A közelmúltbeli kezdeményezések (mint például az Európai Stratégiai Beruházási Alap [ESBA] és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap [EFFA]) rávilágítottak arra, hogy tartalékkal nem fedezett függő kötelezettségek létrehozása révén teljes mértékben ki kell használni az uniós költségvetés tőkeáttételét. A X. cím rögzíti e pénzügyi kockázatok engedélyezésére, kezelésére és kontrolljára vonatkozó keretet.

6. Eredményközpontúság és a jelentéstétel észszerűsítése: a költségek visszatérítése, a teljesítendő feltételek alapján történő kifizetések helyett nagyobb hangsúly az eredményeken egyösszegű átalányok, pénzdíjak, kimeneten és eredményen alapuló kifizetések révén (121. cikk, XIII. cím). Ez minden bizonnyal hozzájárul az uniós források végrehajtási költségeinek, valamint a hibák számának csökkenéséhez. A jelentéstételi oldalon a jelentések a költségvetési tervezet és az integrált pénzügyi beszámolási csomag köré csoportosulnak a hatékonyság és az átláthatóság fokozása érdekében mind a nyilvánosság, mind a költségvetési hatóság irányában (39. és 239–245. cikk).

7. Egyszerűbb és karcsúbb uniós adminisztráció: a megállapodások és hatáskör-átadások elősegítése az intézmények vagy szervek között az igazgatási előirányzatoknak az európai hivatalokban vagy végrehajtó ügynökségeken belüli végrehajtásának összevonása érdekében (57., 58., 64., 65. és 68. cikk); a pénzügyi szabálytalanságok tekintetében illetékes konzultációs testületek összevonása (73. cikk, (6) bekezdés) a korai felismerési és kizárási rendszer testületével (139. cikk), valamint áttérés az éves finanszírozási határozatokról a többéves finanszírozási határozatokra (108. cikk).

8. Lehetőség a polgárok bevonására: a javaslat lehetőséget nyújt arra, hogy a Bizottság, a tagállamok és az uniós költségvetést végrehajtó bármely egyéb szerv konzultációt folytasson a polgárokkal az uniós költségvetés végrehajtásáról (54. cikk).

Az egyszerűsítéssel és az uniós pénzügyi szabályok rugalmasabbá tételével ez a javaslat megnyitja az utat a kiadási programok következő (2020 utáni) generációjának előkészítéséhez.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A Bizottság az uniós pénzügyi szabályok egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele révén biztosította, hogy ne gyengüljön a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, amely továbbra is kulcsfontosságú célkitűzés. A javaslat ezzel szemben megerősíti az adókikerülésre vonatkozó szabályokat is, amelyeket az uniós partnereknek be kell tartaniuk, valamint egyértelművé teszi, hogy az összeférhetetlenség elkerülésének kötelezettsége az uniós források valamennyi végrehajtási módjára alkalmazandó (tagállami szinten is). Megszilárdítja továbbá az uniós költségvetésnek a csalással és pénzügyi szabálytalanságokkal szembeni védelmét szolgáló rendszereket (kiterjeszti az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatáskörét közvetett végrehajtás során a korai felismerési és kizárási rendszer tekintetében való intézkedéshozatalra).Az uniós pénzügyi szabályok egyszerűsítése emellett hozzá fog járulni az uniós források végrehajtásához szükséges költségek és idő, valamint a hibák számának csökkentéséhez. Valószínűleg növelni fogja a szakpolitikák hatását és azok helyszínen elért eredményeit is.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat a költségvetési rendelet felülvizsgálatához kapcsolódó része tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikkén, a második rész által módosított jogi aktusok tekintetében pedig az ágazati jogszabályokon alapul.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az Unió általános pénzügyi szabályainak, valamint az ágazati jogalkotási aktusok javasolt módosításainak elfogadása az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik.

•Arányosság

Ez a javaslat az egyszerűsítésre összpontosított, és nem tartalmaz olyan szabályokat, amelyek nem lennének szükségesek a Szerződés célkitűzéseinek megvalósításához. Az ágazati jogalkotási aktusok omnibus részben javasolt módosításai különösen azokra korlátozódnak, amelyek a költségvetési rendeletben javasolt egyszerűsítések lehetővé tételéhez szükségesek, hogy azok teljes mértékben kifejthessék hatásukat a helyszínen.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2016. április-májusban nyilvános konzultációt folytattak a költségvetési rendelet felülvizsgálatáról. Összesen 111 hozzászólás érkezett az érdekelt felek széles köréből.

A válaszok a javasolt egyszerűsítési és rugalmassági intézkedések általános támogatását mutatják (65 %, illetve 79 %). A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó uniós szabályok egyszerűsítése tekintetében az érdekelt felek továbbra is a tényleges költségek visszatérítését részesítik előnyben, de nem ellenzik az egységköltségen, egyösszegű átalányon vagy átalányfinanszírozáson keresztüli egyszerűsített visszatérítést, illetve az előre meghatározott eredményeken alapuló visszatérítést, amennyiben azok nem kötelezőek. A javaslat figyelembe veszi e szempontokat. Különösen a költségek egyszerűsített visszatérítése csak kiegészítő alternatíva marad, amelyet az engedélyezésre jogosult tisztviselő alkalmaz a támogatott intézkedések jellegére és a címzettekre tekintettel. Az Unió végrehajtó partnerei (nemzeti fejlesztési ügynökségek, nemzetközi szervezetek, EBB/EBA, NGO-k) azt kérik a Bizottságtól, hogy támaszkodjon nagyobb mértékben az ő szabályaikra és eljárásaikra, amennyiben azokat a Bizottság kedvezően értékeli. A partnerek azt kifogásolják, hogy rendszereiket és eljárásaikat többszörös előzetes értékelésnek kell alávetni, illetve ugyanazon tevékenységeket az Unió és más donorok többször is ellenőrzik, miközben az ilyen értékeléseket és ellenőrzéseket átvehetnék egymástól. Kritizálták továbbá a donorok közötti eltérő jelentéstételi követelményeket 10 .

2016. április 6-án tájékoztató rendezvényre került sor Brüsszelben, hogy az érdekelt felek kifejthessék a költségvetési rendelettel kapcsolatos aggályaikat/javaslataikat. Észrevételeik összhangban állnak a nyilvános konzultációra adott válaszokkal.

Az e javaslatban foglalt intézkedések figyelembe veszik e szempontokat.

•Hatásvizsgálat

A költségvetési rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban nem került sor hatásvizsgálatra. A költségvetési rendelet, mint olyan, korlátozott gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatással jár (előírja a kiadási programok végrehajtására vonatkozó általános szabályokat, a konkrét gazdasági vagy társadalmi hatás azonban akkor fordul elő, amikor az ágazati programok végrehajtása során szakpolitikai döntéseket hoznak). Az ágazati jogalkotási aktusok javasolt módosításai csupán a költségvetési rendeletben javasolt egyszerűsítések következményei.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Habár a költségvetési rendelet felülvizsgálata és az ágazati jogalkotási aktusok kapcsolódó módosításai nem tartoznak a célravezető szabályozás program hatálya alá, de összhangban állnak a minőségi jogalkotási programmal és ahhoz jelentősen hozzájárulnak: e javaslat mintegy 25 %-kal csökkenti az uniós költségvetésre alkalmazandó általános pénzügyi szabályok teljes számát, és azokat egységes szabálykönyvben foglalja össze, amely mind a költségvetési rendelet, mind az alkalmazási szabályok helyébe lép:

·Az alkalmazási szabályok főbb rendelkezései átkerültek a költségvetési rendeletbe, míg a kevésbé fontos elemeit szükség esetén és eseti alapon a Bizottság belső szabályaiba vagy a Bizottság által közzétett iránymutatásokba integrálják.

·Az uniós intézményekre és szervekre alkalmazandó részletes közbeszerzési szabályokat a felülvizsgált költségvetési rendelet egy mellékletében foglalták egységes szerkezetbe, amely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosítható.

·A költségvetési rendelet második részének az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra, a kutatásra, a külső tevékenységre és egyéb meghatározott uniós alapokra alkalmazandó különös rendelkezésekhez kapcsolódó rendelkezései a költségvetési rendelet megfelelő részeibe kerültek beillesztésre, kivéve, ha többé már nem relevánsak.

A költségvetési rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslat továbbá kiemeli a közös vonatkozásokat és a minimálisra csökkenti a sajátosságokat, hogy megkönnyítse a szabályok alkalmazását a felhasználók részére: a hangsúlyt a valamennyi (közvetlen, közvetett és megosztott) végrehajtási módszerre, valamint valamennyi jogi eszközre alkalmazandó közös szabályokra helyezi és ezek számára saját fejezeteket hoz létre. Az európai hivatalokra, a végrehajtó ügynökségekre, a decentralizált ügynökségekre és a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szerveknek a jelenleg a költségvetési rendelet különböző részeiben található rendelkezései ugyanabban a fejezetben kerülnek összefoglalásra. Az uniós vagyonkezelői alapokra, a költségvetés-támogatásra és a szakértőkre (a kutatási szakértőket is beleértve) vonatkozó szabályok az „Egyéb költségvetés-végrehajtási eszközök” című új fejezetben kerültek összevonásra.

A javaslat különös hangsúlyt fektet továbbá a jelenlegi uniós pénzügyi szabályok érdemi egyszerűsítésének megvalósítására. Az 1. pontban említettek szerint számos olyan elemet tartalmaz, amely csökkenti az uniós források pályázóira és címzettjeire nehezedő adminisztratív terhet.

A javaslat nem zárja ki hatálya alól a mikrovállalkozásokat. Az ilyen vállalkozások uniós források kedvezményezettjei lehetnek, és ezért ugyanazon szabályoknak kell rájuk is vonatkozni. Bizonyos területeken azonban csökkenti a vállalkozások – gyakran kkv-k – költségeit (a pénzügyi eszközök területén a kedvezményezettek egyéni adatai helyett összesített statisztikák közzététele), és általánosabban véve a számos egyszerűsítési intézkedés valószínűleg valamennyi vállalkozás számára előnyös lesz.

•Alapjogok

A javaslat összhangban van az alapvető jogok védelmével.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincs költségvetési vonzata.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1. Egyszerűsítés az uniós források címzettjei vonatkozásában

1.1. A vissza nem térítendő támogatás felhasználásának egyszerűsítése, egyösszegű átalányok és költségszámítások

Sok intézkedés arra irányul, hogy egyszerűsítse az uniós források címzettjeinek életét. Ezek az intézkedések a következőkhöz kapcsolódnak: a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok tartalma, a természetbeni hozzájárulás értéke, az önkéntes munka elismerése, bizonyos feltételek mellett a vissza nem térítendő támogatás tagállamok részére pályázati felhívás nélküli odaítélésére vonatkozó feltételek, a nonprofit elv, a támogatások kumulálása tilalmának elve, valamint a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok fokozatos megszüntetése. Más intézkedések az egyszerűbb és karcsúbb adminisztráció irányába tett elmozdulást igazolják.

1.1.1. Általános pénzügyi szabályok

A javaslat ösztönzi a vissza nem térítendő támogatás egyszerűsített formáinak alkalmazását, amelyek minden uniós finanszírozású program előtt nyitottak, amennyiben a tevékenységek és az alapul szolgáló kiadások jellege lehetővé teszi az ilyen megközelítést (például képzési és mobilitási tevékenységek, utazási költségek stb.). Ez enyhítené az adminisztratív terhet, megerősítené a kedvezményezettek számára visszatérített összegek bizonyosságát, valamint ösztönözné a vissza nem térítendő támogatások egyszerűsített formái és azok kombinációi igénybevételének terjedését (175. cikk).

Szakértői vélemény felhasználása: a vissza nem térítendő támogatások egyszerűsített formáinak alkalmazását hátráltatta a tényleges költségek észszerű közelítésének megállapításához szükséges adatok hiánya. Ennek oka gyakran a tevékenységek innovatív jellege vagy az, hogy a tevékenységeket csak bizonyos országokban hajtják végre, más országok tekintetében pedig nem állnak rendelkezésre adatok. E hiány áthidalása érdekében a Bizottság javasolja szakértői vélemény felhasználását a statisztikai vagy historikus adatok kiegészítéseként vagy alternatívájaként, a tevékenység jellegétől függően (175. cikk).

Az egyösszegű átalány, egységköltség és átalányfinanszírozás engedélyezésének egyszerűsítése: a hosszadalmas és nehézkes engedélyezési folyamat (a támogatásonként 60 000 EUR-t meghaladó összegekhez a biztosi testület határozata szükséges) helyett lehetővé kell tenni, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egyszerűsített formák engedélyezéséről szóló határozatot fogadjon el. A határozat erősen technikai jellege miatt (számítási módszertanok, adatok áttekintése stb.) ez a szint megfelelőbb (175. cikk).

A vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat – beleértve az azt kísérő igazoló dokumentumokat – tartalmának egyszerűsítése és pontosítása: nem kötelező a pályázó pénzügyi és működési kapacitását igazoló információt benyújtani, amennyiben azokat nem ellenőrzik (például közjogi intézmények esetében); a könyvvizsgálói jelentés benyújtására vonatkozó kötelezettség hozzáigazítása az alkalmazandó uniós és nemzeti joghoz a számvitel területén (189. cikk).

A támogatások kumulálása tilalma elvének egyszerűsítése: e szabály alól kivételt jelentenek az olyan vissza nem térítendő támogatások, mint a természetes személyeknek nyújtott ösztöndíjak, valamint a menekülteknek, munkanélkülieknek és egyéb leginkább rászoruló személyeknek nyújtott közvetlen támogatások, mivel azok értéke hagyományosan igen alacsony (185. cikk).

A nonprofit elv eltörlése: a nonprofit elv gyakorlati jelentősége lényegesen csökkent: a bevételtermelő projekteket elvben pénzügyi eszközökön keresztül támogatják. Az elvben nem bevételtermelő projektek esetében a nonprofit elvnek negatív hatásai vannak, mivel a kedvezményezettek nincsenek arra ösztönözve, hogy projektjeik fenntarthatóak vagy nyereségesek legyenek. Ez viszont negatív hatást gyakorol a gazdaságra.

A természetbeni hozzájárulások értéke meghatározásának egyszerűsítése: e hozzájárulások nem minősülnek elszámolható költségnek. Pontos értékük ezért nem releváns. Ugyanakkor továbbra is elfogadhatók a társfinanszírozás részeként. A becsült költségvetés elfogadásának időpontjában az engedélyezésre jogosult tisztviselő által észszerűen megállapított érték bizonyíthatja, hogy a tevékenységet az uniós vissza nem térítendő támogatás mellett más forrásokból is finanszírozzák, és hogy betartják a társfinanszírozás elvét (184. cikk).

Az önkéntes munka elismerése: Annak érdekében, hogy a kis szervezetek könnyebben részt tudjanak venni az uniós szakpolitikák végrehajtásában egy olyan környezetben, amelyben a források rendelkezésre állása korlátozott, el kell ismerni elszámolható költségként az önkéntesek által végzett munka értékét. Ennek eredményeképpen az ilyen szervezetek nagyobb mértékben támaszkodhatnak az önkéntesek munkájára a fellépéshez nyújtott társfinanszírozás érdekében (175., 180. és 184. cikk).

A vissza nem térítendő támogatások pályázati felhívás nélküli odaítélésére vonatkozó feltételek egyszerűsítése és összehangolása: a Bizottság javasolja a közvetlen támogatások odaítélésének lehetőségének kiterjesztését a tagállamok által megnevezett olyan szervezetekre vagy intézményekre, amelyeknek de jure vagy de facto monopolhelyzetük van, és az olyan közvetlen kedvezményezettekre, amelyeket szakmai hátterüknél, nagyfokú szakosodásuknál vagy közigazgatási hatáskörüknél fogva választottak ki. Ezenfelül az engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kapna, hogy egy dokumentumban egyesítse az értékelési jelentést és az odaítélésről szóló határozatot. Ez enyhíti az adminisztratív terhet és felgyorsítja a közvetlen támogatások odaítélését (188. cikk).

Egyszerűbb nyilvántartás-megőrzés: a nyilvántartás-megőrzési időszak egységesen öt év (három év, amennyiben a finanszírozás összege legfeljebb 60 000 EUR), közvetett végrehajtás esetén is (128. cikk).

A vissza nem térítendő támogatások fogalmi megközelítése: amennyiben a vissza nem térítendő támogatást csupán abszolút értékben fejezik ki (nem az elszámolható költségek százalékában), úgy a költségek elszámolhatóságát legkésőbb az egyenlegkifizetés idején ellenőrizni kell (180. cikk). Ehhez az ellenőrzéshez az egyszerűsített („fogalmi”) megközelítés alkalmazható (150. cikk). A vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok fokozatos megszüntetése: a Bizottság javasolja a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok fokozatos megszüntetését és elsődlegesen a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások alkalmazását, amely a támogatások elektronikus kezelése tekintetében elért előrehaladásnak a jelenlegi többéves pénzügyi keret végén történő felülvizsgálatától függ (277. cikk).

1.1.2. Ágazati szabályok

Az egyszerűsített költségelszámolási opciók alkalmazására vonatkozóan a költségvetési rendeletben foglalt javításokat kiegészítik az ágazati jogszabályok javasolt módosításai, amelyek kiterjesztik az egyszerűsített költségopció alkalmazását a következőkben:

·az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet,

·az Európai Szociális Alapról szóló 1304/2013/EU rendelet,

·a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló 223/2014/EU rendelet.

2. A többszörös kontrolloktól a könyvvizsgálat, értékelés vagy engedélyezés átvételéig, valamint a jelentéstételi követelmények összehangolása

Ezen intézkedések célja, hogy amennyire lehetséges, ösztönözzék az egységes könyvvizsgálat, értékelés vagy engedélyezés átvételét (például az állami támogatásnak való megfelelés), amennyiben azok teljesítik az uniós rendszerben figyelembe veendő szükséges feltételeket. A többszörös kontrollok elkerülése érdekében a Bizottság előmozdítja a nemzetközileg elfogadott standardok vagy a nemzetközi bevált módszerek elismerését az említett területen, valamint a donorok közötti közös jelentéstételi követelményeket:

·Az egyéb szervezetek (donorok) által a címzettekre vonatkozóan már lefolytatott előzetes értékelések és ellenőrzések átvétele az uniós feltételekkel egyenértékű feltételek tekintetében (122. cikk).

·A Bizottság továbbá ösztönzi a nemzetközileg elfogadott standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálatok átvételét azzal a céllal, hogy elkerüljék az ugyanazon személy/szervezet ugyanazon tevékenységekre vonatkozó többszörös könyvvizsgálatát. Ez lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy az uniós források felhasználásáról a nemzetközi partnerek (ENSZ, Világbank stb.) vagy a tagállamok által elvégzett független ellenőrzésekre támaszkodjon (123. cikk).

·A jelentéstételi követelmények összehangolása más donorokéval: a Bizottság a főbb nemzetközi partnereivel kötött pénzügyi keretpartnerségi megállapodásokon keresztül előmozdítja közös jelentéstételi követelmények elfogadását (126. cikk).

·Annak lehetővé tétele a Bizottság számára, hogy közvetett végrehajtás esetén lehetőség szerint az Unió partnereinek rendszereire és eljárásaira támaszkodjon, amennyiben azokat kedvezően értékelték (149. cikk), és korrekciós intézkedéseket hozzon, amennyiben bizonyos szabályok/eljárások nem elegendőek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére; amennyiben a Bizottság saját eljárásainak vagy meghatározott eljárásoknak az alkalmazását írja elő, nem végeznek értékelést. A felügyelet/kontroll szintjét minden esetben ki kell igazítani az arányosság elve alapján.

·A pénzügyi keretpartnerségi megállapodások előmozdítása (126. cikk): a megbízható partnerekkel hosszú távú együttműködés érdekében létrehozott megállapodások a jövőben valamennyi közvetlen és közvetett végrehajtású fellépésre kiterjednek, és tükrözik azt, hogy a Bizottság milyen mértékben támaszkodhat a kedvezően értékelt rendszerekre és eljárásokra, valamint az összes jogi eszközre vonatkozó egységes szabályrendszer alkalmazását. A hosszú távú partnerségi megállapodások rugalmas keretet biztosítanak majd adott esetben az értékelések és könyvvizsgálatok átvételére, valamint a könyvvizsgálati, jelentéstételi és egyéb adminisztratív követelményeknek a donorok közötti összehangolására.

3. Egyetlen szabályrendszer alkalmazásának lehetővé tétele a hibrid fellépésekre, illetve az intézkedések vagy eszközök kombinálása esetén

A javaslat arra irányul, hogy közvetett végrehajtás esetén a lehető legnagyobb mértékű további egyszerűsítést valósítsa meg az Unió partnerei vonatkozásában.

3.1. Általános pénzügyi szabályok

·Bizonyos esetekben lehetővé válna, hogy a Bizottság végrehajtó partnereire csak egyetlen szabályrendszert alkalmazzanak kettő helyett – függetlenül a fellépés jellegétől és a partner szerepétől, mint a források kezelője vagy végrehajtója. Amennyiben a hibrid fellépések közvetett és közvetlen végrehajtást kombinálnak és jelenleg két szabályrendszert alkalmaznak, a jelenleg a közvetlen végrehajtási szabályoknak alárendelt kiegészítő elemek (gyakran ez a helyzet a technikai segítségnyújtás esetében) a fellépés fő elemeinek szabályait követnék (például pénzügyi eszköz működtetése garanciával stb. [208. cikk, (2) bekezdés]).

·A vissza nem térítendő támogatások és a pénzügyi eszközök közötti kombináció elősegítése érdekében egyetlen szabályrendszer (a pénzügyi eszközé) alkalmazandó a pénzügyi eszközöket kiegészítő vissza nem térítendő támogatásokra, amennyiben azok egyetlen fellépést képeznek (208. cikk, (2) bekezdés).

·A vissza nem térítendő támogatások és a pénzügyi eszközök esetében a nyilvántartás-megőrzési időszakot öt évre kell módosítani (legfeljebb 60 000 EUR összeg esetén három év, 128. cikk).

3.2. Ágazati szabályok

·Az állami támogatások ellenőrzése az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal való összhang ellenőrzésére korlátozódik a költségvetési rendeletben előirányzott uniós szintű pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amikor az esb-alapok uniós szintű pénzügyi eszközökhöz járulnak hozzá (a kettős ellenőrzés megszüntetése): az uniós pénzügyi eszközökhöz nyújtott olyan tagállami hozzájárulások esetében, amelyeket a hozzájárulás felhasználásának földrajzi területéhez kapcsolódó feltételeken kívül a hozzájárulás felhasználására vonatkozó kiegészítő feltételek nélkül nyújtanak, nem szükséges egy másik különálló állami támogatási ellenőrzés, mivel a pénzügyi eszköz a költségvetési rendelet alapján már összhangban van az állami támogatási szabályokkal. Ennek pontosítására megfelelő iránymutatás révén kerül majd sor.

·A kkv-kezdeményezés meghosszabbítása, ami lehetővé teszi a kkv-kezdeményezés 2016 utáni alkalmazását, így a tagállamok 2020-ig köthetnek le finanszírozást a kkv-kezdeményezéshez.

·A közös rendelkezésekről szóló rendelet pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő támogatások közötti kombinációjára vonatkozó rendelkezéseinek kiterjesztése és pontosítása azok együttes alkalmazásának megkönnyítése érdekében.

·Új lehetőség bevezetése az esb-alapok és az ESBA kombinálására, valamint új struktúra az esb-alapok EBB-vel és EBA-val történő kombinálására: lehetővé kell tenni, hogy az esb-alapok hozzájárulhassanak az ESBA keretében EBB finanszírozással kombinált pénzügyi eszközökhöz.

4. A pénzügyi eszközök hatékonyabb alkalmazása

4.1. Általános pénzügyi szabályok

A pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tapasztalatok és különösen a fő végrehajtó partnerektől (EBB/EBA) érkező input alapján a következő lehetőségek állnak rendelkezésre a pénzügyi eszközök kezelésének és hatékonyságának javítása érdekében:

·A pénzügyi eszközök által termelt minden hozamot (bevételek + visszafizetések) ugyanarra az eszközre kell felhasználni a hatékonyságnövelés érdekében; a teljes átláthatóság a jelentéstétel révén biztosított (202. cikk, (2) bekezdés).

·Az EBB/EBA megtartaná státuszát mint az Unió fő végrehajtási partnere, de engedélyezni kell a Bizottság és jelentős számú potenciális szervezet közötti közvetlen tárgyalásokat a szervezetek közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében (149. cikk).

·Tekintettel arra, hogy nem lehetséges az uniós szabályok maradéktalan betartását biztosítani, amennyiben az Unió egy alap kisebbségi tulajdonosként vesz részt egy pénzügyi eszközben, a Bizottság ehelyett az uniós szabályok arányos alkalmazásának lehetővé tételét javasolja az ilyen helyzetekben (208. cikk, (4) bekezdés).

·A végső címzettekre vonatkozó egyéni adatok közzétételét felváltaná a statisztikai adatok közzététele, amelyeket az 500 000 EUR-nál alacsonyabb összegű uniós támogatásban részesülő végső kedvezményezettekre vonatkozóan javasolt megfelelő kritériumokkal (szakpolitikai terület, a kedvezményezett típusa, földrajzi eloszlás) összhangban összesítenek (36. cikk, (5) bekezdés).

·A végső kedvezményezetteknek és közvetítőknek nem kell azt megerősítő nyilatkozatot benyújtaniuk, hogy nincsenek a kizárást indokoló helyzetek valamelyikében, amennyiben a végrehajtó partner az uniós kizárási politikával egyenértékűnek ítélt kizárási politikát alkalmaz (131. cikk).

·A Bizottság két új szakaszt javasol a pénzügyi kockázattal járó egyéb eszközök, így a költségvetési garanciák, valamint a tagállamok vagy harmadik országok részére nyújtott pénzügyi támogatás szabályozására (X. cím, 2. fejezet, 2. és 3. szakasz).

·A Bizottság szabályokat vezetett be a tartalékkal nem fedezett függő kötelezettségek engedélyezésére, kezelésére és kontrolljára vonatkozóan (203–206. cikk).

4.2. Ágazati szabályok

A megosztott végrehajtás alá tartozó pénzügyi eszközök kezelésének és alkalmazásának további optimalizálása érdekében a Bizottság a közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU rendelet módosítását javasolja:

·Annak pontosítása, hogy a tagállami irányító hatóságoknak lehetőségük van a szerződések – többek között a technikai segítségnyújtás – közvetlen odaítélésére az EBB/EBA, egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetek, valamint nemzeti fejlesztési bankok részére.

·Készpénzgazdálkodás: amennyiben az esb-alapokból pénzügyi eszközbe befizetett összeg a végső címzettekbe való befektetéseket megelőzően negatív kamatot eredményez, engedélyezni kell a visszafizetett forrásokból való visszafizetésüket, amennyiben legalább egy befektetési ciklus lezajlott.

·Az EMVA tőkeáttételi hatásának a pénzügyi eszközök szélesebb körű alkalmazása révén történő növelése érdekében el kell törölni bizonyos EMVA intézkedések olyan specifikus szabályait, amelyek akadályozták a vidékfejlesztés területén a pénzügyi eszközök programozását és az alapkezelők általi alkalmazását.

5. Rugalmasabb költségvetés-irányítás

5.1. Általános pénzügyi szabályok

A javaslat számos lehetőséget meghatároz a költségvetés rugalmasságának fokozására, hogy az Unió hatékonyabban tudja kezelni az előre nem látható kihívásokat és új feladatokat:

·Uniós vagyonkezelői alapok létrehozásának lehetővé tétele az Unión belüli (és nemcsak harmadik országbeli) vészhelyzeti, vészhelyzetet követő és tematikus intézkedésekre vonatkozóan is. Az Európai Unióban történt közelmúltbeli események rávilágítottak arra, hogy fokozni kell az Unión belüli finanszírozás rugalmasságát. Mivel a külső és belső politikák közötti határok egyre jobban elmosódnak, ez eszközt nyújtana a határon átnyúló kihívások kezelésére is (227. cikk).

·A negatív tartalék 200 millió EUR-ról 400 millió EUR-ra emelése, amelynek célja az arra irányuló tanácsi felkérés teljesítése, hogy a kifizetésekkel kapcsolatban kevesebb költségvetés-módosítási tervezet kerüljön benyújtásra (48. cikk).

·A külső tevékenységekre vonatkozó rugalmassági keret létrehozása az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II), az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) és a Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszköz felosztatlan forrásainak az N+1. évre történő átvitelével az egyes eszközök eredeti előirányzatainak 10 %-os határán belül (12. cikk).

·A válság- és vészhelyzetekre és a humanitárius segélyként nyújtott v issza nem térítendő támogatás rugalmasabbá tétele: az adminisztratív eljárások egyszerűsödnek a gyors és hatékony válaszadás érdekében (például visszamenőleges elszámolhatóság a kérelem benyújtását megelőzően, amelyről az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő dönt, 186. cikk).

·Az előlegszámlák uniós küldöttségeken való használata lehetővé tenné alacsonyabb összegek költségvetési eljárás keretében történő kifizetését. A válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén a személyzeti szabályzat hatálya alá nem tartozó alkalmazottak ilyen számlákat kezelhetnek és az e számlákról legfeljebb 2500 EUR összegben végrehajtott jogi kötelezettségvállalásokat írhatnak alá (109. cikk).

·A Bizottság által saját hatáskörben végzett átcsoportosítások rugalmasságának növelése a jelenlegi hatály kiterjesztése révén, például az operatív kiadások különböző címek – a támogatási alcímeket is beleértve – közötti átcsoportosításának lehetővé tétele, amennyiben azokra ugyanaz az alap-jogiaktus vonatkozik, és az igazgatási támogatási sorokról a megfelelő operatív sorokra való átcsoportosítása (28. cikk).

·Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) egyszerűbb igénybevétele a tartalékból a költségvetési sorra való, saját hatáskörben végzett átcsoportosítás révén, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az igénybevételről szóló határozatot (28. cikk).

·Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) egyszerűbb igénybevétele a tartalékból a költségvetési sorra való átcsoportosítás automatikus jóváhagyása révén, amennyiben a költségvetési hatóság elfogadja az alap igénybevételről szóló határozatot (30. cikk).

·Annak pontosítása, hogy a sürgősségisegély-tartalék és az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) vonatkozásában a kötelezettségvállalási előirányzatnak megfelelő összegek automatikusan átvitelre kerülnek (12. cikk).

·Azon kötelezettség megszüntetése, hogy az átvitt előirányzatok felhasználása előtt először a folyó pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokat kell felhasználni, amíg azok el nem fogynak.

·Annak lehetővé tétele, hogy a belső címzett bevételeket attól eltérő célra használják fel, mint amelyre rendelték, amennyiben nincsenek olyan azonosított szükségletek, amelyek lehetővé teszik e bevételek ugyanazon célra való felhasználását (30. cikk, (3) bekezdés).

·Annak lehetővé tétele az intézmények és szervek számára, hogy meghatározott eseményekre vagy tevékenységekre (vagyis nem fogadásokra vagy más kizárólagosan társadalmi eseményre) elfogadjanak vállalati szponzorálás keretében nyújtott természetbeni hozzájárulást. E rendelkezés végrehajtása érdekében először minden intézmény engedélyezi a szponzorálás keretében nyújtott természetbeni hozzájárulás elfogadásának elvét, és konkrét iránymutatásokat határoz meg különösen az etikai szempontok szabályozására (24. cikk).

·Annak előirányozása, hogy az épületek vagy földterület értékesítésére vonatkozó jóváhagyási eljárás részeként a költségvetési hatóság eseti alapon elfogadhatja, hogy az említett értékesítésből származó bevételt címzett bevételnek tekintsék annak érdekében, hogy megkönnyítse a Bizottság általi létesítménykezelést és egyéb épületek értékesítését (20. cikk, (3) bekezdés, g) pont).

·Európai uniós válságtartalék létrehozása a visszavont előirányzatok újrafelhasználásával.

·A következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan azon lehetőség megteremtése, hogy a pénzügyi eszközöktől eltérő pénzügyi műveletek az Unió pénzügyi kötelezettségét fedező, számviteli értelemben vett pénzügyi eszközöket meghaladó függő kötelezettséget generálhatnak az Unió számára (203. cikk), továbbá közös tartalékfeltöltési alap létrehozása a pénzügyi műveletekre tartalékolt forrásokból (205. cikk).

5.2. Ágazati szabályok

·Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU rendelet bevezeti azt a lehetőséget, hogy a tagállamok ember okozta katasztrófák, például menekültügyi válság esetén is segítséget nyújtsanak, és hogy a rendelkezésre álló forrásokat azonnal fel lehessen használni (anélkül, hogy a program módosításának benyújtására kellene várni). A szöveg továbbá kiegészül a migránsokra és menekültekre vonatkozó konkrét befektetési prioritással az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1301/2013/EU rendelet értelmében a migránsok és menekültek támogatására irányuló intézkedések programozásának egyszerűsítése érdekében.

·A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (1296/2013/EU EaSI-rendelet): az EaSI kiigazítási kapacitásának a válságokra és változó politikai prioritásokra való kiterjesztése érdekében rugalmasságra van szükség a program három tengelyének mindegyikére és ezeken belül minden egyes tematikus prioritásra előirányzott indikatív kiadási szinteket illetően. Ezenfelül a jelenlegi gazdasági környezetre tekintettel meg kell őrizni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok javára történő alkalmazására vonatkozó eltérést.

·Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló 1316/2013/EU rendelet: Tekintettel a többéves munkaprogramok sikerére, növelni kell a rugalmasságot, hogy a források 95 %-át lehessen a többéves programokra és olyan további támogatott projektekre fordítani, amelyek a legtöbb hozzáadott értéket nyújtják a transzeurópai közlekedési hálózat tekintetében (törzshálózati folyosók, határon átnyúló projektek és a törzshálózat egyéb szakaszaira vonatkozó projektek).

·Az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és az állatjóléttel kapcsolatos kiadások kezelése (652/2014/EU rendelet): a Bizottság javasolja a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre bontására vonatkozó lehetőség meghosszabbítását, tekintettel az e szabály alkalmazásával kapcsolatban szerzett pozitív tapasztalatokra, valamint a kedvezményezettek és a bizottsági szolgálatok ehhez kapcsolódó munkaterhének jelentős csökkenésére.

·A vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU rendeletben lehetővé kell tenni, hogy meghatározott ágazatokban a bevételek jelentős visszaesése esetén kölcsönös kockázatkezelési alapok révén támogatást nyújtsanak a mezőgazdasági termelők részére, valamint támogassák az ilyen alapok kezdő tőkeállományát.

6. Eredményközpontúság és a jelentéstétel észszerűsítése

A javaslat egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek a költségvetés eredményközpontúságának fokozására, egyértelmű teljesítménykeret létrehozására, az átláthatóság javítására és a jelentéstétel észszerűsítésére irányulnak.

6.1. Eredményközpontúság

Számos javaslat valamennyi szakpolitikai terület előtt nyitva áll, és a ténylegesen elköltött összegek helyett az eredményekre összpontosít. A javaslatok bizonyítják a Bizottság elkötelezettségét amellett, hogy megteremtse az eredményközpontú megközelítéshez szükséges feltételeket:

·Valamennyi irányítási mód esetén lehetővé teszi a teljesített feltételeken, a kimeneteken vagy a teljesítményen alapuló kifizetéseket (például áttelepített menekültenként járó kifizetés a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap esetében, illetve a tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás, 121. cikk). Ilyen esetekben a projektek finanszírozása nem kapcsolódik az uniós források címzettjénél felmerült kiadások visszatérítéséhez, hanem közvetlenül a helyszínen elért eredményektől függ. A legfontosabb, hogy vagy az előzetesen az alap-jogiaktusban vagy bizottsági határozatokban megállapított bizonyos feltételek teljesüljenek és/vagy teljesítménymutatók alapján mért eredményeket valósítsanak meg (utólagos). Az ilyen rendszerek fokozzák a források címzettjeinek az eredmények elérésére irányuló felelősségvállalását/elkötelezettségét. Lehetővé teszik az adminisztratív teher, illetve a kontrollok költségeinek jelentős csökkentését. A kontrollok korlátozhatók a feltételek/vállalt eredmények teljesítésének és az adminisztratív tehernek az ellenőrzésére. Ez cserében korlátozza a jogszerűséggel és szabályszerűséggel kapcsolatos hibák kockázatát. Az Európai Számvevőszék síkra száll e rendszer mellett és „jogosultságok”-nak nevezi.

·A pénzdíjak elősegítése (IX. cím): a pénzdíjakról szóló cím rövidebb és egyszerűbb lett; azon kötelezettség helyett, mely szerint az 1 millió EUR vagy azt meghaladó értékű pénzdíjakat be kell jelenteni a költségvetési tervezetet kísérő kimutatásokban, az Európai Parlamentet előzetesen tájékoztatni kell, és az ilyen pénzdíjakat a finanszírozási határozatban kifejezetten be kell jelenteni.

·Globális egyösszegű átalány (176. cikk): a jövőben a globális egyösszegű átalány a fellépés valamennyi elszámolható költségét fedezheti. Az ellenőrzések és kontrollok kizárólag a kimenetekre/eredményekre fognak összpontosulni. A globális egyösszegű átalány a vissza nem térítendő támogatásra pályázó által javasolt, a vonatkozó adatokra való hivatkozást és/vagy szakértői véleményt is magában foglaló költségvetés értékelésén alapul, figyelembe véve a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvét.

·Prioritás a vissza nem térítendő támogatás egyszerűsített formáinak, amennyiben a kifizetést a kimenetek vagy az eredmények alapján alkalmazzák (175. cikk): input alapú megközelítést csak akkor szabad megfontolni, ha a kimenet alapú megközelítés nem lehetséges vagy nem megfelelő. Az egyszerűsített formákat jelenleg elsődlegesen az inputokra összpontosítva alkalmazzák (például embernapok száma, utazások száma, kiküldetésben töltött napok száma stb.). Ehhez hasonlóan a Bizottság ösztönzi annak lehetőségét, hogy a kifizetésekre egyszerűsített formában kerüljön sor konkrét végeredmények megvalósítása alapján (például megtartott konferencia, megszervezett fesztivál, megépített prototípus stb.).

·A vissza nem térítendő támogatás egyszerűsített formáira vonatkozó kontroll hatályának pontosítása, amennyiben a végeredményeket nem valósítják meg (177. cikk): a kontrollok a kifizetés alkalmazásához szükséges feltételek teljesítésére összpontosulnak (például hogy egy támogatott európai filmet a szükséges minőségben készítették-e el és a szükséges mennyiségben forgalmazzák-e, egy Erasmus hallgató valóban tanult-e külföldön stb.). Nem kell jelentést tenni a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségekről. Amennyiben a kifizetés alkalmazásához szükséges feltételeket nem teljesítették vagy a vállalt tevékenységeket rossz minőségben, részlegesen vagy későn hajtották végre, a Bizottság a hiányosság arányában csökkenti a vissza nem térítendő támogatás összegét és visszafizetteti a jogtalanul kifizetett összegeket.

6.2. Egyértelmű teljesítménykeret

A Bizottság az eredményközpontúság fokozásának kiegészítésére egyértelmű teljesítménykeretet javasol:

·Az előirányzatok felhasználása során összekapcsolódik a teljesítmény, a célkitűzések meghatározása, a mutatók, az eredmények, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elve (31. cikk).

·Teljesítményalapú díjak nyújtása az uniós forrásokat kezelő szervezetek díjazására (150. cikk).

·A programindokolás megfontolása a program teljesítményére vonatkozó információk fő forrásaként (39. cikk).

·Az összefoglaló jelentés és az EUMSZ 318. cikke szerinti jelentés összevonása egyetlen, az Unió költségvetésére vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentésbe az uniós költségvetés teljesítményéről való éves jelentéstételhez (a 2015-ös pénzügyi évtől, 239. cikk).

·Az értékelésre vonatkozó terminológia hozzáigazítása a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. évi intézményközi megállapodás rendelkezéseihez, valamint a költségvetési rendelet szerinti előzetes értékelések és a hatásvizsgálatok összekapcsolása (32. cikk).

6.3. A jelentéstétel észszerűsítése

6.3.1. Általános pénzügyi szabályok

A költségvetési rendelet egymást követő felülvizsgálatai jelentősen növelték a jelentések számát és a többek között a beszámolókra vonatkozóan kért információkat: a jelentéstétel most több dokumentumon keresztül valósul meg, amelyeket az év különböző időszakaiban kell elkészíteni. Annak érdekében, hogy fokozza a hatékonyságot és az átláthatóságot nem csak a költségvetési hatóság, hanem a nyilvánosság felé is, a Bizottság a jelenleg szolgáltatott információk szintjének befolyásolása nélkül a következőket javasolja:

·A jelentéstételi kötelezettség két fő momentum köré csoportosítása: a következőket kísérő jelentések:

·a költségvetési tervezet; az uniós szintű pénzügyi eszközökről szóló valamennyi jelentést a költségvetési tervezetet kísérő egyetlen dokumentumban vonják össze (39. cikk).

·a mentesítési eljárás részeként benyújtott jelentések: „az integrált pénzügyi beszámolási csomag” – külön fejezet foglalkozna a költségvetési és az egyéb jelentéstétellel (239–245. cikk).

·Az integrált beszámolási csomag kulcsfontosságú eleme a 2015-ös pénzügyi évtől az összefoglaló jelentés és az EUMSZ 318. cikke szerinti jelentés összevonásával keletkező, az Unió költségvetésére vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés (239. cikk).

·Annak meghatározása, hogy a Számvevőszék által végzett külső ellenőrzés figyelembe veszi a programok többéves jellegét (247. cikk, (1) bekezdés).

6.3.2. Jelentéstétel:

·A Bizottság a jelentéstételi kötelezettségeket bizonyos átfedések megszüntetése révén ésszerűsítette (közös rendelkezésekről szóló rendelet).

7. Egyszerűbb és karcsúbb uniós adminisztráció

7.1. Általános pénzügyi szabályok

Egy sor egyszerűsítési intézkedés arra irányul, hogy az uniós intézmények hatékonyabban tudjanak működni, mégpedig úgy, hogy a méretgazdaságosság elérése érdekében közösen hajtanak végre igazgatási előirányzatokat:

·A szervezeti egységek, valamint uniós intézmények, uniós szervek és európai hivatalok közötti szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokra vonatkozó kifejezett jogalap megteremtése, valamint azon lehetőség valamennyi intézményre való kiterjesztése, hogy az igazgatási előirányzatok végrehajtását megkönnyítő, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat kössenek. A jövőben arra is lehetőség lesz, hogy az igazgatási előirányzatok végrehajtását átruházzák egy a Bizottság által létrehozott hivatalra.

·A hivatalok kötelező és nem kötelező feladatai közötti különbségtétel pontosítása (64. és 65. cikk): a kötelező feladatokat a hivatalhoz kapcsolódó költségvetési szakaszba bevitt előirányzatokból kell fedezni. Azokat a nem kötelező feladatokat, amelyeket egy hivatal egy másik intézmény vagy szerv kérésére önkéntesen vállalva végez el, az érintett intézmény vagy szerv költségvetéséből fedezik.

·Többéves finanszírozási határozatok lehetővé tétele és a finanszírozási határozatban szereplő kötelező elemek számának csökkentése (108. cikk). A Bizottság ezenfelül javasolja, hogy a finanszírozási határozat egyszerre minősüljön az éves és a többéves munkaprogramnak. E változások felgyorsítanák a költségvetés végrehajtását egy program második és azt követő éveiben.

·A végrehajtó ügynökségekre vonatkozó szabályok pontosítása (68. cikk): a végrehajtó ügynökségek éves hozzájárulásban részesülnek; operatív előirányzatok végrehajtása során a végrehajtó ügynökség igazgatója megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként jár el; egy operatív program végrehajtó ügynökségre való átruházása magában foglalhat kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket, valamint igazgatási kiadások végrehajtását a szinergiák és a méretgazdaságosság elérése érdekében.

·A költségvetési rendelet 139. cikkében szereplő testület összevonása a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testülettel (90. cikk): hatékonysági okokból a gazdasági szereplőkre vonatkozó kizárásokat és pénzügyi szankciókat ajánló, a költségvetési rendelet szerinti testület az uniós személyzet tagjai által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok tekintetében is hatáskörrel rendelkezne, míg e szabálytalanságok személyzeti szabályzat szerinti következményeivel továbbra is a fegyelmi bizottság foglalkozna.

7.2. Ágazati szabályok

·A Bizottság számos módosítást javasol a közös rendelkezésekről szóló rendelethez a programirányítás és a nemzeti szintű programok megkönnyítése érdekében, valamint a kimenetekre és az eredményekre összpontosító projekteket magukban foglaló közös cselekvési terveket.

·A mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések területén a támogatást az aktív mezőgazdasági termelőknek nyújtják, bizonyos intézkedések pedig a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásra összpontosulnak. Bevezetésre kerül a közbeszerzési hibákhoz kapcsolódó pénzügyi korrekciókra vonatkozó arányosság annak elkerülése érdekében, hogy úgy tekintsék, hogy e hibák mindig az érintett támogatás 100 %-át érintik.

8. Egyéb módosítások

Bevételi műveletek: a javasolt módosítások a következők:

·Átláthatósági okokból módosul a saját források számviteli célú negatív kiigazítására vonatkozó rendelkezés (94. cikk).

·Egy új rendelkezés meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a terhelési értesítést meg kell küldeni az adós részére (96. cikk, (2) bekezdés), ami tükrözi a Bíróság legutóbbi ítélkezési gyakorlatát.

·Az új 107. cikk meghatározza a kiegyenlítő kamatokra olyan esetekben alkalmazandó rátát érintő szabályokat, amennyiben egy összeget az Európai Unió Bíróságának ítéletét vagy peren kívüli egyezséget követően vissza kell téríteni.

·Módosul a pénzbírságot, egyéb büntetéseket vagy szankciókat érintő rendelkezés, hogy egyértelmű legyen, hogy az ideiglenesen beszedett összegeket a kamat figyelembevételével kell visszafizetni az érintett harmadik fél részére; valamint hogy a Bizottságtól eltérő intézmények (például az 1173/2011/EU rendelettel összhangban a Tanács) által kiszabott pénzbírság is a költségvetési rendelet hatálya alá tartozik (jelenleg ez a Bizottság által kiszabott pénzbírságra korlátozódik, 106. cikk).

·Módosul a címzett bevételre vonatkozó megfogalmazás az olyan intézkedésekhez való hozzájárulások tükrözése érdekében, mint a törökországi menekülteket támogató eszköz (20. cikk, (2) bekezdés).

A javaslat által módosított ágazati jogi aktusok felsorolása:

·A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 289. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347, 2013.12.20., 671. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 1309/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL 347., 2013.12.20., 855. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 223/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 652/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2014.6.27., 1. o.).

·Az Európai Parlament és a Tanács 541/2014/EU határozata (2014. április 16.) az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret létrehozásáról (HL L 158., 2014.5.27., 227. o.).

2016/0282 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 46. cikkének d) pontjára, 149. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, 164. cikkére, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, 172., 175., 177., 178. cikkére, 189. cikkének (2) bekezdésére, 209. cikkének (1) bekezdésére, 212. cikkének (2) bekezdésre, 322. cikkének (2) bekezdésére és 349. cikkére, összefüggésben Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 11 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 12 ,

tekintettel a Számvevőszék véleményére 13 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Mivel a végrehajtás három évét követően tovább kell módosítani az Unió költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokat annak érdekében, hogy a rugalmasság növelésével megszűnjenek a szűk keresztmetszetek a végrehajtásban, egyszerűsödjön a végrehajtás az érdekelt felek és a szolgálatok számára, valamint fokozódjon az eredményközpontúság, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet 14 hatályon kívül kell helyezni és helyébe e rendeletnek kell lépnie.

(2)Az Unió általános költségvetésére (a továbbiakban: a költségvetés) alkalmazandó pénzügyi szabályok összetettségének csökkentése, valamint a vonatkozó szabályok egyetlen rendeletbe (a továbbiakban: egységes szabálykönyv) való belefoglalása érdekében az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet 15 hatályon kívül kell helyezni. Az áttekinthetőség érdekében az 1268/2012/EU rendelet főbb szabályait ebbe a rendeletbe, más szabályokat pedig a szolgálatoknak szóló iránymutatásokba kell belefoglalni.

(3)Az alapvető költségvetési elveket meg kell őrizni. Lehetőség szerint felül kell vizsgálni és egyszerűsíteni kell az alapelvektől való eltéréseket olyan meghatározott területeken, mint például a kutatás, a külső tevékenységek és a strukturális alapok, figyelembe véve, hogy azok továbbra is relevánsak-e, mekkora hozzáadott értéket jelentenek a költségvetés számára, és mekkora terhet rónak az érdekelt felekre.

(4)A már programozott összegeken felül az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II), az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz forrásainak legfeljebb 10 %-a felosztatlanul tartható a pénzügyi év elején, hogy jelentős, előre nem látható szükségletek, új válsághelyzetek vagy harmadik országokban bekövetkező jelentős politikai változások kezelése érdekében további finanszírozást tegyen lehetővé. Amennyiben e felosztatlan forrásokat az év folyamán nem kötik le, úgy azokat a Bizottság határozatával át kell vinni.

(5)Az átvitelre vonatkozó szabályokat egyértelműbben kell bemutatni és különbséget kell tenni az automatikus és a nem automatikus átvitel között.

(6)A költségvetés végrehajtásának optimalizálása érdekében fontos annak lehetővé tétele, hogy a külső címzett bevételeket át lehessen vinni és fel lehessen használni a következő programra vagy fellépésre. Biztosítani kell, hogy a belső címzett bevételeket csak egy évre lehessen átvinni, kivéve, ha ez a rendelet másként rendelkezik.

(7)A költségvetés végrehajtásának javítása érdekében az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó szabályoknak nagyobb rugalmasságot kell biztosítaniuk. Ennek érdekében fontos, hogy a Bizottság döntést hozhasson az operatív előirányzatok legfeljebb 10 %-ának az ugyanazon alap-jogiaktus által szabályozott címek közötti átcsoportosítására vonatkozóan. Az igazgatási támogatási sorokról a megfelelő operatív sorokra való átcsoportosítást is a Bizottságnak saját hatáskörében eljárva kell elvégeznie.

(8)A speciális eszközök végrehajtásának rugalmasabbá tétele érdekében egyszerűsíteni kell az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és az Európai Unió Szolidaritási Alapja igénybevételére és átcsoportosítására vonatkozó eljárásokat.

(9)A belső címzett bevételeket illetően az egyediség elvétől való eltérést kell bevezetni, hogy lehetővé váljon a rendelkezésre álló előirányzatok valamennyi típusának optimális felhasználása. Ebben a tekintetben, amennyiben nincsenek olyan azonosított igények, amelyek lehetővé teszik az ilyen bevételek felhasználását arra a célra, amelyre rendelték, lehetővé kell tenni más célokra való felhasználásukat.

(10)Lehetővé kell tenni, hogy az uniós intézmények az Unió számára tett bármilyen adományt elfogadhassanak.

(11)Olyan rendelkezést kell alkotni, amely lehetővé teszi, hogy jogi személyek promóciós vagy vállalati társadalmi felelősségvállalási célokból természetbeni szponzorálást nyújtsanak egy uniós eseményhez vagy tevékenységhez.

(12)Egyértelművé kell tenni a teljesítmény fogalmát az uniós költségvetés tekintetében. A teljesítményt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének közvetlen alkalmazásaként kell meghatározni. Az előirányzatok felhasználása során össze kell kapcsolni a teljesítményt, a célok kitűzését, a mutatókat, az eredményeket, valamint a gazdaságosságot, eredményességet és hatékonyságot. A különböző programok meglévő teljesítménykereteivel való összeütközés elkerülése érdekében a teljesítménnyel kapcsolatos terminológiára való hivatkozásokat a célkitűzésekre, valamint az azok megvalósításában elért előrehaladás nyomon követésére kell korlátozni.

(13)Az uniós jogszabályoknak magas színvonalúaknak kell lenniük, azokra a területekre kell összpontosulniuk, amelyeken a legnagyobb hozzáadott értéket teremtik az uniós polgárok számára, és a lehető leghatékonyabbak és legeredményesebbek az uniós szakpolitikák közös célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából 16 . E célkitűzések megvalósításában segíthet a jelentős kiadásokkal járó meglévő és új kiadási programok és tevékenységek értékelésnek való alávetése.

(14)Az EUMSZ 15. cikkében foglalt átláthatósági elv, amelynek értelmében az intézményeknek a lehető legnyitottabb módon kell működniük, a költségvetés végrehajtása terén megköveteli, hogy a polgárok tudomást szerezhessenek arról, hogy az Unió hol és milyen célokra fordítja a forrásokat. Az ilyen információk előmozdítják a demokratikus vitát, hozzájárulnak a polgárok uniós döntéshozatali eljárásban történő részvételéhez, és megerősítik az uniós kiadásokkal kapcsolatos intézményi kontrollt és alapos vizsgálatot. Az ilyen célokat az uniós források valamennyi címzettjével kapcsolatos információk – lehetőség szerint korszerű kommunikációs eszközök segítségével történő – közzététele révén kell megvalósítani, ami figyelembe veszi a címzettek bizalmassághoz és biztonsághoz fűződő jogos érdekeit, természetes személyek esetében pedig a magánélethez való jogot és személyes adataik védelmét. Ezért az arányosság elvével összhangban az intézményeknek szelektív megközelítést kell alkalmazniuk az információk közzététele terén. Használható információk nyújtása érdekében a közzétételre vonatkozó döntéseknek megfelelő szempontokon kell alapulniuk.

(15)A közvetlen végrehajtás keretében végrehajtott uniós források felhasználásával kapcsolatos információkat közzé kell tenni az intézmények honlapján, és azoknak tartalmazniuk kell legalább a címzett nevét és földrajzi helyét, az összeget, valamint a források célját. Az említett információknak olyan releváns kritériumokat kell figyelembe venniük, mint például a gyakoriság, az intézkedés típusa és jelentősége.

(16)Az uniós források címzettjeinek nevét és földrajzi helyét a nyilvános versenyeljárást követően odaítélt pénzdíjak, vissza nem térítendő támogatások és szerződések esetében kell közzétenni, ami különösen versenypályázatok, pályázati felhívások és ajánlati felhívások esetében jellemző; az ilyen közzététel során tiszteletben kell tartani az EUMSZ elveit és különösen az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét. Továbbá az ilyen közzétételnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a versenyben elutasított pályázók ellenőrizhessék a nyilvános kiválasztási eljárásokat.

(17)A természetes személyekre vonatkozó személyes adatok közzététele nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt a címzett a forrásokat felhasználja, így ezeket az adatokat két év után el kell távolítani. Ugyanez alkalmazandó az olyan jogi személyek személyes adataira, amelyek hivatalos megnevezésében természetes személy vagy személyek neve szerepel.

(18)Az e rendeletben felölelt esetek többségében a közzététel jogi személyeket érint.

(19)Amikor természetes személyekről van szó, e közzétételt csak az odaítélt összeg fontossága és a források legmegfelelőbb felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó igény közötti arányosság elvének tiszteletben tartásával lehet kilátásba helyezni. Természetes személyek esetében, a vonatkozó régió NUTS 2 szint szerinti közzététele megfelel a címzettek közzétételére vonatkozó célnak, biztosítja a különböző méretű tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmódot, és egyúttal tiszteletben tartja a címzettek magánélethez való jogát és különösen személyes adataik védelmét.

(20)Az ösztöndíjakkal és a leginkább rászoruló természetes személyeknek kifizetett egyéb közvetlen támogatásokkal kapcsolatos információknak továbbra is kivételt kell képezniük e közzététel alól.

(21)A címzettek közötti egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása érdekében a természetes személyekkel kapcsolatos információk közzétételét a tagállamok azon kötelezettségével összhangban is biztosítani kell, hogy magas fokú átláthatóságot garantáljanak azon szerződések esetében, amelyek meghaladják az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott összeget.

(22)A címzett nevét és földrajzi helyét, valamint a források összegét és célját nem kell közzétenni abban az esetben, ha az veszélyeztetheti a címzettnek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett sérthetetlenségét, vagy árthat a címzett jogos üzleti érdekeinek.

(23)Közvetett és megosztott végrehajtás esetén az uniós forrásokat végrehajtó személyeknek, szervezeteknek vagy kijelölt szerveknek kell rendelkezésre bocsátaniuk a címzettekre és a végső címzettekre vonatkozó információkat. Adott esetben az adatok részletességének mértékét és a kritériumokat az ágazatspecifikus szabályokban kell meghatározni és a pénzügyi keretpartnerségi megállapodásokban tovább lehet pontosítani. A Bizottságnak rendelkezésre kell bocsátania az arra a honlapra való hivatkozást, amelyen a címzettekre és a végső címzettekre vonatkozó információk megtalálhatók.

(24)A közvetlen és közvetett végrehajtás keretében végrehajtott pénzügyi eszközök adatainak fokozott olvashatósága és átláthatósága érdekében valamennyi jelentéstételi követelményt a költségvetési tervezethez csatolt egyetlen munkadokumentumba kell belefoglalni.

(25)Rendelkezni kell arról, hogy az igazgatási előirányzatok végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak lehetősége legyen szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat kötnie más intézményekkel, valamint arról, hogy ilyen szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthessenek az uniós intézmények szervezeti egységei, uniós szervek, európai hivatalok, az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának főtitkári hivatala is szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre, építési beruházásra vagy ingatlanszerződések végrehajtására vonatkozóan.

(26)Meg kell határozni az európai hivatalokat, és különbséget kell tenni az ilyen hivatalok kötelező és nem kötelező feladatai között. Lehetőséget kell nyújtani az uniós intézmények, az uniós szervek és egyéb európai hivatalok számára, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört átruházzák az európai hivatal igazgatójára. Az európai hivataloknak rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel is, hogy szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat kössenek szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre, építési beruházásra vagy ingatlanszerződések végrehajtására vonatkozóan. Meg kell határozni a számviteli nyilvántartásra vonatkozó különleges szabályokat, olyan rendelkezéseket, amelyek felhatalmazzák a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét, hogy feladatai egy részét átruházza az említett hivatalok személyzetére, valamint a működési eljárásokat azon bankszámlák tekintetében, amelyeknek a Bizottság nevében való megnyitására az európai hivatalok engedélyt kaphatnak.

(27)A végrehajtó ügynökségek költséghatékonyságának javítása érdekében és az egyéb uniós szervekkel kapcsolatban szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét megbízzák a végrehajtó ügynökség számvitelért felelős tisztviselője feladatainak egészével vagy egy részével.

(28)Jogbiztonsági okokból egyértelművé kell tenni, hogy a végrehajtó ügynökségek igazgatói megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, amikor az ügynökségükre átruházott programok operatív előirányzatait kezelik. Az egyes támogató szolgáltatások globális központosításából származó hatékonyságnövelés teljes hatásának kifejtése érdekében kifejezetten meg kell említeni, hogy a végrehajtó ügynökségek végrehajthatnak igazgatási kiadásokat.

(29)Meg kell állapítani a pénzügyi szereplők – különösen az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők – hatásköreire és feladataira vonatkozó szabályokat.

(30)Az Európai Parlamentet és a Tanácsot két héten belül tájékoztatni kell a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő, a belső ellenőr és a számvitelért felelős tisztviselő kinevezéséről, illetőleg megbízatásának megszűnéséről.

(31)Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek teljes körű felelősséget kell vállalniuk a hatáskörükbe tartozó valamennyi bevételi és kiadási műveletre vonatkozóan, a belső kontrollrendszer tekintetében is, és felelősségre vonhatónak kell lenniük cselekedeteikért, adott esetben fegyelmi eljárás keretében is.

(32)Következésképpen meg kell állapítani a feladatokat, a felelősségi kört, valamint a betartandó eljárási elveket is. Rendelkezni kell továbbá arról, hogy a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő és annak személyzete megkapja az ellenőrzési normákat és a vonatkozó módszereket és technikákat érintő információkat, valamint hogy intézkedéseket hoznak a kontrollrendszer működésének biztosítása érdekében, amelynek a kizárólag a pénzügyi ellenőrzésre alkalmazandó különleges szakmai normák létrehozására irányuló kötelezettség helyébe kell lépnie. A vállalt feladatokról az intézmény részére készített éves jelentésben számolnak be, és a jelentés tartalmazza azokat a pénzügyi és irányítási információkat, amelyek a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatainak ellátásáról szóló megbízhatósági nyilatkozat alátámasztásához szükségesek, beleértve az elvégzett műveletek átfogó teljesítményére vonatkozó információkat is. Meg kell őrizni az elvégzett műveletekhez kapcsolódó igazoló dokumentumokat. Végezetül, tekintettel arra, hogy a tárgyalásos közbeszerzési eljárások eltérést jelentenek a szokásos odaítélési eljárásoktól, azok valamennyi formájáról az intézmény részére külön jelentést kell készíteni, és azokról közleményt kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(33)Figyelembe kell venni az uniós küldöttségek vezetői vagy távollétük esetén helyetteseik közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként betöltött kettős szerepét, egyrészt az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: EKSZ) vonatkozásában, másrészt – az operatív előirányzatok tekintetében – a Bizottság vonatkozásában.

(34)A Bizottság csak azokban a helyzetekben ruházhatja át a saját szakaszának operatív előirányzatait érintő költségvetés-végrehajtási hatásköröket a küldöttségvezető-helyettesre, amelyekben e feladatoknak a küldöttségvezető-helyettes általi ellátása szigorúan az üzletmenet-folytonosság biztosításához szükségesek a küldöttségvezető távollétében. A küldöttségvezető-helyettes e hatásköröket nem gyakorolhatja rendszeresen vagy belső munkamegosztási okok miatt.

(35)A számvitelért felelős tisztviselő továbbra is felelős a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedéséért és a követelések beszedéséért. A számvitelért felelős tisztviselő kezeli a pénztárat, a bankszámlákat és harmadik felek állományait, ő vezeti az elszámolásokat, és ő felelős az intézmény pénzügyi kimutatásainak összeállításáért. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az egyetlen személy, aki jogosult a számviteli szabályok és a harmonizált számlatükör megállapítására, míg a többi uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselői saját intézményük számviteli eljárásait határozzák meg.

(36)Meg kell határozni továbbá a számvitelért felelős tisztviselő kinevezésével és megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályokat.

(37)A számvitelért felelős tisztviselőnek eljárásokat kell kialakítania annak biztosítására, hogy a készpénzgazdálkodással kapcsolatos igények kielégítésére nyitott számlák és az előlegszámlák ne mutassanak passzívumot.

(38)Továbbá meg kell állapítani a rendes költségvetési eljárás alól kivételt jelentő irányítási rendszer részét képező előlegszámlák alkalmazásának feltételeit, az előlegszámla-kezelők, továbbá az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő előlegszámlák ellenőrzésével kapcsolatos feladataival és felelősségi körével együtt. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot értesíteni kell a kinevezésekről, illetve a megbízatások megszűnéséről. A hatékonyság érdekében előlegszámlákat kell létrehozni a küldöttségeken a költségvetés Bizottságra és EKSZ-re vonatkozó szakaszaiból származó előirányzatok tekintetében egyaránt. Meghatározott feltételek mellett lehetővé kell tenni, hogy az uniós küldöttségeken előlegszámlákat alkalmazzanak korlátozott összegek költségvetési eljárás keretében történő kifizetésére. Az előlegszámla-kezelők kinevezése tekintetében szükségesnek bizonyult, hogy a Bizottság alkalmazottjai közül is kiválaszthassák őket a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén, amennyiben nincs a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, rendelkezésre álló bizottsági alkalmazott.

(39)Azon helyzet figyelembevétele érdekében, amikor a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén nincs a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, rendelkezésre álló bizottsági alkalmazott, valamint az azzal kapcsolatos technikai nehézségek figyelembevétele érdekében, hogy az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek valamennyi jogi kötelezettségvállalást alá kell írnia, az említett területen lehetővé kell tenni a Bizottság alkalmazottjai számára, hogy legfeljebb 2500 EUR összegig aláírják az olyan, nagyon alacsony értékű jogi kötelezettségvállalásokat, amelyek az előlegszámláról végrehajtott kifizetésekhez kapcsolódnak, valamint lehetővé kell tenni az uniós küldöttségek vezetői és azok helyettesei számára, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítására jogi kötelezettségvállalást írjanak alá.

(40)Feladataik és felelősségi körük meghatározását követően az egyes pénzügyi szereplők csak az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított feltételek szerint vonhatók felelősségre. Az uniós intézményeknél létrehozták a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testületeket, azonban a hozzájuk benyújtott ügyek korlátozott száma miatt és hatékonysági okokból feladataikat át kell adni az újonnan alapított intézményközi testületnek, amelyet azért hoztak létre, hogy megvizsgálja a kéréseket és ajánlásokat tegyen a Bizottság vagy egyéb uniós intézmény és szerv által a testülethez továbbított közigazgatási szankciók (kizárás és pénzügyi szankciók) kiszabására vonatkozóan. Ezen átadás célja továbbá a párhuzamosságok elkerülése és az egymásnak ellentmondó ajánlások vagy vélemények kockázatainak enyhítése olyan ügyekben, amelyben gazdasági szereplő és uniós alkalmazott is érintett. Meg kell őrizni azt az eljárást, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő megerősítést kérhet olyan utasításokkal kapcsolatban, amelyeket az említett tisztviselő szabálytalannak vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével ellentétesnek talál, és így mentesülhet minden felelősség alól. E testület összetételét módosítani kell, amikor ezt a szerepet tölti be.

(41)A bevételek tekintetében kezelni kell az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi rendelet által szabályozott saját források negatív kiigazításait. A saját források különleges esete kivételével, az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó feladatokat és kontrollokat az eljárás különböző szakaszaiban fenn kell tartani, amelyek a következők: a követelések becsült összegének megállapítása, beszedési utalvány, a terhelési értesítés feladása a kötelezett részére a követelés megállapításáról, az esetleges késedelmi kamat kiszámítása, és végül, szükség esetén, a bevételek hatékony beszedése érdekében a jogos követelések elengedése a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartását garantáló követelményeknek megfelelően.

(42)Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek teljesen vagy részben el kell állnia egy megállapított követelés beszedésétől, amennyiben a kötelezett a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fizetésképtelenségi eljárások valamelyikében vesz részt, különösen bíróság által jóváhagyott megállapodások, kényszeregyezségek és hasonló eljárások esetében.

(43)Különös rendelkezéseket kell alkalmazni a követelések becsült összegének kiigazítására vagy törlésére vonatkozó eljárásra.

(44)A pénzügyi piacok legutóbbi fejleményei és az EKB által az irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott kamatláb miatt felül kell vizsgálni a pénzbírságokra és egyéb büntetésekre vonatkozó kamatlábat érintő rendelkezéseket, valamint rendelkezni kell a negatív kamatláb esetén alkalmazandó szabályokról.

(45)Az intézmények által az EUMSZ vagy az Euratom-Szerződés értelmében kiszabott pénzbírságokból vagy egyéb büntetésekből álló követelések sajátos jellegének figyelembevétele érdekében különös rendelkezéseket kell alkotni az esedékes, de még nem befizetett összegekre alkalmazandó kamatlábakra vonatkozóan, amennyiben az ilyen összegeket az Európai Unió Bírósága megemeli.

(46)Pontosítani kell, és meg is kell erősíteni a beszedés szabályait. Különösen meg kell határozni, hogy a számvitelért felelős tisztviselő olyan összegek esetében is beszámítással szedi be az összegeket, amelyekkel a kötelezett egy végrehajtó ügynökség felé tartozik, amikor a végrehajtó ügynökség az uniós költségvetést hajtja végre.

(47)A jogbiztonság érdekében meg kell határozni a terhelési értesítés küldésekor előforduló késedelmekre vonatkozó szabályokat.

(48)Az eszközkezelés biztosítása és ezzel egyidejűleg pénzügyi hozam elérése érdekében az ideiglenesen beszedett összegeket, például a versenypolitikával kapcsolatos vitatott pénzbírságokat, számviteli értelemben vett pénzügyi eszközökbe kell befektetni, és meg kell határozni, hogy az ilyen befektetésekből keletkező kamatokat mely célhoz kötik. Mivel a Bizottság nem az egyetlen intézmény, amely pénzbírságok vagy egyéb büntetések kiszabására jogosult, meg kell állapítani a többi intézmény által kiszabott pénzbírságokat vagy egyéb büntetéseket érintő rendelkezéseket, valamint az ezek beszedésére vonatkozó szabályokat, amelyeknek egyenértékűnek kell lenniük a Bizottság által kiszabott pénzbírságokra vagy büntetésekre vonatkozókkal.

(49)Annak biztosításához, hogy a Bizottság a finanszírozási határozatok elfogadásához szükséges valamennyi információval rendelkezik, meg kell állapítani a vissza nem térítendő támogatásokról, közbeszerzésekről, vagyonkezelői alapokról, pénzdíjakról, pénzügyi eszközökről, támogatásötvözési keretekről és költségvetési garanciákról szóló finanszírozási határozatok tartalmára vonatkozó minimumkövetelményeket. Ugyanakkor annak érdekében, hogy hosszabb távú perspektívát nyújtsanak a potenciális címzetteknek, lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozatokat több mint egy évre fogadják el, a végrehajtást azonban az adott évi költségvetési előirányzatok rendelkezésre állásától tegyék függővé. A hosszabb távú perspektíva lehetővé tétele érdekében csökkenteni kell a finanszírozási határozathoz szükséges elemek számát. Az egyszerűsítés érdekében a finanszírozási határozatnak ugyanakkor éves vagy többéves programnak kell minősülnie. Mivel a 69. és 70. cikkben említett szerveknek nyújtott hozzájárulást az éves költségvetés már megállapította, e tekintetben nem kell külön finanszírozási határozatot elfogadni.

(50)Ami a kiadásokat illeti, a költségvetés-végrehajtás különböző szakaszaira vonatkozó egyértelmű keret megállapítása érdekében pontosítani kell a finanszírozási határozatok, a globális kötelezettségvállalások és az egyéni kötelezettségvállalások közötti kapcsolatot, valamint a kiadásokra vállalt költségvetési és jogi kötelezettség fogalmát.

(51)Különösen az uniós küldöttségek és képviseletek által kötött jogi kötelezettségvállalások számának és az általuk tapasztalt árfolyam-ingadozásoknak a figyelembevétele érdekében az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokat olyan esetekben is lehetővé kell tenni, amelyekben a végső címzettek és az összegek ismertek.

(52)A külső tevékenységek végrehajtására rendelkezésre álló előirányzatok jobb felhasználása érdekében el kell törölni azt a határidőt, ameddig a globális költségvetési kötelezettségvállalás alapján egyéni jogi kötelezettségvállalást lehet tenni, valamint azt a kötelezettséget, hogy az n+1. év december 31-ig meg kell kötni a hozzájárulási megállapodást azokban az esetekben, amelyekben a harmadik országgal kötött finanszírozási megállapodás a hozzájárulási megállapodást is lefedő globális költségvetési kötelezettségvállalást is jelenti.

(53)Az engedélyezésre jogosult tisztviselők által teljesíthető kifizetések tipológiája tekintetében pontosítani kell a kifizetések különböző típusait a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban. Tovább kell pontosítani az előfinanszírozási kifizetések elszámolására vonatkozó szabályokat, különösen olyan helyzetekre vonatkozóan, amikor az időközi elszámolás nem lehetséges. Ennek érdekében az aláírt jogi kötelezettségvállalásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk.

(54)E rendeletnek elő kell írnia, hogy a kifizetéseket meghatározott határidőn belül teljesíteni kell, valamint hogy e határidő elmulasztása esetén a hitelezők a költségvetésre terhelendő késedelmi kamatra jogosultak, a tagállamok, illetve immáron az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) kivételével.

(55)A kiadások validálását és engedélyezését érintő rendelkezéseket egy cikkben kell egységesíteni, valamint meg kell határozni a kötelezettségvállalások visszavonásának fogalmát. Mivel a tranzakciókat számítógépes rendszerekben végzik, a „»kifizethető« jelzéssel ellátott utalvány aláírása” fogalma helyébe – korlátozott számú esetek kivételével – a „biztonságos elektronikus aláírás” lépett. Pontosítani kell továbbá azt, hogy a kiadások validálása valamennyi elszámolható költségre vonatkozik, vagyis azokra is, amelyek nem kapcsolódnak kifizetési kérelemhez, mint például előfinanszírozás elszámolása esetén.

(56)Az összetettség csökkentése, a meglévő szabályok észszerűsítése és e rendelet olvashatóságának javítása érdekében egynél több költségvetés-végrehajtási eszközre vonatkozó közös szabályokat kell megállapítani. Ezen okokból egyes rendelkezéseket össze kell vonni, más rendelkezések szövegét és hatályát össze kell hangolni, valamint el kell hagyni a szükségtelen ismétléseket és kereszthivatkozásokat.

(57)Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a teljesítményre és az eredményekre. Ezért a már jól bevált uniós hozzájárulási formák (a ténylegesen felmerült elszámolható költségek visszatérítése, egységköltség, egyösszegű átalány és átalányfinanszírozás) mellett meg kell határozni a releváns műveletek költségeihez nem kapcsolódó további finanszírozási formát. Ezt a finanszírozási formát vagy bizonyos feltételek előzetes teljesítésére, vagy a korábban megállapított mérföldkövekre való hivatkozás, illetve teljesítménymutatók révén mért eredmények megvalósítására kell alapozni.

(58)Amennyiben a Bizottság az uniós források címzettjeinek működési és pénzügyi kapacitását, illetve azok rendszereit és eljárásait értékeli, úgy átvehet más szervezetek vagy donorok – például nemzetközi szervezetek – által végzett értékeléseket annak elkerülése érdekében, hogy ugyanazt a címzettet kétszer értékeljék. A más szervezetek által elvégzett értékelések átvételének lehetőségét akkor kell alkalmazni, ha ezeket az értékeléseket az alkalmazandó végrehajtási módszerre vonatkozóan e rendeletben megállapított feltételekkel egyenértékű feltételek alapján végezték. Ezért annak elősegítése érdekében, hogy a donorok átvegyék egymás értékeléseit, a Bizottságnak ösztönöznie kell a nemzetközileg elfogadott standardok, illetve a nemzetközi bevált módszerek elismerését.

(59)El kell kerülni továbbá, hogy az uniós források címzettjei tekintetében különböző szervezetek több alkalommal is könyvvizsgálatot végezzenek e források felhasználására vonatkozóan. Ezért meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy támaszkodni lehessen független ellenőrök által végzett könyvvizsgálatokra, feltéve, hogy azok a nemzetközileg elfogadott standardokon alapulnak, megalapozott bizonyosságot nyújtanak, valamint a könyvvizsgálatokat az uniós hozzájárulás felhasználását ismertető pénzügyi kimutatásokra és jelentésekre vonatkozóan elvégezték. Ezt követően e könyvvizsgálatoknak kell az uniós források felhasználásra vonatkozó átfogó bizonyosság alapjául szolgálniuk.

(60)Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy kérhessék a megosztott végrehajtás keretében részükre allokált források uniós szintre való átcsoportosítását és Bizottság általi közvetlen vagy közvetett végrehajtását, lehetőség szerint az érintett tagállam javára. Ez optimalizálná e források felhasználását, valamint az e rendelet vagy ágazatspecifikus rendeletek, többek között az ESBA-rendelet értelmében létrehozott eszközök alkalmazását, amelyekre a tagállamok e források átcsoportosítását kérnék. Ezen eszközök hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében elő kell írni, hogy amennyiben a forrásokat az e rendelet vagy ágazatspecifikus rendeletek, többek között az ESBA-rendelet értelmében létrehozott eszközökre csoportosítják át, az említett rendeletek szabályai alkalmazandók.

(61)Az uniós források címzettjeivel való hosszú távú együttműködési mechanizmus kialakítása érdekében rendelkezni kell pénzügyi keretpartnerségi megállapodások aláírásának lehetőségéről. A pénzügyi keretpartnerségeket vissza nem térítendő támogatások vagy az uniós forrásokat végrehajtó szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások révén kell végrehajtani. Ennek érdekében meg kell határozni az ilyen megállapodások minimális tartalmi követelményeit. A pénzügyi keretpartnerségek nem korlátozhatják jogtalanul az uniós forrásokhoz való hozzáférést.

(62)A különböző költségvetés-végrehajtási eszközök (például vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, közvetett végrehajtás, pénzdíjak stb.) között össze kell hangolni az uniós hozzájárulás felfüggesztésére, megszüntetésére és csökkentésére vonatkozó feltételeket és eljárásokat. Meg kell határozni az ilyen felfüggesztés, megszüntetés vagy csökkentés indokait.

(63)E rendeletnek szabványos határidőket kell megállapítania az uniós hozzájárulásokkal kapcsolatos dokumentumok címzettek általi megőrzésére vonatkozóan eltérő vagy aránytalan szerződési feltételek elkerülése érdekében, de egyúttal a Bizottságnak, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) és a Számvevőszéknek elegendő időt hagyva az ilyen adatokhoz való hozzáférés megszerzésére, valamint az utólagos ellenőrzések elvégzésére. Ezenfelül a résztvevőket és címzetteket együttműködésre kell kötelezni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében.

(64)Annak érdekében, hogy elegendő információ álljon a résztvevők és a címzettek rendelkezésére, valamint annak biztosítására, hogy a résztvevők és a címzettek gyakorolhassák a védelemhez való jogukat, e rendeletnek lehetővé kell tennie a résztvevők és a címzettek számára, hogy a jogaikat hátrányosan befolyásoló bármely intézkedés elfogadását megelőzően benyújtsák észrevételeiket, valamint hogy tájékoztatást kapjanak az ilyen intézkedésekkel szembeni jogorvoslati lehetőségeikről.

(65)Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy egységes korai felismerési és kizárási rendszert.

(66)A korai felismerési és kizárási rendszer alkalmazandó a résztvevőkre, a címzettekre, azon szervezetekre, amelyek kapacitására a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni kíván, egy szerződő fél alvállalkozójára, uniós forrásban részesülő bármely személyre vagy szervezetre, amennyiben a költségvetést közvetett végrehajtás keretében hajtják végre, közvetlenül végrehajtott pénzügyi eszközök keretében uniós forrásban részesülő bármely személyre vagy szervezetre, valamint a költségvetést megosztott végrehajtás keretében végrehajtó szervezetek résztvevőire vagy címzettjeire.

(67)Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy személynek vagy szervezetnek a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisában való nyilvántartására irányuló döntést egy olyan természetes vagy jogi személy kizárást indokoló helyzetei alapján hoznak meg, aki vagy amely az említett személy vagy szervezet ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének tagja, illetve aki vagy amely az említett személy vagy szervezet tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, vagy egy olyan természetes vagy jogi személy kizárást indokoló helyzetei alapján hoznak meg, aki vagy amely az említett személy vagy szervezet kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozik, vagy egy olyan természetes személy kizárást indokoló helyzetei alapján hoznak meg, aki lényeges az odaítélés vagy a jogi kötelezettség végrehajtása szempontjából, az adatbázisban nyilvántartott információk magukban foglalják az e személyeket érintő információkat.

(68)Egy személynek vagy szervezetnek az odaítélési eljárásokban való részvételből történő kizárására, illetve a pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatot, valamint a kapcsolódó információk közzétételére vonatkozó határozatot az igazgatási ügyekben meglévő autonómiájára tekintettel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell meghoznia. Jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában, valamint súlyos szerződésszegés esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a testület előzetes jogi minősítésen alapuló ajánlásának figyelembevételével kell meghoznia a határozatát. A testületnek a kizárás időtartamát is mérlegelnie kell olyan esetekben, amikor a jogerős ítélet vagy a jogerős közigazgatási határozat az időtartamról nem rendelkezett.

(69)A testület szerepe a kizárási rendszer koherens működésének biztosítása kell hogy legyen. A testületnek egy állandó elnökből, a Bizottság képviselőiből és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő képviselőjéből kell állnia.

(70)Az előzetes jogi minősítés nem akadályozza a tagállamok illetékes hatóságait az érintett személy vagy szervezet magatartásának a nemzeti jog alapján történő végső értékelésében. Ezért a testület ajánlását és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozatát a végső értékelés megküldését követően felül kell vizsgálni.

(71)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek akkor is ki kell zárnia egy személyt vagy szervezetet, ha súlyos szakmai kötelezettségszegés, társadalombiztosítási járulékfizetési vagy adófizetési kötelezettség szándékos vagy nem szándékos elmulasztása, a költségvetést sértő csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, terrorizmussal összefüggő bűncselekmények, gyermekmunka, illetve az emberkereskedelem egyéb formái vagy szabálytalanság esetén jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat született. Az érintett személyt vagy szervezetet jogi kötelezettségvállalás súlyos megszegése vagy csőd esetén is ki kell zárni.

(72)Amikor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy személy vagy szervezet kizárásáról, pénzügyi szankció kiszabásáról, ezek közzétételéről vagy egy személy vagy szervezet elutasításáról határoz, be kell tartania az arányosság elvét, figyelembe véve különösen a helyzet súlyosságát, annak költségvetési hatását, a szóban forgó magatartás óta eltelt időt, a magatartás fennállásának időtartamát és ismételt előfordulását, a szándékosságot vagy a gondatlanság mértékét, valamint a személynek vagy szervezetnek az érintett illetékes hatósággal való együttműködési készségét és hozzájárulását a vizsgálathoz.

(73)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára biztosítani kell egy személy vagy szervezet kizárásának lehetőségét olyan esetben, amikor az említett gazdasági szereplő kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó valamely természetes vagy jogi személy csődben vagy más hasonló fizetésképtelen helyzetben van, illetve e természetes vagy jogi személy nem teljesíti a társadalombiztosításijárulék-fizetési vagy adófizetési kötelezettségeit, és ez a helyzet befolyásolja a gazdasági szereplő pénzügyi helyzetét.

(74)Nem hozható kizáró határozat egy személlyel vagy szervezettel szemben, ha korrekciós intézkedések meghozatalával bizonyította a megbízhatóságát. Az említett lehetőség nem alkalmazható a legsúlyosabb bűncselekmények esetében.

(75)Az arányosság elve alapján meg kell különböztetni azokat az eseteket, amikor a pénzügyi szankció a kizárás alternatívájaként szabható ki, azoktól, ahol az érintett címzett úgy kísérelt meg jogosulatlanul uniós forráshoz jutni, hogy e magatartásának a súlyossága a pénzügyi szankció és kizárás együttes alkalmazását alapozza meg a kellő visszatartó erő érdekében. Meg kell határozni továbbá az ajánlatkérő szerv által előírható pénzügyi szankció legalacsonyabb és legmagasabb összegét.

(76)Pénzügyi szankció kizárólag a címzettre szabható ki, a résztvevőre nem, mivel a kiszabandó pénzügyi szankció összegét a szóban forgó jogi kötelezettségvállalás értéke alapján számítják ki.

(77)Hangsúlyozni kell, hogy a közigazgatási és/vagy pénzügyi szankciók jogszabályi alkalmazásának lehetősége független a szerződésben előírt szankciók, például kötbér alkalmazásának lehetőségétől.

(78)A kizárás időtartamát a 2014/24/EU irányelvben foglaltakhoz 17 hasonlóan korlátozni kell, és annak tiszteletben kell tartania az arányosság elvét.

(79)Meg kell határozni a közigazgatási szankciók kivetésének kezdő időpontját és elévülésük időtartamát.

(80)Lehetővé kell tenni a kizárás és a pénzügyi szankció visszatartó erejének fokozását. Ezt a visszatartó erőt a kizárásra és/vagy a pénzügyi szankcióra vonatkozó információk közzétételének lehetőségével kell fokozni, teljes körűen tiszteletben tartva azonban a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6), valamint a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) foglalt adatvédelmi előírásokat. Ennek elő kell segítenie azt, hogy ugyanaz a magatartás ne ismétlődjön meg. Meg kell határozni, hogy az információk a jogbiztonság érdekében és az arányosság elvével összhangban milyen helyzetekben nem tehetők közzé. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a mérlegelés során figyelembe kell vennie a testület esetleges ajánlását. Természetes személyek esetében a személyes adatokat csak rendkívüli esetekben szabad közzétenni, amennyiben ezt a magatartás súlya vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatása indokolja.

(81)A kizárásra vagy pénzügyi szankcióra vonatkozó információt csak súlyos szakmai kötelezettségszegés, csalás, a költségvetésből finanszírozott szerződésben foglalt főbb kötelezettségek teljesítésében mutatkozó jelentős hiányosság vagy szabálytalanság esetén indokolt közzétenni.

(82)A kizáró okokat egyértelműen el kell határolni az egy adott eljárás során lehetséges elutasításhoz vezető szempontoktól.

(83)Központosítani kell a kockázatok korai felismerésére és egy személy vagy szervezet közigazgatási szankciókkal való sújtására vonatkozó információkat. Ebből a célból a vonatkozó információkat a Bizottság, mint a központosított rendszer tulajdonosa által felállított és működtetett adatbázisban kell tárolni. A rendszernek a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a személyes adatok védelmének teljes körű tiszteletben tartásával kell működnie.

(84)Bár a korai felismerési és kizárási rendszer felállítása és működtetése a Bizottság feladata, a többi intézménynek és szervnek, valamint a költségvetést közvetlen, megosztott és közvetett végrehajtás keretében végrehajtó minden szervezetnek részt kell vennie az említett rendszerben azáltal, hogy megküldi a Bizottságnak a releváns információkat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a testületnek garantálnia kell a gazdasági szereplők védelemhez való jogát. Ugyanezt a jogot kell biztosítani egy személy vagy szervezet számára a korai felismeréssel kapcsolatban is, amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan intézkedést szándékozik hozni, amely sértheti az érintett személy vagy szervezet jogait. Az Unió pénzügyi érdekeit sértő olyan csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység esetén, amelyről még nem született jogerős ítélet, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a testületnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy elhalassza a személy vagy szervezet számára az észrevételei megtételére biztosítandó lehetőséget. Az ilyen halasztás csak abban az esetben lehet indokolt, ha a vizsgálat titkosságának megőrzése iránti lényeges jogos érdek áll fenn.

(85)Az Európai Unió Bíróságának – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 261. cikkével összhangban – korlátlan joghatósággal kell rendelkeznie az e rendelet alapján kivetett szankciók tekintetében.

(86)Annak érdekében, hogy valamennyi végrehajtási mód esetén érvényesülhessen az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, megosztott és közvetett irányítás esetén a költségvetés végrehajtásában részt vevő szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben figyelembe vegyék az engedélyezésre jogosult tisztviselők által uniós szinten elrendelt kizárásokat.

(87)Ennek a rendeletnek elő kell mozdítania az e-kormányzat célkitűzését, és különösen az elektronikus adatok használatát az intézmények és harmadik felek közötti információcsere során.

(88)A szilárd jogi megalapozás érdekében az elektronikus információcsere és a dokumentumok elektronikus benyújtása irányába tett, jelentős egyszerűsítést képviselő lépéseket az alkalmazandó rendszerek elfogadására vonatkozó egyértelmű feltételeknek kell kísérniük, ezzel párhuzamosan pedig meg kell őrizni az uniós források irányításának rugalmasságát a résztvevők, a címzettek és az engedélyezésre jogosult tisztviselők tekintetében az e rendeletben előírtak szerint.

(89)Szabályokat kell meghatározni a közbeszerzés, a támogatás-odaítélési eljárás és a pénzdíjas versenypályázat során a pályázati dokumentumokat értékelő bizottság összetétele és feladatai tekintetében. A bizottság állhat külső szakértőkből, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik.

(90)A jó közigazgatás elvével összhangban az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek pontosítást vagy hiánypótlást kell kérnie az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása mellett és a pályázati dokumentumok lényeges módosítása nélkül. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ettől csak kellően indokolt esetekben tekinthet el. Ezenfelül az engedélyezésre jogosult tisztviselő kijavíthat nyilvánvaló elírásokat, illetve felkérheti a résztvevőt ezek kijavítására.

(91)A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás értelmében lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság megvédje magát azáltal, hogy előfinanszírozás kifizetésekor garanciát kér. A szerződő feleket és a kedvezményezetteket terhelő garancianyújtási követelmény nem lehet automatikus, hanem azt kockázatelemzéstől kell függővé tenni. Amennyiben a végrehajtás folyamán az engedélyezésre jogosult tisztviselő észleli, hogy egy kezes az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban már nem bocsáthat ki garanciát, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kérnie kell a garancia pótlását.

(92)A közvetlen és a közvetett végrehajtásra vonatkozó eltérő szabályok – különösen a költségvetés-végrehajtási feladatok meghatározása – zavart teremtettek és maguk után vonták a minősítések hibáinak kockázatát mind a Bizottság, mind a partnerek tekintetében, és ezért ezeket egyszerűsíteni kell és össze kell hangolni.

(93)Az előzetes pillérértékelésre vonatkozó rendelkezéseket felül kell vizsgálni, hogy a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben támaszkodhasson a partnerek azon rendszereire és eljárásaira, amelyek a Bizottság által alkalmazottakkal egyenértékűnek bizonyultak. Ezenfelül pontosítani kell, hogy amennyiben az értékelés olyan területeket tár fel, amelyeken a kialakított eljárások nem elegendőek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, a Bizottság hozzájárulási megállapodásokat írhat alá, ezzel párhuzamosan pedig kiegészítő felügyeleti intézkedéseket hozhat. Pontosítani kell továbbá azokat a területeket, amelyeken a Bizottság nem ír elő pillérértékelést a hozzájárulási megállapodás aláírása érdekében.

(94)Jelezni kell, hogy az uniós költségvetést végrehajtó szervezetek díjazásának – adott esetben és amennyiben lehetséges – a teljesítményen kell alapulnia.

(95)A Bizottság finanszírozási megállapodások révén köt partnerséget harmadik országokkal. Pontosítani kell a finanszírozási megállapodás tartalmát különösen azon részek tekintetében, amelyeket a harmadik ország hajt végre közvetett végrehajtással.

(96)El kell ismerni a támogatásötvözési keretek sajátos jellegét, amelyeknél a Bizottság a saját hozzájárulását pénzügyi intézmények hozzájárulásaival ötvözi, és pontosítani kell a pénzügyi eszközökről szóló X. cím alkalmazását.

(97)Az uniós intézmények által saját felelősségükre odaítélt közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó közbeszerzési szabályoknak és elveknek a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 18 és a 2014/24/EU irányelvben foglalt szabályokon kell alapulniuk.

(98)Vegyes szerződések esetében pontosítani kell az ajánlatkérő szerveknek az alkalmazandó szabályok meghatározására vonatkozó módszerét.

(99)A 2014/24/EU irányelvben megállapított értékhatárok feletti és alatti, valamint az említett irányelv hatálya alá nem tartozó szerződések esetében pontosítani kell a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges, előzetes és utólagos közzétételi intézkedéseket.

(100)E rendeletnek értékhatároktól függetlenül tartalmaznia kell az uniós intézmények rendelkezésére álló közbeszerzési eljárások teljes körű felsorolását.

(101)Az igazgatási egyszerűsítés érdekében és a kis- és középvállalkozások részvételének ösztönzése érdekében rendelkezni kell a közepes értékű szerződésekre vonatkozó tárgyalásos eljárásról.

(102)A 2014/24/EU irányelvhez hasonlóan e rendeletnek lehetővé kell tennie a közbeszerzési eljárás megindítása előtti piaci konzultációt. Annak biztosítása érdekében, hogy az innovációs partnerséget kizárólag akkor alkalmazzák, amikor a kívánt termék nem létezik a piacon, e rendeletben elő kell írni, hogy innovációs partnerség alkalmazását megelőzően előzetes piaci konzultációt kell lefolytatni.

(103)Pontosítani kell azt, hogy az ajánlatkérő szervek milyen módon járulhatnak hozzá a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, miközben biztosítják, hogy a szerződéseik az ár-érték arány szempontjából a legelőnyösebbek legyenek, különösen bizonyos jelölések előírása és/vagy a megfelelő odaítélési módszerek alkalmazása révén.

(104)Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők a szerződések teljesítése során megfeleljenek az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, kollektív szerződésekben vagy a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt, alkalmazandó szociális és környezetvédelmi nemzetközi egyezményekben előírt környezetvédelmi, szociális és munkajogi előírásoknak, ezeknek az előírásoknak szerepelniük kell az ajánlatkérő szerv által meghatározott minimumkövetelmények között, és be kell épülniük az ajánlatkérő szerv által aláírt szerződésekbe.

(105)Azonosítani kell és külön kell kezelni az általánosan összeférhetetlenségnek nevezett különböző helyzeteket. Az „összeférhetetlenség” fogalma csak arra az esetre használandó, amikor a költségvetés végrehajtásáért, ellenőrzéséért vagy kontrolljáért felelős szervezet vagy személy, illetve valamely európai uniós intézmény tisztviselője vagy alkalmazottja kerül ilyen helyzetbe. Ha valamely gazdasági szereplő tesz kísérletet az eljárás jogosulatlan befolyásolására vagy bizalmas információ megszerzésére, azt súlyos szakmai kötelezettségszegésnek kell tekinteni. Ezenkívül a gazdasági szereplők lehetnek olyan helyzetben, amikor szakmai érdekellentét miatt nem lehet kiválasztani őket a szerződés teljesítésére. Így például egy vállalkozás nem értékelhet olyan projektet, amelyben maga is részt vett, vagy egy könyvvizsgáló nem ellenőrizhet olyan elszámolásokat, amelyeket korábban maga hitelesített.

(106)A 2014/24/EU irányelvvel összhangban lehetővé kell tenni, hogy bármilyen sorrendben végre lehessen hajtani egy adott gazdasági szereplő ellenőrzését a kizárás tekintetében, a kiválasztási és odaítélési feltételek alkalmazását, valamint a közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelés ellenőrzését. Ennek eredményeként lehetővé kell válnia, hogy az ajánlatokat az odaítélési szempontok alapján, az adott ajánlattevőnek a kizáró okok vagy kiválasztási szempontok szerinti előzetes ellenőrzése nélkül utasítsák el.

(107)A szerződést a 2014/24/EU irányelv 67. cikkével összhangban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján kell odaítélni. Egyértelművé kell tenni, hogy a kiválasztási szempontok szigorúan a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők értékeléséhez, az odaítélési szempontok pedig szigorúan az ajánlatok értékeléséhez kapcsolódnak.

(108)Az uniós közbeszerzési eljárásoknak biztosítaniuk kell az uniós források eredményes, átlátható és megfelelő felhasználását. Ennek kapcsán az elektronikus közbeszerzésnek hozzá kell járulnia az uniós források jobb felhasználásához, továbbá elő kell segítenie, hogy minden gazdasági szereplő könnyebben hozzáférjen a közbeszerzési szerződésekhez.

(109)Egyértelművé kell tenni, hogy minden eljárásnak tartalmaznia kell egy felbontási szakaszt és egy értékelési szakaszt. Az odaítélésről szóló döntést mindig értékelés alapján kell meghozni.

(110)Az eljárás eredményéről való értesítéskor a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket tájékoztatni kell a határozat meghozásának okairól, és az értékelési jelentés tartalma alapján részletes indokolással kell őket ellátni.

(111)Mivel a szempontokat sorrend nélkül alkalmazzák, a szabályszerű ajánlatot benyújtó, elutasított ajánlattevők számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben kérik, megismerjék a nyertes ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit.

(112)Az újabb versenyeztetéssel járó keretszerződések esetén mentességet kell biztosítani azon kötelezettség alól, hogy a sikertelen szerződő feleket tájékoztatni kelljen a nyertes ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, mivel az adott keretszerződés feleinek minden újabb versenyeztetés esetén való ilyen jellegű tájékoztatása sértheti a köztük folyó tisztességes versenyt.

(113)Az ajánlatkérő szervnek jogot kell kapnia arra, hogy a szerződés aláírása előtt elállhasson a közbeszerzési eljárástól anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők jogot formálhatnának kártérítésre. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az olyan helyzetekre, amikor az ajánlatkérő szerv olyan módon járt el, hogy az uniós jog általános elveivel összhangban felelősségre vonható a károkért.

(114)A 2014/24/EU irányelvhez hasonlóan tisztázni kell, hogy egy szerződés milyen feltételek fennállása esetén módosítható a teljesítési ideje alatt új közbeszerzési eljárás nélkül. Különösen azon esetek, mint az adminisztratív változások, az egyetemes jogutódlás, valamint a világos és egyértelmű felülvizsgálati klauzulák és az opciók alkalmazása nem változtatják meg az eredeti eljárás minimumkövetelményeit. Akkor van szükség új közbeszerzési eljárásra, ha az eredeti szerződésen érdemi módosításokat hajtanak végre, különösen annak hatályát és a felek kölcsönös jogait és kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok elosztását is. Az ilyen módosítások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés alapvető feltételeit, különösen, ha a módosítások – amennyiben szerepeltek volna az eredeti eljárásban – befolyásolták volna az eljárás eredményét.

(115)Rendelkezni kell az építési beruházásokkal, árubeszerzéssel vagy összetett szolgáltatásokkal kapcsolatos teljesítési garancia lehetőségéről a lényeges szerződéses kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása és a szerződés annak teljes időtartama alatti megfelelő teljesítése érdekében. Rendelkezni kell visszatartási garanciáról is a szerződéses jótállási időszak lefedésére az ezen ágazatokban szokásos gyakorlatnak megfelelően.

(116)Az alkalmazandó értékhatárok és eljárások meghatározása céljából egyértelművé kell tenni, hogy az uniós intézmények, végrehajtó ügynökségek és szervek ajánlatkérő szervnek minősülnek-e. Amennyiben központi beszerző szervtől vásárolnak, nem indokolt, hogy ajánlatkérő szervnek minősüljenek. Ezenkívül az uniós intézmények egyetlen jogi személyt alkotnak, és az egyes szervezeti egységeik szerződést nem, csak szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthetnek egymással.

(117)Indokolt, hogy e rendeletben rögzítésre kerüljön az építési beruházásokra, valamint az árubeszerzésekre és szolgáltatásokra vonatkozóan a 2014/24/EU irányelvben foglalt két értékhatárra történő hivatkozás. Az egyszerűsítés, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, az uniós intézmények szerződéskötési igényeinek sajátosságait figyelembe véve, a koncessziós szerződésekre is ezen értékhatárokat kell alkalmazni. A 2014/24/EU irányelvben előírt értékhatárok felülvizsgálata ezért az uniós intézmények által végzett közbeszerzésekre közvetlenül alkalmazandó kell hogy legyen.

(118)Harmonizációs és egyszerűsítési célokból a közbeszerzésre alkalmazandó rendes eljárásokat a 2014/24/EU irányelvben szereplő enyhébb szabályozás szerinti beszerzésekre is alkalmazni kell. Az enyhébb szabályozás alá eső beszerzésekre vonatkozó értékhatárt ezért hozzá kell igazítani a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések értékhatárához.

(119)Egyértelművé kell tenni a várakozási időszak alkalmazásának feltételeit.

(120)A külső tevékenységek területén a közbeszerzésre alkalmazandó szabályoknak összhangban kell lenniük a 2014/23/EU és a 2014/24/EU irányelvben foglalt elvekkel.

(121)Az összetettség csökkentése, a meglévő szabályok észszerűsítése és a közbeszerzési szabályok olvashatóságának javítása érdekében össze kell vonni a közbeszerzésre vonatkozó általános rendelkezéseket és a külső tevékenységek területén a közbeszerzésre alkalmazandó különös rendelkezéseket, valamint el kell hagyni a szükségtelen ismétléseket és kereszthivatkozásokat.

(122)Egyértelművé kell tenni, hogy székhelyüktől függően mely gazdasági szereplők férhetnek hozzá az uniós intézmények közbeszerzéseihez, és kimondottan rendelkezni kell e hozzáférés nemzetközi szervezetek számára való lehetővé tételéről.

(123)Az egyrészről az átláthatóság és a közbeszerzési szabályok nagyobb összhangja iránti igény, valamint másrészről e szabályok egyes technikai szempontjaira vonatkozó rugalmasság biztosítása iránti igény közötti egyensúly elérése érdekében a közbeszerzésre vonatkozó technikai szabályokat e rendelet mellékletében kell összesíteni, valamint a Bizottságot olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy e melléklet módosításai tekintetében az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogszabályokat fogadhasson el.

(124)Egyértelművé kell tenni a vissza nem fizetendő támogatásokról szóló cím hatályát, különösen a támogatásra jogosult tevékenységek, illetve szervek típusai, valamint a vissza nem térítendő támogatások fedezésére használható jogi kötelezettségvállalások tekintetében. Különösen meg kell szüntetni a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokat azok korlátozott alkalmazása, valamint a támogatások elektronikus kezelésének fokozatos bevezetése miatt. Egyszerűsíteni kell a struktúrát és a rendelet más részeibe kell áthelyezni az olyan eszközökre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek nem vissza nem térítendő támogatások. Egyértelművé kell tenni, hogy milyen jellegű szervek kaphatnak működési támogatást, mivel az általános uniós érdeket szolgáló célt képviselő szervek fogalmát lefedi az uniós szakpolitikák részét képező és támogató célkitűzésekkel rendelkező szervek fogalma. Ezenfelül meg kell szüntetni az általános uniós érdeket szolgáló célt képviselő szerv korlátozó fogalommeghatározását.

(125)Az eljárások egyszerűsítése és e rendelet olvashatóságának javítása érdekében egyszerűsíteni és észszerűsíteni kell a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázathoz, a pályázati felhíváshoz és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodáshoz kapcsolódó rendelkezéseket.

(126)A több donor által finanszírozott fellépések végrehajtásának megkönnyítése érdekében, amennyiben a fellépés teljes finanszírozása az uniós hozzájárulás megtételekor még nem ismert, pontosítani kell az uniós hozzájárulás meghatározását és felhasználásának ellenőrzési módját.

(127)Az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás alkalmazása terén szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a finanszírozási formák jelentősen egyszerűsítették az adminisztratív eljárásokat és jelentős mértékben csökkentették a hibakockázatot. Az egyösszegű átalány, átalányfinanszírozás és egységköltség az uniós beavatkozás területétől függetlenül a finanszírozás megfelelő formája, különösen az egységesített és visszatérő fellépések, például mobilitás, ikerintézményi együttműködés, képzési tevékenységek stb. vonatkozásában. Ebben az összefüggésben az egyösszegű átalány, egységköltség és átalányfinanszírozás alkalmazására vonatkozó feltételeket rugalmasabbá kell tenni. Kifejezetten rendelkezni kell a fellépés vagy a munkaprogram teljes elszámolható költségét lefedő globális egyösszegű átalány létrehozásáról. Ezenfelül az eredményközpontúság előmozdítása érdekében kiemelten kell kezelni a végeredmény-alapú finanszírozást. Az input alapú egyösszegű átalánynak, egységköltségnek és átalányfinanszírozásnak továbbra is választási lehetőségnek kell lennie, amennyiben a végeredmény-alapúak nem lehetségesek vagy nem megfelelőek.

(128)Egyszerűsíteni kell az egyösszegű átalány, egységköltség és átalányfinanszírozás engedélyezésére vonatkozó adminisztratív eljárásokat az engedélyezésre jogosult tisztviselő ilyen jellegű engedélyezésekre történő felhatalmazásával. Adott esetben az engedélyt megadhatja a Bizottság, tekintettel a tevékenységek vagy a kiadások jellegére, vagy az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők számára.

(129)Az egyösszegű átalány, egységköltség és átalányfinanszírozás megállapítására alkalmazott adatok elérhetősége tekintetében jelentkező hiányosság áthidalása érdekében lehetővé kell tenni szakértői vélemény felhasználását.

(130)Az egyösszegű átalány, egységköltség és átalányfinanszírozás időszakos értékelésével szemben meg kell határozni az ellenőrzések és kontrollok alkalmazási körét. Az említett ellenőrzéseknek és kontrolloknak az egyösszegű átalány, egységköltség vagy átalányfinanszírozás kifizetését kiváltó feltételek teljesülésére kell összpontosulniuk, beleértve szükség esetén a végeredmények megvalósítását. Az említett feltételeknek nem kell előírniuk a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségekről való jelentéstételt. Amennyiben az egyösszegű átalány, egységköltség vagy átalányfinanszírozás összegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a Bizottság előzetesen meghatározta, úgy azt utólagos kontrollok során nem lehet vitatni. Az egyösszegű átalány, egységköltség vagy átalányfinanszírozás időszakos értékeléséhez statisztikai és módszertani célokból szükség lehet a kedvezményezett elszámolásaiba való betekintésre. Az időszakos ellenőrzés a jövőbeli megállapodásokra alkalmazandó egyösszegű átalány, egységköltség vagy átalányfinanszírozás aktualizálását eredményezheti, azonban nem használható fel az egyösszegű átalány, egységköltség vagy átalányfinanszírozás már megállapított értékének megkérdőjelezéséhez. A kedvezményezett elszámolásaiba való betekintés a csalás megelőzése és felismerése céljából is szükséges.

(131)Annak érdekében, hogy a kis szervezetek könnyebben részt tudjanak venni az uniós szakpolitikák végrehajtásában egy olyan környezetben, amelyben a források rendelkezésre állása korlátozott, el kell ismerni elszámolható költségként az önkéntesek által végzett munka értékét. Ennek eredményeképpen az ilyen szervezetek nagyobb mértékben támaszkodhatnak az önkéntesek munkájára a fellépéshez nyújtott társfinanszírozás érdekében. Az alap-jogiaktusban meghatározott maximális társfinanszírozási arány sérelme nélkül, ilyen esetekben az uniós vissza nem térítendő támogatást az önkéntesek munkáját fedező költségektől eltérő becsült elszámolható költségekre kell korlátozni. Mivel az önkéntes munka olyan, harmadik fél által nyújtott munka, amelyért a kedvezményezett nem fizet díjazást, a korlátozás révén elkerülhető az olyan költségek visszatérítése, amelyek nem merültek fel a kedvezményezettnél.

(132)A pénzügyi támogatás előrelátható költségekhez nem kapcsolódó hasznos módjaként elő kell segíteni a pénzdíjak alkalmazását, és az alkalmazandó szabályokat egyértelművé kell tenni. A pénzdíjakat a többi finanszírozási eszköz – például a vissza nem térítendő támogatások – kiegészítésére, nem pedig kiváltására szolgáló lehetőségnek kell tekinteni.

(133)A pénzdíjak rugalmasabb alkalmazásának lehetővé tétele érdekében, azon kötelezettség helyett, mely szerint az 1 000 000 EUR vagy azt meghaladó értékű pénzdíjakat be kell jelenteni a költségvetési tervezetet kísérő kimutatásokban, az Európai Parlamentet előzetesen tájékoztatni kell, és az ilyen pénzdíjakat a finanszírozási határozatban kifejezetten be kell jelenteni.

(134)A pénzdíjakra az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét kell alkalmazni. Ezzel összefüggésben meg kell határozni a versenypályázatok szabályainak alapvető jellemzőit, különösen a nyertesnek járó pénzdíj odaítélésének feltételeit és a versenypályázat közzétételének megfelelő módját. Pontosan meg kell határozni továbbá az odaítélési eljárást az anyagok benyújtásától kezdve a pályázók tájékoztatásán át a nyertes pályázó értesítéséig, ami tükrözi a vissza nem térítendő támogatások odaítélésére vonatkozó eljárást.

(135)Ebben a rendeletben meg kell határozni a pénzügyi eszközökre, a költségvetési garanciákra és a pénzügyi támogatásra vonatkozó elveket és feltételeket, valamint az Unió pénzügyi felelősségvállalására, a csalással és a pénzmosással szembeni fellépésekre, a pénzügyi eszközök megszüntetésére és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat.

(136)Az elmúlt években az Unió egyre gyakrabban alkalmazott pénzügyi eszközöket, amelyek révén ugyan az uniós költségvetés magasabb tőkeáttétele érhető el, de ezzel párhuzamosan pénzügyi kockázatot generálnak az uniós költségvetésre nézve. Az említett pénzügyi eszközök között nemcsak a költségvetési rendelet által már szabályozott pénzügyi eszközök találhatók, hanem olyan egyéb eszközök is, mint a költségvetési garanciák és a pénzügyi támogatás, amelyeket korábban kizárólag az ezekre vonatkozó alap-jogiaktusokban megállapítottak szerint szabályoztak. Az ezen eszközökre alkalmazandó elvek egységességének biztosítása érdekében közös keretet kell kialakítani és ezen eszközöket egy új címben kell összevonni, amely a pénzügyi eszközökre alkalmazandó meglévő szabályokon felül magában foglalja a költségvetési garanciákról szóló szakaszt, valamint a tagállamok vagy harmadik országok részére nyújtott pénzügyi támogatásról szóló szakaszt.

(137)A pénzügyi eszközök szerepet játszhatnak az uniós források hatásainak multiplikálásában, amennyiben ezeket a forrásokat más forrásokkal vonják össze, és azok tőkeáttételi hatással bírnak. A pénzügyi eszközöket csak akkor szabad alkalmazni, ha nem áll fenn a piac torzulásának vagy az állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetetlenségnek a kockázata.

(138)Az Európai Parlament és a Tanács által egy adott programra jóváhagyott éves előirányzatok keretében a pénzügyi eszközöket olyan előzetes értékelés alapján kell alkalmazni, amely bizonyítja, hogy a pénzügyi eszközök hatékonyan szolgálják az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását.

(139)A pénzügyi eszközöket, a költségvetési garanciákat és a pénzügyi támogatást alap-jogiaktus révén kell engedélyezni. Amennyiben a pénzügyi eszközöket kellően indokolt esetben alap-jogiaktus nélkül hozzák létre, azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetésben jóvá kell hagynia.

(140)Meg kell határozni az esetlegesen a X. cím hatálya alá eső eszközök, úgymint hitelek, garanciák, sajáttőke-befektetés, kvázisajáttőke-befektetés és kockázat-megosztási eszközök fogalmát. A kockázat-megosztási eszközök fogalmának magába kell tudni foglalni a projektkötvények hitelképesség-javítását, amely hitel vagy garancia formájában nyújtott hitelképesség-javítás révén fedezi egy projekt adósságszolgálati kockázatát és enyhíti a kötvénytulajdonosok hitelkockázatát.

(141)Amennyiben az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, a pénzügyi eszközből származó hozamot arra az eszközre kell felhasználni, amely azt termelte, az eszköz hatékonyságának fokozása és a költségvetésből az említett eszközre allokálandó új források lehetőség szerinti csökkentése érdekében.

(142)El kell ismerni az érdekek összehangolását az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása során, és különösen azt, hogy az EBB és az EBA rendelkezik a pénzügyi eszközök végrehajtásához szükséges szakértelemmel.

(143)Lehetőséget kell nyújtani a csoportként működő EBB és EBA számára, hogy a végrehajtás egy részét átadják egymásnak, amennyiben az egy adott fellépés végrehajtására nézve előnyös és a Bizottsággal való vonatkozó megállapodás azt pontosabban meghatározta.

(144)Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy pénzügyi eszközt az uniós költségvetésből származó más támogatási formákkal kombinálnak, úgy a pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ezeket a szabályokat adott esetben az ágazatspecifikus szabályozásból eredő különös követelményekkel kell kiegészíteni.

(145)Ezenfelül a pénzügyi eszközök és a költségvetési garanciák végrehajtásának meg kell felelnie az Unió adópolitikai célkitűzéseinek és az adókikerülés, különösen az agresszív adótervezés és a jó adóügyi kormányzás tekintetében elért eredményeknek. Ebben a tekintetben figyelmet kell fordítani az agresszív adótervezésről szóló bizottsági ajánlásra (C(2012)8806), a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekről szóló bizottsági ajánlásra (C(2012)8805), a „Kezdeményezéscsomag az adókikerülés ellen: az eredményes adóztatás megvalósításának és az adózás átláthatóbbá tételének következő lépései az EU-ban” című bizottsági közleményre (COM(2016)23), többek között különösen az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló bizottsági közleményre (COM(2016)24), valamint a kapcsolódó uniós szintű fejleményekre.

(146)A költségvetési garancia, valamint a tagállamok vagy harmadik országok részére nyújtott pénzügyi támogatás olyan, költségvetésen kívüli művelet, amely jelentős hatást gyakorol az Unió mérlegére. Jóllehet ezek továbbra is költségvetésen kívüli műveletek maradnak, a költségvetési rendeletbe való belefoglalásuk erősíti az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és világosabb keretet biztosít azok engedélyezésére, kezelésére és számvitelére vonatkozóan.

(147)Az Unió nemrégiben költségvetési garanciákon alapuló olyan fontos kezdeményezéseket indított el, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), illetve az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA). Az említett eszközök jellemzője, hogy az Unió tekintetében függő kötelezettséget teremtenek és források tartalékba való feltöltését vonják maguk után, hogy likviditási tartalékot bocsássanak rendelkezésre, amely lehetővé teszi, hogy a költségvetés megfelelő módon kezelje az említett függő kötelezettségekből esetlegesen származó kifizetési kötelezettségeket. Az Unió hitelminősítésének és így a hatékony finanszírozás nyújtására irányuló kapacitásának biztosítása érdekében a függő kötelezettségeket olyan határozott szabályrendszer alapján kell engedélyezni, tartalékkal fedezni és nyomon követni, amelyet valamennyi költségvetési garanciára alkalmazni kell.

(148)A költségvetési garanciákból eredő függő kötelezettségek finanszírozási és befektetési műveletek széles körét fedhetik le. A költségvetési garancia lehívásának lehetőségét nem lehet teljes bizonyossággal előre beütemezni éves alapon, mint a hitelek esetében, amelyek meghatározott törlesztési ütemtervvel rendelkeznek. Ezért a függő kötelezettségek engedélyezésére és nyomon követésére szolgáló olyan keretet kell kialakítani, amely mindig maradéktalanul betartja az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozatban megállapított éves kifizetési felső határokat.

(149)Az említett keretnek az irányításról és a kontrollról is rendelkeznie kell, beleértve az Unió pénzügyi kitettségéről való rendszeres jelentéstételt. A pénzügyi kötelezettségek tartalékfeltöltési rátáját a kapcsolódó eszközökből eredő pénzügyi kockázatok megfelelő kockázatértékelése alapján kell meghatározni. A függő kötelezettségek fenntarthatóságát évente kell értékelni az éves költségvetési eljárás keretében. A pénzügyi kötelezettségeket fedező tartalékok hiányának elkerülése érdekében korai előrejelző mechanizmust kell létrehozni.

(150)A pénzügyi eszközök, a költségvetési garanciák és a pénzügyi támogatás fokozódó alkalmazása miatt jelentős volumenű kifizetési előirányzatot kell mozgósítani és a tartalékba feltölteni. A tőkeáttétel elérése, ezzel párhuzamosan pedig a pénzügyi kötelezettségekkel szembeni megfelelő szintű védelem biztosítása érdekében optimalizálni kell az előírt tartalékfeltöltési összeget és hatékonyságnövekedést kell elérni az említett tartalékok közös tartalékfeltöltési alapban történő összevonásával. Az említett összevont tartalékok rugalmasabb alkalmazása ezenfelül hatékony globális tartalékfeltöltési rátát tesz lehetővé, amely biztosítja az előírt védelmet és optimalizálja a források összegét.

(151)A tartalékba való feltöltésre és a közös tartalékfeltöltési alapra alkalmazandó szabályoknak szilárd belsőkontroll-keretet kell biztosítaniuk. A tartalékok eszközkezelésére vonatkozó iránymutatást a számvitelért felelős tisztviselővel folytatott konzultációt követően a Bizottság szintjén kell megállapítani. Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek aktívan nyomon kell követniük a felelősségi körükbe tartozó pénzügyi kötelezettségeket, és a közös tartalékfeltöltési alapért felelős, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a számvitelért felelős tisztviselő által meghatározott szabályok és eljárások alapján kell kezelnie az alapban lévő pénzeszközt és az eszközöket.

(152)A költségvetési garanciáknak és a pénzügyi támogatásnak a pénzügyi eszközökre vonatkozóan már megállapított ugyanazon elveket kell követniük. A költségvetési garanciáknak különösen a következő elveknek kell megfelelniük: legyenek visszavonhatatlanok, feltétel nélküliek és azonnal lehívhatók; végrehajtásuk legyen közvetett, illetve – kizárólag kivételes esetekben – közvetlen; kizárólag finanszírozási és befektetési műveleteket fedezhetnek, és a partnereiknek saját forrásaikkal hozzá kell járulniuk a fedezett műveletekhez.

(153)A tagállamok vagy harmadik országok részére nyújtott pénzügyi támogatást hitel, hitelkeret, illetve a támogatás eredményességének biztosítására megfelelőnek tartott bármilyen egyéb eszköz formájában kell nyújtani. A források nyújtásához a Bizottság – amelyet ennek érdekében fel kell hatalmazni – hitelt vesz fel a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől, és az Unió ennek során nem lehet érintett a futamidők olyan átalakításában, amely kamatkockázatnak vagy bármilyen egyéb piaci kockázatnak tenné ki.

(154)Az egyszerűsítés és a megcélzott hatékonyság elérése érdekében a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó rendelkezéseknek a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2018. január 1-jétől alkalmazandónak kell lenniük. A költségvetési garanciákhoz és a pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó rendelkezéseknek, valamint a közös tartalékfeltöltési alapnak a 2020 utáni többéves pénzügyi kerettől kell alkalmazandónak lenniük. Ez az ütemezés lehetővé teszi majd a függő kötelezettségek kezelésére vonatkozó új eszközök alapos előkészítését. Lehetővé teszi továbbá a X. címben foglalt elvek és egyrészről a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat, másrészről az utóbbihoz kapcsolódó konkrét programok közötti összehangolást.

(155)2014. október 22-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a 2004/2003/EK rendeletet hatályon kívül helyező és többek között az európai szintű politikai pártok és politikai alapítványok finanszírozására vonatkozóan – különösen a finanszírozási feltételek, a finanszírozás odaítélése és elosztása, az adományok és hozzájárulások, az európai parlamenti választási kampányok finanszírozása, a visszatéríthető kiadások, a finanszírozási tilalom, a számvitel, a beszámolás és az auditálás, a végrehajtás és ellenőrzés, a szankciók, az európai politikai pártokkal és alapítványokkal foglalkozó hatóság, az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője, valamint a tagállamok közötti együttműködés és az átláthatóság tekintetében – új szabályokat megállapító 1141/2014/EU, Euratom rendeletet. Ezt a rendeletet 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

(156)Szabályokat kell e rendeletbe foglalni az Unió általános költségvetéséből az európai politikai pártok részére az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben előirányzottak szerint nyújtott hozzájárulásokról. Az említett szabályoknak lehetővé kell tenniük, hogy az európai szintű politikai pártok nagyobb rugalmassággal rendelkezzenek az említett hozzájárulások felhasználására vonatkozó határidők tekintetében, mivel tevékenységük természete ezt kívánja meg.

(157)Az európai politikai pártoknak nyújtott pénzügyi támogatásnak egyedi hozzájárulás formáját kell öltenie, azért, hogy megfeleljen az európai politikai pártok sajátos igényeinek.

(158)Jóllehet a pénzügyi támogatás nyújtásához nincs szükség éves munkaprogramra, azonban az európai politikai pártoknak utólag igazolniuk kell az uniós források körültekintő felhasználását. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek mindenekelőtt azt kell ellenőriznie, hogy a forrásokat a hozzájárulási felhívásban leírt visszatéríthető kiadások kifizetésére használták-e fel az e rendeletben megállapított határidőkön belül. Az európai politikai pártoknak juttatott hozzájárulásokat az odaítélésük pénzügyi évét követő pénzügyi év végéig kell elkölteni; ezen időpontot követően az el nem költött forrásokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek be kell szednie.

(159)Az európai politikai pártok működési költségeinek finanszírozására nyújtott uniós forrásokat az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben meghatározott céloktól eltérő célokra nem lehet felhasználni, különösen nem olyan más intézmények közvetlen vagy közvetett finanszírozására, mint a nemzeti politikai pártok. A hozzájárulásokat az európai politikai pártoknak a jelenlegi és jövőbeli kiadások bizonyos százalékának kifizetésére kell használniuk, nem pedig a hozzájárulás iránti kérelmük benyújtása előtt felmerült kiadások vagy adósságok kifizetésére.

(160)Továbbá a hozzájárulások odaítélését egyszerűsíteni kell és hozzá kell igazítani az európai politikai pártok sajátosságaihoz, különösen azáltal, hogy nem kell alkalmazni kiválasztási szempontokat, általános szabályként egyszeri teljes előfinanszírozási kifizetést kell megállapítani, valamint lehetőséget kell nyújtani az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltség alapú finanszírozásra és a vonatkozó műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozásra.

(161)Az Unió általános költségvetéséből származó hozzájárulásokat fel kell függeszteni, csökkenteni kell vagy meg kell szüntetni, ha az európai politikai párt megszegi az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben meghatározott kötelezettségeket.

(162)Az egyszerre mind a költségvetési rendeleten, mind az 1141/2014/EU, Euratom rendeleten alapuló szankciókat koherens módon kell kiszabni, és tiszteletben kell tartaniuk a non bis in idem elvét. Az 1141/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban a költségvetési rendeletben előírt közigazgatási és/vagy pénzügyi szankciók nem alkalmazandók azon esetek valamelyikében, amelyre vonatkozóan az 1141/2014/EU, Euratom rendelet alapján már kiszabtak szankciókat.

(163)E rendeletben olyan általános keretet kell létrehozni, amelynek alapján a költségvetés-támogatás eszközként alkalmazható a külső tevékenységek területén, többek között kötelezni kell a harmadik országot, hogy a megállapodott feltételek teljesítésének értékeléséhez megfelelő módon és időben információkat nyújtson a Bizottság részére, valamint rendelkezéseket kell hozni az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítására.

(164)A Bizottság számára engedélyezni kell vészhelyzeti, vészhelyzetet követő és tematikus intézkedések céljára szolgáló uniós vagyonkezelői alapok létrehozását és irányítását nemcsak a külső tevékenységek, hanem az uniós belső tevékenységek terén is. Az Európai Unióban történt közelmúltbeli események rávilágítottak arra, hogy fokozni kell az Unión belüli finanszírozás rugalmasságát. Mivel a külső és belső politikák közötti határok egyre jobban elmosódnak, ez eszközt nyújtana a határon átnyúló kihívások kezelésére is. Meg kell határozni az uniós vagyonkezelői alapokhoz történő hozzájárulásra alkalmazandó elveket, valamint egyértelművé kell tenni a pénzügyi szereplők és a vagyonkezelői alap igazgatótanácsának felelősségi körét. Meg kell határozni továbbá a részt vevő donorok igazságos képviseletét a vagyonkezelői alap igazgatótanácsában, valamint azt a követelményt, hogy az alap felhasználásához a Bizottság pozitív szavazatára van szükség.

(165)A meglévő szabályok észszerűsítésével összhangban és a szükségtelen ismétlődések elkerülése érdekében el kell hagyni a költségvetési rendelet második részét, amely az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra, a kutatásra, a külső tevékenységre és meghatározott uniós alapokra alkalmazandó különös rendelkezéseket tartalmazza. E második rész rendelkezéseit vagy be kell illeszteni a költségvetési rendelet megfelelő részeibe, vagy – amennyiben a rendelkezéseket már nem alkalmazzák, vagy azok többé nem relevánsak – egyszerűen el kell hagyni.

(166)Egyszerűsíteni és pontosítani kell a beszámolók tartalmára és a számvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Az éves beszámolóra és az egyéb pénzügyi beszámolásra vonatkozó valamennyi rendelkezést ezért egy külön címnek kell tartalmaznia.

(167)Meg kell őrizni annak módját, ahogyan az intézmények az ingatlanprojekteket illetően jelenleg jelentést tesznek az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy az új ingatlanprojekteket a már értékesített ingatlanokért kapott előirányzatokból finanszírozzák, ezért hivatkozást kell beilleszteni a címzett bevételekre vonatkozó rendelkezésekre. Ezáltal lehetővé válna, hogy teljesüljenek az intézmények ingatlanpolitikájának változó igényei, ugyanakkor csökkenjenek a költségek és növekedjen a rugalmasság.

(168)A közbeszerzésre vonatkozó és az egyes uniós szervekre alkalmazandó technikai elemek és részletes szabályok kiigazítása érdekében a Bizottságot olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el az e rendelethez csatolt melléklet, az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott szervekre vonatkozó pénzügyi keretrendelet, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek költségvetésirendelet-mintája tekintetében. Kiemelten fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson az előkészítő munkája során, többek között szakértői szinten is, és hogy ezeket a konzultációkat a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban lefektetett elveknek megfelelően folytassa le. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egy időben kap meg minden dokumentumot, és szakértőik módszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(169)A speciális eszközök végrehajtásának rugalmasabbá tétele érdekében egyszerűsíteni kell az igénybevételi és átcsoportosítási eljárásokat, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra és az Európai Unió Szolidaritási Alapjára a Bizottság belső átcsoportosításait kell alkalmazni.

(170)Annak biztosítása érdekében, hogy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) gyorsan megfelelő forrásokat nyújtson a változó politikai prioritások támogatásához, a három tengely mindegyike indikatív részarányának, valamint az egyes tengelyeken belül a tematikus prioritások minimális százalékának nagyobb rugalmasságot kell biztosítania. Ennek révén javul a program irányítása, valamint a költségvetési forrásokat azon fellépésekre lehet összpontosítani, amelyek jobb foglalkoztatási és társadalmi eredményekkel járnak.

(171)A kulturális és a fenntartható turisztikai infrastruktúrába történő beruházások elősegítése érdekében – az uniós környezetvédelmi jogszabályok, különösen adott esetben a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelv és a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv maradéktalan alkalmazásának sérelme nélkül – az e beruházásokra nyújtott támogatás alkalmazási körére vonatkozó egyes korlátozásokat el kell törölni.

(172)A fokozódó migráns- és menekültáramlások által támasztott kihívások kezelése érdekében meg kell határozni azon célkitűzéseket, amelyekhez az ERFA hozzá tud járulni a migránsok és menekültek általa való támogatása során.

(173)Mivel az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 rendelkezéseinek módosítása kedvezőbb feltételeket tartalmaz egyes olyan bevételtermelő műveletek tekintetében, amelyekre vonatkozóan az összegeket, illetve a támogatási rátákat az ETHA-rendelet II. melléklete tartalmazza, az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatott műveletek egyenlő bánásmódjának biztosítása érdekében eltérő hatálybalépési időpontot kell megállapítani e rendelkezésekre vonatkozóan.

(174)A műveletek végrehajtásának megkönnyítése érdekében ki kell terjeszteni a potenciális kedvezményezettek körét. Ezért a természetes személyeknek is jogosultnak kell lenniük kohéziós politikai támogatásra.

(175)A megosztott végrehajtás keretében irányított esb-alapok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása, valamint a tagállamok kötelezettségeinek pontosítása érdekében az általános elveknek kifejezetten utalniuk kell a költségvetés-végrehajtás belső kontrolljának és az összeférhetetlenség elkerülésének a költségvetési rendeletben megállapított elvére.

(176)Annak érdekében, hogy a migrációs és menekültügyi kihívások hatékony kezelése céljából maximalizálják az összes uniós alap közötti szinergiákat, biztosítani kell, hogy amikor a tematikus célkitűzéseket prioritásokként megjelenítik az alapspecifikus szabályokban, e prioritások lefedjék az egyes alapok megfelelő felhasználását e területekre vonatkozóan.

(177)A programozás koherenciája érdekében évente egyszer össze kell hangolni a partnerségi megállapodásokat és az operatív programokat.

(178)A tagállamok részére a kohéziós politika keretében allokált pénzügyi források felhasználásának optimalizálása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy esb-alapok-allokációt csoportosítsanak át a költségvetési rendelet vagy ágazatspecifikus rendeletek szerint létrehozott eszközökre.

(179)A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia előkészítésének és végrehajtásának megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a vezető alap fedezze az előkészítési, működési és szervezéssel kapcsolatos költségeket.

(180)A közösségvezérelt helyi fejlesztés és az integrált területi beruházások végrehajtásának megkönnyítése érdekében pontosítani kell a helyi akciócsoportok szerepeit és felelősségi körét a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiában, valamint a helyi önkormányzatok, regionális fejlesztési szervek vagy nem kormányzati szervezetek szerepét és felelősségi körét az integrált területi beruházásokban az egyéb programszervekkel kapcsolatban. Közreműködő szervezet kijelölése csak abban az esetben szükséges, ha a releváns szervezetek a vonatkozó cikkben meghatározott feladatokon túlmenő feladatokat is végeznek, vagy ha azt az alapspecifikus szabályok előírják.

(181)Egyértelművé kell tenni, hogy az irányító hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy pénzügyi eszközök végrehajtása érdekében közvetlenül ítéljenek oda szerződést az EBB vagy nemzetközi pénzügyi szervezetek részére.

(182)Sok tagállam alapított állami tulajdonú bankokat vagy pénzügyi intézményeket, amelyek a gazdasági fejlesztés előmozdítása érdekében közpolitikai meghatalmazás alapján működnek. E bankok vagy pénzügyi intézmények olyan sajátos jellemzőkkel bírnak, amelyek megkülönböztetik őket a magántulajdonú kereskedelmi bankoktól a tulajdonlásukkal, a fejlesztési megbízatásukkal valamint azzal kapcsolatban, hogy céljuk nem a profitmaximalizálás. E bankok szerepe nevezetesen az, hogy enyhítsék a piac nem megfelelő működését ott, ahol egyes térségekben, illetve bizonyos szakpolitikai területek vagy ágazatok vonatkozásában a kereskedelmi bankok nem nyújtanak elegendő pénzügyi szolgáltatást. Ezen állami tulajdonú bankok és pénzügyi intézmények jó helyzetben vannak ahhoz, hogy előmozdítsák az esb-alapokhoz való hozzáférést, ugyanakkor megőrizzék a versenysemlegességet. Sajátos szerepük és jellemzőik lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az esb-alapok felhasználására vonatkozóan növeljék a pénzügyi eszközök alkalmazását annak érdekében, hogy ezen alapok a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki a reálgazdaságban. Ez az eredmény összhangban lenne azzal a bizottsági politikával, amelynek célja, hogy megkönnyítse e bankok és intézmények alapkezelőként betöltött szerepét mind az esb-alapok végrehajtásában, mind az esb-alapok és az ESBA-finanszírozás ötvözésében, a különösen az európai beruházási tervben meghatározottak szerint. Ezért indokolt lehetővé tenni az irányító hatóságok számára, hogy közvetlenül ítéljenek oda szerződéseket e bankok és pénzügyi intézmények részére. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy e közvetlen odaítélési lehetőség továbbra is összeegyeztethető legyen a belső piac elveivel, e rendelkezés alkalmazásához az állami bankok és intézmények által teljesítendő szigorú feltételeket kell meghatározni.

(183)Annak érdekében, hogy a kkv-kezdeményezés továbbra is a kkv-k versenyképességének növelését segítő eszköz legyen, rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok a teljes programozási időszak alatt hozzájárulhatnak a kkv-k számára nyújtott, felső határ nélküli garanciákhoz és értékpapírosítást célzó közös pénzügyi eszközökhöz, valamint aktualizálni kell az e lehetőséghez kapcsolódó – például az előzetes értékelésekre és az értékelésre vonatkozó – rendelkezéseket.

(184)„Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásával az volt a cél, hogy a tagállamok az esb-alapok felhasználása révén hozzá tudjanak járulni azon támogatható projektek finanszírozásához, amelyeket az ESBA által fedezett uniós garancia támogat. Külön rendelkezést kell alkotni a feltételek meghatározása érdekében, hogy javuljon a kapcsolat és az egymást kiegészítő jelleg, amely elősegíti, hogy az esb-alapokat kombinálni lehessen az EBB-nek az ESBA uniós garanciája alá tartozó pénzügyi termékeivel.

(185)A kontroll- és ellenőrzési követelmények egyszerűsítése és összehangolása, valamint az EBB és más nemzetközi pénzügyi szervezetek által végrehajtott pénzügyi eszközök elszámoltathatóságának javítása érdekében módosítani kell a pénzügyi eszközök irányítására és kontrolljára vonatkozó rendelkezéseket a megbízhatósági folyamat elősegítése céljából.

(186)Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra az e rendelet 40. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kontrolljelentések és éves ellenőrzési jelentések mintája tekintetében. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 20 megfelelően kell gyakorolni.

(187)A 2007–2013 közötti programozási időszak során kiszabott pénzügyi korrekciók következetes kezelése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a pénzügyi eszközök esetében lehetővé kell tenni, hogy ugyanazon műveleten belül egy egyedi szabálytalanságot szabályos kiadással helyettesítsenek annak érdekében, hogy a kapcsolódó pénzügyi korrekció ne okozzon nettó veszteséget a pénzügyi eszköz műveletére nézve.

(188)A magánbefektetők közpolitikai projektekben való társberuházásának ösztönzése érdekében be kell vezetni a befektetők megkülönböztetett bánásmódjának koncepcióját, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi, hogy az esb-alapok alárendelt helyzetbe tudjanak kerülni a magánbefektetőhöz és az EBB-nek az ESBA uniós garanciája alá tartozó pénzügyi termékeihez képest. Ezzel párhuzamosan meg kell határozni az ilyen megkülönböztetett bánásmód alkalmazásának feltételeit az esb-alapok végrehajtása során.

(189)Tekintettel a tartósan alacsony kamatokra, valamint a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervek jogtalan megbüntetésének elkerülése érdekében, lehetővé kell tenni – az aktív és gondos készpénzgazdálkodástól függően –, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 43. cikke alapján az esb-alapok befektetéseinek eredményeképpen keletkezett negatív kamatot a pénzügyi eszközbe visszafizetett forrásokból finanszírozzák.

(190)A jelentéstételi követelményeknek a befektetők megkülönböztetett bánásmódjáról szóló új 43a. cikkhez való hozzáigazítása, valamint a 46. cikk (2) bekezdésének h) pontjában szereplő „beruházások értéke” és a 46. cikk (2) bekezdésének i) pontjában szereplő „tőkeberuházások” közötti párhuzamosság elkerülése érdekében aktualizálni kell a közös rendelkezésekről szóló rendelet 46. cikkét.

(191)Az esb-alapok végrehajtásának megkönnyítése érdekében lehetőséget kell nyújtani a tagállamok számára, hogy közvetlenül ítélhessék oda az EBB/EBA, egyéb nemzetközi pénzügyi intézmények és állami tulajdonú bankok vagy pénzügyi intézmények által végrehajtott technikai segítségnyújtási fellépéseket.

(192)A bevételtermelő műveletek végrehajtásának megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni a társfinanszírozási arány csökkentését a program végrehajtása során bármikor, valamint rendelkezni kell a nettó bevétel százalékban meghatározott átalány formájában meghatározott százalékos arányának megállapításáról nemzeti szinten.

(193)Mivel az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet későn került elfogadásra és a támogatási intenzitási szinteket az említett rendelet állapította meg, az ETHA-ra vonatkozó bizonyos kivételeket kell meghatározni a bevételtermelő műveletek tekintetében.

(194)A kedvezményezettek adminisztratív terhének csökkentése érdekében meg kell emelni azt a küszöbértéket, amely bizonyos műveleteket mentesít a végrehajtásuk alatt termelt bevétel kiszámítása és figyelembevétele alól.

(195)Az esb-alapok és egyéb uniós eszközök közötti szinergia elősegítése érdekében a felmerült költségek egy előre meghatározott arány alapján visszatéríthetők különböző esb-alapokból és uniós eszközökből.

(196)Az egyösszegű átalány alkalmazásának előmozdítása érdekében, és mivel az egyösszegű átalánynak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást biztosító tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszeren kell alapulnia, el kell törölni az alkalmazására vonatkozó alkalmazandó felső határt.

(197)Tekintettel arra a célra, hogy csökkentsék a projektek végrehajtása során a kedvezményezetteknél felmerülő adminisztratív terhet, a finanszírozásra vonatkozóan be kell vezetni az egyszerűsített költségelszámolási opció új formáját, amely a műveletek költségeitől eltérő feltételeken alapul.

(198)Figyelembe véve, hogy az 1303/2013/EU rendelet 71. cikkével összhangban a beruházási műveletek tartóssága biztosításának kötelezettsége a kedvezményezettnek történő utolsó kifizetéstől alkalmazandó, és hogy amikor a beruházás új gépek és berendezések részletre vásárlásából áll, az utolsó kifizetésre a szerződéses időszak végén kerül sor, ez a kötelezettség nem alkalmazandó az ilyen típusú beruházásra.

(199)Az egyszerűsített költségelszámolási opció széles körű alkalmazásának biztosítása érdekében kötelezővé kell tenni az ERFA és az ESZA tekintetében az egységköltség-alapú térítés, az egyösszegű átalány vagy az átalányfinanszírozás alkalmazását bizonyos küszöbérték alatti műveletek esetében. Ezzel párhuzamosan az egyszerűsített költségek meghatározására szolgáló módszerként a költségvetési tervezetet kell alkalmazni.

(200)Az egyszerűsített költségelszámolási opció korábbi és célzottabb alkalmazásának elősegítése érdekében a Bizottságot olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el az egységköltség-alapú térítés vagy az átalányfinanszírozás fogalommeghatározásáról, a tisztességes, méltányos és ellenőrizhető módszerről, amely alapján ezek létrehozhatók, valamint arról a finanszírozásról, amely a költségek helyett a végrehajtás során elért előrehaladással vagy a program célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos feltételek teljesítésén alapul. Kiemelten fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson az előkészítő munkája során, többek között szakértői szinten is, és hogy ezeket a konzultációkat a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban lefektetett elveknek megfelelően folytassa le. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egy időben kap meg minden dokumentumot, és szakértőik módszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(201)Az adminisztratív teher enyhítése érdekében növelni kell az olyan átalányok alkalmazását, amelyek módszertanát nem a tagállamoknak kell megállapítaniuk. Ezért két kiegészítő átalányt kell bevezetni: egyet a közvetlen személyzeti költségek kiszámítására, egy másikat pedig a személyzeti költségeken alapuló, fennmaradó elszámolható költségek kiszámítására. Ezenfelül tovább kell pontosítani a személyzeti költségek kiszámítására vonatkozó módszert.

(202)A műveletek eredményességének és hatásának javítása érdekében elő kell segíteni az országos műveletek, illetve a különböző programterületeket lefedő műveletek végrehajtását, valamint bizonyos befektetések tekintetében növelni kell az Unión kívüli kiadások lehetőségét.

(203)Annak ösztönzése érdekében, hogy a tagállamok alkalmazzák a nagyprojektek független szakértők általi értékelését, lehetővé kell tenni, hogy a nagyprojekthez kapcsolódó költségnyilatkozatot a független szakértő kedvező értékelését megelőzően benyújtsák a Bizottsághoz, miután a Bizottságot tájékoztatták a vonatkozó információk független szakértőnek való benyújtásáról.

(204)A kedvezményezettek adminisztratív terhét csökkentő közös cselekvési tervek előmozdítása érdekében csökkenteni kell a közös cselekvési tervek kidolgozásához kapcsolódó szabályozási követelményeket.

(205)A kedvezményezettekre háruló szükségtelen adminisztratív teher elkerülése érdekében a tájékoztatási és kommunikációs szabályoknak tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét. Ennek megfelelő pontosítani kell a tájékoztatási és kommunikációs szabályok alkalmazási körét.

(206)Az adminisztratív teher csökkentése, valamint a technikai segítségnyújtás alapok és régiókategóriák közötti hatékony felhasználásának biztosítása érdekében növelni kell a tagállamok technikai segítségnyújtására alkalmazandó korlátok kiszámítására és nyomon követésére vonatkozó rugalmasságot.

(207)A végrehajtási struktúrák egyszerűsítése céljából egyértelművé kell tenni, hogy az európai területi együttműködés szerinti programokra vonatkozóan is rendelkezésre áll annak lehetősége, hogy az irányító hatóság, az igazoló hatóság és az ellenőrző hatóság ugyanazon közjogi intézmény része legyen.

(208)Részletesebben meg kell határozni az irányító hatóság felelősségi körét a kiadások ellenőrzése tekintetében az egyszerűsített költségelszámolási opció alkalmazása során.

(209)Annak biztosítása érdekében, hogy az esb-alapok és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap végrehajtása során a kedvezményezettek maradéktalanul részesülhessenek az e-kormányzás nyújtotta megoldások egyszerűsítési lehetőségeiből, és különösen a teljes körű elektronikus iratkezelés elősegítése céljából, egyértelművé kell tenni, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén nem szükséges a papír alapú nyomvonal.

(210)A e rendelet alapján támogatott műveletek egyenlő bánásmódjának biztosítása érdekében meg kell állapítani az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 egyes módosításai alkalmazásának időpontját.

(211)Annak megkönnyítése érdekében, hogy egyes célcsoportok hozzáférjenek az ESZA-hoz, a bizonyos mutatókra vonatkozó adatgyűjtésnek reprezentatív mintán kell alapulnia, és az adatgyűjtést a programozási időszak során kétszer kell elvégezni.

(212)A jogbiztonság, valamint a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás összehangolt és megkülönböztetésmentes végrehajtása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a vidékfejlesztéssel összefüggésben a vonatkozó szabályokban említett „gazdálkodás kezdetének időpontja” az az időpont, amikor a pályázó által teljesítendő fellépés révén megkezdődik a gazdálkodási folyamat, és hogy a támogatás iránti kérelmet az említett időponttól számított 24 hónapon belül kell benyújtani. Ezen túlmenően, a programokról folytatott tárgyalások során szerzett tapasztalatok szerint egyértelművé kell tenni a fiatal mezőgazdasági termelők közös gazdálkodásának megkezdésére vonatkozó szabályokat és a támogatásra való jogosultságnak az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (4) bekezdésében előírt küszöbértékeit, valamint észszerűsíteni kell az üzleti terv időtartamára vonatkozó rendelkezéseket.

(213)Ahhoz, hogy a pénzügyi eszközök eléggé vonzóak legyenek a magánszféra számára, alapvető, hogy azokat rugalmas módon kell kidolgozni és végrehajtani. A tapasztalatok alapján azonban egyes intézkedésspecifikus támogathatósági szabályok a vidékfejlesztési programokban korlátozzák a pénzügyi eszközök igénybevételének terjedését, valamint a pénzügyi eszközök alapkezelők általi rugalmas alkalmazását. Ezért rendelkezni kell arról, hogy egyes intézkedésspecifikus támogathatósági szabályok nem alkalmazandók a pénzügyi eszközökre. Ugyanezen okból arról is rendelkezni kell, hogy az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke értelmében fiatal mezőgazdasági termelők számára vállalkozás beindításához nyújtott támogatás pénzügyi eszköz formájában is nyújtható. E változásokra tekintettel rendelkezni kell arról, hogy amennyiben az 1305/2013/EU rendelet 17. cikke értelmében beruházáshoz nyújtott támogatást pénzügyi eszköz formájában nyújtják, a beruházásnak hozzá kell járulnia egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritáshoz.

(214)Manapság a mezőgazdasági termelők egyre több gazdasági kockázatnak vannak kitéve a piaci fejlemények következményeképpen. Ezek a gazdasági kockázatok azonban nem egyenlő mértékben érintik a mezőgazdasági ágazatokat. Következésképpen lehetőséget kell biztosítani a tagállamok számára, hogy kellően indokolt esetekben – különösen a jövedelem jelentős mértékű visszaesése által érintett ágazatokban – olyan ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszközökkel segítsék a mezőgazdasági termelőket, amelyek jelentős gazdasági hatást gyakorolnának egy meghatározott vidéki területre, feltéve, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségeit tiszteletben tartják. Ezenfelül az ezen új eszközzel kapcsolatban teljesített kiadások nyomon követése érdekében ki kell igazítani a program pénzügyi tervének tartalmát. Ezen túlmenően, az 1305/2013/EU rendelet 36. cikkének (5) bekezdésében említett, a kockázatkezelési intézkedésre vonatkozó 2018-as külön jelentéstételi követelményt már lefedi az 1306/2013/EU rendelet 110. cikkének (5) bekezdésében említett, a KAP monitoringjáról és értékeléséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott jelentés. A 36. cikk (5) bekezdésének második albekezdését ezért el kell hagyni.

(215)A kölcsönös kockázatkezelési alapokat illetően úgy tűnik, hogy a kezdő tőkeállományhoz közpénzből nyújtandó hozzájárulásnak az 1305/2013/EU rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében és 39. cikkének (4) bekezdésében foglalt tilalma akadályozza ezen alapok hatékony működését. Ezt a rendelkezést ezért el kell hagyni.

(216)Az 1305/2013/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 24. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében a természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás általában valamennyi jogosult pályázónak nyújtható. A tagállamok ezért nem kötelesek meghatározni a helyreállítási műveletekre vonatkozó kiválasztási szempontokat. Ezen túlmenően olyan, kellően indokolt esetekben, amikor a műveletek jellege miatt a kiválasztási szempontok nem meghatározhatók, lehetővé kell tenni a tagállamok számára alternatív kiválasztási módszerek megállapítását.

(217)Az 1305/2013/EU rendelet 59. cikke meghatározza az EMVA-ból biztosított hozzájárulás maximális mértékét. A néhány tagállam nemzeti költségvetésére nehezedő nyomás enyhítése és a Cipruson igencsak kívánatos beruházások felgyorsítása érdekében az 59. cikk (4) bekezdésének f) pontjában említett 100 %-os hozzájárulási maximális mértéket meg kell hosszabbítani a program lezárásáig. Ezenfelül az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett új pénzügyi eszközre vonatkozóan az említett rendeletben meghatározott hozzájárulási mértékre való hivatkozást meg kell ismételni az 59. cikk (4) bekezdésében.

(218)Az 1305/2013/EU rendelet 60. cikkének (1) bekezdése alapján a természeti katasztrófák miatt hozott sürgősségi intézkedések esetében a program változtatásaihoz kapcsolódó kiadások a természeti katasztrófa bekövetkezésének időpontjától támogathatók. A program módosításának benyújtását megelőzően teljesített kiadások támogathatóvá tételére irányuló lehetőséget ki kell terjeszteni más körülményekre, például katasztrófaeseményekre, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági feltételeinek hirtelen megváltozására, beleértve a migrációból vagy a menekültek befogadásából származó hirtelen és jelentős demográfiai változásokat.

(219)Az 1305/2013/EU rendelet 60. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján a mezőgazdasági ágazatban a beruházási műveletek tekintetében kizárólag a kérelem benyújtását követően felmerülő kiadások támogathatók. A tagállamok számára lehetőséget kell nyújtani arra, hogy programjaikban úgy rendelkezzenek, hogy amennyiben a beruházás természeti katasztrófák miatt hozott sürgősségi intézkedésekhez, katasztrófaeseményekhez vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségekhez, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági feltételeinek hirtelen megváltozásához kapcsolódnak, az esemény előfordulását követően felmerült kiadások is támogathatók.

(220)Az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének b)–d) pontjában említett egyszerűsített költségelszámolási opciók alkalmazásának kiterjesztése érdekében az 1305/2013/EU rendelet 62. cikkének (2) bekezdésében az EMVA-ra vonatkozóan meghatározott különös szabályokat a 21. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban az elmaradt bevételek és a fenntartási költségek tekintetében, valamint az 1305/2013/EU rendelet 28–31., 33. és 34. cikkével összhangban nyújtott támogatásra kell korlátozni.

(221)Az 1305/2013/EU rendelet 74. cikke előírja, hogy a tagállamok konzultációt folytatnak a vidékfejlesztési program monitoringbizottságával a kiválasztási szempontokról a program jóváhagyására vonatkozó döntést követő négy hónapon belül. Ez azt a közvetett kötelezettséget rója a tagállamokra, hogy az említett időpontig valamennyi kiválasztási szempontot meghatározzák, még az ezt követően elindítandó pályázati felhívásokra vonatkozóakat is. A szükségtelen adminisztratív teher csökkentése, ezzel párhuzamosan pedig a pénzügyi források lehető legjobb felhasználásának biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a pályázati felhívások közzététele előtt bármikor meghatározhassák a kiválasztási szempontokat és kikérjék a monitoringbizottság véleményét.

(222)A pénzügyi fegyelmi mechanizmus azt a célt szolgálja, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap költségvetése betartsa a vonatkozó éves felső határokat, és hogy létrehozza a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékot. Figyelembe véve a kiigazítási arány meghatározásának technikai jellegét, valamint a Bizottság éves költségvetési tervezetében meghatározott kiadásbecsléseivel való szerves kapcsolatát, egyszerűsíteni kell a kiigazítási arány meghatározására vonatkozó eljárást, és fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy a tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban fogadja azt el. Az új költségvetési rendelet nem határozza meg a pénzügyi fegyelmi mechanizmus alkalmazásából adódó visszatérítésre jogosult kedvezményezettek körét. A jelen rendeletet hozzá kell ehhez igazítani, ugyanakkor meg kell őrizni a jogosult kedvezményezettek jelenlegi meghatározását.

(223)Az 1303/2013/EU rendelet 87. cikkében és az 1306/2013/EU rendelet 38. cikkében foglalt, a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó szabályok összehangolása érdekében ki kell igazítani azt az időpontot, ameddig a tagállamoknak el kell juttatniuk a 38. cikk (3) bekezdésében említett kivételekre vonatkozó tájékoztatást a Bizottsághoz.

(224)A jogi egyértelműség biztosítása érdekében az 1306/2013/EU rendelet 41. cikkének (2) bekezdése szerinti ideiglenes csökkentésekből származó visszafizettetések kezelése tekintetében ez utóbbit bele kell foglalni az említett rendelet 43. cikke szerinti címzett bevételek forrásainak felsorolásába.

(225)A tapasztalatok azt mutatják, hogy a költségvetés védelmére nézve jól működött az először az 1290/2005/EK rendelettel bevezetett szabály, mely szerint egyenlő mértékben kell megosztani a költségvetés és a tagállamok között a szabálytalanságok miatt esedékes összegek visszafizettetésének elmulasztása miatti kockázatot, amennyiben ezen összegeket észszerű határidőn belül nem fizettették vissza (az úgynevezett 50/50 szabály). Ez a rendszer azonban jelentős adminisztratív és könyvelési terhet ró az Európai Bizottságra és a tagállamokra egyaránt. Ezért tovább kell módosítani ezt a megközelítést, és a kapcsolódó összegeket teljes egészében az érintett tagállamra kell terhelni a vonatkozó határidők lejártát követően, lehetővé téve ugyanakkor a tagállamok számára, hogy saját nemzeti költségvetésükben megtartsák a későbbiekben a kapcsolódó visszafizettetési eljárások végén visszafizetett összegeket.

(226)Annak biztosítása érdekében, hogy a közbeszerzési szabályoknak való meg nem felelés által érintett kifizetések megtagadása vagy visszafizettetése tükrözze a meg nem felelés súlyosságát és betartsa az arányosság elvét, a megtagadást vagy visszafizettetést a megosztott végrehajtású kiadásokra az említett szabályoknak való meg nem felelés miatt kiszabandó pénzügyi korrekciókra vonatkozóan a Bizottság által meghatározott szintekre kell korlátozni. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy a meg nem felelés ugyanilyen szinten érinti a műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

(227)Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sok tagállam számára nehézséget okozott az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 22 9. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt, az aktív mezőgazdasági termelő elismerésére vonatkozó három kritérium végrehajtása. A három kritérium végrehajtásával összefüggő adminisztratív teher enyhítése érdekében lehetőséget kell biztosítani a tagállamok számára, hogy a három kritérium közül csak egyet vagy kettőt kelljen teljesíteni. A tapasztalatok továbbá azt mutatják, hogy néhány tagállamban az aktív mezőgazdasági termelőre vonatkozó rendelkezés egészének végrehajtásával összefüggő igazgatási költségek meghaladják azt az előnyt, amely egy igen korlátozott számú nem aktív kedvezményezettnek a közvetlen támogatási rendszerből való kizárása jelent. Annak érdekében, hogy a tagállamok kezelhessék az ilyen helyzeteket a későbbi igénylési években, a 9. cikk egészének alkalmazását választhatóvá kell tenni számukra.

(228)Az 1307/2013/EU rendelet végrehajtásának első évében nyert tapasztalatok szerint az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó egyes tagállamok nem használták fel az (EU) 2015/1089 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított költségvetési felső határok alatt rendelkezésre álló források teljes összegét. Az alaptámogatási rendszert alkalmazó tagállamok már rendelkeznek azzal a lehetőséggel – bizonyos határokon belül –, hogy a források hatékonyabb felhasználása érdekében a támogatási jogosultságokat magasabb értéken osszák ki, mint az alaptámogatási rendszerükben rendelkezésre álló összeg. Lehetővé kell tenni az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamok számára is, hogy – ugyanazon egységes határokon belül és a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nettó felső határok sérelme nélkül – kiszámítsák azt az összeget, amellyel az egységes területalapú támogatási rendszerük felső határa megemelhető.

(229)Az 1307/2013/EU rendelet szerinti fiatal mezőgazdasági termelőket illető támogatás maximális hatása érdekében a tagállamoknak korlátozniuk kell a támogatási jogosultságok, illetve a támogatható hektárok számát, de csak akkor, ha e korlátozás a fiatal mezőgazdasági termelőket illető támogatás finanszírozására vonatkozó rendelkezések betartásának biztosítását szolgálja.

(230)Az 1307/2013/EU rendelet 52. cikke értelmében a tagállamok egyes konkrét mezőgazdasági ágazatokban, illetve meghatározott gazdálkodási típusok esetén bizonyos feltételekkel termeléstől függő támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági termelők részére, méghozzá az érintett ágazatokban vagy régiókban meglévő termelési szint fenntartásának ösztönzéséhez szükséges mértékben. Annak elkerülése érdekében, hogy a termelési szintet fenn kelljen tartani ott, ahol a strukturális piaci egyensúlyhiányok miatt az nem helyénvaló, fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amely lehetővé teszi, hogy a termeléstől függő önkéntes támogatás kifizetése 2020-ig folytatódhasson azon termelési egységek alapján, amelyekre vonatkozóan a támogatást a korábbi referencia-időszakban nyújtották. A jelenlegi válsággal összefüggésben ezen ideiglenes eltérés célja, hogy hosszú távon megvalósuljon a termeléstől függő önkéntes támogatásnak az érintett területeken a termelési szint fenntartására irányuló célkitűzése.

(231)Úgy tűnik, hogy a termelői szervezetek létrehozásának egyik fő akadálya – elsősorban azokban a tagállamokban, amelyek a szerveződés fokát illetően le vannak maradva – a kölcsönös bizalom és a múltbeli tapasztalatok hiánya. Ezzel összefüggésben az említett akadályt ellensúlyozhatja a személyre szabott tanácsadás, amelynek keretében a működő termelői szervezetek megmutatják az utat más termelői szervezeteknek, termelői csoportoknak, illetve egyéni gyümölcs- és zöldségtermelőknek, és ezért a személyre szabott tanácsadást be kell illeszteni a termelői szervezetek célkitűzései közé a gyümölcs- és zöldségágazatban.

(232)Az ingyenes szétosztásra szánt piaci kivonásokon felül teljes mértékű uniós finanszírozást kell nyújtani a meglévő termelői szervezetek operatív programjain belül azon személyre szabott tanácsadási tevékenységekhez, amelyek célja, hogy az elismeréshez szükséges kritériumokat teljesítő szervezetek létrehozására ösztönözze a termelőket.

(233)A válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseket ki kell terjeszteni a kölcsönös alapok újrafeltöltésére is, amelyek új eszközként segíthetik a válságok elleni küzdelmet.

(234)Azokban a tagállamokban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelés szervezettsége gyenge, lehetővé kell tenni kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulások nyújtását.

(235)A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek és azok szövetségei részére nyújtott hatékony, célzott és fenntartható támogatás biztosítása érdekében a Bizottságot olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadhasson el azon tagállamok jegyzéke tekintetében, amelyek nemzeti pénzügyi támogatást nyújthatnak a termelői szervezetek részére.

(236)Új rendszert kell létrehozni azon jelenlegi rendszer egyszerűsítése érdekében, mely szerint először engedélyezik a tagállamok számára, hogy kiegészítő nemzeti pénzügyi támogatást nyújtsanak termelői szervezetek részére az Unió olyan régióiban, ahol a szervezettségi fok különösen alacsony, majd ezt követően további feltételek teljesítése esetén visszatérítik a nemzeti pénzügyi támogatás egy részét. Azok a tagállamok, ahol a szervezettségi ráta különösen alacsony – 2013-ban 20 % alatt volt nemzeti szinten –, nemzeti támogatásként a forgalmazott termékek értékének kiegészítő százalékát nyújthatták, ami hasonló eredménnyel járt, mint az előzetes engedélyezésen és azt követő uniós visszatérítésen alapuló jelenlegi rendszer. A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálni azon tagállamok jegyzékét, amelyek kiegészítő nemzeti támogatást nyújthatnak, a jegyzék naprakészen tartása érdekében.

(237)Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 188. cikkének alkalmazása révén szerzett tapasztalatok szerint nehézkesnek és erőforrás-igényesnek bizonyult, hogy végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadni a vámkontingensek elosztásának módjához kapcsolódó egyszerű, matematikai folyamatok irányítására, és e megközelítés semmilyen konkrét előnnyel nem járt. A Bizottságnak valójában semmilyen mérlegelési jogköre sincs ezzel összefüggésben, figyelembe véve, hogy a kapcsolódó képlet már meghatározásra került az 1301/2006/EK bizottsági rendelet 24 7. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseiben. A kapcsolódó adminisztratív teher enyhítése és a folyamat észszerűsítése érdekében rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság megfelelő internetes közzététel révén nyilvánosságra hozza a behozatali vámkontingensek elosztásának eredményeit. Ezen túlmenően külön rendelkezést kell beilleszteni arra vonatkozóan, hogy a tagállamok kizárólag az elosztási eredmények Bizottság általi közzétételét követően bocsáthatnak ki engedélyeket.

(238)Az EGAA-nak 2017. december 31. után is működnie kell, hogy ideiglenes támogatást nyújtson azon nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára (NEET-fiatalok), akik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés alapján támogatható régiókban élnek, mert ezeket a régiókat aránytalan mértékben sújtják a nagy elbocsátások.

(239)A beavatkozás hatékonyságának fokozása érdekében támogatásötvözési keretet vagy kereteket kell létrehozni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) belül. A támogatásötvözési kereteknek olyan támogatásötvözési műveleteket kell finanszírozniuk, amelyek az uniós költségvetésből származó nem visszatérítendő támogatási formákat és/vagy pénzügyi eszközöket – többek között a CEF tőkefinanszírozási eszközét és a CEF hitelfinanszírozási eszközét – az EBB csoporttól (az ESBA alá tartozó EBB-finanszírozást is beleértve), fejlesztési vagy egyéb pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó finanszírozással ötvöző tevékenységek.

(240)A CEF támogatásötvözési keretének arra kell irányulnia, hogy javítsa az uniós kiadások multiplikátor hatását a magánbefektetők részéről érkező további források bevonásával. Ezenfelül biztosítania kell, hogy a támogatott tevékenységek gazdaságilag és pénzügyileg életképesekké váljanak.

(241)A törzshálózati folyosókat, határon átnyúló projekteket és a törzshálózat egyéb szakaszaira vonatkozó projekteket illetően a transzeurópai közlekedési hálózat tekintetében legtöbb hozzáadott értéket nyújtó projektek végrehajtásának támogatása érdekében rugalmasságot kell lehetővé tenni a többéves munkaprogramok alkalmazásában, lehetővé téve az 1316/2013/EU rendeletben jelzett pénzügyi költségvetési források akár 95 %-ának elérését is.

(242)A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a tevékenységek támogatására jelenleg csak a vissza nem térítendő támogatás és a közbeszerzés alkalmazható. A lehető legnagyobb hatékonyság biztosításának érdekében a pénzügyi eszközöket is rendelkezésre kell bocsátani e tevékenységek támogatására.

(243)A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén való intervenciónak egyszerű és rugalmas elveken kell alapulnia, hogy az Unió reagálni tudjon a felmerülő politikai prioritásokra és a kapcsolódó finanszírozási igényekre. Különösen egy adott területen történő intervenció célkitűzéseinek megvalósítása érdekében szükség lehet olyan „közvetítő szolgáltatások” finanszírozására, amelyek egy vagy több nemzeti infrastruktúrát kötnek össze alapvető szolgáltatási platformmal vagy platformokkal, mint például egy adott digitális szolgáltatási infrastruktúra elemei: informatika, adattárolás és -kezelés, összekapcsoltság.

(244)Az irányító hatóságokra nehezedő, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap hatékony végrehajtását esetlegesen hátráltató szükségtelen adminisztratív teher elkerülése érdekében egyszerűsíteni kell és meg kell könnyíteni az operatív programok nem alapvető elemeinek módosítására vonatkozó eljárást.

(245)A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap alkalmazásának további egyszerűsítése érdekében kiegészítő rendelkezéseket kell hozni a kiadások elszámolhatósága, különösen az egységköltség-alapú térítés, az egyösszegű átalány és az átalányfinanszírozás alkalmazásának tekintetében.

(246)A partnerszervezetekkel szembeni tisztességtelen bánásmód elkerülése érdekében a kizárólag a támogatás beszerzéséért felelős szervnek betudható szabálytalanságok nem érinthetik a partnerszervezetek kiadásainak elszámolhatóságát.

(247)A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által támogatott műveletek jogbiztonságának biztosítása érdekében pontosítani kell a „támogathatósági szabályok” meghatározását.

(248)A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap végrehajtásának egyszerűsítése és a jogbizonytalanság elkerülése érdekében pontosítani kell az irányításra és kontrollra vonatkozó egyes tagállami felelősségi területeket.

(249)Az esb-alapok és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap végrehajtásának egyszerűsítése és a jogbizonytalanság elkerülése érdekében pontosítani kell az irányításra és kontrollra vonatkozó egyes tagállami felelősségi területeket.

(250)A 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 kizárólag a többéves nemzeti programok jóváhagyása esetén lehetővé teszi a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre bontását az állatbetegségek és a zoonózisok felszámolását, ellenőrzését és felügyeletét célzó programok, a károsítókra vonatkozó felmérési programok, valamint az Unió legkülső régióiban a károsítók elleni védekezésre irányuló programok tekintetében. Az egyszerűsítés, valamint az adminisztratív teher enyhítése érdekében ezt a lehetőséget a 652/2014/EU rendeletben előírt más tevékenységekre is ki kell terjeszteni.

(251)Az 541/2014/EU határozattal létrehozott űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (SST) támogatási keretét a következő három uniós finanszírozási program költségvetéséből finanszírozzák: a 377/2014/EU rendelettel létrehozott Kopernikusz program, az 1285/2013/EU rendelettel létrehozott műholdas navigációs programok, valamint a 2013/743/EU tanácsi határozattal létrehozott Horizont 2020 végrehajtását szolgáló egyedi program. Ennek eredményeképpen az SST támogatási keretre három szabályrendszert kell alkalmazni. Emiatt a keret végrehajtása elmaradt az optimálistól, és aránytalan adminisztratív terhet rótt a Bizottságra és a kedvezményezettekre. Míg mindhárom finanszírozást nyújtó program céljait, célkitűzéseit és hatályát tiszteletben kell tartani, az SST támogatási keret jövőbeli végrehajtásának egyszerűsítése érdekében csak egy szabályrendszert kell alkalmazni az SST támogatási kereten belül nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére.

(252)Ezt a rendeletet csupán szükség esetén, és legkésőbb minden egyes többéves pénzügyi keret vége előtt két évvel kell felülvizsgálni. A túlzottan gyakori felülvizsgálat aránytalan költségeket okoz az igazgatási struktúrák és eljárások új szabályokhoz való igazítása során. Továbbá az idő túl rövid lehet ahhoz, hogy helytálló következtetéseket vonhassunk le a hatályos szabályok alkalmazásából.

(253)Átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani. Az esetleg vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokra utaló, vonatkozó ágazatspecifikus szabályok alkalmazása akadályozásának elkerülése érdekében meg kell határozni, hogy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok továbbra is elfogadhatók az alap-jogiaktusukkal összhangban. Az egyösszegű átalány, egységköltség vagy átalányfinanszírozás alkalmazását engedélyező határozatok új elfogadási mechanizmussal való átmenetének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára a vonatkozó meglévő határozatok módosítását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

ELSŐ RÉSZ
KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET

I. CÍM
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az Európai Unió és az Euratom általános költségvetésének megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„pályázó”: az a természetes személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely pályázatot nyújtott be támogatás-odaítélési eljárásban vagy pénzdíjas versenypályázatra;

2.„pályázati dokumentumok”: ajánlat, részvételi jelentkezés, vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat vagy pénzdíjas versenypályázatra benyújtott pályázat;

3.„odaítélési eljárás”: közbeszerzési eljárás, támogatás-odaítélési eljárás, pénzdíjas versenypályázat, illetve szakértők vagy a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó szervezetek kiválasztására irányuló eljárás;

4.„alap-jogiaktus”: olyan jogi aktus, amely jogalapot biztosít az intézkedésekhez és a költségvetésbe beállított megfelelő kiadások, illetve a költségvetés által támogatott költségvetési garancia vagy pénzügyi támogatás végrehajtásához.

Az alap-jogiaktus az alábbi formákat öltheti:

a)az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (az Euratom-Szerződés) végrehajtásában az EUMSZ 288. cikke értelmében vett rendelet, irányelv vagy határozat; vagy

b)az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címének végrehajtásában az EUSZ 28. cikkének (1) bekezdésében, 31. cikkének (2) bekezdésében, 33. cikkében, 42. cikkének (4) bekezdésében, valamint 43. cikkének (1) bekezdésében meghatározott formák valamelyike.

Az ajánlások és vélemények nem minősülnek alap-jogiaktusnak;

5.„kedvezményezett”: az a természetes személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akivel vagy amellyel vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást írtak alá;

6.„támogatásötvözési művelet”: támogatásötvözési kereten belül végrehajtott intézkedés, amely ötvözi az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy pénzügyi eszközöket a fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó pénzügyi eszközökkel. A támogatásötvözési műveletek magukban foglalhatnak előkészítő intézkedéseket, amelyek a pénzügyi intézmények részéről befektetéseket eredményezhetnek;

7.„támogatásötvözési keret”: a Bizottság és fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézmények, valamint kereskedelmi pénzügyi intézmények és befektetők közötti együttműködési keretként létrehozott keret, amelynek célja egyes uniós kiemelt célkitűzések és szakpolitikák megvalósítása támogatásötvözési műveletek és egyéb egyedi intézkedések révén;

8.„költségvetési kötelezettségvállalás”: az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előirányzatokat jegyez elő a költségvetésben későbbi kifizetésekhez;

9.„költségvetési garancia”: az Unió intézkedésekből álló program támogatására irányuló jogi kötelezettségvállalása az uniós költségvetésre vonatkozó pénzügyi kötelezettség vállalásával, amennyiben a program végrehajtása során egy meghatározott esemény előfordul;

10.„ingatlanszerződés”: az a szerződés, amelynek körébe földterület, épületek vagy egyéb ingatlan vétele, hosszú lejáratú bérlete, haszonélvezete, lízingje vagy részletre történő vásárlása tartozik, vételi opcióval vagy anélkül. Ide tartoznak a meglévő épületek és a befejezés előtt álló épületek, feltéve, hogy a részvételre jelentkező beszerezte az erre vonatkozó érvényes építési engedélyt, kivéve, ha az épületet az ajánlatkérő szerv kiírási feltételeinek megfelelően tervezték meg;

11.„részvételre jelentkező”: a meghívásos eljárásban, tárgyalásos versenyeljárásban, versenypárbeszédben, innovációs partnerségben, tervpályázaton vagy tárgyalásos eljárásban való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy részvételre meghívott gazdasági szereplő;

12.„központi beszerző szerv”: olyan ajánlatkérő szerv, amely központosított és – adott esetben – járulékos beszerzési tevékenységet végez;

13.„ellenőrzés”: valamely bevételi vagy kiadási művelet egy meghatározott aspektusának vizsgálata;

14.„koncessziós szerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több, a 168. és a 172. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya valamely gazdasági szereplőnek építési beruházás kivitelezésével, illetve szolgáltatások nyújtásával és irányításával való megbízása (a továbbiakban: koncesszió). Az ellenszolgáltatás vagy kizárólag az építmény vagy szolgáltatás hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészítve. A koncessziós szerződés elnyerésével a koncessziós jogosultra hárul a szóban forgó építmények vagy szolgáltatások hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti kockázatot vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Abban az esetben, ha rendes működési feltételek mellett nincs garancia arra, hogy megtérülnek az építmény vagy szolgáltatás hasznosítása során végzett beruházások, illetve felmerült költségek, úgy tekintendő, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot;

15.„függő kötelezettség”: az a lehetséges pénzügyi kötelezettség, amely egy jövőbeli esemény eredményétől függően felmerülhet;

16.„szerződés”: közbeszerzési szerződés vagy koncessziós szerződés;

17.„szerződő fél”: az a gazdasági szereplő, akivel közbeszerzési szerződést írtak alá;

18.„kontroll”: minden, a műveletek hatékonyságáról, eredményességéről és gazdaságosságáról, a jelentések megbízhatóságáról, az eszközök és információk védelméről, a csalás és a szabálytalanságok megelőzéséről, feltárásáról és korrekciójáról, valamint azok nyomon követéséről megalapozott bizonyosságot adó intézkedés, és az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét. A kontroll több ellenőrzésből is állhat, valamint az első mondatban említett célkitűzések megvalósításához szükséges szakpolitikák és eljárások végrehajtását is magában foglalhatja;

19.„hozzájárulási megállapodás”: szervezetekkel vagy személyekkel megkötött megállapodás a 61. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii–viii. pontja alapján;

20.„partner”: az a másik fél, amelynek részére uniós költségvetési garanciát nyújtanak;

21.„válsághelyzet”: olyan helyzet, amely fegyveres konfliktussal vagy az ország destabilizálásával fenyegető azonnali és közvetlen veszélyt jelent. Válsághelyzetnek minősülnek továbbá az olyan helyzetek, amelyeket természeti katasztrófák okozhatnak, az olyan ember okozta válságok, mint a háborúk vagy más konfliktusok, vagy a hasonló hatásokat kiváltó, többek között az éghajlatváltozáshoz, a környezetkárosodáshoz, az energiaellátás és a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés megszűnéséhez vagy a mélyszegénységhez kapcsolódó különleges körülmények is;

22.„dinamikus beszerzési rendszer”: gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat;

23.„gazdasági szereplő”: bármely természetes vagy jogi személy – a közjogi szerveket is beleértve –, illetve ezek csoportja, aki vagy amely árubeszerzést, építési beruházások kivitelezését, szolgáltatások nyújtását vagy ingatlanok rendelkezésre bocsátását kínálja;

24.„sajáttőke-befektetés”: közvetlen vagy közvetett tőkejuttatás egy cég számára a cég teljes vagy részleges tulajdonlása ellenében, ahol a tőkebefektető bizonyos irányítási jogkört is szerezhet a cégben, és részesülhet a cég nyereségéből;

25.„jogerős közigazgatási határozat”: valamely közigazgatási hatóság olyan határozata, amely az alkalmazandó jogszabályok szerint jogerővel bír és kötelező érvényű;

26.„számviteli értelemben vett pénzügyi eszköz”: bármilyen eszköz, amely pénzeszköz, egy másik szervezet tőkeinstrumentuma, illetve egy másik szervezettől pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átvételére vonatkozó szerződéses jog;

27.„pénzügyi eszközök”: a költségvetésből nyújtott uniós pénzügyi támogatási intézkedések, amelyek célja, hogy egy vagy több konkrét uniós szakpolitikai célkitűzést szolgáljanak. Ezek az eszközök sajáttőke-befektetések, illetve kvázisajáttőke-befektetések, hitelek vagy garanciák, vagy más kockázatmegosztási eszközök formáját ölthetik, és adott esetben a pénzügyi támogatás egyéb formáival vagy megosztott irányítás alá tartozó alapokkal vagy EFA-forrásokkal kombinálhatók;

28.„pénzügyi kötelezettség”: bármilyen kötelezettség, amely egy másik szervezet részére pénzeszköz vagy egyéb számviteli értelemben vett pénzügyi eszköz átadására vonatkozó szerződéses kötelezettség;

29.„keretszerződés” egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv között létrejött közbeszerzési szerződés, amelynek célja az egy adott időszakban kötendő, a keretszerződésen alapuló egyedi szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és adott esetben a tervezett mennyiségre vonatkozóan;

30.„garancia”: egy harmadik fél adósságának vagy kötelezettségének egészére vagy egy részére, illetve a kötelezettségvállalások e harmadik fél általi sikeres teljesítésére irányuló felelősségvállalásra vonatkozó írásbeli kötelezettségvállalás a garancia érvényesíthetővé válásának – például a tartozás meg nem fizetésének – esetére;

31.„azonnal lehívható garancia”: az a garancia, amelyet a kezesnek a partner kérésére teljesítenie kell, az alapul szolgáló kötelezettség végrehajthatóságának hiányosságai ellenére;

32.„jogi kötelezettségvállalás”: az az aktus, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vállal vagy megállapít egy kötelezettséget, amely későbbi kifizetést vagy kifizetéseket, valamint a költségvetésre terhelt kiadások elismerését eredményezi. Az I. rész V. címének alkalmazásában, a 134. cikk kivételével, a „jogi kötelezettségvállalás” magában foglalja a pénzügyi keretpartnerségi megállapodásokat és keretszerződéseket is;

33.„tőkeáttételi hatás”: a támogatható végső címzettek számára nyújtott finanszírozás összegének az uniós hozzájárulással elosztott összege;

34.„hitel”: olyan megállapodás, mely kötelezi a hitel folyósítóját, hogy a megállapodásban szereplő időre bocsássa rendelkezésre a hitel felvevője számára a megállapodásban szereplő pénzösszeget, és amely alapján a hitel felvevője az említett összeget köteles a megállapodásban szereplő időpontig visszafizetni;

35.„kis értékű vissza nem térítendő támogatás”: az a vissza nem térítendő támogatás, amely nem haladja meg a 60 000 EUR-t;

36.„végrehajtási módszer”: a 61., a 62. vagy a 149. cikkben meghatározott költségvetés-végrehajtási módszerek, vagyis a közvetlen végrehajtás, a közvetett végrehajtás és a megosztott végrehajtás;

37.„többdonoros fellépés”: bármilyen fellépés, amely esetében az uniós forrásokat legalább egy másik donor forrásaival vonják össze;

38.„multiplikátorhatás”: a támogatható végső címzettek befektetésének az uniós hozzájárulással elosztott összege;

39.„azonos feltételek (pari passu)”: valamely jogra vonatkozó egyenrangú követelés;

40.„résztvevő”: közbeszerzési eljárásban a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, támogatás-odaítélési eljárásban a pályázó, szakértők kiválasztására irányuló eljárásban a szakértő, pénzdíjas versenypályázaton a pályázó, illetve a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós források végrehajtására irányuló eljárásban részt vevő szervezet vagy személy;

41.„közbeszerzési dokumentum”: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, beleértve az alábbiakat:

a)a 157. cikkben megállapított közzétételi intézkedések;

b)az ajánlattételi felhívás;

c)a kiírási feltételek, ezen belül a műszaki leírás és az értékelési szempontok, illetve versenypárbeszéd esetén az ismertető;

d)a szerződéstervezet;

42.„közbeszerzési szerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több, a 168. és a 172. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya az árnak részben vagy egészben a költségvetésből történő kifizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházás kivitelezése vagy szolgáltatás nyújtása.

43.A közbeszerzési szerződések magukban foglalják az alábbiakat:

a)ingatlanszerződés;

b)árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés;

c)építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés;

d)szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés;

44.„pénzdíj”: versenypályázatot követően díjként odaítélt pénzügyi hozzájárulás;

45.„közbeszerzés”: építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás szerződés útján történő kivitelezése, megvalósítása, illetve nyújtása, valamint földterület, épületek vagy egyéb ingatlan megszerzése vagy bérlése egy vagy több ajánlatkérő szerv által, az ezen ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől;

46.„kvázisajáttőke-befektetés”: a saját tőke és az idegen tőke között álló finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár. A kvázisajáttőke-befektetés strukturálható jellemzően biztosíték nélküli és alárendelt, és egyes esetekben tőkévé alakítható adósságként, vagy elsőbbségi tőkeként;

47.„címzett”: az a kedvezményezett, szerződő fél, javadalmazott külső szakértő, bármely személy vagy szervezet, aki vagy amely pénzdíjat vagy egy pénzügyi eszköz révén forrásokat kap, illetve aki vagy amely uniós forrásokat hajt végre a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint;

48.„repómegállapodás”: értékpapírok pénzeszközökért való értékesítése az értékpapírok egy meghatározott későbbi időpontban történő vagy azonnali visszavásárlására irányuló megállapodással;

49.„kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok”: a költségvetés „Közvetett kutatás” vagy „Közvetlen kutatás” elnevezésű szakpolitikai területekhez kapcsolódó címeinek egyikébe, vagy egy másik címen a kutatási tevékenységekhez kapcsolódó alcímbe bevitt előirányzatok;

50.„kockázatmegosztási eszköz”: olyan pénzügyi eszköz, amely lehetővé teszi egy meghatározott kockázat két vagy több szervezet közötti megosztását, adott esetben megállapodás szerinti díjazás ellenében;

51.„szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés”: az a szerződés, amelynek körébe olyan szellemi és nem szellemi szolgáltatások tartoznak, amelyek nem tartoznak az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés és az ingatlanszerződés körébe;

52.„személyzeti szabályzat”: a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek;

53.„alvállalkozó”: a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő vagy a szerződő fél által a szerződés egy részének teljesítésére, illetve a kedvezményezett által a vissza nem térítendő támogatás révén társfinanszírozott feladatok egy részének teljesítésére ajánlott gazdasági szereplő;

54.„tagdíjak”: az Uniót a tagjaik között tudó szerveknek fizetett összegek, amelyek megfelelnek a költségvetési határozatoknak és az érintett szerv által megállapított fizetési feltételeknek;

55.„árubeszerzésére irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan szerződés, amelynek körébe termék vétele, lízingje, bérlete vagy részletre történő vásárlása tartozik, vételi opcióval vagy anélkül. Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés kiegészítő munkaként telepítési és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet.

56.„technikai segítségnyújtás”: az ágazatspecifikus szabályok sérelme nélkül egy program vagy egy fellépés végrehajtásához szükséges támogatási és kapacitásépítési tevékenységeket, különösen előkészítési, irányítási, nyomonkövetési, értékelési, ellenőrzési és kontrolltevékenységet foglal magában;

57.„ajánlattevő”: ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

58.„Unió”: az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, vagy – a szövegkörnyezettől függően – mindkettő;

59.„uniós intézmény”: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ); az Európai Központi Bank nem tekintendő uniós intézménynek;

60.„értékesítő”: olyan gazdasági szereplő, aki vagy amely szerepel a részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtására felkérendő értékesítők jegyzékén;

61.„építmény”: magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan, azok összességében vett eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

62.„építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan szerződés, amelynek körébe az olyan építmény(ek) kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése tartozik, amely(ek) a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 26 II. mellékletében szereplő tevékenységek valamelyikével kapcsolatos(ak), vagy az építmény típusa vagy tervezése tekintetében döntő befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel történő kivitelezése.

3. cikk
A másodlagos jogszabályok megfeleltetése a rendeletnek

(1)A költségvetés bevételeinek és kiadásainak végrehajtására vonatkozó, és valamely alap-jogiaktusban foglalt rendelkezéseknek meg kell felelniük a II. címben meghatározott költségvetési alapelveknek.

(2)Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a jogalkotó hatóságnak benyújtott valamennyi javaslatban és javaslat-módosításban egyértelműen utalni kell a II. cím rendelkezéseitől vagy az e rendelet értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól való eltérést tartalmazó rendelkezésekre, valamint valamennyi ilyen javaslat bevezető hivatkozásaiban és indokolásában meg kell nevezni ezen eltérések pontos okait.

4. cikk
Időtartamok, időpontok és határidők

Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben megállapított határidőkre az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet 27 vonatkozik.

5. cikk
A személyes adatok védelme

Az e rendelet alapján gyűjtött személyes adatokat a 95/46/EK irányelvnek 28 és a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően kell kezelni.Közbeszerzési eljárásban a részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, támogatás-odaítélési eljárásban a pályázót, szakértők kiválasztására irányuló eljárásban a szakértőt, pénzdíjas versenypályázaton a pályázót, illetve a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós források végrehajtására irányuló eljárásban részt vevő szervezetet vagy személyt, valamint a kedvezményezettet, a szerződő felet, a javadalmazott külső szakértőt vagy bármely személyt vagy szervezetet, aki vagy amely pénzdíjat kap, illetve aki vagy amely uniós forrásokat hajt végre a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint, ennek megfelelően kell tájékoztatni.

II. CÍM
KÖLTSÉGVETÉS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

6. cikk
A költségvetési alapelvek tiszteletben tartása

E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső kontrollt igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani.

1. FEJEZET
Az egységesség és a teljesség elve

7. cikk
A költségvetés hatálya

(1)A költségvetés minden pénzügyi évre előrejelzi és engedélyezi az Unió számára szükségesnek tartott összes bevételt és kiadást. A költségvetés a következőket foglalja magában:

a)az Unió bevételei és kiadásai, beleértve a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatosan az EUSZ rendelkezései alapján keletkezett igazgatási kiadásokat, valamint az említett rendelkezések végrehajtása által előidézett operatív kiadásokat, amennyiben azok a költségvetést terhelik;

b)az Európai Atomenergia-közösség bevételei és kiadásai.

(2)A költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból álló differenciált előirányzatokat, valamint nem differenciált előirányzatokat tartalmaz.

Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok a következőket foglalják magukban:

a)a költségvetésben és a költségvetés-módosításokban előírt előirányzatok;

b)átvitt előirányzatok;

c)a 14. cikknek megfelelően újból rendelkezésre bocsátott előirányzatok;

d)a 12. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban visszafizetett előfinanszírozási kifizetésekből keletkező előirányzatok;

e)azon előirányzatok, amelyek azt követően nyílnak meg, hogy az adott pénzügyi év, illetve az előző pénzügyi évek során elkülönített, de fel nem használt bevétel befolyt.

(3)A kötelezettségvállalási előirányzatok a pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások összes költségét fedezik, a 112. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel.

(4)A kifizetési előirányzatok a pénzügyi évben vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket fedezik.

(5)E cikk (2) és (3) bekezdése nem akadályozza sem a 110. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint globális kötelezettségvállalások létrehozását, sem a 110. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekben történő teljesítését.

8. cikk
Az egységesség és a teljesség elvére vonatkozó különös rendelkezések

(1)Minden bevételt és kiadást le kell könyvelni a költségvetés egy sorára.

(2)Az engedélyezett előirányzatokat meghaladó kiadás nem teljesíthető, illetve nem engedélyezhető.

(3)A költségvetésből biztosított előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat nem az Uniót illeti, kivéve, ha erről a hozzájárulási megállapodások vagy finanszírozási megállapodások eltérően rendelkeznek.

2. FEJEZET
Az évenkéntiség elve

9. cikk
Pénzügyi év

A költségvetésben szereplő előirányzatokat egy pénzügyi évre engedélyezik, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

10. cikk
A bevételek és az előirányzatok költségvetési számvitele

(1)A pénzügyi év bevételeit az adott pénzügyi év során beszedett összegek alapján kell elszámolni a pénzügyi évre. A következő pénzügyi év január hónapjára vonatkozó saját forrásokat azonban a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 29 értelmében előzetesen is rendelkezésre lehet bocsátani.

(2)A hozzáadottérték-adón és a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló saját források tekintetében a tételek a 609/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban kiigazíthatók.

(3)A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig vállalt jogi kötelezettségek alapján kell elszámolni. A 110. cikk (4) bekezdésében említett globális költségvetési kötelezettségvállalásokat kivételes módon a december 31-ig fennálló költségvetési kötelezettségvállalások alapján kell elszámolni.

(4)A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által az adott év december 31-éig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(5)A (3) és (4) bekezdéstől eltérve:

a)az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kiadásait a Bizottság által a tagállamoknak az adott pénzügyi év december 31-ig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi év elszámolásaira lekönyvelni, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselő a következő pénzügyi év január 31-ig megkapta a fizetési megbízást;

b)az EMGA kivételével a megosztott végrehajtás keretében irányított kiadásokat a Bizottság által a tagállamoknak az adott pénzügyi év december 31-ig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi év elszámolásaira lekönyvelni, ideértve a következő pénzügyi év január 31-ig lekönyvelt kiadásokat a 28. és 29. cikkben megállapítottak szerint.

11. cikk
Kötelezettségvállalás az előirányzatokra

(1)A költségvetésben szereplő előirányzatokra január 1-jei hatállyal lehet kötelezettséget vállalni, amennyiben a költségvetést elfogadták.

(2)A pénzügyi év október 15-étől az EMGA rendszeres igazgatási kiadásaira és rendszeres irányítási kiadásaira előre kötelezettséget lehet vállalni a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok terhére.

Az ilyen kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg az alábbiakat:

a)az Európai Parlament és a Tanács által a szóban forgó költségvetési sorra a folyó pénzügyi évre rendszeres igazgatási kiadásokra vonatkozóan meghatározott előirányzatok egynegyede, feltéve, hogy e kiadásokat az előző szabályszerűen elfogadott költségvetésben jóváhagyták;

b)az Európai Parlament és a Tanács által a szóban forgó költségvetési sorra a folyó pénzügyi évre az EMGA rendszeres irányítási kiadásaira vonatkozóan meghatározott összes megfelelő előirányzat háromnegyede, feltéve, hogy e kiadásokra egy meglévő alap-jogiaktus alapelvet állapított meg.

12. cikk
Előirányzatok megszüntetése és átvitele

(1)Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették őket, meg kell szüntetni, kivéve, ha azok a (2) és (3) bekezdéssel összhangban átvitelre kerülnek.

(2)Az előirányzatok azonban átvihetőek kizárólag a következő pénzügyi évre az érintett intézmény által február 15-ig meghozott határozattal az alábbiak tekintetében:

a)az olyan kötelezettségvállalási előirányzatoknak vagy nem differenciált előirányzatoknak megfelelő összegek, amelyekre vonatkozóan a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszainak legnagyobb része december 31-ig lezajlott. Az ilyen összegeket a következő év március 31-ig lehet lekötni, az ingatlanprojektekkel kapcsolatos nem differenciált előirányzatok kivételével, amelyeket a következő pénzügyi év december 31-ig lehet lekötni;

b)azon összegek, amelyek akkor szükségesek, ha a jogalkotó hatóság a pénzügyi év utolsó negyedévében fogadott el alap-jogiaktust, és a Bizottság nem tudta lekötni az e célra meghatározott előirányzatokat december 31-ig. Ezen összegeket a következő pénzügyi év december 31-ig lehet lekötni;

c)olyan kifizetési előirányzatok, amelyek meglévő kötelezettségvállalások vagy az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő pénzügyi évi költségvetésben a vonatkozó költségvetési sorokon meghatározott kifizetési előirányzatok nem fedezik a szükségleteket;

d)az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett intézkedésekhez kapcsolódó, le nem kötött előirányzatok.

Az átvitel nem haladhatja meg az 1306/2013/EU rendelet 26. cikkében említett, az előző pénzügyi év során alkalmazott kiigazítás összegét, és legfeljebb a költségvetési hatóság által megszavazott eredeti előirányzatok 2 %-a lehet. Az átvitt előirányzatokat az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedéseket fedező költségvetési sorokba kell visszahelyezni;

e)az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett forrásokhoz kapcsolódó, a pénzügyi év elején felosztatlanul tartott előirányzatok, az egyes eszközök eredeti előirányzatainak 10 %-os határán belül.

Az érintett intézmény március 15-ig tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az átvitelre vonatkozóan meghozott határozatáról. Továbbá minden költségvetési sorról közli, hogy az a), b) és c) pontban szereplő kritériumokat hogyan alkalmazta az egyes átvitelekre.

(3)Az előirányzatokat automatikusan át kell vinni a következők tekintetében:

a)a sürgősségisegély-tartalék és az európai uniós válságtartalék vonatkozásában a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatoknak megfelelő összegek, valamint az Európai Unió Szolidaritási Alapja vonatkozásában a kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő összegek;

b)belső címzett bevételnek megfelelő összegek;

Az a) és b) pontban említett összegek kizárólag a következő pénzügyi évre vihetők át és december 31-ig köthetők le, kivéve a 20. cikk (3) bekezdésének g) pontjában említett, bérleti jogviszonyból, valamint épületek és földterületek értékesítéséből származó belső címzett bevételeket, amelyek átvihetők mindaddig, amíg teljes mértékben felhasználásra nem kerülnek. Az 1303/2013/EU és az 514/2014/EU rendeletben 30 említett, az előfinanszírozási kifizetések visszafizetéséből keletkező, december 31-én rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok átvihetők a program lezárásáig, és szükség esetén felhasználhatók, feltéve, hogy más kötelezettségvállalási előirányzatok már nem állnak rendelkezésre.

c)külső címzett bevételnek megfelelő összegek;

Ezeket az összegeket automatikusan át kell vinni, és teljes mértékben fel kell használni az azon programhoz vagy intézkedésekhez kapcsolódó műveletek lezárásáig, amelyhez azokat hozzárendelték, vagy átvihetőek és felhasználhatóak a következő programra vagy intézkedésre.

Ez nem alkalmazandó a 20. cikk (2) bekezdése g) pontjának iii. alpontjában említett bevételre, amelynek vonatkozásában a le nem kötött előirányzatokat öt éven belül meg kell szüntetni.

A 20. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említettek szerinti, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államainak egyes uniós programokban való részvételéből származó külső címzett bevételeket az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz (EGT-megállapodás) csatolt 32. jegyzőkönyvnek megfelelően kell kezelni;

d)az 1306/2013/EU rendelet 41. cikkével összhangban a felfüggesztésekből származó, az EMGA-hoz kapcsolódó kifizetési előirányzatok.

(4)A pénzügyi év végén jogilag lekötött nem differenciált előirányzatokat a következő pénzügyi év végéig kell kifizetni.

(5)A (3) bekezdés sérelme nélkül, a tartalékba helyezett előirányzatok és a személyzeti kiadások előirányzatai nem vihetők át. E cikk alkalmazásában a személyzeti kiadások magukban foglalják az intézmények azon tagjai és személyzete részére járó béreket és juttatásokat, akikre a személyzeti szabályzat alkalmazandó.

13. cikk
Előirányzatok visszavonása

(1)Amennyiben a kötelezettségvállalásokat az előirányzatok költségvetésben történő megjelenítését követő bármely pénzügyi évben visszavonják azon fellépések megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, az érintett előirányzatokat meg kell szüntetni, kivéve ha a (3) bekezdés és a 14. cikk másként rendelkezik.

(2)Azon összegeket, amelyekre a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban március 31-ig kötelezettséget kell vállalni, amennyiben a megfelelő előirányzatokat március 31-ét követően visszavonják, meg kell szüntetni.

(3)Az 1303/2013/EU rendeletben említett előirányzatokat az említett rendelettel összhangban automatikusan vissza kell vonni.

(4)Az 514/2014/EU rendeletben említett előirányzatokat az említett rendelettel összhangban automatikusan vissza kell vonni.

(5)E cikk (1), (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó a 20. cikk (2) bekezdésében említett külső címzett bevételekre.

14. cikk
A visszavont előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátása

(1)Az 1303/2013/EU rendeletben és a 223/2014/EU rendeletben 31 említett visszavont előirányzatok egy nyilvánvalóan kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén újra rendelkezésre bocsáthatók.

E célból a Bizottság megvizsgálja az előző pénzügyi év során visszavont kötelezettségvállalásokat, és – a szükségletek alapján – a folyó pénzügyi év február 15-ig határoz a szóban forgó előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességéről.

(2)A visszavont előirányzatokat újból rendelkezésre kell bocsátani a következő esetekben:

a)az 1303/2013/EU rendelet 20. cikkében létrehozott eredményességi tartalék végrehajtására vonatkozó rendelkezések értelmében egy program esetében az előirányzatok visszavonására került sor;

b)az 1303/2013/EU rendelet 39. cikk (2) bekezdése hetedik albekezdésének megfelelően a kkv-k számára létrehozott egyedi pénzügyi eszközhöz kapcsolódó program esetében az előirányzatok visszavonására annak folytán került sor, hogy a tagállam megszüntette részvételét a pénzügyi eszközben.

(3)Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül, az n–2. évben visszavont előirányzatokat az n. év költségvetési eljárásának keretében újra rendelkezésre kell bocsátani az európai uniós válságtartalék számára.

Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a tartalék igénybevételét, a 30. cikk (4) bekezdésével összhangban javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tartalékból a megfelelő költségvetési sorokba történő átcsoportosításra.

(4)Azok a kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyek annak eredményeképpen keletkeztek, hogy a kötelezettségvállalásokat a kapcsolódó kutatási projektek megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt visszavonták, az éves költségvetési eljárás keretében újból rendelkezésre bocsáthatók azon kutatási program javára, amelyhez a projekt tartozik vagy annak utódprogramja javára.

15. cikk
A költségvetés késői elfogadása esetén alkalmazandó szabályok

(1)Ha a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy az EUMSZ 315. cikkének első bekezdésében említett eljárást (ideiglenes tizenkettedek rendszere) kell alkalmazni. Kötelezettségek és kifizetések az e cikk (2) bekezdésében megállapított kereteken belül vállalhatók.

(2)Kötelezettségeket alcímenként az előző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő összes engedélyezett előirányzatok legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, plusz minden eltelt hónap után egy tizenkettedre.

A költségvetési tervezetben meghatározott előirányzatok felső korlátja nem léphető túl.

Kifizetéseket havonta alcímenként a megelőző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatok legfeljebb egy tizenkettedére lehet vállalni. Ennek során azonban nem lehet túllépni a költségvetési tervezet ugyanazon alcímében meghatározott előirányzatok egy tizenketted részét.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, a megelőző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatoknak a költségvetés megszavazott – a költségvetés-módosításokat és az említett pénzügyi évben végzett átcsoportosításokkal járó kiigazítást is tartalmazó – előirányzatait kell tekinteni.

(4)Ha az Unió fellépésének folytonossága megkívánja, a Tanács – a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva – mind a kötelezettségvállalásokra, mind a kifizetésekre vonatkozóan egy ideiglenes tizenkettedre engedélyezhet többletkiadásokat, de ezek – a kellően indokolt eseteket kivéve – nem haladhatják meg az automatikusan rendelkezésre bocsátott egy tizenkettedet nem tartalmazó négy ideiglenes tizenketted összegét, azokon felül, amelyek az (1) és (2) bekezdéssel összhangban automatikusan rendelkezésre állnak. A Tanács az engedélyezésről szóló határozatot haladéktalanul továbbítja az Európai Parlamentnek.

Az első albekezdésben említett határozat az elfogadásától számított harmincadik napon lép hatályba, kivéve, ha az Európai Parlament:

a)e határidőn belül a képviselők többségével e kiadás csökkentéséről határoz, amely esetben a Bizottságnak új javaslatot kell benyújtania; vagy

b)a Tanácsot és a Bizottságot arról tájékoztatja, hogy nem kívánja csökkenteni a kiadást, mely esetben a határozat a harminc napos határidő lejárta előtt hatályba lép.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

(5)Ha egy adott alcím esetében négy ideiglenes tizenketted, amelyet a (4) bekezdéssel összhangban engedélyeztek, nem elegendő ahhoz, hogy fedezze az uniós fellépés megszakadásának elkerüléséhez szükséges kiadásokat a szóban forgó alcímben foglalt területen, úgy kivételesen engedélyezhető az előző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében szereplő előirányzatok összegének túllépése. Az Európai Parlament és a Tanács a (4) bekezdésben előírt eljárásokkal összhangban jár el. Az előző pénzügyi év költségvetésében rendelkezésre álló vagy a költségvetési tervezetben javasolt összes előirányzat teljes összegét azonban semmilyen körülmények között nem lehet túllépni.

3. FEJEZET
Az egyensúly elve

16. cikk
Fogalommeghatározás és hatály

(1)A bevételeknek és a kifizetési előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2)Az Unió, valamint a 69. és a 70. cikkben említett uniós szervek nem vehetnek fel hiteleket a költségvetés keretén belül.

17. cikk
A pénzügyi év egyenlege

(1)Minden pénzügyi év egyenlege többlet esetén bevételként, hiány esetén kifizetési előirányzatként szerepel a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben.

(2)Az ilyen bevételek és kifizetési előirányzatok tervezett összegét a költségvetési eljárás során egy, a 40. cikknek megfelelően benyújtott módosító indítvány útján kell bevinni a költségvetésbe. A tervezett összegeket a 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 32 1. cikkével összhangban kell kidolgozni.

(3)Az egyes pénzügyi évekre vonatkozó előzetes beszámolók benyújtását követően az említett beszámolók és a tervezett összegek közötti esetleges eltéréseket a következő pénzügyi év költségvetésébe kell bevinni költségvetés-módosítás útján. Ilyen esetekben a Bizottság a költségvetés-módosítási tervezetet az előzetes beszámoló benyújtását követő 15 napon belül egy időben benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

4. FEJEZET
Az elszámolási egység elve

18. cikk
Az euró használata

(1)A többéves pénzügyi keretet és a költségvetést euróban kell összeállítani és végrehajtani, és a beszámolókat is euróban kell benyújtani. A 76. cikkben említett pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő, előlegszámlák esetében az előlegszámla-kezelők, valamint a Bizottság és az EKSZ adminisztratív irányításának vonatkozásában felmerülő igényeik esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kap a műveletek egyéb pénznemben történő végrehajtására.

(2)Az ágazatspecifikus szabályozás alkalmazásából, illetve adott közbeszerzési szerződésekből, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokból, hozzájárulási megállapodásokból és finanszírozási megállapodásokból eredő különös rendelkezések sérelme nélkül, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az átváltást az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában azon a napon közzétett napi euroátváltási árfolyamon kell elvégeznie, amelyen az engedélyezésre jogosult szervezeti egység a fizetési megbízást, illetve a beszedési utalványt kiállította.

Amennyiben ilyen napi árfolyamot nem tesznek közzé, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a (3) bekezdésben említett árfolyamot alkalmazza.

(3)A 80. és 81. cikkben előírt elszámolás alkalmazásában az euró és egyéb valuták közötti átváltás az euró megfelelő havi elszámolási árfolyamán történik. Az ilyen elszámolási árfolyamot a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője bármely általa megbízhatónak ítélt információforrásra támaszkodva a havi elszámolási árfolyam hónapját megelőző hónap utolsó előtti munkanapján érvényes árfolyam alapján határozza meg.

(4)A valutaátszámítási műveleteket úgy kell elvégezni, hogy azok ne gyakoroljanak jelentős hatást az uniós társfinanszírozás szintjére vagy káros hatást az uniós költségvetésre. Adott esetben az euró és más pénznemek közötti átváltási árfolyam az egy adott időszak napi átváltási árfolyamainak átlagával is kiszámítható.

5. FEJEZET
A globális fedezet elve

19. cikk
Hatály

A 20. cikk sérelme nélkül, az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot. A 25. cikk sérelme nélkül, minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell feltüntetni.

20. cikk
Címzett bevétel

(1)A külső címzett bevételeket és a belső címzett bevételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell előirányozni.

(2)A külső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a)tagállamoktól, harmadik országoktól, valamint nem az EUMSZ és az Euratom-Szerződés értelmében létrehozott szervektől származó, az Unió által finanszírozott bizonyos fellépésekhez vagy programokhoz, valamint kiegészítő kutatási és technológiafejlesztési programokhoz nyújtott, a nevükben a Bizottság által irányított pénzügyi hozzájárulások;

b)az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 37. jegyzőkönyv által létrehozott Szén- és Acélipari Kutatási Alap által képzett bevételekhez kapcsolódó előirányzatok;

c)az 1467/97/EK tanácsi rendeletben 33 előírt letétek kamata és a pénzbírságok;

d)meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem, beleértve az egyes intézményekre meghatározott címzett bevételeket;

e)harmadik országok vagy nem uniós szervek által a b) pont alá nem tartozó, uniós tevékenységekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

f)a (3) bekezdésben említett belső címzett bevételek, amennyiben kiegészítik az e bekezdésben említett egyéb bevételt;

g)a Közös Kutatóközpont (JRC) által versenyalapon folytatott tevékenységekből származó bevételek, amely tevékenységek az alábbiak bármelyike:

i.a JRC részvételével zajló, vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos és közbeszerzési eljárások;

ii.a JRC által harmadik felek nevében végzett tevékenységek;

iii.az 57. cikkel összhangban más intézményekkel vagy a Bizottság más szervezeti egységeivel műszaki-tudományos szolgáltatások nyújtásáról kötött igazgatási megállapodás keretében végzett tevékenységek.

(3)A belső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a)harmadik felektől származó, áruk, szolgáltatások vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munka tekintetében keletkező bevételek;

b)járművek, berendezések, felszerelések, anyagok és tudományos és technikai készülékek értékesítéséből származó bevételek;

c)a jogtalanul kifizetett összegeknek a 99. cikkel összhangban történő visszafizetéséből származó bevételek;

d)az előfinanszírozási kifizetések nyomán keletkező kamatból származó bevételek a 8. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel;

e)áru, szolgáltatás vagy munkavégzés intézményen belüli más szervezeti egységek, más intézmények vagy szervek részére történő biztosításából származó bevételek, beleértve a más intézmények vagy szervek által a nevükben megfizetett kiküldetési ellátmányok visszatérítését;

f)befolyt biztosítási díjak;

g)bérleti jogviszonyból, valamint épületek és földterületek értékesítéséből származó bevételek;

h)kiadványok és filmek – ideértve az elektronikus adathordozón tároltakat is – értékesítéséből származó bevételek;

i)a hitelfelvételtől és -nyújtástól eltérő pénzügyi műveletekből, valamint e műveletek közös tartalékfeltöltési alapban tartott eszközeiből származó bevételek és visszafizetések;

j)későbbi adó-visszatérítések nyomán keletkező bevétel a 25. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében. A címzett bevételeket a 12. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja, valamint a 30. cikk rendelkezéseivel összhangban kell átvinni és átcsoportosítani.

(4)Alap-jogiaktus szintén hozzárendelheti azt a bevételt, amelyről rendelkezik, meghatározott kiadási tételekhez. Ha erről az alap-jogiaktus másképp nem rendelkezik, e bevételek belső címzett bevételt képeznek.

(5)A költségvetés tartalmaz olyan sorokat, amelyeken a külső címzett bevételek és a belső címzett bevételek szerepelnek, és amennyiben lehetséges, feltünteti a megfelelő összegeket.

21. cikk
A címzett bevételek beállítása és megfelelő előirányzatok képzése

(1)Az e cikk (2) bekezdésének c) pontja és a 22. cikk sérelme nélkül, a címzett bevételek beállítására szolgáló költségvetési struktúra a következő:

a)az egyes intézményekre vonatkozó szakaszok bevételi kimutatásaiban a bevételek könyvelésére szolgáló költségvetési sor;

b)a kiadási kimutatásban a költségvetési megjegyzések – beleértve az általános megjegyzéseket – jelzik, hogy mely sorokba állíthatók be a címzett bevételeknek megfelelő, rendelkezésre bocsátott előirányzatok.

Az első albekezdés a) pontjában említett esetben „pro memoria” bejegyzést kell feltüntetni, a becsült bevételt pedig tájékoztató jelleggel a megjegyzések között kell közölni.

(2)A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat mind kötelezettségvállalási, mind kifizetési előirányzatként automatikusan rendelkezésre kell bocsátani, amikor a bevétel befolyt az intézményhez, az alábbi esetek kivételével:

a)a 20. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben a tagállamokra vonatkozóan és amennyiben a hozzájárulási megállapodás pénzneme az euró, a kötelezettségvállalási előirányzatok a hozzájárulási megállapodás tagállam általi aláírását követően rendelkezésre bocsáthatók;

b)a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a 20. cikk (2) bekezdése g) pontjának i. és iii. alpontjában említett esetben a kötelezettségvállalási előirányzatokat rendelkezésre kell bocsátani, amint a követelés összegének becslése megtörtént;

c)a 20. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett esetben az ilyen összegek bevitele a bevételi kimutatásba egyúttal kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok képzését eredményezi a kiadási kimutatásban.

Az e bekezdés c) pontjában említett előirányzatokat a 19. cikkel összhangban kell végrehajtani.

(3)A 20. cikk (2) bekezdésének b) és h) pontjában említett, a követelések becsült összegét nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldeni a számvitelért felelős tisztviselőnek.

22. cikk
Az EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből eredő címzett bevételek

(1)A 20. cikk (2) bekezdésének e) pontjában előírt bevételek beállítására szolgáló költségvetési struktúra a következő:

a)a bevételi kimutatásban „pro memoria” bejegyzéssel ellátott sor kerül beállításra, amely magában foglalja az EFTA-államok adott pénzügyi évre vonatkozó hozzájárulásainak teljes összegét;

b)a kiadási kimutatásban egy, a költségvetés szerves részét képező mellékletben meg kell határozni azon sorokat, amelyek az EFTA-államok részvételével folyó uniós tevékenységekre vonatkoznak.

(2)Az EGT-megállapodás 82. cikke szerint az EFTA-államok éves részvételének összege alapján, amelyet az EGT Vegyes Bizottság az EGT-megállapodáshoz csatolt 32. jegyzőkönyv 1. cikkének (5) bekezdésével összhangban megerősített a Bizottság részére, a pénzügyi év elején rendelkezésre kell bocsátani a megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok teljes összegét.

23. cikk
Adományok

(1)A Bizottság bármely, az Uniónak tett adományt elfogadhat, úgymint alapítványoktól, támogatásokból, adományokból és hagyatékokból származó jövedelmeket.

(2)Az 50 000 EUR vagy azt meghaladó értékű adományok elfogadásához, amely az adomány értékének 10 %-át meghaladó pénzügyi költséget — beleértve az utólagos költségeket is — von maga után, az Európai Parlament és a Tanács engedélye szükséges. Ilyen engedély alapján az Európai Parlament és a Tanács az üggyel kapcsolatban a Bizottság kérelmének kézhezvételétől számított két hónapon belül jár el. Ha ezen időszak alatt nem emelnek kifogást, úgy az uniós intézmények végleges döntést hoznak az adomány elfogadásáról. Az uniós intézmények magyarázattal látják el az Uniónak juttatott adományok elfogadásával együtt járó pénzügyi költségeket.

24. cikk
Vállalati szponzorálás

(1)A vállalati szponzorálás az a megállapodás, amelynek révén egy jogi személy természetbeni támogatást nyújt egy eseményhez vagy tevékenységhez promóciós vagy vállalati társadalmi felelősségvállalási célokból.

(2)Az uniós intézmények és szervek meghatározott belső szabályok alapján kivételesen elfogadhatják a vállalati szponzorálás keretében nyújtott természetbeni hozzájárulást, feltéve, hogy:

a)kellő figyelmet szentelnek a megkülönböztetésmentesség, az arányosság, az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének;

b)a vállalati szponzorálás keretében nyújtott természetbeni hozzájárulás hozzájárul az Unióról kialakított kedvező képhez, és közvetlenül kapcsolódik egy esemény vagy fellépés alapcélkitűzéséhez;

c)a vállalati szponzorálás keretében nyújtott természetbeni hozzájárulás nem eredményez összeférhetetlenséget, és nem érint kizárólagosan társadalmi eseményt.

25. cikk
A levonások és árfolyam-kiigazítások szabályai

(1)Az alábbi levonásokra kerülhet sor a kifizetési kérelmekből, amelyeket azután a nettó összeggel kell elszámolni:

a)a közbeszerzési szerződésekben részt vevő felekre vagy kedvezményezettekre kirótt büntetések;

b)az egyedi számlákkal és a költségkimutatásokkal kapcsolatos engedmények, visszatérítések és egyéb levonások;

c)az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat;

d)a jogtalanul kifizetett összegek miatti kiigazítások.

Az első albekezdés d) pontjában említett kiigazítások történhetnek közvetlen levonással ugyanazon kedvezményezett részére teljesített új időközi vagy egyenlegkifizetésből azon alcím, jogcímcsoport és pénzügyi év alapján, amely tekintetében a többletkifizetésre sor került.

Az első albekezdés c) és d) pontjában említett levonásokra az uniós számviteli szabályokat kell alkalmazni.

(2)Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv értelmében a tagállamok által visszatérített adókat magában foglaló költségei az adó nélküli összeggel terhelik meg a költségvetést.

(3)Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak a vonatkozó megállapodások alapján harmadik országok által visszatérített adókat magában foglaló költségei a költségvetésre terhelhetők az alábbi összegek bármelyikével:

a)az adó nélküli összeg;

b)az adót magában foglaló összeg. Ilyen esetben a későbbi adó-visszatérítéseket belső címzett bevételként kell kezelni.

(4)A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek tekintetében a költségvetésben kiigazítások hajthatók végre. A végleges nyereséget vagy veszteséget az éves mérleg foglalja magában.

6. FEJEZET
Az egyediség elve

26. cikk
Általános rendelkezések

(1)Az előirányzatokat meghatározott célokhoz kell rendelni, cím és alcím szerint. Az alcímeket jogcímcsoportokra és jogcímekre kell tovább bontani.

(2)A Bizottság és a többi intézmény a 27–30. cikkben megállapított különös rendelkezésektől függően előirányzatokat csoportosíthat át a költségvetésen belül.

Az előirányzatokat kizárólag azon költségvetési sorokra lehet átcsoportosítani, amelyekre a költségvetés engedélyezett előirányzatokat, vagy amelyeknél a „pro memoria” bejegyzés szerepel.

A 27. és 28. cikkben említett százalékos arányok kiszámítására az átcsoportosítási kérelem benyújtásának időpontjában kerül sor, utalva a költségvetés-módosításokat is magában foglaló költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokra.

A figyelembe veendő összeg megegyezik a korábbi átcsoportosításokkal kapcsolatos kiigazítást követően az érintett sorból végzendő átcsoportosítások összegével. A Bizottság vagy az érintett intézmény által saját hatáskörben végzett, az Európai Parlament és a Tanács határozata nélkül végrehajtandó átcsoportosítások összege nem vehető figyelembe.

Az átcsoportosítási kérelmekre vonatkozó, a 30. cikkben megállapított kiegészítő rendelkezések sérelme nélkül az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az Európai Parlament és a Tanács részére a 27., 28. és 29. cikk szerinti átcsoportosításról nyújtott valamennyi információt megfelelő és kellő részletességű igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják az előirányzatok teljesítésének alakulására vonatkozó legfrissebb rendelkezésre álló információt és az átcsoportosítási kérelmeknek a pénzügyi év végéig becsült összegét azon sorok tekintetében, amelyekre az előirányzatok átcsoportosítandók, illetve amelyekről az átcsoportosítást kérik.

27. cikk
A Bizottságtól eltérő intézmények által végzett átcsoportosítások

(1)A Bizottságtól eltérő bármely intézmény a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosíthat előirányzatokat:

a)egyik címből a másikba az azon a soron szereplő éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyről az átcsoportosítás történik;

b)korlátozás nélkül egyik alcímből a másikba.

(2)Három héttel az (1) bekezdésben említett átcsoportosítás végrehajtása előtt az intézmények tájékoztatják szándékukról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Ezen időszakon belül akár az Európai Parlament, akár a Tanács által felvetett megfelelő indok esetén a 29. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

(3)A Bizottságtól eltérő bármely intézmény javasolhat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a saját költségvetési szakaszán belül az egyik címből egy másikba történő olyan átcsoportosítást, amely meghaladja az azon a soron szereplő éves előirányzatok 10 %-át, amelyről az átcsoportosítás végzendő. Az említett átcsoportosítások a 29. cikkben megállapított eljárás hatálya alá tartoznak.

(4)A Bizottságtól eltérő bármely intézmény a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosításokat végezhet jogcímcsoportokon belül és az egyes alcímeken belül az Európai Parlament és a Tanács előzetes tájékoztatása nélkül. Továbbá átcsoportosításokat végezhet az Európai Parlament és a Tanács előzetes tájékoztatása nélkül ugyanazon cím egyik alcíméből a másikba az azon a soron szereplő éves előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyről az átcsoportosítás végzendő.

28. cikk
A Bizottság által végzett átcsoportosítások

(1)A Bizottság a költségvetésben a saját szakaszán belül önállóan:

a)előirányzatokat csoportosíthat át az egyes alcímeken belül;

b)a több címben közös személyzeti és igazgatási kiadások tekintetében előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba az azon a soron szereplő éves előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyről az átcsoportosítás történik, és az azon a soron szereplő éves előirányzatok legfeljebb 30 %-áig, amelybe az átcsoportosítás történik;

c)az operatív kiadások tekintetében ugyanazon címen belül az alcímek között, illetve az ugyanazon alap-jogiaktus által szabályozott különböző címek között, az igazgatási támogatási alcímeket is beleértve, előirányzatokat csoportosíthat át az azon a soron szereplő éves előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyről az átcsoportosítás történik;

d)a JRC által végrehajtott kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok tekintetében a Bizottság a „Közvetlen kutatás” elnevezésű szakpolitikai területre vonatkozó költségvetési címen belül átcsoportosításokat végezhet az alcímek között, legfeljebb az azon a soron szereplő előirányzatok 15 %-áig, amelyről az átcsoportosítás történik;

e)az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) tekintetében előirányzatokat csoportosíthat át a tartalékból a sorra az alap igénybevételére vonatkozó határozat Európai Parlament és Tanács általi elfogadását követően;

f)az EMGA kivételével a megosztott végrehajtás alá tartozó alapok operatív kiadásai tekintetében előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba, feltéve, hogy az érintett előirányzatok az érintett rendelet értelmében vett ugyanazon célkitűzésre vonatkoznak, vagy technikai segítségnyújtási kiadások;

g)előirányzatokat csoportosíthat át egy költségvetési garancia költségvetési soráról egy másik költségvetési garancia költségvetési sorára, ha az utóbbi költségvetési garancia tekintetében a közös tartalékfeltöltési alapba feltöltött források nem elegendőek a garancialehívás kifizetéséhez.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában lehetővé kell tenni az igazgatási támogatási sorokról a megfelelő operatív sorokra való, saját hatáskörben végzett átcsoportosításokat.

A Bizottság a döntéseit a következő pénzügyi év január 31-ig hozza meg.

Az e cikk első albekezdésének b) pontjában említett kiadások valamennyi szakpolitikai terület esetében a 45. cikk (3) bekezdésében említett tételekre vonatkoznak.

Amennyiben a Bizottság december 31-ét követően az (1) bekezdés szerint EMGA-előirányzatokat csoportosít át, döntését a következő pénzügyi év január 31-ig hozza meg. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Három héttel az e cikk első albekezdésének b) pontjában említett átcsoportosítások végrehajtása előtt a Bizottság tájékoztatja ezirányú szándékáról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Ezen időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács által felvetett alapos indok esetén a 29. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

A második albekezdéstől eltérően, a pénzügyi év utolsó két hónapjában a Bizottság saját hatáskörben a személyzettel, külső személyzettel és egyéb alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat érintő, egyik címből a másikba történő átcsoportosításokat hajthat végre az éves előirányzatok 5 %-án belül. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2)A Bizottság a költségvetés rá vonatkozó szakaszában dönthet az előirányzatok egyik címből egy másikba történő következő átcsoportosításáról, amennyiben döntéséről haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot:

a)előirányzatok átcsoportosítása az e rendelet 47. cikkében említett „előzetes előirányzatok” címből, ha a tartalék felszabadításának egyetlen feltétele az EUMSZ 294. cikke szerinti alap-jogiaktus elfogadása;

b)a pénzügyi év december 1-je után előforduló nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok kellően indokolt, kivételes eseteiben a Bizottság a többéves pénzügyi keret 4. fejezetéhez tartozó költségvetési címek keretében még rendelkezésre álló, az adott költségvetési évre vonatkozó fel nem használt költségvetési előirányzatokat átcsoportosíthatja a költségvetés válságkezelési segélyre és humanitárius segítségnyújtási műveletekre vonatkozó címeihez.

Az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az Európai Parlament és a Tanács részére a 27. és 28. cikk szerinti átcsoportosításról nyújtott valamennyi információt megfelelő és kellő részletességű igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják az előirányzatok teljesítésének alakulását és az átcsoportosítási kérelmeknek a pénzügyi év végéig becsült összegét azon sorok tekintetében, amelyekre az előirányzatok átcsoportosítandók, illetve amelyekről az átcsoportosítást kérik.

29. cikk
Az intézmények által az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztett átcsoportosítási javaslatok

(1)Valamennyi intézmény egyidejűleg nyújtja be átcsoportosítási javaslatait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)A Bizottság a következő pénzügyi év január 10-ig javaslatot nyújthat be az Európai Parlament és a Tanács részére kifizetési előirányzatok átcsoportosítására a megosztott végrehajtás alá tartozó alapokba az EMGA kivételével. A kifizetési előirányzatok bármely költségvetési sorból átcsoportosíthatók. A (3) bekezdésben említett hathetes időszak három hétre csökken.

Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács nem, vagy csak részben hagyja jóvá az átcsoportosítást, a 10. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett kiadás megfelelő részét a következő pénzügyi év kifizetési irányzataira kell terhelni.

(3)Az Európai Parlament és a Tanács az előirányzatok átcsoportosításáról a (4)–(8) bekezdésben előírtak szerint hoz határozatot.

(4)A sürgős eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács – ez utóbbi minősített többséggel eljárva –, attól az időponttól számított hat héten belül tanácskozik az átcsoportosítási javaslatról, amikor azt mindkét intézmény megkapta.

(5)Amennyiben a Bizottság e cikkel összhangban EMGA-előirányzatokat csoportosít át, a következő pénzügyi év január 10-ig átcsoportosításról szóló javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

A (4) bekezdésben említett hathetes időszak három hétre csökken.

(6)Az átcsoportosítási javaslatot jóvá kell hagyni, ha a hathetes időszakon belül a következők valamelyike megtörténik:

a)az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyja azt;

b)az Európai Parlament vagy a Tanács jóváhagyja azt, és a másik intézmény tartózkodik az intézkedéstől;

c)mind az Európai Parlament, mind a Tanács tartózkodik az intézkedéstől, vagy egyikük sem hoz az átcsoportosítási javaslat módosítására vagy elutasítására irányuló határozatot.

(7)A (4) bekezdésben említett hathetes időszak a következő esetekben három hétre csökken, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács ezzel ellentétes tartalmú kérést terjeszt elő:

a)az átcsoportosítás az azon a költségvetési soron szereplő előirányzatoknak, amelyből az átcsoportosítás történik, a 10 %-ánál kevesebbre vonatkozik, vagy nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t;

b)az átcsoportosítás csak kifizetési előirányzatokra vonatkozik, és teljes összege nem haladja meg a 100 000 000 EUR-t.

(8)Amennyiben akár az Európai Parlament, akár a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, miközben a másik intézmény jóváhagyja azt, vagy tartózkodik az intézkedéstől, vagy amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, az alacsonyabb összeget kell jóváhagyottnak tekinteni, kivéve, ha az érintett intézmény visszavonja átcsoportosítási javaslatát.

30. cikk
Különös rendelkezések alapján végrehajtott átcsoportosítások

(1)A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat kizárólag akkor lehet átcsoportosítani, ha e bevételek megőrzik célhoz kötöttségüket.

(2)A Bizottság külön kérelme révén jóváhagyott előirányzatok nélküli tételt „pro memoria” bejegyzéssel kell ellátni. A Bizottság kérelmeinek elfogadására vonatkozó szabályok a 29. cikkben megállapítottak.

(3)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a belső címzett bevételekre abban az esetben, ha nincsenek olyan azonosított igények, amelyek lehetővé teszik az ilyen bevételek felhasználását arra a célra, amelyre rendelték.

(4)A sürgősségisegély-tartalék és az európai uniós válságtartalék felhasználására jogosító átcsoportosításról szóló döntést a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács hozza meg.

E bekezdés alkalmazásában a 29. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács nem ért egyet a bizottsági javaslattal, és nem jutnak közös álláspontra e tartalék felhasználásáról, úgy tartózkodik a Bizottság átcsoportosítási javaslatának ügyében való intézkedéstől.

A sürgősségisegély-tartalékból és az európai uniós válságtartalékból történő átcsoportosításokra vonatkozó javaslatokat megfelelő és kellő részletességű igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják a következőket:

a)az átcsoportosítás célsora tekintetében az előirányzatok teljesítésére és az átcsoportosítási kérelmek pénzügyi év végéig becsült összegére vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb információk;

b)az előirányzatok újraelosztásával kapcsolatos lehetőségek elemzése.

(5)Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra vonatkozó tartalékból történő átcsoportosításokat az alap igénybevételére irányuló határozat elfogadását követően az Európai Parlament és a Tanács által jóváhagyottnak kell tekinteni.

7. FEJEZET
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve és a teljesítmény

31. cikk
Teljesítmény, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elve

(1)Az előirányzatok tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, és így azokat a következő elvekkel összhangban kell végrehajtani:

a)a gazdaságosság elve, amely megköveteli, hogy az intézmény által a tevékenységei folytatására felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre;

b)a hatékonyság elve, amely az igénybe vett források és a célkitűzések megvalósítása közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik;

c)az eredményesség elve, amely a kitűzött célok megvalósításának mértékére vonatkozik.

(2)A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban az előirányzatok felhasználása során a teljesítményre kell összpontosítani, és ennek alkalmazásában:

a)a programokra és tevékenységekre vonatkozó célkitűzéseket előzetesen meg kell állapítani;

b)a célkitűzések megvalósítása során elért előrehaladást teljesítménymutatókkal kell nyomon követni;

c)az eredményekről jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 39. cikk (3) bekezdésének h) pontjával és a 239. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összhangban.

32. cikk
Értékelések

(1)A jelentős kiadásokkal járó programokat és tevékenységeket előzetes és visszamenőleges értékelésnek (a továbbiakban: értékelés) kell alávetni, amely arányos a célkitűzésekkel és a kiadásokkal.

(2)A programok és tevékenységek előkészítését támogató előzetes értékelések alapját a kapcsolódó programok vagy tevékenységek teljesítményére vonatkozó bizonyíték képezi, és az előzetes értékelések meghatározzák és elemzik a megoldandó problémákat, az uniós hozzáadott értéket, a különböző alternatívák várható hatásait, valamint a nyomonkövetési és értékelési eljárásokat.

(3)A visszamenőleges értékelések értékelik a program vagy tevékenység teljesítményét, olyan szempontokat is beleértve, mint az eredményesség, a hatékonyság, a koherencia, a relevancia és az uniós hozzáadott érték. A visszamenőleges értékeléseket rendszeres időközönként és úgy kell elvégezni, hogy elegendő idő maradjon a megállapítások figyelembevételére a kapcsolódó programok és tevékenységek előkészítését támogató előzetes értékelésekben.

33. cikk
Kötelező pénzügyi kimutatás

(1)Bármely, a jogalkotó hatóságnak a Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) vagy a tagállamok által benyújtott olyan javaslathoz vagy kezdeményezéshez, amely hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, pénzügyi kimutatást és a 32. cikkben előírt előzetes értékelést kell mellékelni.

A jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslat vagy kezdeményezés bármely olyan módosításához, amely jelentős hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, a módosítást javasló intézménynek pénzügyi kimutatást kell mellékelnie.

A pénzügyi kimutatás tartalmazza azon pénzügyi és gazdasági adatokat, amelyek alapján a jogalkotó hatóság felmérheti az uniós intézkedés szükségességét. Megfelelő információt nyújt továbbá az Unió egyéb tevékenységeivel fennálló koherenciáról és az esetleges szinergiáról.

Több évet felölelő műveletek esetében a pénzügyi kimutatás az előirányzatokkal és a külső személyzetet is magában foglaló álláshelyekkel kapcsolatos éves igények előrelátható ütemtervét, és azok középtávú pénzügyi hatásainak elemzését is tartalmazza.

(2)A költségvetési eljárás során a Bizottság – figyelemmel a jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslatról vagy kezdeményezésről szóló tanácskozások során elért eredményekre – biztosítja a szükséges előirányzatok változásai és a pénzügyi kimutatásban szereplő eredeti előrejelzések összehasonlításához szükséges információkat.

(3)A csalás, szabálytalanságok vagy a célkitűzések meg nem valósítása kockázatának mérséklése érdekében az (1) bekezdésben említett pénzügyi kimutatás tájékoztatást nyújt a létrehozott belső kontrollrendszerről, a rendszer által végzett kontrollok becsült költségeiről és hasznairól, a vonatkozó hibakockázat szintjének értékeléséről és a meglévő és tervezett, csalást megelőző és védelmi intézkedésekről.

Az értékelésnek figyelembe kell vennie a hibák valószínűsíthető nagyságrendjét és típusát, valamint az érintett szakpolitikai területre jellemző konkrét feltételeket és az arra alkalmazandó szabályokat.

(4)Felülvizsgált vagy új kiadásokra vonatkozó javaslatok benyújtásakor a Bizottság megbecsüli a kontrollrendszerek költségeit és hasznait, valamint a (3) bekezdésben említett hibakockázat szintjét.

34. cikk
A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja

(1)A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve alapján a költségvetést az egyes végrehajtási módszereknek megfelelő, hatékony és eredményes belső kontrollal és a vonatkozó ágazati szabályozással összhangban kell végrehajtani.

(2)A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső kontroll az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja, hogy megalapozott bizonyosságot nyújtson a következő célkitűzések megvalósítására vonatkozóan:

a)a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b)a jelentéstétel megbízhatósága;

c)az eszközök és az információk védelme;

d)a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése, korrekciója és nyomon követése;

e)az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

(3)Az eredményes belső kontroll a nemzetközi bevált módszerekre épül, és különösen a következőket tartalmazza:

a)a feladatok elkülönítése;

b)megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia, beleértve a címzett szintjén lefolytatott kontrollokat;

c)az összeférhetetlenség elkerülése;

d)megfelelő ellenőrzési nyomvonalak, az adatok sértetlensége az adatrendszerekben;

e) a hatékonyság és eredményesség figyelemmel kísérésére és a belső kontroll azonosított hiányosságainak és kivételeinek nyomon követésére szolgáló eljárások;

f)a belső kontrollrendszer hatékony és eredményes működésének időszakos értékelése.

(4)A hatékony belső kontroll a következő elemekre épül:

a)az ellenőrzési lánc valamennyi érintett résztvevőjével egyeztetett megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia végrehajtása;

b)az elvégzett kontrollok eredményeinek hozzáférhetősége az ellenőrzési lánc valamennyi érintett szereplője számára;

c)adott esetben a végrehajtó partnerek vezetői nyilatkozatára és független ellenőri véleményre való támaszkodás, feltéve, hogy az alapul szolgáló munka minősége megfelelő és elfogadható, és azt az elfogadott standardoknak megfelelően teljesítették;

d)a korrekciós intézkedések időben történő alkalmazása, adott esetben beleértve a visszatartó erejű szankciókat;

e)a szakpolitikák alapjául szolgáló világos és egyértelmű jogszabályok;

f)a többszörös kontrollok megszüntetése;

g)a kontrollok költség-haszon arányának javítása.

(5)Amennyiben a végrehajtás során a hibaszint folyamatosan magas, a Bizottságnak azonosítania kell a kontrollrendszerek hiányosságait és elemeznie kell a lehetséges korrekciós intézkedések költségeit és hasznait, majd megfelelő lépéseket kell tennie vagy javasolnia, úgymint az alkalmazandó rendelkezések egyszerűsítése, a kontrollrendszer javítása, és a program vagy a végrehajtási rendszerek átalakítása.

8. FEJEZET
Az átláthatóság elve

35. cikk
A beszámolók és a költségvetés közzététele

(1)A költségvetés megállapítása és végrehajtása, valamint a beszámolók benyújtása az átláthatóság elvével összhangban történik.

(2)A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges formájukban az Európai Parlament elnöke teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A költségvetéseket a véglegesen elfogadottá nyilvánításuk időpontját követő három hónapon belül kell közzétenni.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való hivatalos közzétételig a költségvetés végleges, részletes számadatait – a Bizottság kezdeményezésére – a költségvetés végleges elfogadását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb négy héten belül valamennyi nyelven közzé kell tenni az intézmények internetes honlapján.

Az összevont éves beszámolót közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

36. cikk
A címzettekre vonatkozó és egyéb információk közzététele

(1)A Bizottság megfelelő módon és időben rendelkezésre bocsátja a címzettekre, valamint a költségvetésből finanszírozott intézkedés jellegére és céljára vonatkozó információkat, amennyiben a költségvetést a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtják végre.

Az első albekezdésben meghatározott kötelezettség a többi intézményre is vonatkozik, amennyiben azok az uniós költségvetést hajtják végre.

A közvetlen végrehajtás keretében végrehajtott uniós források címzettjeire vonatkozó információkat az uniós intézmények internetes oldalán kell közzétenni legkésőbb az azt követő pénzügyi év június 30-ig, amelyben a forrásokra jogi kötelezettséget vállaltak.

(2)Az első albekezdés (1) bekezdésében említett információkat a titoktartás és a biztonság követelményeire és különösen a személyes adatok védelmére kellő figyelemmel kell rendelkezésre bocsátani, és az információk magukban foglalják az alábbiakat:

a)a címzett neve;

b)a címzett földrajzi helye;

c)az összeg, amelyre jogi kötelezettséget vállaltak;

d)az intézkedés jellege és célja.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában a „földrajzi hely” fogalom az alábbiakat jelenti:

i.a címzett címe, amennyiben jogi személyről van szó;

ii.a NUTS 2 szintű régió, amennyiben a címzett természetes személy.

Ezeket az információkat csak azon pénzdíjak, vissza nem térítendő támogatások és szerződések esetében kell közzétenni, amelyeket versenypályázatok, támogatás-odaítélési eljárások vagy közbeszerzési eljárások eredményeként ítéltek oda, valamint azon szakértők esetében, akiket a 230. cikk (2) bekezdése alapján választottak ki. Az információkat nem teszik közzé a következők esetében:

a)a természetes személyeknek fizetett oktatási támogatások és a 185. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett, a leginkább rászoruló természetes személyeknek fizetett egyéb közvetlen támogatások;

b)a 230. cikk (2) bekezdése alapján kiválasztott szakértők részére odaítélt nagyon alacsony értékű szerződések, valamint azon nagyon alacsony értékű szerződések, amelyek összege nem éri el az e rendelet mellékletének 14.4. pontjában említett összeget.

Az uniós intézmények internetes oldalán hivatkozni kell legalább az információkat tartalmazó honlap címére, ha az információkat nem teszik közzé közvetlenül az uniós intézmények internetes oldalának erre a célra létrehozott részén.

(3)Természetes személyek esetében a közzététel a címzett nevére és földrajzi helyére, azon összegre, amelyre jogi kötelezettséget vállaltak, valamint az intézkedés céljára korlátozódik. Az említett adatok közzététele olyan vonatkozó kritériumok alapján történik, mint például a gyakoriság, vagy az intézkedés típusa és jelentősége. A személyes adatokat illetően az információkat az azon pénzügyi év végétől számított két év elteltével el kell távolítani, amelyben az összegre jogi kötelezettséget vállaltak. Ugyanez vonatkozik az olyan jogi személyek személyes adataira, amelyek hivatalos megnevezésében természetes személy vagy személyek neve szerepel.

(4)A közzétételtől el lehet tekintetni, ha az veszélyeztetheti az érintett egyéneknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait, vagy ha sérti a címzettek üzleti érdekeit.

(5)A 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyek vagy szervezetek, valamint a 62. cikk (3) bekezdése szerint kijelölt szervek megfelelő módon és időben rendelkezésre bocsátják a címzettekre vonatkozó információkat.

A pénzügyi eszközökön keresztül nyújtott források azon végső címzettjeire vonatkozó információkat, akik vagy amelyek 500 000 EUR-nál alacsonyabb összegű támogatásban részesülnek az uniós költségvetésből, a megfelelő kritériumokkal – mint például földrajzi hely, a címzettek gazdasági tipológiája, a kapott támogatás típusa, valamint az uniós szakpolitikai terület, amelynek alapján a támogatást nyújtották – összhangban összesített statisztikai adatokra kell korlátozni.

Adott esetben az adatok részletességének mértékét és a kritériumokat az ágazatspecifikus szabályokban kell meghatározni és a pénzügyi keretpartnerségi megállapodásokban tovább lehet pontosítani.

A Bizottság megfelelő módon és időben rendelkezésre bocsátja az arra a honlapra vonatkozó információkat, amelyen az első albekezdésben említett információk megtalálhatók.

III. CÍM
A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. FEJEZET
A költségvetés megállapítása

37. cikk
Tervezett bevételek és kiadások

(1)A Bizottság kivételével valamennyi intézmény becslést készít tervezett bevételeiről és kiadásairól, és ezt minden év július 1. előtt megküldi a Bizottságnak, valamint ezzel egyidejűleg tájékoztatás céljából az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)A főképviselő konzultál a fejlesztési politikáért felelős biztossal, a szomszédsági politikáért felelős biztossal, valamint a nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztossal a hatáskörükbe tartozó ügyekről.

(3)A Bizottság kidolgozza saját előirányzatait, amelyeket az elfogadásukat követően azonnal megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Előirányzatainak elkészítéséhez a Bizottság a 38. cikkben említett információkat használja fel.

38. cikk
A 69. cikkben említett szervek tervezett költségvetése

A 69. cikkben említett valamennyi szerv, összhangban az őt létrehozó eszközzel, minden év január 31. napjáig elküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egységes programozási dokumentumának tervezetét.

39. cikk
Költségvetési tervezet

(1)A Bizottság a költségvetési tervezetet tartalmazó javaslatát a költségvetés végrehajtását megelőző év szeptember 1. napjáig az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. Ezt a javaslatot tájékoztatásul továbbítja a nemzeti parlamenteknek is.

A költségvetési tervezet tartalmazza az Unió bevételei és kiadásai általános kimutatásának összefoglalóját, és összevonja a 37. cikkben említett tervezett összegeket. A tervezet az intézmények által becsült összegektől eltérő tervezett összegeket is tartalmazhat.

A költségvetési tervezet szerkezete és tartalma a 45–50. cikkben foglaltakat követi.

A költségvetési tervezet minden szakaszát az érintett intézmény által összeállított bevezetés előzi meg.

A költségvetési tervezet általános bevezetését a Bizottság állítja össze. Az általános bevezetés a címek szerint csoportosított főbb pénzügyi adatokat bemutató táblázatokat és az előirányzatok egyik pénzügyi évről a következőre történő változásait indokoló szövegrészeket tartalmaz a többéves pénzügyi keret kiadási kategóriái szerinti bontásban.

(2)Annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályok és a folyamatban lévő jogalkotási javaslatok költségvetési vonzatai tekintetében pontosabb és megbízhatóbb előrejelzést nyújtson, a Bizottság a következő évekre szóló indikatív pénzügyi programozást csatol a költségvetési tervezethez kiadási kategória, szakpolitikai terület és költségvetési sor szerinti bontásban. A teljes pénzügyi programozás minden kiadási kategóriát magában foglal a mezőgazdaság, a kohéziós politika és az igazgatás kivételével, amelyek tekintetében csak összefoglaló adatokat tartalmaz.

Az indikatív pénzügyi programozást a költségvetés elfogadását követően naprakésszé kell tenni, belefoglalva a költségvetési eljárás eredményeit és bármely egyéb releváns döntést.

(3)A Bizottság a költségvetési tervezethez csatolja a következőket:

a)annak indokolása, hogy a költségvetési tervezet miért tartalmaz a többi intézmény által becsült összegektől eltérő összegeket;

b)bármely munkadokumentum, amelyet hasznosnak tekint az intézmények létszámterveivel kapcsolatban. A legutolsó jóváhagyott létszámtervet tartalmazó ilyen munkadokumentum ismerteti:

i.az Unió által alkalmazott teljes személyzet létszámát, szerződéstípusonként kimutatva;

ii.az álláshelyekre és a külső személyzetre vonatkozó politikáról, valamint a nemek egyensúlyáról szóló nyilatkozatot;

iii.a költségvetési tervezet beterjesztési évének elején ténylegesen betöltött álláshelyek számát, feltüntetve a besorolási fokozatok és az igazgatási egységek szerinti felosztásukat;

iv.az álláshelyek felsorolását szakpolitikai területek szerint;

v.a külső alkalmazottak egyes besorolási osztályai tekintetében a teljes munkaidős egyenérték eredeti becsült nagyságát a jóváhagyott előirányzatok alapján, valamint a költségvetési tervezet benyújtási évének elején ténylegesen foglalkoztatott személyek számát, feltüntetve a besorolási csoport és adott esetben a besorolási fokozat szerinti megoszlást.

c)a 69. és 70. cikkben említett szervekre vonatkozóan a bevételeket és a kiadásokat, valamint a személyzetre vonatkozó, a b) pont i–v. alpontjában említett valamennyi információt tartalmazó munkadokumentum.

Amennyiben köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP) pénzügyi eszközöket vesznek igénybe, az eszközökre vonatkozó információkat az (4) bekezdésben említett munkadokumentum tartalmazza;

d)az adott pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok tervezett végrehajtásával és a fennálló kötelezettségvállalásokkal foglalkozó munkadokumentum;

e)az igazgatási előirányzatok tekintetében a költségvetés bizottsági szakaszában szereplő, a Bizottság által végrehajtandó igazgatási kiadásokat tartalmazó munkadokumentum;

f)a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó munkadokumentum, amely tartalmazza az eredmények értékelését és a tervezett követő intézkedéseket is;

g)a nemzetközi szervezetek finanszírozása tekintetében a következőket tartalmazó munkadokumentum:

i.összefoglaló valamennyi hozzájárulásról uniós programonkénti vagy alaponkénti bontásban és nemzetközi szervezetenként;

ii.indokolás, amely megmagyarázza, hogy az Unió számára miért volt hatékonyabb e nemzetközi szervezetek finanszírozása, mint a közvetlen fellépés;

h)programindokolások vagy a következőket tartalmazó egyéb releváns dokumentumok:

i.azon uniós szakpolitikák és célkitűzések megjelölése, amelyekhez a program hozzájárul;

ii.az uniós szintű beavatkozás szabatos indokolása, többek között a szubszidiaritás elvével összhangban;

iii.a program célkitűzéseinek teljesítésével kapcsolatos helyzetjelentés;

iv.az előirányzatok szintjével kapcsolatosan javasolt változtatások teljes körű indokolása, ideértve a költség-haszon elemzést is;

v.a program folyó évi és előző évi végrehajtási arányaira vonatkozó információk;

i)a korábbi pénzügyi években vállalt költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges, az elkövetkező költségvetési években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló beszámolója.

(4)Amennyiben a Bizottság pénzügyi eszközöket vesz igénybe, munkadokumentumot csatol a költségvetési tervezethez, amely minden egyes pénzügyi eszközre vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a)a pénzügyi eszközre és annak alap-jogiaktusára való hivatkozás, valamint az eszköznek, a költségvetésre gyakorolt hatásának és az Uniós hozzájárulás hozzáadott értékének általános ismertetése;

b)a végrehajtásban érintett pénzügyi intézmények, ideértve bármely, a 150. cikk (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos kérdést;

c)a pénzügyi eszköz hozzájárulása az adott program céljainak eléréséhez, meghatározott mutatók, adott esetben többek között a földrajzi diverzifikáció alapján;

d)a tervezett műveletek, ideértve az előirányzott tőkeáttételen vagy – amennyiben az nem áll rendelkezésre – a meglévő pénzügyi eszközökből eredő tőkeáttételi hatáson alapuló célvolumeneket is;

e)az érintett műveleteknek megfelelő költségvetési sorok és az összesített költségvetési kötelezettségvállalás és költségvetési kifizetés;

f)a pénzügyi eszközökre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás és az egyes projektekre vonatkozó, tulajdon- vagy hitelviszony formájában tett jogi kötelezettségvállalások közötti átlagos időtartam, amennyiben az meghaladja a három évet. A Bizottság indokolást ad, és adott esetben cselekvési tervet javasol ezen időtartam lerövidítésére az éves mentesítési eljárás keretében;

g)a 202. cikk (2) bekezdése szerinti bevételek és visszafizetések, ideértve azok felhasználásának értékelését;

h)a sajáttőke-befektetések értéke az előző évekhez képest;

i)a kockázati és kötelezettségvállalási tartalékok teljes összege, valamint az Unió pénzügyi kockázati kitettségére vonatkozó bármely információ;

j)az eszközök értékvesztése és a lehívott garanciák, mind az előző évre, mind kumulált összegben;

k)a pénzügyi eszköz teljesítménye, ideértve a megvalósított befektetéseket, az előirányzott és az elért tőkeáttételi hatás;

l)a közös garanciaalapban tartalékolt források és adott esetben a vagyonkezelői számla egyenlege.

Ez a munkadokumentum tartalmazza továbbá a pénzügyi eszközök kezelésére kifizetett igazgatási díjakból és egyéb pénzügyi és működési költségekből adódó igazgatási kiadások teljes összegének, valamint kezelő felenként és pénzügyi eszközönként lebontott összegeinek áttekintését.

(5)Amennyiben a Bizottság költségvetési garanciát nyújtott, munkadokumentumot csatol a költségvetési tervezethez, amely minden egyes költségvetési garanciára és a közös garanciaalapra vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a)a költségvetési garanciára és annak alap-jogiaktusára való hivatkozás, valamint a garanciának, a költségvetés pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt hatásának és az Uniós támogatás hozzáadott értékének általános ismertetése;

b)a garancia partnerei, ideértve bármely, a 150. cikk (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos kérdést;

c)hozzájárulás a költségvetési garancia célkitűzéseinek eléréséhez, meghatározott mutatók, adott esetben többek között a földrajzi diverzifikáció és a magánforrások mozgósítása alapján;

d)a garancia által lefedett műveletekre vonatkozó információk összevont alapon, ágazatok, országok és eszközök szerint, ideértve adott esetben a portfóliókat és a más uniós fellépésekkel kombinált támogatást;

e)a kedvezményezetteknek átutalt pénzösszeg, valamint a garancia alapján támogatott projektek által elért tőkeáttételi hatás;

f)a d) pontban feltüntetettel azonos alapon összevont információk a lehívott garanciákról, a veszteségekről, a visszatérítésekről, a visszafizetett összegekről és az egyéb befizetésekről;

g)a közös garanciaalap pénzügyi irányítására, teljesítményére és kockázatára vonatkozó információk az előző naptári év vége tekintetében;

h)a közös garanciaalap tényleges tartalékfeltöltési rátája és adott esetben a 206. cikk (3) bekezdése szerinti későbbi átcsoportosítások;

i)a közös tartalékfeltöltési alapot érintő pénzmozgások az előző naptári évben, valamint a jelentős ügyletek és az Unió pénzügyi kockázati kitettségére vonatkozó releváns információk;

j)a pénzügyi műveletekből származó, az Unió költségvetése által viselt függő kötelezettségek fenntarthatóságának értékelése a 203. cikk (3) bekezdése alkalmazásában;

(6)Amennyiben a Bizottság uniós vagyonkezelői alapokat használ, a költségvetési tervezethez csatolja az uniós vagyonkezelői alapok által támogatott tevékenységekre, az alapok végrehajtására és teljesítményére vonatkozó munkadokumentumot.

(7)A Bizottság a költségvetési tervezethez csatol továbbá minden, költségvetési kérelmeinek támogatása céljából általa hasznosnak tartott további munkadokumentumot.

(8)A 2010/427/EU tanácsi határozat 34 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban és az Unió külső tevékenységeire szánt költségvetés átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság a költségvetési tervezettel együtt egy olyan munkadokumentumot is továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely összesített formában tartalmazza:

a)az Unió külső tevékenységeivel kapcsolatos, az Unió költségvetéséből finanszírozott valamennyi igazgatási és operatív kiadást, ideértve a KKBP-vel és a közös biztonság- és védelempolitikával kapcsolatos feladatokat is;

b)az EKSZ előző évi összes igazgatási kiadását a küldöttségek kiadásai és az EKSZ központi igazgatásának kiadásai szerinti bontásban; valamint az operatív kiadások kimutatását földrajzi területek (régiók, országok), témák, uniós küldöttségek és missziók szerinti bontásban.

(9)A (6) bekezdésben említett munkadokumentum emellett:

a)minden besorolási osztály minden fokozata esetében részletezi az Unió egyes küldöttségeiben és az EKSZ központi igazgatásában található álláshelyek számát, valamint az állandó és ideiglenes álláshelyek számát, beleértve az előirányzatok keretei között engedélyezett szerződéses és helyi alkalmazottakat is;

b)a besorolási fokozatok és osztályok szerint kimutatja az álláshelyek számának bármilyen, az előző pénzügyi évhez viszonyított növekedését vagy csökkenését az EKSZ központi igazgatásában és az Unió küldöttségeinek összességében.

40. cikk
A költségvetési tervezethez benyújtott módosító indítvány

Olyan új információk alapján, amelyek a tervezet elkészítésekor még nem álltak rendelkezésre, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy más intézmény kérésére – minden fél esetében annak saját szakasza tekintetében – módosító indítványokat nyújthat be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési tervezethez az EUMSZ 314. cikkében említett egyeztetőbizottság összehívása előtt. Ezen indítványok magukban foglalhatják különösen a mezőgazdasági kiadási előirányzatok aktualizálására irányuló módosító indítványt is.

41. cikk
A költségvetés elfogadásából fakadó tagállami kötelezettségek

(1)Az Európai Parlament elnöke az EUMSZ 314. cikkének (9) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 106a. cikkében előírt eljárással összhangban a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánítja.

(2)Miután a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánították, minden tagállam a következő pénzügyi év január 1-jétől vagy a költségvetés véglegesen elfogadottnak nyilvánítása időpontjától – ha az január 1-je után történt – köteles az 609/2014/EK, Euratom rendeletben meghatározott esedékes befizetéseket teljesíteni az Unió felé.

42. cikk
Költségvetés-módosítási tervezetek

(1)A Bizottság túlnyomóan bevételvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő a következő esetekben:

a)az előző pénzügyi év egyenlegének a költségvetésbe történő bevezetése céljából, a 17. cikkben említett eljárással összhangban;

b)a saját forrásokra vonatkozó előrejelzésnek az aktualizált gazdasági előrejelzések tükrében történő felülvizsgálata céljából;

c)a saját forrásokra és egyéb bevételekre vonatkozó felülvizsgált előrejelzés aktualizálása, valamint a kifizetési előirányzatok rendelkezésre állásának és a felmerülő igények felülvizsgálata céljából.

Ha lehetséges és indokolt, a Bizottság az első albekezdésben említett bevételvezérelt költségvetés-módosítási tervezetekkel együtt kiadásvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő.

Ha elkerülhetetlen, kivételes és előre nem látható körülmények merülnek fel, a Bizottság túlnyomóan kiadásvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő.

(2)A Bizottságtól eltérő intézményeknek az (1) bekezdésben említettekkel megegyező körülmények esetén a költségvetés módosítása iránti kérelmeiket a Bizottsághoz kell megküldeni.

A költségvetés-módosítási tervezet benyújtása előtt a Bizottság és a többi intézmény – különös tekintettel az előirányzatok várhatóan nem teljes mértékű végrehajtására is – megvizsgálja a vonatkozó előirányzatok újraelosztásának lehetőségét.

A 41. cikk alkalmazandó a költségvetés-módosításokra is. A költségvetés-módosításokat azon költségvetésre való hivatkozással kell alátámasztani, amelynek a tervezett összegeit módosítják.

(3)A Bizottság – megfelelően indokolt kivételes körülményektől eltekintve – minden költségvetés-módosítási tervezetet legkésőbb minden pénzügyi év október 15-ig egyidejűleg nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Más intézmények költségvetés-módosítás iránti kérelmeihez csatolhatja a véleményét.

(4)A költségvetés-módosítási tervezeteket indokolni kell, valamint el kell látni a költségvetés-módosítási tervezet elkészítésekor az előző és az aktuális pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról rendelkezésre álló információkkal.

43. cikk
A tervezett összegek és a költségvetési tervezetek korai továbbítása

A Bizottság, valamint az Európai Parlament és a Tanács megegyezhet abban, hogy előrehoz bizonyos, a tervezett összegek továbbítására, valamint a költségvetési tervezet elfogadására és továbbítására vonatkozó időpontokat. Az ilyen megállapodás azonban nem vezethet az ezen szövegek mérlegelésére az EUMSZ 314. cikke és az Euratom-Szerződés 106a. cikke szerint biztosított időszakok lerövidítéséhez vagy meghosszabbításához.

2. FEJEZET
A költségvetés szerkezete és tartalma

44. cikk
A költségvetés szerkezete

A költségvetés a következőkből áll:

a)általános bevételi és kiadási kimutatás;

b)az egyes intézmények bevételi és kiadási kimutatásaira tagolódó különálló szakaszok, az Európai Tanács és a Tanács kivételével, amelyek a költségvetés ugyanazon szakaszában szerepelnek.

45. cikk
Költségvetési nómenklatúra

(1)Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság bevételeit és a többi intézmény bevételeit és kiadásait címek, alcímek, jogcímcsoportok és jogcímek alá sorolja be típusuk vagy felhasználásuk szerint.

(2)A bizottsági szakasz kiadási kimutatása az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott nómenklatúra alapján készül, és rendeltetés szerinti osztályozást tartalmaz.

Valamennyi cím egy szakpolitikai területnek, valamennyi alcím pedig rendszerint egy programnak vagy tevékenységnek felel meg.

Minden cím tartalmazhat operatív előirányzatokat és igazgatási előirányzatokat. Az egy címhez tartozó igazgatási előirányzatokat egyetlen alcímben kell csoportosítani.

A költségvetési nómenklatúrának meg kell felelnie az egyediség, az átláthatóság, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek. Biztosítja a költségvetési folyamathoz szükséges egyértelműséget és átláthatóságot, megkönnyíti a vonatkozó jogalapokban foglalt főbb célkitűzések azonosítását, politikai prioritásokat érintő választásokat tesz lehetővé, valamint elősegíti a hatékony és eredményes végrehajtást.

(3)Az egyes címek alatti, célmegjelöléssel feltüntetett igazgatási előirányzatokat a következőképpen kell besorolni:

a)a létszámtervben jóváhagyott személyzeti kiadások: fel kell tüntetni az előirányzatok összegét és az e kiadásoknak megfelelő létszámtervi álláshelyek számát;

b)a külső személyzettel kapcsolatos kiadások, és a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, a többéves pénzügyi keret „igazgatás” fejezete alatt finanszírozott egyéb kiadások;

c)az ingatlanokkal kapcsolatos és egyéb vonatkozó kiadások, beleértve a takarítást, a karbantartást, a különböző bérleti díjakat, a távközlési szolgáltatásokat, valamint a víz, a gáz és a villamosenergia-ellátás díját is;

d)a programok végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó külső személyzeti és technikai támogatás.

A Bizottság több cím tekintetében azonos típusú igazgatási kiadásait kiadási típus szerint osztályozott, külön kimutatásban kell összegezni.

46. cikk
Negatív bevétel

(1)A költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételeket, kivéve abban az esetben, ha azok a betétek negatív díjazásából származnak.

(2)Az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozat szerint befizetett saját források nettó összegek, és azokat a költségvetésben a bevételi összefoglaló kimutatásban ilyenként kell feltüntetni.

47. cikk
Előzetes előirányzatok

(1)A költségvetés valamennyi szakasza tartalmazhat egy „előzetes előirányzatok” címet. Az előirányzatokat e címen kell megjeleníteni a következő esetek bármelyikében:

a)a költségvetés megállapításakor nincs az érintett fellépésre vonatkozó alap-jogiaktus;

b)komolyan megkérdőjelezhető az előirányzatok megfelelősége vagy az érintett költségvetési sorokon szereplő előirányzatok a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban álló feltételek szerinti végrehajtásának lehetősége.

Azokban az esetekben, amelyekben az alap-jogiaktust az EUMSZ 294. cikkének megfelelően kell elfogadni, az e cím alatt szereplő előirányzatokat csak az e rendelet 28. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően lehet felhasználni; minden egyéb esetben pedig az e rendelet 29. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően használhatók fel.

(2)Komoly végrehajtási nehézségek esetén a Bizottság javasolhatja a pénzügyi év folyamán, hogy az előirányzatokat az „előzetes előirányzatok” cím alá csoportosítsák át. Az Európai Parlament és a Tanács az ilyen átcsoportosításokról a 29. cikkben előírtak szerint hoz határozatot.

48. cikk
Negatív tartalék

A költségvetés bizottsági szakasza legfeljebb 400 000 000 EUR értékben tartalmazhat „negatív tartalékot”. Az ilyen tartalék, amelyet külön címben kell megjeleníteni, kizárólag kifizetési előirányzatokat tartalmazhat.

E negatív tartalékot a pénzügyi év vége előtt át kell csoportosítani a 28. és 29. cikkben megállapított eljárással összhangban.

49. cikk
Sürgősségisegély-tartalék és európai uniós válságtartalék

(1)A költségvetés bizottsági szakaszának a harmadik országok számára elkülönített sürgősségisegély-tartalékot, továbbá európai uniós válságtartalékot kell tartalmaznia.

(2)Az (1) bekezdésben említett tartalékokat a pénzügyi év vége előtt át kell csoportosítani a 28. és 30. cikkben megállapított eljárással összhangban.

50. cikk
A költségvetés tartalma

(1)A költségvetés a következőket foglalja magában:

a)az általános bevételi és kiadási kimutatásban:

i.az Unió adott pénzügyi évre (n. évre) vonatkozó becsült bevételei;

ii.a becsült bevételek az előző pénzügyi évre és az n–2. évi bevételek;

iii.az n. évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

iv.az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

v.az n–2. évben vállalt és kifizetett kiadások, ez utóbbi az n. év költségvetésének százalékában is kifejezve;

vi.megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében, a 45. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint. A költségvetési megjegyzések tartalmazzák az alap-jogiaktusra való hivatkozásokat – amennyiben van ilyen –, valamint az előirányzatok jellegével és céljával kapcsolatos megfelelő magyarázatokat;

b)minden egyes szakaszban a bevételek és a kiadások az a) ponttal azonos struktúrában;

c)a személyi állomány tekintetében:

i.létszámterv minden szakaszra vonatkozóan, amely besorolási fokozatonként megállapítja az álláshelyek számát besorolási osztályok és szolgálatok szerinti bontásban, valamint megállapítja az előirányzatok keretein belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek számát;

ii.létszámterv a kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok közvetlen fellépésekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan, és létszámterv az ugyanezen előirányzatok közvetett fellépésekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan; a létszámterveket besorolási fokozatonként és osztályonként kell felosztani, és azoknak különbséget kell tenniük az előirányzatokon belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek között;

iii.létszámterv, amely az álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály alapján állapítja meg minden olyan, a 69. cikkben említett szervre vonatkozóan, amely a költségvetést terhelő hozzájárulást kap. A létszámtervek a pénzügyi évre jóváhagyott álláshelyek száma mellett feltüntetik az előző évre jóváhagyott számot is. Az Euratom Ellátási Ügynökség személyzetét külön kell feltüntetni a Bizottság létszámtervében;

d)a pénzügyi támogatás és a költségvetési garanciák vonatkozásában:

i.az általános bevételi kimutatásban az érintett műveletek tekintetében azon költségvetési sorok, amelyek a kezdetben nem teljesítő címzettektől kapott visszafizetések feltüntetésére szolgálnak. E sorokat pro memoria bejegyzéssel és megfelelő megjegyzésekkel kell ellátni;

ii.a bizottsági szakaszban:

–az Uniónak a szóban forgó műveletek tekintetében nyújtott garanciáit tartalmazó költségvetési sorok.E tételeket pro memoria bejegyzéssel kell ellátni, amennyiben nem merül fel olyan tényleges költség, amelyet végleges forrásokkal kell fedezni,

–az alap-jogiaktusra és a tervezett műveletek volumenére, az időtartamra és az Unió által az ilyen műveletek tekintetében nyújtott pénzügyi garanciára vonatkozó megjegyzések;

iii.a bizottsági szakaszhoz mellékelt dokumentumban, tájékoztató jelleggel, a kapcsolódó kockázatokra vonatkozóan is:

–a folyamatban lévő tőkeműveletek és adósságkezelés,

–az n. évre vonatkozó tőkeműveletek és adósságkezelés;

e)a 61. cikk (1) bekezdése c) pontja szerinti szervezetek által végrehajtott finanszírozás tekintetében:

i.hivatkozás az adott program alap-jogiaktusára;

ii.a vonatkozó költségvetési sorok;

iii.a fellépés általános ismertetése, ideértve időtartamát és költségvetési vonzatát;

f)a KKBP kiadásainak teljes összege egy – KKBP elnevezésű – külön jogcímcsoportokat tartalmazó alcímben. E jogcímcsoportok a KKBP kiadásait fedezik, és legalább az egyes nagyobb missziókra vonatkozóan külön sorokat tartalmaznak.

(2)Az (1) bekezdésben említett dokumentumokon túl az Európai Parlament és a Tanács más vonatkozó dokumentumokat is csatolhat a költségvetéshez.

51. cikk
A személyzeti létszámtervre vonatkozó szabályok

(1)A 50. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett létszámtervek minden intézményre vagy szervre vonatkozóan abszolút határt szabnak. A megállapított határon túl további kinevezés nem történhet.

Az AD 16, AD 15 és AD 14 besorolási fokozat kivételével azonban minden intézmény vagy szerv a jóváhagyott álláshelyek 10 %-ának erejéig módosíthatja a létszámterveit, figyelembe véve az alábbi feltételeket:

a)ez nem befolyásolja a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzat mértékét;

b)az egyes létszámtervek által jóváhagyott álláshelyek teljes számára vonatkozó határ túllépésére nem kerül sor;

c)az intézmény vagy szerv – az Unió más intézményeivel és szerveivel – részt vesz teljesítményértékelésben a Bizottság személyzeti átvilágításában kezdeményezettek szerint.

A második albekezdésben említett módosítások végrehajtása előtt három héttel az intézmények tájékoztatják szándékukról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Az Európai Parlament vagy a Tanács által ezen időszakon belül felvetett, kellően megalapozott indok esetén az intézmények tartózkodnak a módosítások végrehajtásától, és a 42. cikkben említett eljárást kell alkalmazni.

(2)Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a kinevezésre jogosult hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős foglalkozás hatásait más kinevezésekkel ellensúlyozni lehet.

3. FEJEZET
Költségvetési fegyelem

52. cikk
A többéves pénzügyi kerettel való összhang

A költségvetésnek összhangban kell lennie a többéves pénzügyi kerettel.

53. cikk
Az uniós jogi aktusok összhangja a költségvetéssel

Amennyiben egy uniós jogi aktus végrehajtása túllépi a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokat, az ilyen jogi aktust pénzügyi értelemben csak a költségvetés megfelelő módosítását követően lehet végrehajtani.

IV. CÍM
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. FEJEZET
Általános rendelkezések

54. cikk
A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a polgárok véleményével összhangban

(1)A Bizottság a költségvetés bevételeit és kiadásait e rendelettel összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre.

(2)A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel.

(3)A Bizottság, a tagállamok vagy az uniós költségvetés végrehajtását végző más szerv konzultálhat a polgárokkal az uniós költségvetés végrehajtásáról.

55. cikk
Információk a személyes adatok ellenőrzési célokból történő átadásáról

A közvetlen végrehajtás keretében biztosított valamennyi vissza nem térítendő támogatáshoz, közbeszerzéshez vagy pénzdíjhoz kapcsolódó felhívásban a lehetséges kedvezményezetteket, pályázókat, ajánlattevőket és résztvevőket a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 35 összhangban tájékoztatni kell arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából személyes adataikat továbbíthatják belső ellenőrzési szolgálatokhoz, az Európai Számvevőszékhez vagy az OLAF-hoz, valamint a Bizottság, a végrehajtó ügynökségek és a 70. cikkben említett uniós szervek engedélyezésre jogosult tisztviselői között.

56. cikk
Alap-jogiaktus és kivételek

(1)A költségvetésben szereplő előirányzatok bármely uniós fellépésre akkor használhatók fel, ha azt alap-jogiaktus elfogadása előzi meg.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, az alábbiak alap-jogiaktus nélkül is végrehajthatók, amennyiben az ezekkel finanszírozandó intézkedések az Unió hatáskörébe tartoznak:

a)kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektek előirányzatai. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nem több, mint két egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben.

A kísérleti projektek előirányzatainak teljes összege egyetlen pénzügyi évben sem haladhatja meg a 40 000 000 EUR-t;

b)az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alkalmazása terén a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések előirányzatai. Az előkészítő intézkedéseknek következetes megközelítést kell követniük, és különböző formákat ölthetnek. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb három egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben. A megfelelő alap-jogiaktus elfogadására vonatkozó eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni. Az említett eljárás során a kötelezettségvállalási előirányzatoknak meg kell felelniük az előkészítő intézkedések – tervezett tevékenységekkel, követendő célokkal és címzettekkel kapcsolatos – sajátosságainak. Következésképpen az előkészítő intézkedésekre elkülönített összeg nem felel meg a végső intézkedés finanszírozására elkülönített összegnek.

Az ebben a pontban említett új előkészítő intézkedések előirányzatainak teljes összege egyetlen pénzügyi évben sem haladhatja meg az 50 000 000 EUR-t, és az előkészítő intézkedésekre ténylegesen lekötött előirányzatok teljes összege nem haladhatja meg a 100 000 000 EUR-t;

c)az EUSZ V. címének terén hozott előkészítő intézkedések előirányzatai. Az ilyen intézkedéseket rövid időre kell korlátozni, céljuk pedig a KKBP célkitűzéseinek megvalósítására irányuló uniós intézkedések, valamint a szükséges jogi eszközök elfogadása feltételeinek megteremtése.

Az uniós válságkezelési műveletek alkalmazásában az előkészítő intézkedések célja többek között az operatív követelmények értékelése, az első erőforrások gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása vagy a műveletek megkezdéséhez szükséges helyi feltételek megteremtése.

Az előkészítő intézkedéseket – a főképviselő javaslatára – a Tanács fogadja el.

Az előkészítő intézkedések gyors végrehajtása érdekében a főképviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Bizottságot a Tanács előkészítő intézkedés meghozatalára irányuló szándékáról, valamint különösen az ehhez szükséges források becsült mértékéről. A Bizottság meghoz minden szükséges intézkedést a források gyors kifizetésének biztosítása érdekében.

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alá tartozó európai uniós válságkezelési műveletek terén hozott előkészítő intézkedések Tanács által elfogadott finanszírozása magában foglalja azokat a többletköltségeket, amelyek a helyszínen többek között az uniós intézmények személyzetének részvételével végrehajtott misszióból vagy csapatbevetésből erednek, beleértve a nagy kockázatra nyújtott biztosítást, az utazási és szállásköltségeket, illetve a napidíjakat;

d)a Bizottság által – az EUMSZ és az Euratom-Szerződés értelmében ráruházott, a b) pontban említett jogalkotási kezdeményezési jogtól eltérő intézményi jogköre, valamint az e Szerződések által közvetlenül ráruházott speciális jogkörök alapján végrehajtott egyszeri, vagy akár határozatlan időtartamú intézkedések előirányzatai, amely jogköröket az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban fel kell sorolni;

e)az egyes intézmények működtetésére vonatkozó előirányzatok, azok igazgatási autonómiája alapján.

57. cikk
A költségvetés végrehajtása a Bizottságtól eltérő intézmények által

(1)A Bizottság átruházza a többi intézményre a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtásához szükséges hatásköröket.

(2)A Bizottság megállapodásokat köthet az Unió többi intézményével az előirányzatok és különösen a szolgáltatásnyújtást, árubeszerzést, építési beruházást vagy ingatlanszerződések végrehajtását szabályozó igazgatási előirányzatok végrehajtásának megkönnyítése céljából.

(3)Ilyen szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások az uniós intézmények szervezeti egységei, uniós szervek, európai hivatalok, az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának főtitkári hivatala között is köthetők. E megállapodásoknak lehetővé kell tenniük a végrehajtásuk során felmerült költségek visszatérítését.

58. cikk
A költségvetés végrehajtási hatáskörének átruházása

(1)A Bizottság és a többi intézmények mindegyike, saját szervezeti egységein belül átruházhatja a költségvetés végrehajtási hatásköreit az e rendeletben és belső szabályaik által megállapított feltételekkel összhangban és a felhatalmazó jogi aktusban megállapított határokon belül. A felhatalmazottak csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

(2)A Bizottság a saját szakaszának operatív előirányzatait érintő költségvetési végrehajtási hatásköreit mindazonáltal átruházhatja az uniós küldöttségek vezetőire és azok távolléte esetén az üzletmenet-folytonosság biztosítása céljából az uniós küldöttségek vezetőinek helyetteseire. Amennyiben az uniós küldöttségek vezetői vagy távollétük esetén helyetteseik a Bizottság közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőiként járnak el, a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizottsági szabályokat alkalmazzák, valamint ugyanazok a feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkozik rájuk, mint a Bizottság összes többi, közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjére.

A Bizottság a felhatalmazást saját szabályai szerint visszavonhatja.

Az első albekezdés alkalmazásában a főképviselő meghozza az Unió küldöttségei és a Bizottság szervezeti egységei közötti együttműködés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

(3)Az EKSZ rendkívüli esetben, amennyiben ez az EKSZ illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének hiányában a küldöttségek folyamatos igazgatásának biztosítása céljából szükséges, a küldöttségek bizottsági állományának tagjaira ruházhatja át saját szakaszának igazgatási előirányzataira vonatkozó költségvetés-végrehajtási hatásköreit. Azon rendkívüli esetekben, amikor az uniós küldöttségek bizottsági állományának tagjai járnak el az EKSZ közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőiként, a költségvetés végrehajtására vonatkozó belső EKSZ-szabályokat alkalmazzák, valamint ugyanazok a feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkozik rájuk, mint az EKSZ összes többi, közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjére.

Az EKSZ a felhatalmazást saját szabályai szerint visszavonhatja.

59. cikk
Összeférhetetlenség

(1)A költségvetés közvetlen, közvetett és megosztott végrehajtásában és irányításában és az ezt előkészítő tevékenységekben, valamint a költségvetés ellenőrzésében vagy kontrolljában érintett, a IV. cím 4. fejezetében meghatározott pénzügyi szereplők és egyéb személyek nem járhatnak el oly módon, hogy saját érdekeik ütközzenek az Unió érdekeivel. Megfelelő intézkedéseket kell továbbá hozniuk annak érdekében, hogy a felelősségi körükbe tartozó feladatok ellátása során megakadályozzák összeférhetetlenség felmerülését, és kezeljék az objektíven összeférhetetlenségnek tekinthető helyzeteket.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy feladatainak pártatlan és tárgyilagos ellátása családi vagy érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek miatt sérül.

60. cikk
A személyi állomány tagjainak összeférhetetlensége

Amennyiben az 59. cikkben említett összeférhetetlenség a személyi állománynak a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó tagját érinti, az érintett személynek az üggyel a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőhöz kell fordulnia, aki írásban megerősíti, hogy fennáll-e összeférhetetlenség. A személyi állomány érintett tagjának közvetlen felettesét is tájékoztatnia kell. Amennyiben megállapításra kerül, hogy összeférhetetlenség áll fenn, a kinevezésre jogosult hatóság felmenti az érintett feladatkör gyakorlása alól az érintett tiszviselőt. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő személyesen teszi meg a további megfelelő intézkedéseket.

2. FEJEZET
Végrehajtási módszerek

61. cikk
A költségvetés végrehajtásának módjai

(1)A Bizottság a költségvetést az alábbi módok valamelyikén hajtja végre:

a)közvetlenül (a továbbiakban: a közvetlen végrehajtás) szervezeti egységein, többek között az 58. cikk (2) bekezdésének megfelelően az illetékes küldöttségvezető felügyelete mellett az Unió küldöttségein dolgozó alkalmazottain, vagy a 68. cikkben említett végrehajtó ügynökségeken keresztül;

b)a tagállamokkal megosztott végrehajtás útján (a továbbiakban: a megosztott végrehajtás);

c)közvetetten (a továbbiakban: a közvetett végrehajtás), amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik, illetve az 56. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában említett esetekben, a következőkkel együtt:

i.harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

ii.nemzetközi szervezetek vagy ügynökségeik a 151. cikkben meghatározottak szerint;

iii.az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Beruházási Alap (a továbbiakban: az EBB csoport);

iv.a 69. és a 70. cikkében említett szervek;

v.közjogi szervek;

vi.magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciát nyújtanak;

vii.a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciát nyújtó szervek;

viii.az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott szervek vagy személyek.

(2)Az EUMSZ 317. cikkének megfelelően a Bizottság felelős a költségvetés végrehajtásáért, és a költségvetés végrehajtását nem ruházhatja harmadik felekre, amennyiben ezek a feladatok szakpolitikai döntéseket érintő jelentős mértékű mérlegeléssel járnak.

A Bizottság a VII. címnek megfelelő szerződéseken keresztül nem szervezhet ki olyan feladatokat, amelyek hatósági vagy mérlegelési jogkör gyakorlásával járnak.

62. cikk
Tagállamokkal megosztott végrehajtás

(1)Amennyiben a költségvetést megosztott végrehajtás keretében hajtják végre, a Bizottság és a tagállamok tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét, és biztosítják az uniós műveletek láthatóságát. Ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok teljesítik saját kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeiket, és vállalják az ebből fakadó, e rendeletben meghatározott felelősséget. A kiegészítő rendelkezéseket ágazatspecifikus szabályokban kell megállapítani.

(2)A tagállamok meghozzák valamennyi, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges intézkedést, beleértve a jogalkotási, szabályozási és igazgatási intézkedéseket is, különösen:

a)gondoskodva arról, hogy a költségvetésből finanszírozott műveleteket szabályosan és hatékonyan, a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően hajtsák végre, és e célból az uniós források irányításáért és kontrolljáért felelős szerveket jelölve ki a (3) bekezdéssel összhangban, és felügyelve azokat;

b)megelőzve, felderítve és korrigálva a szabálytalanságokat és csalást.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a tagállamok az arányosság elvét tiszteletben tartva, valamint e cikknek és a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően a tranzakciók reprezentatív és/vagy kockázatalapú mintáin szükség szerint helyszíni vizsgálatokat is magukban foglaló előzetes és utólagos kontrollokat végeznek. Emellett visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket, és amennyiben szükséges, bírósági eljárásokat indítanak.

A tagállamok az ágazatspecifikus szabályoknak és a nemzeti jogszabályok különös rendelkezéseinek megfelelő, hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókkal sújtják a címzetteket.

A kockázatelemzés részeként és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban a Bizottság nyomon követi a tagállamokban létrehozott irányítási és kontrollrendszereket. Az ellenőrzési tevékenység során a Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét, és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban állapítja meg a becsült kockázati szintet.

(3)Az ágazatspecifikus szabályokban rögzített kritériumokkal és eljárásokkal összhangban a tagállamok az uniós források irányításáért és kontrolljáért felelős szerveket jelölnek ki a megfelelő szinteken. Az ilyen szervek az uniós források igazgatásától független feladatokat is elláthatnak, vagy egyes feladataik ellátásával más szerveket bízhatnak meg, ideértve a 61. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontjában megjelölt szerveket.

Az szervek kijelölésére vonatkozó döntés során a tagállamok döntésüket alapozhatják arra is, hogy az irányítási és kontrollrendszerek lényegüket tekintve megegyeznek-e a korábbi időszakokban már meglévő rendszerekkel, és hogy azok megfelelően működtek-e.

Amennyiben az ellenőrzési és a kontrollmegállapítások szerint a kijelölt szervek már nem felelnek meg az ágazatspecifikus szabályokban megállapított feltételeknek, a tagállamok meghozzák az annak biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, hogy az e szervekre bízott feladatok végrehajtása során tapasztalt hiányosságokat – többek között a kijelölésnek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban történő visszavonása révén – orvosolják.

Az ágazatspecifikus szabályok meghatározzák a Bizottságnak az ebben a bekezdésben említett folyamatban játszott szerepét is.

(4)A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek:

a)eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre, és biztosítják annak működését;

b)pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaznak;

c)az (5) bekezdésben említett információkat benyújtják;

d)a 36. cikk (2) bekezdésének megfelelően biztosítják az utólagos közzétételt. A személyes adatok feldolgozása a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezésekkel összhangban történik.

(5)A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek a következő pénzügyi év február 15. napjáig benyújtják a Bizottságnak a következőket:

a)az adott referencia-időszakban feladataik végrehajtása során az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően teljesített, és a Bizottságnak visszatérítésre benyújtott kifizetések elszámolását. Ezek az elszámolások tartalmazzák az előfinanszírozást, és azokat az összegeket is, amelyek esetében a visszafizettetési eljárás folyamatban van vagy lezárult. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy vezetői nyilatkozatot, mely azt tartalmazza, hogy a források kezeléséért felelős személyek véleménye szerint:

i.az említett információ teljes körű, pontos és benyújtása megfelelő;

ii.a kiadásokat az eredetileg tervezett célra fordították az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerint;

iii.a bevezetett kontrollrendszerek szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét;

b)a végleges ellenőrzési jelentések és kontrollok éves összefoglalóját, beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését, valamint a megtett vagy megtenni tervezett korrekciós intézkedéseket.

Az első albekezdés a) pontjában említett elszámolások és az első albekezdés b) pontjában említett összefoglaló mellé egy független ellenőrző szerv véleményét is csatolni kell, amely a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően készült. Ez a vélemény tartalmazza, hogy az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e, hogy azon kiadások, amelyek megtérítését kérték a Bizottságtól, jogszerűek és szabályosak-e, valamint hogy a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e. A vélemény tartalmazza azt is, hogy az ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e az első albekezdés a) pontjában említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat.

A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán a február 15-i határidőt kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

A tagállamok a megfelelő szinten közzétehetik az ebben a bekezdésben említett információkat.

A tagállamok ezen túlmenően a megfelelő szinten aláírt nyilatkozatokat nyújthatnak be az ebben a bekezdésben említett információk kapcsán.

(6)Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós forrásokat az alkalmazandó szabályokkal összhangban használják fel, a Bizottság:

a)a kijelölt szervek elszámolásainak vizsgálatát és elfogadását biztosító olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek révén megállapítható, hogy hiánytalanok-e, pontosak-e és a valóságnak megfelelőek-e az elszámolások;

b)kizárja az uniós finanszírozásból azokat a kiadásokat, amelyek tekintetében az alkalmazandó jog megsértésével teljesítettek kifizetéseket;

c)megszakítja a kifizetési határidőket, vagy felfüggeszti a kifizetéseket, amennyiben az ágazatspecifikus szabályok így rendelkeznek.

A Bizottság teljes egészében vagy részben feloldja a kifizetési határidők megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését, miután a tagállam benyújtotta észrevételeit, és amint megtette a szükséges intézkedéseket. A 73. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés kitér az ezen albekezdés szerinti összes kötelezettségre.

(7)Az ágazatspecifikus szabályok figyelembe veszik az európai területi együttműködési programok szükségleteit, különös tekintettel a vezetői nyilatkozat tartalmára, a (3) bekezdésben meghatározott eljárásra és az ellenőrzési funkcióra.

(8)A Bizottság összeállítja az egyes ágazatspecifikus rendeletek értelmében az irányításért, tanúsításért és ellenőrzésért felelős szervek listáját.

A Bizottság – annak érdekében, hogy a strukturális alapok, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Halászati Alap végrehajtása során ösztönözze a bevált gyakorlatok terjedését – tájékoztatási céllal az irányításért és kontrollért felelős szervek rendelkezésére bocsáthat egy, a saját kontrollstratégiáját és megközelítését, valamint ellenőrző listákat és a bevált gyakorlat példáit tartalmazó módszertani útmutatót. Az útmutatót szükség esetén aktualizálni kell.

(9)A megosztott végrehajtás keretében a tagállamoknak juttatott források emellett az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint végrehajtott műveletekkel és eszközökkel kombinálva is felhasználhatók.

3. FEJEZET
EURÓPAI HIVATALOK ÉS UNIÓS SZERVEK

1. szakasz
Európai hivatalok

63. cikk
Fogalommeghatározás és hatály

(1)Az „európai hivatalok” a Bizottság vagy a Bizottság és egy vagy több egyéb intézmény által, meghatározott horizontális feladatok végrehajtása céljából abban az esetben létrehozható igazgatási szervezetek, ha létrehozásuk költség-haszon elemzéssel és a kapcsolódó kockázatok elemzésével támasztható alá.

(2)Hatáskörükön belül az európai hivatalok:

a)alapító aktusukban vagy egyéb uniós jogszabályban meghatározott kötelező feladatokat hajtanak végre;

b)nem kötelező feladatokat is végrehajthatnak, amennyiben ezt irányítóbizottságuk a részt vevő partnerek tekintetében jelentkező költség-haszon és kapcsolódó kockázatok vizsgálatát követően engedélyezi. E feladatok végrehajtása érdekében a hivatalra engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskör ruházható át, vagy a hivatal szolgáltatási szintre vonatkozó eseti megállapodásokat köthet az uniós intézményekkel, uniós szervekkel, egyéb uniós hivatalokkal vagy harmadik felekkel.

(3)E szakaszt az OLAF működésére is alkalmazni kell, e cikk (4) bekezdése, a 65. cikk és a 66. cikk (1), (2) és (3) bekezdése kivételével.

(4)A Bizottság belső ellenőre az e cím 8. fejezetében megállapított valamennyi felelősséget gyakorolja.

64. cikk
Az európai hivatalokra vonatkozó előirányzatok

(1)Az egyes európai hivatalok kötelező feladatainak végrehajtására engedélyezett előirányzatokat a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszán belül külön költségvetési sorban kell megjeleníteni, és részletesen az említett szakasz mellékletében kell meghatározni.

Az első albekezdésben említett melléklet bevételi és kiadási kimutatás formáját ölti, a költségvetés szakaszaival azonos módon tovább bontva.

Az említett mellékletben feltüntetett előirányzatok:

a)fedezik az egyes európai hivatalok alapító aktusában vagy egyéb uniós jogszabályban meghatározott kötelező feladatok végrehajtásához szükséges valamennyi pénzügyi kötelezettségeket;

b)fedezhetik a Szerződések által vagy alapján létrehozott uniós intézmények, uniós szervek, európai hivatalok és ügynökségek által kért és a hivatal alapító aktusának megfelelően engedélyezett feladatoknak az európai hivatal általi végrehajtásához szükséges pénzügyi kötelezettségeket.

(2)Az egyes európai hivatalok számára a mellékletben megjelenített előirányzatok tekintetében a Bizottság az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört a szóban forgó európai hivatal igazgatójára ruházza át, a 72. cikkel összhangban.

(3)Az egyes európai hivatalok létszámtervét a Bizottság létszámtervéhez kell csatolni.

(4)Az (1) bekezdésben említett mellékleten belüli átcsoportosításokra vonatkozó döntéseket az érintett európai hivatal igazgatója hozza meg. A Bizottság az ilyen átcsoportosításokról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

65. cikk
Nem kötelező feladatok

A 63. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett nem kötelező feladatok tekintetében az európai hivatal:

a)igazgatója uniós intézményektől, uniós szervektől és egyéb európai hivataloktól hatáskör-átruházást kaphat az uniós intézményre, uniós szervre vagy egyéb európai hivatalra vonatkozó költségvetési szakaszban megjelenített előirányzatok tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskör átruházásával együtt. A hatáskör-átruházás korlátait és feltételeit az érintett uniós intézmények, uniós szervek és egyéb európai hivatalok határozzák meg. A hatáskör-átruházásról és különösen annak feltételeiről és modalitásairól az európai hivatalt létrehozó aktusnak megfelelően kell megállapodni;

b)szolgáltatási szintre vonatkozó eseti megállapodásokat köthet. Ebben az esetben az európai hivatal igazgatója a hivatalt létrehozó aktusnak megfelelően elfogadja az adott feladatok végrehajtását, a felmerült költségek fedezését és a vonatkozó elszámolások vezetését szabályozó rendelkezéseket. A hivatal jelentéstételi kötelezettséggel tartozik az adott elszámolások eredménye tekintetében illetékes intézmények, uniós szervek vagy egyéb európai hivatalok felé.

66. cikk
Az európai hivatalok beszámolói

(1)Minden európai hivatal számviteli nyilvántartást készít kiadásairól, lehetővé téve az egyes intézményeknek, uniós szerveknek vagy egyéb európai hivataloknak nyújtott szolgáltatásai részarányának meghatározását. Az érintett európai hivatal igazgatója – az igazgatási bizottság jóváhagyása után – elfogadja a számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló kritériumokat.

(2)Azon meghatározott költségvetési sorra vonatkozó megjegyzések, amelyen a 65. cikk a) pontjának megfelelően engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskörrel felruházott egyes európai hivatalok teljes előirányzatait megjelenítik, bemutatják a hivatal által az egyes uniós intézményeknek, uniós szerveknek és egyéb európai hivataloknak nyújtott szolgáltatások költségének becsült értékét. Ez az (1) bekezdésben előírt számviteli nyilvántartáson alapul.

(3)A 65. cikk a) pontjának megfelelően engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskörrel felruházott egyes európai hivatalok értesítik az érintett uniós intézményeket, uniós szerveket és egyéb európai hivatalokat az e cikk (1) bekezdésében előírt számviteli nyilvántartás eredményeiről.

(4)Az egyes európai hivatalok beszámolói az Unió 234. cikke szerinti beszámolóinak szerves részét képezik.

(5)A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az érintett európai hivatal igazgatási bizottságának javaslata alapján a hivatal személyzetének egyik tagjára ruházhat saját feladatai közül néhány, a bevételek beszedésével és kiadások kifizetésével kapcsolatos tevékenységet, amelyet közvetlenül a kérdéses európai hivatal hajt végre.

(6)Az európai hivatal készpénzigényeinek kielégítése céljából a Bizottság saját nevében bankszámlákat vagy postai átutalási számlákat nyithat az igazgatási bizottság javaslata alapján. Minden pénzügyi év végén a szóban forgó európai hivatal és a Bizottság egyezteti és korrigálja a tárgyévi záró pénztárkészletet.

2. szakasz
Uniós szervek

67. cikk
Az Euratom Ellátási Ügynökségre való alkalmazás

Ez a rendelet alkalmazandó az Euratom Ellátási Ügynökség költségvetésének végrehajtására.

68. cikk
Végrehajtó ügynökségek

(1)A Bizottság átruházhat jogköröket a végrehajtó ügynökségekre, hogy a nevében és felelőssége alatt az 58/2003/EK tanácsi rendelettel 36 összhangban egy uniós program vagy projekt, kísérleti projekt, előkészítő intézkedés és igazgatási kiadás egészét vagy egy részét végrehajtsák. A végrehajtó ügynökségeket bizottsági határozattal hozzák létre, és az uniós jog szerinti jogi személyeknek minősülnek. A végrehajtó ügynökségek éves hozzájárulásban részesülnek.

(2)A végrehajtó ügynökségek igazgatói megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el az általuk egészében vagy részben irányított uniós programokkal kapcsolatos operatív előirányzatok végrehajtása tekintetében.

(3)A végrehajtó ügynökségek irányítóbizottsága megállapodhat a Bizottsággal abban, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője egyúttal a végrehajtó ügynökség számvitelért felelős tisztviselőjeként is eljár. Az irányítóbizottság költség-haszon szempontok figyelembevétele alapján a végrehajtó ügynökség számvitelért felelős tisztviselőjének feladatkörét részben is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjére ruházhatja. Mindkét esetben meg kell tenni a szükséges lépéseket az esetleges összeférhetetlenség elkerülésére.

69. cikk
Az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott szervek

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 261. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus keretében a költségvetési rendeletet kiegészítő pénzügyi keretszabályzatot fogadjon el az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező azon szervekre vonatkozóan, amelyek hozzájárulásokat kapnak az uniós költségvetés terhére.

(2)Ez a költségvetési keretrendelet az e rendeletben meghatározott alapelveken és szabályokon alapul.

(3)E szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a költségvetési keretrendelettől, kivéve, amennyiben különös szükségleteik ezt megkívánják, valamint a Bizottság előzetes hozzájárulásával.

(4)Az (1) bekezdésben említett szervek költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítést a Tanács ajánlására az Európai Parlament adja meg. Az (1) bekezdésben említett szervek teljes körűen együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben – többek között a vonatkozó szervek ülésein való részvétel révén – rendelkezésükre bocsátanak minden további szükséges információt.

(5)A Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatáskört gyakorol az (1) bekezdésben említett szervek felett, mint a Bizottság tekintetében.

(6)A Bizottság végleges beszámolójában való konszolidálás előtt független külső ellenőr ellenőrzi, hogy az e cikk (1) bekezdésben említett szervek éves beszámolói megfelelően tükrözik-e az adott szerv bevételeit, kiadásait és pénzügyi helyzetét. Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, a Számvevőszék az EUMSZ 287. cikkének (1) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban minden egyes szervről éves különjelentést készít. E jelentés elkészítésekor a Számvevőszék figyelembe veszi a független külső ellenőr által végzett ellenőrzési tevékenységet és az ellenőr észrevételei nyomán tett intézkedéseket.

70. cikk
A köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek

Az alap-jogiaktussal létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező és a köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervek elfogadják saját pénzügyi szabályaikat.

E szabályok magukban foglalják az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 261. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus keretében a költségvetési rendeletet kiegészítő, az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket meghatározó, a 149. cikken alapuló pénzügyiszabályzat-mintát fogadjon el.

E szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a költségvetésirendelet-mintától, kivéve, amennyiben különös szükségleteik ezt megkívánják, valamint a Bizottság előzetes hozzájárulásával.

A 69. cikk (2), (3) és (4) bekezdése a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervekre is alkalmazandó.

4. FEJEZET
Pénzügyi szereplők

1. SZAKASZ
A FELADATOK ELKÜLÖNÍTÉSÉNEK ELVE

71. cikk
A feladatok elkülönítése

(1)Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait el kell különíteni; e feladatok kölcsönösen kizárják egymást.

(2)Valamennyi intézmény ellátja a pénzügyi szereplőket a feladatuk végrehajtásához szükséges forrásokkal, valamint alapszabállyal, amely részletesen ismerteti feladataikat, jogaikat és kötelezettségeiket.

2. SZAKASZ
AZ ENGEDÉLYEZÉSRE JOGOSULT TISZTVISELŐ

72. cikk
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

(1)Valamennyi intézmény gyakorolja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait.

(2)E cím alkalmazásában a „személyzet” fogalma a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyekre vonatkozik.

(3)Minden intézmény az eljárási szabályzatában lévő feltételekkel összhangban a személyzet megfelelő besorolású tagjaira ruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. Belső igazgatási szabályaiban megjelöli a személyzet azon tagjait, akikre átruházza e feladatokat, az átruházott hatáskörök hatályát és azt, hogy a megbízott személyek a rájuk ruházott hatásköröket továbbadhatják-e.

(4)Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköreit kizárólag a személyzet tagjaira lehet átruházni vagy továbbadni.

(5)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők a felhatalmazó, illetve a felhatalmazást átruházó jogi aktus által szabott határokon belül járnak el. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzet egy vagy több tagja segítheti, akiket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alatt a költségvetés végrehajtásához, valamint a pénzügyi és irányítási tájékoztatás elkészítéséhez szükséges egyes műveletek végrehajtásával bízhatnak meg.

(6)A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők, belső ellenőrök és számvitelért felelős tisztviselők kinevezéséről és felmentéséről, valamint a pénzügyi kérdésekben általa elfogadott belső szabályokról valamennyi intézmény vagy a 69. cikkben említett valamennyi szerv két héten belül tájékoztatja a Számvevőszéket, az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét.

(7)Az intézmények tájékoztatják a Számvevőszéket az előlegszámla-kezelők kinevezéséről, valamint a 78. cikk és a 85. cikk szerinti felhatalmazási határozatokról.

73. cikk
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai

(1)Minden intézményben az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért, valamint a jogszerűségre, szabályszerűségre és a programok címzettjeivel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó követelmény érvényesülésének biztosításáért.

(2)E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő a 34. cikkel és az egyes intézmények által elfogadott minimumszabványokkal összhangban, és kellő tekintettel az igazgatási környezettel és a finanszírozott fellépések természetével kapcsolatos kockázatokra, kialakítja a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti struktúrákat és belső kontrollrendszereket. E struktúrák és rendszerek létrehozását átfogó kockázatelemzés támogatja, amely figyelembe veszi a költséghatékonyságukat is.

(3)A kiadások végrehajtása érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési és jogi kötelezettségeket vállal, jóváhagyja a kiadásokat, illetve engedélyezi a kifizetéseket és megteszi az előirányzatok végrehajtásához szükséges előzetes intézkedéseket.

(4)A bevételek végrehajtása a követelésbecslés elkészítését, a visszafizettetendő követelések megállapítását és a beszedési utalványok kibocsátását foglalja magában. A bevételek végrehajtása adott esetben magában foglalja a megállapított jogosultságokról történő lemondást is.

(5)Minden egyes művelet esetében legalább előzetes kontrollt kell végezni a művelet operatív és pénzügyi oldalával kapcsolatosan, a kockázatokat is figyelembe vevő többéves kontrollstratégia alapján. Az előzetes kontroll célja a hibák és szabálytalanságok megelőzése a műveletek engedélyezését megelőzően.

Az előzetes kontrollok gyakoriságának és intenzitásának fokát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozza meg a korábbi kontrollok eredményei, valamint a kockázattal és költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolások figyelembevételével. Kétség esetén a megfelelő műveletek érvényesítéséért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő kiegészítő információkat kér, vagy helyszíni ellenőrzést végez annak érdekében, hogy az előzetes kontroll részeként észszerű bizonyosságot szerezzen.

Egy adott művelet esetében az ellenőrzést a műveletet kezdeményezőktől eltérő személyzetnek kell végeznie. A személyzet ellenőrzést végző tagjai nem lehetnek alárendeltjei a személyzet azon tagjainak, akik a műveletet kezdeményezték.

(6)A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő utólagos kontrollokat is elrendelhet a már engedélyezett műveletek hibáinak és szabálytalanságainak feltárása és korrekciója céljából. Az utólagos kontrollokra kockázatalapú mintavétel alapján, a korábbi kontrollok eredményei és költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolások figyelembevételével kerülhet sor.

Az utólagos kontrollt a személyzet olyan tagjának kell végeznie, aki az előzetes kontrollért nem felelős. A személyzet utólagos kontrollért felelős tagjai nem lehetnek alárendeltjei a személyzet előzetes kontrollért felelős tagjainak.

Amennyiben a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő utólagos kontroll formájában végzi el a kedvezményezettek pénzügyi ellenőrzését, az ellenőrzésre vonatkozó szabályoknak egyértelműnek, következetesnek és átláthatónak kell lenniük, és tiszteletben kell tartaniuk a Bizottság és az ellenőrzött felek jogait is.

(7)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a költségvetés végrehajtásáért felelős személyzetnek rendelkeznie kell a szükséges szakmai készségekkel.

Az egyes intézményekben az megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja hogy:

a)a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő és annak személyzete megkapja a kontrollnormákra és az adott célból rendelkezésre álló kontrollmódszerekre és -technikákra vonatkozó megfelelő, rendszeresen frissített információkat;

b)szükség esetén meghozzák a kontrollrendszer (2) bekezdés szerinti eredményes és hatékony működését biztosító intézkedéseket.

(8)Ha a személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi irányításában és kontrolljában részt vevő tagja úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy jóváhagyását felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, illetve a személyzet adott tagja által betartandó szakmai szabályokkal, megfelelően tájékoztatja a felettesét. Ha a személyzet tagja ezt írásban teszi meg, a felettes írásban válaszol. Amennyiben a felettes nem tesz lépéseket, vagy megerősíti az eredeti határozatot vagy utasítást, és a személyzet tagja úgy véli, hogy ez a megerősítés nem észszerű válasz az aggodalmaira, a személyzet tagja írásban tájékoztatja a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt. Ha az utóbbi az eset körülményei alapján észszerűnek tekinthető időn, de legfeljebb egy hónapon belül nem válaszol, a személyzet tagja tájékoztatja a 139. cikkben említett megfelelő testületet.

Az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén a személyzet tagja tájékoztatja a személyzeti szabályzatban, valamint az uniós intézmények csalás, korrupció és az Unió érdekeit sértő, egyéb jogellenes tevékenységek megelőzésével kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeit érintő határozataiban kijelölt hatóságokat és szerveket. Az Unió pénzgazdálkodását ellenőrző külső ellenőrökkel kötött szerződések kötelezik a külső ellenőrt arra, hogy tájékoztassa a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amennyiben az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

(9)A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő intézménye felé feladatai teljesítéséről éves tevékenységi jelentés formájában számol be, amely jelentés a kontrollok eredményeit is magukban foglaló pénzügyi és igazgatási információkat tartalmaz, és amelyben nyilatkozik arról, hogy – kivéve, ha a bevételek és a kiadások meghatározott területeihez kapcsolódó fenntartások mást jeleznek – észszerű mértékben megbizonyosodott arról, hogy:

a)a jelentésben foglalt információk megbízható és valós képet adnak;

b)a jelentésben bemutatott tevékenységekhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel;

c)a bevezetett kontrollintézkedések megfelelően biztosítják az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

Az éves tevékenységi jelentés a stratégiai tervekben meghatározott célkitűzésekre hivatkozással ismerteti az elvégzett műveleteket, a műveletekkel összefüggő kockázatokat, a biztosított források felhasználását és a belső kontrollrendszer működésének hatékonyságát és eredményességét. Átfogó értékelést ad a kontrollok költségeiről és hasznáról, és ismerteti, hogy az engedélyezett operatív kiadások milyen mértékben járulnak hozzá az unió stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez, és hoznak létre uniós hozzáadott értéket. A Bizottság a megelőző év éves tevékenységi jelentéseiből összefoglalót készít.

(10)A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő minden pénzügyi évre vonatkozóan nyilvántartást vezet az e rendelet melléklete 11.1. pontja a)–f) alpontjában és 39. pontjában említett tárgyalásos eljárások alapján kötött szerződésekről. Amennyiben a tárgyalásos eljárások aránya a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő által odaítélt szerződések számához képest számottevően meghaladja az előző évekét, vagy ha az arány kifejezetten magasabb, mint az intézmény esetében nyilvántartott átlag, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentést nyújt be az intézménynek, amelyben meghatározza azon intézkedéseket, amelyeket e trend megfordítása érdekében hozott. Valamennyi intézmény jelentést nyújt be a tárgyalásos eljárásokról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság esetében e jelentést csatolni kell az éves tevékenységi jelentések e cikk (9) bekezdésében említett összefoglalójához.

74. cikk
Az igazoló dokumentumok megőrzése az engedélyezésre jogosult tisztviselő által

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő papíralapú vagy elektronikus rendszereket hoz létre a költségvetés végrehajtására vonatkozó, illetve azt követően keletkező, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos intézkedések ellenőrzésére alkalmas eredeti igazoló dokumentumok nyilvántartására. Az ilyen igazoló dokumentumokat legalább öt évig meg kell őrizni azon időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon költségvetési évre, amelyre az egyes igazoló dokumentumok vonatkoznak.

A véglegesen le nem zárt műveletekre vonatkozó igazoló dokumentumokat a műveletek lezárását követő év végéig meg kell őrizni.

A kapcsolódó igazoló dokumentumokban foglalt személyes adatokat lehetőség szerint törölni kell, amennyiben ezek az adatok a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítéshez, a kontrollhoz, illetve az ellenőrzéshez nem szükségesek. A forgalmi adatok megőrzésére a 45/2001/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

75. cikk
Az uniós küldöttségvezetők jogköre és feladatai

(1)Amennyiben az uniós küldöttségvezetők az 58. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, alárendeltjei a Bizottságnak mint a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként ellátott feladataik és felelősségi köreik meghatározásáért, gyakorlásáért, nyomon követéséért és értékeléséért felelős intézménynek, és a források megfelelő felhasználása vonatkozásában szorosan együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák különösen a pénzügyi műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét, a források kezelése során a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartását, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét. E küldöttségvezetők a Bizottság belső szabályai és a közvetve rájuk ruházott pénzügyi irányítási feladatok végrehajtására vonatkozó bizottsági charta hatálya alá tartoznak. Feladataik elvégzésében igénybe vehetik a bizottsági személyzet tagjainak segítségét.

Ennek érdekében meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy megelőzzenek minden, a Bizottságnak a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos, közvetve rájuk ruházott felelősségét esetlegesen fenyegető helyzetet, valamint minden olyan prioritáskonfliktust, amely hatással lehet a rájuk átruházott pénzgazdálkodási feladatok végrehajtására.

Amennyiben a második albekezdésben említett helyzet vagy konfliktus alakul ki, az uniós küldöttségvezetők erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottság és az EKSZ felelős főigazgatóit. A főigazgatók megteszik a megfelelő lépéseket a helyzet orvoslására.

(2)Amennyiben uniós küldöttségvezetők a 73. cikk (8) bekezdésében említett helyzetbe kerülnek, a 139. cikkben említett testülethez fordulnak az üggyel. Bármely, az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén tájékoztatják az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket.

(3)Az 58. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők jelentést tesznek megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjüknek, hogy ez utóbbi belefoglalhassa jelentésüket a 73. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésébe. Az uniós küldöttségvezetők jelentésükben kitérnek a küldöttségen életbe léptetett belső kontrollrendszerek hatékonyságára és eredményességére, valamint a továbbadott megbízás keretében végzendő műveletek irányítására, és benyújtják a 89. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdésében említett felelősségi nyilatkozatot. E jelentéseket a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő éves tevékenységi jelentéséhez kell csatolni, és az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, adott esetben kellőképpen figyelembe véve bizalmas jellegüket.

Az uniós küldöttségvezetők teljes mértékben együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben minden további szükséges információt biztosítanak. Ezzel kapcsolatban felkérhetők arra, hogy részt vegyenek az érintett szervek ülésein, és támogassák az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

Az 58. cikknek megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők válaszolnak a Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselője által a Bizottság saját kérésére, illetve a mentesítéssel összefüggésben az Európai Parlament kérésére feltett bármely kérdésre.

A Bizottság biztosítja, hogy a hatáskörök átruházása ne sértse az EUMSZ 319. cikke szerinti mentesítési eljárást.

(4)Az (1), (2) és (3) bekezdés a uniós küldöttségek vezetőinek helyetteseire is alkalmazandó, amennyiben a küldöttségvezetők távollétében közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

3. SZAKASZ
A SZÁMVITELÉRT FELELŐS TISZTVISELŐ

76. cikk
A számvitelért felelős tisztviselő jogköre és feladatai

Minden intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki az egyes intézményekben felel a következőkért:

a)a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések visszafizettetése;

b)a beszámolók elkészítése és bemutatása a XIII. címmel összhangban;

c)könyvvezetés a 80. és a 81. cikkel összhangban;

d)a számviteli szabályok és eljárások megállapítása, valamint a számlatükör elkészítése, a 79–81. cikkel összhangban;

e)a számviteli rendszerek megállapítása és érvényesítése, valamint adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információ biztosítása vagy igazolása érdekében megállapított rendszerek érvényesítése; ezzel összefüggésben a számvitelért felelős tisztviselő bármikor jogosult a jóváhagyási kritériumok betartásának ellenőrzésére;

f)készpénzgazdálkodás.

Az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjének feladatai kizárólag a költségvetés EKSZ által végrehajtott, EKSZ-re vonatkozó szakaszát érintik. A költségvetés teljes bizottsági szakaszáért – ideértve az uniós küldöttségvezetőknek továbbadott előirányzatokhoz kapcsolódó számviteli műveleteket is – továbbra is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjeként is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el.

77. cikk
A számvitelért felelős tisztviselő kinevezése és megbízatásának megszűnése

(1)Minden intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata hatálya alá tartozó tisztviselők közül.

Az intézmény a számvitelért felelős tisztviselőt oklevéllel, illetve annak megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított alkalmassága alapján választja ki.

(2)Két vagy több intézmény vagy szerv ugyanazt a számvitelért felelős tisztviselőt is kinevezheti.

Ebben az esetben megteszik a szükséges lépéseket az esetleges összeférhetetlenség elkerülésére.

(3)A számvitelért felelős tisztviselő megbízatásának megszűnése esetén haladéktalanul próbamérleg készül.

(4)A próbamérleget és az azt kísérő átvételi jelentést megbízatása lejártakor a számvitelért felelős tisztviselő, vagy ha ez nem lehetséges, szervezeti egységének egyik tisztviselője juttatja el az új, számvitelért felelős tisztviselőnek.

Az új, számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb az átadástól számított egy hónapon belül köteles aláírásával elfogadni a próbamérleget, vagy közölheti fenntartásait.

Az átvételi jelentés tartalmazza a próbamérleg eredményét és az esetleges fenntartásokat.

78. cikk
A számvitelért felelős tisztviselő által átruházható jogkörök

Kötelezettségeinek teljesítése során a számvitelért felelős tisztviselő bizonyos feladatokat beosztottjaira és a 86. cikk (1) bekezdésének megfelelően kinevezett előlegszámla-kezelőkre ruházhat át.

E feladatokat a felhatalmazó okiratban kell megállapítani.

79. cikk
Számviteli szabályok

(1)Az uniós intézmények, az e cím 3. fejezetének 1. szakaszában említett európai hivatalok és a 234. cikkben említett uniós szervek által alkalmazandó számviteli szabályoknak a közszféra tekintetében nemzetközileg elfogadott számviteli standardokon kell alapulniuk. E szabályokat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadja el az uniós intézmények, európai hivatalok és uniós szervek számvitelért felelős tisztviselőivel folytatott konzultációt követően.

(2)A számvitelért felelős tisztviselő eltérhet az említett standardoktól, amennyiben az eszközök és források, a ráfordítások, a bevételek és a cash flow valós bemutatása céljából ezt szükségesnek ítéli. Amennyiben valamely számviteli szabály jelentősen eltér a standardoktól, ezt a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések között jelezni és indokolni kell.

(3)Az (1) bekezdésben említett számviteli szabályok meghatározzák a pénzügyi kimutatások szerkezetét és tartalmát, valamint az elszámolásokat vezérlő számviteli alapelveket.

(4)A 234. cikkben említett költségvetési beszámolók tiszteletben tartják az e rendeletben rögzített költségvetési alapelveket. Részletesen bemutatják a költségvetés végrehajtását. Rögzítenek minden, e címben előírt költségvetési bevételi és kiadási műveletet, és arról valós képet adnak.

80. cikk
Könyvvezetés

(1)Az uniós intézmények, az e cím 3. fejezetének 1. szakaszában említett európai hivatalok és a 234. cikkben említett uniós szervek által alkalmazandó harmonizált számlatükör megállapításáért a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel.

(2)A számvitelért felelős tisztviselők az engedélyezésre jogosult tisztviselőktől megkapják az beszámoló elkészítéséhez szükséges összes olyan információt, amely szükséges az intézmények pénzügyi helyzetéről és a költségvetés végrehajtásáról valós képet adó elszámolások összeállításához. Az engedélyezésre jogosult tisztviselők garantálják ezen információk megbízhatóságát.

(3)Mielőtt az intézmény vagy a 69. cikkben említett szerv elfogadja az elszámolásokat, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azokat, tanúsítva, hogy meggyőződött arról, hogy azok valós képet adnak az intézmény vagy a 69. cikkben említett szerv pénzügyi helyzetéről.

E célból a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy az elszámolások a 79. cikkben említett számviteli szabályokkal és a 76. cikk első albekezdésének d) pontja szerinti számviteli eljárásokkal összhangban készültek, és hogy az elszámolásokban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.

(4)A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő átadja a számvitelért felelős tisztviselőnek – az utóbbi által elfogadott szabályokkal összhangban – a számvitelért felelős tisztviselő feladatainak elvégzéséhez szükséges valamennyi pénzügyi és igazgatási információt.

Annak érdekében, hogy az Unió beszámolói tükrözhessék az uniós források felhasználását, az engedélyezésre jogosult tisztviselő rendszeresen, de legalább a számlazárás céljából tájékoztatja a számvitelért felelős tisztviselőt a vagyonkezelői számlák releváns pénzügyi adatairól.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő teljes mértékben felel az általa irányított források megfelelő felhasználásáért, az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért, valamint a számvitelért felelős tisztviselőnek továbbított információk hiánytalanságáért és pontosságáért.

(5)Annak érdekében, hogy a számvitelért felelős tisztviselő ellenőrizhesse a jóváhagyási kritériumok betartását, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a pénzügyi igazgatási rendszerek, leltárrendszerek vagy eszközök és követelések értékelésére szolgáló rendszerek bármely fejlesztéséről vagy jelentős módosulásáról értesíti a számvitelért felelős tisztviselőt, amennyiben e rendszerek adatokat szolgáltatnak az intézmény elszámolásáról, vagy az említett elszámolások adatainak megalapozására szolgálnak.

A számvitelért felelős tisztviselő bármikor újra megvizsgálhatja a már jóváhagyott pénzügyi igazgatási rendszert, és felkérheti a felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőt, hogy állapítson meg cselekvési tervet az esetleges hiányosságok kellő időben történő orvoslása érdekében.

A számvitelért felelős tisztviselőnek továbbított információk hiánytalanságáért az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

(6)A számvitelért felelős tisztviselő jogosult ellenőrizni a kapott információkat, valamint az elszámolások aláírással való ellátása céljából szükségesnek ítélt további ellenőrzéseket végezni.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan kifejti azok jellegét és hatályát.

(7)Az intézmények számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk olyan formában történő szervezését szolgálja, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.

(8)A számviteli rendszer általános elszámolásokból és költségvetési elszámolásokból áll. A számlákat euróban vezetik, az elszámolási időszak pedig a naptári év.

(9)A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet részletes irányítási számlákat is.

(10)A számviteli rendszerrel összefüggő és a költségvetési rendelet 234. cikke szerinti beszámolók elkészítésére vonatkozó bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni azon időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon költségvetési évre vonatkozóan, amelyre az egyes igazoló dokumentumok vonatkoznak.

A véglegesen le nem zárt műveletekre vonatkozó igazoló dokumentumokat azonban a műveletek lezárását követő év végéig meg kell őrizni. A forgalmi adatok megőrzésére a 45/2001/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

81. cikk
Általános elszámolások

(1)Az általános elszámolások időrendi sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével tartanak nyilván minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak a 234. cikkben említett intézmények és szervek gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.

(2)Az általános elszámolások egyenlegei és az ott történő mozgások a könyvekben jelennek meg.

(3)Minden könyvelési tétel – az elszámolások kiigazítását is beleértve – igazoló dokumentumokon alapul, amelyekre a tételekben hivatkozás történik.

(4)A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek egyértelmű ellenőrzési nyomvonala maradjon.

82. cikk
Bankszámlák

(1)A készpénzgazdálkodással kapcsolatos igények kielégítése céljából a számvitelért felelős tisztviselő számlákat nyithat, illetve nyittathat az intézmény nevében pénzügyi intézményeknél vagy nemzeti központi bankoknál. A számvitelért felelős tisztviselő felel e számlák megszüntetéséért és megszüntettetéséért is.

(2)A bankszámlák nyitását, vezetését és felhasználását szabályozó feltételek a belső ellenőrzés követelményeitől függően rendelkeznek arról, hogy a csekkeket, bankátutalási megbízásokat vagy egyéb banki műveleteket a személyzet egy vagy több, kellően felhatalmazott tagja írja alá. Az utasításokat a személyzet legalább két kellően felhatalmazott tagjának vagy a számvitelért felelős tisztviselőnek kell személyesen aláírnia.

(3)A programok vagy fellépések végrehajtása során a Bizottság nevében vagyonkezelői számlák nyithatók az 61. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. vagy vi. alpontja szerinti megbízott szervezet általi irányítás érdekében.

Az ilyen számlákat a program vagy fellépés végrehajtásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alatt nyitják meg a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével egyetértésben.

Az ilyen számlák kezeléséért az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

(4)A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője meghatározza a vagyonkezelői számlák megnyitására, kezelésére, bezárására és használatára vonatkozó szabályokat.

83. cikk
Készpénzgazdálkodás

(1)Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek kezelésére. A számvitelért felelős tisztviselő felel ezek megóvásáért.

(2)A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja, hogy az alkalmazandó keretszabályok előírásain belül megfelelő mennyiségű pénzeszköz álljon intézménye rendelkezésére a költségvetés megfelelő végrehajtásából származó készpénzigény fedezésére, és eljárásokat hoz létre annak biztosítása érdekében, hogy a 82. cikk (1) bekezdésének és a 86. cikk (2) bekezdésének megfelelően nyitott számlák egyikének egyenlege se legyen negatív.

(3)Kifizetésre banki átutalással, csekkel, előlegszámlákról vagy – a számvitelért felelős tisztviselő külön engedélyével – betéti kártyával, beszedéssel vagy egyéb fizetési módon a számvitelért felelős tisztviselő által meghatározott szabályoknak megfelelően kerülhet sor

(4)A számvitelért felelős tisztviselő csak azt követően rendelheti el a kifizetést, miután a kedvezményezett azonosítási és fizetési adatait előzetesen bevitték a számvitelért felelős tisztviselő intézményének közös adatállományába.

Harmadik fél tekintetében megvalósuló kötelezettségvállalás előtt a számvitelért felelős tisztviselő megállapítja a kedvezményezett azonosítási és fizetési adatait, és beviszi azokat a számvitelért felelős tisztviselő intézményének közös adatállományába az átláthatóság, elszámoltathatóság és a kifizetések megfelelő teljesítésének biztosítása céljából.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő tájékoztatja a számvitelért felelős tisztviselőt a kedvezményezett által számára közölt azonosítási és fizetési adatok bármely módosulásáról, és minden kifizetés engedélyezése előtt ellenőrzi ezen adatok érvényességét.

84. cikk
Eszközleltár

(1)A 234. cikkben említett valamennyi intézmény és szerv leltárt vezet, amely bemutatja az Unió minden tárgyi eszközének, immateriális javának és számviteli értelemben vett pénzügyi eszközének mennyiségét és értékét, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elkészített mintával összhangban.

A 234. cikkben említett valamennyi uniós intézmény és szerv megvizsgálja, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

Valamennyi olyan beszerzési tételt, amelynek amortizációs ideje meghaladja az egy évet, és nem minősül fogyasztási cikknek, beszerzési ára vagy előállítási költsége pedig meghaladja a 76. cikkben említett számviteli eljárások által megjelölt értéket, leltárba kell venni, és rögzíteni kell az állóeszköz-elszámolásban.

(2)Az Unió ingóságainak értékesítését megfelelő módon közzé kell tenni.

(3)A költségvetési rendelet 234. cikkében említett valamennyi uniós intézmény és szerv rendelkezéseket fogad el a mérlegben szereplő eszközei megőrzésére, továbbá meghatározza, hogy mely igazgatási szervezeti egység legyen felelős a leltári rendszer működtetéséért.

4. SZAKASZ
AZ ELŐLEGSZÁMLA-KEZELŐ

85. cikk
Előlegszámlák

(1)Amennyiben az érintett összeg csekély voltára tekintettel fizikailag lehetetlen vagy gazdaságtalan költségvetési eljárás keretében végrehajtani a fizetési műveleteket, előlegszámlák nyithatók a saját forrásokon kívüli bevételek beszedésére és a kiadások fedezésére.

A válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén azonban az Európai Parlament és a Tanács által a szóban forgó költségvetési sor tekintetében a folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatok mértékének és a Bizottság belső szabályainak tiszteletben tartása mellett korlátlan összegig alkalmazhatók az előlegszámlák.

Az uniós küldöttségeknél az előlegszámlák korlátozott összegű kifizetések költségvetési eljárás szerinti végrehajtására is alkalmazhatók, amennyiben ez a helyi követelmények következtében eredményes és hatékony.

(2)Az uniós küldöttségeknél a kiadások teljes nyomonkövethetőségét biztosító előlegszámlákat kell létrehozni a Bizottságra és a EKSZ-re vonatkozó költségvetési szakaszokból teljesített kiadások kifizetése céljából.

86. cikk
Az előlegszámlák létrehozása és kezelése

(1)Az előlegszámlák létrehozásáról és az előlegszámla-kezelő kinevezéséről az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően megalapozott javaslatát követően az intézmény számvitelért felelős tisztviselője dönt. A döntés meghatározza az előlegszámla-kezelő, illetve az engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő felelősségi körét és kötelezettségeit.

Az előlegszámla-kezelőket a tisztviselők, szükséges és kellően indokolt esetben a személyzet egyéb tagjai, vagy a Bizottság belső szabályai által meghatározott korlátok tiszteletben tartásával a válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén a Bizottság által alkalmazott személyek közül kell kiválasztani, utóbbiak esetében azzal a feltétellel, hogy a munkaszerződésük által garantált felelősségi szabályok a 93. cikknek megfelelően a személyzet tagjaira vonatkozó szabályokkal egyenértékű védelmet biztosítanak. Az előlegszámla-kezelő tudása, ismeretei és oklevéllel vagy megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított képesítése alapján, vagy megfelelő képzési program elvégzését követően kerül kiválasztásra.

Az előlegszámla létrehozásáról szóló határozatban a számvitelért felelős tisztviselő meghatározza az előlegszámla működésének és felhasználásának feltételeit.

Az előlegszámla működési feltételeinek módosításáról az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően megalapozott javaslatát követően szintén a számvitelért felelős tisztviselő határoz.

(2)Az előlegszámlához tartozó bankszámlákat a számvitelért felelős tisztviselő nyitja meg, aki az engedélyezésre jogosult tisztviselő indokolással ellátott javaslata alapján egyúttal az e számlák tekintetében aláírási jogosultsággal rendelkező személyeket is kijelöli.

(3)Az előlegszámlákat az intézmény számvitelért felelős tisztviselője bocsátja rendelkezésre, és azokat az előlegszámla-kezelők felelősségi körébe kell rendelni.

(4)A kifizetések teljesítését az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által hivatalosan aláírt, végső jóváhagyásnak vagy fizetési megbízásnak kell követnie.

Az előlegekkel kapcsolatos műveleteket az engedélyezésre jogosult tisztviselő legkésőbb a következő hónap végéig elszámolja úgy, hogy az elszámolási egyenleg és a banki egyenleg egyeztethető legyen.

(5)A számvitelért felelős tisztviselő, illetve szervezeti egysége vagy az engedélyezésre jogosult szervezeti egység személyzetének kifejezetten e célra felhatalmazott tagja elvégzi azon – általános szabályként a helyszínen, adott esetben előzetes figyelmeztetés nélkül végrehajtandó – ellenőrzéseket, amelyek célja az előlegszámla-kezelő számára elkülönített pénzeszközök meglétének és a könyvelés szabályszerűségének vizsgálata, valamint annak megállapítása, hogy az előlegekkel kapcsolatos műveletek az előírt határidőn belül zajlottak-e le. A számvitelért felelős tisztviselő közli az ilyen ellenőrzések megállapításait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel.

5. FEJEZET
A pénzügyi szereplők felelőssége

1. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

87. cikk
A pénzügyi szereplőknek adott felhatalmazás felfüggesztése és visszavonása

(1)A kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg visszavonhatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízását, illetve továbbadott megbízását.

(2)A számvitelért felelős tisztviselőt vagy az előlegszámla-kezelőket kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti a számvitelért felelős tisztviselőt, az előlegszámla-kezelőket vagy mindegyikőjüket a feladataik ellátása alól.

(3)Az (1) és (2) bekezdés nem érinti az azokban említett pénzügyi szereplők tekintetében folyó esetleges fegyelmi eljárásokat.

88. cikk
A pénzügyi szereplők jogellenes tevékenységekkel, csalással és korrupcióval kapcsolatos felelőssége

(1)E fejezet nem érinti a 87. cikkben említett pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, valamint az Unió vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemre vonatkozó hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2)E rendelet 89., 92. és 93. cikkének sérelme nélkül, minden illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, számvitelért felelős tisztviselő és előlegszámla-kezelő fegyelmi eljárás alá vonható és kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint, vagy a 86. cikkben említett személyek esetében a munkaszerződésükben foglaltak szerint. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti az Unió érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek – különösen az OLAF – elé kell terjeszteni.

2. SZAKASZ
AZ ILLETÉKES ENGEDÉLYEZÉSRE JOGOSULT TISZTVISELŐKRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

89. cikk
Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

(1)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint.

(2)A kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szándékosan vagy súlyos gondatlanságból:

a)visszafizettetendő követelések megállapításáról dönt vagy beszedési utalványokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal, vagy fizetési megbízást ír alá anélkül, hogy e rendeletnek megfelelne;

b)elmulasztja egy esedékessé váló követelést megállapító dokumentum kiállítását, elmulasztja beszedési utalvány kiállítását vagy azt későn állítja ki, vagy későn állít ki fizetési megbízást, amelynek következtében az adott intézménynek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

(3)Amennyiben a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, úgy írásban tájékoztatja a felhatalmazó hatóságot. Amennyiben a felhatalmazó hatóság ezt követően a határozat meghozatalára vonatkozó, indokolással ellátott, írásos utasítást ad a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselőt nem terheli felelősség.

(4)A hatáskörébe tartozó feladatok átruházása esetén a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős marad a fennálló belső irányítási és kontrollrendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

(5)Az uniós küldöttségvezetők és helyetteseik közvetett megbízása esetén a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a létrehozandó belső irányítási és kontrollrendszerek meghatározásáért, valamint e rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért. Az uniós küldöttségvezetők felelnek – a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő utasításainak megfelelően – e rendszerek megfelelő kialakításáért és működtetéséért, valamint a hatáskörükbe tartozó források kezeléséért és az uniós küldöttségben végrehajtott műveletek irányításáért. Hivatalba lépésük előtt specifikus képzéseken kell részt venniük az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladataival és kötelezettségeivel, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban.

Az uniós küldöttségvezetők az e bekezdés első albekezdése szerinti feladatokról a 75. cikk (3) bekezdésének megfelelően tesznek jelentést.

Az uniós küldöttségvezetők minden évben megbízhatósági nyilatkozatot nyújtanak be a küldöttségen kialakított belső irányítási és kontrollrendszerekről, valamint a rájuk átruházott műveletek irányításáról és azok eredményéről a Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselője számára annak érdekében, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíthesse a 73. cikk (9) bekezdésében előírt megbízhatósági nyilatkozatot.

Ez a bekezdés a uniós küldöttségek vezetőinek helyetteseire is alkalmazandó, amennyiben a küldöttségvezetők távollétében közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

90. cikk
A személyzet tagjai által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok kezelése

(1)Az OLAF hatáskörének sérelme nélkül, a költségvetési rendelet rendelkezéseinek vagy a pénzügyi igazgatással vagy a műveletek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseknek a személyzet valamely tagjának tevékenységéből vagy mulasztásából adódó megszegését véleményezésre az e rendelet 139. cikkében említett testület elé kell utalnia a következők bármelyikének:

a)a fegyelmi ügyekben illetékes, kinevezésre jogosult hatóság;

b)a személyzet tagja, a 73. cikk (8) bekezdésének megfelelően. Ebben az esetben a testület továbbítja az aktát a kinevezésre jogosult hatóságnak, és erről értesíti a személyzet tagját. A kinevezésre jogosult hatóság felkérheti a testületet az eset véleményezésére;

c)az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, ideértve az uniós küldöttségek vezetőit és távollétükben helyetteseiket, amennyiben e rendelet 58. cikke (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

(2)Az (1) bekezdésben említett esetekben az e rendelet 139. cikkében említett testület határozza meg, hogy történt-e pénzügyi szabálytalanság. A 139. cikkben említett testület véleménye alapján az (1) bekezdésben említett esetekben az intézmény dönti el, hogy kezdeményezzen-e fegyelmi eljárást vagy kártérítés fizetésére irányuló eljárást. Ha a testület rendszerszintű problémákat észlel, úgy ajánlást fogalmaz meg az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek – feltéve, hogy utóbbi nem a személyzet érintett tagja –, valamint a belső ellenőrnek.

(3)Az e cikk (1) bekezdésében említett szabálytalansági esetekre vonatkozó vélemény elfogadása előtt a testület lehetőséget biztosít arra, hogy a személyzet érintett tagja előadja észrevételeit.

(4)Az (1) bekezdésben említett vélemény elfogadásakor a testület a 139. cikk (2) bekezdésében meghatározott összetételben és a következő két további taggal kiegészülve ülésezik:

a)az érintett intézmény vagy szerv fegyelmi ügyekben illetékes, kinevezésre jogosult hatóságának képviselője; valamint

b)az érintett intézmény vagy szerv személyzeti bizottsága által kinevezett további tag. Az említett két további tag kinevezése során figyelembe kell venni az összeférhetetlenségek elkerülésének követelményét.

(5)Az (1) bekezdésben említett véleményét a testület az adott intézmény vagy szerv belső szabályainak megfelelően létrehozott fegyelmi tanácsnak címezi.

(6)A tagállamok teljes mértékben támogatják az Uniót az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke e) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak által az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 22. cikke értelmében okozott károk esetén történő felelősségre vonásban.

91. cikk
Az utasítások megerősítése

(1)A megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő, aki olyan kötelező utasítást kap, amelyet szabálytalannak vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel ellentétesnek ítél, különösen, mivel az utasítás nem hajtható végre a számára elkülönített források felhasználásával, írásban tájékoztatja erről a megbízást vagy közvetett megbízást adó hatóságot. Amennyiben az utasítást írásban is megerősítik, és a megerősítés időben érkezik, továbbá kellően világos, azaz kifejezetten utal azon pontokra, amelyeket a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő vitat, úgy ő a továbbiakban nem tehető felelőssé. Az utasítást végre kell hajtania, kivéve, ha az egyértelműen jogsértő, vagy a vonatkozó biztonsági normákba ütközik.

(2)Az (1) bekezdés azon esetre is alkalmazandó, amikor az engedélyezésre jogosult tisztviselő kötelező utasítás végrehajtása során szerez tudomást arról, hogy az eset körülményei szabálytalan helyzetet eredményezhetnek.

A 89. cikk (3) bekezdésében leírt körülmények között megerősített utasításról az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő feljegyzést készít, és megemlíti azt az éves tevékenységi jelentésében.

3. SZAKASZ
A SZÁMVITELÉRT FELELŐS TISZTVISELŐKRE ÉS AZ ELŐLEGSZÁMLA-KEZELŐKRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

92. cikk
A számvitelért felelős tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

A számvitelért felelős tisztviselőt fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a személyzeti szabályzatnak megfelelően és az abban foglalt eljárásokkal összhangban. A számvitelért felelős tisztviselő különösen felelőssé tehető az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a)a rábízott források, vagyontárgyak vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b)bankszámlák vagy postai elszámolási számlák jogosulatlan megváltoztatása;

c)olyan összegek visszafizettetése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési utalvánnyal, illetve fizetési megbízással;

d)esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

93. cikk
Az előlegszámla-kezelőkre alkalmazandó szabályok

A 88. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az előlegszámla-kezelő különösen felelőssé tehető az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a)a rábízott források, vagyontárgyak vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b)az általa eszközölt kifizetésekről megfelelő igazoló dokumentumok felmutatásának elmulasztása;

c)a jogosultaktól eltérő személyek részére kifizetések teljesítése;

d)esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

6. FEJEZET
Bevételi műveletek

1. SZAKASZ
A SAJÁT FORRÁSOK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA

94. cikk
Saját források

(1)Az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatban említett saját források által képzett bevételre vonatkozó becslés euróban szerepel a költségvetésben. A saját források által képzett bevételt az 609/2014/EK, Euratom rendelettel összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

(2)Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ütemtervet készít, amely jelzi, hogy az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló határozatban megállapított saját forrásokat mikor bocsátják a Bizottság rendelkezésére.

A saját források az (1) bekezdésben említett határozat szerint elfogadott szabályokkal összhangban kerülnek megállapításra és beszedésre.

Számviteli célból az engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalványt bocsát ki a 609/2014/EU, Euratom rendeletben említett sajátforrásszámla jóváírása vagy terhelése céljából.

2. SZAKASZ
KÖVETELÉSEK BECSÜLT ÖSSZEGE

95. cikk
Követelések becsült összege

(1)Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek elegendő és megbízható információ áll rendelkezésére valamely olyan intézkedésről vagy helyzetről, amely az Uniónak fizetendő összeget eredményezhet, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbecsüli a követelés összegét.

(2)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, amint a becslést eredményező intézkedést vagy helyzetet módosító eseményről szerez tudomást, kiigazítja a követelés becsült összegét.

Amennyiben egy korábban követelésbecslést eredményező intézkedésre vagy helyzetre vonatkozóan beszedési utalvány kerül kiállításra, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ennek megfelelően kiigazítja a becslést.

Amennyiben a beszedési utalvány összege megegyezik a követelés eredetileg becsült összegével, a becslést nullára kell csökkenteni.

(3)Az (1) bekezdéstől eltérve, a követelésbecslés nem készíthető el azt megelőzően, hogy a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatban meghatározott, rögzített időszakonként fizetett saját források összegeit. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalványt bocsát ki ezen összegekre vonatkozóan.

3. SZAKASZ
A KÖVETELÉSEK MEGÁLLAPÍTÁSA

96. cikk
A követelések megállapítása

(1)A követelés megállapítása olyan eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)ellenőrzi, hogy az adós tartozása fennáll;

b)megállapítja vagy ellenőrzi a tartozás valódiságát és összegét;

c)ellenőrzi azon feltételeket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

A követelések megállapítása révén elismerésre kerül az Unió joga az adóssal szemben, és megállapításra kerül, hogy az adós tartozásának kiegyenlítése követelhető.

(2)Bármely biztosként azonosított, határozott összegű és esedékes követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési utalvány állapít meg. Ezt az adósnak megküldött terhelési értesítés követi, azon esetek kivételével, amikor haladéktalanul elengedési eljárás kerül alkalmazásra. A beszedési utalványt és a terhelési értesítést az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő állítja ki.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a követelés megállapítását követően késedelem nélkül, de legkésőbb attól az időponttól számított öt éven belül elküldi a terhelési értesítést, amikor az intézménynek rendes körülmények között módja volt az adósság követelésére. Az említett határidő nem alkalmazandó, amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy az intézmény erőfeszítései ellenére a késedelmes cselekvés oka az adós magatartása és különösen időhúzó művelete vagy rosszhiszeműsége volt.

A beszedési utalványozás azon műveletet jelenti, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt a megállapított összeg beszedésére.

(3)A követelések megállapításához az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy:

a)a követelés biztos, azaz nem függ semmilyen feltételtől;

b)a követelés határozott összegű, azaz pontosan meghatározott pénzösszegben kifejezett;

c)a követelés esedékes, azaz nem érvényes rá fizetési határidő;

d)az adós adatai helyesek;

e)a beszedendő összeget a megfelelő költségvetési jogcímhez könyvelték;

f)az igazoló dokumentumok szabályszerűek; valamint

g)a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét betartják, különösen a 99. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a) vagy b) pontjában említett követelmények tekintetében.

(4)A terhelési értesítés tájékoztatja az adóst arról, hogy:

a)az Unió megállapította az esedékes követelést;

b)ha a tartozást a terhelési értesítésben megjelölt határidő előtt megfizetik, nincs késedelmi kamat;

c)amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a b) pontban említett határidőre, úgy a 97. cikkben említett mértékű kamatot kell fizetnie az alkalmazandó különös rendelkezések sérelme nélkül;

d)amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a b) pontban említett határidőre, úgy az intézmény ellentételezés vagy az előzetesen nyújtott garancia érvényesítése útján hajtja végre a visszafizettetést;

e)kivételes esetekben a számvitelért felelős tisztviselő – miután tájékoztatta az adóst az ellentételezés útján történő visszafizettetés indokáról és időpontjáról – a b) pontban említett határidő előtti ellentételezés útján is végrehajthatja a visszafizettetést, amennyiben ez az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, és alapos oka van feltételezni, hogy a Bizottság számára járó összeg elveszne;

f)amennyiben, valamennyi, ezen albekezdés a)–e) pontjában említett lépést követően, nem történt meg a teljes összeg visszafizettetése, úgy az intézmény a 98. cikk (2) bekezdésével összhangban vagy jogi eljárással biztosított határozat útján hajtja végre a visszafizettetést.

Amennyiben az adós adatainak ellenőrzését követően vagy az adott időpontban rendelkezésre álló egyéb releváns információk alapján egyértelműen megállapítást nyer, hogy a tartozás a 99. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a) vagy b) pontjában említett esetek körébe tartozik, vagy hogy a terhelési értesítés nem e cikk (2) bekezdésének megfelelően került kiküldésre, az engedélyezésre jogosult tisztviselő – a számvitelért felelős tisztviselővel egyetértésben – a követelés megállapítását követően közvetlenül, terhelési értesítés elküldése nélkül is elrendelheti az elengedést a 99. cikk rendelkezéseinek megfelelően.

Minden egyéb esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kinyomtatja, és elküldi az adósnak a terhelési értesítést. A számvitelért felelős tisztviselő erről a pénzügyi információs rendszeren keresztül értesítést kap.

(5)A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell fizettetni.

97. cikk
Késedelmi kamatok

(1)A specifikus szabályozások alkalmazásából fakadó különös rendelkezések sérelme nélkül minden olyan követelés után, amelyet nem fizettek meg a 96. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett határidőig, e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban kamatot kell fizetni.

(2)Az e cikk (4) bekezdésében említett eset kivételével a 96. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig meg nem fizetett követelés után fizetendő kamat kamatlába az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletek esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb következőkkel növelt összege:

a)nyolc százalékpont, ha a kötelezettség alapja az V. címben meghatározott, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés;

b)minden egyéb esetben három és fél százalékpont.

(3)A kamatot a terhelési értesítésben megadott, a 96. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőt követő naptári naptól azon napig kell számítani, amelyen a tartozás teljes összegének megfizetésére sor kerül.

A késedelmi kamat összegének megfelelő beszedési utalvány e kamat tényleges beérkezésekor kerül kiállításra.

(4)Pénzbírságok és egyéb büntetések esetében a 96. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig meg nem fizetett követelés után fizetendő kamat kamatlába az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletek esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a pénzbírságot vagy egyéb büntetést elrendelő határozat napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb következőkkel növelt összege:

a)másfél százalékpont, ha az adós pénzügyi garanciát nyújt, amelyet a számvitelért felelős tisztviselő fizetés helyett elfogad;

b)minden egyéb esetben három és fél százalékpont.

Amennyiben az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 261. cikke szerinti hatáskörének gyakorlása során a pénzbírság vagy egyéb büntetés összegét növeli, a növekmény után a Bíróság ítéletének napjától kell kamatot fizetni.

Amennyiben a teljes kamatláb negatív lenne, nulla mértékű kamatlábat kell megállapítani.

4. SZAKASZ
BESZEDÉS ENGEDÉLYEZÉSE

98. cikk
Beszedés engedélyezése

(1)A beszedés engedélyezése olyan eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megállapított követelést.

(2)Tagállamoktól eltérő jogalanyokkal szembeni követelések fennállását az intézmény hivatalos határozatban állapíthatja meg, mely határozat az EUMSZ 299. cikke értelmében végrehajtható.

Amennyiben az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony és időben történő védelme megkívánja, kivételes esetekben a Bizottság a többi intézmény javára és kérésére a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzettel vagy valamely uniós intézmény tagjával vagy korábbi tagjával kapcsolatos követelésekre vonatkozóan is elfogadhat ilyen végrehajtandó határozatokat.

Kivételes esetek akkor állnak fenn, ha az érintett intézmény kimerítette annak lehetőségeit, hogy a követelést önkéntes fizetés vagy e rendelet 99. cikkének (1) bekezdése szerinti ellentételezés alapján szedje be, és a követelés jelentős összeget képvisel. Ilyen esetekben az EUMSZ 299. cikkében említett intézményektől eltérő érintett intézmények végrehajtható határozat elfogadását kérhetik a Bizottságtól.

A végrehajtható határozat minden esetben megállapítja, hogy a követelés tárgyát képező összegeket a költségvetésnek az érintett intézményre vonatkozó szakaszában kell elkönyvelni, mely intézmény engedélyezésre jogosult tisztviselőként jár el. A bevételt általános bevételként kell elkönyvelni, kivéve akkor, ha a 20. cikk (3) bekezdésében meghatározott címzett bevételek valamely esete alá tartozik.

A végrehajtható határozat elfogadását kérő intézmény tájékoztatja a Bizottságot minden olyan eseményről, amely a beszedést befolyásolhatja, és amennyiben a végrehajtható határozat ellen fellebbezést nyújtanak be, a Bizottságot támogatva lép fel.

A Bizottság és az érintett intézmény megállapodik e cikk végrehajtásának gyakorlati részleteiről.

5. SZAKASZ
BESZEDÉS

99. cikk
A beszedésre vonatkozó szabályok

(1)A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési utalványok szerint jár el. A számvitelért felelős tisztviselőnek kellő körültekintéssel kell eljárnia annak biztosítására, hogy az Unió megkapja bevételeit, és gondoskodnia kell az Unió jogainak védelméről.

Több beszedési utalvány alanyát képező adós részteljesítését először a legrégebbi követeléssel kell szembeállítani, kivéve, ha az adós másképp rendelkezik. A részleges fizetés először a kamatot fedezi.

A számvitelért felelős tisztviselő az uniós költségvetésbe befizetendő összegeket úgy szedi be, hogy azokat ellentételezi az Unió vagy az uniós költségvetést végrehajtó végrehajtó ügynökség az adóssal szembeni tartozásainak összegével. Az ilyen összegekre vonatkozó követeléseknek biztosnak, határozott összegűnek és esedékesnek kell lenniük.

(2)Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés beszedésének teljes vagy részleges elengedését tervezi, biztosítja, hogy az elengedés szabályos és összhangban áll a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével. Az elengedő határozatot meg kell indokolni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő átruházhatja ezt az elengedésről való döntési jogkört.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak a következő esetekben engedheti el megállapított követelések teljes vagy részleges beszedését:

a)ha a beszedés előrelátható költségei meghaladnák a beszedett összeget, és az elengedés nem árt az Unió tekintélyének;

b)ha az összeg a követelés fennállásának időtartama, a terhelési értesítés a 96. cikk (2) bekezdésének feltételei szerinti késedelmes megküldése, az adós fizetésképtelensége vagy bármely egyéb fizetésképtelenségi eljárás következtében nem szedhető be;

c)ha a beszedés nem egyeztethető össze az arányosság elvével.

(3)A (2) bekezdés c) pontjában említett esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az intézményben létrehozott, előre meghatározott eljárásokkal összhangban, az alábbi, minden körülmények között alkalmazandó szempontok szerint jár el:

a)a követelés megállapítására okot adó szabálytalanság súlyosságára vonatkozó tényállás jellege (csalás, ismételt jogsértés, szándék, gondosság kötelezettségének megsértése, jóhiszeműség, nyilvánvaló tévedés);

b)azon hatás, amelyet a beszedésről való lemondás gyakorolna az Unió működésére és pénzügyi érdekeire (az érintett összeg, a precedensteremtés kockázata, a szabályok kötelező erejének aláásása).

(4)Az eset körülményeitől függően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az alábbi, kiegészítő szempontokat is figyelembe veheti:

a)a beszedésről való lemondás által okozott versenytorzulás;

b)a gazdasági és társadalmi károk, amelyeket a tartozás teljes beszedése okozna.

(5)Minden intézmény évente jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e bekezdésben említett, legalább 100 000 EUR-nak megfelelő összegek beszedéséről való elengedéséről. A Bizottság esetében e jelentést csatolni kell a 73. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés összefoglalójához.

(6)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a megállapított követeléseket részben vagy egészben törölheti. A megállapított követelés részleges törlése nem vonja maga után az Unió fennmaradó megállapított jogosultságának elengedését.

Tévedés esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egészében vagy részben törli a megállapított követelést, és a törlést megfelelően indokolja.

Minden intézmény maga határozza meg belső szabályzatában a megállapított követelés törlési jogának átruházására vonatkozó feltételeket és eljárást.

(7)A tagállamok viselik az elsődleges felelősséget azért, hogy – az ágazatspecifikus szabályokban foglaltaknak megfelelően – elvégezzék a kontrollokat és ellenőrzéseket, és visszafizettessék a jogosulatlanul felhasznált összegeket. Amennyiben a tagállamok saját felelősségükre feltárnak és korrigálnak szabálytalanságokat, mentesülnek a Bizottság által velük szemben e szabálytalanságokkal összefüggésben alkalmazott pénzügyi korrekciók alól.

(8)A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre a tagállamokkal szemben annak érdekében, hogy kizárja az uniós finanszírozás alól az alkalmazandó jogszabályok megsértésével teljesített kiadásokat. A Bizottság a pénzügyi korrekcióit a jogosulatlanul felhasznált összegek beazonosítása, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatások megállapítása alapján hajtja végre. Amennyiben ezeket az összegeket nem lehet pontosan meghatározni, a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban extrapolált vagy átalánykorrekciót alkalmazhat.

A Bizottság a pénzügyi korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi az alkalmazandó jogszabályok megsértésének természetét és súlyosságát, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásokat, többek között abban az esetben is, amikor az irányítási és kontrollrendszerek hiányossága állapítható meg.

A pénzügyi korrekciók megállapítására vonatkozó feltételeket és az alkalmazandó eljárást ágazatspecifikus szabályok határozhatják meg.

(9)Az extrapolált vagy átalánykorrekciók alkalmazására vonatkozó módszertant az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell meghatározni, annak érdekében, hogy a Bizottság meg tudja óvni az Unió pénzügyi érdekeit.

100. cikk
Beszedés ellentételezés útján

(1)Amennyiben az adós olyan, a 96. cikk (3) bekezdésének a) pontjának értelmében vett biztos, határozott összegű és esedékes követeléssel rendelkezik az Unióval vagy az uniós költségvetést végrehajtó végrehajtó ügynökséggel szemben, amely egy fizetési megbízásban megállapított összeghez kapcsolódik, a számvitelért felelős tisztviselő a 96. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejártát követően ellentételezés útján szedi be a megállapított követelés összegét.

Kivételes körülmények között, ha az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, és ha a számvitelért felelős tisztviselő alapos okkal feltételezi, hogy az Unió számára járó összeg másként elveszne, a számvitelért felelős tisztviselő a 96. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő előtt is végrehajthatja a beszedést ellentételezés útján.

A számvitelért felelős tisztviselő a 96. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejárta előtti ellentételezés útján szedi be a követelést az adós egyetértése esetén is.

(2)Az (1) bekezdéssel összhangban lévő bármilyen beszedés végrehajtása előtt a számvitelért felelős tisztviselő konzultál az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel, és tájékoztatja az érintett adósokat, egyebek mellett a 129. cikk szerinti jogorvoslati eszközökről is.

Amennyiben az adós valamely nemzeti hatóság vagy annak adminisztratív egysége, a számvitelért felelős tisztviselőnek legalább 10 munkanappal azelőtt értesíteni kell az érintett tagállamot, hogy az ellentételezés útján történő beszedés eszközével kívánna élni. A számvitelért felelős tisztviselő azonban az adott tagállammal vagy adminisztratív egységgel egyetértésben a határidő lejárta előtt is elindíthatja az ellentételezés útján történő beszedést.

(3)Az (1) bekezdésben említett ellentételezés joghatása megegyezik a fizetésével, és mentesíti az Uniót az adósság összege, illetve az esetlegesen esedékes kamatok alól.

101. cikk
Beszedési eljárás önkéntes fizetés hiányában

(1)Amennyiben a terhelési értesítésben szereplő és a 96. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig nem történik meg a teljes összeg beszedése, úgy a számvitelért felelős tisztviselő a 100. cikk sérelme nélkül értesíti az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és haladéktalanul megindítja a beszedést bármely lehetséges jogi eljárás alkalmazásával, megfelelő esetben az előzetesen nyújtott garanciák érvényesítését is beleértve.

(2)Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett beszedési módszer nem alkalmazható, és az adós a számvitelért felelős tisztviselő hivatalos felszólítására sem fizette meg az összeget, úgy a számvitelért felelős tisztviselő, a 100. cikk sérelme nélkül, a 98. cikk (2) bekezdésével összhangban biztosított vagy jogi eljárással biztosított beszedési határozat útján hajtja végre a beszedést.

102. cikk
A fizetési határidő meghosszabbítása

A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel együttműködésben, az adós kellően indokolt, írásbeli kérésére meghosszabbíthatja a fizetési határidőt az alábbi két feltétel teljesülése esetén:

a)az adós vállalja, hogy a 97. cikkben meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett fizetési haladék teljes időtartamára, amely a 96. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőtől kezdődik;

b)az Unió jogainak védelme érdekében az adós olyan pénzügyi garanciát nyújt, amely fedezi a tartozás hátralékos összegét mind a tőke, mind pedig a kamatok vonatkozásában, és amelyet az intézmény számvitelért felelős tisztviselője elfogad.

Az első albekezdés b) pontjában említett garancia az intézmény számvitelért felelős tisztviselője által jóváhagyott, harmadik személy által nyújtott, egyetemleges felelősségen alapuló kezességgel is helyettesíthető.

Rendkívüli körülmények esetén és az adós kérésére a számvitelért felelős tisztviselő eltekinthet az első albekezdés b) pontjában említett garancia megkövetelésétől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adós hajlandó és képes teljesíteni a fizetést a póthatáridőig, ám ilyen biztosítékot nem tud nyújtani, és nehéz helyzetben van.

103. cikk
Elévülési időszak

(1)A specifikus rendeletek rendelkezéseinek, valamint az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozat sérelme nélkül, az Uniónak harmadik felekkel szembeni, valamint harmadik feleknek az Unióval szembeni jogosultságai ötéves elévülési időszak hatálya alá tartoznak.

(2)Az Unió harmadik felekkel szembeni jogosultságainak elévülési ideje az adóssal a 96. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti terhelési értesítésben közölt határidő lejártát követő napon kezdődik.

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési ideje azon a napon kezdődik, amikor a megfelelő jogi kötelezettségvállalás értelmében a harmadik fél jogosultságának kifizetése esedékes.

(3)A harmadik felekkel szembeni uniós jogosultságok elévülési idejét egy intézmény, vagy az intézmény kérésére cselekvő tagállam minden olyan cselekménye megszakítja, amelyről a harmadik felet értesítik és az adósság beszedésére irányul.

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési idejét minden olyan, az adósság beszedésére irányuló cselekmény megszakítja, amelyről a hitelezők vagy azok meghatalmazottjai értesítik az Uniót.

(4)A (3) bekezdésben említett megszakítást követő napon új, ötéves elévülési időszak kezdődik.

(5)Az (2) bekezdésben említett követeléssel kapcsolatos minden jogi lépés, beleértve a magukat később nem illetékesnek nyilvánító bíróságok előtti lépéseket is, megszakítja az elévülési időt. Az új ötéves elévülési időszak addig nem kezdődik meg, amíg nincs jogerős ítélet, vagy ugyanazon felek ugyanazon esetben nem jutnak peren kívüli egyezségre.

(6)Amennyiben a számvitelért felelős tisztviselő a 102. cikkel összhangban fizetési haladékot ad az adósnak, úgy ez az elévülési idő megszakításának minősül. A meghosszabbított fizetési határidő lejártát követő napon új, ötéves elévülési időszak kezdődik.

(7)A (2)–(6) bekezdésben megállapított elévülési idő lejárta után a jogosultságok nem szedhetők be.

104. cikk
Az uniós jogosultságok kezelése a tagállamokban

Fizetésképtelenségi eljárás esetén az Unió követeléseit ugyanolyan preferenciális elbánásban kell részesíteni, mint a visszafizettetési eljárás helye szerinti tagállam közjogi szerveinek járó, hasonló jellegű követeléseket.

105. cikk
Az intézmények által kiszabott pénzbírságok, büntetések és felhalmozott kamatok

(1)A pénzbírságok, büntetések és szankciók útján befolyt összegek és minden felhalmozott kamat vagy ezek által generált egyéb bevétel mindaddig nem számolható el költségvetési bevételként, amíg az azokat kivető határozatokat az Európai Unió Bírósága semmissé nyilváníthatja.

(2)Az (1) bekezdésben említett összegeket mihamarabb, és legkésőbb a valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerülését követő évben kell költségvetési bevételként nyilvántartásba venni. Az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán a kifizető jogalany számára visszafizetendő összegeket nem lehet költségvetési bevételként feltüntetni.

(3)Az (1) bekezdés nem alkalmazható a záróelszámolási határozatokra és a pénzügyi korrekciókról szóló határozatokra.

106. cikk
Az intézmények által kiszabott pénzbírságok, egyéb büntetések és szankciók

(1)Amennyiben az Európai Unió Bíróságánál keresetet nyújtanak be egy az EUMSZ vagy az Euratom-Szerződés szerinti pénzbírságot vagy egyéb büntetést kiszabó intézményi határozattal szemben, és amíg valamennyi jogorvoslati lehetőség ki nem merül, az adós ideiglenesen átutalja az érintett összeget a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által megjelölt bankszámlára, vagy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője számára elfogadható pénzügyi garanciát nyújt. A garanciának függetlennek kell lennie a pénzbírság vagy egyéb büntetés megfizetési kötelezettségétől, és első lehívásra végrehajthatónak kell lennie. E garancia az alapkövetelésre és a 97. cikk (4) bekezdésében meghatározott esedékes kamatra nyújt fedezetet.

(2)Az ideiglenesen beszedett összegeket a Bizottság számviteli értelemben vett pénzügyi eszközökbe fekteti, garantálva ezáltal azok biztonságát és likviditását, és arra törekedve, hogy azok pozitív hozamot eredményezzenek.

(3)Miután valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerült, és a pénzbírság vagy büntetés megerősítésre került, az alábbi intézkedések valamelyikére kerülhet sor:

a)az ideiglenesen beszedett összegeket és ezek hozamait legkésőbb a jogorvoslati lehetőségek kimerülésének évét követő pénzügyi évben a 105. cikk szerint be kell állítani a költségvetésbe;

b)pénzügyi garancia nyújtása esetén érvényesíteni kell a biztosítékot, és a megfelelő összeget be kell állítani a költségvetésbe.

Ha az Európai Unió Bírósága megnövelte a pénzbírság vagy büntetés összegét, az intézmény határozatának megfelelő összegig vagy adott esetben az Európai Unió Bíróságának az azonos eljárásban hozott korábbi ítéletében meghatározott összegig e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontja alkalmazandó. A növekménynek megfelelő összeget és a 97. cikk (4) bekezdésének megfelelően meghatározott esedékes kamatot a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője szedi be, és azt be kell állítani a költségvetésbe.

(4)Miután valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerült, és a pénzbírságot vagy büntetést eltörölték vagy csökkentették, az alábbi intézkedések valamelyikére kerülhet sor:

a)az ideiglenesen beszedett összegeket vagy azok egy részét az esetleges hozamok figyelembevételével vissza kell fizetni az érintett harmadik félnek;

b)pénzügyi garancia nyújtása esetén fel kell szabadítani a biztosítékot.

107. cikk
Kiegyenlítő kamat

A 97. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül és a 105. cikkben említett esetektől eltérő esetben, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően vagy peren kívüli egyezség keretében visszatérített összegek után fizetendő kamat kamatlába az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletek esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az összeg kifizetésének időpontjától a visszatérítés esedékességének időpontjáig a hónap első naptári napján érvényes, nulla százalékponttal növelt kamatláb.

Amennyiben a teljes kamatláb negatív lenne, nulla mértékű kamatlábat kell megállapítani.

7. FEJEZET
Kiadási műveletek

108. cikk
Finanszírozási határozat

(1)A költségvetési kötelezettségvállalást az intézmény vagy az intézmény által felhatalmazott hatóság által elfogadott finanszírozási határozatnak kell megelőznie. Ez nem alkalmazandó az egyes intézmények működtetésére vonatkozó, azok igazgatási autonómiája keretébe tartozó, az 56. cikk (2) bekezdése első albekezdése c) pontjának megfelelően alaj-jogiaktus nélkül is végrehajtható előirányzatok, az igazgatási támogatási kiadások és a 69. és a 70. cikkben említett szerveknek nyújtott hozzájárulások esetében. A finanszírozási határozat éves vagy többéves lehet.

(2)A finanszírozási határozat egyúttal éves vagy többéves munkaprogramot képez, és azt a költségvetési tervezet elfogadását követően haladéktalanul, de főszabály szerint legkésőbb a végrehajtás évének március 31-éig el kell fogadni. A munkaprogramot tartalmazó részt elfogadását követően és végrehajtását megelőzően közzé kell tenni az érintett intézmény internetes oldalán. A finanszírozási határozatban fel kell tüntetni a finanszírozási határozat által érintett teljes összeget, és ismertetni kell a finanszírozott fellépéseket. A finanszírozási határozat tartalmazza a következőket:

a)utalás az alap-jogiaktusra és a költségvetési sorra;

b)az elérendő célok és a várt eredmények;

c)a végrehajtás módszerei;

d)a munkaprogram alap-jogiaktusa által előírt esetleges egyéb információk.

Emellett a finanszírozási határozat meghatározza a következőket:

a)vissza nem térítendő támogatások esetében: a pályázati felhívások vagy a közvetlen odaítélés célcsoportja; a vissza nem térítendő támogatásokra fenntartott globális költségvetési keret;

b)közbeszerzések esetében: a közbeszerzésekre fenntartott globális költségvetési keret;

c)a 227. cikkben említett vagyonkezelői alapokba befizetett hozzájárulások esetében a vagyonkezelői alap számára fenntartott éves előirányzat az alap teljes futamidejére tervezett összegekkel együtt;

d)pénzdíjak esetében: a versenypályázat célcsoportja, a versenypályázatra fenntartott globális költségvetési keret és külön utalás az 1 000 000 EUR értékhatárt elérő vagy meghaladó pénzdíjakra;

e)a pénzügyi eszközök esetében: a pénzügyi eszköz számára előirányzott összeg;

f)közvetett végrehajtás esetében: a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti szervezet vagy személy vagy a szervezet vagy személy kiválasztására alkalmazott kritériumok;

g)a támogatásötvözési keretekbe befizetett hozzájárulások esetében: a támogatásötvözési keretnek juttatott összeg és a támogatásötvözési keretben részt vevő szervezetek száma;

h)a költségvetési garanciák esetében: az éves tartalékfeltöltés összege és adott esetben a felszabadítandó költségvetési garancia összege.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő a munkaprogramot képező finanszírozási határozatban vagy az intézmény internetes oldalán közzétett egyéb dokumentumokban bármely további, megfelelőnek tekintett kiegészítő információt feltüntethet.

A többéves finanszírozási határozatoknak összhangban kell lenniük a 39. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi programozással, és utalniuk kell arra, hogy a határozat végrehajtása az éves költségvetés elfogadását követően vagy az ideiglenes tizenkettedek rendszerének megfelelően az érintett pénzügyi évekre vonatkozó költségvetési előirányzatok rendelkezésre állásától függ, kivéve ha a többéves finanszírozási határozat a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre való lebontásának alapja, a 110. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

(3)A már elfogadott finanszírozási határozat lényeges változtatásához az eredeti határozat elfogadásával azonos eljárást kell követni, az alap-jogiaktus rendelkezéseinek sérelme nélkül.

109. cikk
Kiadási műveletek

(1)Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, továbbá azt jóvá kell hagyni, engedélyezni kell, és ki kell fizetni.

A 112. cikkben említett időszakok végén a költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét vissza kell vonni.

A műveletek végrehajtása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy a kiadás megfeleljen a Szerződéseknek, a költségvetésnek, e rendeletnek és a Szerződések alapján elfogadott egyéb aktusoknak és rendelkezéseknek, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének.

(2)A költségvetési kötelezettségvállalást és a jogi kötelezettségvállalást – a megfelelően indokolt eseteket kivéve – ugyanazon engedélyezésre jogosult tisztviselő hagyja jóvá. Különösen a válságkezelési segélyezés és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén a jogi kötelezettségvállalást az uniós küldöttség vezetője vagy annak távollétében helyettese is aláírhatja a Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének utasítására, aki mindazonáltal teljes mértékben felelős marad a mögöttes ügyletért. A válságkezelési segélyezés és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén a Bizottság által alkalmazott személyek legfeljebb 2500 EUR értékhatárig írhatnak alá előlegszámláról végrehajtott kifizetéshez kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettséget vállal harmadik felekkel, vagy a 227. cikk alapján forrásokat csoportosít át egy vagyonkezelői alaphoz.

Ez a kötelezettség nem alkalmazandó:

a)az üzletmenet-folytonossági terv keretében kihirdetett válsághelyzetben, a Bizottság vagy bármely egyéb intézmény által igazgatási autonómiája keretében elfogadott eljárásokkal összhangban vállalt jogi kötelezettségek esetében;

b)humanitárius segítségnyújtási műveletek, polgári védelmi műveletek és válságkezelési segélyek esetében, ha az uniós intézkedés eredményes végrehajtásához arra van szükség, hogy az Unió harmadik felekkel azonnal jogi kötelezettséget vállaljon, és ezt megelőzően nincs lehetőség egyéni költségvetési kötelezettségvállalásra. A költségvetési kötelezettségvállalást azonnal meg kell tenni azt követően, hogy a harmadik felekkel létrejött a jogi kötelezettségvállalás.

(3)A kiadások jóváhagyása az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a hitelező jogosultságát igazoló dokumentumoknak jogi kötelezettségvállalás megléte esetén az abban meghatározott feltételek szerinti ellenőrzését követően elfogadja egy kiadási tétel megterhelését. E célból az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)ellenőrzi, hogy a hitelező jogosult a követelésre;

b)a „tényeknek megfelelő” (certified correct) jelzés használatával megállapítja vagy ellenőrzi a követelés valódiságát és összegét;

c)ellenőrzi a követelés esedékességének feltételeit.

A fentiek ellenére a kiadások jóváhagyása nem korlátozható a költségvetést terhelő kiadásokra. A kiadások jóváhagyása a kifizetési kérelmet nem tartalmazó időközi és végleges jelentésekre is alkalmazandó, amelyek esetében a számviteli rendszerre gyakorolt hatás az általános elszámolásokra korlátozódik. A jóváhagyási döntés azáltal jut kifejezésre, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az engedélyezésre jogosult tisztviselő formális döntése által szabályszerűen felhatalmazott tagja a 141. cikkben említett biztonságos elektronikus aláírással vagy kivételes esetben papíralapú ügymenet esetében az aláírását is tartalmazó bélyegzővel látja el az utalványt.

A „tényeknek megfelelő” jelzés révén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja tanúsítja, hogy:

a)az előfinanszírozás kifizetésére vonatkozó jogi kötelezettségvállalásban előírt előfinanszírozási feltételek teljesültek;

b)a szerződésekkel kapcsolatos időközi és egyenlegkifizetések vonatkozásában a szerződésben előírt szolgáltatások nyújtása, áruk beszerzése vagy építési beruházás rendben megvalósult;

c)a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos időközi és egyenlegkifizetések vonatkozásában a kedvezményezett által végrehajtott tevékenység vagy munkaprogram minden tekintetben megfelel a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak, beleértve adott esetben azt is, hogy a kedvezményezett által elszámolt költségek elszámolhatók. Ugyanez az elv érvényes a kifizetési kérelmet nem tartalmazó időközi és végleges jelentésekre.

(4)A kiadások engedélyezése az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az előirányzatok rendelkezésre állásának ellenőrzése után fizetési megbízás kibocsátásával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizesse ki az előzőleg jóváhagyott kiadási összeget.

Amennyiben az igénybevett szolgáltatások – beleértve a bérleti szolgáltatásokat is – vagy az áruszállítások kifizetése időszakos fizetéssel történik, vagy a számvitelért felelős tisztviselő 83. cikk (3) bekezdése szerinti külön engedélyével, az engedélyezésre jogosult tisztviselő az általa elvégzett kockázatértékelésre is figyelemmel elrendelheti csoportos beszedéssel történő fizetési rendszer alkalmazását előlegszámláról.

(5)A kötelezettségvállalás visszavonása az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő részben vagy egészben töröl egy költségvetési kötelezettségvállalás vonatkozásában előzőleg lefoglalt előirányzatot

110. cikk
A költségvetési kötelezettségvállalások típusai

(1)A költségvetési kötelezettségvállalások az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

a)egyedi: ha a címzett és a kiadás összege ismert;

b)globális: ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy még nem ismert;

c)ideiglenes: ha az EMGA 11. cikk (2) bekezdésében említett rendszeres irányítási kiadásaira szolgál, illetve ha olyan rendszeres igazgatási kiadásokra szolgál, ahol az összeg vagy a végső kedvezményezettek nem ismertek véglegesen.

Az uniós küldöttségek vagy képviseletek rendszeres igazgatási kiadásai azonban akkor is fedezhetők ideiglenes kötelezettségvállalással, amikor az összeg és a végső kedvezményezett ismert.

(2)Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket kizárólag akkor lehet több éven keresztül éves részletekre lebontani, ha az alap-jogiaktus így rendelkezik, vagy azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak.

(3)Globális kötelezettségvállalásra finanszírozási határozat alapján kerül sor.

A globális kötelezettségvállalást legkésőbb a címzettekre és az összegekre vonatkozó döntés meghozatala előtt, és – amennyiben az érintett előirányzatok végrehajtása munkaprogram elfogadását foglalja magában – legkorábban azt követően kell megtenni, hogy a munkaprogramot elfogadták.

(4)A globális költségvetési kötelezettségvállalás végrehajtására vagy olyan finanszírozási megállapodás útján kerül sor, amely maga rendelkezik egy vagy több, azt követő jogi kötelezettségvállalásról, vagy pedig egy vagy több jogi kötelezettségvállalás útján kerül sor.

A harmadik országoknak biztosított közvetlen pénzügyi segítségnyújtás és költségvetés-támogatás területén kötött finanszírozási megállapodások jogi kötelezettségvállalást testesítenek meg, és más jogi kötelezettségvállalás megkötése nélkül is kifizetésekhez vezethetnek.

Az (3) bekezdés második albekezdése nem alkalmazandó olyan esetben, amikor a globális kötelezettségvállalás végrehajtására finanszírozási megállapodás útján kerül sor.

(5)A globális költségvetési kötelezettségvállalást követően jóváhagyott minden egyedi jogi kötelezettségvállalást az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírás előtt rávezeti a központi költségvetési számlákra, és lekönyveli a globális költségvetési kötelezettségvállalásokra.

(6)Az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalások végrehajtása egy vagy több, későbbi kifizetés iránti jogosultságot teremtő jogi kötelezettségvállalás útján történik. A személyzeti kiadások és az intézmények uniós eseményekhez kapcsolódó kommunikációs költségei esetében, vagy az e rendelet mellékletének 14.5. pontjában említett esetekben azonban az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalások közvetlen kifizetéssel is végrehajthatók.

111. cikk
Kötelezettségvállalások az EMGA-előirányzatok esetében

(1)Az EMGA-előirányzatok minden pénzügyi évre nem differenciált előirányzatokat tartalmaznak, az 1306/2013/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkében említett intézkedésekre vonatkozó kiadások, a nem operatív technikai segítségnyújtás alapján finanszírozott intézkedések és a végrehajtó ügynökségek számára kifizetett hozzájárulások kivételével, amelyeket differenciált előirányzatokkal fedeznek.

(2)Az ilyen kiadások visszatérítésének összegét megállapító bizottsági határozatok globális előzetes kötelezettségvállalásokat képeznek, amelyek nem haladhatják meg az EMGA-ra elkülönített összes előirányzatot.

(3)Azon globális előzetes EMGA-kötelezettségvállalásokat, amelyeket egy pénzügyi évre vállaltak, és amelyek a következő pénzügyi év február 1-jéig nem idéztek elő kötelezettségvállalást a költségvetés-nómenklatúra egy adott sorára, az érintett pénzügyi év tekintetében törölni kell.

(4)Az EMGA-ra vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által teljesített kiadások a tagállamok által elküldött kiadáskimutatások kézhezvételét követő két hónapon belül alcím, jogcímcsoport és jogcím szerinti kötelezettségvállalás tárgyát képezik.

(5)Ilyen kötelezettségvállalás e két hónapos határidő után is megtehető, amikor a vonatkozó költségvetési sorokat érintő előirányzat-átcsoportosítási eljárásra van szükség. Azon eseteket kivéve, amikor a tagállam még nem teljesítette a kifizetést, illetve amikor az elszámolhatóság kétséges, az összegeket ugyanazon két hónapos határidőn belül kifizetésként kell elszámolni.

Az első albekezdésben említett kötelezettségvállalásokat le kell vonni a (1) bekezdésben említett globális előzetes kötelezettségvállalásból.

(6)Az (2) és a (3) bekezdést az elszámolások vizsgálatára és elfogadására is figyelemmel kell alkalmazni.

112. cikk
A kötelezettségvállalások határideje

(1)A 109. cikk (2) bekezdésére és a 256. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel, az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat az n. év december 31-éig kell megkötni.

(2)A globális költségvetési kötelezettségvállalások fedezik az n+1. év december 31-éig megkötött megfelelő jogi kötelezettségvállalások összes költségét.

Amennyiben a globális költségvetési kötelezettségvállalás a IX. címben említett pénzdíj odaítélését eredményezi, a 200. cikk (4) bekezdésében említett jogi kötelezettségvállalást az n+3. év december 31-éig kell megkötni.

A külső tevékenységek területén, amennyiben a globális költségvetési kötelezettségvállalás harmadik országgal kötött finanszírozási megállapodásokat eredményez, a finanszírozási megállapodásokat az n+1. év december 31-éig meg kell kötni, ahol az n. év az az év, amelyben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették. Ebben az esetben a globális költségvetési kötelezettségvállalásnak a finanszírozási megállapodás végrehajtásának végéig fedeznie kell a megkötött finanszírozási megállapodást végrehajtó jogi kötelezettségvállalások költségeit.

(3)Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre tett egyedi és ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásoknak – a személyzeti kiadások kivételével – az adott jogi kötelezettségvállalásban foglalt feltételekkel összhangban és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének figyelembevételével meghatározott végső végrehajtási határidővel kell rendelkezniük.

(4)A végső végrehajtási határidő után hat hónappal kifizetés útján nem teljesített költségvetési kötelezettségvállalások bármely részét a 13. cikkel összhangban vissza kell vonni.

(5)A költségvetési kötelezettségvállalás azon összegét, amely tekintetében a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő két éven belül nem történt a 113. cikk értelmében vett kifizetés, vissza kell vonni, kivéve, ha ez az összeg a bíróság vagy választottbírósági testület előtt lévő, jogvita tárgyát képező esetekhez kapcsolódik, ha a jogi kötelezettségvállalást harmadik országgal kötött finanszírozási megállapodás testesíti meg, vagy ha az ágazatspecifikus szabályok különleges rendelkezéseket tartalmaznak.

113. cikk
A kifizetések típusai

(1)A kiadásokat a számvitelért felelős tisztviselő a rendelkezésre álló források keretein belül teljesíti.

(2)A kifizetés az alábbi műveletek közül egyre vagy többre terjed ki:

a)a teljes esedékes összeg kifizetése;

b)az esedékes összeg kifizetése az alábbi módok valamelyikével:

i.pénztárkészletet biztosító előfinanszírozás, amely a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően több kifizetésre bontható és a szerződés, a megállapodás, az alap-jogiaktus vagy olyan igazoló dokumentumok alapján kerül kifizetésre, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a finanszírozott tevékenységek megfelelnek-e a kérdéses szerződésben vagy megállapodásban foglalt feltételeknek;

ii.egy vagy több időközi kifizetés a tevékenység részleges végrehajtásának vagy a szerződés részleges teljesítésének ellentételezéseként. Az alap-jogiaktus rendelkezéseinek sérelme nélkül, az időközi kifizetés részben vagy egészben kimerítheti az előfinanszírozás összegét;

iii.az esedékes egyenleg kifizetése, amennyiben a tevékenység vagy szerződés teljes egészében végrehajtásra került;

c)tartalék feltöltése a 205. cikk alkalmazásában létrehozott közös tartalékfeltöltési alapba.

Az egyenlegkifizetés nem megismételhető, és keretében valamennyi korábbi kiadás elszámolásra kerül; a fel nem használt összegek visszafizettetéséhez beszedési utalványt kell kibocsátani.

(3)A költségvetési számvitelben a kifizetések (2) bekezdésben említett különböző típusait az egyes kifizetések teljesítésekor kell megkülönböztetni.

(4)A 79. cikkben említett számviteli szabályok magukban foglalják az előfinanszírozás elszámolására, valamint a költségek elszámolhatóságának elismerésére vonatkozó szabályokat is.

(5)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a projekt gazdasági természetének megfelelően és legkésőbb a projekt végéig rendszeresen elszámolja az előfinanszírozási kifizetéseket. Az elszámolásokra a felmerült költségeknek vagy a kifizetési feltételek 121. cikk szerinti teljesítésének az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a 109. cikk (3) bekezdése szerint jóváhagyott megerősítése alapján kerül sor.

Az 5 000 000 EUR-t meghaladó támogatási megállapodások, szerződések vagy hozzájárulási megállapodások esetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő minden év végén beszerzi legalább az említett költségek észszerű becslésének elkészítéséhez szükséges információkat. Bár ez nem használható az előfinanszírozás elszámolásához, lehetővé teszi, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő megfeleljen a 80. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek.

A második albekezdés alkalmazásában az aláírt jogi kötelezettségvállalások megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak.

114. cikk
A kifizetésekre vonatkozó határidők

(1)A kifizetéseket az alábbi határidőkön belül kell teljesíteni:

a)90 naptári napon belül olyan technikai szolgáltatásokra vagy fellépésekre kiterjedő hozzájárulási megállapodások, szerződések és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások esetében, amelyek értékelése különösen összetett feladat, és amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy igazolás elfogadásától függ;

b)60 naptári napon belül minden egyéb olyan hozzájárulási megállapodás, szerződés és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás esetében, amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy igazolás elfogadásától függ;

c)30 naptári napon belül minden egyéb hozzájárulási megállapodás, szerződés és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás esetében.

(2)A kifizetésre rendelkezésre álló idő tartalmazza a kiadások jóváhagyását, engedélyezését és kifizetését.

A kifizetésre rendelkezésre álló idő a kifizetési kérelem kézhezvételétől fogva számítandó.

A kifizetési kérelmet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő feljogosított szolgálata a lehető legrövidebb időn belül nyilvántartásba veszi, és a kézhezvétel időpontjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni.

A kifizetés időpontja azon nap, amikor az intézmény számláját megterhelik.

A kifizetési kérelem tartalmazza az alábbi lényeges elemeket:

a)a hitelező azonosítója;

b)az összeg;

c)a pénznem;

d)a dátum.

Bármely lényeges elem hiánya esetén a kifizetési kérelmet el kell utasítani.

A kifizetési kérelem elutasításáról és annak okairól a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb a kifizetési kérelem kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül írásban értesíteni kell a hitelezőt.

(3)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti a fizetési határidőt, ha:

a)a kifizetési kérelemben szereplő összeg nem esedékes; vagy

b)nem nyújtották be a megfelelő igazoló dokumentumokat.

Ha olyan információ jut az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tudomására, amely kétségessé teszi a kifizetési kérelemben szereplő kiadás elszámolhatóságát, felfüggesztheti a fizetési határidőt annak érdekében, hogy meggyőződjön arról – akár helyszíni ellenőrzések alkalmazásával is –, hogy a kiadás ténylegesen elszámolható. A kifizetésre rendelkezésre álló, fennmaradó időszak attól a naptól indul újra, amikor a kért információk vagy a felülvizsgált dokumentumok beérkeztek, illetve lezárultak a szükséges további ellenőrzések, a helyszíni ellenőrzéseket is beleértve.

Az érintett hitelezőket írásban kell tájékoztatni e felfüggesztés indokairól.

(4)A tagállamok, az EBB és az EBA kivételével az (1) bekezdésben megállapított határidők lejáratát követően a hitelező az alábbi feltételeknek megfelelően kamatra jogosult:

a)a kamatlábak a 97. cikk (2) bekezdésében említett kamatlábak;

b)a kamatot az (1) bekezdésben meghatározott fizetési határidő lejártát követő naptári naptól a kifizetés napjáig tartó időszakra kell megfizetni.

Amennyiben azonban az első albekezdéssel összhangban számított kamat nem haladja meg a 200 EUR-t, azt a hitelezőnek csak kérésre, a késedelmes kifizetés beérkezésétől számított két hónapon belül megküldött kérelem esetén kell megfizetni.

(5)Minden intézmény jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e cikk (1)–(4) bekezdésében megállapított határidők betartásáról és a határidők felfüggesztéséről. A Bizottság jelentését csatolni kell a 73. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésekhez.

8. fejezet
A belső ellenőr

115. cikk
A belső ellenőr kinevezése

(1)Valamennyi intézmény létrehoz egy belső ellenőri funkciót, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell ellátni. Az intézmény által kinevezett belső ellenőr felel az előbbinek a költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelő működésének ellenőrzéséért. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő.

(2)Az EKSZ belső ellenőrzésének alkalmazásában az 58. cikk (2) bekezdésével összhangban közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők a továbbadott megbízás keretében végzendő pénzgazdálkodás vonatkozásában a Bizottság belső ellenőrének ellenőrzési hatásköre alá tartoznak.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ belső ellenőreként is a Bizottság belső ellenőre jár el.

(3)Minden intézmény működésének különleges jellemzőihez és szükségleteihez igazított rendelkezésekkel összhangban nevezi ki belső ellenőrét. Az intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a belső ellenőr kinevezéséről.

(4)Minden intézmény működésének különleges jellemzőivel és szükségleteivel összhangban határozza meg a belső ellenőr hatáskörét, és részletesen megállapítja a belső ellenőr feladatainak gyakorlására vonatkozó célkitűzéseket és eljárásokat, megfelelő figyelemmel a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi normákra is.

(5)Az intézmény olyan tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat nevezhet ki belső ellenőrnek, aki a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik, különleges szakértelemmel rendelkezik és a tagállamok egyikének állampolgára.

(6)Ha két vagy több intézmény ugyanazon belső ellenőrt nevezi ki, úgy meg kell hozniuk a szükséges rendelkezéseket annak érdekében, hogy a belső ellenőr a 119. cikkben megállapított módon felelősségre vonható legyen tevékenységéért.

(7)Az intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a belső ellenőr megbízatásának megszűnéséről.

116. cikk
A belső ellenőr jogköre és feladatai

(1)A belső ellenőr az irányítási és kontrollrendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad intézményének a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

A belső ellenőr felelős különösen:

a)a belső irányítási rendszer alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a szervezeti egységek szakpolitikák, programok és fellépések végrehajtása során mutatott teljesítményének az ezekhez kapcsolódó kockázatok figyelembevételével történő felméréséért;

b)a minden egyes költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső kontroll- és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.

(2)A belső ellenőr feladatait az intézmény minden tevékenységével és szervezeti egységével kapcsolatban ellátja. A feladatai ellátásához szükséges információkhoz teljes és korlátlan – ha szükséges, helyszíni – hozzáférést élvez, beleértve a tagállamokat és a harmadik országokat is.

A belső ellenőr tudomásul veszi az engedélyezésre jogosult tisztviselők éves jelentését és minden egyéb meghatározott információt.

(3)A belső ellenőr megállapításairól és ajánlásairól jelentést készít az intézménynek. Az intézmény biztosítja, hogy az ellenőrzés eredményeként megszületett ajánlásokra tekintettel intézkedések történjenek. A belső ellenőr továbbá éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be az intézménynek, feltüntetve a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ezen ajánlásokra tekintettel hozott intézkedéseket.

Minden intézmény megvizsgálja, hogy a belső ellenőre által készített jelentésben foglalt ajánlások alkalmasak-e arra, hogy a leginkább bevált módszerek tekintetében a többi intézménnyel folytatott csereprogram részét képezzék.

(4)A belső ellenőr továbbá éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be az intézménynek, feltüntetve a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett főbb ajánlásokat és az ezen ajánlásokra tekintettel hozott intézkedéseket.

Ezen éves jelentés említést tesz továbbá minden olyan rendszerszintű problémáról, amelyet a 139. cikk szerint létrehozott testület tárt fel a 90. cikkben említett véleményezési hatáskörében.

(5)A belső ellenőr jelentésének összeállítása során különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvének való általános megfelelésre összpontosít, és biztosítja, hogy ezen alapelv alkalmazásának folyamatos javítása és szélesítése érdekében meghozzák a megfelelő intézkedéseket.

(6)A Bizottság minden évben a mentesítési eljárás keretében és az EUMSZ 319. cikkével összhangban kérésre továbbítja az e cikk (3) bekezdésének értelmében készült éves belső ellenőrzési jelentést, megfelelően figyelembe véve a titoktartási előírásokat.

(7)Az intézménynek a belső ellenőr elérhetőségeit a kiadási műveletekben érintett bármely természetes vagy jogi személy rendelkezésére kell bocsátania, hogy azok bizalmasan felvehessék az ellenőrrel a kapcsolatot.

(8)Az intézmény minden évben összefoglaló jelentést továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 239. cikknek megfelelően, amelyben bemutatja a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ajánlások alapján hozott intézkedéseket.

(9)A belső ellenőr jelentései és megállapításai, valamint az intézmény jelentése csak azt követően tehetők nyilvánosan hozzáférhetővé, hogy a belső ellenőr jóváhagyta a végrehajtásukra tett intézkedést.

(10)Az intézmény a belső ellenőr rendelkezésére bocsátja az ellenőrzési feladatai megfelelő ellátáshoz szükséges forrásokat, valamint a feladatait, jogait és kötelezettségeit részletesen ismertető szabályzatot.

117. cikk
A belső ellenőr munkaprogramja

(1)A belső ellenőr elfogadja munkaprogramját, és benyújtja azt az intézménynek.

(2)Az intézmény felkérheti a belső ellenőrt olyan ellenőrzés elvégzésére is, amely nem szerepel az (1) bekezdésben említett munkaprogramban.

118. cikk
A belső ellenőr függetlensége

(1)A belső ellenőr teljes függetlenséget élvez ellenőrzései során. A belső ellenőrre alkalmazandó különös szabályokat az intézmények állapítják meg oly módon, hogy feladatai teljesítésében teljes függetlenséget garantálnak a belső ellenőr számára, és megállapítják a belső ellenőr felelősségi körét.

(2)A belső ellenőr számára nem adható semmilyen utasítás, és a belső ellenőr nem korlátozható semmilyen módon azon feladatai teljesítésében, amelyeket kinevezése alapján a költségvetési rendelet szerint ráruháztak.

(3)Ha a belső ellenőr a személyzet tagja, kizárólagos ellenőrzési jogkörét teljesen függetlenül gyakorolja, továbbá a személyzeti szabályzatban megállapítottak és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottak szerint vállal felelősséget.

119. cikk
A belső ellenőr felelőssége

E cikkel összhangban eljárva kizárólag az intézmény vonhatja felelősségre tevékenységéért a belső ellenőrt, mint a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat.

Az intézmény csak indokolással ellátott határozat alapján kezdhet vizsgálatot. E határozatról tájékoztatni kell az érdekelt felet. Az intézmény megbízhat a közvetlen felelősségébe tartozó vizsgálat vezetésével egy vagy több olyan tisztviselőt, aki a személyzet érintett tagjával azonos vagy annál magasabb besorolási fokozatba tartozik. A vizsgálat során az érdekelt felet is meg kell hallgatni.

A vizsgálati jelentést meg kell küldeni az érdekelt félnek, akit az intézmény ezt követően meghallgat a jelentésben foglalt üggyel kapcsolatban.

A jelentés és a meghallgatás alapján az intézmény indokolással ellátott határozatot fogad el az eljárás lezárásáról, vagy indoklással ellátott határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 22. és 86. cikkével, valamint IX. mellékletével összhangban. A fegyelmi intézkedésről vagy pénzbüntetésről szóló határozatról értesíteni kell az érdekelt felet, és tájékoztatásul azt meg kell küldeni a többi intézménynek és a Számvevőszéknek is.

Az érdekelt fél a személyzeti szabályzatban előírtaknak megfelelően keresetet nyújthat be az ilyen határozatokkal kapcsolatban az Európai Unió Bíróságánál.

120. cikk
Kereset az Európai Unió Bírósága előtt

A személyzeti szabályzatban előírt jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül a belső ellenőr közvetlenül az Európai Unió Bíróságához fordulhat a belső ellenőrként folytatott tevékenységét érintő jogi aktusokkal kapcsolatosan. Az ilyen keresetet a kérdéses jogi aktusról szóló értesítés napjától számított három hónapon belül kell benyújtani.

Az ilyen kereseteket az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 91. cikkének (5) bekezdésében előírt módon kell kivizsgálni és megítélni.

V. CÍM
KÖZÖS SZABÁLYOK

1. FEJEZET
A KÖZVETLEN, KÖZVETETT ÉS MEGOSZTOTT VÉGREHAJTÁSRA ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

121. cikk
Az uniós hozzájárulás formái

(1)A közvetlen, közvetett és megosztott végrehajtás keretében biztosított uniós hozzájárulások elősegítik valamely uniós szakpolitikai célkitűzés és az előírt eredmények elérését, és a következő formák bármelyikét ölthetik:

a)a ténylegesen felmerült elszámolható költségek visszatérítése;

b)egységköltségek, amelyek az elszámolható költségek valamennyi kategóriáját vagy bizonyos olyan egyedi kategóriáit fedezik, amelyeket az egységnyi összegre való hivatkozással előzetesen egyértelműen meghatároznak;

c)egyösszegű átalányok, amelyek átfogó értelemben fedezik az elszámolható költségek valamennyi kategóriáját vagy bizonyos egyedi, előzetesen egyértelműen meghatározott kategóriáit;

d)átalányfinanszírozás, amely az elszámolható költségek bizonyos olyan egyedi kategóriáit fedezik, amelyeket százalékos arány alkalmazásával előzetesen egyértelműen meghatároznak;

e)a vonatkozó művelet költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás, amely a következőkön alapulhat:

i.ágazatspecifikus jogszabályokban vagy a Bizottság határozataiban meghatározott feltételek teljesítése; vagy

ii.eredmények előzetesen megállapított mérföldkövekre való hivatkozással vagy teljesítménymutatókkal mérhető elérése;

f) az a)–e) pontokban említett formák kombinációja.

A b), c) és d) pont szerinti uniós hozzájárulásokat a 175. cikknek vagy az ágazatspecifikus rendelkezéseknek jogszabályoknak megfelelően kell megállapítani. Az e) pont szerinti uniós hozzájárulásokat a 175. cikknek, az ágazatspecifikus rendelkezéseknek jogszabályoknak vagy bizottsági határozatnak megfelelően kell megállapítani.

(2)A hozzájárulás megfelelő fajtájának meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben tekintetbe kell venni a lehetséges címzettek érdekeit és a számviteli módszereket.

122. cikk
Értékelés átvétele

A Bizottság részben vagy egészben támaszkodhat a maga vagy más szervezetek, például donorok által elvégzett értékelésekre, amennyiben ezek az értékelések az e rendeletben meghatározott feltételekkel egyenértékű feltételek figyelembevételével készültek a költségvetés-végrehajtás alkalmazandó módszere vonatkozásában. E célból a Bizottság ösztönzi a nemzetközileg elfogadott standardok vagy nemzetközileg bevált módszerek elismerését.

123. cikk
Könyvvizsgálat átvétele

Amennyiben független könyvvizsgáló az uniós hozzájárulás felhasználásával kapcsolatos pénzügyi kimutatásokra és beszámolókra vonatkozó, megalapozott bizonyosságot nyújtó, nemzetközileg elfogadott standardokon alapuló könyvvizsgálatot végzett, ez a könyvvizsgálat képezi az adott esetben ágazatspecifikus szabályokban részletesebben meghatározott általános megbízhatóság alapját.

124. cikk
Együttműködés az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében

(1)Minden olyan személy vagy szervezet, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együttműködik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, és a finanszírozás feltételeként biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, azOLAF, az Európai Számvevőszék és adott esetben az illetékes nemzeti hatóságok számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és előírt hozzáférést. Az OLAF esetében ez magában foglalja a vizsgálatok végrehajtásának jogát, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat is.

(2)Minden olyan személy vagy szervezet, amely közvetlen vagy közvetett végrehajtás keretében uniós finanszírozásban részesül, írásban nyilatkozik az (1) bekezdésben említett jogok biztosításáról. Ez magában foglalja az uniós források végrehajtásában részt vevő harmadik felek egyenértékű jogok biztosítására vonatkozó kötelezettségét is.

125. cikk
Források átcsoportosítása az e rendelet vagy az ágazatspecifikus rendeletek alapján létrehozott eszközökhöz

A megosztott végrehajtás keretében a tagállamoknak juttatott források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók az e rendelet vagy az ágazatspecifikus rendeletek alapján létrehozott eszközökhöz. Ezeket a forrásokat a Bizottság a 61. cikk (1) bekezdése a) vagy c) pontjának megfelelően hajtja végre, lehetőség szerint az érintett tagállam javára. Emellett a megosztott végrehajtás keretében a tagállamoknak juttatott források a tagállamok kérésére felhasználhatók az Európai Stratégiai Beruházási Alap kockázatviselési képességének növelésére. Ilyen esetekben az Európai Stratégiai Beruházási Alap szabályai alkalmazandók

2. FEJEZET
A KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT VÉGREHAJTÁSRA ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

1. szakasz
AZ ELJÁRÁSOKRA ÉS A VÉGREHAJTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

126. cikk
Pénzügyi keretpartnerség

(1)A Bizottság pénzügyi keretpartnerségi megállapodásokat hozhat létre a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyekkel és szervezetekkel vagy a kedvezményezettekkel folytatott hosszú távú együttműködéshez. A pénzügyi keretpartnerségi megállapodásokat minden többéves pénzügyi keret időszakában legalább egyszer felül kell vizsgálni, a (4) bekezdés c) pontjának sérelme nélkül. E megállapodások hatálya alatt hozzájárulási megállapodások vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások írhatók alá.

(2)A pénzügyi keretpartnerségi megállapodás meghatározza a pénzügyi együttműködés formáját, az együttműködés közös céljait, valamint egyfelől a Bizottság, másfelől a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyek és szervezetek vagy a kedvezményezettek közötti együttműködést vezérlő elveket. A megállapodás tükrözi, hogy a Bizottság milyen mértékben támaszkodhat a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyek és szervezetek vagy a kedvezményezettek által kialakított rendszerekre és eljárásokra, ideértve az ellenőrzési eljárásokat is.

(3)Az ellenőrzések költség-haszon profiljának optimalizálása és az együttműködés elősegítése érdekében ellenőrzési megállapodások köthetők a forrásokat a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján végrehajtó személyekkel és szervezetekkel vagy a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjeivel. Az EBB esetében a Bizottsággal és az Európai Számvevőszékkel kötött háromoldalú megállapodás alkalmazandó.

(4)Az egyedi vissza nem térítendő támogatásokon keresztül végrehajtott pénzügyi keretpartnerségi megállapodások esetében:

a)a megállapodás a (2) bekezdésben említetteken kívül meghatározza a következőket:

i.a tervezett fellépések vagy munkaprogramok jellege;

ii.az egyedi vissza nem térítendő támogatások odaítélést célzó eljárás, a VIII. címben meghatározott elvekkel és eljárási szabályokkal összhangban;

b)a pénzügyi keretpartnerségi megállapodás és az egyedi vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás rendelkezései együttesen megfelelnek a 194. cikk követelményeinek;

c)a partnerség időtartama a megfelelően indokolt esetek kivételével nem haladhatja meg a négy évet;

d)a pénzügyi keretpartnerségi megállapodást az átláthatóság és a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvének megfelelően kell alkalmazni;

e)a pénzügyi keretpartnerségi megállapodást vissza nem térítendő támogatásként kell kezelni a programozás, az előzetes közzététel és az odaítélés tekintetében;

f)az ilyen partnerségen alapuló egyedi vissza nem térítendő támogatások a 183. cikk (2) bekezdésében említett utólagos közzétételi eljárás hatálya alá tartoznak.

(5)Az egyedi vissza nem térítendő támogatásokon keresztül végrehajtott pénzügyi keretpartnerségi megállapodások a (2) bekezdésnek megfelelően rendelkezhetnek a kedvezményezett által kialakított rendszerek és eljárások átvételéről, amennyiben e rendszereket és eljárásokat a 149. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének megfelelően értékelték. Ebben az esetben a 189. cikk (1) bekezdésének d) pontja nem alkalmazható. Amennyiben a kedvezményezett a harmadik felek részére biztosított finanszírozásra vonatkozó, a 149. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett eljárásai kedvező értékelést kaptak, a 197. és a 198. cikk nem alkalmazandó.

(6)Az egyedi vissza nem térítendő támogatásokon keresztül végrehajtott pénzügyi keretpartnerségi megállapodás esetében a működési és pénzügyi kapacitások 191. cikkben említett ellenőrzését a pénzügyi keretpartnerségi megállapodás aláírása előtt kell végrehajtani. A Bizottság támaszkodhat a pénzügyi és működési kapacitások más donorok által végrehajtott egyenértékű ellenőrzésére.

(7)Az hozzájárulási megállapodásokon keresztül végrehajtott pénzügyi keretpartnerségek esetében a pénzügyi keretpartnerségi megállapodás és a hozzájárulási megállapodás rendelkezései együttesen megfelelnek a 150. cikk (4) bekezdése és a 124. cikk követelményeinek.

(8)A Bizottság törekszik arra, hogy jelentéstételi követelményeit összhangba hozza más donorok hasonló követelményeivel.

127. cikk
Felfüggesztés, megszüntetés és csökkentés

(1)Amennyiben az odaítélési eljárás során szabálytalanság vagy csalás történt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggeszti az eljárást, és meghozhat bármilyen, általa szükségesnek ítélt intézkedést, beleértve az eljárás megszüntetését is. A illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csalásgyanús esetekről haladéktalanul értesíti az OLAF-ot.

(2)Amennyiben az odaítélést követően bebizonyosodik, hogy az odaítélési eljárás során szabálytalanság vagy csalás történt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)megtagadhatja a jogi kötelezettségvállalás aláírását vagy megszüntetheti a pénzdíj odaítélésére irányuló eljárást;

b)felfüggesztheti a kifizetéseket;

c)felfüggesztheti a jogi kötelezettségvállalás végrehajtását;

d)adott esetben egészében vagy egy címzett vonatkozásában megszüntetheti a jogi kötelezettségvállalást.

(3)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a kifizetéseket vagy a jogi kötelezettségvállalás végrehajtását a következő esetekben is felfüggesztheti:

a)bebizonyosodik, hogy a jogi kötelezettségvállalás végrehajtása során szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés történt;

b)ellenőrizni kell, hogy valóban megtörtént-e a feltételezett szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés;

c)szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés kétségessé teszi a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó szervezet vagy személy által kialakított belső kontrollrendszer megbízhatóságát vagy hatékonyságát vagy a mögöttes ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

Amennyiben az első albekezdés b) pontjában említett feltételezett szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés megtörténte nem nyer megerősítést, a kifizetések végrehajtását mielőbb folytatni kell.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az első albekezdés a) és c) pontjában említett esetekben egészében vagy egy címzett vonatkozásában megszüntetheti a jogi kötelezettségvállalást.

(4)A (2) és (3) bekezdésben említett intézkedések mellett az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés súlyosságának arányában csökkentheti a vissza nem térítendő támogatás, a pénzdíj, a hozzájárulási megállapodás szerinti hozzájárulás vagy a szerződés összegét, ideértve azt az esetet is, amikor az érintett tevékenységeket nem hajtották végre, vagy azokat rossz minőségben, hiányosan vagy késedelmesen hajtották végre.

A 121. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett finanszírozás esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő arányosan csökkentheti a hozzájárulást, amennyiben az eredményeket rossz minőségben, hiányosan vagy késedelmesen érték el, vagy a feltételeket nem teljesítették.

(5)A (2) bekezdés b), c) és d) pontja, valamint a (3) bekezdés nem alkalmazandó pénzdíjas versenypályázat pályázóira.

128. cikk
A nyilvántartások megőrzése

(1)A címzettek az egyenleg kifizetését vagy ilyen kifizetés hiányában az ügyletet követően öt évig megőrzik a nyilvántartásokat, igazoló dokumentumokat, statisztikai nyilvántartásokat és a finanszírozásra vonatkozó egyéb nyilvántartásokat, ideértve az elektronikus formátumban tárolt nyilvántartásokat és dokumentumokat. Ez az időszak 60 000 EUR-t meg nem haladó finanszírozás esetében három év.

(2)Az ellenőrzésekkel, fellebbezésekkel, jogvitákkal, jogi kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó igényrendezéssel vagy az OLAF azon vizsgálataival kapcsolatos nyilvántartásokat, amelyekről a címzettet értesítették, ezen ellenőrzések, fellebbezések, jogviták, igényrendezések vagy vizsgálatok lezárultáig kell megőrizni.

(3)A nyilvántartásokat és dokumentumokat vagy eredeti példányban vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban vagy általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni, beleértve az eredeti dokumentumok elektronikus változatát, illetve a csak elektronikusan változatban létező dokumentumokat. Az utóbbi esetben, amennyiben e dokumentumok megfelelnek az alkalmazandó jogi előírásoknak, nincs szükség eredeti példányra ahhoz, hogy a dokumentumok az eredetinek megfelelőnek legyenek tekinthetők és ellenőrzési célokra felhasználhatók legyenek.

129. cikk
Kontradiktórius eljárás és jogorvoslati eszközök

(1)A résztvevő vagy a címzett jogait hátrányosan befolyásoló intézkedés elfogadása előtt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő lehetőséget ad arra, hogy a résztvevő vagy a címzett előadja észrevételeit.

(2)Amennyiben egy engedélyezésre jogosult tisztviselő intézkedése hátrányosan befolyásolja a pályázó vagy a címzett jogait, az intézkedést elrendelő aktusban jelezni kell az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslati eszközöket.

130. cikk
Kamattámogatások és garanciadíj-támogatások

(1)A kamattámogatások és a garanciadíj-támogatások a X. címnek megfelelően nyújthatók, amennyiben egyazon intézkedésen belül pénzügyi eszközökkel ötvözik őket.

(2)Amennyiben a kamattámogatásokat és a garanciadíj-támogatásokat nem ötvözik egyazon intézkedésen belül pénzügyi eszközökkel, azok a VI. vagy a VIII. címnek megfelelően nyújthatók.

2. szakasz
KORAI FELISMERÉSI ÉS KIZÁRÁSI RENDSZER

131. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a kockázatok felismerése és közigazgatási szankciók kiszabása révén

(1)Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság a résztvevők és a végső kedvezményezettek vonatkozásában korai felismerési és kizárási rendszert hoz létre és működtet.

A rendszer célja a következők elősegítése:

a)az Unió pénzügyi érdekeire kockázatokat jelentő résztvevők és végső kedvezményezettek korai felismerése;

b)az olyan résztvevők és címzettek kizárása, akik vagy amelyek a 132. cikk (1) bekezdésében felsorolt, valamelyik kizárást indokoló helyzetben vannak;

c) pénzügyi szankciók kiszabása valamely címzettre a 134. cikknek megfelelően.

A korai felismerési és kizárási rendszer alkalmazandó továbbá a következőkre:

a)azon szervezetek, amelyek kapacitására a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni szándékozik, vagy a szerződő fél alvállalkozói;

b)uniós forrásokhoz jutó személyek vagy szervezetek, amennyiben a költségvetést a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján a 150. cikk (4) bekezdésének megfelelően közölt információk alapján hajtják végre. Pénzügyi eszközök esetében a 149. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett szabályokkal és eljárásokkal egyenértékű szabályok és eljárások hiányában a végső címzettek és a közvetítők a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személy vagy szervezet számára aláírással ellátott nyilatkozatban erősítik meg, hogy nincsenek a 132. cikk (1) bekezdésének a), b), c) vagy d) pontjában vagy a 137. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett helyzetek vagy a 149. cikk (4) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelést követően ezekkel egyenértékűnek minősített helyzetek egyikében sem;

c)kivételesen a 61. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően végrehajtott pénzügyi eszközökön keresztül uniós forrásokhoz jutó személyek vagy szervezetek. A végső címzetteknek aláírt nyilatkozatot kell benyújtaniuk a pénzügyi közvetítők számára, amelyben megerősítik, hogy nincsenek a 132. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában vagy a 137. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában felsorolt egyik helyzetben sem;

d)azon résztvevők vagy címzettek, amelyekre vonatkozóan a költségvetést a 62. cikknek megfelelően végrehajtó szervezetek információt szolgáltattak a 138. cikk (2) bekezdése d) pontjának megfelelően.

(2)A korai felismerési információ bejegyzésére, a kizárásra és/vagy a pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell meghoznia. Az e határozatokra vonatkozó információkat be kell jegyezni a 138. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisba. Amennyiben az ilyen határozatot a 132. cikk (4) bekezdése alapján hozták, az adatbázisba bejegyzett információnak tartalmaznia kell a 132. cikk (4) bekezdésében említett személyekre vonatkozó információkat.

(3)A kizárásra vagy a pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó határozat alapulhat a 132. cikk (1) bekezdésében említett helyzetekben jogerős ítéleten vagy jogerős közigazgatási határozaton, vagy a 132. cikk (2) bekezdésében említett helyzetekben a 139. cikkben említett testület általi előzetes jogi minősítésen e helyzetek központosított értékelését biztosítandó. A 137. cikkben említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek el kell utasítania a résztvevő egy adott eljárásban való részvételét.

132. cikk
Kizáró okok és közigazgatási szankciók

(1)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő köteles kizárni a 131. cikk (1) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet e rendelet hatálya alá tartozó odaítélési eljárásban való részvételből vagy az uniós források végrehajtására való kiválasztásból a következő esetekben:

a)a személy vagy a szervezet csődeljárás, fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll, a vagyonát végelszámoló vagy bíróság kezeli, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;

b)jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet megszegte az alkalmazandó jog szerinti adófizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét;

c)jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el azáltal, hogy megsértette a szakmai tevékenységére vonatkozó törvényeket, rendeleteket vagy etikai normákat, vagy a szakmai hitelességét befolyásoló, szándékosságra vagy súlyos gondatlanságra utaló jogellenes magatartást tanúsított, beleértve különösen az alábbiakat:

i.csalárd vagy gondatlan módon félrevezető információt szolgáltatott a kizárási okok fennállásának vagy a jogosultsági feltételek és kiválasztási szempontok teljesülésének ellenőrzése céljából, vagy a jogi kötelezettségvállalás teljesítése során;

ii.a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött más személyekkel vagy szervezetekkel;

iii.szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértett;

iv.az odaítélési eljárás során megkísérelte befolyásolni az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntését;

v.olyan bizalmas információkat próbált megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára az odaítélési eljárásban;

d)jogerős ítélet megállapította, hogy a személy vagy szervezet elkövette az alábbiak valamelyikét:

i.csalás, az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktusban 37 kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikkének értelmében;

ii.korrupció, az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusban 38 kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény 3. cikkében és a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat 39 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint, továbbá az alkalmazandó jogban meghatározott korrupció;

iii.bűnszervezetben való részvétel, a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat 40 2. cikkében meghatározottak szerint;

iv.pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás, a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 41 1. cikkében meghatározottak szerint;

v.terrorista bűncselekmények vagy terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 42 1., illetve 3. cikkében meghatározottak szerint, vagy ilyen bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet az említett határozat 4. cikkében foglaltak szerint;

vi.gyermekmunka vagy az emberkereskedelem egyéb formái, a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 43 2. cikkében meghatározottak szerint;

e)a személy vagy szervezet a költségvetésből finanszírozott jogi kötelezettségvállalás teljesítése során lényeges hiányosságokkal teljesítette a főbb kötelezettségeit;

f)jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 44 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szabálytalanságot követett el.

(2)Jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat hiányában az (1) bekezdés c), d) és f) pontjában említett esetekben vagy az (1) bekezdés e) pontjában említett esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az említett pontokban foglalt magatartás előzetes jogi minősítése alapján, a feltárt tények vagy a 139. cikkben említett testület ajánlásában szereplő egyéb megállapítások figyelembevételével kell kizárnia a 131. cikk (1) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet.

Az első albekezdésben említett előzetes minősítés nem akadályozza a tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy a 131. cikk (1) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet magatartását a nemzeti jog alapján értékeljék. Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jogerős ítéletről vagy jogerős közigazgatási határozatról értesül, haladéktalanul felül kell vizsgálnia a 131. cikk (1) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárásáról és/vagy a címzettet sújtó pénzügyi szankció kivetéséről szóló határozatát. Amennyiben a jogerős ítélet vagy a jogerős közigazgatási határozat nem rendelkezik a kizárás időtartamáról, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a feltárt tények és megállapítások alapján, a 139. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével kell meghatároznia ezt az időtartamot.

Amennyiben ilyen jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat kimondja, hogy a 131. cikk (1) bekezdésében említett személy vagy szervezet nem tanúsított az előzetes jogi minősítés szerinti magatartást, amelynek alapján kizárták, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek haladéktalanul meg kell szüntetnie a kizárást és/vagy adott esetben vissza kell térítenie a kiszabott pénzügyi szankciót.

Az első albekezdésben említett tények és megállapítások különösen a következőket jelentik:

a)a Számvevőszék, az OLAF vagy a belső ellenőrzés által elvégzett vizsgálatok és ellenőrzések keretében, illetve az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó bármely egyéb ellenőrzés, vizsgálat vagy kontroll keretében megállapított tények;

b)nem jogerős közigazgatási határozatok, amelyek magukban foglalhatnak a szakmai etikai normák betartásának ellenőrzéséért felelős illetékes felügyeleti szerv által hozott fegyelmi intézkedéseket;

c)a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó szervezetek és személyek vagy a költségvetést a 62. cikk szerint végrehajtó szervezetek határozatai;

d)a Bizottságnak az uniós versenyszabályok megsértésével kapcsolatos határozatai vagy egy illetékes nemzeti hatóságnak az uniós vagy a nemzeti versenyszabályok megsértésével kapcsolatos határozatai.

(3)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 131–138. cikk alapján hozott határozataiban, illetve adott esetben a 139. cikkben említett testület ajánlásaiban be kell tartani az arányosság elvét, és figyelembe kell venni különösen az alábbiakat:

a)a helyzet súlyossága, beleértve az Unió pénzügyi érdekeire és az Unióról kialakult képre gyakorolt hatást;

b)a szóban forgó magatartás óta eltelt idő;

c)a magatartás fennállásának időtartama és a magatartás ismétlődése;

d)a szándékosság vagy a gondatlanság mértéke;

e)e cikk (1) bekezdésének b) pontja esetében az a tény, hogy kisebb összegről van szó;

f)bármely más enyhítő körülmény, például a 131. cikk (1) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet releváns illetékes hatósággal való együttműködési készsége és a vizsgálathoz való, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által tapasztalt hozzájárulása vagy a kizárást indokoló helyzetnek a 133. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozatban történő bejelentése.

(4)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő köteles kizárni a 131. cikk (1) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet, amennyiben:

a)a 131. cikk (1) bekezdésében említett személy vagy szervezet ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének természetes vagy jogi személy tagja, illetve az e személy vagy szervezet tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező természetes vagy jogi személy az (1) bekezdés c)–f) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van;

b)a 131. cikk (1) bekezdésében említett személy vagy szervezet kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van;

c)az odaítélés vagy a jogi kötelezettségvállalás végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlen természetes személy az (1) bekezdés c)–f) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van.

(5)Az e cikk (2) bekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ideiglenesen a 139. cikkben említett testület előzetes ajánlása nélkül is kizárhatja a 131. cikk (1) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet, amennyiben az érintett személy vagy szervezet odaítélési eljárásban való részvétele vagy uniós források végrehajtására való kiválasztása súlyos és azonnali fenyegetést jelentene az Unió pénzügyi érdekeire nézve. Ilyen esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az ügyet haladéktalanul a testület elé kell terjesztenie, és a testület ajánlásának kézhezvételét követően legkésőbb 14 napon belül meg kell hoznia a végleges döntést.

(6)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, adott esetben tekintettel a 139. cikkben említett testület ajánlására, nem zárhatja ki a 131. cikk (1) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet az odaítélési eljárásban való részvételből vagy az uniós források végrehajtására való kiválasztásból, amennyiben:

a)a személy vagy szervezet a (7) bekezdés szerinti, megbízhatóságának igazolásához elegendő mértékű korrekciós intézkedéseket hajtott végre. Ez a pont nem alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben;

b)ez a szolgáltatásnyújtás folytonossága érdekében, korlátozott időtartamra, a (7) bekezdésben meghatározott korrekciós intézkedések meghozataláig elengedhetetlen;

c)a kizárás az e cikk (3) bekezdésében említett kritériumok alapján aránytalan lenne.

Ezenkívül az e cikk (1) bekezdésének a) pontja nem vonatkozik áruk különösen kedvező feltételek melletti, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy fizetésképtelenségi eljárás, csődegyezség vagy ahhoz hasonló, az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott eljárás keretében a felszámolótól történő beszerzésére.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, amennyiben az e bekezdés első és második albekezdésében említett esetekben nem zárja ki a 131. cikk (1) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet, meg kell indokolnia, hogy miért nem zárja ki az illetőt, és az indokolásról tájékoztatnia kell a 139. cikkben említett testületet.

(7)A (6) bekezdésben említett, a kizárást indokoló helyzetet orvosló intézkedések különösen az alábbiak lehetnek:

a)a kizárást indokoló helyzet okainak feltárására szolgáló intézkedések, valamint konkrét technikai, szervezeti és személyzeti intézkedések a 131. cikk (1) bekezdésében említett személy vagy szervezet vonatkozó üzleti vagy egyéb tevékenységének területén, amelyek alkalmasak a magatartás korrekciójára és ismételt előfordulásának megelőzésére;

b)bizonyíték, miszerint a 131. cikk (1) bekezdésében említett személy vagy szervezet intézkedéseket hozott azon károk megtérítése vagy helyreállítása érdekében, amelyeket a kizárást indokoló helyzetet eredményező tényezők okoztak az Uniónak, sértve annak pénzügyi érdekeit;

c)bizonyíték, miszerint a 131. cikk (1) bekezdésében említett személy vagy szervezet megfizette a valamely illetékes hatóság által kirótt bírságot, illetve az (1) bekezdés b) pontjában említett bármely adót vagy társadalombiztosítási járulékot, illetve gondoskodott azok megfizetéséről.

(8)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek – adott esetben figyelembe véve a 139. cikkben említett testület felülvizsgált ajánlását – hivatalból vagy a 131. cikk (1) bekezdésében említett személy vagy szervezet kérésére haladéktalanul felül kell vizsgálnia a kizárásról szóló döntését, amennyiben a gazdasági szereplő a megbízhatóságát bizonyító, megfelelő korrekciós intézkedéseket hozott, vagy új bizonyítékokat nyújtott be, amelyek igazolják, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett, kizárást indokoló helyzet már nem áll fenn.

133. cikk
Kizárást indokoló helyzet hiányára vonatkozó nyilatkozat és bizonyíték

(1)A résztvevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 132. cikk (1) bekezdésében vagy a 137. cikk (1) bekezdésében felsorolt valamelyik helyzetben van-e, és adott esetben arról, hogy hozott-e a 132. cikk (6) bekezdésének a) pontjában említett korrekciós intézkedéseket.

A részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek az alvállalkozó vagy adott esetben bármely más olyan szervezet által aláírt ugyanilyen nyilatkozatot kell benyújtania, amelynek kapacitásaira támaszkodni kíván. Amennyiben egy szerződő fél alvállalkozója vagy olyan szervezet van kizárást indokoló helyzetben, amelynek kapacitásaira a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni kíván, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek köteleznie kell a részvételre jelentkezőt vagy az ajánlattevőt arra, hogy ezekek másokkal váltsa fel.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nem kérhet ilyen nyilatkozatot, amennyiben a nyilatkozatot más odaítélési eljárásban már benyújtották, feltéve hogy a helyzetben nem következett be változás, és a nyilatkozat kibocsátásának időpontja óta eltelt idő nem haladja meg az egy évet.

A mellékletben meghatározott nagyon alacsony értékű szerződések esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő mentességet adhat az első és második albekezdésben meghatározott követelmények teljesítése alól.

(2)Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előírja, és amennyiben ez az eljárás megfelelő lebonyolításához szükséges, a résztvevő, azon szervezet, amelynek kapacitásait a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő igénybe kívánja venni, vagy a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő alvállalkozója köteles benyújtani az alábbiakat:

a)megfelelő bizonyíték arra, hogy nincs a 132. cikk (1) bekezdésben említett, valamelyik kizárást indokoló helyzetben;

b)információ a résztvevő ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének természetes vagy jogi személy tagjairól, illetve a résztvevő tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező természetes vagy jogi személyekről, valamint megfelelő bizonyíték arra, hogy egy vagy több ilyen személy nincs a 132. cikk (1) bekezdésének c)–f) pontjában említett, valamelyik kizárást indokoló helyzetben;

c)megfelelő bizonyíték arra, hogy a résztvevő kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személyek nincsenek a 132. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett, valamely kizárást indokoló helyzetben.

(3)Annak kielégítő igazolásaként, hogy a résztvevő vagy a (2) bekezdésben említett szervezet nincs a 132. cikk (1) bekezdésének a), c), d) vagy f) pontjában említett helyzetek egyikében sem, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő friss hatósági erkölcsi bizonyítványt vagy ennek hiányában a székhely szerinti ország igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által kibocsátott, ezzel egyenértékű okiratot fogad el, amely igazolja az említett követelmények teljesítését.

Annak kielégítő igazolásaként, hogy a résztvevő vagy a (2) bekezdésben említett szervezet nincs a 132. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett helyzetek egyikében sem, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az érintett állam illetékes hatósága által frissen kibocsátott igazolást fogad el. Amennyiben az érintett országban nem bocsátják ki az igazolást, a résztvevő a székhelye szerinti országban igazságügyi hatóság vagy közjegyző előtt eskü alatt tett nyilatkozatot vagy ennek hiányában közigazgatási hatóság vagy illetékes szakmai testület előtt tett nyilatkozatot nyújthat be.

(4)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő mentességet adhat a (2) bekezdésben említett résztvevő vagy szervezet számára a (2) és (3) bekezdésben említett igazoló dokumentumok benyújtásának kötelezettsége alól, amennyiben:

a)azokhoz egy nemzeti adatbázisban ingyenesen hozzáférhet;

b)azokat egy másik eljárásban már benyújtották számára, és amennyiben azok érvényben vannak, és a kibocsátásuk időpontja óta eltelt idő nem haladja meg az egy évet;

c)az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által is elismerten fizikailag lehetetlen a dokumentumok benyújtása.

(5)Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyekre és szervezetekre, valamint a 69. cikk és a 70. cikk szerinti szervekre.

134. cikk
Pénzügyi szankciók

(1)Visszatartás céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – adott esetben a 139. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével – pénzügyi szankciót róhat ki arra a címzettre, amellyel jogi kötelezettségvállalást kötöttek, és amely a 132. cikk (1) bekezdésének c), d), e) vagy f) pontjában említett helyzetet valamelyikében van.

A 132. cikk (1) bekezdésének c), d), e) és f) pontjában említett helyzetek tekintetében a pénzügyi szankció kiróható a címzett kizárásáról szóló döntés alternatívájaként, amennyiben a kizárás a 132. cikk (3) bekezdésében említett kritériumok alapján aránytalan lenne.

A 132. cikk (1) bekezdésének c), d), e) és f) pontjában említett helyzetek tekintetében a pénzügyi szankció kiróható az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében szükséges kizárás mellett, amennyiben a címzett szisztematikus és ismétlődő magatartást tanúsít az uniós források jogosulatlan megszerzésének szándékával.

(2)A pénzügyi szankció összege nem haladhatja meg a jogi kötelezettségvállalás teljes értékének 10 %-át. Több kedvezményezettel aláírt vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás esetében a pénzügyi szankció összege nem haladhatja meg azon vissza nem térítendő támogatás összegének 10 %-át, amelyre az érintett kedvezményezett a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás alapján jogosult.

135. cikk
A kizárás időtartama és az elévülési idő

(1)A kizárás időtartama az alábbiak egyikét sem haladhatja meg:

a)a tagállami jogerős ítéletben vagy a jogerős közigazgatási határozatban esetlegesen előírt időtartam;

b)a 132. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett esetekben öt év;

c)a 132. cikk (1) bekezdésének c), e) és f) pontjában említett esetekben három év.

A 131. cikk (1) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet mindaddig ki kell zárni, amíg a 132. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett valamelyik helyzetben van.

(2)A 131. cikk (1) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárására és/vagy pénzügyi szankcióval való sújtására vonatkozó elévülési idő az alábbi időpontok valamelyikétől számított öt év:

a)a 132. cikk (1) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában említett esetekben a kizárásra okot adó magatartás időpontja, illetve folyamatos vagy ismétlődő cselekvések esetében az ilyen magatartás megszűnésének napja;

b)a 132. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett esetekben valamely nemzeti bíróság jogerős ítélete vagy egy jogerős közigazgatási határozat meghozatalának napja.

Az elévülési időt nemzeti hatóság, a Bizottság, az OLAF, a 139. cikkben említett testület vagy a költségvetés végrehajtásában részt vevő bármely más szervezet minden olyan intézkedése megszakítja, amelyről a 131. cikk (1) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet értesítik, és amely vizsgálatokhoz vagy bírósági eljárásokhoz kapcsolódik. Az elévülés a megszakítást követő napon újrakezdődik.

A 132. cikk (1) bekezdése f) pontjának alkalmazásában a 131. cikk (1) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárása és/vagy címzettek pénzügyi szankcióval való sújtása tekintetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikkében előírt elévülési idő alkalmazandó.

Amennyiben a 131. cikk (1) bekezdésében említett, érintett személy vagy szervezet magatartása a 132. cikk (1) bekezdésében felsorolt több okból is indokolja a kizárást, akkor a legsúlyosabb okhoz kapcsolódó elévülési időt kell figyelembe venni.

136. cikk
A kizárások és a pénzügyi szankciók közzététele

(1)Amennyiben szükséges, a kizárás és/vagy a pénzügyi szankció visszatartó erejének fokozása érdekében a Bizottság – az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozatára is figyelemmel – közzéteszi internetes oldalán a 132. cikk (1) bekezdése c), d), e) és f) pontjában említett esetekben a kizárásra és adott esetben a pénzügyi szankcióra vonatkozó alábbi információkat:

a)a 131. cikk (1) bekezdésében említett, érintett személy vagy szervezet neve;

b)a kizárási helyzet;

c)a kizárás időtartama és/vagy a pénzügyi szankció összege.

Amennyiben a kizárásról és/vagy a pénzügyi szankcióról szóló határozatot a 132. cikk (2) bekezdésében említett előzetes minősítés alapján hozták, a közzétételben jelezni kell, hogy nincs jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat. Ilyen esetekben haladéktalanul közzé kell tenni az esetleges jogorvoslati kérelmeket, azok helyzetét és kimenetelét, valamint az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő esetleges felülvizsgált határozatát. Pénzügyi szankció kiszabása esetén azt is közzé kell tenni, hogy megfizették-e a szankció összegét.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a jogerős ítéletet, illetve adott esetben jogerős közigazgatási határozatot követően, vagy pedig a 139. cikkben említett testület ajánlása nyomán hozza meg az információ közzétételére vonatkozó határozatot. A határozat három hónappal azt követően lép hatályba, hogy arról értesítették a 131. cikk (1) bekezdésében említett, érintett személyt vagy szervezetet.

A közzétett információkat a kizárás lejártát követően haladéktalanul el kell távolítani. Pénzügyi szankció esetében az információkat hat hónappal az összeg megfizetése után kell eltávolítani.

A 45/2001/EK irányelvvel összhangban, személyes adatok esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek tájékoztatnia kell a 131. cikk (1) bekezdésében említett, érintett személyt vagy szervezetet az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján őt megillető jogokról és az e jogok gyakorlására rendelkezésre álló eljárásokról.

(2)Az e cikk (1) bekezdésében említett információ nem tehető közzé az alábbi körülmények között:

a)amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titoktartást tesznek szükségessé;

b)amennyiben a közzététel aránytalan károkat okozna a 131. cikk (1) bekezdésében említett, érintett személynek vagy szervezetnek, vagy a 132. cikk (3) bekezdésében meghatározott arányossági kritériumok és a pénzügyi szankció összege alapján más módon lenne aránytalan;

c)amennyiben természetes személyről van szó, kivéve ha például a magatartás súlyossága vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatása kivételesen indokolja a személyes adatok közzétételét. Ilyen esetekben az információk közzétételére vonatkozó határozatban megfelelően figyelembe kell venni a 45/2001/EK rendeletben meghatározott magánélethez való jogot és az említett rendeletben meghatározott egyéb jogokat.

137. cikk
Elutasítás egy adott odaítélési eljárásból

(1)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elutasítja egy adott odaítélési eljárásból azt a résztvevőt, aki:

a)valamely, a 132. cikkel összhangban megállapított, kizárást indokoló helyzetben van;

b)az eljárásban való részvétel feltételeként megkövetelt információk tekintetében megtévesztő információt szolgáltatott vagy elmulasztotta ezen információk benyújtását;

c)korábban részt vett az odaítélési eljárásban használt dokumentumok előkészítésében, ha ez az egyenlő bánásmód elvének megsértését vonja maga után, ideértve a másként nem orvosolható versenytorzulást.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az odaítélési eljárás egyéb résztvevőit tájékoztatja a résztvevőnek az odaítélési eljárás c) pontban említett előkészítésébe való bevonása kapcsán vagy annak eredményeként megosztott releváns információkról. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő határidőket állapít meg az ajánlatok vagy pályázatok benyújtása tekintetében. A elutasítás előtt a résztvevő számára lehetőséget kell biztosítani annak bizonyítására, hogy az odaítélési eljárás előkészítésében való részvétele nem sérti az egyenlő bánásmód elvét.

(2)A 129. cikk (1) bekezdése alkalmazandó, kivéve ha az elutasítást az (1) bekezdés a) pontjának megfelelően a résztvevő tekintetében, annak észrevételeinek vizsgálatát követően meghozott kizárási határozat indokolja.

138. cikk
A korai felismerési és kizárási rendszer

(1)A 131. cikkben említett korai felismerési és kizárási rendszerben cserélt információkat egy, a Bizottság által létrehozott központi adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis) kell tárolni, és azok kezelése során tiszteletben kell tartani a 45/2001/EK rendeletben meghatározott magánélethez való jogot és az említett rendeletben meghatározott egyéb jogokat.

Az adatbázisba az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő viszi be a korai felismerésre, a kizárásra és/vagy a pénzügyi szankciókra vonatkozó információkat azt követően, hogy értesítette erről a 131. cikk (1) bekezdésében említett, érintett személyt vagy szervezetet. Az ilyen értesítés kivételesen elhalasztható, amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn, mégpedig mindaddig, amíg a titkosság megőrzését megkövetelő jogos érdek meg nem szűnik.

A 45/2001/EK rendeletnek megfelelően a korai felismerési és kizárási rendszer hatálya alá tartozó a 131. cikk (1) bekezdésében említett személynek vagy szervezetnek joga van ahhoz, hogy a Bizottsághoz intézett kérése nyomán tájékoztatást kapjon az adatbázisban tárolt adatokról.

Az adatbázisban szereplő adatokat adott esetben – az adatok helyesbítését, törlését vagy bármilyen módosítását követően – aktualizálni kell. Az adatok csak a 136. cikknek megfelelően tehetők közzé.

(2)Az e rendelet 131. cikke (1) bekezdésében említett korai felismerési és kizárási rendszernek a 132. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett információkon és az alábbiak bármelyike által a Bizottság részére továbbított információkon kell alapulnia:

a)az OLAF, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 45 megfelelően, amennyiben a Hivatal egy lezárt vagy folyamatban lévő vizsgálata azt mutatja, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében helyénvaló lehet elővigyázatossági intézkedések meghozatala, megfelelő figyelmet fordítva az eljárási és az alapvető jogok tiszteletben tartására és a visszaélést bejelentő személyek védelmére;

b)a Bizottság, a Bizottság által létrehozott valamely európai hivatal vagy valamely végrehajtó ügynökség engedélyezésre jogosult tisztviselője;

c)az e bekezdés b) pontjában nem említett valamely intézmény, európai hivatal vagy ügynökség, vagy KKBP-fellépések végrehajtásával megbízott szerv vagy személy;

d)felderített csalás és/vagy szabálytalanság és ezek nyomonkövetési intézkedései esetében a költségvetés végrehajtásában az 62. cikknek megfelelően részt vevő szervezetek, amennyiben az ágazatspecifikus szabályok ezt megkövetelik;

e)felderített csalás és/vagy szabálytalanság és ezek nyomonkövetési intézkedései esetében a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó szervezetek vagy személyek.

(3)Azon esetek kivételével, amelyekben az információkat ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell benyújtani, az e cikk (2) bekezdése értelmében továbbítandó információknak tartalmazniuk kell a következőket:

a)az érintett szervezet vagy személy azonosító adatai;

b)a felismert kockázatok vagy a szóban forgó tények összefoglalása;

c)olyan információk, amelyek segíthetnek az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az e cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzés végrehajtásában, illetve a 132. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett kizárásra vonatkozó határozat, vagy a 134. cikkben említett, pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó határozat meghozatalában;

d)adott esetben a továbbított információk bizalmas kezelésének biztosításához szükséges különös intézkedések, beleértve – a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások védelme céljából – a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket is.

(4)A Bizottság az (1) bekezdésben említett adatbázison keresztül haladéktalanul továbbítja az e cikk (3) bekezdésében említett információkat az engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, valamint a végrehajtó ügynökségek és valamennyi más intézmény, szerv, európai hivatal és ügynökség engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, hogy azok a folyamatban lévő odaítélési eljárásokkal és a hatályos jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban végre tudják hajtani a szükséges ellenőrzést.

Az ellenőrzés végrehajtása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 73. cikkben foglaltaknak megfelelően kell gyakorolnia a hatásköreit, és nem lépheti túl az odaítélési eljárás feltételeiben és a szerződéses rendelkezésekben előirányzottakat.

A (3) bekezdésnek megfelelően továbbított, korai felismeréssel kapcsolatos információk megőrzési határideje nem haladhatja meg az egy évet. Ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ebben az időszakban felkéri a testületet arra, hogy tegyen ajánlást egy kizárásra vagy pénzügyi szankcióra vonatkozó ügyben, a megőrzési idő meghosszabbítható addig, amíg az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő meghozza a határozatot.

(5)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak azt követően hozhat kizárásra és/vagy pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó határozatot, illetve a vonatkozó információk közzétételére vonatkozó határozatot, ha ehhez megszerezte a testület ajánlását, amennyiben az adott határozat a 132. cikk (2) bekezdésében említett előzetes minősítésen alapul.

(6)A Bizottság a költségvetés végrehajtásában az 61. cikknek megfelelően részt vevő valamennyi szervezet számára hozzáférést biztosít a 132. cikk értelmében hozott kizáró határozatokkal kapcsolatos információkhoz, hogy lehetővé tegye számukra annak ellenőrzését, hogy a rendszer tartalmaz-e kizárást, hogy ezt az információt – adott esetben és saját felelősségükre – figyelembe tudják venni akkor, amikor a költségvetés végrehajtása során szerződéseket ítélnek oda.

(7)A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó, az EUMSZ 325. cikke (5) bekezdésében említett éves jelentés részeként a Bizottság összesített tájékoztatást nyújt az engedélyezésre jogosult tisztviselők által az e rendelet 131–138. cikke értelmében hozott valamennyi határozatról. A jelentésnek ezenkívül további információkat kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselők által a 132. cikk (6) bekezdésének b) pontja és a 136. cikk (2) bekezdése alapján hozott határozatokról, valamint az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek a testület ajánlásától a 139. cikk (6) bekezdésének utolsó albekezdése alapján való eltérésre vonatkozó határozatairól.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információkat a titoktartási követelmények kellő tiszteletben tartásával kell nyújtani, így különösen oly módon, hogy az ne tegye lehetővé a 131. cikk (1) bekezdésében említett, érintett személy vagy szervezet azonosítását.

139. cikk
Testület

(1)Bármely intézmény, uniós szerv, európai hivatal és az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szerv vagy személy engedélyezésre jogosult tisztviselőjének kérésére testületet kell összehívni.

(2)A testületet az alábbiak alkotják:

a)a Bizottság által kinevezett állandó, magas szintű, független elnök;

b)a Bizottságnak mint a rendszer tulajdonosának két állandó képviselője, akik közös álláspontot képviselnek; valamint

c)a kérelmet benyújtó engedélyezésre jogosult tisztviselő egy képviselője.

A testületet úgy kell összeállítani, hogy biztosított legyen a megfelelő jogi és technikai szakértelem. A testületet a Bizottság által biztosított állandó titkárság segíti, amely biztosítja a testület folyamatos működését.

(3)Az elnököt a Számvevőszék korábbi tagjai, a Bíróság korábbi tagjai vagy olyan korábbi tisztviselők közül kell kiválasztani, akik a Bizottság kivételével valamelyik uniós intézményben legalább főigazgatói posztot töltöttek be. Az elnököt személyes tulajdonságai és szakmai képességei, jogi és pénzügyi kérdésekben szerzett széles körű tapasztalata, valamint bizonyított szaktudása, függetlensége és feddhetetlensége alapján kell kiválasztani. A megbízatás öt évre szól és nem megújítható. Az elnököt az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 5. cikke értelmében különleges tanácsadóként kell kinevezni. A testület valamennyi ülését a testület elnöke vezeti. Az elnök és az elnökhelyettes a feladatai ellátása során függetlenül jár el. Az elnök tekintetében nem állhat fenn összeférhetetlenség az elnökként végzett feladatai és bármely más hivatali feladata között.

(4)A testület eljárási szabályzatát a Bizottság fogadja el.

(5)A testület biztosítja a 131. cikk (1) bekezdésében említett, érintett személy vagy szervezet azon jogát, hogy a testület ajánlásainak elfogadását megelőzően észrevételeket nyújtson be a 132. cikk (2) bekezdésében említett tényekre vagy megállapításokra, illetve az előzetes jogi minősítésre vonatkozóan. Az észrevételek benyújtására vonatkozó lehetőség kivételesen elhalasztható, amennyiben vizsgálat vagy nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn, mégpedig mindaddig, amíg ez a jogos érdek meg nem szűnik.

(6)A testület kizárásra és/vagy pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó ajánlásának adott esetben a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)a 132. cikk (2) bekezdésében említett tények vagy megállapítások és azok előzetes jogi minősítése;

b)annak értékelése, hogy szükség van-e pénzügyi szankció kiszabására, és adott esetben annak összege;

c)annak értékelése, hogy szükség van-e a 131. cikk (1) bekezdésében említett, érintett személy vagy szervezet kizárására, és ha igen, a kizárás javasolt időtartama;

d)annak értékelése, hogy szükség van-e a kizárt és/vagy pénzügyi szankcióval sújtott, a 131. cikk (1) bekezdésében említett, érintett személyre vagy szervezetre vonatkozó információk közzétételére;

e)a 131. cikk (1) bekezdésében említett, érintett személy vagy szervezet által hozott esetleges korrekciós intézkedések értékelése.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a testület által ajánlottnál szigorúbb határozatot szándékozik hozni, biztosítja, hogy a határozathozatal során megfelelően tiszteletben tartsák a meghallgatáshoz való jogot és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy dönt, hogy eltér a testület ajánlásától, ezt a döntését meg kell indokolnia a testület felé.

(7)A testületnek a kizárás időtartama alatt felül kell vizsgálnia az ajánlását, ha a 132. cikk (8) bekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezt kéri, illetve azokban az esetekben, amikor a 132. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően egy kizáró okot megállapító jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat nem határozza meg a kizárás időtartamát, az ítéletről vagy határozatról való értesítést követően.

(8)A testületnek az ajánlás felülvizsgálatáról haladéktalanul értesítenie kell a kérelmet benyújtó engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amelynek ezt követően felül kell vizsgálnia a határozatát.

(9)Az Európai Unió Bírósága korlátlan hatáskörrel rendelkezik azon határozatok felülvizsgálatát illetően, amelyekkel az engedélyezésre jogosult tisztviselő kizár egy, a 131. cikk (1) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet, és/vagy címzettre pénzügyi szankciókat szab ki; e hatáskör keretében semmissé nyilváníthatja a kizárást, csökkentheti vagy növelheti a kizárás időtartamát és/vagy semmissé nyilváníthatja, csökkentheti vagy növelheti a kiszabott pénzügyi szankciókat. Az 58/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó, amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő a testület ajánlására hozza meg kizárásra vagy pénzügyi szankciókra vonatkozó határozatát.

140. cikk
A Közös Kutatóközpontra vonatkozó kivételek

A 131–139. cikk nem alkalmazandó a Közös Kutatóközpontra.

3. szakasz
INFORMATIKAI RENDSZEREK ÉS E-KORMÁNYZAT

141. cikk
A műveletek elektronikus irányítása

(1)Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek vagy dokumentumcsere kezelésére számítógépes rendszereken keresztül kerül sor, úgy a dokumentumokat az aláíró kellő hitelesítését biztosító számítógépes vagy elektronikus eljárással is alá lehet írni. Az ilyen számítógépes rendszereknek tartalmazniuk kell a rendszer teljes és naprakész leírását, amely meghatározza valamennyi adatmező tartalmát, bemutatja minden egyes egyedi művelet kezelésének módját, és részletesen ismerteti, hogyan biztosítja a rendszer minden egyes művelet esetében a hiánytalan ellenőrzési nyomvonalat.

(2)Az érintett intézmények és tagállamok előzetes megállapodására is figyelemmel, a közöttük történő dokumentumtovábbítás elektronikus úton is történhet.

142. cikk
Elektronikus kormányzat

(1)Az intézmények, a végrehajtó ügynökségek és a 69. és 70. cikkben említett szervek egységes szabványokat állapítanak meg és alkalmaznak a résztvevőkkel elektronikus úton folytatott információcsere vonatkozásában. A lehető legnagyobb mértékben egységes szabványokat dolgoznak ki és alkalmaznak az odaítélési eljárások során benyújtott adatok benyújtására, tárolására és feldolgozására, és ebből a célból egységes „elektronikus adatcsereközpontot” alakítanak ki a résztvevők számára.

(2)Megosztott végrehajtás esetén a tagállamok és a Bizottság közötti valamennyi hivatalos információcserét az ágazatspecifikus szabályokban leírtak szerint kell lebonyolítani. Ezek a szabályok biztosítják a költségvetés irányítása során összegyűjtött vagy egyéb módon kapott és továbbított adatok átjárhatóságát.

143. cikk
Elektronikus információcsere-rendszerek

(1)A címzettekkel folytatott bármely kommunikáció – a jogi kötelezettségvállalások megkötését és azok módosításait is ideértve – történhet elektronikus információcsere-rendszereken keresztül.

(2)Az elektronikus információcsere-rendszerekre az alábbi követelmények vonatkoznak:

a)kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek férhetnek hozzá a rendszerhez és a rajta keresztül továbbított dokumentumokhoz;

b)kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek írhatnak alá elektronikusan vagy továbbíthatnak dokumentumot a rendszeren keresztül;

c)a jogosultsággal rendelkező személyeket meghatározott módokon azonosítani kell a rendszeren keresztül;

d)pontosan meg kell határozni az elektronikus tranzakciók napját és időpontját;

e)a dokumentumok sértetlenségét meg kell őrizni;

f)a dokumentumok rendelkezésre állását biztosítani kell;

g)adott esetben a dokumentumok titkosságát meg kell őrizni;

h)a személyes adatok védelmét a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően biztosítani kell.

(3)Az ilyen rendszeren keresztül továbbított vagy beérkezett adatok esetében jogszerűen vélelmezhető az adatok sértetlensége és az adattovábbítás vagy -megérkezés a rendszer által jelzett időpontjának és napjának pontossága.

Az ilyen rendszer által elküldött dokumentum vagy az a dokumentum, amelyről az ilyen rendszer értesítést küld a papírformátumú dokumentummal egyenértékűnek tekintendő, jogi eljárásban bizonyítékként alkalmazható, eredetinek minősül, hitelessége és sértetlensége pedig jogszerűen vélelmezhető, amennyiben a dokumentum nem tartalmaz a dokumentum automatikus módosítására alkalmas dinamikus elemeket.

A (2) bekezdés b) pontjában említett elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású.

144. cikk
A pályázati dokumentumok benyújtása

(1)A pályázati dokumentumok benyújtására vonatkozó rendelkezéseket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell meghatároznia, aki kiválaszthatja a benyújtás kizárólagos módját.

A kiválasztott kommunikációs eszközöknek biztosítaniuk kell a valódi versenyt és a következő feltételek teljesülését:

a)valamennyi benyújtott dokumentum tartalmazza az annak értékeléséhez szükséges valamennyi információt;

b)az adatok sértetlensége megmarad;

c)a benyújtott pályázati dokumentumok titkosságát megőrzik;

d)a személyes adatokat a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően védik.

(2)A Bizottság megfelelő eszközökkel és a 142. cikk (1) bekezdésének alkalmazásával biztosítja, hogy a résztvevők a pályázati dokumentumokat és az igazoló dokumentumokat elektronikus formátumban is benyújthassák. A kommunikáció és az információcsere támogatására alkalmazott elektronikus kommunikációs rendszereknek megkülönböztetéstől menteseknek, széles körben elérhetőknek és átjárhatónak kell lenniük a széles körben használt információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékekkel, és nem korlátozhatják a résztvevők odaítélési eljárásban való részvételi lehetőségét.

(3)A pályázati dokumentumok elektronikus fogadására szolgáló berendezéseknek műszaki eszközök és megfelelő eljárások útján biztosítaniuk kell a következőket:

a)a résztvevő kiléte bizonyossággal hitelesíthető;

b)a pályázati dokumentumok benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható;

c)csak az arra jogosult személyek férhetnek hozzá az e követelményeknek megfelelően továbbított adatokhoz, illetve állapíthatják vagy változtathatják meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját;

d)az odaítélési eljárás különböző szakaszai folyamán csak az arra jogosult személyek férnek hozzá a benyújtott adatok összességéhez, és adnak hozzáférést ezekhez az adatokhoz az eljárás szükségletei szerint;

e)észszerű módon biztosítható az a)–e) pontban megállapított feltételek megsértésére irányuló kísérletek felderíthetősége.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a 169. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatár alatti szerződések esetében.

(4)Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő engedélyezi a pályázati dokumentumok elektronikus úton történő benyújtását, úgy az ilyen rendszerben benyújtott elektronikus dokumentumok eredeti dokumentumoknak tekintendők.

(5)Amennyiben a benyújtás levél formájában történik, a résztvevők a következő módok egyikén nyújthatják be a pályázati dokumentumokat:

a)postai úton vagy futárszolgálattal, amely esetben a postai bélyegző vagy a feladóvevényen szereplő időpont szolgál igazolásul;

b)az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő helyiségeiben történő kézbesítéssel, amelyet a résztvevő személyesen vagy megbízottja útján végezhet, amely esetben az átvételi elismervény szolgál igazolásul.

(6)A pályázati dokumentumok benyújtásával a résztvevő elfogadja, hogy az eljárás eredményéről elektronikus úton kap értesítést.

(7)Az (1)–(6) bekezdés nem alkalmazandó a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyekre és szervezetekre.

3. FEJEZET
A KÖZVETLEN VÉGREHAJTÁSRA ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

145. cikk
Értékelőbizottság

(1)A pályázati dokumentumokat értékelőbizottság értékeli.

(2)Az értékelőbizottság tagjait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nevezi ki.

Az értékelőbizottság legalább három személyből áll.

(3)A vissza nem térítendő támogatások elnyerésére irányuló pályázatokat és az ajánlatokat értékelő bizottság legalább három személyből áll, akik a 67., 69. és 70. cikkében említett intézmény vagy szerv legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselői, és akik közül legalább egy nem függ az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőtől. A képviseletekre és az Unión kívüli helyi szervekre, valamint a 67., 69. és 70. cikkben említett szervekre, különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó az a követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony. Ilyen helyi szervnek minősül például az Unió harmadik országbeli küldöttsége, irodája vagy kirendeltsége.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése alapján külső szakértők is segíthetik a bizottságot.

Amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik, külső szakértők is lehetnek a bizottság tagjai.

(4)A pénzdíjas versenypályázatra benyújtott pályázatokat értékelő bizottság tagjai a (3) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy külső szakértők lehetnek.

(5)Az értékelőbizottság tagjai és a külső szakértők megfelelnek az 59. cikkben meghatározott követelményeknek.

146. cikk
A pályázati dokumentumok pontosítása és helyesbítése

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő helyesbítheti a nyilvánvaló elírásokat a pályázati dokumentumokban, amennyiben a résztvevő megerősítette a tervezett helyesbítést.

Amennyiben a résztvevő elmulasztja a bizonyítékok benyújtását, vagy nem tesz nyilatkozatokat, az értékelőbizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – a megfelelően indokolt esetek kivételével – felkéri a résztvevőt a hiányzó információk rendelkezésre bocsátására vagy az igazoló dokumentumok pontosítására.

Az ilyen információkiegészítés, pontosítás vagy megerősítés nem változtathatja meg lényegesen a pályázati dokumentumokat.

147. cikk
Garanciák

(1)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján és amennyiben arányosnak ítéli – az alacsony értékű szerződések és a kis értékű vissza nem térítendő támogatások kivételével – garancia nyújtására kötelezheti a következőket:

a)a szerződő feleket vagy a kedvezményezetteket az előfinanszírozási kifizetéshez kapcsolódó pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében („előfinanszírozási garancia”);

b)a szerződő feleket a lényeges szerződéses kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatások esetén („teljesítési garancia”);

c)a szerződő feleket a szerződés teljes körű teljesítésének biztosítása a szerződéses kötelezettség fennállása alatt („visszatartási garancia”).

A Közös Kutatóközpont mentesül a garancianyújtásra vonatkozó kötelezettség alól.

Előfinanszírozási garancia előírása helyett a vissza nem térítendő támogatások esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elrendelheti a kifizetések részletekre való bontását.

(2)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határoz arról, hogy a garanciát euróban vagy a szerződés vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás pénznemében kell denominálni.

(3)A garanciát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által elfogadott bank vagy felhatalmazással rendelkező pénzügyi intézmény nyújthatja.

A szerződő fél vagy a kedvezményezett kérésére és amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadja:

a)a (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett garancia harmadik személy által nyújtott, egyetemleges felelősségen alapuló kezességgel is helyettesíthető;

b)a (1) bekezdés a) pontjában említett garancia ugyanazon vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban részt vevő kedvezményezettek által nyújtott visszavonhatatlan és feltétlen készfizető kezességgel is helyettesíthető.

(4)A garancianyújtással a bank, a pénzügyi intézmény vagy a harmadik személy visszavonhatatlan biztosítékot nyújt vagy készfizető kezességet vállal a szerződő fél vagy kedvezményezett kötelezettségeiért.

(5)Amennyiben a szerződés vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás végrehajtása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy a garantőr az alkalmazandó nemzeti jog értelmében már nem jogosult garancia nyújtására, úgy kötelezi a szerződő felet vagy a kedvezményezettet arra, hogy váltsa fel az ilyen garantőr által nyújtott garanciát.

148. cikk
Előfinanszírozási garancia

(1)A garancia összege nem haladhatja meg az előfinanszírozás összegét.

(2)A garancia felszabadítására akkor kerül sor, amikor az előfinanszírozás összegét levonják a szerződő fél vagy a kedvezményezett javára a szerződés vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás feltételeinek megfelelően teljesített időközi kifizetésekből vagy egyenlegkifizetésekből.

VI. CÍM
Közvetett végrehajtás

149. cikk
Közvetett végrehajtás

(1)A 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat vagy költségvetési garanciát végrehajtó szervezeteket és személyeket átlátható és a tevékenység jellegével igazolható módon kell kiválasztani, amely nem vezethet összeférhetetlenséghez. A 61. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., v. és vii. alpontjában említett szervezetek esetében a kiválasztás során emellett megfelelő módon figyelembe kell venni működési és pénzügyi kapacitásaikat.

Amennyiben a szervezet vagy személy kilétét alap-jogiaktus határozza meg, a 33. cikk szerinti pénzügyi kimutatás az adott szervezet vagy személy kiválasztásának indokolását is tartalmazza.

Olyan hálózati végrehajtás esetén, amely legalább egy szerv kijelölését igényli érintett tagállamonként, illetve országonként, a szervet az érintett tagállam vagy ország jelöli ki az alap-jogiaktussal összhangban. Minden más esetben a Bizottság jelöli ki az ilyen szerveket, egyetértésben az érintett tagállamokkal, illetve országokkal.

(2)Az 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat vagy költségvetési garanciát végrehajtó szervezetek és személyek tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét, és biztosítják az uniós műveletek láthatóságát. Amennyiben a Bizottság a 126. cikknek megfelelően pénzügyi partnerségi megállapodásokat hoz létre, ezeket az elveket e megállapodásokban részletezni kell.

(3)A hozzájárulási, finanszírozási vagy garanciamegállapodások aláírása előtt a Bizottság a források a 61. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelő, a Bizottság által történő végrehajtásával egyenértékű szinten biztosítja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Ennek érdekében értékeli az uniós forrásokat végrehajtó szervezetek vagy személyek által alkalmazott rendszereket és eljárásokat, amennyiben azokra támaszkodni kíván a fellépés végrehajtása során, vagy megfelelő felügyeleti intézkedések alkalmaz.

(4)Az arányosság elvének megfelelően és megfelelő figyelemmel a fellépés jellegére és a vonatkozó pénzügyi kockázatokra, a Bizottság értékeli, hogy a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyek és szervezetek:

a)a nemzetközileg bevált módszereken alapuló és különösen a szabálytalanságok és a csalások megelőzését, feltárását és korrekcióját lehetővé tevő, eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre és működtetnek;

b)pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaznak;

c)a szóban forgó szervezettől vagy személytől funkcionálisan független ellenőrző szolgálat által, nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint elvégzett, független külső ellenőrzésnek vetik alá magukat;

d)megfelelő szabályokat és eljárásokat alkalmaznak a harmadik országok finanszírozása terén, ideértve a megfelelő felülvizsgálati eljárásokat, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó szabályokat és a finanszírozáshoz való hozzáférésből történő kizárásra vonatkozó szabályokat;

e)közzéteszik a címzettekre vonatkozó megfelelő információkat;

f)biztosítják a személyes adatok 5. cikkben említettekkel egyenértékű védelmét.

Ezenfelül a szervezetekkel vagy személyekkel egyetértésben a Bizottság a szervezetek vagy személyek egyéb szabályait és eljárásait, például a szervezetek igazgatási költségelszámolási gyakorlatát is értékelheti. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozhat arról, hogy támaszkodni fog az adott szabályokra és eljárásokra.

Az e követelményeknek megfelelően értékelt szervezetek vagy személyek indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságok a szervezet vagy személy által alkalmazott szabályokra, rendszerekre vagy eljárásokra vonatkozó mindazon jelentős változásokról, amelyek a Bizottság által elvégzett értékelés megbízhatóságát érinthetik.

(5)Amennyiben e szervezetek vagy személyek csak részben felelnek meg a (4) bekezdésben említett követelményeknek, a Bizottság az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító, megfelelő felügyeleti intézkedéseket alkalmaz. Ezeket az intézkedéseket a vonatkozó megállapodások határozzák meg.

(6)Nincs szükség előzetes értékelésre:

a)a 69. és 70. cikkben említett szervek esetében, valamint a 61. cikk (1) bekezdése c) pontjának viii. alpontjában említett személyek esetében, amennyiben ezek a Bizottság előzetes hozzájárulásával pénzügyi szabályozást fogadtak el;

b)harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek esetében, amennyiben továbbra is a Bizottság viseli az Unió pénzügyi érdekeinek kellő védelmét biztosító pénzügyi irányítási felelősséget; vagy

c)a Bizottság által specifikusan előírt eljárások esetében, ideértve a Bizottság saját eljárásait és az alap-jogiaktusban előírt eljárásokat is.

(7)Amennyiben a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett szervezetek vagy személyek által alkalmazott rendszereket vagy eljárásokat megfelelőnek értékelték, e címnek megfelelően végrehajthatók az e szervezeteknek vagy személyeknek előirányzott uniós hozzájárulások. Amennyiben az említett szervezetek vagy személyek pályázati felhívásban vesznek rész, a VIII. címnek megfelelően be kell tartaniuk a pályázati felhívás szabályait. Ilyen esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás helyett hozzájárulási megállapodás vagy finanszírozási megállapodás aláírásáról határozhat.

150. cikk
Végrehajtás

(1)Az uniós forrásokat vagy költségvetési garanciát végrehajtó szervezetek és személyek a Bizottság rendelkezésére bocsátják a következőket:

a)az uniós források vagy költségvetési garancia végrehajtására és a 121. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett feltételek vagy eredmények teljesítésére vonatkozó jelentés;

b)amennyiben a hozzájárulás költségeket fedez, a felmerült költségekre vonatkozó elszámolások;

c)az a) és adott esetben a b) pontban említett információkra vonatkozó vezetői nyilatkozat, amely megerősíti, hogy:

i.az említett információ teljes körű, pontos és benyújtása megfelelő;

ii.az uniós hozzájárulást az eredetileg tervezett célra fordították a hozzájárulási megállapodásokban, finanszírozási megállapodásokban vagy garanciamegállapodásokban és adott esetben az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerint;

iii.a bevezetett kontrollrendszerek szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét;

d)a végleges ellenőrzési jelentések és a kontrollok összefoglalója, beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését, valamint a megtett vagy megtenni tervezett korrekciós intézkedéseket.

A vonatkozó pénzügyi év vége előtt befejeződő fellépések esetében az e fellépésekre vonatkozó végleges jelentés helyettesítheti a c) pontban említett vezetői nyilatkozatot, amennyiben azt a vonatkozó pénzügyi évet követő év február 15-e előtt benyújtják.

Az első albekezdésben említett dokumentumokhoz mellékelni kell egy független ellenőrző szerv nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint kiadott véleményét. A vélemény tartalmazza, hogy a kontrollrendszerek megfelelően és költséghatékonyan működnek-e, valamint hogy a mögöttes tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek-e. A vélemény tartalmazza azt is, hogy az ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e az első albekezdés c) pontja szerinti vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat. Ilyen vélemény hiányában, az engedélyezésre jogosult tisztviselő egyéb, független eszközök révén gondoskodhat egyenértékű bizonyosságról.

Az első albekezdésben említett dokumentumokat legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-ig kell benyújtani a Bizottságnak. A harmadik albekezdésben említett véleményt legkésőbb március 15-ig kell benyújtani a Bizottságnak.

Az e bekezdésben meghatározott kötelezettségek nem érintik az EBB csoporttal, a nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal megkötött megállapodásokat. A vezetői nyilatkozat tekintetében az ilyen megállapodásoknak legalább arra kötelezniük kell ezeket a szervezeteket és országokat, hogy évente nyilatkozatot nyújtsanak be a Bizottság számára, amelyben kijelentik, hogy az érintett pénzügyi évben az Unió által biztosított hozzájárulásokat a 149. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelmények és az ilyen megállapodásokban foglalt kötelezettségek szerint használták fel és számolták el. Ez a nyilatkozat beépíthető a végleges jelentésbe, amennyiben a végrehajtott fellépés 18 hónapnál nem hosszabb.

(2)Az uniós forrásokat vagy költségvetési garanciát végrehajtó szervezetek és személyek:

a)megfelelnek az idevágó normáknak, valamint a pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus, az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelemmel kapcsolatos, alkalmazandó jogszabályoknak;

b)nem használnak vagy alkalmaznak adókikerülést célzó konstrukciókat és különösen agresszív adótervezést, vagy az uniós jogban vagy a Bizottság közleményeiben, ajánlásaiban vagy egyéb hivatalos útmutatóiban meghatározott helyes adóigazgatási követelményeknek nem megfelelő gyakorlatokat.

c)nem telepednek le olyan joghatóságban, és a pénzügyi eszközök és költségvetési garanciák végrehajtása vonatkozásában nem tartanak fenn üzleti kapcsolatot olyan joghatóságban letelepedett szervezettel, amely nem működik együtt az Unióval az adózással kapcsolatos átláthatóságra és információcserére vonatkozó nemzetközileg elfogadott standardok alkalmazása terén.

(3)A Bizottság ellenőrzi, hogy az uniós forrásokat vagy a költségvetési garanciát a vonatkozó megállapodásokban meghatározott feltételeknek megfelelően használták-e fel. Amennyiben a szervezet vagy személy költségeit a 121. cikk b)–d) pontjának megfelelően egyszerűsített költségelszámolási opció alapján térítik meg, a 175. cikk 1)–4) pontja és a 176–178. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók. Amennyiben az Unió forrásokat vagy a költségvetési garanciát a vonatkozó megállapodásokban meghatározott kötelezettségeket megszegve használták fel, a 127. cikk alkalmazandó.

(4)Amennyiben többdonoros fellépések esetén az uniós hozzájárulás költségtérítés, a (3) bekezdésben említett eljárás annak ellenőrzését jelenti, hogy a Bizottság által az érintett fellépésre kifizetettnek megfelelő összeget a szervezet a vonatkozó vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban, hozzájárulási megállapodásban vagy finanszírozási megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően használta fel.

(5)A hozzájárulási megállapodásban, a finanszírozási megállapodásban vagy a garanciamegállapodásban egyértelműen meg kell határozni az uniós forrásokat végrehajtó szervezet felelősségét és kötelezettségeit, ideértve a 124. cikkben említett kötelezettségeket is, továbbá a hozzájárulás kifizetésének feltételeit és adott esetben a lehetőség szerint teljesítményalapon biztosított javadalmazás kifizetésének feltételeit. Az említett megállapodásoknak tartalmazniuk kell emellett a feladatok teljesítéséről szóló, a Bizottságnak benyújtandó jelentésekre vonatkozó szabályokat, a tervezett eredményeket és a teljesítmény mérésére szolgáló mutatókat, továbbá az uniós forrásokat végrehajtó szervezetek azon kötelezettségét, hogy a Bizottságot késedelem nélkül értesítsék a feltárt csalásokról és szabálytalanságokról, valamint az ezekkel kapcsolatos követő intézkedésekről.

(6)Valamennyi hozzájárulási megállapodást, finanszírozási megállapodást és garanciamegállapodást az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani ezek kérésére.

(7)A 150. cikk az esetleges eseti hozzájárulási megállapodások kivételével nem alkalmazandó azon szervezeteknek nyújtott uniós hozzájárulás esetében, amelyekre a 69. és a 70. cikk alapján külön mentesítési eljárás vonatkozik.

151. cikk
Közvetett végrehajtás nemzetközi szervezetekkel

(1)Nemzetközi szervezetek a kormányközi megállapodásokkal létrehozott nemzetközi közjogi szervezetek és az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított intézmények. Ezeket a megállapodásokat a 149. cikk (3) bekezdésében említett, a Bizottság által végzett értékelés részeként el kell juttatni a Bizottsághoz.

(2)A következő szervezetek nemzetközi szervezetnek minősülnek:

a)a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága;

b)a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége.

(3)A Bizottság kellően indokolt határozatot fogadhat el egy nonprofit szervezet nemzetközi szervezetnek való minősítéséről, feltéve, hogy a nonprofit szervezet megfelel az alábbi feltételeknek:

a)önálló jogi személyiséggel és autonóm irányítási szervekkel rendelkezik;

b)általános nemzetközi érdekű egyedi feladatok végrehajtására hozták létre;

c)legalább hat tagállam tagja a nonprofit szervezetnek;

d)megfelelő pénzügyi garanciákat nyújt;

e)állandó struktúra alapján és olyan rendszerekkel, szabályokkal és eljárásokkal összhangban működik, amelyeket a 149. cikke (3) bekezdésének megfelelően értékelni lehet.

(4)Amennyiben nemzetközi szervezet közvetett végrehajtás alapján hajt végre forrásokat, a velük megkötött ellenőrzési megállapodások alkalmazandók.

152. cikk
Közvetett végrehajtás harmadik országokkal

(1)A Bizottság a 61. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említettnek megfelelően végrehajthatja a költségvetést harmadik országgal partnerségben, a harmadik országban történő uniós beavatkozást bemutató és a fellépés minden egyes részéhez végrehajtási módszert megállapító finanszírozási megállapodás aláírásán keresztül.

(2)A fellépés azon része tekintetében, amelyet közvetve a harmadik ország vagy az általa kijelölt szervek hajtanak végre, a finanszírozási megállapodásban a 150. cikk (4) bekezdésében említett elemeken túl egyértelműen meg kell határozni a harmadik ország és a Bizottság szerepét és feladatait a források végrehajtása során. A finanszírozási megállapodásban emellett meg kell határozni a harmadik ország által az uniós források végrehajtása során alkalmazott szabályokat és eljárásokat

153. cikk
Támogatásötvözési műveletek

(1)A támogatásötvözési műveletek támogatásötvözési keretek vagy platformok keretében finanszírozott műveletek.

(2)Finanszírozási eszközök támogatásötvözési kereten keresztül történő végrehajtása esetén a X. cikk alkalmazandó.

(3)Finanszírozási eszközök támogatásötvözési kereten keresztül történő végrehajtása esetén a 202. cikk (1) bekezdésének h) pontjában előírt kötelezettség akkor tekintendő teljesítettnek, ha az előzetes értékelésre a vonatkozó támogatásötvözési keret létrehozása előtt kerül sor.

(4)A 241. cikk szerinti éves jelentéseket a támogatásötvözési keret szintjén, a kerethez sorolt valamennyi pénzügyi eszköz figyelembevételével kell összeállítani.

VII. CÍM
KÖZBESZERZÉS ÉS KONCESSZIÓK

1. FEJEZET
Közös rendelkezések

154. cikk
A közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó elvek és hatály

(1)Minden, egészében vagy részben a költségvetés által finanszírozott közbeszerzési szerződésnek tiszteletben kell tartania az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét.

(2)Minden szerződést a lehető legszélesebb körben kell pályáztatni, kivéve a 158. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett eljárás alkalmazásakor.

A szerződés tervezett értéke nem határozható meg az alkalmazandó szabályok megkerülésének céljával, és a szerződés nem is bontható részekre e célból.

Az ajánlatkérő szervnek adott esetben külön részekre kell bontania a szerződést, kellő figyelemmel a széles körű verseny biztosítására.

(3)Az ajánlatkérő szervek nem alkalmazhatják a keretszerződéseket nem megfelelően vagy oly módon, amelynek célja vagy tényleges hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

(4)A Közös Kutatóközpont kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokon kívüli előirányzatokból is részesülhet finanszírozásban az egészében vagy részben a költségvetésből finanszírozott közbeszerzési eljárásokban való részvétele tekintetében.

(5)Az e rendeletben meghatározott közbeszerzési szabályok az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elve kivételével nem alkalmazandók a Közös Kutatóközpont harmadik felek nevében végzett tevékenységére.

155. cikk
Közbeszerzésre vonatkozó melléklet és felhatalmazás gyakorlása

A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat e rendelet melléklete tartalmazza. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 261. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítása érdekében.

156. cikk
Vegyes szerződések és közös közbeszerzési szójegyzék

(1)A két vagy több típusú közbeszerzést (építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás), illetve koncessziót (építési vagy szolgáltatási) vagy közbeszerzést és koncessziót egyaránt magában foglaló vegyes szerződést azon feltételek szerint kell odaítélni, amelyek a kérdéses szerződés fő tárgyának megfelelő közbeszerzéstípusra alkalmazandók.

(2)Árubeszerzésből és szolgáltatásnyújtásból álló vegyes szerződések esetében a fő tárgyat az egyes árubeszerzések és szolgáltatások értékének összehasonlítása alapján kell meghatározni.

Az egy típusú közbeszerzést (építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás) és koncessziót (építési vagy szolgáltatási) magában foglaló vegyes szerződést a közbeszerzési szerződésre alkalmazandó rendelkezések szerint kell odaítélni.

(3)E cím nem alkalmazandó az EBB-vel vagy az EBA-val megkötött, technikai segítségnyújtásra irányuló szerződésekre.

(4)A közbeszerzéssel összefüggésben a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 46 meghatározott „közös közbeszerzési szójegyzéket” kell használni.

157. cikk
Közzétételi intézkedések

(1)Az ajánlatkérő szerv köteles a 169. cikk (1) bekezdésében vagy a 172. cikkben említett értékhatárt elérő vagy túllépő valamennyi eljárásra vonatkozóan közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában az alábbiakat:

a)az eljárást megindító hirdetményt, kivéve a 158. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett eljárás esetében;

b)a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót, az eljárás eredményére vonatkozóan.

(2)A 169. cikk (1) bekezdésében vagy a 172. cikkben említett értékhatár alatti eljárásokat megfelelő módon kell meghirdetni.

(3)Az eljárás eredményére vonatkozó egyes információk közzétételétől el lehet tekinteni, amennyiben ez akadályozná a bűnüldözést vagy egyéb módon közérdeket sértene, sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatja a tisztességes versenyt közöttük.

158. cikk
Közbeszerzési eljárások

(1)A koncessziós szerződések vagy közbeszerzési szerződések – beleértve a keretszerződéseket is – megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások a következő formák egyikét ölthetik:

a)nyílt eljárás;

b)meghívásos eljárás, dinamikus beszerzési rendszerben is;

c)tervpályázat;

d)tárgyalásos eljárás, beleértve a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást;

e)versenypárbeszéd;

f)tárgyalásos versenyeljárás;

g)innovációs partnerség;

h)a részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárás.

(2)Nyílt eljárás esetében bármely érdekelt gazdasági szereplő tehet ajánlatot.

(3)Meghívásos eljárás, versenypárbeszéd, tárgyalásos eljárás és innovációs partnerség esetében bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételt az ajánlatkérő szerv által előírt információ benyújtásával. Az ajánlatkérő szervnek mindazon részvételre jelentkezőket fel kell kérnie ajánlat benyújtására, akik vagy amelyek megfelelnek a kiválasztási szempontoknak, és akik vagy amelyek az ajánlat benyújtása tekintetében nincsenek a 132. és 137. cikkben meghatározott helyzetekben.

Az első albekezdés ellenére, az ajánlatkérő szerv objektív és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontok alapján korlátozhatja az eljárásban való részvételre felkérendő jelentkezők számát, és ezeket a szempontokat az eljárást megindító hirdetményben vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban ismertetnie kell. A felkért jelentkezők létszámának elegendőnek kell lennie a valódi verseny biztosításához.

(4)Az ajánlatkérő szervnek minden tárgyalást magában foglaló eljárásban tárgyalnia kell az ajánlattevőkkel az eredeti és bármely azt követő ajánlatukról vagy azok részeiről – a végleges ajánlat kivételével – az ajánlatok tartalmának javítása érdekében. A közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményekről és szempontokról nem lehet tárgyalni.

Az ajánlatkérő szerv az eredeti ajánlat alapján, tárgyalás nélkül is lebonyolíthatja az eljárást, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban fenntartotta magának ezt a lehetőséget.

(5)Az ajánlatkérő szerv az alábbiak szerint alkalmazhatja az eljárásokat:

a)a nyílt vagy a meghívásos eljárást bármilyen beszerzés céljára;

b)a részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárást a 169. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár alatti szerződések esetében, jövőbeli meghívásos ajánlattételi felhívásokhoz kapcsolódóan ajánlat benyújtására felkérendő részvételre jelentkezők előválogatására, vagy pedig részvételi jelentkezések vagy ajánlatok benyújtására felkérendő értékesítők listájának összeállítására;

c)a tervpályázatot olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzésére, amelyet versenyeztetés után egy bírálóbizottság választ ki;

d)az innovációs partnerséget egy innovatív termék, szolgáltatás vagy innovatív építési beruházás kifejlesztésére, majd ezt követően a létrejött áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások megvásárlására;

e)a tárgyalásos versenyeljárást vagy a versenypárbeszédet koncessziós szerződésekre, a 2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében említett szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, olyan esetekben, amikor egy nyílt vagy meghívásos eljárás keretében az eredeti eljárás lezárásáig kizárólag szabálytalan vagy érvénytelen ajánlatok érkeztek be, valamint olyan esetekben, amikor ezt az e rendelet mellékletében részletesen meghatározott konkrét körülmények indokolják, amelyek többek között a szerződés tárgyának jellegéhez vagy összetettségéhez vagy az adott szerződéstípushoz kapcsolódnak;

f)a tárgyalásos eljárást a 169. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár alatti szerződések esetében, illetve a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kizárólag a 2014/24/EU irányelv hatályán kívül eső konkrét beszerzéstípusok esetében vagy az e rendelet mellékletében világosan meghatározott rendkívüli körülmények fennállása esetén.

(6)A dinamikus beszerzési rendszernek a teljes időtartama alatt nyitva kell állnia minden olyan gazdasági szereplő előtt, aki vagy amely megfelel a kiválasztási szempontoknak.

A dinamikus beszerzési rendszerben történő közbeszerzésre az ajánlatkérő szervnek a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmaznia.

159. cikk
Intézményközi közbeszerzés és közös közbeszerzés

(1)Amennyiben a szerződésben vagy a keretszerződésben két vagy több intézmény, végrehajtó ügynökség vagy a 69. és a 70. cikkben említett szerv érdekelt, és amennyiben hatékonyságnövelésre van lehetőség, az érintett ajánlatkérő szervek intézményközi alapon, az egyik ajánlatkérő szerv vezetésével bonyolíthatják le az eljárást, és kezelhetik a későbbi szerződést vagy keretszerződést.

Az intézményközi eljárásokban az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának titkári hivatala is részt vehetnek.

A keretszerződés feltételei csak a közbeszerzési dokumentumokban e célból azonosított ajánlatkérő szervek és a keretszerződésben részes gazdasági szereplők között alkalmazhatók.

(2)Amennyiben egy szerződésre vagy keretszerződésre egy intézmény és egy vagy több tagállami ajánlatkérő szerv közös fellépésének végrehajtásához van szükség, az intézmény és az ajánlatkérő szervek közösen bonyolíthatják le a közbeszerzési eljárást.

Közös közbeszerzést EFTA-államokkal és az Unió tagjelölt országaival is lehet folytatni, amennyiben ezt a lehetőséget két- vagy többoldalú megállapodás kifejezetten előírja.

Közös közbeszerzési eljárás esetén az intézményekre vonatkozó eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni.

Amennyiben a szerződés teljes tervezett értékéből egy tagállami ajánlatkérő szervhez tartozó vagy általa kezelt rész legalább 50 %, vagy más, megfelelően indokolt esetekben az intézmény dönthet úgy, hogy a tagállami ajánlatkérő szervre vonatkozó eljárási szabályok legyenek alkalmazandók a közös közbeszerzésre, feltéve hogy e szabályok egyenértékűnek tekinthetők az intézményre vonatkozó szabályokkal.

A közös közbeszerzésben érintett intézménynek, valamint a tagállamok, az EFTA-államok vagy uniós tagjelölt országok ajánlatkérő szervének meg kell állapodnia különösen a részvételi jelentkezések és az ajánlatok értékelésének, továbbá a szerződés odaítélésének gyakorlati részletszabályairól, valamint a szerződésre irányadó jogról és a vitás ügyekben illetékes bíróságról.

160. cikk
A közbeszerzési eljárás előkészítése

(1)A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő szerv előzetes piaci konzultációt folytathat annak érdekében, hogy előkészítse az eljárást.

(2)Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban oly módon kell meghatároznia a közbeszerzés tárgyát, hogy ismerteti az igényeit és a kivitelezendő építési beruházások, illetve a beszerzendő áruk vagy szolgáltatások kívánt jellemzőit, és meghatározza az alkalmazandó kizárási kritériumokat, illetve kiválasztási és odaítélési szempontokat. Az ajánlatkérő szervnek meg kell jelölnie továbbá, hogy mely elemek jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket valamennyi ajánlattevőnek teljesítenie kell. A minimumkövetelmények között elő kell írni az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, kollektív szerződésekben vagy a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt, alkalmazandó szociális, környezetvédelmi és munkajogi követelményeknek, illetve a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt alkalmazandó szociális és környezetvédelmi nemzetközi egyezményeknek való megfelelést.

161. cikk
A szerződések odaítélése

(1)A szerződések odaítélése az odaítélési szempontok alapján történik, feltéve, hogy az ajánlatkérő szerv ellenőrizte a következőket:

a)az ajánlat megfelel a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményeknek;

b)a részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt nem zárták ki a 132. cikk értelmében vagy nem utasították el a 137. cikk értelmében;

c)a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő megfelel a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott kiválasztási szempontoknak, és esetében nem áll fenn olyan érdekellentét, amely negatívan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

(2)Az ajánlatkérő szervnek a kiválasztási szempontok szerint kell értékelnie a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő kapacitását. A kiválasztási szempontok csak a szakmai tevékenység végzéséhez szükséges jogképességre és szabályozási képességre, a gazdasági és pénzügyi kapacitásra, valamint technikai és szakmai alkalmasságra vonatkozhatnak. A Közös Kutatóközpontról feltételezni kell, hogy teljesíti a pénzügyi kapacitásra vonatkozó követelményeket.

(3)Az ajánlatkérő szervnek az odaítélési szempontok szerint kell értékelnie az ajánlatot.

(4)Az ajánlatkérő szervnek a szerződések odaítélése során a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kell kiválasztania, ehhez pedig a következő három odaítélési módszer egyikét kell alkalmaznia: legalacsonyabb ár, legalacsonyabb költség vagy legjobb ár-érték arány.

A legalacsonyabb költségre összpontosító módszer esetében az ajánlatkérő szervnek költséghatékonysági számítást kell végeznie, az életciklusköltség-elemzést is beleértve.

A legjobb ár-érték arányra összpontosító módszer esetében az ajánlatkérő szervnek az árat vagy a költséget, valamint a szerződés tárgyára vonatkozó egyéb minőségi kritériumokat kell figyelembe vennie.

162. cikk
Benyújtás, elektronikus kommunikáció és értékelés

(1)Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozóan határidőt állapít meg a melléklet 24. pontjának megfelelően és figyelembe véve a beszerzés összetettségét, elegendő időt hagyva a gazdasági szereplőknek az ajánlatok elkészítéséhez.

(2)Az ajánlatkérő szerv – amennyiben célszerűnek és arányosnak tartja – biztosíték benyújtását írhatja elő az ajánlattevőknek, ezzel biztosítva, hogy az ajánlatokat a szerződés aláírása előtt nem vonják vissza. Az előírt biztosíték a szerződés teljes becsült értékének 1–2 %-a lehet.

(3)Az ajánlatkérő szervnek az összes részvételi jelentkezést és ajánlatot fel kell bontania. El kell azonban utasítania:

a)felbontás nélkül azokat a részvételi jelentkezéseket és ajánlatokat, amelyek a beérkezési határidő után érkeztek;

b)tartalmuk vizsgálata nélkül a már felbontva kézhez vett ajánlatokat.

(4)Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott szempontok alapján a felbontási szakaszban a (3) bekezdésben foglaltak szerint el nem utasított összes részvételi jelentkezést vagy ajánlatot értékelnie kell annak céljából, hogy szerződést ítéljen oda vagy elektronikus árlejtést tartson.

(5)Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a következő esetekben eltekinthet az értékelőbizottság a 145. cikk (2) bekezdése szerinti kinevezésétől:

a)a szerződés értéke nem éri el a 169. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárt;

b)a melléklet 11.1. pontjának c), e), f) i., f) iii. és h) alpontjában meghatározott esetekben, kockázatelemzés alapján;

c)keretszerződésen belül verseny újbóli megnyitásakor, kockázatelemzés alapján;

d)a külső tevékenységek területén végrehajtott, 20 000 EUR-t meg nem haladó értékű eljárások esetében.

(6)El kell utasítani azokat a részvételi jelentkezéseket vagy ajánlatokat, amelyek nem tesznek eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott valamennyi minimumkövetelménynek.

163. cikk
Kapcsolattartás a közbeszerzési eljárás alatt

(1)Az ajánlatkérő szerv a részvételi jelentkezések vagy az ajánlatok beérkezésének határideje előtt kiegészítő információkat közölhet a közbeszerzési dokumentumokról, ha azokban hibát vagy kihagyást talál, vagy ha ezt a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők kérik. Ezen információkat minden részvételre jelentkezővel vagy ajánlattevővel közölni kell.

(2)A részvételi jelentkezések vagy az ajánlatok beérkezésének határideje után, kapcsolatfelvétel esetében mindenkor, és azokban a 146. cikkben említett, kellően indokolt esetekben is, amikor a kapcsolatfelvételre nem került sor, jegyzőkönyvet kell készíteni és a közbeszerzési dossziéban megőrizni.

164. cikk
A szerződés odaítéléséről szóló határozat, valamint a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők tájékoztatása

(1)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a közbeszerzési dokumentumokban megállapított kiválasztási és odaítélési szempontokkal összhangban határozatot hoz arról, hogy kivel kell szerződést kötni.

(2)Az ajánlatkérő szerv minden olyan részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, akinek vagy amelynek a részvételi jelentkezését, illetve ajánlatát elutasították, tájékoztat az elutasítás indokairól, valamint a 169. cikk (2) bekezdésében említett várakozási időszak időtartamáról.

Újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében az ajánlatkérő szervnek tájékoztatnia kell az ajánlattevőket az értékelés eredményéről.

(3)Az ajánlatkérő szervnek minden egyes olyan ajánlattevő számára, aki vagy amely nincs valamely kizárást indokoló helyzetben, akit vagy amelyet nem utasítottak el a 137. cikknek megfelelően, és akinek vagy amelynek az ajánlata megfelel a közbeszerzési dokumentumoknak, tájékoztatást kell nyújtania a következők bármelyikéről, amennyiben az ezt írásban kéri:

a)a szerződést elnyerő ajánlattevő, illetve keretszerződés esetében ajánlattevők neve, és – kivéve az újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében – a nyertes ajánlat jellemzői és viszonylagos előnyei, a fizetett ár vagy adott esetben a szerződés értéke;

b)az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalás és párbeszéd előrehaladása.

Az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy eltekint egyes információk közlésétől, amennyiben az akadályozná a bűnüldözést, közérdeket sértene, sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatja a tisztességes versenyt közöttük.

165. cikk
A közbeszerzési eljárástól való elállás

Az ajánlatkérő szerv a szerződés aláírása előtt elállhat a közbeszerzési eljárástól anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők jogot formálhatnának bármifajta kártérítésre.

A határozatot meg kell indokolni, és a lehető leghamarabb a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők tudomására kell hozni.

166. cikk
A szerződés teljesítése és módosítása

(1)A szerződés teljesítése nem kezdődhet meg a szerződés aláírása előtt.

(2)Az ajánlatkérő szerv közbeszerzési eljárás nélkül kizárólag a (3) bekezdésben foglalt esetekben módosíthatja a szerződést vagy a keretszerződést, és csak akkor, ha a módosítás nem változtatja meg a szerződés vagy a keretszerződés tárgyát.

(3)A szerződések, a keretszerződések, illetve a keretszerződések alapján odaítélt egyedi szerződések a következő esetekben módosíthatók új közbeszerzési eljárás nélkül:

a)ha az eredeti szerződő félnek olyan további építési beruházásokat, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat kell végrehajtania, amelyek nem szerepeltek az eredeti közbeszerzésben, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

i.i. a szerződő fél a meglévő berendezések, szolgáltatások vagy felszerelések tekintetében fennálló helyettesíthetőségi vagy átjárhatósági követelményekkel összefüggő műszaki okok miatt nem változhat;

ii.a szerződő fél változása az ajánlatkérő szerv számára a költségek jelentős megnövekedését eredményezné;

iii.semmilyen áremelkedés – beleértve az egymást követő módosítások nettó együttes értékét – nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;

b)ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

i.i. a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv nem láthatott előre;

ii.semmilyen áremelkedés nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;

c)ha a módosítás értéke nem éri el a következő értékhatárokat:

i.a külső tevékenységek esetében a 169. cikk (1) bekezdésében és e rendelet mellékletének 38. pontjában említett, a módosítás idején alkalmazandó értékhatárok;

ii.szolgáltatásnyújtásra és árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések, valamint építési vagy szolgáltatási koncessziós szerződések esetében az eredeti szerződés értékének 10 %-a, illetve építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében az eredeti szerződés értékének 15 %-a;

d)ha az eredeti közbeszerzési eljárás minimumkövetelményei nem módosulnak. Ebben az esetben minden ezt követő értékmódosításnak összhangban kell lennie az ezen albekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel, kivéve abban az esetben, ha az ilyen értékmódosítás a közbeszerzési dokumentumok vagy a szerződéses rendelkezések szigorú alkalmazásának a következménye.

Az eredeti szerződés értékénél nem vehetők figyelembe az ármódosítások.

Az e bekezdés első albekezdésének c) pontja szerinti esetben az egymást követő módosítások nettó együttes értéke nem haladhat meg semmilyen, az említett pontban említett értékhatárt.

Az ajánlatkérő szervnek alkalmaznia kell a 157. cikkben foglalt utólagos közzétételi intézkedéseket.

167. cikk
Jólteljesítési garanciák és visszatartási garanciák

(1)A jólteljesítési garancia összege nem haladhatja meg a szerződés teljes értékének 10 %-át.

Az ajánlatkérő szerv az építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatásnyújtás végleges elfogadását követően, a 114. cikk (1) bekezdésének megfelelő, a szerződésben meghatározott időtartamon belül felszabadítja a teljesítési garancia teljes összegét. Az építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatásnyújtás ideiglenes elfogadása esetén a teljesítési garancia részben vagy teljes összegben felszabadítható.

(2)A visszatartási garancia összege, amely nem haladhatja meg a szerződés teljes értékének 10 %-át, levonható a mindenkori időközi kifizetésekből vagy az egyenlegkifizetésből.

A visszatartási garancia nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az ajánlatkérő szerv jólteljesítési garanciát kért, és azt még nem szabadította fel.

(3)Az ajánlatkérő szerv jóváhagyásával a szerződő fél kérheti a visszatartási garancia 147. cikkben említett garanciával való felváltását.

(4)Az ajánlatkérő szerv a szerződéses jótállási időszak lejártát követően, a 114. cikk (1) bekezdésének megfelelő, a szerződésben meghatározott időtartamon belül felszabadítja a visszatartási garanciát.

2. FEJEZET
Az intézmények által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

168. cikk
Az ajánlatkérő szerv

(1)Az intézmények, valamint a 69. és a 70. cikk értelmében vett végrehajtó ügynökségek és szervek ajánlatkérő szervnek minősülnek a saját felelősségükre kötött szerződések esetében, kivéve abban az esetben, ha központi beszerző szervtől vásárolnak. Nem tekinthetők ajánlatkérő szervnek a szóban forgó intézmények szervezeti egységei, amikor szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást kötnek egymással.

A szóban forgó intézmények az 58. cikknek megfelelően átruházzák az ajánlatkérő szerv feladatainak ellátásához szükséges hatáskört.

(2)Az egyes intézményeken belül a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő feladata annak felmérése, hogy elérték-e a 169. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárokat.

169. cikk
Alkalmazandó értékhatárok és várakozási időszak

(1)A közbeszerzési szerződések és koncessziós szerződések odaítélése során az ajánlatkérő szervnek az e rendelet 158. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárás kiválasztásakor tiszteletben kell tartania a 2014/24/EU irányelv 4. cikkének a) és b) pontjában foglalt értékhatárokat. Ezek az értékhatárok határozzák meg az e rendelet 157. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt közzétételi intézkedéseket.

(2)A mellékletben meghatározott kivételekre és feltételekre is figyelemmel az ajánlatkérő az (1) bekezdésben említett értékhatárokat meghaladó értékű szerződések esetében a sikeres ajánlattevővel csak a várakozási időszak lejárta után írhatja alá a szerződést vagy keretszerződést.

(3)Elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazása esetén a várakozási időszak 10 nap, egyéb eszközök alkalmazása esetében 15 nap.

170. cikk
A közbeszerzéshez való hozzáférés szabályai

(1)A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel áll nyitva minden, a Szerződések hatálya alá tartozó természetes és jogi személy előtt, és minden olyan harmadik országban letelepedett természetes és jogi személy előtt, amely ország külön megállapodással rendelkezik az Unióval a közbeszerzés területén, az abban a megállapodásban megállapított feltételek mellett. A közbeszerzési eljárás nemzetközi szervezetek előtt is nyitva áll.

(2)A 154. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában a JRC tagállamban bejegyzett jogi személynek tekintendő.

171. cikk
A Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési szabályai

Amennyiben a közbeszerzésről szóló, a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött többoldalú megállapodás alkalmazandó, úgy a közbeszerzési eljárás nyitva áll az azon államokban letelepedett gazdasági szereplők előtt is, amelyek megerősítették az említett megállapodást, mégpedig az abban megállapított feltételek mellett.

3. FEJEZET
A külső tevékenység esetében alkalmazandó közbeszerzési rendelkezések

172. cikk
Közbeszerzés külső tevékenység esetében

(1)Az e fejezet hatályába tartozó szerződésekre a VII. cím 1. fejezetében foglalt általános közbeszerzési rendelkezések alkalmazandók, figyelemmel a mellékletben meghatározott, a külső szerződések odaítélésére vonatkozó különös rendelkezésekre is. A 168–171. cikk nem alkalmazandó az e fejezet hatályába tartozó közbeszerzésre.

A 157. cikk és a 158. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja csak a következő értékhatároktól alkalmazandó:

a)szolgáltatásra és árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében 300 000 EUR;

b)építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében 5 000 000 EUR.

(2)Ez a fejezet a következőkre alkalmazandó:

a)olyan közbeszerzés, ahol a Bizottság nem saját felelősségére ítél oda szerződést;

b)a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti szervezetek vagy személyek általi közbeszerzés, amennyiben a 149. cikkben említett hozzájárulási vagy finanszírozási megállapodás úgy rendelkezik.

(3)A közbeszerzési eljárásokról a 152. cikkben említett finanszírozási megállapodásokban kell rendelkezni.

(4)E fejezet nem alkalmazandó az ágazatspecifikus alap-jogiaktusok keretében hozott azon tevékenységekre, amelyek humanitárius válságkezelési segélyhez, polgári védelmi műveletekhez és humanitárius segítségnyújtási műveletekhez kapcsolódnak.

173. cikk
A közbeszerzéshez való hozzáférés szabályai

(1)A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel nyitva áll minden, a Szerződések hatálya alá tartozó személy előtt, és – az érintett együttműködési ágazatot szabályozó alap-jogiaktusok különös rendelkezéseivel összhangban – minden más természetes és jogi személy előtt. A közbeszerzési eljárás nemzetközi szervezetek előtt is nyitva áll.

(2)Az 56. cikk (2) bekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megfelelően megindokolt, kivételes körülmények alapján megengedhető, hogy az e cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő, harmadik országbeli állampolgárok is pályázhassanak a szerződésekre.

(3)Amennyiben az áruk vagy szolgáltatások beszerzése piacának kiszélesítésére vonatkozó olyan megállapodást kell alkalmazni, amelynek az Unió szerződő fele, úgy a költségvetés által finanszírozott szerződésekre irányuló közbeszerzési eljárások az (1) és a (2) bekezdésben említetteken kívül nyitva állnak más, harmadik országokban letelepedett természetes és jogi személyek előtt is, az említett megállapodásban megállapított feltételekkel.

VIII. CÍM
VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

1. FEJEZET
A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és fajtái

174. cikk
A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és formái

(1)Ez a cím a közvetlen végrehajtás keretében odaítélt vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó.

(2)A vissza nem térítendő támogatások a költségvetésből nem visszterhesen juttatott közvetlen pénzügyi hozzájárulások, a következők bármelyikének finanszírozására:

a)valamely uniós szakpolitikai célkitűzés elérésének segítésére szánt tevékenység („vissza nem térítendő tevékenységi támogatás”);

b)uniós szakpolitika részét képező vagy azt támogató célkitűzés érdekében tevékenykedő szerv működése („vissza nem térítendő működési támogatások”).

Működési támogatás esetén a vissza nem térítendő támogatás a szerv munkaprogramjához nyújtott pénzügyi hozzájárulás formáját ölti.

(3)A vissza nem térítendő támogatások a 121. cikk (1) bekezdésében említett formákat ölthetik. Ha a vissza nem térítendő támogatás a 121. cikk 1) bekezdésének e) pontjában említett formát ölti, akkor az e címben a költségek elszámolhatóságával és ellenőrzésével kapcsolatban megállapított rendelkezések nem alkalmazandók.

(4)Az intézmények tájékoztatási tevékenységekre is nyújthatnak vissza nem térítendő támogatást, amennyiben ezt az említett tevékenységek jellege indokolja.

(5)A JRC a kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokon kívüli előirányzatokból is részesülhet finanszírozásban, ha az egészben vagy részben a költségvetésből finanszírozott, vissza nem térítendő támogatás odaítélésére irányuló eljárásokban vesz részt. Ilyen esetekben nem alkalmazandó sem a 189. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontja, sem a pénzügyi kapacitás vonatkozásában a 191. cikk (4) bekezdése.

175. cikk
Egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás

(1)Ez a cikk a 121. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás formáját öltő vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó.

(2)Amennyiben lehetséges és megfelelő, úgy az egyösszegű átalányokat, egységköltségeket vagy átalányfinanszírozást oly módon kell meghatározni, amely lehetővé teszi, hogy kifizetésükre a konkrét végeredmények megvalósítása után kerüljön sor.

(3)Ha az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, akkor az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás használatát – az adott intézményben előre meghatározott eljárásnak megfelelően eljárva – az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő engedélyezi.

(4)Az engedélynek legalább a következőket tartalmaznia kell:

a)az ilyen finanszírozási formák megfelelőségének indokolása, tekintettel a támogatott tevékenységek vagy munkaprogramok jellegére, valamint a szabálytalanságok és csalások kockázatára és a kontroll költségére;

b)az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás által fedezett költségek vagy költségkategóriák azonosítása az alkalmazandó uniós szabályok szerint el nem számolható költségek kizárásával;

c)az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás meghatározására szolgáló módszerek. E módszereknek a következők valamelyikén kell alapulniuk:

i.statisztikai módszerek, hasonló objektív eszközök vagy szakértői vélemény; vagy

ii.kedvezményezettenkénti megközelítés, a kedvezményezett tanúsított vagy ellenőrizhető korábbi adataira vagy szokásos költségelszámolási gyakorlataira való hivatkozással;

d)ha lehetséges, a kifizetést kiváltó alapvető feltételek, ideértve adott esetben a végeredmények megvalósítását;

e)a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartását és a társfinanszírozás elvének észszerű teljesülését biztosító feltételek leírása;

f)ha az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás alapját nem a végeredmény képezi, akkor annak indoklása, hogy a végeredmény-alapú megközelítés miért nem lehetséges vagy megfelelő.

(5)Az engedély a program vagy programok időtartama alatt érvényes, hacsak az engedélyező határozat másként nem rendelkezik.

Az engedély az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás konkrét finanszírozási programon túlmenő alkalmazására is kiterjedhet, ha a tevékenységek vagy a kiadások jellege általános megközelítést tesz lehetővé. Az engedélyező határozatot a következők fogadhatják el:

a)az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők, ha az összes érintett tevékenység a felelősségi területükhöz tartozik;

b)a Bizottság, ha ez a tevékenységek vagy a kiadások jellege miatt, vagy az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők számát tekintve indokolt.

(6)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – legfeljebb a tevékenység teljes, közvetlen elszámolható költségének 7 %-áig – engedélyezheti vagy előírhatja a kedvezményezett közvetett költségeinek átalányfinanszírozását. Magasabb mértékű átalányfinanszírozás indokolással ellátott bizottsági határozattal engedélyezhető.

(7)A fizetésben nem részesülő kkv-tulajdonosok és egyéb természetes személyek az (1)–(6) bekezdésnek megfelelően meghatározott egységköltségek alapján benyújthatják a tevékenység vagy munkaprogram keretében általuk elvégzett munkával kapcsolatban felmerült elszámolható személyi költségeket.

(8)A kedvezményezettek az (1)–(6) bekezdésnek megfelelően meghatározott egységköltségek alapján benyújthatják a tevékenység vagy munkaprogram keretében önkéntesek által elvégzett munkával kapcsolatban felmerült személyi költségeket.

176. cikk
Globális egyösszegű átalányok

(1)Egy egyösszegű átalány fedezheti egy tevékenység vagy munkaprogram összes elszámolható költségét („globális egyösszegű átalány”).

(2)A globális egyösszegű átalány összege meghatározható a becsült költségvetés alapján. A költségvetésnek meg kell felelnie a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvének. Az ezen elveknek való megfelelést előzetesen, a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat értékelésekor ellenőrizni kell.

(3)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a globális egyösszegű átalány engedélyezésekor a 175. cikknek megfelelően jár el.

177. cikk
A kedvezményezettekre vonatkozó vizsgálatok és kontrollok az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás tekintetében

(1)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő legkésőbb az egyenleg kifizetése előtt megvizsgálja az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás kifizetését kiváltó feltételek teljesülését, ideértve szükséges esetben a végeredmények megvalósítását is. Az említett feltételek teljesülése emellett utólagos kontrollok tárgyát is képezheti.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a vissza nem térítendő támogatás csökkentésére vonatkozó, 127. cikk (4) bekezdésében foglalt jogát nem sértve, az egyösszegű átalányoknak, egységköltségeknek vagy átalányfinanszírozásnak az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a Bizottság által a 175. cikk alapján, az engedélyezett módszer alkalmazásával előzetesen meghatározott összegét az utólagos kontrollok során nem lehet vitatni. Ha az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás meghatározására a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai alapján kerül sor, akkor a 179. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2)Az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás kifizetését kiváltó feltételek nem írhatják elő a kedvezményezett ténylegesen felmerült költségeinek bejelentését.

(3)A vissza nem térítendő támogatás egyösszegű átalányon, egységköltségeken vagy átalányfinanszírozáson alapuló kifizetése nem sértheti a kedvezményezett jog szerinti nyilvántartásaihoz a 178. és a 124. cikkben említett célokból történő hozzáférés jogát.

178. cikk
Az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás rendszeres értékelése

Az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás meghatározására szolgáló módszert, a mögöttes adatokat és az eredményül kapott összegeket rendszeresen értékelni kell, és adott esetben a 175. cikknek megfelelően ki kell igazítani.

179. cikk
A kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai

(1)A kedvezményezett által alkalmazott szokásos költségelszámolási gyakorlatok használatának engedélyezésekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetesen vagy megfelelő utólagos kontrollstratégia alkalmazásával értékelheti, hogy ezek a gyakorlatok megfelelnek-e a 175. cikk (4) bekezdésében megállapított feltételeknek.

(2)Ha előzetesen kerül megállapításra, hogy a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai megfelelnek a 175. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, akkor az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás e gyakorlatok alkalmazásával meghatározott összegét utólagos kontrollok során nem lehet vitatni. Ez a rendelkezés nem sérti az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a vissza nem térítendő támogatás csökkentésére vonatkozó, 127. cikk (4) bekezdésében foglalt jogát.

(3)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő akkor határozhat úgy, hogy a kedvezményezett által alkalmazott szokásos költségelszámolási gyakorlatok megfelelnek a 175. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, ha azokat a nemzeti hatóságok elfogadják hasonló finanszírozási rendszerekben.

180. cikk
Elszámolható költségek

(1)A vissza nem térítendő támogatások nem haladhatják meg az abszolút értékben kifejezett felső korlátot, amelyet lehetőleg a becsült elszámolható költségek alapján kell megállapítani. Az alap-jogiaktus sérelme nélkül, a vissza nem térítendő támogatásokat a becsült elszámolható költségek százalékos arányaként is ki lehet fejezni.

Amennyiben a vissza nem térítendő támogatást a tevékenység sajátosságai miatt csak abszolút értékben lehet kifejezni, úgy az elszámolható költségek ellenőrzését a 150. cikk (3) bekezdésének megfelelően kell elvégezni.

(2)Az alap-jogiaktusban meghatározott maximális társfinanszírozási arány sérelme nélkül,

a)a vissza nem térítendő támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségeket;

b)ha a becsült elszámolható költségek a 175. cikk (8) bekezdése szerinti önkéntes munka költségeit is tartalmazzák, akkor a támogatás nem haladhatja meg az önkéntes munka költségei nélkül számított becsült elszámolható költségeket.

(3)Az elszámolható költségek a vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjének azon ténylegesen felmerült költségei, amelyek megfelelnek az összes következő kritériumnak:

a)a tevékenység vagy munkaprogram időtartama alatt merültek fel, a végleges jelentésekhez és az ellenőrzési igazolásokhoz kapcsolódó költségek kivételével;

b)szerepelnek a tevékenység vagy munkaprogram becsült átfogó költségvetésében;

c)szükségesek a vissza nem térítendő támogatás tárgyát képező tevékenység vagy munkaprogram végrehajtásához;

d)azonosíthatók és ellenőrizhetők, azaz szerepelnek a kedvezményezett számviteli nyilvántartásaiban, és a kedvezményezett székhelye szerinti ország alkalmazandó számviteli standardjaival, valamint a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlataival összhangban kerültek meghatározásra;

e)megfelelnek az alkalmazandó adójogszabályoknak és társadalombiztosítási jogszabályoknak;

f)észszerűk, indokoltak és eleget tesznek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, különösen a gazdaságosság és hatékonyság tekintetében.

(4)A pályázati felhívásoknak meg kell határozniuk azokat a költségkategóriákat, amelyek az uniós finanszírozás tekintetében elszámolhatónak minősülnek.

Ha az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, akkor a (3) bekezdést kiegészítve a következő költségkategóriák elszámolhatónak minősülnek, amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azokat a pályázati felhívásban elszámolhatónak nyilvánította:

a)a vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettje által benyújtott előfinanszírozási garanciához kapcsolódó költségek, amennyiben e garanciát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 147. cikk (1) bekezdése alapján megköveteli;

b)a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolásokkal és az operatív ellenőrzési jelentésekkel kapcsolatos kiadások, amennyiben ezen igazolásokat vagy jelentéseket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megköveteli;

c)a héa, amennyiben az a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem igényelhető vissza, és ha azt a 2006/112/EK tanácsi irányelv 47 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti, adóalanynak nem minősülő személytől eltérő kedvezményezett fizeti meg;

A héa akkor nem igényelhető vissza, ha a nemzeti jog szerint a következő tevékenységek valamelyikéhez kötődik:

i.adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységek;

ii.a héa hatályán kívül eső tevékenységek;

iii.az i. és a ii. alpontban említett tevékenységek közül azok, amelyek tekintetében a héa nem vonható le, de a 2006/112/EK irányelvben nem szereplő – akár nemzeti héajogszabályok által létrehozott –speciális visszatérítési rendszer vagy kompenzációs alap útján visszatérítik.

A 2006/112/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos héát úgy kell tekinteni, mint amelyet az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti, adóalanynak nem minősülő személytől eltérő kedvezményezett fizetett meg, függetlenül attól, hogy az érintett tagállamban a szóban forgó tevékenységek hatóságként eljáró közjogi szervek által végzett tevékenységnek minősülnek-e.

d)értékcsökkenési költségek, amennyiben a kedvezményezettnél ténylegesen felmerültek;

e)a nemzeti közigazgatások személyzetének bérköltségei oly mértékben, amennyiben azon tevékenységekkel kapcsolatosak, amelyeket a vonatkozó hatóság az érintett projekt megvalósítása nélkül nem végezne el.

(5)A 181. cikkben említett, kedvezményezetthez kapcsolódó szervezetek felmerült költségei elfogadhatók elszámolhatónak, kivéve, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azokat a pályázati felhívásban el nem számolhatónak nyilvánította. Ez esetben a következő együttes feltételek alkalmazandók:

a)a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza az érintett szervezeteket;

b)az érintett szervezetek megfelelnek a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás szerinti, a költségek elszámolhatósága, valamint a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal és a Számvevőszék által gyakorolt vizsgálati és ellenőrzési jog tekintetében a kedvezményezettre alkalmazandó szabályoknak.

181. cikk
Kapcsolódó szervezetek és egyedüli kedvezményezett

(1)E cím alkalmazásában a következő szervezetek minősülnek a kedvezményezetthez kapcsolódó szervezeteknek:

a)az (2) bekezdésnek megfelelően a kedvezményezettet alkotó szervezetek;

b)a részvételi feltételeknek megfelelő szervezetek, amelyek a 132. cikk (1) bekezdésében és a 137. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek egyikébe sem tartoznak, és amelyek olyan kapcsolatban – különösen jogi vagy tőkekapcsolatban – állnak a kedvezményezettel, amely nem az adott tevékenységre korlátozódik, és nem kizárólag az adott tevékenység végrehajtása céljából jött létre.

Az V. cím 2. fejezetének 2. szakasza a kapcsolódó szervezetekre is alkalmazandó.

(2)Amennyiben több szervezet is megfelel a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó feltételeknek, és ezek együttesen egy szervezetet alkotnak, úgy ez a szervezet egyedüli kedvezményezettnek tekinthető, többek között abban az esetben is, ha kifejezetten a vissza nem térítendő támogatás által finanszírozandó tevékenység végrehajtására hozzák létre.

2. FEJEZET
Alapelvek

182. cikk
A vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó általános elvek

A vissza nem térítendő támogatásokra a következő elvek alkalmazandók:

a)egyenlő bánásmód;

b)átláthatóság;

c)társfinanszírozás;

d)a támogatáshalmozás és a kettős finanszírozás tilalma;

e)a visszamenőleges hatály tilalma.

183. cikk
Átláthatóság

(1)Vissza nem térítendő támogatásokat – a 188. cikkben említett eseteket kivéve – pályázati felhívás közzétételét követően lehet odaítélni.

(2)A pénzügyi év során odaítélt vissza nem térítendő támogatásokat a 36. cikk (1)–(4) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni.

(3)Az (1) és a (2) bekezdésben említett közzétételt követően a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács kérésére jelentést tesz a következőkről:

a)a pályázók száma az elmúlt évben;

b)a sikeres pályázatok száma és százalékos aránya pályázati felhívásonként;

c)az eljárás átlagos időtartama a pályázati felhívás lezárásának napjától a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséig;

d)azon vissza nem térítendő támogatások száma és összege, amelyeket az elmúlt évben a 36. cikk (4) bekezdésének megfelelően mentesítettek az utólagos közzétételi követelmény alól.

184. cikk
Társfinanszírozás

(1)Vissza nem térítendő támogatás csak társfinanszírozás mellett nyújtható. Ez azt jelenti, hogy a tevékenység vagy munkaprogram végrehajtásához szükséges források nem fedezhetők teljes mértékben a vissza nem térítendő támogatásból.

A társfinanszírozás a kedvezményezett saját forrásaiból, a tevékenység vagy munkaprogram által generált jövedelemből, illetve harmadik felek pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásából származhat.

(2)A harmadik felek által a 175. cikk (8) bekezdése szerinti önkéntes munka formájában nyújtott természetbeni hozzájárulásokat elszámolható költségként kell bemutatni a becsült költségvetésben. E költségeket a többi elszámolható költségtől elkülönítve kell bemutatni.

A harmadik felek egyéb természetbeni hozzájárulásait az elszámolható költségekhez nyújtott hozzájárulásoktól elkülönítve kell bemutatni a becsült költségvetésben. Közelítő értéküket fel kell tüntetni a becsült költségvetésben, és a későbbiekben nem szabad módosítani.

(3)Az (1) bekezdéstől eltérve egy külső tevékenység teljes egészében is finanszírozható a vissza nem térítendő támogatásból, ha ez annak végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges. A szerződés odaítéléséről szóló határozatban meg kell adni ennek indokait.

(4)Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó a kamattámogatásokra és a garanciadíj-támogatásokra.

185. cikk
A támogatáshalmozás és a kettős finanszírozás tilalmának elve

(1)A kedvezményezettnek egy adott tevékenység tekintetében csak egy vissza nem térítendő támogatás ítélhető oda a költségvetésből, kivéve, ha a vonatkozó alap-jogiaktus ettől eltérően rendelkezik.

A kedvezményezettnek pénzügyi évenként csak egy vissza nem térítendő működési támogatás ítélhető oda a költségvetésből.

Egy adott tevékenység több költségvetési sorból, különböző illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők részvételével közösen is finanszírozható.

(2)A pályázó haladéktalanul tájékoztatja az engedélyezésre jogosult tisztviselőt, ha az adott tevékenységhez vagy munkaprogramhoz több pályázat és több vissza nem térítendő támogatás kapcsolódik.

(3)A költségvetésből semmilyen körülmények között nem finanszírozható kétszer ugyanaz a költség.

(4)Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó az alábbiakra:

a)a természetes személyeknek fizetett tanulmányi, kutatási, képzési vagy oktatási támogatás;

b)a leginkább rászoruló természetes személyeknek, például munkanélkülieknek és menekülteknek fizetett közvetlen támogatás.

186. cikk
A visszamenőleges hatály tilalmának elve

(1)Amennyiben e cikk másként nem rendelkezik, úgy a vissza nem térítendő támogatásokat nem lehet visszamenőleges hatállyal odaítélni.

(2)Már megkezdett tevékenységre csak akkor ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy a tevékenységet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie.

Ilyen esetekben a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek nem számolhatók el, kivéve:

a)az alap-jogiaktusban meghatározott, kellően megindokolt kivételes esetekben, vagy

b)a 188. cikk a) vagy b) pontjában említett intézkedések sürgős szükségessége esetén, amikor igen fontos lenne az Unió korai szerepvállalása. Ezekben az esetekben a kedvezményezettnél a pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek a következő feltételek teljesülése esetén minősülnek elszámolhatónak az uniós finanszírozás tekintetében:

i.ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az eltérést megfelelően megindokolta;

ii.ha a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás szerint az elszámolhatóság kezdőnapja kifejezetten megelőzi a pályázat benyújtásának napját.

(3)Már befejezett tevékenységekre visszamenőlegesen nem nyújtható vissza nem térítendő támogatás.

(4)Vissza nem térítendő működési támogatások esetében a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetétől számított hat hónapon belül alá kell írni. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtását vagy a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetét megelőzően felmerült költségek nem elszámolhatók.

3. FEJEZET
A vissza nem térítendő támogatás odaítélésére irányuló eljárás és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás

187. cikk
A pályázati felhívások tartalma és közzététele

(1)A pályázati felhívások meghatározzák a következőket:

a)a célkitűzések;

b)a jogosultsági feltételek, a kizáró okok, a kiválasztási és az odaítélési szempontok, valamint a vonatkozó igazoló dokumentumok;

c)az uniós finanszírozásra vonatkozó rendelkezések, különösen a vissza nem térítendő támogatás formái;

d)a pályázatok benyújtására vonatkozó rendelkezések és a benyújtás végső napja;

e)az a tervezett nap, ameddig a pályázókat tájékoztatni kell a pályázatuk értékelési eredményéről, és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásának a tervezett napja.

(2)Az (1) bekezdés e) pontjában említett napokat a következő időszakok alapján kell meghatározni:

a)a pályázóknak a pályázatuk értékelési eredményéről való tájékoztatása céljából: a teljes pályázati anyagok benyújtásának végső napját követő legfeljebb hat hónap;

b)a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások pályázók általi aláírása céljából: a pályázók pályázatuk sikerességéről való tájékoztatásának napját követő legfeljebb három hónap.

Ezek az időszakok az alap-jogiaktus által a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 48 összhangban esetlegesen megkövetelt különleges eljárásoknak való megfelelés biztosításához szükséges idő figyelembevétele érdekében kiigazíthatók, és kivételes, kellően indokolt esetekben túlléphetők, különösen az összetett tevékenységek, a pályázatok nagy száma és a pályázóknak tulajdonítható késedelmek esetén.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő éves jelentésében beszámol arról, hogy átlagosan mennyi idő szükséges a pályázók tájékoztatásához és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásához. Amennyiben az első albekezdésben említett időszakokat túllépik, úgy a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő erre magyarázatot ad, és – ha a második albekezdés értelmében a késedelem nem kellően indokolt – korrekciós intézkedésekre tesz javaslatot.

(3)A pályázati felhívásokat közzé kell tenni az uniós intézmények honlapján, továbbá – amennyiben a lehetséges kedvezményezettek minél szélesebb körű tájékoztatása szükséges – az internetes közzététel mellett bármely más alkalmas úton, beleértve az Európai Unió Hivatalos Lapját is. A közzétételre a 108. cikkben említett finanszírozási határozat elfogadása után kerülhet sor, akár már a költségvetés végrehajtását megelőző évben is. A pályázati felhívások tartalmának bármely módosítását ugyanolyan feltételek mellett szintén közzé kell tenni.

188. cikk
A pályázati felhívások alóli kivételek

Vissza nem térítendő támogatás csak a következő esetekben ítélhető oda pályázati felhívás nélkül:

a)humanitárius segítségnyújtás, szükséghelyzeti támogatási műveletek, polgári védelmi műveletek vagy válságkezelési segítségnyújtás céljából;

b)egyéb rendkívüli és kellően indokolt szükséghelyzetekben;

c)jogilag vagy gyakorlatilag monopóliummal rendelkező szerveknek vagy a tagállamok által saját felelősségükre kijelölt szerveknek, amennyiben ezek a tagállamok jogilag vagy gyakorlatilag monopolhelyzetben vannak;

d)az 56. cikk értelmében vett alap-jogiaktusban vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjeként azonosított szerveknek, illetve a tagállamok által saját felelősségükre kijelölt szerveknek, amennyiben ezeket a tagállamokat az alap-jogiaktus vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjeként azonosítja;

e)kutatás és technológiafejlesztés esetében a 108. cikkben említett munkaprogramban meghatározott szerveknek, amennyiben az alap-jogiaktus kifejezetten rendelkezik erről a lehetőségről, és azzal a feltétellel, hogy a projekt nem tartozik pályázati felhívás hatálya alá;

f)ha a tevékenységek sajátosságai – azok szakmai hátterénél, nagyfokú szakosodásánál vagy közigazgatási hatáskörénél fogva – egy meghatározott szervtípus közreműködését teszik szükségessé, és azzal a feltétellel, hogy az érintett tevékenységek nem tartoznak pályázati felhívás hatálya alá. Ha az említett meghatározott szervtípus tagállam, akkor a vissza nem térítendő támogatást a tagállam által saját felelősségére, a tevékenység végrehajtása céljából kijelölt szervnek is oda lehet ítélni pályázati felhívás nélkül;

g)az EBB-nek vagy az Európai Beruházási Alapnak technikai segítségnyújtási tevékenységekre. Ilyen esetekben a 189. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontja nem alkalmazandó.

Az első albekezdés c)–f) pontjában említett eseteket az odaítélési határozatban kellően meg kell indokolni.

189. cikk
A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat tartalma

(1)A pályázatnak tartalmaznia kell a következőket:

a)a pályázó jogállására vonatkozó információk;

b)a pályázó nyilatkozata a 133. cikk (1) bekezdésével összefüggésben, továbbá a jogosultsági feltételeknek és a kiválasztási szempontoknak való megfelelésről;

c)a javasolt tevékenység vagy munkaprogram végrehajtásával összefüggésben a pályázó pénzügyi és működési kapacitásait bemutató információk, továbbá, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján úgy dönt, az ezen információkat megerősítő igazoló dokumentumok, például az utolsó lezárt pénzügyi év eredménykimutatása és mérlege.

Ilyen információk és igazoló dokumentumok nem kérhetők azon pályázóktól, amelyekre a pénzügyi vagy operatív kapacitás ellenőrzése a 191. cikk (5) bekezdésének megfelelően nem alkalmazandó. Emellett igazoló dokumentumok a kis értékű vissza nem térítendő támogatások esetében sem kérhetők;

d)750 000 EUR-t meghaladó vissza nem térítendő tevékenységi támogatásra vagy 100 000 EUR-t meghaladó vissza nem térítendő működési támogatásra vonatkozó pályázatok esetében a hiteles külső ellenőr által készített könyvvizsgálói jelentés, ha rendelkezésre áll, illetve mindig, ha a könyvvizsgálatot uniós vagy nemzeti jogszabály előírja. E jelentésnek hitelesítenie kell az utolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozó beszámolót. A pályázónak az egyéb esetekben olyan nyilatkozatot kell benyújtania, amelyben meghatalmazott képviselője aláírásával hitelesíti az utolsó rendelkezésre álló pénzügyi év beszámolóját.

Az első albekezdés csak azon kérelem esetében alkalmazandó, amelyet a kedvezményezett az adott pénzügyi évben először nyújt be az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek.

Ha a Bizottság több kedvezményezettel köt megállapodást, akkor az első albekezdésben meghatározott értékhatárok valamennyi kedvezményezettre alkalmazandók.

A 126. cikk (4) bekezdése szerinti partnerségek esetében az első albekezdésben említett, az utolsó két rendelkezésre álló pénzügyi évre vonatkozó könyvvizsgálói jelentésnek a pénzügyi keretpartnerségi megállapodás aláírása előtt kell elkészülnie.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelés alapján felmentheti az első albekezdésben említett kötelezettség alól az oktatási és a képzési intézményeket és – a több kedvezményezettel kötött megállapodások esetében – az egyetemleges felelősséget vállaló vagy a pénzügyi felelősséget egyáltalán nem vállaló kedvezményezetteket.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a közjogi intézményekre és a 151. cikkben említett nemzetközi szervezetekre.

e)a tevékenység vagy munkaprogram ismertetése és a becsült költségvetés, amelyben lehetőleg:

i.egyensúlyban vannak a bevételek és a kiadások, és

ii.szerepelnek a tevékenység vagy munkaprogram becsült elszámolható költségei.

Az i. alponttól eltérve a becsült költségvetés kellően indokolt esetekben a váratlan helyzetekre és a devizaárfolyamok esetleges változására elkülönített tartalékokat is magában foglalhat.

f)a tevékenység vagy annak egy része tekintetében vagy a pénzügyi évi működés céljából uniós finanszírozás útján kapott vagy igényelt összegek és forrásaik, valamint a tevékenység tekintetében kapott vagy igényelt egyéb finanszírozás.

(2)A pályázat részekre bontható; az egyes részeket a 193. cikk (2) bekezdése szerinti különböző szakaszokban lehet benyújtani.

190. cikk
A részvételi feltételek

(1)A részvételi feltételek meghatározzák a pályázati felhívásban való részvétel feltételeit.

(2)A pályázati felhívásokban való részvételre a következő pályázók jogosultak:

a)a jogi személyek;

b)a természetes személyek, amennyiben a tevékenység vagy a pályázó célkitűzésének jellege vagy jellemzői ezt szükségessé teszik;

c)az alkalmazandó nemzeti jog alapján jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amennyiben képviselőik a nevükben jogi kötelezettségeket vállalhatnak, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére a jogi személyek által felajánlottakkal egyenértékű garanciákat ajánlanak fel. A pályázónak különösen a jogi személyek által nyújtottakkal egyenértékű pénzügyi és működési kapacitással kell rendelkeznie. A pályázó képviselőjének bizonyítania kell az említett feltételek teljesülését.

(3)A pályázati felhívás a tevékenység célkitűzéseinek kellő figyelembevételével további részvételi feltételeket is megállapíthat, amelyeknek meg kell felelniük az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvének.

(4)A 174. cikk (4) bekezdésének és e cikknek az alkalmazásában a JRC tagállamban bejegyzett jogi személynek tekintendő.

191. cikk
Kiválasztási szempontok

(1)A kiválasztási szempontoknak lehetővé kell tenniük annak értékelését, hogy a pályázó képes-e a javasolt tevékenység vagy munkaprogram teljesítésére.

(2)A pályázónak elegendő stabil finanszírozási forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy az odaítélt vissza nem térítendő támogatás időszakában fenn tudja tartani tevékenységét, és részt tudjon venni annak finanszírozásában („pénzügyi kapacitás”).

(3)A pályázónak rendelkeznie kell a javasolt tevékenység vagy munkaprogram teljesítéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal és képesítésekkel, hacsak az alap-jogiaktus kifejezetten másként nem rendelkezik („működési kapacitás”).

(4)A pénzügyi és működési kapacitást különösen a 189. cikkben említett információk és igazoló dokumentumok elemzése alapján kell ellenőrizni.

Ha a pályázati felhívás nem kért igazoló dokumentumokat, és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kétségei vannak a pályázó pénzügyi vagy működési kapacitásával kapcsolatban, akkor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felkérheti a pályázót a megfelelő dokumentumok bemutatására.

Partnerségek esetében az ellenőrzést a 126. cikk (6) bekezdésének megfelelően kell elvégezni.

(5)A pénzügyi kapacitás ellenőrzése nem alkalmazandó a következők esetében:

a)az oktatási támogatásban részesülő természetes személyek;

b)a leginkább rászoruló és közvetlen támogatásban részesülő természetes személyek;

c)a közjogi intézmények;

d)a nemzetközi szervezetek;

e)a kamattámogatást vagy garanciadíj-támogatást kérő személyek vagy szervezetek, amennyiben e támogatások célja a kedvezményezett pénzügyi kapacitásának erősítése vagy jövedelem generálása.

(6)Közjogi intézmények vagy nemzetközi szervezetek esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján felmentést adhat a működési kapacitás ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség alól is.

192. cikk
Odaítélési szempontok

Az odaítélési szempontoknak lehetővé kell tenniük:

a)a benyújtott pályázatok minőségének a célkitűzések és prioritások alapján történő értékelését;

b)a vissza nem térítendő támogatás olyan tevékenységekre vagy munkaprogramokra történő odaítélését, amelyek maximalizálják az uniós finanszírozás átfogó eredményességét.

193. cikk
Értékelési eljárás

(1)A finanszírozásra alkalmas pályázatok meghatározása érdekében a pályázatokat az előre közzétett kiválasztási és odaítélési szempontok alapján értékelni kell.

(2)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben különböző eljárási szakaszokra osztja a folyamatot. A folyamatra vonatkozó szabályokat a pályázati felhívásban közzé kell tenni.

Az eljárás bármely szakaszában elutasított pályázókat a (7) bekezdésnek megfelelően értesíteni kell.

Azonos dokumentumokat és információkat az eljárás alatt csak egyszer lehet bekérni.

(3)A 145. cikkben említett értékelőbizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felkérheti a pályázót további információk rendelkezésre bocsátására, vagy a 146. cikknek megfelelően benyújtott igazoló dokumentumok pontosítására. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő módon nyilvántartja az eljárás során a pályázókkal történő kapcsolattartást.

(4)Az értékelőbizottság tagjai munkájuk befejeztével a megvizsgált pályázatokról jegyzőkönyvet készítenek és írnak alá, amely tartalmazza azok minőségi értékelését, és azonosítja a finanszírozásban részesíthető pályázatokat.

Amennyiben szükséges, a jegyzőkönyv rangsorolja is a megvizsgált pályázatokat, továbbá ajánlásokat tesz az odaítélendő maximális összeggel és a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat lehetséges, nem lényegi kiigazításaival kapcsolatban.

A jegyzőkönyvet jövőbeni hivatkozás céljából meg kell őrizni.

(5)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felkérheti a pályázókat, hogy az értékelőbizottság ajánlásai alapján igazítsák ki pályázatukat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő módon nyilvántartja az eljárás során a pályázókkal történő kapcsolattartást.

(6)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az értékelés alapján hozza meg határozatát, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)a határozat tárgya és teljes összege;

b)a sikeres pályázók neve, a tevékenységek megnevezése, az elfogadott összegek és a választás oka, beleértve azokat az eseteket is, ahol nem egyezik az értékelőbizottság véleményével;

c)az elutasított pályázók neve és az elutasítás oka.

(7)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő írásban tájékoztatja a pályázókat a pályázatukra vonatkozó döntésről. Amennyiben az igényelt vissza nem térítendő támogatást nem ítélik oda, úgy az érintett intézmény közli a pályázat elutasításának indokát. Az elutasított pályázókat a lehető leghamarabb, de mindenképpen a sikeres pályázók tájékoztatásától számított 15 naptári napon belül értesíteni kell pályázatuk értékelésének eredményéről.

(8)A 188. cikk szerinti vissza nem térítendő támogatások esetében a következők alkalmazandók:

a)e cikk (2) és (4) bekezdése és a 145. cikk nem kötelező;

b)az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az értékelő jelentés és az odaítélésről szóló határozat tartalmát aláírásával ellátott, egyetlen dokumentumba foglalhatja.

194. cikk
Vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás

(1)A vissza nem térítendő támogatásokról írásos megállapodást kell kötni.

(2)A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)a tevékenység vagy – vissza nem térítendő működési támogatás esetében – munkaprogram ismertetése a várt eredmények ismertetésével együtt;

b)az euróban kifejezett uniós finanszírozás maximális összege, a tevékenység vagy munkaprogram becsült költségvetése és a vissza nem térítendő támogatás formája;

c)a jelentéstételre és a kifizetésekre vonatkozó szabályok, valamint a 198. cikkben előírt közbeszerzési szabályok;

d)a 124. cikkben említett kötelezettségek kedvezményezett általi elfogadása;

e)az uniós pénzügyi támogatás láthatóságára vonatkozó rendelkezések, kivéve azon kellően indokolt eseteket, amikor a nyilvános megjelenés nem lehetséges vagy nem célszerű;

f)az alkalmazandó jog, amely az uniós jog, kiegészítve – amennyiben szükséges – a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban meghatározott nemzeti joggal. A nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokban eltérés engedélyezhető;

g)a jogviták tárgyalásában illetékes bíróság vagy választott bíróság.

(3)Az államnak nem minősülő szervezeteknek vagy személyeknek a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás végrehajtásából eredő pénzbeni kötelezettségei a 98. cikk (2) bekezdésének megfelelően végrehajthatók.

(4)A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás módosításának nem lehet célja vagy hatása olyan változás, amely megkérdőjelezné a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó határozatot, vagy ellentétes lenne a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvével.

4. FEJEZET
A vissza nem térítendő támogatások végrehajtása

195. cikk
A vissza nem térítendő támogatás összege és az ellenőrzési megállapítások kiterjesztése

(1)A vissza nem térítendő támogatás összege mindaddig nem válik véglegessé, amíg az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jóvá nem hagyta a végleges jelentéseket és – adott esetben – a beszámolókat, az érintett intézmény, az Európai Csalás Elleni Hivatal vagy az Európai Számvevőszék által ezt követően végzett könyvvizsgálatok, ellenőrzések és vizsgálatok sérelme nélkül. A 127. cikk (4) bekezdése azután is alkalmazandó, hogy a vissza nem térítendő támogatás összege véglegessé vált.

(2)Amennyiben kontrollok vagy könyvvizsgálatok során olyan rendszerszintű vagy visszatérő szabálytalanságokra, csalásra vagy kötelezettségszegésre derül fény, amelyek a kedvezményezettnek tulajdoníthatók, és lényegi hatást gyakorolnak több, számára hasonló feltételek mellett odaítélt vissza nem térítendő támogatásra, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti az érintett vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó megállapodások végrehajtását vagy a kapcsolódó kifizetéseket, vagy adott esetben – a megállapítások súlyosságának arányában – felmondhatja a kedvezményezettel kötött, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó érintett megállapodásokat.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő emellett az első albekezdésben említett rendszerszintű vagy visszatérő szabálytalanságok, csalás vagy kötelezettségszegés által érintett összes, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak megfelelően esetlegesen könyvvizsgálatok, ellenőrzések és vizsgálatok tárgyát képező vissza nem térítendő támogatás esetében csökkentheti a vissza nem térítendő támogatás összegét, elutasíthatja az el nem számolható költségeket és – szükség esetén – visszafizettetheti a jogtalanul kifizetett összegeket.

(3)Amennyiben lehetséges és kivitelezhető, a csökkentendő vagy visszafizettetendő összegeket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az egyes érintett vissza nem térítendő támogatások esetében jogtalanul elszámolhatónak bejelentett költségek alapján határozza meg a kedvezményezett által benyújtott, felülvizsgált jelentések és pénzügyi kimutatások elfogadását követően.

(4)Amennyiben az el nem számolható költségek pontos számszerűsítése nem minden érintett vissza nem térítendő támogatás esetében lehetséges vagy kivitelezhető, úgy a csökkentendő vagy visszafizettetendő összegeket a rendszerszintű, illetve visszatérő szabálytalanságok, csalás vagy kötelezettségszegés által bizonyítottan érintett vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazott csökkentési vagy visszafizettetési arány extrapolációjával, vagy – ha az el nem számolható költségek nem szolgálhatnak a csökkentendő vagy visszafizettetendő összeg meghatározásának alapjául – átalány alkalmazásával lehet meghatározni, az arányosság elvének figyelembevétele mellett. A kedvezményezett számára lehetővé kell tenni, hogy a csökkentés vagy visszafizettetés végrehajtását megelőzően kellően megalapozott alternatív módszert vagy átalányt javasoljon.

196. cikk
A kifizetési kérelmet alátámasztó igazoló dokumentumok

(1)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek meg kell határoznia a kifizetési kérelmek alátámasztásához szükséges igazoló dokumentumokat.

(2)A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően az előfinanszírozás minden egyes vissza nem térítendő támogatás esetében több részletben is folyósítható. A kedvezményezettnek az újabb előfinanszírozási részlet iránti kérelemhez kimutatást kell csatolnia a korábbi előfinanszírozás felhasználásáról. A részlet akkor folyósítható teljes összegben, ha a korábbi előfinanszírozások teljes összegének legalább 70 %-át felhasználták. Ennek hiányában a részlet összegét a felhasználatlan összegekkel csökkenteni kell az említett arány teljesüléséig.

(3)A kedvezményezettnek az igazoló dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül tanúsítania kell, hogy a kifizetési kérelmekben szereplő információk teljesek, megbízhatóak és valósak. A kedvezményezettnek tanúsítania kell továbbá, hogy a felmerült költségek – a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás rendelkezéseinek megfelelően – elszámolhatók, és hogy a kifizetési kérelmeket megfelelő, ellenőrizhető igazoló dokumentumok támasztják alá.

(4)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az időközi vagy egyenlegkifizetések alátámasztására – az összegek nagyságától függetlenül – igazolást kérhet a pénzügyi kimutatásokról és a tevékenység vagy munkaprogram alapjául szolgáló számlákról. Ilyen igazolás kockázatelemzés alapján kérhető, figyelembe véve különösen a vissza nem térítendő támogatás összegét, a kifizetés összegét, a kedvezményezett jellegét és a támogatott tevékenység jellegét.

Az igazolást jóváhagyott külső ellenőrnek vagy közjogi intézmény esetében egy kompetens és független köztisztviselőnek kell kiállítania.

Az igazolásnak – az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott módszertannal összhangban, és a nemzetközi standardoknak megfelelő elfogadott eljárások alapján – tanúsítania kell, hogy a kedvezményezett által a kifizetési kérelem alapjául szolgáló pénzügyi kimutatásokban kimutatott költségek valósak, pontosan nyilvántartottak és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak megfelelően elszámolhatók. Különleges és kellően indokolt esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az igazolást kérheti vélemény formájában vagy a nemzetközi standardoknak megfelelően más formában.

(5)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján minden kifizetés alátámasztására operatív ellenőrzési jelentést kérhet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott, független harmadik féltől. Az ellenőrzési jelentésnek meg kell állapítania, hogy az operatív ellenőrzést az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott módszertannal összhangban végezték el, és hogy a tevékenységet vagy munkaprogramot ténylegesen a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelve hajtották végre.

197. cikk
Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás

Amennyiben egy tevékenység vagy munkaprogram végrehajtása harmadik félnek nyújtandó pénzügyi támogatást tesz szükségessé, úgy a kedvezményezett akkor nyújthat ilyen pénzügyi támogatást, ha a kedvezményezett és a Bizottság közötti, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás szigorúan meghatározza az ilyen támogatás nyújtásának feltételeit, és így nincs lehetőség a kedvezményezett általi mérlegelésre.

E mérlegelésre akkor nincs lehetőség, ha a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza a következőket:

a)a harmadik fél számára fizethető pénzügyi támogatás maximális összege, amely nem haladhatja meg a 60 000 EUR-t, és a pontos összeg meghatározásának kritériumai. Ez a felső határ túlléphető, ha a tevékenységek célkitűzései másként nem, vagy csak túl nehezen valósíthatók meg;

b)a pénzügyi támogatásra jogosult különböző típusú tevékenységek, meghatározott lista alapján;

c)azon személyek vagy személykategóriák meghatározása, amelyek ilyen pénzügyi támogatásban részesülhetnek, és a támogatásnyújtás feltételei.

198. cikk
Végrehajtási szerződések

(1)A 2014/24/EU és a 2014/25/EU 49 irányelv alkalmazásának sérelme nélkül, amennyiben a tevékenység vagy munkaprogram végrehajtásához közbeszerzési szerződés odaítélése szükséges, úgy a kedvezményezett a szokásos beszerzési gyakorlatainak megfelelően is odaítélheti a szerződést, feltéve, hogy ezáltal a szerződést az összességében legelőnyösebb ajánlat, vagy adott esetben a legalacsonyabb árat kínáló ajánlat alapján ítéli oda, az összeférhetetlenséget elkerülve.

(2)Amennyiben a tevékenység vagy munkaprogram végrehajtásához 60 000 EUR-t meghaladó értékű közbeszerzési szerződés odaítélése szükséges, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a kedvezményezettet kellően indokolt esetben az (1) bekezdésben említetteken kívül további egyedi szabályok betartására kötelezheti.

Ezeknek az egyedi szabályoknak az e rendeletben szereplő szabályokra kell épülniük, és arányosnak kell lenniük az érintett szerződések értékével, az uniós hozzájárulásnak a tevékenység teljes költségéhez viszonyított nagyságával és a kockázattal. Az említett egyedi szabályokat bele kell foglalni a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásba.

IX. CÍM
PÉNZDÍJAK

199. cikk
Általános szabályok

(1)A pénzdíjaknak tiszteletben kell tartaniuk az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét, és elő kell segíteniük az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósulását.

(2)A pénzdíjak nem ítélhetők oda közvetlenül, verseny nélkül.

1 000 000 EUR-s vagy azt meghaladó egységértékű pénzdíjas versenypályázatok csak akkor tehetők közzé, ha e pénzdíjakról a 108. cikkben említett finanszírozási határozat rendelkezik, és a pénzdíjakról az Európai Parlamentet is tájékoztatták.

(3)A pénzdíj összege nem állhat összefüggésben a nyertesnél felmerült költségekkel.

(4)Amennyiben egy tevékenység vagy munkaprogram végrehajtása szükségessé teszi, hogy az uniós vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettje harmadik feleknek pénzdíjakat adjon, úgy a kedvezményezett akkor adhat ilyen pénzdíjakat, ha a kedvezményezett és a Bizottság közötti, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza a jogosultsági feltételeket, az odaítélési szempontokat, a pénzdíjak összegét és a kifizetésre vonatkozó rendelkezéseket, és nem enged teret a mérlegelésnek.

200. cikk
A versenypályázat szabályai, odaítélés és közzététel

(1)A versenypályázat szabályai:

a)meghatározzák a jogosultsági feltételeket;

b)meghatározzák a pályázat benyújtására és szükség esetén a pályázók nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezéseket és végső határidőket;

c)meghatározzák a kizáró okokat;

d)a versenypályázat keretében elvégzett tevékenységekhez kapcsolódó követelések tekintetében előírják a pályázók kizárólagos felelősségét;

e)előírják, hogy a nyertes elfogadja a 124. cikkben említett kötelezettségeket és a versenypályázat szabályaiban meghatározott közzétételi kötelezettségeket;

f)kijelentik, hogy a versenypályázatra irányadó jog az uniós jog, kiegészítve – amennyiben szükséges – a versenypályázat szabályaiban meghatározott nemzeti joggal;

g)meghatározzák a jogviták tárgyalásában illetékes bíróságot vagy választott bíróságot;

h)meghatározzák az odaítélési szempontokat, amelyeknek lehetővé kell tenniük a benyújtott pályázatok minőségének értékelését a célkitűzések és a várt eredmények tekintetében, és annak objektív meghatározását, hogy a benyújtott pályázatok nyertesnek minősülnek-e;

i)meghatározzák a pénzdíj vagy a pénzdíjak összegét;

j)meghatározzák a pénzdíjak nyerteseknek való, odaítélést követő kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában az uniós vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei jogosultak a részvételre, hacsak a versenypályázat szabályai másként nem rendelkeznek.

Az első albekezdés f) pontjának alkalmazásában nemzetközi szervezetek részvétele esetén eltérés engedélyezhető.

A 187. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a versenypályázatok közzétételére.

(2)A versenypályázat szabályai meghatározhatják a versenypályázat visszavonásának feltételeit, különösen akkor, ha annak célkitűzései nem valósíthatóak meg.

(3)A pénzdíjakat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ítéli oda a 145. cikkben említett értékelőbizottság értékelését követve.

A 193. cikk (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az odaítélési határozatra.

(4)A pályázókat a lehető leghamarabb, de mindenképpen az engedélyezésre jogosult tisztviselő odaítélésről szóló határozatának meghozatalától számított 15 naptári napon belül értesíteni kell pályázatuk értékelésének eredményéről.

A nyertes pályázót tájékoztatni kell a pénzdíj odaítélésére vonatkozó határozatról, amely jogi kötelezettségvállalásnak minősül.

(5)A pénzügyi év során odaítélt pénzdíjakat a 36. cikk (1)–(4) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni.

A közzétételt követően a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács kérésére jelentést tesz a következőkről:

a)a pályázók száma az elmúlt évben;

b)a pályázók száma és a sikeres pályázatok százalékos aránya versenypályázatonként;

c)az elmúlt év során értékelőbizottságokban részt vett szakértők jegyzéke, a kiválasztásukra alkalmazott eljárásra vonatkozó hivatkozással együtt.

X. CÍM
PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIÁK ÉS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSOK

1. FEJEZET
Közös rendelkezések

201. cikk
Hatály és végrehajtás

(1)Az Unió alap-jogiaktusokkal pénzügyi eszközöket hozhat létre, vagy a költségvetés által támogatott költségvetési garanciát vagy pénzügyi támogatást nyújthat.

(2)A tagállamok hozzájárulhatnak az Unió pénzügyi eszközeihez, vagy az általa nyújtott költségvetési garanciákhoz vagy pénzügyi támogatáshoz. Az alap-jogiaktus engedélyével más harmadik felek is hozzájárulhatnak.

(3)A pénzügyi eszközök tagállamokkal megosztott végrehajtása esetén ágazatspecifikus szabályokat kell alkalmazni, a 208. cikk (2) bekezdésének második albekezdését nem sértve.

(4)A pénzügyi eszközök vagy költségvetési garanciák közvetett végrehajtása esetén a Bizottság megállapodásokat köt a 61. cikk (1) bekezdés c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontjában említett szervezetekkel. Ezek a szervezetek saját felelősségükre megállapodásokat köthetnek olyan pénzügyi közvetítőkkel, amelyeket a Bizottság által alkalmazottakkal egyenértékű eljárások alapján választanak ki. E megállapodásokba át kell ültetniük a 150. cikk (2) bekezdése szerinti követelményeket.

Amennyiben harmadik országok a (2) bekezdés alapján hozzájárulnak a pénzügyi eszközökhöz vagy a költségvetési garanciákhoz, úgy az alap-jogiaktus engedélyezheti az érintett országból származó jogosult végrehajtó szervezetek vagy partnerek kijelölését.

202. cikk
A pénzügyi eszközökre és a költségvetési garanciákra alkalmazandó elvek és feltételek

(1)A pénzügyi eszközök és a költségvetési garanciák:

a)piaci hiányosságokat, illetve optimálistól eltérő befektetési helyzeteket kezelnek, és csak olyan végső címzettek számára nyújtanak – arányos módon – támogatást, amelyeket az uniós pénzügyi támogatás idején gazdaságilag potenciálisan életképesnek tartanak;

b)addicionalitáshoz vezetnek, mivel nem helyettesítenek egyéb köz- vagy piaci forrásból származó potenciális támogatásokat;

c)biztosítják a belső piaci verseny torzításoktól való mentességét, és összhangban állnak az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal;

d)tőkeáttételi vagy multiplikátorhatást valósítanak meg, mivel az uniós hozzájárulás vagy garancia méretét meghaladó globális befektetést mozgósítanak. A tőkeáttételi és a multiplikátorhatás tekintetében az értékek céltartományának a megfelelő pénzügyi eszköz vagy költségvetési garancia előzetes értékelésén kell alapulnia;

e)biztosítják, hogy a végrehajtásban részt vevő végrehajtó szervezeteknek vagy partnereknek közös érdekük legyen az alap-jogiaktusban meghatározott szakpolitikai célkitűzések megvalósítása, például a társbefektetésekre, a kockázatmegosztási követelményekre vagy a pénzügyi ösztönzőkre vonatkozó rendelkezésekkel, megakadályozva ugyanakkor, hogy összeférhetetlenség alakuljon ki az említett szervezetek vagy partnerek egyéb tevékenységeivel;

f)biztosítják, hogy az Uniót illető díjazás összhangban legyen a pénzügyi partnerek közötti kockázatmegosztással és a pénzügyi eszköz vagy költségvetési garancia szakpolitikai célkitűzéseivel;

g)megkövetelik, hogy a végrehajtásban részt vevő végrehajtó szervezetek és partnerek díjazása teljesítményalapú legyen. A teljesítményalapú díjak a pénzügyi eszköz vagy költségvetési garancia végrehajtásában végzett munkáért a szervezetnek vagy partnernek fizetett igazgatási díjakból és – adott esetben – a szakpolitikai célkitűzések megvalósítását ösztönző vagy a pénzügyi eszköz vagy költségvetési garancia pénzügyi teljesítményét jutalmazó szakpolitikai ösztönzőkből állnak. A rendkívüli kiadások téríthetők;

h)előzetes értékeléseken alapulnak, egyedileg vagy program részeként, a 32. cikknek megfelelően. Az előzetes értékelésben a szakpolitikai célkitűzéseknek és az uniós költségvetés kapcsolódó pénzügyi kockázatainak és megtakarításainak figyelembevételével meg kell indokolni az adott pénzügyi művelet kiválasztását.

(2)Ha az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, akkor a 20. cikk (3) bekezdésének i) pontja szerinti belső címzett bevételek tekintetében a következő elvek alkalmazandók:

a)e bevételeknek a művelet teljes végrehajtási időszaka alatt az adott pénzügyi eszközt vagy költségvetési garanciát kell szolgálniuk, a 208. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül;

b)a pénzügyi eszköz vagy költségvetési garancia végrehajtási időszakának végén az uniós költségvetésből származó fennmaradó összegeket vissza kell vezetni a költségvetésbe;

c)a b) pont sérelme nélkül, a hatályát vesztő alap-jogiaktusban engedélyezett címzett bevétel fennmaradó összegét figyelembe lehet venni egy másik pénzügyi eszköz alap-jogiaktusában az erőforrások összegének meghatározásakor;

d)e bevételeket figyelembe kell venni a pénzügyi eszközhöz vagy költségvetési garanciához rendelt éves költségvetési előirányzatok meghatározásakor.

A pénzügyi eszközhöz vagy a költségvetési garanciához rendelt címzett bevétel alap-jogiaktus útján átcsoportosítható egy másik pénzügyi eszközhöz vagy költségvetési garanciához.

(3)Az adott pénzügyi eszköz, költségvetési garancia vagy pénzügyi támogatás tekintetében illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 232. cikknek megfelelően elkészíti a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó és a XIII. címben említett számviteli szabályoknak, továbbá a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardoknak (IPSAS) megfelelő pénzügyi kimutatásokat.

A közvetetten végrehajtott pénzügyi eszközök és költségvetési garanciák tekintetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy a 61. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontja szerinti szervezetek a következő év február 15-ig rendelkezésre bocsássák a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó és a 79. cikkben említett számviteli szabályoknak, továbbá az IPSAS-nak megfelelő auditálatlan pénzügyi kimutatásokat, valamint a 80. cikk (2) cikke értelmében a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez szükséges információkat, illetve május 15-ig az auditált pénzügyi kimutatásokat.

203. cikk
Az Unió pénzügyi kötelezettségei

(1)Az Unió pénzügyi kötelezettségei semmikor sem haladhatják meg:

a)a pénzügyi eszközök esetében: a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás összegét;

b)a költségvetési garanciák esetében: az alap-jogiaktus által engedélyezett költségvetési garancia összegét;

c)a pénzügyi támogatás esetében: az alap-jogiaktus által engedélyezett hitel finanszírozásához a Bizottság által felvehető kölcsön maximális összegét és kamatait.

(2)A költségvetési garanciák és a pénzügyi támogatások az Unió pénzügyi kötelezettségének fedezetéül szolgáló, számviteli értelemben vett pénzügyi eszközöket meghaladó függő kötelezettséget keletkeztethetnek.

(3)A költségvetési garanciákból és a pénzügyi támogatásból származó, az Unió költségvetése által viselt függő kötelezettségek fenntarthatósága tekintetében a 39. cikk (5) bekezdésének j) pontjában előírt éves értékelést az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdése szerinti többéves pénzügyi keretben rögzített korlátok és az éves kifizetési előirányzatok tekintetében a saját forrásokról szóló tanácsi határozat 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott felső határ figyelembevételével kell elvégezni.

204. cikk
A pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó tartalékok feltöltése

(1)A harmadik országoknak nyújtott költségvetési garanciák és pénzügyi támogatás esetében az alap-jogiaktusnak az engedélyezett pénzügyi kötelezettség összegének százalékos arányában kifejezett tartalékfeltöltési rátát kell meghatároznia.

Az alap-jogiaktusnak elő kell írnia a tartalékfeltöltési ráta legalább háromévenkénti felülvizsgálatát.

(2)Az óvatosság elvének megfelelően a tartalékfeltöltési ráta meghatározásakor a harmadik országnak nyújtott költségvetési garanciából vagy pénzügyi támogatásból eredő pénzügyi kockázatok Bizottság által készített kvalitatív és kvantitatív értékelésére kell támaszkodni, elkerülve az eszközök és a nyereségek túlbecslését, illetve a kötelezettségek és a veszteségek alulbecslését.

(3)A pénzügyi eszközök tekintetében adott esetben tartalékot kell képezni az adott pénzügyi eszköz költségvetési kötelezettségvállalásával kapcsolatos jövőbeli kifizetések teljesítésére.

(4)A tartalékokat a következő forrásokból kell feltölteni:

a)hozzájárulások az Unió általános költségvetéséből;

b)a befektetett források hozama;

c)a nemteljesítő adósoktól a garancia- vagy hitelmegállapodásban meghatározott beszedési eljárás keretében behajtott összegek;

d)az Unió bevételei és az általa a garancia- vagy hitelmegállapodásnak megfelelően kapott egyéb befizetések;

e)adott esetben a tagállamok és harmadik felek által a 201. cikk (2) bekezdése értelmében fizetett pénzeszköz-hozzájárulások.

(5)A tartalékok a következők kifizetésére fordíthatók:

a)a költségvetési garancia lehívásai;

b)a pénzügyi eszköz költségvetési kötelezettségvállalásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek;

c)a 213. cikk (1) bekezdése szerinti kölcsönfelvételből eredő pénzügyi kötelezettségek;

d)adott esetben a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi eszközök, költségvetési garanciák és pénzügyi támogatás végrehajtásához kapcsolódó egyéb ráfordítások.

(6)A (3) bekezdés a) pontjában előírt hozzájárulások összesen nem haladhatják meg a 211. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett összeget.

(7)Ha a költségvetési garanciára vonatkozó tartalék meghaladja az (1) bekezdésben említett tartalékfeltöltési összeget, akkor a költségvetési garanciára vonatkozó, (3) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti forrásokat felhasználva – az alap-jogiaktus szerinti figyelembe vehető időszak korlátain belül és a 206. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül – helyre kell állítani a költségvetési garancia eredeti összegét.

(8)A Bizottság azonnal értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és javaslatot tehet megfelelő feltöltési intézkedésekre vagy a tartalékfeltöltési ráta megemelésére, ha:

a)a költségvetési garancia lehívásai eredményeként a költségvetési garanciára vonatkozó tartalék szintje az (1) bekezdésben említett tartalékfeltöltési ráta 30 %-a alá esik, vagy a Bizottság kockázatelemzése alapján egy éven belül e ráta alá eshet;

b)valamely, az Unió pénzügyi támogatásában részesülő ország fizetési késedelembe esik.

205. cikk
Közös tartalékfeltöltési alap

(1)A pénzügyi eszközökből, költségvetési garanciákból vagy pénzügyi támogatásokból származó pénzügyi kötelezettségek fedezetére képzett tartalékokat a Bizottság által közvetlenül végrehajtott közös tartalékfeltöltési alapban kell tartani.

(2)A források befektetéséből származó összesített nyereséget vagy veszteséget arányosan fel kell osztani a pénzügyi eszközök, költségvetési garanciák vagy pénzügyi támogatások között.

A Bizottság a prudenciális szabályoknak és a pénzügyi eszközökért, költségvetési garanciákért vagy pénzügyi támogatásokért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselők által rendelkezésre bocsátott kifizetési előrejelzéseknek megfelelően az alap forrásainak egy minimális összegét pénzeszközben és pénzeszköz-egyenértékesben tartja.

A Bizottság az alapból teljesítendő kifizetések céljából a közös tartalékfeltöltési alap eszközeit fedezetként használó repómegállapodást köthet, ha ez az eljárás a kifizetési kérelem időkeretén belül észszerűen várhatóan előnyösebb lesz az Unió költségvetésére nézve, mint az eszközök azonnali elidegenítése. Az adott kifizetéshez kapcsolódó repómegállapodások időtartamát vagy megújítások közötti időszakát a költségvetés vesztségének minimalizálása érdekében a szükséges minimumra kell korlátozni.

(3)A 76. cikk első albekezdésének d) pontja és a 83. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében a számvitelért felelős tisztviselőnek létre kell hoznia a közös tartalékfeltöltési alappal kapcsolatos bevételi és kiadási műveletekre, illetve eszközökre és kötelezettségekre alkalmazandó eljárásokat.

206. cikk
Tényleges tartalékfeltöltési ráta

(1)A harmadik országoknak nyújtott költségvetési garanciákra és pénzügyi támogatásokra vonatkozó tartalékok közös tartalékfeltöltési alapba való feltöltését a tényleges tartalékfeltöltési ráta alapján kell elvégezni. Ez a ráta olyan szintű védelmet nyújt az Unió pénzügyi kötelezettségeivel szemben, amely egyenértékű azzal a szinttel, amelyet a vonatkozó tartalékfeltöltési ráták nyújtanának, ha a forrásokat külön tartanák és kezelnék.

A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában a vonatkozó tartalékfeltöltési rátákat a tényleges tartalékfeltöltési rátát követve arányosan ki kell igazítani.

(2)A tényleges tartalékfeltöltési rátát a Bizottság évente számítja ki, adott esetben figyelembe véve a tartalék képzésének a 204. cikk (1) bekezdése szerinti kezdeti szakaszát. Ez a ráta képezi az alapját a 204. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti, az Unió általános költségvetéséből nyújtandó hozzájárulások kiszámításának.

(3)A 39. cikk (5) bekezdése h) pontjának megfelelően az éves tényleges tartalékfeltöltési ráta kiszámítását követően az éves költségvetési eljárással összefüggésben végre kell hajtani a következő átcsoportosításokat:

a)a harmadik országnak nyújtott költségvetési garanciára vagy pénzügyi támogatásra vonatkozó tartalékok többletét át kell csoportosítani a más, harmadik országoknak nyújtott, elégtelen tartalékokkal rendelkező költségvetési garanciákhoz vagy pénzügyi támogatásokhoz;

b)az alap általános egyenlegének többletét át kell csoportosítani az Unió általános költségvetésébe;

c)az alap bármely feltöltését éves részletekben kell végrehajtani egy legfeljebb hároméves időszak alatt, a 204. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül.

(4)A Bizottság a számvitelért felelős tisztviselővel folytatott konzultáció után iránymutatást készít a tényleges tartalékfeltöltési ráta létrehozásáról, valamint a vonatkozó prudenciális szabályoknak megfelelő és a spekulatív derivatívaügyleteket mellőző eszközkezelésről.

Az iránymutatások megfelelőségéről háromévente független értékelést kell készíttetni.

207. cikk
Éves jelentéstétel

A Bizottság a 242. cikknek megfelelően évente jelentést tesz a pénzügyi eszközökről, a költségvetési garanciákról, a pénzügyi támogatásokról, a függő kötelezettségekről és a közös tartalékfeltöltési alapról.

2. FEJEZET
Különös rendelkezések

1. szakasz
Pénzügyi eszközök

208. cikk
Szabályok és végrehajtás

(1)A 201. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, kellően indokolt esetekben a pénzügyi eszközök alap-jogiaktus révén történő engedélyezés hiányában is létrehozhatók, amennyiben az adott eszközök az 50. cikk (1) bekezdésének e) pontjával összhangban szerepelnek a költségvetésben.

(2)Ha egy megállapodás keretében az uniós költségvetésből származó kiegészítő támogatás – többek között vissza nem térítendő támogatások – felhasználásával több pénzügyi eszközt kombinálnak, akkor ez a cím a teljes intézkedésre alkalmazandó. A jelentéstételt a 242. cikknek megfelelően kell elvégezni.

Ha a pénzügyi eszközt az 1303/2013/EU rendelet 39. cikkének végrehajtása céljából az Unió költségvetési garanciája mellett hozzák létre, akkor ez a cím a 201. cikk (1) bekezdésének kivételével alkalmazandó. E pénzügyi eszköz végrehajtása a 61. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően történik.

(3)A Bizottság a pénzügyi eszközök vonatkozásában biztosítja a harmonizált gazdálkodást, különös tekintettel a számvitel, a jelentéstétel, az ellenőrzés és a pénzügyi kockázatkezelés területére.

(4)Amennyiben az Unió a pénzügyi eszközben kisebbségi tulajdonosként vesz részt, úgy a Bizottság az arányosság elvének megfelelően, az Unió eszközbeli részesedésének mérete és értéke alapján biztosítja az e címnek való megfelelést. A Bizottságnak az előbbiek ellenére biztosítania kell a 124. cikknek való megfelelést.

(5)Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács úgy véli, hogy valamely pénzügyi eszköz nem érte el eredményesen a céljait, úgy az eszköz felszámolása érdekében kérheti a Bizottságtól egy felülvizsgált alap-jogiaktusra irányuló javaslat benyújtását. A pénzügyi eszköz felszámolása esetén az eszköz számára újonnan visszafizetett összegeket a 202. cikk (2) bekezdése értelmében általános bevételnek kell tekinteni, és vissza kell vezetni a költségvetésbe.

(6)A pénzügyi eszközöknek vagy a pénzügyi eszközök keretszintű csoportjának célját, valamint adott esetben konkrét jogi formáját és bejegyzésének helyét a Bizottság honlapján közzé kell tenni.

(7)A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek a 82. cikk (3) bekezdése értelmében vagyonkezelői számlákat nyithatnak az Unió nevében. E szervezetek a megfelelő számlakivonatokat eljuttatják a Bizottság illetékes szolgálata számára. A vagyonkezelői számlákra történő befizetéseket a Bizottság kifizetési előrejelzésekkel kellően megalapozott fizetési kérelmek alapján hajtja végre, figyelembe véve a vagyonkezelői számlákon rendelkezésre álló egyenlegeket és a túlzott egyenlegek elkerülésének szükségességét.

209. cikk
A Bizottság által közvetlenül végrehajtott pénzügyi eszközök

(1)A pénzügyi eszközök 61. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közvetlen végrehajtása a következők útján történhet:

a)olyan különleges célú befektetési eszköz, amelyben a Bizottság más állami vagy magánbefektetőkkel együtt vesz részt az uniós hozzájárulás tőkeáttételi hatásának fokozása céljából;

b)hitelek, garanciák, részesedések és más, különleges célú befektetési eszközbe történő befektetéstől eltérő kockázatmegosztási eszközök, amelyeket közvetlenül a végső címzettek számára vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtanak.

(2)Az a) pont szerinti különleges célú befektetési eszközöket tagállami jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni. A külső tevékenységekkel összefüggésben tagállamtól eltérő ország jogszabályai alapján is létrehozhatók. A különleges célú befektetési eszközök kezelői számára jogszabályban vagy szerződésben elő kell írni, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával és jóhiszeműen járjanak el.

(3)A különleges célú befektetési eszközök (2) bekezdésben említett kezelőit és a pénzügyi eszközök pénzügyi közvetítőit vagy végső kedvezményezettjeit a végrehajtandó pénzügyi eszköz jellegére, az érintett szervezetek tapasztalatára, valamint működési és pénzügyi kapacitására és a végső címzettek projektjeinek gazdasági életképességére kellő figyelemmel kell kiválasztani. A kiválasztásnak átláthatónak kell lennie, azt objektív okokra kell alapozni, és az nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

210. cikk
A megosztott végrehajtásból származó hozzájárulások kezelése

(1)Az e szakasz alapján létrehozott pénzügyi eszközökhöz megosztott végrehajtású alapokból nyújtott hozzájárulások tekintetében külön nyilvántartást kell vezetni.

(2)A megosztott végrehajtás keretében végrehajtott alapokból származó hozzájárulásokat külön számlákon kell tartani, és az adott alapok célkitűzéseinek megfelelően kell felhasználni olyan tevékenységek és végső címzettek javára, amelyek összhangban állnak azzal a programmal vagy azokkal a programokkal, amelyekből a hozzájárulást nyújtják.

(3)Az e szakasz alapján létrehozott pénzügyi eszközökhöz megosztott végrehajtású alapokból nyújtott hozzájárulások tekintetében az ágazatspecifikus szabályokat kell alkalmazni. Az irányító hatóságok a meglévő pénzügyi eszközhöz való hozzájárulást megelőzően az előbbiek ellenére támaszkodhatnak a 202. cikk (1) bekezdésének h) pontja szerint elvégzett meglévő előzetes értékelésre.

2. szakasz
Költségvetési garanciák

211. cikk
A költségvetési garanciákra vonatkozó szabályok

(1)Az alap-jogiaktusnak meg kell határoznia:

a)a költségvetési garancia azon összegét, amely semmikor sem haladható meg, a 201. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül;

b)a költségvetési garanciával fedezett műveletek típusát.

(2)A költségvetési garanciákhoz a 201. cikk (2) bekezdése szerinti tagállami hozzájárulás garancia vagy pénzeszköz formájában nyújtható.

Az Unió nevében nyújtott összegnek meg kell haladnia az (1) bekezdés a) pontjában említett összeget. Szükség esetén a garancialehívással összefüggő kifizetéseket a hozzájáruló tagállamok vagy harmadik felek pari passu alapon teljesítik. A Bizottság megállapodást köt a hozzájárulókkal, amelynek tartalmaznia kell különösen a fizetési feltételekkel kapcsolatos rendelkezéseket.

212. cikk
A költségvetési garanciák végrehajtása

(1)A fedezett művelettípusokra vonatkozó költségvetési garanciáknak visszavonhatatlannak, feltétel nélkülinek és első felszólításra fizetőnek kell lennie.

(2)A költségvetési garanciákat a 61. cikk (1) bekezdésének c) pontja vagy kivételes esetekben a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint kell végrehajtani.

(3)A költségvetési garancia csak olyan finanszírozási és befektetési műveleteket fedezhet, amelyek teljesítik a 202. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontja szerinti feltételeket.

(4)A partnernek saját forrásokkal hozzá kell járulnia a költségvetési garanciával fedezett műveletekhez.

(5)A Bizottságnak garanciamegállapodást kell kötnie a partnerrel. A költségvetési garancia nyújtása a garanciamegállapodás hatálybalépésétől függ.

(6)A partnereknek évente be kell nyújtaniuk a Bizottság számára a következőkre vonatkozó információkat:

a)a költségvetési garanciával fedezett műveletek kockázatértékelése és minősítése, és a várható nemteljesítés;

b)az Unió számára a költségvetési garanciából eredő fennmaradó pénzügyi kötelezettségek, egyedi műveletek szerinti bontásban, a 79. cikkben említett uniós számviteli szabályoknak vagy a közszektor tekintetében elfogadott nemzetközi standardoknak megfelelően értékelve;

c)a költségvetési garanciával fedezett műveletekből származó teljes nyereségek vagy veszteségek.

3. szakasz
Pénzügyi támogatás

213. cikk
Szabályok és végrehajtás

(1)Az Unió által tagállamoknak vagy harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás hitel, hitelkeret vagy a támogatás eredményességét vélhetően biztosító más eszköz formáját öltheti. A Bizottságot e célból a vonatkozó alap-jogiaktusban fel kell hatalmazni arra, hogy a szükséges forrásokat az Unió nevében a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől kölcsönvegye.

(2)A hitelfelvétellel és -nyújtással összefüggésben az Unió nem vehet részt lejárati transzformációban, és nem lehet kitéve semmilyen kamatkockázatnak vagy más üzleti kockázatnak.

(3)A pénzügyi támogatást a kellően indokolt esetektől eltekintve euróban kell végrehajtani.

(4)A pénzügyi támogatást közvetlenül a Bizottság hajtja végre.

(5)A Bizottság olyan megállapodást köt a kedvezményezett országgal, amelynek rendelkezései:

a)biztosítják, hogy a kedvezményezett ország rendszeresen vizsgálja a nyújtott finanszírozás megfelelő felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások elkerüléséhez, és szükség esetén jogi lépéseket tegyen az uniós pénzügyi támogatás keretében jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;

b)biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét;

c)kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, az OLAF-ot és a Számvevőszéket a 124. cikkben említett jogaik gyakorlására;

d)biztosítják, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett ország az uniós pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban csalást vagy korrupciós cselekményt követ el, illetve más olyan jogellenes tevékenységet folytat, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Uniónak jogában álljon a hitel lejárat előtti visszafizettetése;

e)biztosítják, hogy az Uniónak a pénzügyi támogatással kapcsolatban felmerült költségeit a kedvezményezett ország viselje.

(6)Ha lehetséges, a Bizottság a hiteleket részletekben, a pénzügyi támogatáshoz csatolt feltételek teljesülésének függvényében folyósítja. Ha az említett feltételek nem teljesülnek, a Bizottság ideiglenesen felfüggeszti vagy teljesen leállítja a pénzügyi támogatás folyósítását.

(7)A bevont, de még folyósítatlan források nem használhatók fel más célra, csak a kedvezményezett országnak nyújtandó pénzügyi támogatásra. A 83. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében a számvitelért felelős tisztviselőnek létre kell hoznia a források megóvására szolgáló eljárásokat.

XI. CÍM
AZ EURÓPAI POLITIKAI PÁRTOKNAK NYÚJTOTT HOZZÁJÁRULÁSOK

214. cikk
Általános rendelkezések

(1)E rendelet alkalmazásában az európai politikai pártok az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 50 megfelelően ilyenként bejegyzett szervezetek.

(2)Az 1141/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban a költségvetésből közvetlen pénzügyi hozzájárulás nyújtható az európai politikai pártok számára tekintettel arra, hogy elősegítik az európai politikai tudatosság kialakítását és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánítását.

215. cikk
Alapelvek

(1)A hozzájárulásokat csak az európai politikai párt céljaihoz közvetlenül kapcsolódó működési költségeknek az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 17. cikke (4) bekezdésében meghatározott százaléka visszatérítéséhez lehet felhasználni, az említett rendelet 17. cikke (5) bekezdésében és 21. cikkében megállapítottak szerint.

(2)A hozzájárulások felhasználhatók az európai politikai pártok által kötött szerződésekkel kapcsolatos kiadások visszatérítésére, feltéve, ha odaítélésükkor nem állt fenn összeférhetetlenség.

(3)A hozzájárulások nem használhatók fel az európai politikai párt bármely egyéni tagjának vagy alkalmazottjának készpénzben vagy természetben történő közvetlen vagy közvetett személyes előnyszerzésére. A hozzájárulások nem használhatók fel harmadik felek, különösen nemzeti politikai pártok vagy európai, illetve nemzeti szintű politikai alapítványok tevékenységeinek közvetlen vagy közvetett finanszírozására, öltse az vissza nem térítendő támogatások, adományok, kölcsönök vagy bármely hasonló megállapodás formáját. A hozzájárulások nem használhatók fel az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 22. cikkében kizárt célokra.

(4)A hozzájárulásoknak meg kell felelniük az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben megállapított feltételeknek megfelelően.

(5)A hozzájárulásokat az Európai Parlament ítéli oda éves alapon, és azokat e rendelet 36. cikke (2) bekezdésének, és az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 32. cikke (1) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni.

(6)A hozzájárulásban részesülő európai politikai pártok nem kaphatnak közvetlenül vagy közvetve egyéb forrásokat a költségvetésből. Különösen az európai parlamenti képviselőcsoportok költségvetéséből származó adományok tiltottak. A költségvetésből semmilyen körülmények között nem finanszírozható kétszer ugyanaz a kiadás.

(7)Ha az 1141/2014/EU, Euratom rendelet szerinti európai politikai alapítvány a pénzügyi év végén, amelyben vissza nem térítendő működési támogatásban részesült, bevételi többletet ér el, akkor a bevételi többlet egy része az adott éves összes bevétel 25 %-áig átvihető a következő évre azzal a feltétellel, hogy e következő év első negyedének vége előtt felhasználásra kerül.

216. cikk
Költségvetési vonatkozások

A hozzájárulásokat a költségvetés Európai Parlamentre vonatkozó szakaszából fizetik ki. Közvetlenül az Európai Parlament költségvetéséből kell fedezni az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkében említett, külső auditot végző független testületekre vagy szakértőkre elkülönített előirányzatokat.

217. cikk
Hozzájárulási felhívás

(1)A hozzájárulásokat évenkénti, legalább az Európai Parlament honlapján közzétett hozzájárulási felhívás keretében ítélik oda.

(2)Egy adott európai politikai párt évente csak egy hozzájárulásban részesülhet.

(3)Bármely európai politikai párt csak akkor kaphat hozzájárulást, ha a hozzájárulási felhívásban meghatározott feltételek alapján finanszírozást kér.

(4)A hozzájárulási felhívásban meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a kérelmező az 1141/2014/EU, Euratom rendelet szerinti hozzájárulásban részesülhet, illetve a kizáró okokat.

(5)A hozzájárulási felhívásban legalább a hozzájárulás révén visszatéríthető kiadások jellegét meg kell határozni.

(6)A hozzájárulási felhívásban elő kell írni a becsült költségvetés benyújtását.

218. cikk
Odaítélési eljárás

(1)A hozzájárulás iránti kérelmeket kellő időben és írásban kell benyújtani, ideértve adott esetben a biztonságos elektronikus formátumot is.

(2)Hozzájárulás nem ítélhető oda olyan kérelmezőknek, akik az odaítélési eljárás idején a 132. cikk (1) bekezdése és a 137. cikk szerinti helyzetek egyikében vannak, és az olyanoknak, akiket a 138. cikk szerinti korai felismerési és kizárási adatbázisban kizártként tartanak nyilván.

(3)A kérelmezőknek igazolniuk kell, hogy a (2) bekezdésben említett helyzetek egyike sem vonatkozik rájuk.

(4)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt bizottság segítheti a hozzájárulás iránti kérelmek értékelésében. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek meg kell határoznia az említett bizottság összetételére, tagjainak kinevezésére és működésére vonatkozó szabályokat, valamint az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályokat.

(5)A jogosultsági feltételeket teljesítő és a kizárási okokkal nem érintett kérelmeket az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 19. cikkében meghatározott odaítélési szempontok alapján választják ki.

(6)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kérelemre vonatkozó határozata legalább az alábbi információkat tünteti fel:

a)a hozzájárulások tárgya és teljes összege;

b)a kiválasztott kérelmezők neve és az egyes kérelmezők számára elfogadott összeg;

c)az elutasított kérelmezők neve és az elutasítás oka.

(7)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő írásban tájékoztatja a kérelmezőket a kérelmükre vonatkozó határozatról. Amennyiben a finanszírozás iránti kérelmet elutasítják, illetve a kért összegek egy részét vagy egészét nem ítélik oda, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő közli a kérelem elutasításának vagy a kért összegek oda nem ítélésének indokait, hivatkozással különösen az (1) bekezdésben és a 217. cikk (4) bekezdésében említett jogosultsági feltételekre és odaítélési szempontokra. Amennyiben a kérelmet elutasítják, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tájékoztatja a kérelmezőt az e rendelet 129. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint rendelkezésre álló közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslati lehetőségekről.

(8)A hozzájárulásokról írásbeli megállapodást kell kötni.

219. cikk
A hozzájárulások formája

(1)A hozzájárulások a következő formákat ölthetik:

a)a ténylegesen felmerült visszatéríthető kiadások bizonyos arányának visszatérítése;

b)egységköltségek alapján történő visszatérítés;

c)egyösszegű átalányok;

d)átalányfinanszírozás;

e)a vonatkozó művelet költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás, amely a következők valamelyikén alapulhat:

i. bizonyos előzetes feltételek teljesülése;

ii. eredmények előzetesen megállapított mérföldkövekre való hivatkozással vagy teljesítménymutatókkal mérhető elérése;

f) az a)–e) pontokban említett formák kombinációja.

(2)Csak azokat a kiadásokat lehet visszatéríteni, amelyek teljesítik a hozzájárulási felhívásban meghatározott feltételeket, és amelyek nem a kérelem benyújtása előtti időpontban merültek fel.

(3)A 218. cikk (8) bekezdésében említett megállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek lehetővé teszik az egyösszegű átalányokra, átalányfinanszírozásra, egységköltségekre vagy a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozásra vonatkozó feltételek teljesülésének ellenőrzését.

(4)A hozzájárulásokat egy összegben, egyetlen előfinanszírozási kifizetés útján kell kifizetni, kivéve, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelően indokolt esetben másképpen határoz.

220. cikk
Garanciák

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az előfinanszírozási kifizetéshez kapcsolódó pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében – eseti alapon és kockázatelemzés elvégzését követően – előzetes garancia benyújtását kérheti az európai politikai párttól – amennyiben ezt indokoltnak és arányosnak tartja –, de csak akkor, ha a kockázatelemzés alapján az európai politikai pártot az a közvetlen veszély fenyegeti, hogy az e rendelet 132. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában leírt helyzet valamelyikébe kerül, vagy ha az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikke alapján létrehozott, az európai politikai pártokkal és alapítványokkal foglalkozó hatóság (a továbbiakban: a hatóság) határozatát az említett rendelet 10. cikke (4) bekezdésének megfelelően közölték az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

A 148. cikk értelemszerűen alkalmazandó az európai politikai pártoknak nyújtott előfinanszírozási kifizetések tekintetében az e cikk első albekezdése szerint előírt garanciákra.

221. cikk
A hozzájárulások felhasználása

(1)A hozzájárulásokat a 215. cikknek megfelelően kell felhasználni.

(2)A hozzájárulás azon részét, amelyet a hozzájárulás nyújtásának pénzügyi évében (az n. évben) nem használtak fel, az n+1. év december 31-ig felmerült visszatéríthető kiadásokra lehet felhasználni. A hozzájárulás azon fennmaradó részét, amelyet ezen határidőn belül nem használtak fel, a IV. cím 6. fejezetének megfelelően vissza kell fizettetni.

(3)Az európai politikai pártok tiszteletben tartják az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 17. cikke (4) bekezdésében megállapított maximális társfinanszírozási arányt. Az előző évről fennmaradó hozzájárulások összegét nem lehet azon rész finanszírozására fordítani, amelyet az európai politikai pártoknak saját forrásból kell finanszírozniuk. Harmadik felek közös rendezvényekhez nyújtott hozzájárulásai nem sorolhatók az európai politikai párt saját forrásai közé.

(4)Az európai politikai pártoknak még azelőtt fel kell használniuk a hozzájárulás nyújtásának pénzügyi évében fel nem használt részeket, mielőtt hozzákezdenének az említett évet követően odaítélt hozzájárulás felhasználásához.

(5)Az előfinanszírozási kifizetések után keletkező kamatok a hozzájárulás részének tekintendők.

222. cikk
Jelentés a hozzájárulások felhasználásáról

(1)Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkével összhangban az európai politikai párt jóváhagyásra benyújtja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a hozzájárulás felhasználásáról szóló éves jelentését és az éves pénzügyi kimutatásait.

(2)Az e rendelet 73. cikkének (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentést az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az e cikk (1) bekezdésében említett éves jelentés és éves pénzügyi kimutatások alapján készíti el. Ezen jelentés elkészítéséhez más igazoló dokumentumok is felhasználhatók.

223. cikk
A hozzájárulás összege

(1)A hozzájárulás összege csak akkor válik véglegessé, miután az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jóváhagyta a 222. cikk (1) bekezdésében említett éves jelentést és éves pénzügyi kimutatásokat. Az éves jelentés és az éves pénzügyi kimutatások jóváhagyása nem zárja ki a hatóság későbbi vizsgálatait.

(2)Az előfinanszírozásból el nem költött összeg egészen addig nem végleges, amíg az európai politikai párt a hozzájárulási felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő, visszatéríthető kiadások kifizetésére fel nem használja.

(3)Amennyiben az európai politikai párt a hozzájárulás felhasználásához kapcsolódó kötelezettségeinek nem tesz eleget, a hozzájárulásokat fel kell függeszteni, csökkenteni kell vagy meg kell szüntetni, miután az európai politikai párt lehetőséget kapott észrevételei benyújtására.

(4)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a kifizetés előtt megvizsgálja, hogy az európai politikai párt még mindig szerepel-e az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 7. cikkében említett nyilvántartásban, és nem alkalmazták-e rá az említett rendelet 27. cikkében megállapított szankciók valamelyikét a kifizetés időpontja és a hozzájárulás pénzügyi évének vége között.

(5)Amennyiben az európai politikai párt már nem szerepel az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 7. cikkében említett nyilvántartásban, vagy az említett rendelet 27. cikkében leírt szankciók valamelyikét alkalmazták rá, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a hozzájárulás felhasználásával kapcsolatos hibák, szabálytalanságok, csalás vagy más kötelezettségszegés súlyosságának arányában felfüggesztheti, csökkentheti vagy megszüntetheti a hozzájárulásokat, és visszafizettetheti a 218. cikk (8) bekezdésében említett megállapodás keretében jogtalanul kifizetett összegeket, miután az európai politikai párt lehetőséget kapott észrevételei benyújtására.

224. cikk
Ellenőrzés és szankciók

(1)A 215. cikk (8) bekezdésében említett megállapodások mindegyikében kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy az uniós finanszírozásból részesülő európai politikai pártok, illetve azok szerződő felei és alvállalkozói tekintetében az Európai Parlament gyakorolhassa a dokumentumalapú és a helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó hatáskörét, az OLAF és a Számvevőszék pedig a 124. cikkben említett vonatkozó hatásköreit.

(2)Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő e rendelet 132. és 133. cikkének, továbbá az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 27. cikkének megfelelően hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókat alkalmazhat.

(3)A (2) bekezdésben említett szankciókkal sújthatók azok az európai politikai pártok is, amelyek a hozzájárulás iránti kérelem benyújtása idején, vagy miután megkapták a hozzájárulást, hamis nyilatkozatot tettek az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által kért adatok benyújtása során, illetve elmulasztották a kért adatok benyújtását.

225. cikk
Nyilvántartás

(1)Az európai politikai pártok a hozzájárulással kapcsolatos utolsó kifizetést követően öt évig megőrzik a hozzájárulásra vonatkozó összes nyilvántartást és igazoló dokumentumot.

(2)Az ellenőrzésekkel, fellebbezésekkel, jogvitákkal, hozzájárulás felhasználásából eredő követelés rendezésével vagy az OLAF azon vizsgálataival kapcsolatos nyilvántartásokat, amelyekről a végső címzettet értesítették, ezen ellenőrzések, fellebbezések, jogviták, követelésrendezések vagy vizsgálatok végéig meg kell őrizni.

226. cikk
Külső auditot végző testületek vagy szakértők kiválasztása

Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkében említett, külső auditot végző független testületek vagy szakértők kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történik. Szerződésük időtartama nem lehet hosszabb öt évnél. Két egymást követő megbízatási időtartam után úgy kell tekinteni, hogy összeférhetetlenség áll fenn, amely negatívan befolyásolhatja az audit végrehajtását.

XII. CÍM
A költségvetés végrehajtásának egyéb eszközei

227. cikk
Vagyonkezelői alapok

(1)Vészhelyzeti, vészhelyzetet követő, illetve tematikus tevékenységekre a Bizottság – az egyéb donorokkal kötött megállapodás keretében – vagyonkezelői alapokat hozhat létre, miután tájékoztatta az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Az egyes vagyonkezelői alapok célkitűzését az adott vagyonkezelői alap alapító okirata határozza meg. A vagyonkezelői alapot létrehozó bizottsági határozatnak tartalmaznia kell az alap célkitűzésének leírását, létrehozásának a (3) bekezdéssel összhangban levő indokolását, időtartamát és az egyéb donorokkal között előzetes megállapodásokat.

(2)A Bizottság az uniós vagyonkezelői alapok létrehozásáról, kibővítéséről, illetve felszámolásáról szóló határozattervezeteit benyújtja az azon alap-jogiaktusban említett illetékes bizottságnak, amelynek alapján az uniós vagyonkezelői alaphoz való uniós hozzájárulást nyújtják.

(3)Az uniós vagyonkezelői alapoknak az alábbi feltételeket kell teljesíteniük:

a)az uniós intézkedés hozzáadott értéket képvisel: a vagyonkezelői alapok csak akkor hozhatók létre és hajthatók végre uniós szinten, ha célkitűzéseik – különösen terjedelmük vagy lehetséges hatásaik miatt – uniós szinten jobban megvalósíthatók, mint tagállami szinten;

b)az uniós vagyonkezelői alapok minden esetben egyértelmű politikai láthatóságot adnak az Uniónak és igazgatási előnyökkel járnak, valamint jobb uniós kontrollt tesznek lehetővé az Unió és az egyéb donorok hozzájárulásainak kockázatai és kifizetése tekintetében. A vagyonkezelői alapok nem hozhatók létre, ha csupán más létező finanszírozási csatornákat vagy hasonló eszközöket kétszereznek meg, kiegészítő jelleg nélkül.

(4)A Bizottság elnökletével minden uniós vagyonkezelői alap esetében létre kell hozni az igazgatótanácsot, amely biztosítja a donorok, valamint – megfigyelőként – a hozzájárulást nem fizető uniós tagállamok képviseletét, és dönt az alap felhasználásáról. Az igazgatótanács összetételére vonatkozó szabályokat és a vagyonkezelői alap belső szabályait az alap alapító okiratában kell rögzíteni; az alapító okiratot a Bizottság fogadja el és a donorok csatlakoznak hozzá. A szabályoknak tartalmazniuk kell azt a követelményt, hogy az alap felhasználásáról szóló végső döntéshez szükség van a Bizottság pozitív szavazatára.

(5)Az uniós vagyonkezelői alapokat az alapító okiratban meghatározott, korlátozott időtartamra hozzák létre. Ez az időtartam az érintett vagyonkezelői alap igazgatótanácsának kérésére, bizottsági határozattal meghosszabbítható.

A Európai Parlament és/vagy a Tanács adott esetben kérheti a Bizottságot a vagyonkezelői alapnak szánt előirányzatok megszüntetésére vagy az alapító okiratnak a vagyonkezelői alap felszámolását célzó felülvizsgálatára. Ebben az esetben a megmaradó forrásokat általános bevételként arányosan vissza kell téríteni a költségvetésbe, valamint a hozzájárulást fizető tagállamok és más támogatók részére.

228. cikk
A vagyonkezelői alapok végrehajtása

(1)Az uniós vagyonkezelői alapok végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvével és az egyes alapító okiratokban meghatározott egyedi célkitűzésekkel összhangban történik.

(2)Az uniós vagyonkezelői alapokból finanszírozott tevékenységek végrehajthatók közvetlenül a Bizottság által, a 61. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján, vagy közvetetten, a 61. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii., iii., v. és vi. alpontja szerinti szervezetekkel.

(3)A források lekötése és kifizetése a IV. cím 4. fejezetében meghatározott bizottsági pénzügyi szereplők feladata. Az uniós vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője. Ő felel a valamennyi uniós vagyonkezelői alapra egyaránt vonatkozó számviteli eljárások és számlatükör meghatározásáért. A Bizottság belső ellenőre, az OLAF és a Számvevőszék ugyanazon hatáskörrel rendelkezik a vagyonkezelői alapok felett, mint a Bizottság által végrehajtott más fellépések tekintetében.

(4)Az Unió és a donorok hozzájárulása nem integrálódik a költségvetésbe, és elkülönített bankszámlára kerül. Az elkülönített bankszámla megnyitása és megszüntetése a számvitelért felelős tisztviselő feladata. Az év folyamán a harmadik bekezdésben említett bankszámlán végzett összes műveletet megfelelően figyelembe kell venni a vagyonkezelői alap beszámolójában.

Az Unió hozzájárulását kifizetési előrejelzésekkel kellően megalapozott fizetési kérelmek alapján utalják át erre a számlára, figyelembe véve a számlán rendelkezésre álló egyenleget és az abból következő további fizetési szükségleteket. A kifizetési előrejelzéseket évente vagy adott esetben félévente kell elkészíteni.

A más donoroktól származó hozzájárulásokat a vagyonkezelői alap bankszámlájára történő befizetésükkor kell figyelembe venni, az elkülönített számlán való jóváíráskor euróra átváltott összegen. A vagyonkezelői alap elkülönített számláján felhalmozódó kamatot be kell fektetni a vagyonkezelői alapba, hacsak a vagyonkezelői alap alapító okirata másként nem rendelkezik.

(5)A Bizottság a (4) bekezdésben említett hozzájárulások felhasználása megkezdésének évétől jogosult a vagyonkezelői alapban összegyűlt összegek maximum 5 %-át az igazgatási költségei fedezése céljából felhasználni. A vagyonkezelői alapok működési ideje alatt az ilyen igazgatási díjak a 21. cikk (2) bekezdése b) pontjának értelmében vett címzett bevételeknek minősülnek.

Az egyes vagyonkezelői alapok által végrehajtott műveletekről az engedélyezésre jogosult tisztviselő évente kétszer pénzügyi jelentést állít össze.

A vagyonkezelői alapokat évente független külső ellenőrzésnek kell alávetni.

229. cikk
A költségvetés-támogatás alkalmazása

(1)Amennyiben a vonatkozó alap-jogiaktus úgy rendelkezik, a Bizottság költségvetés-támogatást nyújthat harmadik országoknak az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a)a harmadik ország államháztartási gazdálkodása kellően átlátható, megbízható és hatékony;

b)a harmadik ország kellően hiteles és megfelelő ágazati vagy nemzeti szakpolitikákat hajt végre;

c)a harmadik ország a stabilitást előtérbe helyező makrogazdasági politikákat hajt végre;

d)a harmadik ország időben, kellő mértékű hozzáférést biztosít átfogó és megbízható költségvetési információkhoz.

(2)Az uniós hozzájárulás kifizetésének alapja az (1) bekezdésben említett feltételek teljesítése, ideértve az államháztartási gazdálkodás javítását. Egyes kifizetéseknek feltétele lehet továbbá az adott ágazat reformjainak eredményeit és előrehaladását tükröző, előzetesen megállapított mérföldkövek elérése, amelynek értékelésére objektív teljesítménymutatókat használnak.

(3)A harmadik országgal kötött megfelelő finanszírozási megállapodásnak tartalmaznia kell:

a)kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a harmadik országnak időben megbízható tájékoztatást kell nyújtania a Bizottság számára a (2) bekezdésben említett feltételek teljesülésének értékeléséhez;

b)olyan megfelelő rendelkezéseket, amelyek alapján a harmadik országnak kötelezettséget kell vállalnia a működésre kapott finanszírozás egészének vagy egy részének haladéktalan visszafizetésére, amennyiben megállapítást nyer, hogy az adott uniós források kifizetése során súlyos, a szóban forgó harmadik országnak felróható szabálytalanságok történtek.

Az első albekezdésben említett visszafizetés feldolgozása érdekében a 99. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alkalmazható.

(4)A Bizottság a harmadik országban támogatja a parlamenti kontroll- és ellenőrzési kapacitások fejlesztését, és fokozza az átláthatóságot és az információkhoz való nyilvános hozzáférést.

230. cikk
Javadalmazott külső szakértők

(1)A 169. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárok alatt az intézmények a (3) bekezdés szerinti eljárás alapján kiválasztott javadalmazott külső szakértőket alkalmazhatnak a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok, projektek és ajánlatok értékeléséhez, valamint különleges esetekben véleménynyilvánítás és tanácsadás céljából.

(2)E szakértők előre bejelentett fix összegű javadalmazásban részesülnek, kiválasztásuk alapja a szakmai alkalmasság. A kiválasztás a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és az összeférhetetlenség tilalma alapelvével összhangban lévő kiválasztási szempontok alapján történik.

(3)Az érintett intézmény honlapján pályázati felhívást kell közzétenni.

A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a feladatok leírását, azok időtartamát, valamint a javadalmazás rögzített feltételeit.

A pályázati felhívást követően összeállítják a szakértők jegyzékét. A jegyzék a közzétételétől számított legfeljebb öt évig vagy a feladatokhoz kapcsolódó többéves program időtartama alatt érvényes.

(4)A pályázati felhívás érvényességi ideje alatt – az utolsó három hónap kivételével – bármely érdeklődő természetes személy benyújthatja pályázatát.

(5)A kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokból fizetett szakértőket az Európai Parlament és a Tanács által az egyes kutatási keretprogramok elfogadásakor megállapított eljárásokkal vagy a részvételre vonatkozó kapcsolódó szabályokkal összhangban kell alkalmazni. Az V. cím 2. fejezete 2. szakaszának alkalmazásában e szakértők a 2. cikk szerinti végső címzettnek minősülnek.

231. cikk
Nem javadalmazott szakértők

Az intézmények az általuk meghívott vagy megbízott személyek utazási és ellátási költségeit visszatéríthetik, vagy szükséges esetben egyéb térítést fizethetnek számukra.

232. cikk
Tagsági díjak és egyéb tagdíjfizetések

Az Unió tagdíjak formájában hozzájárulást fizethet olyan szerveknek, amelyekben tag vagy megfigyelő.

233. cikk
Egyéb eszközök

Egyéb eszközök használhatók a következők kifizetésére:

a)az intézmények személyzetének tagjaihoz kapcsolódó kiadások, ideértve az Európai Parlament jelenlegi és korábbi tagjait tömörítő egyesületeknek és az Európai Iskolának nyújtott hozzájárulásokat is;

b)a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett halászati termékek piacával kapcsolatos kiadások;

c)a makroszintű pénzügyi támogatásként fizetett segélyek.

XIII. CÍM
ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS EGYÉB PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁS

1. FEJEZET
Éves beszámoló

1. szakasz: Számviteli keret

234. cikk
A beszámoló szerkezete

Az éves beszámolót mindig a pénzügyi év tekintetében kell elkészíteni, amely január 1-jétől december 31-ig tart. A beszámoló a következőkből áll:

a)a pénzügyi kimutatások, amelyek a 79. cikkben említett számviteli szabályoknak megfelelően mutatják be a pénzügyi információkat;

b)a költségvetési beszámoló, amely az intézmények költségvetési beszámolóiban szereplő információkat mutatja be;

c)az összevont éves beszámoló, amely a 79. cikkben említett számviteli szabályoknak – és különösen a lényegesség elvének – megfelelően a 69. cikkben említett szervek és a számviteli konszolidáció feltételeinek megfelelő egyéb szervek pénzügyi kimutatásaiban és költségvetési beszámolóiban szereplő információkat konszolidálja.

235. cikk
Pénzügyi kimutatások

(1)A 79. cikkben említett számviteli szabályoknak megfelelő, az adatokat millió euróban bemutató pénzügyi kimutatások a következőkből állnak:

a)a mérleg, amely az előző év december 31-i állapotnak megfelelően mutatja be az összes eszközt és forrást, valamint a pénzügyi helyzetet;

b)az eredménykimutatás, amely az előző év gazdasági eredményét mutatja be;

c)a cash flow kimutatás, amely az év folyamán befolyt és kifizetett összegeket, valamint a záró pénztáregyenleget mutatja be;

d)a kimutatás a nettó eszközállomány változásairól, amely az év során a tartalékokban és a halmozott eredményben bekövetkezett változásokat mutatja be.

(2)A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések kiegészítik és magyarázattal látják el az (1) bekezdésben említett kimutatásokban feltüntetett információkat, és tartalmazzák a 79. cikkben említett számviteli szabályok által előírt kiegészítő információkat.

(3)A számvitelért felelős tisztviselő a pénzügyi év zárása után az általános számlák továbbításának időpontjáig elvégez minden olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást, amely a számlák valós bemutatásához szükséges. E kiigazításoknak összhangban kell állniuk a 79. cikkben említett számviteli szabályokkal.

2. szakasz
Költségvetési beszámolók

236. cikk
Költségvetési beszámolók

A költségvetési beszámoló az adatokat millió euróban mutatja be. A következőkből áll:

a)jelentések, amelyek aggregálják az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet;

b)a költségvetési eredmény, amelyet a vonatkozó hatályos sajátforrás-rendeletben lefektetett alapon számítanak;

c)magyarázó megjegyzések, amelyek kiegészítik és magyarázattal látják el a jelentésekben megadott információkat.

3. szakasz
Az éves beszámoló ütemterve

237. cikk
Előzetes beszámolók

(1)A 234. cikkben említett egyéb intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői a következő év március 1-ig megküldik a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóikat.

(2)A 234. cikkben említett egyéb intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői a következő év március 1-ig megküldik továbbá a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az általa meghatározott standardizált módon és formátumban a konszolidációhoz szükséges számviteli információkat.

(3)A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője összevonja az előzetes beszámolókat a Bizottság előzetes beszámolójával, és a következő év március 31-ig elektronikus úton megküldi a Számvevőszéknek a Bizottság előzetes beszámolóját és az Unió előzetes összevont beszámolóját.

238. cikk
A végleges beszámolók jóváhagyása

(1)A Számvevőszék június 1-jéig megteszi a Bizottságtól eltérő intézmények és a 234. cikkben említett szervek előzetes beszámolóira vonatkozó észrevételeit, és június 15-ig megteszi a Bizottság előzetes beszámolójára, valamint az Unió előzetes összevont beszámolójára vonatkozó észrevételeit.

(2)A 234. cikkben említett egyéb intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői június 15-ig megküldik a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az általa meghatározott standardizált módon és formátumban a konszolidációhoz szükséges számviteli információkat.

A Bizottságtól eltérő intézmények és a 234. cikkben említett szervek július 1-ig megküldik a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a végleges beszámolóikat.

(3)A 234. cikkben említett egyéb intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői a végleges beszámolók továbbításával egyidejűleg az e végleges beszámolókra vonatkozó teljességi nyilatkozatot is megküldik a Számvevőszéknek, egy másolati példányt pedig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

A végleges beszámolóhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben az kijelenti, hogy a végleges beszámoló e címmel, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben található alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

(4)A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az e cikk (2) bekezdése értelmében a Bizottságtól eltérő intézmények és a 234. cikkben említett szervek által benyújtott információ alapján elkészíti a végleges összevont beszámolót. A végleges összevont beszámolóhoz a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben az kijelenti, hogy a végleges beszámoló e címmel, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben található számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

(5)A végleges összevont beszámoló és a saját végleges beszámolója jóváhagyása után a Bizottság július 31-ig elektronikus úton megküldi azokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

Ugyanezen időpontig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a végleges összevont beszámolóra vonatkozó teljességi nyilatkozatot juttat el a Számvevőszékhez.

(6)A végleges összevont beszámolót a Számvevőszék által az EUMSZ 287. cikkével és az Euratom-Szerződés 106a. cikkével összhangban adott megbízhatósági nyilatkozattal együtt november 15-éig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2. FEJEZET
Integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel

239. cikk
Integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel

(1)A Bizottság a következő év július 31-ig integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagot küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely a következőket tartalmazza:

a)a 238. cikkben említett összevont éves beszámoló;

b)az éves irányítási és teljesítményjelentés, amely a következőkből áll:

i.az előző évre vonatkozó éves tevékenységi jelentések összefoglalása és a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek a 73. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentései;

ii.az EUMSZ 318. cikkében említett, az Unió pénzügyi helyzetét az elért eredmények alapján értékelő jelentés;

c)az uniós költségvetést érintő megelőző és korrekciós intézkedésekről szóló jelentés, amely az uniós költségvetés jogsértő kiadásokkal szembeni védelmére hozott intézkedések pénzügyi hatásait mutatja be;

d)az EUMSZ 325. cikkében említett, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről (a csalás elleni küzdelemről) szóló jelentés, amely a tagállamokkal együttműködésben készült a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb illegális tevékenységek ellen hozott intézkedésekről;

e)a 116. cikk (7) bekezdésében említett, belső ellenőrzésekről szóló jelentés;

f)a 253. cikk (3) bekezdésében említett, a mentesítés nyomon követéséről szóló jelentés.

(2)Az (1) bekezdésben említett integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagot a Számvevőszék rendelkezésére kell bocsátani.

3. FEJEZET
Költségvetési és egyéb pénzügyi beszámolás

240. cikk
Havi jelentéstétel a költségvetés végrehajtásáról

A 235. és 236. cikkben előírt éves kimutatásokon és jelentéseken felül a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője havonta megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetés végrehajtására vonatkozó, a rendelkezésre álló előirányzatokkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat is bemutató számadatokat.

A számadatokat az egyes hónapok végét követő 10 munkanapon belül kell rendelkezésre bocsátani a Bizottság honlapján.

241. cikk
Éves jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

(1)A 234. cikkben említett valamennyi intézmény és szerv jelentést készít a pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodásáról.

A jelentést a pénzügyi évet követő év március 31-ig az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátják.

(2)Az (1) bekezdésben említett jelentés összefoglaló adatokat tartalmaz az előirányzatok különböző költségvetési jogcímek közötti átcsoportosításáról.

242. cikk
Éves jelentés a pénzügyi eszközökről, a költségvetési garanciákról és a pénzügyi támogatásról

A Bizottság a 39. cikk (4) és (5) bekezdésének és az 50. cikk (1) bekezdése d) pontjának megfelelően évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a pénzügyi eszközökről, a költségvetési garanciákról, a pénzügyi támogatásokról, a függő kötelezettségekről és a közös tartalékfeltöltési alapról. Ezeket az információkat egyúttal a Számvevőszéknek is rendelkezésére bocsátja.

243. cikk
Számviteli állapotjelentés

A számvitelért felelős tisztviselő minden év szeptember 15-ig jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az észlelt fennálló kockázatokról, a megfigyelt általános tendenciákról, a felmerült új számviteli kérdésekről, a számvitel terén – többek között a Számvevőszék által felvetett kérdésekben – tett előrelépésekről, valamint a visszafizettetésekkel kapcsolatos információkról.

244. cikk
Jelentéstétel a vagyonkezelői alapok végrehajtásáról

A Bizottság a 39. cikk (5) bekezdésének megfelelően évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós vagyonkezelői alapokból támogatott tevékenységekről, azok végrehajtásáról és teljesítményéről, valamint beszámolójukról.

A vagyonkezelői alap igazgatótanácsa jóváhagyja a vagyonkezelői alapnak az engedélyezésre jogosult tisztviselő által elkészített éves jelentését. Az igazgatótanács jóváhagyja továbbá a számvitelért felelős tisztviselő által elkészített végleges beszámolót. A számvitelért felelős tisztviselő által elkészített végleges beszámolót az igazgatótanácsnak a Bizottságra vonatkozó mentesítési eljárás során be kell mutatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

245. cikk
A végső címzettekre vonatkozó információk közzététele

A Bizottság a 36. cikknek megfelelően nyilvánosságra hozza a végső címzettekre vonatkozó információkat.

XIV. CÍM
KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

1. FEJEZET
Külső ellenőrzés

246. cikk
A Számvevőszék által végzett külső ellenőrzés

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a lehető leghamarabb értesíti a Számvevőszéket a 12., 15., 20., 27., 28., 30. és 41. cikk szerint elfogadott határozatokról és szabályokról.

247. cikk
Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok és eljárások

(1)A Számvevőszék által arra vonatkozóan folytatott vizsgálat, hogy az összes bevétel beérkezése és az összes kiadás kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, figyelembe veszi a Szerződések, a költségvetés, e rendelet, az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és minden más, a Szerződések szerint elfogadott jogi aktus rendelkezéseit. E vizsgálat figyelembe veszi a programok és a kapcsolódó felügyeleti és kontrollrendszerek többéves jellegét.

(2)Feladatai ellátása során a Számvevőszék a 249. cikkben előírt módon jogosult áttekinteni a szervezeti egységek vagy szervek Unió által finanszírozott vagy társfinanszírozott műveleteinek pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos minden dokumentumot és információt. Jogosult bármely bevételi vagy kiadási műveletért felelős tisztviselőt meghallgatni, és az előbb említett szervezeti egységekre vagy szervekre alkalmazható ellenőrzési eljárások bármelyikét használni. A tagállamokban folytatott ellenőrzést a nemzeti pénzügyi ellenőrzési intézményekkel, vagy – amennyiben ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel – az illetékes nemzeti szervezeti egységgel együttműködésben kell véghezvinni. A Számvevőszék és a tagállamok nemzeti pénzügyi ellenőrzési intézményei függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében működnek együtt.

A Szerződések vagy a Szerződések szerint elfogadott jogi aktusok által ráruházott feladatai teljesítéséhez szükséges minden információ megszerzése érdekében a Számvevőszék saját kérésére jelen lehet a költségvetés végrehajtásának keretében bármely intézmény által vagy nevében folytatott ellenőrzési műveletnél.

A Számvevőszék kérésére minden intézmény meghatalmazza az uniós vagyont kezelő pénzügyi intézményeket, hogy tegyék lehetővé a Számvevőszék számára annak ellenőrzését, hogy a külső adatok megfelelnek a beszámolónak.

(3)Feladatai ellátása érdekében a Számvevőszék értesíti az e rendelet hatálya alá tartozó intézményeket és hatóságokat személyzete azok ellenőrzésére felhatalmazott tagjainak nevéről.

248. cikk
Az értékpapírok és a készpénz vizsgálata

A Számvevőszék biztosítja, hogy minden letétbe helyezett és likvid értékpapírt, továbbá minden bankbetétet és készpénzt a letétkezelő által aláírt bizonylat alapján vagy a készpénz- és értékpapír-állományról szóló hivatalos igazolások segítségével megvizsgálnak. Az ilyen vizsgálatokat a Számvevőszék saját maga is elvégezheti.

249. cikk
A Számvevőszék betekintési joga

(1)A Bizottság, a többi intézmény, az Unió nevében bevételeket vagy kiadásokat kezelő szervek és a végső címzettek minden olyan létesítményt és információt a Számvevőszék rendelkezésére bocsátanak, amelyet az feladata elvégzéséhez szükségesnek tart. A Számvevőszék rendelkezésére bocsátanak minden, a költségvetésből finanszírozott szerződések odaítélésével és teljesítésével kapcsolatos dokumentumot és minden készpénz- vagy anyagelszámolást, minden számviteli bejegyzést vagy igazoló dokumentumot, valamint az ezekre vonatkozó adminisztratív dokumentumokat, minden bevételre és kiadásra vonatkozó dokumentumot, minden leltárt, minden szervezeti ábrát a szervezeti egységekről, amelyet a Számvevőszék szükségesnek ítél a költségvetési és pénzügyi eredménykimutatás nyilvántartásokon alapuló vagy a helyszínen végzett ellenőrzéséhez, és – ugyanezen célból – minden, elektronikusan létrehozott vagy tárolt dokumentumot és adatot.

Az érintett nemzeti közigazgatás belső ellenőrzési szervei és többi szolgálata minden olyan létesítményt a Számvevőszék rendelkezésére bocsátanak, amelyet az feladata ellátásához szükségesnek tart.

(2)Azon tisztviselők, akiknek tevékenységét a Számvevőszék vizsgálja:

a)bemutatják készpénzbizonylataikat és bármilyen más, készpénzre, értékpapírra és bármilyen típusú anyagra vonatkozó bizonylataikat, továbbá a rájuk bízott források kezelése tekintetében a vonatkozó igazoló dokumentumokat, valamint bármely könyvet, nyilvántartást és a velük kapcsolatos más dokumentumot;

b)bemutatják a 247. cikkben említett ellenőrzés teljes körű végrehajtásához szükséges levelezést és bármely más dokumentumot.

Az első albekezdés b) pontja szerint nyújtott információt csak a Számvevőszék kérheti.

(3)A Számvevőszék jogosult az Unió bevételeire és kiadásaira vonatkozó, az intézmények szervezeti egységei és különösen az ilyen bevételekre és kiadásokra vonatkozó döntésekért felelős szervezeti egységek, az Unió nevében bevételeket és kiadásokat kezelő szervek és a költségvetésből támogatásban részesülő természetes vagy jogi személyek által birtokolt dokumentumok ellenőrzésére.

(4)Az annak megállapítására vonatkozó feladat, hogy a bevételek beérkezése és a kiadások kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, illetve a pénzgazdálkodás hatékony és eredményes volt-e, kiterjed a hozzájárulásként kapott uniós források intézményeken kívüli szervek általi felhasználására is.

(5)Az intézményeken kívüli végső címzetteknek kifizetett uniós finanszírozás a végső címzettekkel – vagy azok beleegyezése hiányában a szerződő felekkel vagy alvállalkozókkal – a Számvevőszék által lefolytatandó, a finanszírozás felhasználására vonatkozó ellenőrzésről kötött írásos megállapodás függvénye.

(6)A Bizottság a Számvevőszék kérésére annak rendelkezésére bocsátja a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó információkat.

(7)Az integrált számítógépes rendszerek használata nem eredményezheti a Számvevőszék igazoló dokumentumokhoz való hozzáférésének csökkenését.

250. cikk
A Számvevőszék éves jelentése

(1)A Számvevőszék június 15-ig megküldi a Bizottság és az érintett intézmények számára azon észrevételeit, amelyeket – véleménye szerint – fel kell tüntetni az éves jelentésben. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk és kontradiktórius eljárás tárgyát kell képezniük. Október 15-ig valamennyi intézmény megküldi válaszát a Számvevőszéknek. A Bizottságtól eltérő intézmények válaszait egyúttal a Bizottságnak is meg kell küldeni.

(2)Az éves jelentésnek tartalmaznia kell a pénzgazdálkodás hatékonyságára és eredményességére vonatkozó értékelést.

(3)Az éves jelentés minden intézményről tartalmaz egy szakaszt. A Számvevőszék ezt kiegészítheti bármilyen összefoglaló jelentéssel vagy általános észrevétellel, amelyet helyénvalónak tart.

A Számvevőszék megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy az intézmények által adott válaszokat mindig az érintett észrevétel mellett vagy után tüntesse fel.

(4)A Számvevőszék november 15-ig megküldi a mentesítésért felelős hatóságok és a többi intézmény számára az éves jelentését és az intézmények válaszait, és gondoskodik ezek közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

251. cikk
A Számvevőszék különjelentései

(1)A Számvevőszék minden olyan észrevételt továbbít az érintett intézmények vagy szervek részére, amelyet – véleménye szerint – különjelentésben kell feltüntetni. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk és kontradiktórius eljárás tárgyát kell képezniük.

Az érintett intézménynek vagy szervnek az észrevételek továbbítását követően általában hat héten belül tájékoztatnia kell a Számvevőszéket bármely, a szóban forgó észrevételekre adni kívánt válaszról. Kellően indokolt esetekben ezt az időtartamot fel kell függeszteni, különösen akkor, ha a kontradiktórius eljárás folyamán az érintett intézménynek vagy szervnek a válasza véglegesítéséhez visszajelzést kell kapnia a tagállamoktól.

Az érintett intézmény vagy szerv válaszainak közvetlenül és kizárólagosan a Számvevőszék észrevételeire kell vonatkozniuk.

A Számvevőszék gondoskodik arról, hogy a különjelentések megfelelő – általában 13 hónapot meg nem haladó – időn belül elkészüljenek és elfogadásra kerüljenek.

A különjelentéseket az érintett intézmények vagy szervek válaszaival együtt haladéktalanul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyek mindegyike – szükség esetén a Bizottsággal egyetértésben – határoz a válaszlépésről.

A Számvevőszék megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy az érintett intézmények vagy szervek válaszát mindig az érintett észrevétel mellett vagy után tüntesse fel, és közzéteszi a különjelentés elkészítésének menetrendjét.

(2)Az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett azon véleményeket, amelyek nem kapcsolódnak a jogalkotói konzultációs eljárás alá tartozó javaslatokhoz vagy tervezetekhez, a Számvevőszék közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Számvevőszék a közzétételre vonatkozó döntését a véleményt kérő vagy a vélemény által érintett intézménnyel folytatott konzultációt követően hozza meg. A közzétett véleményekhez csatolni kell az érintett intézmények megjegyzéseit.

2. FEJEZET
Mentesítés

252. cikk
A mentesítési eljárás ütemterve

(1)Az Európai Parlament a minősített többséggel eljáró Tanács javaslata alapján az n+2. év május 15-ig mentesíti a Bizottságot az n. évi költségvetés végrehajtása tekintetében.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésben előírt időpont nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja a Bizottságot a halasztás okairól.

(3)Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő határozat meghozatalát, úgy a Bizottság minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

253. cikk
A mentesítési eljárás

(1)A mentesítő határozat kiterjed az Unió bevételeinek és kiadásainak elszámolásaira, az ebből következő egyenlegre és az Unió mérlegben feltüntetett eszközeire és forrásaira.

(2)A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament – a Tanács után – megvizsgálja az EUMSZ 318. cikkében említett elszámolásokat, pénzügyi kimutatásokat és értékelő jelentést. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által elkészített éves jelentést, az ellenőrzés alatt álló intézmények válaszaival együtt, a Számvevőszék bármely releváns, az adott pénzügyi évre vonatkozó különjelentését, valamint a Számvevőszéknek az elszámolások megbízhatóságát, illetve az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatát.

(3)A Bizottság az EUMSZ 319. cikkével összhangban az Európai Parlament kérésére benyújt a Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

254. cikk
Nyomonkövetési intézkedések

(1)Az EUMSZ 319. cikkével és az Euratom-szerződés 106a. cikkével összhangban a Bizottság, az e rendelet 69. és 70. cikkében említett többi intézmény és szerv megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó ajánláshoz kapcsolódó megjegyzéseknek.

(2)Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az (1) bekezdésben említett intézmények és szervek beszámolnak az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével hozott intézkedésekről, és különösen azon utasításokról, amelyeket a költségvetés végrehajtásáért felelős szervezeti egységeiknek adtak. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, tájékoztatva azt az ezen észrevételeknek való megfelelés céljából tett intézkedéseikről, annak érdekében, hogy a Bizottság figyelembe vehesse ezeket saját jelentése elkészítésekor. Az intézmények jelentését a Számvevőszéknek is meg kell küldeni.

255. cikk
Az EKSZ-re vonatkozó különös rendelkezések

Az EKSZ-re vonatkoznak az EUMSZ 319. cikkében és az e rendelet 252., 253. és 254. cikkében előírt eljárások. Az EKSZ teljes mértékben együttműködik a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben rendelkezésükre bocsát minden további szükséges információt, többek között a vonatkozó szervek ülésein való részvétel révén.

XV. CÍM
IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK

256. cikk
Általános rendelkezések

(1)Az igazgatási előirányzatok nem differenciált előirányzatok.

(2)Az e cím hatálya alá tartozó igazgatási előirányzatokat a 45. cikk (3) bekezdése tartalmazza.

A több címre is jellemző típusú, igazgatási előirányzatokra lekötött költségvetési kötelezettségvállalások, amennyiben ezek kezelése egységes, a költségvetési számviteli rendszerben egységesen is nyilvántarthatók, miután típus szerinti összefoglaló osztályozásukat a 45. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően végrehajtották.

A megfelelő kiadásokat az előirányzatokkal megegyező bontásban kell az egyes címek költségvetési sorain elkönyvelni.

(3)Azon igazgatási kiadásokat, amelyek a pénzügyi éven – akár a helyi gyakorlattal összhangban, akár a berendezések beszerzése kapcsán – túlnyúló szerződésekből erednek, azon pénzügyi év költségvetésében kell elszámolni, amelyben teljesítésükre sor kerül.

(4)Bérleti garanciát az intézmények bankgarancia vagy az adott intézmény és a bérbeadó nevére szóló, zárolt bankszámlán euróban elhelyezett letét formájában biztosíthatnak, a kellően indokolt esetek kivételével.

Amennyiben azonban harmadik országokban végzett ügyletek esetében ilyen típusú bérleti garanciák alkalmazására nincs mód, az engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhat más garanciatípusokat is, amennyiben azok megfelelően biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(5)Az intézmények személyzetének és tagjainak a személyzeti szabályzatban és az intézmények tagjaira vonatkozó különös rendelkezésekben megállapított feltételekkel összhangban előleg nyújtható.

257. cikk
Előlegek

A 11. cikk (2) bekezdésében említett jogi vagy szerződéses rendelkezések szerint előre fizetendő kiadások – például bérleti díjak – december 1-jétől a következő pénzügyi év előirányzatainak terhére kifizethetők. Ebben az esetben a 11. cikk (2) bekezdésében említett korlát nem alkalmazandó.

258. cikk
Az ingatlanprojektekre vonatkozó különös rendelkezések

(1)Az egyes intézmények minden év június 1-jéig benyújtják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ingatlanpolitikájukról szóló munkadokumentumot, amely tartalmazza a következő információkat:

a)a vonatkozó költségvetési sorokon található előirányzatok által lefedett kiadások és összterület valamennyi épület esetében. A kiadások magukban foglalják az épületek belső kialakításának költségeit. A kiadások nem foglalják magukban az egyéb költségeket;

b)az összterületre és a helyszínekre vonatkozó általános programozás várható alakulása az elkövetkezendő években, a már meghatározott, tervezés alatt álló ingatlanprojektek bemutatásával;

c)a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak korábban benyújtott, az előző év munkadokumentumaiban nem szereplő új ingatlanprojektek végrehajtásával kapcsolatos végleges feltételek és költségek, valamint lényeges információk.

(2)A költségvetésre várhatóan jelentős pénzügyi kihatással lévő ingatlanprojektek esetében az intézmények a lehető leghamarabb – ingatlanszerződések esetében a helyi piac felmérése előtt, építési munkálatok esetében pedig az ajánlati felhívás megjelenése előtt – tájékoztatják az Európai Parlamentet és a Tanácsot az épület szükséges összterületéről és az előzetes tervezésről.

(3)A költségvetésre várhatóan jelentős pénzügyi kihatással lévő ingatlanprojektek esetében az intézmények a szerződések megkötése előtt előterjesztik az ingatlanprojektet, részletezve annak becsült költségeit és finanszírozását, ideértve a 20. cikk (3) bekezdésében említett címzett bevételek esetleges felhasználását is, valamint közölve a tervek szerint alkalmazásra kerülő szerződéstervezetek listáját, és kérik az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását. Az intézmény kérésére az ingatlanprojekttel kapcsolatban benyújtott dokumentumokat bizalmasan kezelik.

A vis maior eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot az attól az időponttól számított négy héten belül vitatja meg, amikor azt mindkét intézmény megkapta.

A négyhetes időszak leteltével az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács ezen időszak alatt nem hoz ellenkező értelmű határozatot.

Amennyiben az Európai Parlament és/vagy a Tanács a négyhetes időszak alatt kellően megalapozott aggályokat fogalmaz meg, az időszakot – egy alkalommal – további két héttel meghosszabbítják.

Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslat ellen dönt, az érintett intézmény visszavonja a javaslatát, de újabbat nyújthat be.

(4)Vis maior esetén a (2) bekezdésben meghatározott információkat az ingatlanprojekttel együtt is be lehet nyújtani. Az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot az attól az időponttól számított két héten belül vitatja meg, amikor azt mindkét intézmény megkapta. A kéthetes időszak leteltével az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben az Európai Parlament és/vagy a Tanács ezen időszak alatt nem hoz ellenkező értelmű határozatot.

(5)A költségvetés szempontjából jelentős pénzügyi hatással járó ingatlanprojektek a következők:

a)telekvásárlás;

b)épületek 3 000 000 EUR-t meghaladó összegű vásárlása, eladása, szerkezeti felújítása és építése vagy olyan projektje, amely ötvözi ezeket az elemeket;

c)a b) pont alá nem tartozó, évente legalább 750 000 EUR-s kiadással járó új épületvételi vagy -bérleti szerződések (beleértve a haszonélvezeti jogot, a hosszú távú bérletet és a meglévő ingatlanszerződések kedvezőtlenebb feltételek melletti megújítását is);

d)az évente legalább 3 000 000 EUR-s kiadással járó meglévő ingatlanszerződések (köztük a haszonélvezeti jog és a hosszú távú bérlet) azonos vagy kedvezőbb feltételek melletti meghosszabbítása vagy megújítása.

Ez a bekezdés az intézményközi jellegű ingatlanprojektekre és az uniós küldöttségekre is alkalmazandó.

A b), c) és d) pontban említett 750 000 EUR-s, illetve 3 000 000 EUR-s értékhatár magában foglalja az épület belső kialakításának költségeit. Bérleti és haszonélvezeti szerződések esetén ezek az értékhatárok figyelembe veszik az épület belső kialakításának költségeit, de egyéb költséget nem.

(6)A 16. cikk sérelme nélkül az ingatlanvásárlási projektek az Európai Parlament és a Tanács előzetes jóváhagyásának függvényében hitelből is finanszírozhatók.

A hitelt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban és az Unió pénzügyi érdekeinek kellő tiszteletben tartása mellett kell felvenni és visszafizetni.

Amennyiben az intézmény a vásárlást hitelből javasolja finanszírozni, az érintett intézmény által az előzetes jóváhagyás iránti kérelemmel együtt benyújtandó pénzügyi tervnek tartalmaznia kell különösen a maximális finanszírozási szintet, a finanszírozási időszakot, a finanszírozás módját, a finanszírozás feltételeit és a más típusú szerződéses megállapodásokhoz képest elérhető megtakarításokat.

Az Európai Parlament és a Tanács az előzetes jóváhagyás iránti kérelmet a kérelem ezen intézményekhez való beérkezését követő négy héten belül megvitatja; ez az időtartam – egy alkalommal – két héttel meghosszabbítható. A hitel révén történő vásárlást elutasítottnak kell tekinteni, ha ahhoz az Európai Parlament és a Tanács az említett határidőn belül nem adta kifejezett jóváhagyását.

259. cikk
Az előzetes tájékoztatási eljárás és az előzetes jóváhagyási eljárás

(1)A 258. cikk (2) bekezdésében foglalt előzetes tájékoztatási eljárás, valamint a 258. cikk (3) bekezdésében foglalt előzetes jóváhagyási eljárás nem alkalmazandó telekingatlan ingyenesen vagy jelképes áron történő szerzésére.

(2)A 258. cikk (1)–(5) bekezdésében megállapított előzetes tájékoztatási eljárás és előzetes jóváhagyási eljárás nem alkalmazandó a lakóépületekre. Az Európai Parlament és a Tanács információkat kérhet az illetékes intézménytől a lakóépületekkel kapcsolatban.

(3)Rendkívüli vagy sürgető politikai körülmények esetén a harmadik országbeli uniós küldöttségekkel vagy irodákkal kapcsolatos ingatlanprojektekre vonatkozó, a 258. cikk (2) bekezdésében említett előzetes információkat a 258. cikk (3) bekezdése szerinti ingatlanprojekttel együtt is be lehet nyújtani. Ilyen esetekben az előzetes tájékoztatási eljárást és az előzetes jóváhagyási eljárást az első adandó alkalommal le kell folytatni.

(4)A 258. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott előzetes jóváhagyási eljárás nem alkalmazandó az ingatlanprojekt részletes költségeinek és finanszírozásának értékeléséhez szükséges előkészítő szerződésekre és tanulmányokra.

XV. CÍM ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

260. cikk
Az Európai Parlament és a Tanács információkérése

Az Európai Parlament és a Tanács jogosult a hatáskörükbe tartozó költségvetési ügyekkel kapcsolatos információk vagy felvilágosítás megszerzésére.

261. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A 155., a 69. és a 70. cikkben említett, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2020. december 31-én végződő időszakra szól. A Bizottság legkésőbb két évvel 2020. december 31. előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a következő többéves pénzügyi keretekkel azonos időtartamra, amennyiben a megfelelő többéves pénzügyi keret érvényességének vége előtt legkésőbb három hónappal az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást e meghosszabbítás ellen.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(6)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

MÁSODIK RÉSZ
AZ ÁGAZATSPECIFIKUS JOGSZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSAI

262. cikk
A 2012/2002/EK rendelet módosításai

A 2012/2002/EK tanácsi rendelet 51 a következőképpen módosul:

1.A 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Miután a Bizottság megállapította, hogy az alapból történő pénzügyi hozzájárulás feltételei teljesülnek, a Bizottság haladéktalanul benyújtja az Európai Parlament és a Tanács részére az alap igénybevételéhez szükséges javaslatokat. Ezeknek a javaslatoknak tartalmazniuk kell:

a) az (1) bekezdésben említett valamennyi rendelkezésre álló információt;

b) a Bizottság birtokában lévő minden egyéb releváns információt;

c) annak igazolását, hogy a 2. cikkben szereplő feltételek teljesülnek; és

d) a javasolt összegek indokolását.”.

2.A 4. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

„(4) Amint az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az alap igénybevételéről szóló határozatot, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el az alapból történő pénzügyi hozzájárulás odaítéléséről, és a kedvezményezett állam számára egy összegben azonnal kifizeti e pénzügyi hozzájárulást. Amennyiben a 4a. cikk szerint előleg kifizetésére került sor, csupán az egyenleg fizetendő ki.”.

263. cikk
Az 1296/2013/EU rendelet módosításai

Az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 52 a következőképpen módosul:

1.Az 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a program teljes időszaka alatt az alábbi indikatív százalékos részarányok alkalmazandók:

a) legalább 18 % a Progress terület számára;

b) legalább 18 % az EURES terület számára;

c) legalább 18 % a mikrofinanszírozás és szociális vállalkozások terület számára.”.

2.A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Progress terület az alábbi a), b) és c) pontban felsorolt egy vagy több tematikus szakasz intézkedéseit támogatja:

a) foglalkoztatás, különösen az ifjúsági munkanélküliség felszámolása érdekében;

b) szociális védelem, társadalmi befogadás, valamint a szegénység csökkentése és megelőzése;

c) munkakörülmények.”.

b)A (2) bekezdés a következőképpen módosul:

„(2) A Progress területre fordított összegek jelentős része a társadalmi kísérletek mint az innovatív megoldásokat továbbfejlesztésük céljából tesztelő és értékelő módszer előmozdítására kerül elkülönítésre.”.

3.A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Tematikus szakaszok és finanszírozás

Az EURES terület az alábbi a), b) és c) pontban felsorolt egy vagy több tematikus szakasz intézkedéseit támogatja:

a) az álláslehetőségek, álláspályázatok és a kapcsolódó információk átláthatósága a pályázók és a munkaadók számára;

b) a munkavállalók felvételét és elhelyezkedését támogató szolgáltatások kialakítása az állásajánlatok és álláspályázatok uniós szintű cseréje révén, különös tekintettel a célzott mobilitási programokra;

c) határokon átnyúló partnerségek.”.

4.A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

Tematikus szakaszok és finanszírozás

A mikrofinanszírozás és szociális vállalkozások terület az alábbi a) és b) pontban felsorolt egy vagy több tematikus szakasz intézkedéseit támogatja:

a) mikrofinanszírozás a kiszolgáltatott csoportok és mikrovállalkozások számára:

b) szociális vállalkozások.”.

5.A 33. cikket el kell hagyni.

264. cikk
Az 1301/2013/EU rendelet módosításai

Az 1301/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 3. cikk (1) bekezdése e) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a berendezésekbe és az infrastruktúrába való állóeszköz-beruházás révén a saját potenciál fejlesztésébe történő befektetés, ideértve a kulturális és fenntartható turizmussal kapcsolatos infrastruktúrákat, a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokat, a kutatási és fejlesztési szervezetek támogatását, valamint a vállalkozások technológiájába és alkalmazott kutatásába való beruházást;”.

2.Az 5. cikk (9) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) a migránsok és a menekültek fogadásának és társadalmi-gazdasági beilleszkedésének támogatása;”.

3.Az I. melléklet táblázatában a „Szociális infrastruktúra” kezdetű szövegtől a táblázat végéig tartó szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Szociális infrastruktúra

Gyermekgondozás és oktatás	személy	Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása
Egészségügy	személy	Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság
Lakóegységek	lakóegység	Helyreállított lakóegységek
	lakóegység	Helyreállított lakóegységek, ebből: migránsok és menekültek számára (ide nem értve a befogadóállomásokat)
Migránsok és menekültek	személy	Migránsokat és menekülteket támogató infrastruktúra-kapacitás (a lakóegységek kivételével)

A városfejlesztés konkrét mutatói

	személy	Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság
	négyzetméter	Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek
	négyzetméter	Városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek

265. cikk
Az 1303/2013/EU rendelet módosításai

Az 1303/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)A (10) pont helyébe a következő szöveg lép:

„10. »kedvezményezett«: olyan közjogi vagy magánjogi szervezet vagy olyan természetes személy, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős; az e cikk 13. pontjában meghatározott állami támogatási rendszerek összefüggésében a támogatásban részesülő szervezet; az e rendelet második részének IV. címe szerinti pénzügyi eszközök összefüggésében a pénzügyi eszközt vagy – adott esetben – az alapok alapját végrehajtó szervezet;”.

b)A (31) pont helyébe a következő szöveg lép:

„31. »makroregionális stratégia«: integrált keret, amelyet többek között az ESB-alapok is támogathatnak, és amelynek célja meghatározott, a tagállamokhoz és az ugyanabban a földrajzi térségben található harmadik országokhoz kapcsolódó földrajzi területek előtt álló közös kihívások kezelése, amely területek előnyükre hasznosíthatják a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához hozzájáruló megerősített együttműködést;”.

2.A 4. cikk (7) bekezdésében a „költségvetési rendelet 59. cikkének” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikkének” hivatkozás lép.

3.A 4. cikk (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(8) A Bizottság és a tagállamok a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák a költségvetési rendelet 31. cikkének, 34. cikke (1) bekezdésének és 59. cikkének megfelelően.”.

4.A 9. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az egyes ESB-alapok tekintetében az alapspecifikus szabályokban meghatározott prioritások közé tartozik különösen az egyes alapoknak a migráció és menekültügy területén való megfelelő felhasználása.”.

5.A 16. cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

(4a) Amennyiben a Bizottság az előző naptári évben a 30. cikk (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően jóváhagyta egy vagy több program módosítását, úgy adott esetben a tagállam a tárgyévben január 31-ig benyújtja a módosított partnerségi megállapodást.

A Bizottság a tárgyévben március 31-ig határozatot fogad el, amelyben megerősíti, hogy a partnerségi megállapodás módosításai megfelelnek a Bizottság által az előző évben jóváhagyott egy vagy több programmódosításnak.

A határozat a partnerségi megállapodás más elemeinek a (4) bekezdésben említett javaslat szerinti módosítására is kiterjedhet, amennyiben a javaslatot az előző naptári év december 31-ig benyújtották a Bizottságnak.”.

6.A szöveg a következő 30a. cikkel egészül ki:

„30a. cikk

(1) Az ESB-alapok tagállami allokációjának egy része a költségvetési rendelet 125. cikkének megfelelően a tagállam kérésére és a Bizottság jóváhagyásával átcsoportosítható a költségvetési rendelet vagy az ágazatspecifikus rendeletek alapján létrehozott eszközökhöz, vagy az Európai Stratégiai Beruházási Alap kockázatviselési képességének növelésére. Az ESB-alapok allokációjának átcsoportosítása iránti kérelmet szeptember 30-ig kell benyújtani.

(2) Átcsoportosítás csak a program pénzügyi tervének jövőbeli éveire vonatkozó pénzügyi előirányzatok tekintetében lehetséges.

(3) A kérelemhez egy azon program vagy programok módosítására irányuló javaslatot kell fűzni, amelyből vagy amelyekből az átcsoportosítás végrehajtásra kerül. A program és a partnerségi megállapodás megfelelő módosításait a 30. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell elvégezni, az egyes években a Bizottsághoz átcsoportosítandó teljes összeg meghatározásával.”.

7.A 32. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Amennyiben a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáknak a 33. cikk (3) bekezdése szerint létrehozott döntés-előkészítő bizottsága úgy dönt, hogy a kiválasztott, közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia végrehajtásához több alapból szükséges támogatás, a tagállami szabályokkal és eljárásokkal összhangban kijelölhet egy vezető alapot, amelyből a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiának a 35. cikk (1) bekezdésének a), d) és e) pontjában meghatározott valamennyi előkészítési, működési és szervezéssel kapcsolatos költsége támogatandó.”.

8.A 34. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A helyi akciócsoportok feladatai a következőket tartalmazzák:

a) a helyi szereplők fejlesztési és végrehajtási kapacitásainak kiépítése, beleértve projektirányítási képességeik fejlesztését is;

b) olyan hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárás kidolgozása, amely megelőzi az összeférhetetlenséget, biztosítja, hogy a kiválasztási döntések során a szavazatok legalább 50 %-át állami hatóságnak nem minősülő partnerek adják, és lehetővé teszi az írásos eljárással történő kiválasztást;

c) olyan hátrányos megkülönböztetéstől mentes és objektív szempontok kidolgozása és jóváhagyása a műveletek kiválasztásához, amelyek e műveleteket az adott stratégiai célkitűzések és célértékek eléréséhez való hozzájárulásuk szerint rangsorolva biztosítják a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiával való összhangot;

d) pályázati felhívások vagy folyamatban lévő projektbenyújtási eljárás előkészítése és közzététele;

e) támogatási kérelmek befogadása és értékelése;

f) műveletek kiválasztása és a támogatás összegének rögzítése, továbbá a jóváhagyás előtt a javaslatok benyújtása a felelős hatósághoz a támogathatóság végső ellenőrzése céljából;

g) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia és a támogatott műveletek végrehajtásának monitoringja, és az adott stratégiához kapcsolódó egyedi értékelési tevékenységek végrehajtása.

Amennyiben helyi akciócsoportok az a)–g) ponton kívüli olyan feladatokat látnak el, amelyek az irányító vagy az igazoló hatóság vagy a kifizető ügynökség felelősségébe tartoznak, úgy ezeket a helyi akciócsoportokat az alapspecifikus szabályoknak megfelelően közreműködő szervezetnek kell kijelölni.”.

9.A 36. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállam vagy az irányító hatóságok az alapspecifikus szabályoknak megfelelően az ITB irányításával és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat ruházhatnak át egy vagy több közreműködő szervezetre, ideértve a helyi hatóságokat, a regionális fejlesztési szervezeteteket vagy a civil szervezeteket is.”.

10.A 37. cikk a következőképpen módosul:

a)A (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) a pénzügyi eszköz révén potenciálisan mozgósítható további köz- és magánszférabeli források megbecslése a végső kedvezményezett szintjéig lebontva (várható multiplikátorhatás), mindezt adott esetben kiegészítve egy arra vonatkozó értékeléssel, hogy szükség van-e – és ha igen, milyen mértékben – megkülönböztetett elbánás alkalmazására a magánbefektetői kiegészítő források bevonása céljából, és/vagy egy leírással azon mechanizmusokról, amelyek révén megállapítják az ilyen megkülönböztetett elbánás alkalmazásának a szükségességét és mértékét, például egy versenyalapú vagy kellőképpen független értékelési eljárásról;”.

b) A (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A (2) bekezdésben említett előzetes értékelés figyelembe veheti a költségvetési rendelet 202. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban végrehajtott előzetes értékelést, és szakaszosan is végrehajtható. Mindenképpen azelőtt kell azonban lezárni, hogy az irányító hatóság meghozza határozatát az adott pénzügyi eszközhöz valamely program keretében történő hozzájárulásról.”.

11.A 38. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„c) az olyan pénzügyi eszközök, amelyek lehetővé teszik az ilyen hozzájárulásoknak az EBB által az Európai Stratégiai Beruházási Alappal összefüggésben kidolgozott pénzügyi termékeivel való ötvözését.”.

b)A (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés a következőképpen módosul:

– a b) és a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) szerződés közvetlen odaítélése révén a végrehajtási feladatokkal megbízhatja:

i. az EBB-t;

ii. az olyan nemzetközi pénzügyi szervezetet, amelyben valamely tagállam tulajdonos;

iii. a hivatásos alapon pénzügyi tevékenységet folytató jogi személyként alapított olyan köztulajdonú bankot vagy pénzügyi intézményt, amely teljesíti a következő feltételeket:

–nincs benne közvetlen magántőke-részesedés, kivéve a Szerződésekkel összhangban, nemzeti jogszabályi rendelkezések által előírt, kontrollt nem biztosító, illetve nem blokkoló magántőke-részesedést, amely nem biztosít döntő befolyást az adott bank vagy intézmény felett,

–tagállam illetékes hatósága által adott, nemzeti vagy regionális szintű közpolitikai megbízatás alapján működik, az ESB-alapok célkitűzéseihez hozzájáruló gazdaságfejlesztési tevékenységek végrehajtása érdekében,

–fejlesztési tevékenységeit olyan régiókban, szakpolitikai területeken és ágazatokban hajtja végre, amelyek tekintetében a piaci finanszírozás jellemzően nem, vagy csak elégtelen mértékben hozzáférhető,

–a hosszú távú fenntarthatóság érdekében nem nyereségmaximalizáló alapon működik,

–nem fogad el közvetlenül lakossági betéteket, és

–a nemzeti jognak megfelelően független hatóság felügyelete alá tartozik;

c) a végrehajtási feladatokkal megbízhat más közjogi vagy magánjogi szerveket; vagy”;

– a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d) a kizárólag hitelekből vagy garanciákból álló pénzügyi eszközök esetében közvetlenül elvégezheti a végrehajtási feladatokat. Ebben az esetben az irányító hatóság a 2. cikk 10. pontjában meghatározott kedvezményezettnek tekintendő.”;

ii. a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A pénzügyi eszköz végrehajtása során az első albekezdés a)–d) pontjában említett szervezeteknek biztosítaniuk kell az alkalmazandó jog betartását, ideértve az ESB-alapokra, az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre irányadó szabályokat, valamint a pénzmosás megelőzésére, a terrorizmus elleni küzdelemre, az adócsalásra és az adókijátszásra vonatkozó normákat és alkalmazandó jogszabályokat. Az említett szervezetek nem használhatnak vagy alkalmazhatnak adókikerülést célzó konstrukciókat, különösen agresszív adótervezést vagy az uniós jogban vagy a Bizottság közleményeiben, ajánlásaiban vagy egyéb hivatalos tájékoztatóiban meghatározott helyes adóigazgatási követelményeknek nem megfelelő gyakorlatokat. Nem telepednek le olyan joghatóságban – és a pénzügyi műveletek végrehajtása vonatkozásában nem tartanak fenn üzleti kapcsolatot olyan joghatóságban letelepedett szervezettel –, amely nem működik együtt az Unióval az adózással kapcsolatos átláthatóságra és információcserére vonatkozó nemzetközileg elfogadott standardok alkalmazása terén. Az említett szervezetek a pénzügyi műveletek elvégzésére saját felelősségükre megállapodásokat köthetnek pénzügyi közvetítőkkel. Az ilyen megállapodások alapján a pénzügyi közvetítőkkel a pénzügyi műveletek végrehajtásában való részvétel tárgyában kötött szerződésekbe át kell ültetniük az e bekezdésben említett követelményeket.”.

c) Az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A (4) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett szervezetek az alapok alapjainak végrehajtása során a végrehajtás egy részét pénzügyi közvetítőkre bízhatják, amennyiben az ilyen szervezetek saját felelősségükre biztosítják, hogy a pénzügyi közvetítők teljesítik a költségvetési rendelet 150. cikkének (2) bekezdésében és 202. cikkének (2) és (4) bekezdésében meghatározott kritériumokat. A pénzügyi közvetítőket nyílt, átlátható, arányos és hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárás alapján kell kiválasztani, az összeférhetetlenség elkerülésével.

(6) A (4) bekezdés első albekezdésének b) és c) pontjában említett, végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek a saját nevükben vagyonkezelői számlát nyitnak az irányító hatóság javára, vagy a pénzügyi eszközt a pénzügyi intézményen belül külön finanszírozási egységként hozzák létre. Külön finanszírozási egység létrehozása esetén a programokból a pénzügyi eszközbe befektetett forrásoknak az adott pénzintézetnél rendelkezésre álló egyéb forrásoktól való megkülönböztetése céljából elkülönített számvitelt kell alkalmazni. A vagyonkezelői számlán levő eszközöket és az ilyen külön finanszírozási egységeket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, a megfelelő prudenciális szabályok szerint kell kezelni, és azoknak megfelelő likviditással kell rendelkezniük.”.

d) A (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) A (4) bekezdés első albekezdésének d) pontja alapján végrehajtott pénzügyi eszközök esetében a programokból a pénzügyi eszközökhöz nyújtott hozzájárulások feltételeit a IV. melléklettel összhangban kidolgozandó és a monitoring-bizottság által megvizsgálandó stratégiai dokumentumban kell megállapítani.”.

12.A 39. cikk a következőképpen módosul:

a)A (2) bekezdés első albekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok a 65. cikk (2) bekezdése szerinti elszámolhatósági időszakban az ERFA-t és az EMVA-t felhasználhatják arra, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak az e rendelet 38. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi eszközökhöz, amelyeket a Bizottság a költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontja, illetve 201. cikkének (4) bekezdése szerint közvetetten hajt végre az EBB-vel, a következő tevékenységek vonatkozásában:”.

b)A (4) bekezdésben:

i.az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) a 37. cikk (2) bekezdésétől eltérve az EBB és a Bizottság által elvégzett előzetes uniós szintű értékelésen vagy – naprakészebb adatok rendelkezése állása esetén – a részt vevő tagállam által elvégzett nemzeti vagy regionális értékelésen kell alapulnia.

A banki hitelfinanszírozásról és a kkv-król rendelkezésre álló adatforrások alapján az előzetes ellenőrzés – adott esetben – magában foglalja a kkv-k releváns szintű finanszírozási szükségletére vonatkozó elemzést, a kkv-k finanszírozási feltételeit és szükségleteit, valamint a kkv-k finanszírozási hiányát, a kkv-szektor gazdasági és pénzügyi helyzetét a releváns szinten, az összesített hozzájárulások minimálisan szükséges nagyságrendjét, az e hozzájárulások által nyújtott összes hitel becsült összegét és a hozzáadott értéket;”;

ii.a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) a pénzügyi hozzájárulást az egyes részt vevő tagállamoknak ERFA-hozzájárulások esetében a program különálló prioritási tengelyének részeként, vagy az ERFA és az EMVA által biztosított pénzügyi hozzájárulások esetében a 9. cikk első bekezdésének (3) pontjában rögzített tematikus célkitűzést támogató egyetlen célzott nemzeti programként kell biztosítaniuk;”.

c)A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A 41. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve az e cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulások tekintetében a tagállamok a kifizetési kérelmet a tagállam által az EBB-nek fizetendő összeg 100 %-a alapján nyújtják be a Bizottsághoz az e cikk (4) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett finanszírozási megállapodásban meghatározott ütemtervvel összhangban. Az ilyen kifizetési kérelmek az EBB által kért, a következő három hónapban véglegesítendő garanciamegállapodásokkal vagy értékpapírosítási ügyletekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások fedezéséhez szükséges összegeken alapulnak. A tagállamok EBB részére történő kifizetéseit haladéktalanul végre kell hajtani, és minden esetben az EBB kötelezettségvállalásainak megtétele előtt.”.

d) A (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) A program zárásakor a 42. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott elszámolható kiadás a programhoz való hozzájárulásoknak a pénzügyi eszköz számára kifizetett teljes összege, amely az alábbiaknak felel meg:

a) az e cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett tevékenységek esetében a 42. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett források;

b) a (2) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett tevékenységek esetében a támogatható kkv-knak a 65. cikk (2) bekezdése szerinti elszámolhatósági időszakon belül kifizetett, az értékpapírosítási ügyletekből származó új hitelfinanszírozás teljes összege.”.

13.A szöveg a következő 39a. cikkel egészül ki:

„39a. cikk

Az ESB-alapok hozzájárulása az olyan pénzügyi eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik az ilyen hozzájárulásoknak az EBB által az Európai Stratégiai Beruházási Alappal összefüggésben kidolgozott pénzügyi termékeivel való ötvözését

(1) A tagállamok az ESB-alapokat felhasználhatják arra, hogy további magánbefektetések vonzása céljából hozzájárulást nyújtsanak a 38. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi eszközökhöz.

(2) Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás nem haladhatja meg a végső kedvezményezetteknek nyújtott teljes támogatás 25 %-át. A 120. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett kevésbé fejlett régiókban a pénzügyi hozzájárulás az előzetes értékelés által kellően indokolt esetekben meghaladhatja a 25 %-ot, de nem lehet több 50 %-nál. Az e bekezdésben említett teljes támogatás a végső kedvezményezetteknek nyújtott új hitelek és garantált hitelek, továbbá sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések teljes összegéből áll. Az e bekezdésben említett garantált hitelek csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben az ESB-alapok forrásait prudens előzetes kockázatelemzés alapján új hitelek egy csoportját lefedő garanciaszerződésekre kötik le.

(3) A 37. cikk (2) bekezdésétől eltérve az (1) bekezdés szerinti hozzájárulások alapulhatnak az EBB által az ESBA szerinti pénzügyi termékhez nyújtott EBB-hozzájárulás céljából elvégzett előzetes értékelésen, ideértve az átvilágítást is.

(4) Az irányító hatóságok által a 46. cikk alapján végzett, az e cikk szerinti pénzügyi eszközöket tartalmazó műveletekről szóló jelentéstételnek az EBB által az ESBA-rendelet 16. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti jelentésételhez felhasznált információkon kell alapulnia, kiegészítve a 46. cikk (2) bekezdésében előírt kiegészítő információkkal.

(5) A 38. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett pénzügyi eszközökhöz való hozzájárulás esetén az irányító hatóság a következő módok bármelyikén eljárhat:

a) befektethet olyan, végrehajtási feladatokat ellátó meglévő vagy újonnan létrehozott jogalanyok tőkéjébe, amelyek különleges célja az adott ESB-alapok célkitűzéseinek megfelelő végső kedvezményezettekbe történő befektetés;

b) a végrehajtási feladatokkal megbízhat egy pénzügyi intézményt, amely vagy a saját nevében vagyonkezelői számlát nyit az irányító hatóság javára, vagy a programhoz való hozzájárulás céljából a pénzügyi intézményen belül külön finanszírozási egységet hoz létre. Külön finanszírozási egység létrehozása esetén a programokból a pénzügyi eszközbe befektetett forrásoknak az adott pénzintézetnél rendelkezésre álló egyéb forrásoktól való megkülönböztetése céljából elkülönített számvitelt kell alkalmazni. A vagyonkezelői számlán levő eszközöket és az ilyen külön finanszírozási egységeket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, a megfelelő prudenciális szabályok szerint kell kezelni, és azoknak megfelelő likviditással kell rendelkezniük.

E cikk alkalmazásában a pénzügyi eszköz az ESBA-rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelő beruházási platform vagy annak egy része is lehet, amennyiben a beruházási platform különleges célú gazdasági egység vagy kezelt számla formáját ölti.

(6) A 38. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti pénzügyi eszközök végrehajtása során az e cikk (2) bekezdésében említett szervezeteknek biztosítaniuk kell az alkalmazandó jog betartását, ideértve az ESB-alapokra, az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre irányadó szabályokat, valamint a pénzmosás megelőzésére, a terrorizmus elleni küzdelemre, az adócsalásra és az adókijátszásra vonatkozó normákat és alkalmazandó jogszabályokat. Az említett szervezetek nem használhatnak vagy alkalmazhatnak adókikerülést célzó konstrukciókat, különösen agresszív adótervezést vagy az uniós jogban vagy a Bizottság közleményeiben, ajánlásaiban vagy egyéb hivatalos tájékoztatóiban meghatározott helyes adóigazgatási követelményeknek nem megfelelő gyakorlatokat. Nem telepednek le olyan joghatóságban – és a pénzügyi műveletek végrehajtása vonatkozásában nem tartanak fenn üzleti kapcsolatot olyan joghatóságban letelepedett szervezettel –, amely nem működik együtt az Unióval az adózással kapcsolatos átláthatóságra és információcserére vonatkozó nemzetközileg elfogadott standardok alkalmazása terén. Az említett szervezetek a pénzügyi műveletek elvégzésére saját felelősségükre megállapodásokat köthetnek pénzügyi közvetítőkkel. Az ilyen megállapodások alapján a pénzügyi közvetítőkkel a pénzügyi műveletek végrehajtásában való részvétel tárgyában kötött szerződésekbe át kell ültetniük az e bekezdésben említett követelményeket.

(7) Az e cikk (2) bekezdésében említett szervezetek az alapok alapjainak végrehajtása során a végrehajtás egy részét pénzügyi közvetítőkre bízhatják, amennyiben az említett szervezetek saját felelősségükre biztosítják, hogy a pénzügyi közvetítők teljesítik a költségvetési rendelet 201. cikkének (4) bekezdésében és 202. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott kritériumokat. A pénzügyi közvetítőket nyílt, átlátható, arányos és hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárás alapján kell kiválasztani, az összeférhetetlenség elkerülésével.

(8) Ha az irányító hatóság az ESB-alapok forrásaival a 38. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti olyan meglévő eszközhöz járul hozzá, amelynek alapkezelőjét már kiválasztotta az EBB, az olyan nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyben valamely tagállam tulajdonos, vagy a hivatásos alapon pénzügyi tevékenységet folytató jogi személyként alapított olyan köztulajdonú bank vagy pénzügyi intézmény, amely megfelel a 38. cikk (4) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában foglalt feltételeknek, akkor a végrehajtási feladatokkal szerződés közvetlen odaítélése révén ezt az alapkezelőt kell megbíznia.

(9) A 41. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve az e cikk (8) bekezdésében említett pénzügyi eszközökhöz nyújtott hozzájárulások tekintetében a szakaszolt időközi kifizetési kérelmeket a finanszírozási megállapodásban meghatározott kifizetési ütemtervhez kell igazítani. Az első mondatban említett kifizetési ütemtervnek meg kell egyeznie az adott pénzügyi eszköz más befektetői esetében érvényes kifizetési ütemtervvel.

(10) A 38. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti hozzájárulások feltételeit a IV. melléklet szerinti finanszírozási megállapodásban kell meghatározni a következő szinteken:

a) adott esetben az irányító hatóság és az alapok alapját végrehajtó szervezet megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői között;

b) az irányító hatóság – vagy adott esetben az alapok alapját végrehajtó szervezet – és a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői között.

(11) Ha az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásokkal uniós szinten létrehozott eszközök hozzájárulásaiból is részesülő beruházási platformokat támogatnak, akkor a költségvetési rendelet 202. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében biztosítani kell az állami támogatási szabályoknak való megfelelést.

(12) Ha a 38. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti pénzügyi eszközök garanciaeszközök, akkor az ESB-alapok az ESBA uniós garanciájával fedezett hitelportfóliók alárendelt és/vagy mezzanine részéhez is hozzájárulhatnak.

(13) Az olyan programokon belül, amelyek a 38. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti pénzügyi eszközök révén végrehajtott műveletek támogatására szolgálnak, az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap és az ETHA esetében különálló prioritás, az EMVA esetében pedig külön művelettípus hozható létre, 100 %-os társfinanszírozás arány mellett.

(14) A 70. cikk és a 93. cikk (1) bekezdése ellenére, hacsak a finanszírozási megállapodás másként nem rendelkezik, az e cikk (1) bekezdése szerinti hozzájárulások a tagállam teljes területén, a földrajzi kategóriákra tekintet nélkül felhasználhatók új hitel- és tőkefinanszírozás teremtésére.

(15) A Bizottság 2019 vége előtt felülvizsgálja e cikk alkalmazását, és szükség esetén jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”.

14.A 40. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az e rendelet 124. cikkének és az EMVA-rendelet 65. cikkének megfelelően kijelölt hatóságok nem végezhetnek helyszíni ellenőrzéseket az EBB vagy az olyan nemzetközi pénzügyi szervezetek szintjén, amelyekben valamely tagállam tulajdonos, az azok által végrehajtott pénzügyi eszközök tekintetében.

A kijelölt hatóságoknak azonban a pénzügyi eszközöket az adott tagállam joghatóságában végrehajtó egyéb szervezetek szintjén és szükség esetén a végső kedvezményezettek szintjén el kell végezniük a 125. cikk (5) bekezdése szerinti ellenőrzéseket.

Az EBB-nek vagy az olyan nemzetközi pénzügyi szervezetnek, amelyben valamely tagállam tulajdonos, minden kifizetési kérelem tekintetében a kijelölt hatóságok rendelkezésére kell bocsátania a kontrolljelentéseket. A Bizottság és a kijelölt hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk továbbá a külső ellenőreik által készített éves könyvvizsgálói jelentést.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktust fogadjon az e bekezdés első albekezdésében említett kontrolljelentések és éves könyvvizsgálói jelentések mintáiról.

Ezt a végrehajtási jogi aktust a 150. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A 127. cikk és az 1306/2013/EU rendelet 9. cikkének sérelme nélkül, a programok auditjáért felelős hatóságok nem végezhetnek auditot az EBB vagy az olyan nemzetközi pénzügyi szervezetek szintjén, amelyekben valamely tagállam tulajdonos, az azok által végrehajtott pénzügyi eszközök tekintetében.

A programok auditjáért felelős hatóságoknak a 40. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésekor a pénzügyi eszközöket az adott tagállam joghatóságában végrehajtó egyéb szervezetek szintjén és a végső kedvezményezettek szintjén el kell végezniük a műveletekre és az irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó auditokat.

A Bizottság az (1) bekezdésben említett szervezetek szintjén auditokat végezhet, ha úgy ítéli meg, hogy erre az azonosított kockázatok miatt szükség van a megalapozott bizonyosság megszerzéséhez.”

b)A szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) E rendelet 143. cikkének (4) bekezdésétől és az 1306/2013/EU rendelet 56. cikkének második albekezdésétől eltérve a pénzügyi eszközöket tartalmazó műveletek esetében az e rendelet 143. cikkének (2) bekezdésével vagy az 1306/2013/EU rendelet 56. cikkének első albekezdésével összhangban egyedi szabálytalanság miatt megszüntetett hozzájárulás a következő feltételek mellett újból felhasználható ugyanazon művelethez:

a) ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a végső kedvezményezett szintjén jelentkezik, akkor a megszüntetett hozzájárulás csak az adott pénzügyi eszköz más végső kedvezményezettje javára használható fel;

b) ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság az alapok alapján belüli pénzügyi közvetítő szintjén jelentkezik, akkor a megszüntetett hozzájárulás csak az adott pénzügyi eszköz más pénzügyi közvetítője vagy más végső kedvezményezettje javára használható fel.

Ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság az alapok alapját végrehajtó szervezet szintjén jelentkezik, akkor a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel ugyanazon művelethez.

Rendszerszintű szabálytalanság miatt kiszabott pénzügyi korrekció esetében a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel a rendszerszintű szabálytalansággal érintett műveletekhez.”.

15.A 41. cikk (1) bekezdése első albekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 38. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett azon pénzügyi eszközök és a 38. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett azon pénzügyi eszközök tekintetében, amelyeket a 38. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban hajtanak végre, szakaszolt időközi kifizetési kérelmeket kell benyújtani a pénzügyi eszköznek juttatott program-hozzájárulásra a 65. cikk (2) bekezdésében meghatározott elszámolhatósági időszak (a továbbiakban: az elszámolhatósági időszak) során a következő feltételeknek megfelelően:”.

16.A 42. cikk (5) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„ Ha az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában és a (2) bekezdésében említett irányítási költségeket és díjakat az alapok alapját végrehajtó szervezet vagy a pénzügyi eszközöket a 38. cikk (1) bekezdésének c) pontjával és a 38. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban végrehajtó szervezetek számítják fel, akkor azok összege nem haladhatja meg az e cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított küszöbértékeket. Míg az irányítási költségek a kiadások igazolása ellenében visszatérítendő közvetlen vagy közvetett költségtételeket tartalmazzák, addig az irányítási díjak a nyújtott szolgáltatásoknak adott esetben a piaci versenyben kialakult, megegyezésen alapuló árát jelentik. Az irányítási költségek és díjak megállapítása teljesítményalapú számítási módszertanon alapul.”.

17.A szöveg a következő 43a. cikkel egészül ki:

„43a. cikk

Megkülönböztetett elbánás befektetőkkel szemben

(1) Az ESB-alapokból pénzügyi eszközök számára nyújtott, végső kedvezményezettekbe befektetett támogatást, továbbá az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő nyereségeket és más jövedelmeket vagy hozamokat, például kamatokat, garanciadíjakat, osztalékokat, tőkenyereségeket és az e befektetésekből eredő egyéb bevételeket az (EU) 2015/1017 rendelet szerinti uniós garancia igénybevételekor a magánbefektetőkkel és az EBB-vel szembeni megkülönböztetett elbánásra lehet felhasználni. Az ilyen megkülönböztetett elbánást a magánpartnerektől származó források vonzásának szükségessége indokolhatja.

(2) Az (1) bekezdésben említett megkülönböztetett elbánás szükségességét és szintjét előzetes értékeléssel kell megállapítani.

(3) A megkülönböztetett elbánás nem haladhatja meg a magánpartnerek forrásait vonzó ösztönzők megteremtéséhez szükséges szintet. Az (EU) 2015/1017 rendelet szerinti uniós garancia igénybevételekor nem kompenzálhatja túl a magánbefektetőket és az EBB-t. Az érdekek összehangolását a kockázatok és a nyereségek megfelelő megosztásával kell biztosítani.

(4) A magánbefektetők megkülönböztetett elbánása nem sértheti az uniós állami támogatási szabályokat.”.

18.A 44. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„ (1) A 43a. cikk sérelme nélkül, az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő, a pénzügyi eszközök számára befektetésekből vagy garanciaszerződések keretében lekötött források felszabadítása révén visszafizetett forrásokat – ideértve a tőkeösszeg-visszafizetéseket, a nyereséget és más jövedelmeket vagy hozamokat, például kamatokat, garanciadíjakat, osztalékokat, tőkenyereségeket és a befektetésekből eredő egyéb bevételeket is – a következő célokra kell felhasználni az e célokhoz szükséges összeg erejéig, valamint a releváns finanszírozási megállapodásokban megállapított sorrendben:

a) további befektetések ugyanazon vagy más pénzügyi eszközök révén egy prioritás keretében megállapított egyedi célkitűzéseknek megfelelően;

b) adott esetben, hogy fedezze az ESB-alapokból a pénzügyi eszköznek juttatott hozzájárulás névértékének negatív kamatok miatti veszteségét, ha ilyen veszteségek a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetek aktív készpénzgazdálkodása ellenére felmerülnek;

c) adott esetben a pénzügyi eszköz felmerült irányítási költségeinek visszatérítése és az irányítási díjak kifizetése.”.

19.A 46. cikk (2) bekezdése első albekezdésének g) és h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g) a 43. és 44. cikkben említett, az ESB-alapokból pénzügyi eszközök számára nyújtott támogatás kamata és más nyeresége és a befektetésekből a pénzügyi eszközök számára visszafizetett programforrások, valamint a 43a. cikkben említett megkülönböztetett elbánásra felhasznált összegek; h) a pénzügyi eszköz általi befektetések nyomán várt tőkeáttételi hatás megvalósításában elért előrehaladás és a részesedések;”.

20.Az 56. cikk (5) bekezdését el kell hagyni.

21.Az 57. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

22.Az 58. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)A „költségvetési rendelet 60. cikkével” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 149. cikkével” hivatkozás lép.

b)Az első bekezdés végén a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az e cikkben említett intézkedések céljuktól függően működési vagy igazgatási kiadásként finanszírozhatók.”.

23.Az 59. cikk a következőképpen módosul:

a)A szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„Minden ESB-alapból támogatható olyan technikai segítségnyújtási művelet, amely bármely másik ESB-alapból támogatásra jogosult.”.

b)A szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„A második bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok az első bekezdésben említett végrehajtási intézkedések végrehajtásával szerződés közvetlen odaítélése révén megbízhatják:

i. az EBB-t;

ii. az olyan nemzetközi pénzügyi szervezetet, amelyben valamely tagállam tulajdonos;

iii. a 38. cikk (4) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában meghatározott köztulajdonú bankot vagy pénzügyi intézményt.”.

24.A 61. cikk a következőképpen módosul:

a)A (3) bekezdés a) pontja után a szöveg a következő aa) ponttal egészül ki:

„a nettó bevétel százalékban meghatározott átalány formájában a tagállam által meghatározott százalékos arányának alkalmazása az a) pontban nem említett ágazatra vagy alágazatra. Az átalány alkalmazása előtt a felelős audithatóság meggyőződik arról, hogy az átalányt múltbeli adatokon vagy objektív szempontokon alapuló, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel határozták meg.”.

b)Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A (3) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásának alternatívájaként a prioritási program vagy intézkedés tekintetében egy tagállam kérésére csökkenteni lehet a 60. cikk (1) bekezdésében említett maximális társfinanszírozási arányt, és ekkor a (3) bekezdés első albekezdése a) pontjának megfelelően az adott prioritás vagy intézkedés alapján támogatott minden művelet esetében egységes százalékban meghatározott átalányt lehet alkalmazni. A csökkentés nem lehet kevesebb, mint az alapspecifikus szabályok értelmében alkalmazandó maximális uniós társfinanszírozási arány és a (3) bekezdés első albekezdése a) pontjában említett releváns százalékban meghatározott átalány szorzatának összege.”.

c)A (7) bekezdés h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„olyan műveletek, amelyek esetében a támogatási összegeket vagy arányokat az EMVA-rendelet II. melléklete vagy az ETHA-rendelet határozza meg.”.

25.A 65. cikk a következőképpen módosul:

a)A (8) bekezdésben:

i.a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h) olyan műveletek, amelyek esetében a támogatási összegeket vagy arányokat az EMVA-rendelet II. melléklete vagy az ETHA-rendelet határozza meg, azon műveletek kivételével, amelyek tekintetében az ETHA-rendelet erre a bekezdésre hivatkozik; vagy”;

ii.az i) pont helyébe a következő szöveg lép:

„i) olyan műveletek, amelyek esetében a teljes elszámolható költség nem haladja meg a 100 000 EUR-t.”.

b)Az (11) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(11) Valamely művelet egy vagy több ESB-alapból, illetve egy vagy több programból, valamint más uniós eszközökből is kaphat támogatást, feltéve, hogy az egyik ESB-alapra vonatkozó kifizetési kérelemben elszámolásra benyújtott kiadás nem kap támogatást egy másik alapból vagy uniós eszközből, sem ugyanabból az alapból egy másik program keretében. Az adott ESB-alap kifizetési kérelmében feltüntetendő kiadási összeget az adott ESB-alap támogatási feltételeket meghatározó dokumentumának megfelelő arányos alapon lehet kiszámítani.”.

26.A 67. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„egyösszegű átalány;”

ii. a szöveg az e) ponttal egészül ki:

„e) a releváns műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás, amelynek alapját azonban a programok végrehajtásában elért előrehaladással vagy célkitűzéseik megvalósításával kapcsolatos feltételek teljesítése képezi. A finanszírozási feltételekre és alkalmazásukra vonatkozó részletes szabályokat az (5) bekezdés szerinti felhatalmazásnak megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kell meghatározni.”.

b)A szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (4) bekezdés első mondatának hatályán kívül eső, az ERFA és az ESZA támogatásaiból részesülő műveletek vagy projektek esetében – a csekély összegű támogatásnak nem minősülő állami támogatási program keretében támogatott műveletek kivételével – a legfeljebb 100 000 EUR összegű közfinanszírozást tartalmazó vissza nem térítendő támogatások és visszafizetendő támogatások átalányalapú egységköltség, egyösszegű átalány vagy átalányfinanszírozás formáját ölthetik.”.

c)A (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszer, amely a következőkön alapul:

i. statisztikai adatok vagy egyéb objektív információk;

ii. az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai;

iii. az egyes kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának alkalmazása; vagy

iv. legfeljebb 100 000 EUR összegű közfinanszírozás esetében eseti alapon létrehozott és az irányító hatóság által előzetesen jóváhagyott költségvetési tervezetek;”;

ii.a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés első albekezdésének b) és d) pontjában említett átalányalapú egységköltség és százalékban meghatározott átalányfinanszírozás, az ezen bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett ezekhez kapcsolódó módszerek és az (1) bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett támogatási forma meghatározása érdekében.”.

27.A 68. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„68. cikk

Közvetett költségek százalékban meghatározott átalányfinanszírozása vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás esetén

Amennyiben valamely művelet végrehajtása közben közvetett költségek keletkeznek, ezeket százalékban meghatározott átalány alapján lehet kiszámítani a következőképpen:

a) az elszámolható közvetlen költségek 25 %-áig terjedő átalány, feltéve hogy az átalányt egy tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel számítják ki, illetve egy olyan módszerrel, amelyet a teljes egészében a tagállam által finanszírozott, hasonló típusú műveletek és kedvezményezettek esetében alkalmazott vissza nem térítendő támogatási rendszerekben használnak;

b) az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 15 %-áig terjedő átalány, ahol a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására;

c) az uniós szakpolitikákban a hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetében alkalmazott módszerek és megfelelő ráták alapján számított, az elszámolható közvetlen költségekre vonatkozó százalékban meghatározott átalány.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett százalékban meghatározott átalány és az ahhoz kapcsolódó módszerek meghatározása érdekében.”.

28.A szöveg a következő 68a. és 68b. cikkel egészül ki:

„68a. cikk

Személyzeti költségek vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás esetén

(1) A műveletek közvetlen személyzeti költségei átalányként számíthatók ki, legfeljebb az adott műveletben felmerülő közvetlen, nem személyzeti költségek 20 %-ának erejéig.

(2) A személyzeti költségek megállapítása céljából az alkalmazandó órabér kiszámítható oly módon, hogy a legfrissebben dokumentált éves bruttó foglalkoztatási költségeket a teljes munkaidőben dolgozók esetében elosztják 1720 órával, vagy a részmunkaidőben dolgozók esetében az 1720 óra megfelelő hányadával. A személyenkénti teljes éves óraszám nem haladhatja meg az órabér számításához felhasznált óraszámot.

(3) Ha az éves bruttó foglalkoztatási költségek nem állnak rendelkezésre, azokat a rendelkezésre álló dokumentált bruttó foglalkoztatási költségekből vagy a foglalkoztatási szerződésekből lehet kiszámítani, 12 hónapos időszakra való extrapolálással.

(4) A műveletre vonatkozó részmunkaidős megbízás keretében, rögzített havi óraszám mellett dolgozó személyekkel kapcsolatos személyzeti költségeket ki lehet számítani a bruttó foglalkoztatási költségeknek a műveletre fordított munkaidő arányában rögzített százalékos arányaként is, egy külön munkaidő-nyilvántartási rendszer létrehozásának kötelezettsége nélkül. A munkáltatónak minden munkavállaló számára ki kell állítania egy olyan dokumentumot, amelyben meghatározza a műveletre fordított munkaidő rögzített százalékos arányát.

Az első albekezdés az európai területi együttműködési cél alá tartozó programokra nem alkalmazandó.”.

„68b. cikk

A személyzeti költségektől eltérő költségek százalékban meghatározott átalányfinanszírozása

(1) A művelet fennmaradó elszámolható költségeinek finanszírozására az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 40 %-áig terjedő átalány használható, anélkül, hogy a tagállamnak számításokat kellene végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására. Az ESZA által támogatott műveletek tekintetében a résztvevőknek fizetett fizetéseket és juttatásokat a százalékban meghatározott átalányban nem szereplő további elszámolható költségnek kell tekinteni.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett százalékban meghatározott átalány nem alkalmazandó, ha a személyzeti költségeket százalékban meghatározott átalány alapján számították ki.”.

29.A 70. cikk a következőképpen módosul:

a)A szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A tagállam teljes területére kiterjedő, polgároknak vagy vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos műveleteket a tagállamon belüli összes programterületre esőnek kell tekinteni. Ilyen esetekben a kiadásokat a programterületekre vonatkozó költségvetési allokációtól eltérő objektív szempontok alapján arányosan kell felosztani az érintett programterületekre.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó az 1305/2013/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti programra és az 1305/2013/EU rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében említett, nemzeti vidékfejlesztési hálózatot létrehozó és működtető egyedi programra.”.

b)A (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a program keretében a programterületen kívül eső műveletekre allokált teljes összeg nem haladja meg a c) pontban említett monitoring-bizottság általi elfogadás időpontjában az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, az EMVA-ból és az ETHA-ból a prioritásra szánt támogatás 15 %-át;”.

c)A szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az alapok és az ETHA esetében, ha a programterületen kívül végrehajtott műveletek a (2) bekezdésnek megfelelően a programterületen kívül és belül is kedvező hatásúak, akkor a kiadásokat a programterületekre vonatkozó költségvetési allokációtól eltérő objektív szempontok alapján arányosan kell felosztani az érintett területekre.”.

d)A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Technikai segítségnyújtással vagy kommunikációs és promóciós tevékenységekkel kapcsolatos műveletek, továbbá a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése tematikus célkitűzés szerinti műveletek keretében felmerülhetnek kiadások az Unión kívül, feltéve hogy a (2) bekezdés a) pontjában rögzített feltételek és az adott művelettel kapcsolatos irányítási, kontroll- és auditkötelezettségek teljesülnek.

Emellett a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése tematikus célkitűzés szerinti műveletek esetében teljesülniük kell a (2) bekezdés b) pontjában rögzített feltételeknek is.”.

30.A 71. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik a pénzügyi eszközökhöz vagy azokból vagy az 1305/2013/EU rendelet 45. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti lízingek esetében vagy műveletekhez nyújtott olyan hozzájárulásokra, amelyek esetében a termelő tevékenység jogszerű csődeljárás következtében szűnik meg.”.

31.A 75. cikk (1) bekezdésében a „költségvetési rendelet 59. cikkének (5) cikke” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikkének (5) bekezdése” hivatkozás lép.

32.A 76. cikk a következőképpen módosul:

a)A „költségvetési rendelet 84. cikke (2) bekezdése” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 108. cikke” hivatkozás lép.

b)A „költségvetési rendelet 16. cikke” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 15. cikke” hivatkozás lép.

33.A 79. cikk (2) bekezdésében a „költségvetési rendelet 68. cikke (3) bekezdésének” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 80. cikke (2) bekezdésének” hivatkozás lép.

34.A 83. cikk (1) bekezdésének c) pontjában a „költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésében” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikkének (5) bekezdésében” hivatkozás lép.

35.A 84. cikkben a „költségvetési rendelet 59. cikkének (6) bekezdésével” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikkének (6) bekezdésével” hivatkozás lép.

36.A 98. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ERFA és az ESZA a más alapokból az adott alap szabályai alapján elszámolható költségű művelet egy részét finanszírozhatja kiegészítő módon, az operatív program egyes prioritási tengelyei uniós finanszírozásának legfeljebb 10 %-a erejéig, feltéve hogy az ilyen költségek szükségesek és közvetlenül kapcsolódnak a művelet kielégítő végrehajtásához.”.

37.A 102. cikk a következőképpen módosul:

a)A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A (2) bekezdésben említett jóváhagyásra való benyújtást követően a nagyprojektekkel kapcsolatos kiadásokat fel lehet venni a kifizetési kérelembe. Amennyiben a Bizottság nem hagyja jóvá az irányító hatóság által kiválasztott nagyprojektet, a kérelem tagállam általi visszavonását vagy a Bizottság határozatának elfogadását követően a költségnyilatkozatot ennek megfelelően helyesbíteni kell.”.

b)A szöveg a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Amennyiben a nagyprojektet az (1) bekezdésnek megfelelően független szakértők értékelik, úgy a nagyprojekttel kapcsolatos kiadásokat azután lehet felvenni a kifizetési kérelembe, miután az irányító hatóság értesítette a Bizottságot a 101. cikk szerinti információknak a független szakértők számára való megküldéséről.

Amennyiben a Bizottság az említett információknak a független szakértők számára való megküldésétől számított 6 hónapon belül nem kap értesítést a független minőségvizsgálatról, vagy amennyiben az értékelés negatív, úgy az érintett kiadásokat vissza kell vonni és a költségnyilatkozatot ennek megfelelően helyesbíteni kell.”.

38.A 104. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A közös cselekvési terv számára közpénzekből nyújtott kiadások minimális mértéke 5 000 000 EUR, illetve az operatív program vagy valamely hozzájáruló program közpénzekből nyújtott támogatásának 5 %-a közül az alacsonyabb összeg.”.

„(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében támogatott műveletekre és a tagállam által a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés keretében benyújtott első közös cselekvési tervre, valamint az európai területi együttműködés célkitűzés keretében benyújtott első közös cselekvési tervre.”.

39.A 105. cikk (2) bekezdésében a második mondatot el kell hagyni.

40.A 106. cikk első albekezdése a következőképpen módosul:

a)Az (1) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1) a közös cselekvési terv célkitűzéseinek és annak ismertetése, hogy miként járul hozzá a program célkitűzéseihez vagy a releváns országspecifikus ajánlásokhoz és a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó, az EUMSZ 121. cikk (2) bekezdése szerinti átfogó iránymutatásokhoz, valamint a Tanács azon releváns ajánlásaihoz, amelyeket az EUMSZ 148. cikk (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak foglalkoztatáspolitikájukban figyelembe kell venniük;”.

b)A (2) pontot el kell hagyni.

c)A (3) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(3) a tervezett projektek vagy projekttípusok ismertetése, mellette adott esetben a részcélok és adott esetben a közös mutatókra vonatkozó kimeneti és eredmény-célértékek, prioritási tengelyenként.”.

d)A (6) és a (7) pontot el kell hagyni.

e)A (8) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(8) a végrehajtási rendelkezései, beleértve a következőket:

a) információk a közös cselekvési terv irányító hatóság általi, a 125. cikk (3) bekezdésének megfelelő kiválasztásáról;

b) a közös cselekvési terv irányításával kapcsolatos intézkedések a 108. cikknek megfelelően;

c) a közös cselekvési terv monitoringjával és értékelésével kapcsolatos intézkedések, beleértve a minőségbiztosítással, a részcélok, kimenetek és eredmények elérésére vonatkozó adatok gyűjtésével és tárolásával kapcsolatos intézkedéseket;”.

e)A (9) pont b) alpontját el kell hagyni.

41.Az 107. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A (2) bekezdésben említett határozat feltünteti a kedvezményezettet és a közös cselekvési terv célkitűzéseit, adott esetben a részcélokat és a kimeneti és eredmény-célértékeket, e részcélok, valamint a kimeneti és eredmény-célértékek elérésének költségeit, és a pénzügyi tervet operatív programok és prioritási tengelyek szerinti bontásban, beleértve a teljes elszámolható összeget és a közkiadás összegét, a közös cselekvési terv végrehajtási időszakát és adott esetben a közös cselekvési terv földrajzi hatályát és célcsoportjait.”.

42.A 108. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállam vagy az irányító hatóság létrehozza a közös cselekvési terv irányító bizottságát, amely különbözhet az adott operatív programok monitoring-bizottságától. Az irányító bizottság évente legalább kétszer ülésezik, és jelentést tesz az irányító hatóságnak. Az irányító hatóság adott esetben tájékoztatja az illetékes monitoring-bizottságot az irányító bizottság által elvégzett munka eredményeiről és a közös cselekvési terv végrehajtása terén elért haladásról, a 110. cikk (1) bekezdésének e) pontjával és a 125. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban.”.

43.A 109. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A közös cselekvési tervek kedvezményezettjeinek járó kifizetések egyösszegű átalányban vagy átalányalapú egységköltségek alapján történnek.”.

44.A 110. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

a) a műveletek kiválasztásához használt módszerek és kritériumok, a 34. cikk (3) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül;”.

45.A 114. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az irányító hatóság vagy a tagállam egy vagy több operatív programra vonatkozóan értékelési tervet készít. Az értékelési tervet az operatív program elfogadásától számított egy éven belül be kell nyújtani a monitoring-bizottságnak. A 39. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, e rendelet hatálybalépése előtt elfogadott célzott programok esetében az értékelési tervet az e rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül kell benyújtani a monitoring-bizottságnak.”

b)A (4) bekezdést el kell hagyni.

46.A 115. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A potenciális kedvezményezettekre és a kedvezményezettekre vonatkozó tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos részletes szabályok a XII. mellékletben szerepelnek.”.

47.A 119. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A technikai segítségnyújtás céljára az alapokból előirányzott összeg felső korlátja a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés operatív programjainak elfogadási időpontjában az egyes tagállamok operatív programjaira előirányzott teljes összeg 4 %-a.".

b)A (2) bekezdés első mondatát el kell hagyni.

c)A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A strukturális alapok esetében, amennyiben az (1) bekezdés szerinti allokációkat összességében több régiókategóriát érintő technikai segítségnyújtási műveletek támogatására használják fel, úgy a műveletek kiadásai végrehajthatók egyetlen, különböző régiókategóriákat ötvöző prioritási tengely keretében, arányos felosztásuk során figyelembe véve vagy az operatív program különböző régiókategóriáinak megfelelő allokációit, vagy az egyes régiókategóriáknak a teljes tagállami allokációhoz viszonyított arányát.”.

48.A 122. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben valamely, a kedvezményezettnek jogosulatlanul kifizetett összeg nem téríttethető vissza és ez a tagállam hibájából vagy hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam felelőssége, hogy az érintett összeget megtérítse az unió költségvetésének. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a jogosulatlanul kifizetett összeget nem téríttetik vissza, amennyiben az alapokból a számviteli évben egy művelethez nyújtott hozzájárulás kedvezményezett által visszafizetendő kamat nélkül számított összege nem haladja meg a 250 EUR-t.”.

49.A 123. cikk (5) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az alapok és az ETHA esetében a feladatkörök szétválasztásának tiszteletben tartásával az irányító hatóság, az igazoló hatóság, ahol van ilyen, és az audithatóság lehet ugyanannak a közigazgatási hatóságnak vagy szervnek a része.”.

50.A 125. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

a)Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

i. – a 67. cikk első albekezdésének a) pontja szerinti költség-visszatérítés esetében – az említett költségek kapcsán a kedvezményezettek által bejelentett kiadások kifizetésre kerültek-e;

ii. – a 67. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b), c) és d) pontja szerinti költség-visszatérítés esetében – teljesülnek-e a kiadások kedvezményezett számára való visszatérítésének feltételei;”

b)Az e) pontban a „költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontjában” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontjában” hivatkozás lép.

51.A 126. cikk első albekezdésének b) pontjában a „költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének a) pontjában” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikke (5) bekezdésének a) pontjában” hivatkozás lép.

52.A 127. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (1) bekezdés harmadik albekezdésében a „költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével” hivatkozás lép. b)Az (5) bekezdés a) pontjában a „költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének második albekezdése” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikke (5) bekezdésének második albekezdése” hivatkozás lép.

53.A 134. cikk (1a) bekezdésének második albekezdésében a „költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének c) pontjával” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 20. cikke (3) bekezdésének c) pontjával” hivatkozás lép.

54.A 137. cikk (1) bekezdésében a „költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének a) pontjában” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikke (5) bekezdésének a) pontjában” hivatkozás lép.

55.A 138. cikkben a „59. cikkének (5) bekezdésében” hivatkozás helyébe a „62. cikkének (5) bekezdésében” hivatkozás lép.

56.A 139. cikk (7) bekezdésében a „költségvetési rendelet 177. cikkének (3) bekezdésével” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 20. cikkének (3) bekezdésének c) pontjával” hivatkozás lép.

57.A 140. cikk (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Amennyiben a dokumentumokat az (5) bekezdés szerinti eljárásnak megfelelően általánosan elfogadott adathordozón tárolják, úgy nincs szükség eredeti példányra.”.

58.A 145. cikk (7) bekezdésének a) pontjában a „költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésével” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 62. cikkének (5) bekezdésével” hivatkozás lép.

59.A 147. cikk (1) bekezdésében a „költségvetési rendelet 73. cikkének” hivatkozás helyébe a „költségvetési rendelet 89. cikkének” hivatkozás lép.

60.A 152. cikk a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„Ha egy pályázati felhívás az e rendeletet módosító XXX/YYY rendelet hatálybalépése előtt indul, akkor az irányító hatóság (vagy az európai területi együttműködés célkitűzés esetében a monitoring-bizottság) dönthet úgy, hogy az XXX/YYY rendelet hatálybalépésének napját követően legfeljebb 6 hónapig nem alkalmazza a 67. cikk (2a) bekezdésében meghatározott kötelezettséget. Ha a kedvezményezett a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumot az XXX/YYY rendelet hatálybalépésének napját követő 6 hónapon belül megkapja, akkor az irányító hatóság dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az említett módosított rendelkezéseket.”.

61.A IV. melléklet a következőképpen módosul:

a)Az (1) szakasz bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben egy pénzügyi eszköz végrehajtására e rendelet 39a. cikke és 38. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontja alapján kerül sor, a finanszírozási megállapodás tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek alapján az operatív programból hozzájárulás nyújtható a pénzügyi eszközhöz, és a megállapodás tartalmazza legalább a következő elemeket:”.

b)Az (1) szakasz i) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő forrásoknak az elszámolhatósági időszak végéig történő újbóli felhasználására vonatkozó rendelkezések a 44. cikkel összhangban, és adott esetben a 43a. cikk szerinti megkülönböztetett elbánásra vonatkozó rendelkezések;”.

A (2) szakasz c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő források felhasználására és újbóli felhasználására vonatkozó rendelkezések a 43., 44. és 45. cikkel összhangban, és adott esetben a 43a. cikk szerinti megkülönböztetett elbánásra vonatkozó rendelkezések;”.

62.A XII. melléklet a következőképpen módosul:

a)A 2.2. alszakasz a következő ponttal egészül ki:

„(6) Az ezen alszakaszban megállapított feladatok attól az időponttól végzendők, amikor a kedvezményezett a támogatás feltételeit meghatározó, a 125. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti dokumentumot megkapja.”.

b)A 3.1. alszakasz (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(f) a kedvezményezettek azon feladata, hogy a 2.2. alszakasszal összhangban tájékoztassák a nyilvánosságot a művelet céljáról és a művelethez az alapokból nyújtott támogatásról, attól az időponttól kezdve, amikor a kedvezményezett a támogatás feltételeit meghatározó, a 125. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti dokumentumot megkapja. Az irányító hatóság felkérheti a potenciális kedvezményezetteket, hogy pályázatukban javasoljanak olyan indikatív kommunikációs tevékenységeket, amelyek arányban állnak a művelet méretével.”.

266. cikk
Az 1304/2013/EU rendelet módosításai

Az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53 a következőképpen módosul:

1.A 13. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ha az első albekezdés a) pontjába tartozó műveletek a végrehajtásuk programterületén belül is kedvező hatásúak, akkor a kiadásokat a programterületekre vonatkozó költségvetési allokációtól eltérő objektív szempontok alapján arányosan kell felosztani az érintett programterületekre.”

2.A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)A (2) bekezdést el kell hagyni.

b)A (4) bekezdést el kell hagyni.

3.Az I. melléklet 1. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1. A résztvevőkre vonatkozó közös kimeneti mutatók

A „résztvevők” 54 azon személyek, akiknek közvetlenül kedvez az ESZA beavatkozása, azonosíthatók, jellemzőik lekérdezhetők, és akik számára egyedi kiadásokat különítenek el. Más személyek nem minősülnek résztvevőknek. Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni.

A résztvevőkre vonatkozó közös kimeneti mutatók a következők:

— munkanélküliek, beleértve a tartósan munkanélkülieket is*,

— tartósan munkanélküliek*,

— inaktív személyek*,

— oktatásban vagy képzésben részt nem vevő inaktív személyek*,

— foglalkoztatottak, beleértve az önfoglalkoztatókat*,

— 25 éven aluliak*,

— 54 éven felüliek*,

— 54 éven felüli munkanélküliek – beleértve a tartósan munkanélkülieket – vagy oktatásban vagy képzésben részt nem vevő inaktív személyek*,

— alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező személyek*,

— felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező személyek*,

— felsőfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkező személyek*,

— migránsok, külföldi hátterű résztvevők, kisebbségek (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat)**,

— fogyatékossággal élő résztvevők**,

— egyéb hátrányos helyzetű személyek**.

A résztvevők teljes száma a kimeneti mutatók alapján, automatikusan kerül kiszámításra.

Ezen, az ESZA forrásaiból támogatandó műveletek résztvevőire vonatkozó adatokat az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 111. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani.

— hajléktalan vagy lakhatásból való kirekesztettséggel küzdő személyek*,

— vidéki területeken élők* 55

— aktív kereső nélküli háztartásban élő résztvevők*,

— aktív kereső nélküli gyermekes háztartásban élő résztvevők*,

— egyszülős gyermekes háztartásban élő résztvevők*,

A fenti első két mutatóhoz tartozó résztvevőkre vonatkozó adatokat az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani. A fenti utolsó három mutatóhoz tartozó résztvevőkre vonatkozó adatokat az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (5) bekezdésében meghatározott jelentésekben kell benyújtani. A fenti öt mutatóra vonatkozó adatokat a résztvevők reprezentatív mintája alapján, minden egyes beruházási prioritás szerint össze kell gyűjteni. A belső érvényességet oly módon kell biztosítani, hogy az adatok a beruházási prioritás szintjén általánosíthatók legyenek.”

267. cikk
Az 1305/2013/EU rendelet módosításai

Az 1305/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdése a következőképpen módosul:

a)Az n) pont helyébe a következő szöveg lép:

„n) »fiatal mezőgazdasági termelő«: olyan személy, aki a kérelem benyújtásának időpontjában legfeljebb 40 éves, megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal rendelkezik, és első alkalommal kezd gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az adott üzem vezetőjeként; a gazdálkodást megkezdheti egyedül vagy más mezőgazdasági termelőkkel együtt;”

b) Az r) pont helyébe a következő szöveg lép:

„r) »erdő«: több mint fél hektárra kiterjedő, 5 méternél magasabb fákkal és 10 %-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület, és nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, figyelemmel a (2) bekezdésre is;”

c)A szöveg a következő s) ponttal egészül ki:

„s) »a gazdálkodás megkezdésének napja«: az a nap, amikor a gazdálkodás megkezdésének folyamata a kérelmező által végzendő tevékenység(ek) útján megkezdődik.”.

2.A 8. cikk (1) bekezdése h) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii. minden egyes intézkedés, a meghatározott mértékű EMVA-hozzájárulással támogatott minden művelettípus, a 39a. cikkben meghatározott művelettípus és a technikai segítségnyújtás vonatkozásában a teljes tervezett uniós hozzájárulást és az EMVA-ból származó hozzájárulás alkalmazandó mértékét tartalmazó táblázat. Ebben a táblázatban adott esetben külön-külön kell feltüntetni az EMVA-ból a kevésbé fejlett régiók, illetve az egyéb régiók számára nyújtott hozzájárulás mértékét;” A 16. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ezen intézkedés értelmében nyújtott támogatás kiterjedhet az (1) bekezdéssel összhangban támogatott minőségrendszerek alá tartozó termékek tekintetében a termelők csoportjai által végzett tájékoztatási és promóciós tevékenységek során felmerülő költségek fedezésére is. Az 1303/2013/EU rendelet 70. cikkének (3) bekezdésétől eltérve ezek a tevékenységek csak a belső piacon hajthatók végre.”.

3.A 17. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a halászati termékek kivételével az EUMSZ I. mellékletének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek, illetve a gyapot feldolgozásához, értékesítéséhez és/vagy fejlesztéséhez kapcsolódnak. A termelési folyamat eredménye olyan termék is lehet, amely nem tartozik az említett melléklet hatálya alá; amennyiben a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, úgy az input az EUMSZ I. mellékletének hatályán kívül eső termék is lehet, feltéve hogy a beruházás egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritáshoz járul hozzá;”.

4.A 19. cikk a következőképpen módosul:

a)A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatás iránti kérelmet a gazdálkodás megkezdésének napjától számított 24 hónapon belül kell benyújtani.

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás nyújtásának üzleti terv benyújtása a feltétele. Az üzleti terv végrehajtását a támogatás nyújtásáról szóló határozat meghozatalának időpontjától számított kilenc hónapon belül meg kell kezdeni. Az üzleti terv maximális időtartama öt év.

Az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatásban részesülő fiatal mezőgazdasági termelők esetében az üzleti terv végrehajtását a gazdálkodás megkezdésének napja után kell megkezdeni. Az üzleti tervben elő kell írni, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőnek a támogatás nyújtásáról szóló határozat meghozatalának időpontjától számított 18 hónapon belül meg kell felelnie az 1307/2013/EU rendelet 9. cikkének

A 2. cikk (1) bekezdésének s) pontja szerinti tevékenység(ek)et a tagállamoknak a vidékfejlesztési programokban kell meghatározniuk.

A tagállamok kedvezményezettenkénti alsó és felső küszöbértékeket határoznak meg az (1) bekezdés a) pontjának i. és iii. alpontja szerinti támogatásra való jogosultságra vonatkozóan. Az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatásra vonatkozó alsó küszöbértéknek magasabbnak kell lennie az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontja szerinti támogatásra vonatkozó felső küszöbértéknél. A támogatás kizárólag a mikro- és kisvállalkozások fogalommeghatározása alá tartozó mezőgazdasági üzemek számára ítélhető oda.”.

b)A szöveg a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatás pénzügyi eszközök formájában vagy vissza nem térítendő támogatások és pénzügyi eszközök ötvözeteként is nyújtható.”.

c)Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás legalább két részletben nyújtható. A részletek összege fokozatosan csökkenthető. Az utolsó részletnek az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontja alapján történő kifizetése az üzleti terv megfelelő végrehajtásához van kötve.”.

5.A 20. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatások esetében a (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó.”.

6.A 36. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított jövedelemstabilizáló eszköz, amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak a bármely ágazatba tartozó mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett;”;

ii.a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d) kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított jövedelemstabilizáló eszköz, amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak a valamely konkrét ágazatba tartozó mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.”.

b)A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjának alkalmazásában a kölcsönös kockázatkezelési alap olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők biztosítása céljából a tagállam által a nemzeti jogával összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében

kompenzációs kifizetésben részesülnek azok a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők, akik kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állat- vagy növénybetegségek, kártevőfertőzés vagy környezeti esemény következtében gazdasági veszteségeket szenvedtek el, illetve akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.”.

c)Az (5) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

7.A 38. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdését el kell hagyni.

8.A 39. cikk a következőképpen módosul:

a)A 39. cikk címének helyébe a következő szöveg lép:

„39. cikk
Jövedelemstabilizáló eszköz a bármely ágazatba tartozó mezőgazdasági termelők számára”

b) A (4) bekezdés b) pontjának utolsó mondatát el kell hagyni.

9.A szöveg a következő 39 a. cikkel egészül ki:

„39a. cikk
Jövedelemstabilizáló eszköz a valamely konkrét ágazatba tartozó mezőgazdasági termelők számára”

„(1) A 36. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás csak kellően indokolt esetekben ítélhető oda, és ha az adott mezőgazdasági termelő esetében a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző három év, illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves jövedelem 20 %-át. A 36. cikk (1) bekezdése d) pontjának alkalmazásában a jövedelem a mezőgazdasági termelő által a piacon szerzett bevételek összege, amelybe beleértendő minden közpénzből származó támogatás, és amelyből le kell vonni az inputköltségeket. A kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők javára teljesített kifizetések a jövedelemveszteség kevesebb, mint 70 %-ának erejéig nyújthatnak ellentételezést abban az évben, amikor a termelő az ilyen támogatásra jogosultságot szerez.

(2) A 36. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás alkalmazásában a 39. cikk (2)–(5) bekezdése alkalmazandó.”.

10.A 45. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott új pénzügyi eszközön keresztül EMVA-támogatásban részesülő beruházáshoz kapcsolódó járulékos forgótőke elszámolható kiadásnak minősülhet. Az ilyen elszámolhatónak minősülő kiadások nem haladhatják meg a beruházás tekintetében elszámolható kiadások teljes összegének 30 %-át. Az erre vonatkozó kérelmet részletesen meg kell indokolni.”.

b)A szöveg a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatások esetében az (1), a (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó.”.

11.A 49. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Eltéréssel élve, kivételes és kellően indokolt esetekben, amennyiben az érintett művelettípus jellege miatt kiválasztási kritériumok meghatározása nem lehetséges, úgy az irányító hatóság a monitoring-bizottsággal folytatott konzultációt követően másik kiválasztási módszert is meghatározhat, amelyet ismertetnie kell a vidékfejlesztési programban.”.

b)Az (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A műveletek kiválasztásáért felelős tagállami hatóság – a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 24. cikk (1) bekezdésének d) pontja, a 28–31., a 33–34. és a 36–39. cikk szerinti műveletek kivételével – gondoskodik arról, hogy a műveletek kiválasztása az (1) bekezdésben említett kiválasztási kritériumok alapján, átlátható és megfelelően dokumentált eljárásnak megfelelően történjék.”.

c)A szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatások esetében az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó.”.

12.Az 59. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

a)Az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f) 100 % az Írországnak juttatott 100 millió EUR összeg esetében, 2011-es árakon, a Portugáliának juttatott 500 millió EUR összeg esetében, 2011-es árakon, valamint a Ciprusnak juttatott 7 millió EUR esetében, 2011-es árakon;”.

b) A g) pont utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az ezen eltérés hiányában alkalmazandó EMVA-hozzájárulás mértékét ugyanakkor tiszteletben kell tartani a programozási időszak alatti összes közkiadás tekintetében;”.

c)A szöveg a következő h) ponttal egészül ki:

„h) az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének (c) pontja szerinti pénzügyi eszközök esetében az említett rendelet 39a. cikkének (13) bekezdésében említett hozzájárulási ráta.”.

13.A 60. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 1303/2013/EU rendelet 65. cikkének (9) bekezdésétől eltérve, a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági feltételeinek jelentős és hirtelen megváltozása – többek között a migrációból vagy a menekültek befogadásából fakadó jelentős és hirtelen demográfiai változások – miatt hozott sürgősségi intézkedések esetében a vidékfejlesztési programok úgy rendelkezhetnek, hogy a program változtatásaihoz kapcsolódó kiadások az adott esemény bekövetkezésének időpontjától támogathatók.”

b)A (2) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó intézkedések keretében végrehajtott beruházási műveletek tekintetében – a 45. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott általános költségek kivételével – kizárólag a kérelem illetékes hatósághoz történő benyújtását követően felmerülő kiadások tekintendők támogathatónak. Ugyanakkor a tagállamok programjukban úgy rendelkezhetnek, hogy a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági feltételeinek jelentős és hirtelen megváltozása – többek között a migrációból vagy a menekültek befogadásából fakadó jelentős és hirtelen demográfiai változások – miatt hozott sürgősségi intézkedésekhez kapcsolódó kiadások, amelyek a kedvezményezettnél az adott esemény bekövetkezése után merültek fel, szintén támogathatók.”.

14.A 62. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben a támogatás odaítélésére az átalányköltségek, illetve a többletköltségek és az elmaradt bevételek alapján kerül sor, e rendelet 21. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően (az elmaradt bevételek és a fenntartási költségek tekintetében), továbbá az 1305/2013/EU rendelet 28–31., 33. és 34. cikkének megfelelően, úgy a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és hogy azok elvégzése előzetesen, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszer alapján történjék. E célból egy, a program végrehajtásáért felelős hatóságoktól funkcionálisan független és megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezet végzi a számításokat vagy erősíti meg a számítások helytállóságát és pontosságát. A vidékfejlesztési programnak nyilatkozatot kell tartalmaznia a számítások helytállóságáról és pontosságáról.”.

15.A 74. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) konzultációt folytat és véleményt alkot a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumairól, amely kiválasztási kritériumok felülvizsgálatára a programozás igényeinek megfelelően kerül sor;”.

268. cikk
Az 1306/2013/EU rendelet módosításai

Az 1306/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 26. cikk a következőképpen módosul:

a)A (2) bekezdést el kell hagyni.

b)A (3), (4) és (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében június 30-ig végrehajtási jogi aktust fogad el a kiigazítási arányt meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 116. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) A Bizottság a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében december 1-ig új információk alapján végrehajtási jogi aktust fogadhat el a (3) bekezdésnek megfelelően meghatározott kiigazítási arány módosításáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 116. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5) A tagállamok visszatérítik a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően átvitt előirányzatokat azon végső kedvezményezettek számára, akiket a kiigazítás érintett abban a pénzügyi évben, amelyre az előirányzatokat átvitték.

Az első albekezdésben említett visszatérítés csak azon tagállamok végső kedvezményezettjeire alkalmazandó, ahol az előző pénzügyi évben a pénzügyi fegyelmi mechanizmust kellett alkalmazni.”.

2.A 38. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Felfüggesztő hatállyal bíró jogi eljárások vagy közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén – az eljárások idejére és az érintett műveletekkel kapcsolatos összeg tekintetében – megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan az (1) és a (2) bekezdésben említett időszak, feltéve hogy a tagállam az n+4. év január 31-ig kellően megindokolt értesítést juttat el a Bizottsághoz.”.

3.A 43. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„ a) az EMGA-kiadások tekintetében a 40. cikk, a 41. cikk (2) bekezdése és az 51. cikk, valamint az 52. és az 54. cikk értelmében az Unió költségvetésébe befizetendő összegek, ideértve azok kamatait is;”

4.Az 54. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben a visszafizettetés nem történik meg a visszafizetésre való felhívás időpontját követő négy éven belül, vagy nyolc éven belül, amennyiben a visszafizettetés nemzeti bírósági eljárás tárgyát képezi, a visszafizettetés elmaradásának pénzügyi következményeit az érintett tagállam viseli, annak a követelménynek a sérelme nélkül, hogy a tagállamnak az 58. cikknek megfelelően visszafizettetési eljárást kell lefolytatnia.

Ha a visszafizettetési eljárás keretében valamely jogerős közigazgatási vagy jogi aktus a szabálytalanság hiányát állapítja meg, akkor az érintett tagállam az általa az első albekezdés értelmében viselt pénzügyi terhet kiadásként bejelenti az alapok felé.

Ha azonban az érintett tagállamon kívül álló okok következtében a visszafizettetésre nem kerülhet sor az első albekezdésben megjelölt határidőn belül, és amennyiben a visszafizetendő összeg meghaladja az 1 millió EUR összeget, a Bizottság – a tagállam kérésére – a határidőt az eredeti időkeret legfeljebb felével meghosszabbíthatja.”.

5.A 63. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a meg nem felelés nemzeti vagy uniós közbeszerzési szabályokat érint, úgy a támogatás nem kifizetendő vagy visszavonandó részét a meg nem felelés súlyossága alapján és az arányosság elvének megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve az Unió által a megosztott végrehajtás keretében finanszírozott kiadásokra a közbeszerzési szabályoknak való meg nem felelés miatt alkalmazandó pénzügyi korrekciókról szóló releváns bizottsági iránymutatásokat is. Az ügyletek jogszerűsége és szabályszerűsége csak a támogatás elmaradt vagy visszavont részének szintjéig érinthető.”.

269. cikk
Az 1307/2013/EU rendelet módosításai

Az 1307/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 6. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben egy tagállam él a 36. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében meghatározott lehetőséggel, úgy a II. mellékletben erre a tagállamra az adott évre vonatkozóan megállapított éves nemzeti felső összeghatár túlléphető az említett albekezdés szerint kiszámított összeggel.”.

2.A 9. cikk a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„ (7) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a (2) bekezdés második albekezdésének hatálya alá tartozó személyek vagy csoportok 2018-tól kezdve a (2) bekezdés harmadik albekezdésében felsorolt kritériumok közül csak egyre vagy kettőre hivatkozhatnak annak bizonyítása céljából, hogy aktív mezőgazdasági termelők. A tagállamok az ilyen döntésükről 2017. augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot.

(8) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2018-tól kezdve felhagynak ennek a cikknek az alkalmazásával. Az ilyen döntésükről 2017. augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot.

3.A 36. cikk (4) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Az egyes tagállamok tekintetében az e bekezdés első albekezdésével összhangban kiszámított összeg – a tárgyév tekintetében a 47. cikk (1) bekezdésének alkalmazásából eredő összeg levonását követően – a II. mellékletben megállapított éves nemzeti felső összeghatárok legfeljebb 3 %-ával növelhető. Amennyiben egy tagállam ilyen növelést hajt végre, a növelést a Bizottság figyelembe veszi az e bekezdés első albekezdése értelmében az egységes területalapú támogatási rendszerre vonatkozó éves nemzeti felső összeghatár megállapításakor. Ennek érdekében a tagállamok 2017. augusztus 1-ig értesítik a Bizottságot azon éves százalékos arányokról, amelyekkel az e cikk (1) bekezdése szerint kiszámított összegeket 2018-tól kezdve minden évben növelni kell.

A tagállamok évente felülvizsgálhatják a második albekezdésben említett döntésüket, és az alkalmazását megelőző év augusztus 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a felülvizsgálat alapján meghozott döntésükről.”.

4.Az 50. cikk (9) bekezdését el kell hagyni.

5.Az 51. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ha a tagállamban az adott évben kérelmezett, fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás teljes összege meghaladja az e cikk (1) bekezdésében meghatározott 2 %-os korlátot, akkor a tagállamnak korlátoznia kell a mezőgazdasági termelők által aktivált támogatási jogosultságok számát vagy a mezőgazdasági termelők által bejelentett támogatható hektárok számát annak érdekében, hogy megfeleljen az e cikk (1) bekezdésében meghatározott 2 %-os korlátnak. A tagállamok az 50. cikk (6), (7) és (8) bekezdésének alkalmazása során tiszteletben tartják ezt az korlátot.

A tagállamok legkésőbb az azon évet követő év szeptember 15-ig értesítik a Bizottságot az első albekezdés alapján alkalmazott korlátról, amelyben a korláttal érintett támogatási kérelmeket benyújtották.”.

6.Az 52. cikk a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 70. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el olyan intézkedésekről, amelyek révén – a termeléstől függő önkéntes támogatás korábbi referencia-időszakában használt termelési egységek alapján e támogatás 2020-ig tartó további folyósításának engedélyezésével – elkerülhető, hogy a termeléstől függő önkéntes támogatásban részesülő kedvezményezettek az ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiány ellenére fenntartsák a termelés szintjét.”.

270. cikk
Az 1308/2013/EU rendelet módosításai

Az 1308/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 33. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (1) bekezdés f) pontjának helyébe a következő szöveg lép: „f) válságmegelőzés és -kezelés, ideértve az egyéb termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai, termelői csoportok vagy egyéni termelők számára nyújtott személyre szabott tanácsadást;”.

b)A (3) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

„i) egyéb termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai, termelői csoportok vagy egyéni termelők számára nyújtott személyre szabott tanácsadás;”.

2.A 34. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a következő esetekben:

a) a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása, ha az nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át, és rendeltetése:

i. ingyenes szétosztás a tagállamok által elismert jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek;

ii. ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, közoktatási intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék;

b) a 35. cikk (1) bekezdésében említett tagállamokból származó egyéb termelői szervezetek, termelői csoportok vagy egyéni termelők számára nyújtott személyre szabott tanácsadással kapcsolatos tevékenységek.”.

3.A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„35. cikk
Nemzeti pénzügyi támogatás

(1) Bulgária, Horvátország, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia a termelői szervezeteknek –azok kérésére – az azok által forgalmazott termékek értékének legfeljebb 1 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást nyújthatnak. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az (1) bekezdés azon tagállamok hozzáadásával való módosításáról, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka különösen alacsony, illetve azon tagállamok törlésével való módosításáról, ahol ez a helyzet már nem áll fenn.

4.A 188. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„188. cikk
Vámkontingensek allokációja

(1) A Bizottság megfelelő internetes közzététel útján nyilvánosságra hozza a vámkontingenseknek a bejelentett kérelmekkel kapcsolatos allokációját, amely a rendelkezésre álló vámkontingenseken és a bejelentett kérelmeken alapul.

(2) Az (1) bekezdésben említett közzététel adott esetben tájékoztat az elbírálás alatt álló kérelmek elutasításának és a kérelembenyújtás vagy a szabad mennyiségekre vonatkozó allokáció felfüggesztésének a szükségességéről is.

(3) A tagállamok a megfelelő odaítélési együtthatók figyelembevételével a behozatali vámkontingensek keretében kért mennyiségek tekintetében – azoknak az (1) bekezdésnek megfelelő, Bizottság általi közzététele után – kiadják a behozatali engedélyeket.”.

271. cikk
Az 1309/2013/EU rendelet módosításai

Az 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 56 a következőképpen módosul:

1.A 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A 2. cikktől eltérve a kérelmező tagállamok az EGAA társfinanszírozásában személyre szabott szolgáltatásokat nyújthatnak a célzott kedvezményezettek számával legfeljebb azonos számú, a kérelem benyújtásának időpontjában 25 év alatti, vagy a tagállam döntése alapján 30 év alatti NEET-fiatal számára, prioritást biztosítva az elbocsátott vagy tevékenységüket megszüntető személyek számára, feltéve, hogy a 3. cikk szerinti elbocsátások legalább egy részére olyan NUTS 2 szintű régiókban kerül sor, ahol a 15–24 év közötti fiatalokra vonatkozó ifjúsági munkanélküliségi arány 2012-ben meghaladta a 25 %-ot, illetve azon tagállamok esetében, amelyekben az ifjúsági munkanélküliségi arány 2012-ben több mint 30 %-kal emelkedett, olyan NUTS 2 szintű régiókban, ahol az ifjúsági munkanélküliségi arány 2012-ben meghaladta a 20 %-ot. A támogatást olyan NUTS 2 szintű régiókban élő, 25 év alatti, vagy a tagállam döntése alapján 30 év alatti NEET-fiatalok kaphatják, ahol a 15–24 év közötti fiatalokra vonatkozó ifjúsági munkanélküliségi arány 2012-ben meghaladta a 25 %-ot, illetve azon tagállamok esetében, amelyekben az ifjúsági munkanélküliségi arány 2012-ben több mint 30 %-kal emelkedett, olyan NUTS 2 szintű régiókban, ahol az ifjúsági munkanélküliségi arány 2012-ben meghaladta a 20 %-ot.

2.A 11. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„ Az 1. cikkben meghatározott feladatokat a költségvetési rendeletnek megfelelően kell végrehajtani.”

3.A 15. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az EGAA-ból nyújtott pénzügyi támogatás igénybevételére vonatkozó feltételek teljesülnek, javaslatot nyújt be az EGAA felhasználására. Az EGAA felhasználására vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg legkésőbb egy hónappal az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz való utalást követő egy hónapon belül. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével határoz.

Az EGAA-hoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelet 30. cikke (5) bekezdésének megfelelően hajtják végre.

272. cikk
Az 1316/2013/EU rendelet módosításai

Az 1316/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

„Va. fejezet
Támogatásötvözés

16a. cikk
A CEF támogatásötvözési keretei

(1) E rendelet alapján egy vagy több CEF-ágazat tekintetében a költségvetési rendelet 153. cikke szerinti támogatásötvözési keretek hozhatók létre.

(2) A CEF támogatásötvözési kereteinek végrehajtása a 6. cikk (3) bekezdésének megfelelően történik.

(3) Az Unió költségvetéséből a CEF támogatásötvözési kereteihez nyújtott teljes hozzájárulás nem haladhatja meg a CEF 5. cikk (1) bekezdésében említett teljes pénzügyi keretösszegének 10 %-át.

(4) A CEF támogatásötvözési kereteiből vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott finanszírozásnak meg kell felelnie a 7. cikkben a pénzügyi támogatások céljából meghatározott elszámolhatóságnak és feltételeknek. A CEF valamely támogatásötvözési keretéből finanszírozott támogatásötvözési műveletekhez nyújtott pénzügyi támogatást költség-haszon elemzés alapján, az uniós finanszírozás tőkeáttételi hatásának maximalizálását szem előtt tartva modulálni kell.

(5) Az Unió, a tagállamok és egyéb befektetők hozzájárulhatnak a CEF támogatásötvözési kereteihez, ha a Bizottság jóváhagyja a támogatásötvözési műveletek elszámolhatósági kritériumainak azon pontosításait és/vagy az adott keret befektetési stratégiájának azon módosításait, amelyek a kiegészítő hozzájárulás miatt szükségessé válhatnak. Az említett kiegészítő forrásokat a Bizottság a (2) bekezdésnek megfelelően hajtja végre.

(6) A CEF támogatásötvözési kereteiből támogatott támogatásötvözési műveleteket a kidolgozottsági szintjük szerint kell kiválasztani, és ennek során a 3. és 4. cikknek megfelelően törekedni kell az ágazati diverzifikációra, illetve a tagállamok közti földrajzi egyensúlyra. Az intézkedéseknek:

a) európai hozzáadott értéket kell képviselniük;

b) meg kell felelniük az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek.

(7) A CEF támogatásötvözési keretei harmadik országban is támogathatnak támogatásötvözési műveleteket, ha ezek közös érdekű projekt végrehajtásához szükségesek.”

2.A 17. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A pénzügyi keretösszegnek az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett költségvetési források 80–95 %-a közé kell esnie.”.

3.A 22. cikk a második albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„A kiadások említett hitelesítése a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló 283/2014/EU rendelet alapján odaítélt vissza nem térítendő támogatások esetében nem kötelező.”.

273. cikk
A 223/2014/EU rendelet módosításai

A 223/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 9. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1)–(3) bekezdés nem alkalmazandó az operatív program azon elemeinek módosítása esetén, amelyeket az operatív programok tekintetében az I. mellékletben meghatározott minták 3.5. és 3.6. alszakasza és 4. szakasza tartalmaz.

A tagállam az első albekezdés hatályába tartozó határozatáról az annak meghozatalától számított egy hónapon belül értesíti a Bizottságot. A határozat tartalmazza a hatálybalépése időpontját, amely nem előzheti meg az elfogadásának időpontját.”.

2.A 25. cikk (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) az uniós szakpolitikák hasonló típusú műveletei és kedvezményezettjei esetében alkalmazandó megfelelő egységköltségek, egyösszegű átalányok és átalányfinanszírozás alkalmazásának szabályai.”.

3.A 26. cikk a következőképpen módosul:

a)A (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) az élelmiszer-adományok begyűjtésének, szállításának, tárolásának és szétosztásának, továbbá az ezekkel közvetlenül kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeknek a partnerszervezeteknél felmerült és általuk kifizetett költségei;”

„e) az élelmiszert és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyekhez közvetlenül vagy együttműködési megállapodás keretében eljuttató partnerszervezetek által vállalt kísérő intézkedések bejelentett költségei, az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; vagy az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelő rendeltetésű élelmiszertermékek értékének 5 %-aként megadva.”.

b)A szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) bekezdés ellenére a (2) bekezdés a) pontjában említett elszámolható költségeknek az élelmiszert vagy az alapvető anyagi támogatást vásárló szervezet alkalmazandó jognak való meg nem felelése miatti csökkentése nem vezethet az egyéb szervezetek 26. cikk (2) bekezdésének c) és e) pontjában meghatározott elszámolható költségeinek csökkentéséhez.”.

4.A 30. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben valamely, a kedvezményezettnek jogosulatlanul kifizetett összeg nem téríttethető vissza és ez a tagállam hibájából vagy hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam felelőssége, hogy az érintett összeget megtérítse az unió költségvetésének. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a jogosulatlanul kifizetett összeget nem téríttetik vissza, amennyiben az alapból a számviteli évben egy művelethez nyújtott hozzájárulás kedvezményezett által visszafizetendő kamat nélkül számított összege nem haladja meg a 250 EUR-t.”.

5.A 32. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

a)Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) megvizsgálja, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások nyújtása, hogy a művelet megfelel-e az alkalmazandó jognak, az operatív programnak és a műveletre vonatkozó támogatási feltételeknek, és hogy – a 25. cikk első albekezdésének a) pontja szerinti költség-visszatérítés esetében – az említett költségek kapcsán a kedvezményezettek által bejelentett kiadások kifizetésre kerültek-e;”.

b) Az a) pont után a szöveg a következő aa) ponttal egészül ki:

„aa) megvizsgálja, hogy – a 25. cikk első albekezdésének b), c) és d) pontja szerinti költség-visszatérítés esetében – teljesülnek-e a kiadások kedvezményezett számára való visszatérítésének feltételei;”.

6.A 42. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A (2) bekezdésben említett kifizetési határidőt az irányító hatóság felfüggesztheti a következő, kellően indokolt esetek valamelyikében:

a) a kifizetési kérelemben szereplő összeg nem esedékes, vagy nem nyújtották be a megfelelő igazoló dokumentumokat, beleértve a 32. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti irányító hatósági ellenőrzésekhez szükséges dokumentumokat;

b) az adott kiadást érintő esetleges szabálytalanságra vonatkozó vizsgálat indult.

Az érintett kedvezményezetteket írásban kell tájékoztatni a kifizetés felfüggesztéséről és annak indokairól.”.

7.A 51. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A dokumentumokat vagy eredeti példányban vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban vagy általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni, beleértve az eredeti dokumentumok elektronikus változatát, illetve a csak elektronikusan változatban létező dokumentumokat. Amennyiben a dokumentumokat az (5) bekezdés szerinti eljárásnak megfelelően általánosan elfogadott adathordozón tárolják, úgy nincs szükség eredeti példányra.”.

274. cikk
A 283/2014/EU rendelet módosításai

Az 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 57 a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja a következőképpen módosul:

„e) „általános szolgáltatások”: olyan közvetítő szolgáltatások, amelyek egy vagy több nemzeti infrastruktúrát kötnek össze alapvető szolgáltatási platformmal vagy platformokkal, valamint az olyan szolgáltatások, amelyek nagyteljesítményű számítástechnikai, tárolási és adatkezelési létesítményekhez való hozzáférés biztosításával növelik a digitális szolgáltatási infrastruktúra kapacitását;”.

2.Az 5. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések támogatásának

a) közbeszerzés,

b) vissza nem térítendő támogatás, és/vagy

c) az 5. cikk (5) bekezdésében meghatározott pénzügyi eszközök.”.

275. cikk
A 652/2014/EU rendelet módosításai

A 652/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 4. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Többéves fellépések jóváhagyása esetén a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre bonthatók. A költségvetési kötelezettségvállalások ilyen bontása esetén a Bizottságnak az éves részleteket a fellépés előrehaladásának, a becsült igényeknek és a rendelkezésre álló költségvetésnek a figyelembevételével kell lekötnie.

2.A 13. cikk (5) bekezdését el kell hagyni.

3.A 22. cikk (5) bekezdését el kell hagyni.

4.A 27. cikk (5) bekezdését el kell hagyni.

276. cikk
Az 541/2014/EU rendelet módosításai

Az 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 58 4. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben említett fellépések finanszírozásához az említett programok hatókörén belül és azok céljainak és célkitűzéseinek megfelelőn a 377/2014/EU és az 1285/2013/EU rendelettel, valamint a 2013/743/EU határozattal létrehozott finanszírozási programok is hozzájárulhatnak. Az ilyen hozzájárulásokat a 377/2014/EU rendeletnek megfelelően kell felhasználni.

HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

277. cikk
Átmeneti rendelkezések

Az EU költségvetését a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret alapján végrehajtó vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó jogi kötelezettségvállalás továbbra is öltheti vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat formáját. A VIII. cím vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokra alkalmazandó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokra. A Bizottság a 2020 utáni többéves pénzügyi keret kapcsán a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok használatát különösen a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok elektronikus aláírása és elektronikus kezelése terén addig elért előrehaladásra figyelemmel felül fogja vizsgálni.

E rendelet hatálybalépésekor a 966/2012/EU rendelet 124. cikkének megfelelően elfogadott, egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás alkalmazását engedélyező bizottsági határozatokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek e rendelet 175. cikkének megfelelően módosítania kell.

A meglévő finanszírozási megállapodások a 126. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében felülvizsgálhatók.

Az 1305/2013/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében és 19. cikkének (4) és (4a) bekezdésében szereplő pont(ok)nak való megfelelés érdekében a tagállamok 2018.december 31-ig – szükség esetén – a vidékfejlesztési program módosítására irányuló kérelmet nyújtanak be.

278. cikk
Felülvizsgálat

E rendeletet szükség esetén bármikor, de az egyes többéves pénzügyi keretek vége előtt legkésőbb két évvel mindenképpen felülvizsgálatnak kell alávetni.

A felülvizsgálatnak többek között ki kell terjednie az első rész VIII. címében foglalt rendelkezések végrehajtására és a 251. cikkben foglalt határidőkre.

279. cikk
Hatályon kívül helyezés

A 966/2012/EU, Euratom rendelet és az 1268/2012/EU végrehajtási rendelet 20XX. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a 2. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

280. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 20XX. január 1-jétől kell alkalmazni.

E cikk második bekezdésétől eltérve a 265. cikk (11) bekezdésének b) és c) pontja, a 265. cikk (12) bekezdésének a) pontja, b) pontjának i. alpontja, c) és d) pontja, a 265. cikk (14) bekezdésének b) pontja, a 265. cikk (17), (18), (20) és (21) bekezdése, a 265. cikk (24) bekezdésének c) pontja, a 265. cikk (25)bekezdése a)pontjának i. alpontja, a 265. cikk (46) bekezdése, a 265. cikk (48) bekezdése, a 265. cikk (49) bekezdése, az 50. cikk a) bekezdése, a 265. cikk (62) bekezdése, a 266. cikk (3) bekezdése és a 273. cikk (3) bekezdésének b) pontja 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

E cikk második bekezdésétől eltérve, a 201–207. cikk a költségvetési garanciák és pénzügyi támogatás tekintetében és a 205–206. cikk a pénzügyi eszközök tekintetében a 2020 utáni többéves pénzügyi keret hatálybalépésétől alkalmazandó.

E cikk második bekezdésétől eltérve a 2. cikk 9. pontja., a 39. cikk (5) bekezdése, továbbá a 211., a 212. és a 213. cikk a 2020 utáni többéves pénzügyi keret hatálybalépésétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.)az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(2) Az 1977. évi 71 oldalról 2006-ban 319 oldalra, majd 2012-ben 345 oldalra emelkedett.

(3) Az 1290/2013/EU rendelet a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(4) Az 1303/2013/EU rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról.

(5) A 236/2014/EU rendelet a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról.

(6) A Bizottság által 2015. július 10-én Siim Kallas korábbi alelnök vezetésével létrehozott szakértői csoport, amely tanácsot ad a Bizottságnak az egyszerűsítésre és az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjei adminisztratív terheinek csökkentésére vonatkozóan.

(7) Lásd az összefoglalót a következő internetes címen: http://ec.europa.eu/budget/consultations/index_en.cfm

(8) http://ec.europa.eu/budget/library/biblio/documents/2015/2015_eu_budget_focused_on_ results_conference_summary_en.pdf

(9) COM… (2016).

(10) Néhány véleményben a Régiók Bizottsága is egyszerűbb és rugalmasabb uniós szabályokra szólított fel (például „A közös agrárpolitika egyszerűsítéséről” [CDR 2798/2015] és „Az európai strukturális és beruházási alapok egyszerűsítése a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából” című vélemény [CDR 8/2016]).

(11) HL C […], […], […] o.

(12) HL C […], […], […] o.

(13) HL C […], […], […] o.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(15) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 111. o.).

(16) HL L 123., 2016. május 12., 1. o. Intézményközi megállapodás a jogalkotás minőségének javításáról.

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(23) Teljes cím, HL.

(24) Teljes cím, HL.

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 652/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2014.6.27., 1. o.).

(26) HL L 94., 2014.3.28., 65. o.

(27) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(28) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(29) A Tanács 609/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 39. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról.

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1. o.).

(32) A Tanács 608/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről.

(33) A Tanács 1467/97/EK (1997. július 7.) rendelete a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(34) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(35) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(36) A Tanács 58/2003/EK rendelete (2002. december 19.) a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról (HL L 11., 2003.1.16., 1. o.).

(37) HL C 316., 1995.11.27., 48. o.

(38) HL C 195., 1997.6.25., 1. o.

(39) A Tanács 2003/568/IB kerethatározata (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről ( HL L 192., 2003.7.31., 54. o. ).

(40) A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről ( HL L 300., 2008.11.11., 42. o. ).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről ( HL L 309., 2005.11.25., 15. o. ).

(42) A Tanács 2002/475/IB kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről ( HL L 164., 2002.6.22., 3. o. ).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról ( HL L 101., 2011.4.15., 1. o. ).

(44) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről ( HL L 312., 1995.12.23., 1. o. ).

(45) HL L 248., 2013.9.18., 1. o.

(46) Az Európai Parlament és a Tanács 2195/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) (HL L 340., 2002.12.16., 1. o.).

(47) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(48) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(49) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(50) Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról.

(51) A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).

(52) Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11. ) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238.o.).

(53) Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470. o.).

(54) Az irányító hatóságok olyan rendszert állítanak fel, amely számítógépes formában rögzíti és tárolja az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat, amint azt az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (2) bekezdésének d) pontja előírja. A tagállamok által bevezetett adatfeldolgozási szabályoknak összhangban kell lenniük a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.) rendelkezéseivel és különösen annak 7. és 8. cikkével.A *-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok a 95/46/EK irányelv 7. cikkének megfelelően személyes adatoknak minősülnek. Az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségnek teljesítéséhez ezeket az adatokat fel kell dolgozni (a 95/46/EK irányelv 7. cikkének c) pontja). Az „adatkezelő” meghatározását lásd a 95/46/EK irányelv 2. cikkében.A **-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok a 95/46/EK irányelv 8. cikkének megfelelően az adatfeldolgozás valamely különleges kategóriájába tartoznak. Megfelelő garanciák nyújtása mellett a tagállamok, alapvető közérdekből, nemzeti jogszabályaikban vagy a felügyelő hatóság határozatában további mentességeket állapíthatnak meg a 95/46/EK irányelv 8. cikke (2) bekezdésében foglaltakon kívül (a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése).

(55) Az adatokat kisebb közigazgatási egységek szintjén (2. szintű helyi közigazgatási egységek) kell összegyűjteni a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (Hl L 154., 2003.6.21., 1. o.) összhangban.

(56) Az Európai Parlament és a Tanács 1309/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 347. o.).

(57) Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).

(58) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 541/2014/EU határozata az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret létrehozásáról (HL L 158., 2014.5.27., 227. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.9.14.

COM(2016) 605 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, valamint az 1296/2013/EU, az 1299/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU, az 1307/2013/EU, az 1308/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU, a 283/2014/EU és a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

1. fejezet
Közös rendelkezések

1. szakasz

Keretszerződések és közzététel

1.Keretszerződések és egyedi szerződések

1.1.A keretszerződés időtartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretszerződés tárgyával – indokolt kivételes eseteket.

A keretszerződések alapján kötött egyedi szerződéseket a keretszerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően kell odaítélni.

Az egyedi szerződések odaítélésekor a felek nem tehetnek lényeges változtatásokat a keretszerződésben.

1.2.Amennyiben a keretszerződés megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, az egyedi szerződéseket a keretszerződésben megállapított feltételek keretein belül kell odaítélni.

Megfelelően indokolt esetekben az ajánlatkérő szervek írásban konzultálhatnak a szerződő féllel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.

1.3.Amennyiben a keretszerződés megkötésére több gazdasági szereplővel kerül sor (többszereplős keretszerződés), úgy az létrejöhet az egyes szerződő felekkel azonos feltételek mellett kötött önálló szerződések formájában.

A több gazdasági szereplővel kötött keretszerződések alapján kötött egyedi szerződések végrehajtása az alábbi módok egyikén történik:

a)a keretszerződés feltételei szerint: a verseny újbóli megnyitása nélkül, amennyiben a keretszerződés az érintett építési beruházásokra, árubeszerzésekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi feltételt meghatározza, továbbá meghatározza azokat az objektív feltételeket, amelyek alapján eldönthető, hogy melyik szerződő fél teljesítse az érintett építési beruházásokat, szolgáltatásokat és árubeszerzéseket;

b)amennyiben a keretszerződésben nincs meghatározva az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra vagy árubeszerzésekre vonatkozó valamennyi feltétel: a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával, az 1.4. pontnak megfelelően és az alábbiak bármelyike alapján:

i.ugyanolyan, illetve szükség esetén pontosított feltételek;

ii.adott esetben a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban említett egyéb feltételek alapján;

c)részben az a) pontnak megfelelően a verseny újbóli megnyitása nélkül, részben pedig a b) pontnak megfelelően a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával, amennyiben ezt a lehetőséget az ajánlatkérő szerv a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban kikötötte.

A második albekezdés c) pontjában említett közbeszerzési dokumentumokban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újbóli megnyitására.

1.4.A verseny újbóli megnyitásával járó többszereplős keretszerződést legalább három gazdasági szereplővel kell megkötni, feltéve, hogy van elegendő számú, a melléklet 29.3. pontjában említettek szerinti érvényes ajánlat.

Amennyiben egyedi szerződést a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával ítélnek oda, az ajánlatkérő szerv írásos formában konzultál a szerződő felekkel, és meghatároz egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy lehetővé tegye egyedi ajánlatok benyújtását. Az egyedi ajánlatokat írásban kell benyújtani. Az ajánlatkérő szerv minden egyes egyedi szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amelyik a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban megállapított odaítélési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be.

1.5.A gyorsan változó áraknak és gyors technológiai fejlődésnek kitett ágazatokban a verseny újbóli megnyitása nélküli keretszerződéseknek félidős felülvizsgálat vagy benchmarking rendszer alkalmazására vonatkozó rendelkezést kell tartalmazniuk. A félidős felülvizsgálatot követően, amennyiben az eredetileg megszabott feltételek már nem igazodnak az árak változásához vagy a technológiai fejlődéshez, az ajánlatkérő szerv nem használhatja a szóban forgó keretszerződést, ehelyett meg kell tennie az annak felbontását célzó megfelelő intézkedéseket.

2.A keretszerződések alapján megkötött egyedi szerződéseket költségvetési kötelezettségvállalás előzi meg.

2.1.A 169. cikk (1) bekezdése szerinti értékhatárokat elérő vagy túllépő vagy a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződésekre vonatkozó eljárások meghirdetése.

2.2.Az eljárás átláthatóságának biztosítása érdekében az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő tájékoztatók és hirdetmények a 2014/24/EU irányelvben említett, vonatkozó egységes formanyomtatványokban meghatározott összes információt tartalmazzák.

2.3.Az ajánlatkérő szerv a pénzügyi évre tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékait előzetes tájékoztató közzététele útján közölheti. Az előzetes tájékoztató által érintett időszak legfeljebb a Kiadóhivatalnak való megküldése időpontjától számított 12 hónapos időszak lehet.

Az előzetes tájékoztatót az ajánlatkérő szerv az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy a felhasználói oldalán teheti közzé. Ez utóbbi esetben a felhasználói oldalon közzétett tájékoztatásról szóló tájékoztatót kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2.4.Az ajánlatkérő szerv a 169. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű szerződés vagy keretszerződés aláírásától számított 30 napon belül tájékoztatót küld a Kiadóhivatalnak a szerződés odaítéléséről.

A dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződésekre vonatkozó tájékoztatókat azonban negyedéves alapon csoportosítani lehet. Ilyen esetben az ajánlatkérő szerv az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül küldi meg a tájékoztatót.

2.5.Az ajánlatkérő szerv a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót tesz közzé:

a)a 169. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű és az e melléklet 11.1.b) pontja szerinti eljárás alapján odaítélt szerződés vagy keretszerződés aláírását megelőzően;

b)a 169. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű, többek között a 11.1.a) pont és a 11.1.c)–f) pont szerinti eljárások alapján odaítélt szerződés vagy keretszerződés aláírását követően.

2.6.Az ajánlatkérő szerv a szerződés időtartama alatti szerződésmódosításról szóló hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 166. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben, amennyiben a módosítás értéke eléri vagy túllépi a 169. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat, vagy eléri vagy túllépi a 172. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat a külső tevékenységek területén lefolytatott eljárások esetében.

2.7.Intézményközi eljárás esetében az eljárásért felelős ajánlatkérő szerv viseli a felelősséget az alkalmazandó közzétételi intézkedésekért.

3.A 169. cikk (1) bekezdése szerinti értékhatárok alatti vagy a 2014/24/EU irányelv hatályán kívül eső szerződésekre vonatkozó eljárások meghirdetése

3.1.A 169. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárok alatti becsült szerződéses értékű eljárásokat megfelelő módon kell meghirdetni. A meghirdetés az interneten történő megfelelő előzetes közzétételt, vagy eljárást megindító hirdetmény vagy a 13. pontban meghatározott eljárásnak megfelelően odaítélt szerződések esetében részvételi szándék kifejezésére való felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét foglalja magában. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a 11. pontban meghatározott eljárásra, valamint a 14.4. pont szerinti nagyon alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárására.

3.2.A 11.g) és a 11.i) pontnak megfelelően odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérő szerv legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-ig megküldi a szerződések jegyzékét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság esetében a jegyzéket csatolni kell a 73. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentések összefoglalójához.

3.3.A szerződés odaítéléséről szóló közlés tartalmazza a szerződő fél nevét, az odaítélt összeget és a szerződés tárgyát, valamint a közvetlen és egyedi szerződések esetében megfelel a 36. cikk (3) bekezdésének.

Az ajánlatkérő szerv legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-ig közzéteszi honlapján a szerződések jegyzékét az alábbiak esetében:

a)a 169. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárok alatti szerződések;

b)a 11.h) és a 11.j)–m) pontnak megfelelően odaítélt szerződések;

c)a 166. cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerinti szerződésmódosítások;

d)a 166. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározottak szerinti szerződésmódosítások, amennyiben a módosítás értéke nem éri el a 169. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat;

e)keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések.

A második albekezdés e) pontjának alkalmazásában a közzétett tájékoztató ugyanazon tárgy esetében szerződő felenként összevonható.

3.4.Intézményközi keretszerződések esetében az egyes ajánlatkérő szervek felelnek egyedi szerződéseiknek és azok módosításainak a 3.3. pontban foglalt feltételek szerinti meghirdetéséért.

4.Tájékoztatók és hirdetmények közzététele

4.1.Az ajánlatkérő szerv összeállítja és elektronikus úton továbbítja a Kiadóhivatalnak a 2. és a 3. pontban említett tájékoztatókat és hirdetményeket.

4.2.A Kiadóhivatal a 2. és a 3. pontban említett tájékoztatókat és hirdetményeket közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában legkésőbb:

a)hét nappal feladásukat követően, ha az ajánlatkérő szerv a melléklet 2.1. pontjában említett egységes formanyomtatványok kitöltésére az elektronikus rendszert használja, és a szabad szöveget 500 szóra korlátozza;

b)minden egyéb esetben 12 nappal feladásukat követően.

4.3.Az ajánlatkérő szervnek igazolnia kell a feladás időpontját.

5.Egyéb formában meghirdetett tájékoztatók és hirdetmények

A 2. és a 3. pontban előírt hirdetményi formák mellett a közbeszerzési eljárások más módon, különösen elektronikus formában is meghirdethetők. Az ilyen hirdetményben utalni kell az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, egyedül hiteles hirdetményre, ha közzétettek ilyet, amelynek közzétételét az ilyen hirdetmény nem előzheti meg.

Az ilyen hirdetmény nem eredményezhet megkülönböztetést a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők között, és nem tartalmazhat olyan adatot, amely nem szerepelt az eljárást megindító hirdetményben, ha közzétették a hirdetményt.

2. szakasz

Közbeszerzési eljárások

6.A részvételre jelentkezők minimális száma és a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések

6.1.Meghívásos eljárásban, valamint a 13.1.a) és 13.1.b) pontban és a 14.2. pontban említett eljárásokban a részvételre jelentkezők minimális számának ötnek kell lennie.

6.2.A tárgyalásos versenyeljárásban, a versenypárbeszédben, az innovációs partnerségben, a 11.1.g) pont szerinti helyi piac előzetes felmérésében, valamint a 14.3. pont szerinti alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárásában a részvételre jelentkezők minimális számának háromnak kell lennie.

6.3.A 6.1. pont és a 6.2. pont nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a)a 14.4. pont szerinti nagyon alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárása;

b)a 11. pont szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, kivéve a 11.1.d) pont szerinti tervpályázatot és a 11.1.g) pont szerinti helyi piac előzetes felmérését.

6.4.Amennyiben a kiválasztási szempontoknak megfelelő részvételre jelentkezők száma nem éri el a 6.1. pontban és a 6.2. pontban meghatározott minimális számot, az ajánlatkérő szerv folytathatja az eljárást a megkövetelt kapacitással rendelkező részvételre jelentkezők meghívásával. Az ajánlatkérő szerv nem vonhat be az eljárásba olyan más gazdasági szereplőket, amelyek eredetileg nem jelentkeztek részvételre vagy amelyeket az ajánlatkérő szerv eredetileg nem hívott meg.

6.5.A tárgyalás során az ajánlatkérő szerv valamennyi ajánlattevőt egyenlő bánásmódban részesíti.

6.6.Tárgyalás lefolytatására egymást követő szakaszokban is sor kerülhet annak érdekében, hogy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megtárgyalandó ajánlatok számát. Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban jelzi, hogy élni fog-e ezzel a lehetőséggel.

6.7.A 11.1.d) és 11.1.g) pontban, valamint a 14.2. pontban és a 14.3. pontban meghatározott eljárások esetében az ajánlatkérő szerv legalább minden olyan gazdasági szereplőt meghív, amelyek a 3.1. pontban foglalt előzetes közzétételt vagy a helyi piac előzetes felmérését vagy tervpályázatot követően kifejezték érdeklődésüket.

7.Innovációs partnerség

7.1.Az innovációs partnerség célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy innovatív építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások ezt követő beszerzése, feltéve, hogy azok megfelelnek az ajánlatkérő szervek és a partnerek által közösen megállapított teljesítményszinteknek és maximális költségeknek.

Az innovációs partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, amelyek magukban foglalhatják az építési beruházások megvalósítását, a termékek előállítását vagy a szolgáltatások nyújtását. Az innovációs partnerség a partnerek által elérendő közbenső célokat határoz meg.

Az ajánlatkérő szerv e közbenső célok alapján minden szakasz lezárulását követően dönthet az innovációs partnerség megszüntetéséről vagy – amennyiben az innovációs partnerséget több partnerrel hozta létre – a partnerek számának csökkentéséről egyéni szerződések felmondása révén, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban jelezte ezeket a lehetőségeket, és azok igénybevételének a feltételeit is.

7.2.Az innovációs partnerség elindítása előtt az ajánlatkérő szerv a 15. pontban előírtak szerint piaci konzultációt folytat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás nem létezik a piacon vagy piacközeli fejlesztési tevékenységként.

A 158. cikk (4) bekezdésében és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követni.

Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza igényét azon innovatív építési beruházásra, árura vagy szolgáltatásra, amely a piacon már rendelkezésre álló építési beruházás, áru vagy szolgáltatás beszerzése révén nem teljesíthető. Megjelöli továbbá, hogy e leírás mely elemei jelentik a minimumkövetelményeket. Az információknak kellően pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák az igényelt megoldás jellegét és körét, valamint eldönthessék, hogy jelentkeznek-e részvételre az eljárásban.

Az ajánlatkérő szerv eldöntheti, hogy az innovációs partnerséget egy partnerrel, vagy több, külön kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytató partnerrel hozza létre.

A szerződéseket kizárólag a legjobb ár-érték arány szempontja alapján kell odaítélni a 161. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

7.3.A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő szerv meghatározza a szellemitulajdon-jogok tekintetében alkalmazandó részletes szabályokat.

Az innovációs partnerség keretében az ajánlatkérő szerv a valamely partner által közölt, javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információt a partner beleegyezése nélkül nem közölhet a többi partnerrel.

Az ajánlatkérő szerv biztosítja, hogy a partnerség felépítése, különösen a különböző szakaszok időtartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovatív jellegének mértékét és azt, hogy a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez milyen kutatási és innovációs tevékenységek sorozatára van szükség. Az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem lehet aránytalan a kifejlesztéséhez szükséges beruházáshoz képest.

8.Tervpályázat

8.1.A tervpályázatra a 2. pontban foglalt meghirdetési szabályok vonatkoznak, és a tervpályázat magában foglalhatja pénzdíjak odaítélését.

Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt részvételre jelentkezők, az ajánlatkérő szerv világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat határoz meg.

A részvételre felhívott jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

8.2.A bírálóbizottság tagjait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nevezi ki. A bírálóbizottság kizárólag a tervpályázatban részvételre jelentkezőktől független természetes személyekből állhat. Ha a tervpályázatban a részvételre jelentkezőktől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a részvételre jelentkezőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

A bírálóbizottság önállóan alakítja ki véleményét. Véleményét a hozzá a részvételre jelentkezők által névtelenül benyújtott projektek alapján és kizárólag a tervpályázati hirdetményben meghatározott szempontok figyelembevételével alkotja meg.

8.3.A bírálóbizottságnak a projektek érdemi pontjain alapuló javaslatait, rangsorolását és megjegyzéseit a bírálóbizottság tagjai által aláírt jelentésben kell rögzíteni.

A részvételre jelentkezők névtelenek maradnak, amíg a bírálóbizottság nem közölte véleményét.

A bírálóbizottság felkérheti a részvételre jelentkezőket arra, hogy a projekt részleteinek tisztázása érdekében válaszoljanak a jelentésben rögzített kérdésekre. Az ebből keletkező párbeszédről átfogó jelentés készül.

8.4.Az ajánlatkérő szerv ezt követően hoz döntést az odaítélésről, amelynek során ismerteti a kiválasztott részvételre jelentkező nevét és címét, valamint a döntés indokolását, utalva a tervpályázati hirdetményben közzétett szempontokra, különösen akkor, ha döntése eltér a bírálóbizottság véleményében foglalt javaslattól.

9.Dinamikus beszerzési rendszer

9.1.A dinamikus beszerzési rendszer a gyakori beszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amely az eljárás teljes időtartama alatt nyitva áll minden olyan gazdasági szereplő előtt, amely megfelel a kiválasztási szempontoknak. A rendszert fel lehet osztani építési beruházás, áru- vagy szolgáltatáskategóriákra, amelyeket az adott kategóriában végrehajtandó közbeszerzés jellemzői alapján objektív módon kell meghatározni. Ebben az esetben minden egyes kategóriára vonatkozóan meg kell határozni kiválasztási szempontokat.

9.2.Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti az előirányzott árubeszerzés jellegét és becsült mennyiségét, valamint a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

9.3.Az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára a rendszerben való részvételre jelentkezés lehetőségét. Az ajánlatkérő szerv a jelentkezés beérkezésétől számított 10 munkanapon belül befejezi a jelentkezés értékelését. Ezt a határidőt indokolt esetben 15 munkanapra lehet hosszabbítani. Az ajánlatkérő szerv azonban meghosszabbíthatja az értékelési időszakot, feltéve, hogy időközben nem tesznek közzé ajánlattételi felhívást.

Az ajánlatkérő szerv a lehető leghamarabb értesíti a részvételre jelentkezőt arról, hogy felvették-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.

9.4.Az ajánlatkérő szerv a vonatkozó kategória szerint a rendszerbe felvett minden részvételre jelentkezőt felkér arra, hogy ésszerű határidőn belül nyújtson be ajánlatot. Az ajánlatkérő szerv annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amelyik az eljárást megindító hirdetményben meghatározott odaítélési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be. Ezeket a szempontokat adott esetben az ajánlattételi felhívásban pontosítani lehet.

9.5.Az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetményben jelzi a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát.

A dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartama – a megfelelően indokolt rendkívüli esetek kivételével – nem haladhatja meg a négy évet.

Az ajánlatkérő szerv nem alkalmazhatja ezt a rendszert a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására.

10.Versenypárbeszéd

10.1.Az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetményben vagy egy ismertetőben meghatározza igényeit és követelményeit, az odaítélési szempontokat és az indikatív határidőt.

Az ajánlatkérő szerv a legjobb ár-érték arányt kínáló ajánlat alapján ítéli oda a szerződést.

10.2.Az ajánlatkérő szerv a kiválasztási szempontoknak eleget tevő részvételre jelentkezőkkel párbeszédet kezd, amelynek segítségével meghatározza az igényeinek legjobban megfelelő megoldásokat. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv a közbeszerzés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel, de nem módosíthatja a 10.1. pontban előírtak szerinti igényeit és követelményeit, valamint az odaítélési szempontokat.

A párbeszéd során az ajánlatkérő szerv az összes ajánlattevő számára egyenlő elbánást biztosít, valamint nem közölhet mások számára valamely ajánlattevő által közölt javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információkat, kivéve, ha az ajánlattevő lemond a bizalmas kezelésről.

A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is lefolytatható annak érdekében, hogy a bejelentett odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó megoldások számát, amennyiben erről a lehetőségről az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben rendelkeznek.

10.3.Az ajánlatkérő szerv addig folytatja a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) az igényei kielégítésére alkalmas(ak).

A fennmaradó ajánlattevőknek a párbeszéd lezárásáról történő tájékoztatását követően az ajánlatkérő szerv minden egyes fennmaradó ajánlattevőt felkér, hogy a párbeszéd során ismertetett és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek a végleges ajánlatok pontosíthatók, konkretizálhatók és optimalizálhatók, feltéve, hogy az nem vezet az ajánlat vagy a közbeszerzési dokumentumok lényeges módosításához.

Az ajánlatkérő szerv tárgyalásokat folytathat a legjobb ár-érték arányú ajánlatot benyújtó ajánlattevővel az ajánlatban szereplő kötelezettségvállalásainak megerősítése érdekében, feltéve, hogy ez nem jár az ajánlat lényeges elemeinek módosításával, valamint nem fenyeget a verseny torzításával, illetve diszkrimináció okozásával.

10.4.Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet a párbeszédben részt vevő, kiválasztott részvételre jelentkezőket megillető összegekről.

11.Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

11.1.Amennyiben az ajánlatkérő szerv a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazza, úgy a 158. cikk (4) bekezdésében és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követnie.

Az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül az alábbi esetekben alkalmazhatja a tárgyalásos eljárást:

a)amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárásban közzétett felhívásra nem nyújtottak be a 11.2. pont szerinti ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést vagy megfelelő részvételi jelentkezést az eljárás lezárásáig, feltéve, hogy az eredeti közbeszerzési dokumentumokat nem változtatják meg lényegesen;

b)amennyiben az építési beruházást, árubeszerzést vagy szolgáltatást csak egyetlen gazdasági szereplő képes teljesíteni a 11.3. pontban foglalt feltételek mellett és az alábbi okok bármelyike miatt:

i.a közbeszerzés célja egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy megvásárlása;

ii.technikai okok miatt nincs verseny;

iii.biztosítani kell a kizárólagos jogok védelmét, ideértve szellemitulajdon-jogokat is;

c)amennyiben feltétlenül szükséges, ha előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a 24., 26. és 41. pontban foglalt határidők nem tarthatók be és ha a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók;

d)amennyiben a tervpályázatot szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés követi és azt a nyertesnek vagy a nyertesek valamelyikének kell odaítélni; ez utóbbi esetben mindegyik nyertest meg kell hívni a tárgyalásokban való részvételre;

e)olyan új szolgáltatások vagy építési beruházások esetében, amelyek az attól a gazdasági szereplőtől megrendelt hasonló szolgáltatások vagy építési beruházások ismételt nyújtásából állnak, amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már korábban odaítélt egy eredeti szerződést, feltéve, hogy e szolgáltatások vagy építési beruházások megfelelnek egy alapprojektnek, amelyre vonatkozóan az eredeti szerződést eljárást megindító hirdetmény közzétételét követően ítélték oda, a 11.4. pontban előírt feltételekre figyelemmel;

f)árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében:

i.olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy az áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a beszállító megváltozása esetén az ajánlatkérő szerv arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező árut szerezzen be, amely inkompatibilitást, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne; amennyiben az intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződéseket, azok időtartama nem haladhatja meg a három évet;

ii.amennyiben kizárólag kutatási, kísérleti, vizsgálati vagy fejlesztési célból kerül sor a termékek előállítására; az ilyen szerződések azonban nem terjedhetnek ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek megtérülését biztosító mennyiségi termelésre;

iii.árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;

iv.akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető gazdasági szereplőtől, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás felszámolóitól – csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti jog szerinti más, hasonló eljárás keretében – áruk különösen előnyös feltételek mellett történő beszerzése esetében;

g)ingatlanszerződések esetében a helyi piac előzetes felmérését követően;

h)az alábbiak bármelyikére vonatkozó szerződések esetében:

i.a 77/249/EGK tanácsi irányelv 1 1. cikke szerinti ügyvéd általi jogi képviselet választott bírósági, békéltetési vagy bírósági eljárásokban;

ii.jogi tanácsadás, ha arra a fent említett eljárások bármelyikére való felkészítésként kerül sor, vagy amennyiben kézzel fogható jele és nagy valószínűsége van annak, hogy az az ügy, melyben a jogi tanácsadásra sor kerül, ilyen eljárások tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy a tanácsadást a 77/249/EGK irányelv 1. cikke értelmében vett ügyvéd nyújtja;

iii.választott bírói és békéltetési szolgáltatások;

iv.közjegyző által nyújtandó irathitelesítési és irat-felülhitelesítési szolgáltatások;

i)titkosnak nyilvánított szerződések, illetve azon szerződések esetében, amelyek teljesítését a hatályban lévő közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően különleges biztonsági intézkedésekkel kell kísérni, valamint ha az Unió alapvető érdekeinek védelme ezt megköveteli, feltéve, hogy az érintett alapvető érdekeket más intézkedések révén nem lehet biztosítani; ezek az intézkedések követelményeket tartalmazhatnak, amelyek célja az ajánlatkérő szerv által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelme;

j)az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, értékesítésével, vételével vagy átruházásával kapcsolatos, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2 értelmében vett pénzügyi szolgáltatások esetében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek esetében;

k)hitelek, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatosak-e;

l)a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3 értelmében vett nyilvános hírközlő hálózat és elektronikus hírközlő hálózat beszerzése esetében;

m)nemzetközi szervezet által nyújtott szolgáltatások esetében, amennyiben a nemzetközi szervezet alapszabálya vagy alapító okirata szerint nem vehet részt versenyeljárásokban.

11.2.Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem kapcsolódik a szerződés tárgyához, a részvételi jelentkezés pedig akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha a gazdasági szereplő a 132. cikk (1) bekezdése szerinti kizárást indokoló helyzetben van, vagy nem teljesíti a kiválasztási szempontokat.

11.3.A 11.1.b) pont ii. és iii. alpontjában foglalt kivételek csak akkor alkalmazhatók, ha nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés meghatározása során mesterségesen leszűkítették a paramétereket.

11.4.A 11.1.e) pontban említett esetekben az alapprojektben meg kell jelölni a lehetséges új szolgáltatások vagy építési beruházások terjedelmét, és azok odaítélésének feltételeit. Az alapprojekt meghirdetésekor közzé kell tenni, hogy sor kerülhet a tárgyalásos eljárás alkalmazására, és a 169. cikk (1) bekezdésében, illetve a külső tevékenységek területén a 172. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alkalmazásakor figyelembe kell venni a későbbi szolgáltatások vagy építési beruházások teljes becsült összegét. Amennyiben az intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződéseket, az említett eljárás kizárólag az eredeti szerződés teljesítése alatt, de legkésőbb az eredeti szerződés aláírását követő három évben alkalmazható.

12.Tárgyalásos versenyeljárás vagy versenypárbeszéd alkalmazása

12.1.Amennyiben az ajánlatkérő szerv a tárgyalásos versenyeljárást vagy a versenypárbeszédet alkalmazza, a 158. cikk (4) bekezdésében és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követnie. Az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül az alábbi esetekben alkalmazhatja ezeket az eljárásokat:

a)amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében kizárólag a 12.2. pontban és a 12.3. pontban meghatározottak szerinti szabálytalan vagy érvénytelen ajánlatok érkeztek be az eljárás lezárásáig, feltéve, hogy az eredeti közbeszerzési dokumentumokat nem változtatják meg lényegesen; az eljárást megindító hirdetmény közzétételétől a 12.4. pontban foglalt feltételek alapján el lehet tekinteni;

b)a következő kritériumok legalább egyikét teljesítő építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatások tekintetében:

i.amennyiben az ajánlatkérő szerv igényeit azonnal rendelkezésre álló megoldás kiigazítása nélkül nem lehet kielégíteni;

ii.az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;

iii.a szerződés a jellegével, összetettségével kapcsolatos sajátos körülmények vagy a szerződés jogi és pénzügyi kialakítása vagy a szerződés tárgyához kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem ítélhető oda;

iv.az ajánlatkérő szerv a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni szabványra való hivatkozással a 17.3. pontban meghatározottak szerint;

c)koncessziós szerződések esetében;

d)a 2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében említett szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;

e)a 73000000-2–73120000-9, a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV-kód által szabályozottaktól eltérő kutatási-fejlesztési szolgáltatás esetében, kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során vagy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg;

f)a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 4 meghatározottak szerinti audiovizuális médiaszolgáltatások vagy rádiós médiaszolgáltatások céljára szánt programanyagok megvásárlására, fejlesztésére, előállítására vagy közös előállítására vonatkozó szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések, vagy közvetítési időre vagy programszolgáltatásra vonatkozó szerződések esetében.

12.2.Szabálytalannak kell tekinteni az ajánlatot az alábbiak közül bármely esetben:

a)amennyiben nem felel meg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményeknek;

b)amennyiben nem felel meg a benyújtásra vonatkozóan a 162. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c)amennyiben az ajánlattevőt a 137. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja értelmében elutasították;

d)amennyiben az ajánlatkérő szerv az ajánlatot kirívóan alacsony összegűnek nyilvánította.

12.3.Érvénytelennek kell tekinteni az ajánlatot az alábbiak közül bármely esetben:

a)amennyiben az ajánlat értéke meghaladja az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt meghatározott és dokumentált maximális költségvetését;

b)amennyiben az ajánlat nem teljesíti az odaítélési szempontokra vonatkozó minőségi minimumokat.

12.4.A 12.1.a) pontban említett esetekben az ajánlatkérő szerv nem kötelezhető eljárást megindító hirdetmény közzétételére, ha a tárgyalásos versenyeljárásba bevonja mindazokat az ajánlattevőket, amelyek teljesítették a kizáró okokat és a kiválasztási szempontokat, kivéve azokat, amelyek kirívóan alacsony összegűnek nyilvánított ajánlatot nyújtottak be.

13.A részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárás

13.1.A 169. cikk (1) bekezdésében vagy a 172. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti értékű szerződések esetében, valamint a 11. pont és a 12. pont sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv részvételi szándék kifejezésére való felhívást alkalmazhat a következők valamelyike céljából:

a)jövőbeli meghívásos ajánlattételi felhívásokhoz kapcsolódóan ajánlat benyújtására felkérendő részvételre jelentkezők előválogatása;

b)részvételi jelentkezések vagy ajánlatok benyújtására felkérendő értékesítők listájának összeállítása.

13.2.A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállított lista az attól a naptól számított legfeljebb négy évig érvényes, amikor a 3.1. pontban említett hirdetményt közzéteszik.

Az első albekezdésben említett lista allistákat is tartalmazhat.

Valamennyi érdekelt gazdasági szereplő a lista érvényességi ideje alatt az utolsó három hónap kivételével bármikor kifejezheti részvételi szándékát.

13.3.Amennyiben szerződés odaítélésére kerül sor, úgy az ajánlatkérő szerv a vonatkozó listán vagy allistán szereplő összes részvételre jelentkezőt vagy értékesítőt felszólítja arra, hogy:

a)a 13.1.a) pontban említett esetben nyújtson be ajánlatot; vagy

b)a 13.1.b) pontban említett lista esetében nyújtsa be a következők valamelyikét:

i.a kizáró okokkal és kiválasztási szempontokkal kapcsolatos dokumentumokat is magukban foglaló ajánlatot;

ii.a kizáró okokkal és kiválasztási szempontokkal kapcsolatos dokumentumokat, valamint második lépésben az e szempontokat teljesítők esetében ajánlatot.

14.Közepes, alacsony és nagyon alacsony értékű szerződések

14.1.A közepes, alacsony és nagyon alacsony értékű szerződések a 158. cikk (4) bekezdésében és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezések alapján odaítélhetők tárgyalásos eljárással. Csak olyan részvételre jelentkezők nyújthatnak be előzetes ajánlatot, amelyeket az ajánlatkérő szerv egyidejűleg, írásban meghív.

14.2.A 60 000 EUR-t meghaladó és a 169. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti szerződés közepes értékű szerződésnek tekintendő. Az ilyen eljárásokra a 3.1. pont, a 6.1. pont és a 6.4. pont alkalmazandó.

14.3.A 60 000 EUR-t meg nem haladó szerződés alacsony értékű szerződésnek tekintendő. Az ilyen eljárásokra a 3.1. pont, a 6.2. pont és a 6.4. pont alkalmazandó.

14.4.A 15 000 EUR-t meg nem haladó szerződés nagyon alacsony értékű szerződésnek tekintendő. Az ilyen eljárásokra a 6.3. pont alkalmazandó.

14.5.Az 1000 EUR-nál alacsonyabb összegű kiadások esetében teljesített kifizetések számla ellenében történő egyszerű kifizetéssel, ajánlat előzetes elfogadása nélkül is megvalósíthatók.

15.Előzetes piaci konzultáció

15.1.Az ajánlatkérő szerv előzetes piaci konzultáció céljából tanácsot kérhet, illetve fogadhat el független szakértőktől, hatóságoktól vagy gazdasági szereplőktől. A tanács a közbeszerzési eljárás megtervezése és lebonyolítása során felhasználható, feltéve, hogy a tanácsadás nem jár a verseny torzulásával, illetve nem vezet a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértéséhez.

15.2.Ha egy gazdasági szereplő tanácsot adott az ajánlatkérő szervnek vagy egyéb módon részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlatkérő szerv a 137. cikkben meghatározottak szerint megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó gazdasági szereplő részvétele ne torzítsa a versenyt.

16.Közbeszerzési dokumentumok

16.1.A közbeszerzési dokumentumok magukban foglalják a következőket:

a)adott esetben az eljárást megindító hirdetmény vagy egyéb közzétételi intézkedések a 2–5. pontban előírtak szerint;

b)az ajánlattételi felhívás;

c)a kiírási feltételek, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertető; ezek magukban foglalják a műszaki leírást és a releváns szempontokat;

d)a mintaszerződésen alapuló szerződéstervezet.

Az első albekezdés d) pontja nem alkalmazandó olyan esetekben, amelyekben a mintaszerződés kivételes és kellően indokolt körülmények miatt nem alkalmazható.

16.2.Az ajánlattételi felhívás a következőket tartalmazza:

a)az ajánlatok benyújtására vonatkozó szabályok meghatározása, beleértve különösen a felbontásig való bizalmas kezelésre vonatkozó feltételeket, a beérkezés zárónapját és -időpontját és azt a címet, amelyre el kell küldeni vagy juttatni az ajánlatokat, illetve elektronikus benyújtás esetén az internetcímet;

b)annak közlése, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek elfogadását is jelenti, és hogy a benyújtott ajánlat a szerződés teljesítése során kötelező a szerződést elnyert szerződő félre;

c)azon időszak meghatározása, amelynek során a benyújtott ajánlat érvényes és semmilyen tekintetben nem módosítható;

d)az ajánlatkérő szerv és az ajánlattevők közötti mindennemű kapcsolat tilalma az eljárás idejére, kivéve a 163. cikkben megállapított feltételek szerinti esetet, továbbá helyszíni látogatás előírása esetén a látogatással kapcsolatos pontos feltételek meghatározása;

e)az ajánlatok beérkezési határidejének való megfelelés bizonyítási eszközének meghatározása;

f)annak közlése, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal az eljárás eredményéről szóló értesítés elektronikus módon való kézhezvételének elfogadását is jelenti.

16.3.A kiírási feltételek az alábbiakat tartalmazzák:

a)a kizáró okok és kiválasztási szempontok;

b)az odaítélési szempontok és relatív súlyozásuk, vagy adott esetben, amennyiben a súlyozás objektív okok miatt nem lehetséges, az említett szempontok csökkenő fontosságú sorrendben való feltüntetése, ami a változatokra is alkalmazandó, amennyiben azokat az eljárást megindító hirdetményben engedélyezték;

c)a 17. pontban említett műszaki leírás;

d)változatok engedélyezése esetén azon minimumkövetelmények, amelyeknek a változatoknak meg kell felelniük;

e)tájékoztatás arról, hogy az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv vagy adott esetben a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény vagy a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi szerződés alkalmazandó;

f)a közbeszerzéshez való hozzáférés bizonyítéka;

g)dinamikus beszerzési rendszer vagy elektronikus katalógus esetében a felhasznált elektronikus eszközök és a csatlakozás műszaki szabályai és leírása.

16.4.A szerződéstervezet az alábbiakat tartalmazza:

a)a szerződés záradékainak nemteljesítése esetén alkalmazandó kötbér meghatározása;

b)azon adatok meghatározása, amelyeket a számláknak vagy a releváns igazoló dokumentumoknak a 109. cikkel összhangban tartalmazniuk kell;

c)annak közlése, hogy amennyiben az intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződést, a szerződésre irányadó jog az uniós jog, amelyet szükség szerint kiegészít a nemzeti jog, illetve amennyiben ingatlanszerződések esetében szükséges, kizárólag a nemzeti jog;

d)a vitás ügyekben illetékes bíróság meghatározása;

e)annak előírása, hogy a szerződő félnek a közbeszerzési szerződések teljesítése során be kell tartania a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt nemzetközi környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő;

f)annak meghatározása, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok átruházására;

g)annak közlése, hogy az ajánlatban szereplő ár fix és nem módosítható, vagy azon feltételek vagy képletek meghatározása, amelyeknek megfelelően az ár a szerződés időtartama alatt módosítható.

Az első albekezdés g) pontjának alkalmazásában, amennyiben a szerződés rendelkezik ármódosításról, úgy az ajánlatkérő szerv különösen az alábbiakat veszi figyelembe:

i.a közbeszerzés tárgya és az adott gazdasági helyzet;

ii.a szerződés, valamint a feladatok típusa és a szerződés időtartama;

iii.pénzügyi érdekei.

A 11.1.m) pontnak megfelelően aláírt szerződések esetében mentesség adható az első albekezdés c) és d) pontja alól.

17.Műszaki leírás

17.1.A műszaki leírás valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést tesz lehetővé a közbeszerzési eljárásokhoz, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.

A műszaki leírás tartalmazza az építési beruházások, a beszerzendő áruk vagy szolgáltatások kívánt jellemzőit, a minimumkövetelményeket is ideértve, hogy megfeleljenek az ajánlatkérő szerv szándéka szerinti rendeltetésnek.

17.2.A 17.1. pontban említett jellemzők adott esetben magukban foglalhatják az alábbiakat:

a)a minőségi színvonal;

b)környezeti teljesítmény és éghajlati teljesítmény;

c)a természetes személyek általi felhasználásra szánt beszerzések esetében a fogyatékossággal élők számára való akadálymentesség és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, a megfelelően indokolt esetek kivételével;

d)a megfelelőségértékelés szintjei és eljárásai;

e)az áruk teljesítménye vagy felhasználása;

f)biztonság vagy méretek, beleértve árubeszerzés esetén a termék kereskedelmi nevét és a használati utasítást, valamint – valamennyi szerződés esetén – a terminológiát, a szimbólumokat, a tesztelést és a tesztelési módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, valamint a gyártási folyamatokat és módszereket;

g)építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a minőségbiztosításra vonatkozó eljárások, a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályok, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek, az építési eljárások, illetve technológiák, valamint minden olyan egyéb műszaki feltétel, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok vagy alkatrészek vonatkozásában, amelyeket az magában foglal.

17.3.A műszaki leírást az alábbi módok valamelyikén kell megadni:

a)a következő sorrendben, a következőkre történő hivatkozással: európai szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki referenciarendszerek, vagy ezek hiányában nemzeti megfelelőik; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie;

b)a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából, ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is, feltéve, hogy a paraméterek kellően pontosak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérő szerv számára pedig a szerződés odaítélését;

c)az a) és a b) pontban meghatározott két módszer kombinációjával.

17.4.Ha az ajánlatkérő szerv él a 17.3.a) pontban előírt leírásra való hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az nem felel meg az említett leírásnak, amennyiben az ajánlattevő bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy a javasolt megoldás egyenértékű módon megfelel a műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

17.5.Ha az ajánlatkérő szerv a 17.3.b) pontban előírt lehetőséggel élve a műszaki leírásokat a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából állapítja meg, nem utasíthat el olyan ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki tanúsítványt, közös műszaki leírást, nemzetközi szabványt vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszert átültető nemzeti szabványnak, amennyiben az említett leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek bármely megfelelő eszközzel bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő építési beruházás, áru vagy szolgáltatás megfelel az ajánlatkérő szerv által meghatározott teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeknek.

17.6.Amennyiben az ajánlatkérő szerv különös környezeti, szociális vagy egyéb jellemzőkkel bíró építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni, előírhatja konkrét címke vagy egy címkéből származó konkrét követelmények használatát, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a beszerzés jellemzőinek meghatározására;

b)a címkére vonatkozó követelmények objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetéstől mentes szempontokon alapulnak;

c)a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadják el, amelyben valamennyi releváns érdekelt fél részt vehet;

d)a címkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;

e)a címkére vonatkozó követelményeket olyan harmadik fél határozza meg, amelyre a címkét kérelmező gazdasági szereplő nem tud jelentős befolyást gyakorolni.

Az ajánlatkérő szerv megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 5 megfelelően akkreditált megfelelőségértékelő szervtől vagy azzal egyenértékű megfelelőségértékelő szervtől származó vizsgálati jelentést vagy tanúsítványt.

17.7.Az ajánlatkérő szerv a 17.6. pontban említetteken kívül bármilyen más megfelelő bizonyítási eszközöket – például a gyártó műszaki dokumentációját – is elfogadja, ha a gazdasági szereplő nem fért hozzá a tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nem volt lehetősége azoknak vagy konkrét címkének az adott határidőn belül történő megszerzésére az említett gazdasági szereplőnek nem tulajdonítható okokból, és feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az építési beruházás, a szállítandó áru vagy a nyújtandó szolgáltatás teljesíti az ajánlatkérő szerv által megjelölt konkrét címke követelményeit vagy konkrét követelményeket.

17.8.A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat adott gyártmányra vagy forrásra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az bizonyos termékek vagy gazdasági szereplők előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne.

Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának kellően részletes és érthető leírása. Az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.

18.Kizáró okok és kiválasztási szempontok

18.1.A 133. cikk alkalmazásában az ajánlatkérő szerv elfogadja a 2014/24/EU irányelvben említett egységes európai közbeszerzési dokumentumot, vagy annak hiányában egy aláírt és keltezett nyilatkozatot.

A gazdasági szereplő később is felhasználhatja azt az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, amelyet egy korábbi eljárásban már használtak, amennyiben megerősíti, hogy az abban foglalt információk továbbra is helytállóak.

18.2.Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti a kiválasztási szempontokat, a minimális kapacitásszintet és az e kapacitás igazolásához szükséges dokumentumokat. Minden követelménynek a szerződés tárgyához kell kapcsolódnia, és azzal arányban kell állnia.

Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a gazdasági szereplők csoportjának milyen módon kell megfelelnie a kiválasztási szempontoknak a 18.6. pont figyelembevételével.

Részekre bontott szerződések esetében az ajánlatkérő szerv minden egyes rész esetében minimális kapacitásszintet állapíthat meg. Amennyiben több részt ugyanannak a szerződő félnek ítélnek oda, kiegészítő minimális kapacitásszinteket írhat elő.

18.3.A szakmai tevékenység végzéséhez szükséges képesség tekintetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő feleljen meg a következő feltételek legalább egyikének:

a)be van jegyezve a vonatkozó szakmai vagy kamarai névjegyzékbe, nemzetközi szervezetek kivételével;

b)szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében rendelkezik olyan engedéllyel, amely igazolja, hogy a székhelye szerinti országban engedélyezett számára a szerződés végrehajtása, vagy meghatározott szakmai szervezet tagja.

18.4.Részvételi jelentkezés vagy ajánlat beérkezésekor az ajánlatkérő szerv elfogadja az egységes európai közbeszerzési dokumentumot vagy ennek hiányában a kiválasztási szempontoknak a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő általi teljesítéséről szóló nyilatkozatot. Nagyon alacsony értékű szerződések esetében el lehet tekinteni az egységes európai közbeszerzési dokumentumtól vagy a nyilatkozattól.

Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor kérheti az ajánlattevőket és a részvételre jelentkezőket, hogy nyújtsanak be aktualizált nyilatkozatot, vagy nyújtsák be az összes igazoló dokumentumot vagy azok egy részét, amennyiben az az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges.

Az ajánlatkérő szerv kötelezi a részvételre jelentkezőket vagy a sikeres ajánlattevőt, hogy naprakész igazoló dokumentumokat nyújtson be; ettől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha más eljárás keretében már megkapta e dokumentumokat, és azok továbbra is naprakészek, vagy ha a dokumentumokhoz az ajánlatkérő szerv nemzeti adatbázisban díjmentesen hozzáfér.

18.5.Az ajánlatkérő szerv, az általa elvégzett kockázatértékeléstől függően, a következő esetekben dönthet úgy, hogy eltekint a gazdasági szereplő jogképességét, szabályozási képességét, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint technikai és szakmai alkalmasságát bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől:

a)az intézmények saját felelősségükre odaítélt, a 169. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat meg nem haladó értékű szerződések;

b)a külső tevékenységek területén odaítélt, a 172. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat meg nem haladó értékű szerződések;

c)a 11.1.b) pont, a 11.1.e) pont, a 11.1.f) pont i. és iv. alpontja, a 11.1.h) pont és a 11.1.m) pont szerinti eljárások.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv eltekint a gazdasági szereplő jogképességét, szabályozási képességét, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint technikai és szakmai alkalmasságát bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől, úgy előfinanszírozásra nincs lehetőség, kivéve megfelelően indokolt esetekben.

18.6.A gazdasági szereplő adott esetben, valamely konkrét szerződés kapcsán más szervezetek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolatának jogi természetére. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni a szerződés teljesítéséhez, és e célból be kell mutatnia az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

A technikai és szakmai szempontok tekintetében a gazdasági szereplő csak akkor támaszkodhat más szervezetek kapacitására, ha azokat az építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat, amelyekhez e kapacitás szükséges, ez utóbbiak hajtják végre.

Ha egy gazdasági szereplő a gazdasági és pénzügyi kapacitásra vonatkozó szempontok tekintetében más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, akkor az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az említett szervezetek közösen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Az ajánlatkérő szerv információt kérhet az ajánlattevőtől a szerződés azon részével kapcsolatban, amelyet az ajánlattevő alvállalkozásba szándékozik adni, továbbá az alvállalkozó személyéről.

Az ajánlatkérő szerv közvetlen felügyelete alatti létesítményeknél megvalósított építési beruházások és szolgáltatások esetében az ajánlatkérő szerv kötelezi a szerződő felet arra, hogy adja meg a szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozóinak nevét, elérhetőségét és jogi képviselőinek nevét, továbbá az alvállalkozók személyében bekövetkező változásokat.

18.7.Az ajánlatkérő szerv ellenőrzi, hogy azok a szervezetek, amelyeknek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, valamint a szerződés jelentős részét kitevő alvállalkozói tevékenység esetében a tervezett alvállalkozók megfelelnek-e a releváns kiválasztási szempontoknak.

Az ajánlatkérő szerv kötelezi a gazdasági szereplőt arra, hogy cserélje le azt a szervezetet vagy alvállalkozót, amely nem felel meg valamely releváns kiválasztási szempontnak.

18.8.Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés, illetve árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési műveletek esetén az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – amennyiben az ajánlatot gazdasági szereplők egy csoportja nyújtotta be – a csoport egyik tagja végezzen el.

18.9.Az ajánlatkérő szerv nem írhatja elő, hogy gazdasági szereplők egy csoportja meghatározott társasági formával rendelkezzen az ajánlattétel, illetve a részvételi jelentkezés benyújtása érdekében, azonban a kiválasztott csoporttól, miután a szerződést elnyerte, ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

19.Gazdasági és pénzügyi kapacitás

19.1.Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi kapacitással, az ajánlatkérő szerv előírhatja különösen azt, hogy:

a)a gazdasági szereplők meghatározott minimális éves árbevétellel – és ezen belül a szerződés által érintett területre vonatkozó minimális éves árbevétellel – rendelkezzenek;

b)a gazdasági szereplők nyújtsanak tájékoztatást éves beszámolójukról, amelyben feltüntetik például az eszközök és a források arányait;

c)a gazdasági szereplők biztosítsák a szakmai felelősségbiztosítás megfelelő szintjét.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a minimális éves árbevétel nem haladhatja meg a szerződés becsült éves értékének kétszeresét, kivéve a beszerzés jellegével összefüggő, megfelelően indokolt esetekben. Az ajánlatkérő szerv a beszerzés jellegét a közbeszerzési dokumentumokban ismerteti.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban ismerteti az említett arányokkal kapcsolatos módszereket és kritériumokat.

19.2.Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a maximális éves árbevételt az említett rendszer keretében odaítélendő egyedi szerződések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani.

19.3.Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a gazdasági szereplőnek milyen igazoló dokumentumok benyújtásával kell bizonyítania gazdasági és pénzügyi kapacitását. E célból különösen a következő dokumentumok legalább egyikének benyújtását írhatja elő:

a)bankoktól származó megfelelő nyilatkozatok vagy – adott esetben – a releváns szakmai felelősségbiztosítás igazolása;

b)legfeljebb a három legutóbbi befejezett pénzügyi év mérlege vagy mérlegkivonata;

c)a gazdasági szereplő összforgalmáról és – adott esetben – a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület forgalmáról szóló kimutatás legfeljebb az előző három pénzügyi évre vonatkozóan.

Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő szerv által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi kapacitását.

20.Technikai és szakmai alkalmasság

20.1.Az ajánlatkérő szerv ellenőrzi, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a technikai és szakmai alkalmasság tekintetében megfelel-e a minimális kiválasztási szempontoknak a 20.2–20.5. pont szerint.

20.2.Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a gazdasági szereplőnek milyen igazoló dokumentumok benyújtásával kell bizonyítania technikai és szakmai alkalmasságát. E célból a következő dokumentumok legalább egyikének benyújtását írhatja elő:

a)építési beruházások, beállítást vagy üzembe helyezést igénylő árubeszerzés, vagy szolgáltatásnyújtás esetében a teljesítésért felelős személyek iskolai végzettségét, szakképesítését, jártasságát, tapasztalatát és szakértelmét igazoló iratok;

b)a következők jegyzéke:

i.az elmúlt három évben teljesített főbb szolgáltatások és áruszállítások, valamint azok összege, ideje és megrendelői, továbbá, hogy köz- vagy magánszektorbeli szereplő volt-e megrendelő, illetve kérésre a megrendelő nyilatkozata;

ii.az elmúlt öt évben megvalósított építési beruházások listája, a legfontosabb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal;

c)azon műszaki berendezések, szerszámok és felszerelések leírása, amelyeket a gazdasági szereplő a szolgáltatásnyújtásra, illetve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés teljesítése során igénybe vesz;

d)a gazdasági szereplő által a minőség biztosításának céljára igénybe vehető műszaki háttér, valamint a rendelkezésre álló vizsgálati és kutatási létesítmények leírása;

e)a gazdasági szereplő rendelkezésére álló, különösen a minőség-ellenőrzésért felelős technikusok és műszaki szervezetek megjelölése, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplőhöz tartoznak-e vagy sem;

f)árubeszerzés tekintetében: áruminták, termékleírások, hiteles fényképek vagy hatáskörrel rendelkezőként elismert hivatalos minőség-ellenőrző intézetek vagy hivatalok által kiállított bizonyítványok, amelyek műszaki leírásokra vagy szabványokra való egyértelmű hivatkozással igazolják a termékek megfelelőségét;

g)építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás esetében kimutatás a gazdasági szereplő által alkalmazott teljes munkaerő és vezető személyzet éves átlagos létszámáról az utolsó három évre vonatkozóan;

h)azon ellátásilánc-irányítási és ellenőrzési rendszerek megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

i)azon környezetgazdálkodási intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud.

Az első albekezdés b) pontja i. alpontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi a három évnél régebben teljesített releváns árubeszerzések vagy szolgáltatások igazolását is.

Az első albekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi az öt évnél régebben teljesített releváns építési beruházások igazolását is.

20.3.Amennyiben az árubeszerzés vagy szolgáltatás összetett vagy – kivételes esetben – különleges célt szolgál, úgy a technikai és a szakmai alkalmasság bizonyítása olyan ellenőrzés útján is lehetséges, amelyet az ajánlatkérő szerv vagy az ő nevében azon ország illetékes hivatalos szerve hajt végre, külön megállapodás alapján, ahol a gazdasági szereplő letelepedett. Ezen ellenőrzések a szállító műszaki alkalmasságát és termelési kapacitását, valamint, amennyiben szükséges, vizsgálati és kutatási létesítményeit és minőség-ellenőrzési intézkedéseit érintik.

20.4.Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak, köztük a fogyatékossággal élő személyek számára történő akadálymentesítésre vonatkozó szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását követeli meg, akkor akkreditált szervek által tanúsított, a releváns európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szerv elfogadja továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a gazdasági szereplőnek – neki fel nem róható okból – bizonyíthatóan nincs lehetősége hozzáférni az említett tanúsítványokhoz vagy azokat az előírt határidőn belül beszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy a javasolt minőségbiztosítási intézkedések megfelelnek az előírt minőségbiztosítási szabványoknak.

20.5.Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását követeli meg, akkor az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelezési rendszerre vagy az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 45. cikkének megfelelően elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerre vagy akkreditált szervek egyéb, a releváns európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló, környezetvédelmi vezetési szabványaira kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szerv elfogadja továbbá a környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a gazdasági szereplőnek – neki fel nem róható okból – bizonyíthatóan nincs lehetősége hozzáférni az említett tanúsítványokhoz vagy azokat az előírt határidőn belül beszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az említett intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszerek vagy szabványok által előírt intézkedésekkel.

20.6.Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy egy adott gazdasági szereplő nem rendelkezik a szerződés megfelelő minőségi szabványt kielégítő teljesítéséhez szükséges szakmai alkalmassággal, amennyiben megállapította, hogy a gazdasági szereplő esetében összeférhetetlenség áll fenn, és az hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

21.Odaítélési szempontok

21.1.Az odaítélési szempontok magukban foglalhatják a következő elemeket: műszaki érték, esztétikai és funkcionális jellemzők, hozzáférhetőség, valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, szociális, környezetvédelmi és innovatív jellemzők, gyártási, ellátási, forgalmazási és egyéb folyamatok az életciklus bármely szakaszában, a szerződés teljesítésére kijelölt személyi állomány szervezete, vevőszolgálat, technikai segítségnyújtás vagy olyan szállítási feltételek, mint pl. szállítási határidő, szállítási folyamat, szállítási időszak vagy teljesítési időszak.

21.2.Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásánál milyen relatív súllyal veszi figyelembe a választott egyes szempontokat, kivéve, ha a legalacsonyabb ár módszerét alkalmazzák. A súlyozás megfelelő maximális terjedelmű sávok megadásával is kifejezhető.

Az árnak vagy a költségnek a többi szemponttal szembeni súlyozása nem vezethet az ár vagy a költség jelentőségének figyelmen kívül hagyásához.

Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérő szerv csökkenő fontossági sorrendben tünteti fel a szempontokat.

21.3.Az ajánlatkérő szerv megállapíthat minőségi minimumokat. A minimum alatti ajánlatokat el kell utasítani.

21.4.Az életciklusköltség-elemzésnek az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás teljes életciklusára vonatkozóan és a megfelelő mértékben ki kell terjednie a következő költségek egy részére vagy egészére:

a)az ajánlatkérő szerv vagy más felhasználók által viselt költségek, mint például:

i.a beszerzéshez kapcsolódó költségek;

ii.a használat költségei, például energiafogyasztás és más források felhasználása;

iii.karbantartási költségek;

iv.az életciklus végéhez kapcsolódó költségek, például elszállítási és újrahasznosítási költségek;

b)az adott építési beruházáshoz, áruhoz vagy szolgáltatáshoz annak életciklusa során kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek, amennyiben ezek pénzben kifejezett értéke meghatározható és ellenőrizhető.

21.5.Ha az ajánlatkérő szerv életciklusköltség-elemzés alkalmazásával méri fel a költségeket, akkor a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti egyrészt azt, hogy az ajánlattevőknek milyen adatokat kell megadniuk, másrészt azt, hogy melyik módszert fogja alkalmazni az életciklusköltségeknek az említett adatok alapján történő meghatározásához.

A környezeti externáliáknak betudható költségek meghatározására alkalmazott módszernek teljesítenie kell a következő feltételeket:

a)objektíven ellenőrizhető, megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;

b)minden érdekelt fél számára hozzáférhető;

c)a szükséges adatokat a gazdasági szereplők ésszerű erőfeszítéssel rendelkezésre tudják bocsátani.

Adott esetben az ajánlatkérő szerv az életciklusköltségek számítására vonatkozóan a 2014/24/EU irányelv XIII. melléklete szerinti kötelező közös módszereket alkalmazza.

22.Elektronikus árlejtés alkalmazása

22.1.Az ajánlatkérő szerv elektronikus árlejtést is alkalmazhat, amelyben új – egyre csökkenő – árakat vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket ajánl.

Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként alakítja ki, amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

22.2.A nyílt eljárásban, a meghívásos eljárásban vagy a tárgyalásos versenyeljárásban az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését elektronikus árlejtés előzze meg, amennyiben a közbeszerzési dokumentumok tartalma pontosan meghatározható.

Az elektronikus árlejtés megtartható az 1.3.b) pont szerinti keretszerződés felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 9. pontban említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó verseny megnyitása esetén is.

Az elektronikus árlejtést a 161. cikk (4) bekezdésében meghatározott odaítélési módszerek egyike alapján kell lefolytatni.

22.3.Az elektronikus árlejtés megtartása mellett döntő ajánlatkérő szerv e tényt feltünteti az eljárást megindító hirdetményben.

A közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni a következőket:

a)azon elemek, amelyek értéke elektronikus árlejtés tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy ezek az elemek számszerűsíthetők, és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b)a benyújtható értékek esetleges korlátai, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó kiírási feltételekből következik;

c)az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d)az elektronikus árlejtés menetére vonatkozó releváns információk, ezen belül szakaszok esetleges alkalmazása és az árlejtés lezárásának 22.7. pont szerinti módszere;

e)az ajánlattevők árlejtésen való részvételének feltételei és különösen az ajánlat benyújtásakor adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f)a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatos releváns információk.

22.4.Minden, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, az utasítások szerinti kapcsolattartás alkalmazásával. A felhívásban meg kell jelölni az elektronikus árlejtés kezdetének napját és időpontját.

Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások megküldése után két munkanappal kezdődhet meg.

22.5.A felhíváshoz csatolni kell az érintett ajánlat tekintetében végzett teljes körű értékelés eredményét.

A felhívásnak az elektronikus árlejtés során alkalmazandó azon matematikai képletet is tartalmaznia kell, amelyet a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához használnak. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a közbeszerzési dokumentumokban szereplő súlyozását. E célból azonban minden értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Amennyiben változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell meghatározni.

22.6.Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árlejtés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul ellát legalább annyi információval, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő szerv – ha azt korábban jelezték – a benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet, továbbá az árlejtés bármely meghatározott szakaszában bejelentheti az ajánlattevők számát. Az elektronikus árlejtés egyik szakaszában sem fedheti fel azonban az ajánlattevők kilétét.

22.7.Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árlejtést a következő módszerek közül egy vagy több alkalmazásával zárja le:

a)az előre megadott napon és időpontban;

b)ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek, feltéve, hogy korábban feltüntette, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árlejtés lezárásáig;

c)ha az előzetesen megállapított árlejtési szakaszok befejeződtek.

22.8.Az elektronikus árlejtés lezárása után az ajánlatkérő szerv a szerződést az elektronikus árlejtés eredményei alapján ítéli oda.

23.Kirívóan alacsony összegű ajánlatok

23.1.Amennyiben egy adott szerződéssel kapcsolatban az ajánlatban szereplő ár vagy költség kirívóan alacsonynak tűnik, úgy az ajánlatkérő szerv írásban bekéri az ár vagy költség általa lényegesnek tartott elemeire vonatkozó részletes adatokat, és az ajánlattevő számára lehetőséget biztosít észrevételei benyújtására.

Az ajánlatkérő szerv különösen az alábbiakra vonatkozó észrevételeket veheti figyelembe:

a)a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága;

b)a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő rendelkezésére álló kivételesen előnyös feltételek;

c)az ajánlat eredetisége;

d)az ajánlattevő megfelelése az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek;

e)az alvállalkozók megfelelése az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek;

f)az ajánlattevő lehetősége, hogy állami támogatásokat szerezzen az alkalmazandó szabályoknak megfelelően.

23.2.Az ajánlatkérő szerv csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a közölt bizonyítékok nem indokolják kielégítően az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét.

Az ajánlatkérő szerv elutasítja az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony összeget, mert nem tesz eleget az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek.

23.3.Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő összeg azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által biztosított elegendő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás az EUMSZ 107. cikkének értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.

24.Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő

24.1.Amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy a közbeszerzési dokumentumokhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, a határidőnek hosszabbnak kell lennie az e cikkben meghatározott minimális határidőnél.

A következő esetekben a határidőt öt nappal meg kell hosszabbítani:

a)az ajánlatkérő szerv nem biztosít elektronikus úton közvetlen, ingyenes hozzáférést a közbeszerzési dokumentumokhoz;

b)az eljárást megindító hirdetményt a 4.2.b) pontnak megfelelően teszik közzé.

24.2.Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 37 nap.

24.3.Meghívásos eljárás, versenypárbeszéd, tárgyalásos versenyeljárás, dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása és innovációs partnerségek esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 32 nap.

24.4.Meghívásos eljárás és tárgyalásos versenyeljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 30 nap.

24.5.Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap.

24.6.A 13.1. pontban említett, részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzététele utáni eljárások esetében a határidő:

a)az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap a 13.1.a) pontban és a 13.3.b) pont i. alpontjában említett eljárás esetében;

b)a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozóan legalább 10 nap és az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan legalább 10 nap a 13.3.b) pont ii. alpontjában említett kétlépéses eljárás esetében.

24.7.Nyílt vagy meghívásos eljárás esetében az ajánlatkérő szerv öt nappal csökkentheti az ajánlatok beérkezésének határidejét, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat elektronikus úton is be lehet nyújtani.

25.A közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés és a kiegészítő információk nyújtására vonatkozó határidő

25.1.Az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetmény közzétételének időpontjától, vagy amennyiben hirdetmény nélküli eljárásról vagy a 13. pont szerinti eljárásról van szó, az ajánlattételi felhívás feladásának időpontjától elektronikus úton ingyenes és közvetlen hozzáférést kínál a közbeszerzési dokumentumokhoz.

Indokolt esetben az ajánlatkérő szerv az általa meghatározott egyéb módon is hozzáférést kínálhat a közbeszerzési dokumentumokhoz, amennyiben a közvetlen elektronikus hozzáférés műszaki okokból nem biztosítható, vagy ha a közbeszerzési dokumentumok bizalmas információkat tartalmaznak. A 26.1. pont szerinti sürgős esetek kivételével ezekben az esetekben a 24.1. pont második albekezdése alkalmazandó.

Az ajánlatkérő szerv előírhat a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelme. Az ajánlatkérő szerv bejelenti ezeket a követelményeket és az érintett közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának módját.

25.2.Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokhoz kapcsolódó kiegészítő információkat egyidejűleg, írásban és a lehető leghamarabb juttatja el valamennyi érdekelt gazdasági szereplő részére.

Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok beérkezésének határideje előtt kevesebb mint hat munkanappal benyújtott kiegészítő információkérésekre nem köteles válaszolni.

25.3.Az ajánlatkérő szerv az alábbi esetekben meghosszabbítja az ajánlatok beérkezésének határidejét:

a)ha az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal nem válaszolt a gazdasági szereplő által megfelelő időben benyújtott kiegészítő információkérésre;

b)ha jelentősen módosítja a közbeszerzési dokumentumokat.

26.Sürgős esetekben alkalmazandó határidők

26.1.Amennyiben kellően indokolt sürgősségre való tekintettel nem lehetséges a 24.2. pontban és a 24.3. pontban említett minimális határidők betartása nyílt vagy meghívásos eljárásban, úgy az ajánlatkérő szerv az alábbi határidőket szabhatja:

a)a részvételi jelentkezések vagy nyílt eljárásban az ajánlatok beérkezésének határideje tekintetében az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 15 nap;

b)meghívásos eljárásban az ajánlatok beérkezésének határideje tekintetében az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap.

26.2.Sürgős esetekben a 25.2. pont első albekezdésében és a 25.3.a) pontban megállapított határidő négy nap.

27.Elektronikus katalógusok

27.1.Amennyiben az elektronikus kommunikációs eszközök használata kötelező, az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve, hogy elektronikus katalógust kell csatolni az ajánlathoz.

27.2.Amennyiben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve az ilyen benyújtást elfogadják, az ajánlatkérő szerv:

a)ezt közli az eljárást megindító hirdetményben;

b)a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti az elektronikus katalógus formátumával, a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

27.3.Ha az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását követően többszereplős keretszerződés megkötésére kerül sor, az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy a verseny egyedi szerződések tekintetében való újbóli megnyitása frissített katalógusok alapján történjen a következő módszerek egyikének megfelelően:

a)az ajánlatkérő szerv felhívja a szerződő feleket, hogy a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat;

b)az ajánlatkérő szerv értesíti a szerződő feleket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból szándékozik összegyűjteni azokat az információkat, amelyek a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek, feltéve, hogy e módszer alkalmazását bejelentették a keretszerződéssel kapcsolatos közbeszerzési dokumentumokban.

27.4.A 27.3.b) pont szerinti módszer alkalmazása esetén az ajánlatkérő szerv értesíti a szerződő feleket arról, hogy mely napon és időpontban tervezi a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését, és lehetőséget ad arra, hogy a szerződő felek elutasítsák az információgyűjtést.

Az ajánlatkérő szerv megfelelő időt hagy az értesítés és a tényleges információgyűjtés között.

Az egyedi szerződés odaítélése előtt az ajánlatkérő szerv átadja az összegyűjtött információkat az érintett szerződő félnek, hogy lehetőséget adjon neki annak megerősítésére, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogása jelzésére, amennyiben lényegi hibát észlel.

28.Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések felbontása

28.1.Nyílt eljárásban az ajánlattevők felhatalmazott képviselői részt vehetnek a tenderbontáson.

28.2.Amennyiben a szerződés értéke eléri vagy túllépi a 169. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárokat, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő bizottságot nevez ki az ajánlatok felbontására. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján eltekinthet ettől a kötelezettségtől a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés esetében és a 11.1. pontban meghatározott esetekben, a 11.1.d) és 11.1.g) pontban meghatározott esetek kivételével.

A felbontóbizottság legalább két személyből áll, akik az érintett intézmény legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselői. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében e személyekre az 59. cikkben megállapított kötelezettségek vonatkoznak.

A 145. cikkben említett, vagy egy tagállamban elszigetelten működő képviseletekre és helyi szervekre különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó azon követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

28.3.Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében a felbontóbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki.

28.4.Az ajánlatkérő szerv megfelelő módszer alkalmazásával ellenőrzi és biztosítja az eredeti ajánlat és annak részeként a pénzügyi ajánlat sértetlenségét, valamint az eredeti ajánlat beérkezésének napját és időpontját igazoló, a 144. cikk (2) és (4) bekezdése szerinti bizonyíték sértetlenségét.

28.5.Nyílt eljárásban, amennyiben a szerződést a 161. cikk (4) bekezdésének megfelelően a legalacsonyabb ár vagy a legalacsonyabb költség módszere alapján ítélik oda, a követelményeknek megfelelő ajánlatokban feltüntetett árakat hangosan fel kell olvasni.

28.6.A beérkezett ajánlatok felbontásáról szóló jegyzőkönyvet az ajánlatok felbontásáért felelős személynek vagy személyeknek vagy a felbontóbizottság tagjainak alá kell írniuk. A jegyzőkönyvben meg kell határozni azon ajánlatokat, amelyek megfelelnek a 144. cikk követelményeinek, és azokat is, amelyek nem, és közölni kell a 162. cikk (4) bekezdése szerinti azon okokat, amelyek következtében a nem megfelelő ajánlatok elutasításra kerültek. A jegyzőkönyv aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

29.Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések értékelése

29.1.Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő dönthet úgy, hogy az értékelőbizottságnak az ajánlatokat csak az odaítélési szempontok alapján kell értékelnie és rangsorolnia, míg a kizáró okok és a kiválasztási szempontok értékelése az összeférhetetlenség elkerülését garantáló egyéb megfelelő módon történik.

29.2.Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében az értékelőbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki. Az értékelőbizottság összetételének a lehető legnagyobb mértékben tükröznie kell a közbeszerzési eljárás intézményközi jellegét.

29.3.A 11.2. pont értelmében megfelelő és a 12.2. pont és a 12.3. pont értelmében nem szabálytalan és nem érvénytelen részvételi jelentkezések és ajánlatok érvényesnek minősülnek.

30.Az értékelés eredménye és a szerződés odaítéléséről szóló döntés

30.1.Az értékelés eredménye a szerződés odaítélésére vonatkozó javaslatot tartalmazó értékelő jelentés. A keltezéssel ellátott értékelő jelentést az értékelést végző személy vagy személyek vagy az értékelőbiztottság tagjai látják el keltezéssel és írják alá. A jelentés aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

Amennyiben az értékelőbizottság nem volt illetékes az ajánlatoknak a kizáró okok és a kiválasztási szempontok tekintetében történő ellenőrzésében, akkor a jelentést azok a személyek is aláírják, akiket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő e feladatok elvégzésére felhatalmazott.

30.2.Az értékelő jelentés tartalmazza a következőket:

a)az ajánlatkérő szerv neve és címe, valamint a szerződés tárgya és értéke vagy a keretszerződés tárgya és maximális értéke;

b)az elutasított részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők neve, valamint az elutasítás oka hivatkozással a 137. cikkben meghatározott valamely helyzetre vagy a kiválasztási szempontokra;

c)az elutasított ajánlatok hivatkozása és az elutasítás oka a következők bármelyikére való hivatkozással:

i.a 161. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett minimumkövetelmények nem teljesítése;

ii.a 21. pontban megállapított minőségi minimumok nem teljesítése;

iii.az ajánlat a 23. pont szerint kirívóan alacsony összegű;

d)a kiválasztott részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők neve és a kiválasztás oka;

e)az elért pontszám szerint rangsorolandó ajánlattevők neve és az elért pontszám indokai;

f)a javasolt részvételre jelentkezők vagy a sikeres ajánlattevő neve és kiválasztásuk indokai;

g)amennyiben ismert, a szerződés vagy a keretszerződés azon részaránya, amelyet a javasolt szerződő fél alvállalkozó harmadik felekkel kíván teljesíttetni.

30.3.Az ajánlatkérő szerv ezt követően meghozza döntését, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)a 30.2. pontban felsorolt valamennyi információt tartalmazó értékelő jelentés jóváhagyása, kiegészítve a következőkkel:

i.a sikeres ajánlattevő neve és kiválasztásának indokai, hivatkozással az előre bejelentett kiválasztási és odaítélési szempontokra, adott esetben ideértve az értékelő jelentésben szereplő ajánlástól eltérő döntés indokait;

ii.hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, tárgyalásos versenyeljárás vagy versenypárbeszéd esetében az alkalmazásukat indokoló, a 11. pontban, a 12. pontban és a 39. pontban említett körülmények;

b)adott esetben az ajánlatkérő szerv azon döntésének indokolása, hogy nem ítéli oda a szerződést.

30.4.Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az alábbi esetekben az értékelő jelentés és az odaítélésről szóló döntés tartalmát aláírásával ellátott, egyetlen dokumentumba foglalhatja:

a)a 169. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti eljárások esetében, ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be;

b)a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés esetében, ha nem jelöltek ki értékelőbizottságot;

c)a 11.1.c) és 11.1.e) pont, a 11.1.f) pont i. és iii. alpontja, továbbá a 11.1.h) pont szerinti esetekben, ha nem jelöltek ki értékelőbizottságot.

30.5.Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében a 30.3. pontban említett döntést a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szerv hozza meg.

31.A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

31.1.Az ajánlatkérő szerv az eljárás eredményével kapcsolatos döntésekről a lehető legrövidebb határidőn belül egyidejűleg, egyenként, elektronikus úton tájékoztatja a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket az alábbiakat követően:

a)a 162. cikk (3) bekezdésében említett esetekben a felbontási szakasz;

b)a két különálló szakaszban szervezett közbeszerzési eljárások esetében a kizáró okok és kiválasztási szempontok alapján hozott döntés;

c)a szerződés odaítéléséről szóló döntés.

Az ajánlatkérő szerv valamennyi esetben feltünteti a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat elutasításának okait és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.

A sikeres ajánlattevő értesítése során az ajánlatkérő szerv kijelenti, hogy az értesítés tárgyát képező döntés nem jelent a részéről kötelezettségvállalást.

31.2.Az ajánlatkérő szerv a 164. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb az írásban kért tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül közli. Amennyiben az ajánlatkérő szerv saját felelősségére ítél oda szerződést, elektronikus úton közli az információkat. Az ajánlattevő a tájékoztatási kérelmet ugyancsak benyújthatja elektronikus úton.

31.3.Amennyiben az ajánlatkérő szerv elektronikus úton ad tájékoztatást, akkor tekintendő úgy, hogy a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megkapta az információt, ha az ajánlatkérő szerv bizonyítani tudja, hogy azt elküldte az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben megadott elektronikus címre.

Ilyen esetben az a nap minősül a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő általi kézhezvétel idejének, amelyen az ajánlatkérő szerv elküldte az információt.

2. FEJEZET

Az Unió intézményei által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

32.Központi beszerző szerv

32.1.A központi beszerző szerv működhet:

a)más ajánlatkérő szervek számára történő vásárlással, raktározással és viszonteladással foglalkozó nagykereskedőként;

b)keretszerződéseket odaítélő vagy az eredeti hirdetményben bejelentettnek megfelelően más ajánlatkérő szervek által használható dinamikus beszerzési rendszereket működtető közvetítőként.

32.2.A központi beszerző szerv az összes közbeszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával végzi el.

33.Részek

33.1.Amennyiben helyénvaló, technikailag kivitelezhető és költséghatékony, a szerződéseket egy eljáráshoz tartozó külön részek formájában kell odaítélni.

33.2.Amennyiben a szerződés tárgya több részre oszlik, amely részek mindegyike önálló szerződés tárgyát képezi, úgy a szerződés valamennyi részének összértékét kell figyelembe venni az alkalmazandó értékhatár átfogó értékelésekor.

Amennyiben a részek összértéke eléri vagy túllépi a 169. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárokat, úgy a 157. cikk (1) bekezdése, a 158. cikk és a 159. cikk alkalmazandó minden egyes részre.

33.3.Amennyiben a szerződést külön részek formájában ítélik oda, az ajánlatokat részenként külön értékelik. Amennyiben ugyanannak az ajánlattevőnek több részt ítélnek oda, elegendő egyetlen, e részeket magában foglaló szerződést aláírni.

34.A szerződés becsült értékének meghatározására vonatkozó rendelkezések

34.1.Az ajánlatkérő szerv a teljes kifizetendő összeg alapján becsüli meg a szerződés értékét, amelybe beleértendő az opció minden formája és a szerződések meghosszabbítása.

E becslést legkésőbb akkor kell elvégezni, amikor az ajánlatkérő szerv megindítja a közbeszerzési eljárást.

34.2.A keretszerződések és a dinamikus beszerzési rendszerek esetében a keretszerződés vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartama alatt tervezett összes szerződés maximális értékét kell figyelembe venni.

Az innovációs partnerségek esetében a figyelembe veendő érték a tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén megvásárolandó építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások legmagasabb becsült értéke.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára fizetendő összegekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

34.3.Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében figyelembe kell venni a következőket:

a)biztosítási szolgáltatás esetében a fizetendő biztosítási díj és egyéb ellenszolgáltatások;

b)banki vagy pénzügyi szolgáltatás esetében a díjak, jutalékok, kamatok és egyéb ellenszolgáltatások;

c)tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a díjak, a fizetendő jutalékok és egyéb ellenszolgáltatások.

34.4.Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amely nem határozza meg a teljes árat, illetve olyan árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amely termékek pénzügyi lízingjére, bérletére, haszonbérletére vagy részletre vásárlására irányul, a következő értéket kell alapul venni a szerződés becsült értékének kiszámításához:

a) határozott időre szóló szerződés esetében:

i.amennyiben a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés időtartama nem haladja meg a 48 hónapot, illetve az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés időtartama nem haladja meg a 12 hónapot, a szerződésnek a teljes időtartamra számított összértéke;

ii.amennyiben az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés időtartama meghaladja a 12 hónapot, úgy a szerződés összértéke, a becsült maradványértéket is beleértve;

b) határozatlan időre szóló szerződés, illetve a 48 hónapot meghaladó időre szóló, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a szerződés havi értékének negyvennyolcszorosa.

34.5.Rendszeresen odaítélt vagy adott időn belül meghosszabbítandó, szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében a szerződés becsült értékének kiszámítása a következők valamelyikén alapul:

a)az előző 12 hónap vagy pénzügyi év során egymást követően odaítélt, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke;

b)a pénzügyi év során egymást követően odaítélt, azonos típusú szerződések becsült összértéke.

34.6.Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében nemcsak a beruházás értékét kell figyelembe venni, hanem a beruházás végrehajtásához szükséges, és a szerződő fél részére az ajánlatkérő szerv által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült összértékét is.

34.7.Koncessziós szerződés esetében a koncesszió értéke a koncessziós jogosult teljes becsült árbevétele a szerződés időtartama alatt.

Az értéket a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott objektív módszer alkalmazásával kell kiszámítani, figyelembe véve különösen a következőket:

a)az építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői által fizetett – az ajánlatkérő szerv nevében beszedetteken kívüli – díjakból és bírságokból származó bevétel;

b)harmadik felek által a koncesszió teljesítésével összefüggésben nyújtott támogatások vagy egyéb pénzügyi előnyök értéke;

c)a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó bevétel;

d)mindazon áruk és szolgáltatások értéke, amelyeket az ajánlatkérő szerv a koncessziós jogosult rendelkezésére bocsát, feltéve, hogy azok az építési beruházások kivitelezéséhez vagy a szolgáltatások nyújtásához szükségesek;

e)a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére teljesített kifizetések.

35.A szerződés aláírását megelőző várakozási időszak

35.1.A várakozási időszakot az alábbi időpontok egyikétől kell számítani:

a)a sikeres és sikertelen ajánlattevőknek küldött értesítések egyidejű, elektronikus úton történő feladását követő nap;

b)amennyiben a szerződést vagy keretszerződést a 11.1.b) pont szerint ítélték oda, a 2.4. pontban említett, a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatónak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő nap.

Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő szerv további vizsgálat céljából felfüggesztheti a szerződés aláírását, ha ezt a sikertelen vagy sérelmet szenvedő részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők kérelmei vagy megjegyzései, vagy a 169. cikk (3) bekezdésében meghatározott időszak alatt kapott bármely releváns információ indokolja. Felfüggesztés esetén valamennyi részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt a felfüggesztési határozatot követő három munkanapon belül értesíteni kell.

Amennyiben a szerződés vagy keretszerződés nem írható alá az eredetileg nyertes ajánlattevővel, az ajánlatkérő szerv odaítélheti azt a következő legjobb ajánlattevőnek.

35.2.A 35.1. pontban előírt időszak nem alkalmazandó a következő esetekben:

a)bármely eljárás esetében, amennyiben csak egyetlen ajánlatot nyújtottak be;

b)keretszerződésen alapuló egyedi szerződések;

c)dinamikus beszerzési rendszerek;

d)a 11. pontban említett hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás a 11.1.b) pontban említett eljárás kivételével.

3. FEJEZET

Közbeszerzés a külső tevékenységek területén

36.Az értékhatárokra és a külső szerződések odaítélése tekintetében megállapított intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezések

A 2. pont a 2.5. pont kivételével, a 3. pont, a 4. pont, a 6. pont, a 12.1.a) és a 12.1.c)–f) pont, a 12.4. pont, a 13.3. pont, a 14. pont, a 15. pont, a 17.3–17.7. pont, a 20.4. pont, a 23.3. pont, a 24. pont, a 25.2. pont és a 25.3. pont, a 26. pont, a 28. pont, a 29. pont a 29.3. pont kivételével nem alkalmazandó a 172. cikk (2) bekezdésében említett ajánlatkérő szervek által vagy azok nevében kötött közbeszerzési szerződésekre.

Az e fejezetben foglalt közbeszerzési rendelkezések végrehajtásáról a Bizottság dönt, beleértve az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által azokban az esetekben alkalmazandó megfelelő kontrollokat, amikor nem a Bizottság az ajánlatkérő szerv.

37.Meghirdetés

37.1.Adott esetben a 38.1.a) pontban említett meghívásos eljárás vagy a 38.1.b) pontban említett nyílt eljárás szerinti előzetes tájékoztatót elektronikus úton a lehető legkorábbi időpontban meg kell küldeni a Kiadóhivatalnak.

37.2.A szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató kiküldésére a szerződés aláírását követően kerül sor, kivéve, ha a szerződést titkosnak nyilvánították, vagy ha a szerződés teljesítését különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, vagy amikor az Unió vagy a harmadik ország alapvető érdekeinek védelme úgy kívánja, és ha a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató közzététele nem helyénvaló.

38.Értékhatárok és eljárások

38.1.A külső tevékenységek területén a közbeszerzési eljárások a következők:

a)a 158. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett meghívásos eljárás;

b)a 158. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nyílt eljárás;

c)a helyi nyílt eljárás;

d)az egyszerűsített eljárás.

38.2.Az értékhatárok szerinti közbeszerzési eljárások az alábbiak:

a)a nyílt vagy meghívásos eljárás a következő szerződések esetében alkalmazható:

i.legalább 300 000 EUR értékű, szolgáltatásnyújtásra és árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések és szolgáltatási koncessziós szerződések;

ii.legalább 5 000 000 EUR értékű, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések;

b)a helyi nyílt eljárás a következő szerződések esetében alkalmazható:

i.legalább 100 000 EUR értékű, de 300 000 EUR-nál kisebb értékű, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések;

ii.legalább 300 000 EUR értékű, de 5 000 000 EUR-nál kisebb értékű, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések és építési koncessziós szerződések;

c)az egyszerűsített eljárás a következő szerződések esetében alkalmazható:

i.300 000 EUR-nál kisebb értékű, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések, szolgáltatási koncessziós szerződések, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések és építési koncessziós szerződések;

ii.100 000 EUR-nál kisebb értékű, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések;

d)a legfeljebb 20 000 EUR értékű szerződések egyetlen ajánlat alapján is odaítélhetők;

e)a legfeljebb 2 500 EUR összegű kiadási tételek kifizetése megvalósulhat egyszerűen számla ellenében, ajánlat előzetes elfogadása nélkül.

38.3.A 38.1.a) pontban említett meghívásos eljárásban az eljárást megindító hirdetmény közli azon részvételre jelentkezők számát, akiket ajánlattételre felhívnak. Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében legalább négy részvételre jelentkezőt kell meghívni. A tényleges verseny biztosítása érdekében elegendő számú részvételre jelentkezőnek kell lehetővé tenni, hogy ajánlatot nyújtson be.

A kiválasztott részvételre jelentkezők listáját a Bizottság internetes honlapján közzé kell tenni.

Ha a kiválasztási szempontoknak vagy a kapacitásra vonatkozó minimumszinteknek megfelelő részvételre jelentkezők száma nem éri el a minimális számot, az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy csak az ajánlattétel feltételeinek megfelelő részvételre jelentkezőket kéri fel ajánlattételre.

38.4.A 38.1.c) pontban említett helyi nyílt eljárás esetében az eljárást megindító hirdetményt legalább a kedvezményezett állam hivatalos közlönyében vagy ezzel egyenértékű kiadványban kell közzétenni.

38.5.A 38.1.d) pontban említett egyszerűsített eljárás szerint az ajánlatkérő szerv legalább három, általa kiválasztott ajánlattevőből álló listát állít össze, hirdetmény közzététele nélkül.

Az egyszerűsített eljárás ajánlattevőit a 13.1.b) pontban említett, részvételi szándék kifejezésére való felhívás meghirdetése nyomán összeállított értékesítők listájáról lehet kiválasztani.

Ha az ajánlattevőkkel folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő szerv csak egyetlen, adminisztratív és technikai szempontból érvényes ajánlatot kap, a szerződés odaítélhető, amennyiben az odaítélési szempontok teljesülnek.

38.6.Azon jogi szolgáltatások esetében, amelyek nem tartoznak a 11.1.h) pont alá, az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül alkalmazhatja a tárgyalásos eljárást.

39.A tárgyalásos eljárás alkalmazása szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében

39.1.Az ajánlatkérő szerv az alábbi esetekben alkalmazhat egyetlen résztvevővel folytatott tárgyalásos eljárást:

a)amennyiben a szolgáltatásokat közszektorbeli szervek vagy nonprofit intézmények vagy szervezetek végzik, és intézményi jellegű vagy az embereknek szociális téren segítséget nyújtó tevékenységről van szó;

b)amennyiben az ajánlati eljárás sikertelen volt, azaz minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot nem nyújtottak be; ezen esetben az ajánlati eljárás megszüntetését követően az ajánlatkérő szerv az eljárás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokat nem változtatják meg lényegesen;

c)amennyiben a meglévő szerződés idő előtti felbontását követően új szerződés megkötésére van szükség.

39.2.A 11.1.c) pont alkalmazásában a 172. cikk (2) bekezdésében említett válsághelyzetben végrehajtott műveletek úgy tekintendők, hogy kimerítik a rendkívüli sürgősség esetét. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben a többi érintett, megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyeztetve megállapítja, hogy rendkívüli sürgősség helyzete áll fenn, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére tekintettel rendszeresen felülvizsgálja döntését.

39.3.A 39.1.a) pontban említett intézményi jellegű tevékenységek magukban foglalják a közszektorbeli szervek alapokmányához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat.

40.Kiírási feltételek

A 16.3. ponttól eltérve a részvételi jelentkezéssel járó eljárásokban a kiírási feltételek az eljárás két szakaszának megfelelően két részre bonthatók úgy, hogy az első rész csak a 16.3.a) pontban és a 16.3.f) pontban említett információt tartalmazza.

41.Eljárási határidők

41.1.Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél feladását követő nap és az ajánlatok beérkezésének határideje között legalább 50 napnak kell eltelnie. Sürgős esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

41.2.Az ajánlattevők az ajánlatok beérkezésének határideje előtt írásban kérdéseket tehetnek fel. Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok beérkezésének határideje előtt megválaszolja a kérdéseket.

41.3.Meghívásos eljárás esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételétől számítva legalább 30 nap. Az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél elküldését követő naptól az ajánlatok beérkezésének határidejéig legalább 50 napnak kell eltelnie. Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

41.4.Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladását követő naptól számítva legalább:

a)90 nap építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében;

b)60 nap árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében.

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

41.5.Helyi nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számítva legalább:

a)60 nap építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében;

b)30 nap árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében.

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

41.6.A 38.1.d) pontban említett egyszerűsített eljárásban a részvételre jelentkezőknek az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél feladásának napjától legalább 30 nap áll rendelkezésükre ajánlatuk benyújtására.

(1) A Tanács 77/249/EGK irányelve (1977. március 22.) az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.9.14.

COM(2016) 605 final

Limité cabinets Embargo jusqu'à l'adoption

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Megfelelési táblázat

A 966/2012/EU rendelet részei/címei/fejezetei/szakaszai/cikkei Az alkalmazási szabályok cikkei A 966/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet	A 966/2012/EU rendelet és a 966/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet részeinek/címeinek/fejezeteinek/szakaszainak/cikkeinek címei	Az új költségvetési rendeletről szóló javaslat
ELSŐ RÉSZ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
I. CÍM	TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK	I. CÍM
1. cikk (1) bekezdés 1. cikk	Tárgy	1. cikk törölve
1. cikk (2) bekezdés	Az Euratom Ellátási Ügynökségre való alkalmazás	67. cikk
2. cikk	Fogalommeghatározások	2. cikk
3. cikk —	A másodlagos jogszabályok megfeleltetése a rendeletnek	3. cikk —
4. cikk	Időtartamok, időpontok és határidők	4. cikk
5. cikk	A személyes adatok védelme	5. cikk
II. CÍM	KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK	II. CÍM
6. cikk	A költségvetési alapelvek tiszteletben tartása	6. cikk
1. FEJEZET	Az egységesség és a teljesség elve	1. FEJEZET
7. cikk	A költségvetés hatálya	7. cikk
8. cikk 2. cikk	Az egységesség és a teljesség elvére vonatkozó különös rendelkezések	8. cikk törölve
2. FEJEZET	Az évenkéntiség elve	2. FEJEZET
9. cikk	Pénzügyi év	9. cikk
10. cikk	Az előirányzatok típusai	törölve
11. cikk 3. cikk	A bevételek és az előirányzatok számvitele	10. cikk törölve
12. cikk	Kötelezettségvállalás az előirányzatokra	11. cikk
13. cikk 4. cikk	Előirányzatok megszüntetése és átvitele	12. cikk törölve
14. cikk	A címzett bevételek átvitelének szabályai	12. cikk (3) bekezdés
15. cikk	Előirányzatok visszavonása	13. cikk
16. cikk	A költségvetés késői elfogadása esetén alkalmazandó szabályok	15. cikk
3. FEJEZET	Az egyensúly elve	3. FEJEZET
17. cikk	Fogalommeghatározás és hatály	16. cikk
18. cikk	A pénzügyi év egyenlege	17. cikk
4. FEJEZET	Az elszámolási egység elve	4. FEJEZET
19. cikk 5. cikk 6. cikk	Az euro használata	18. cikk 18. cikk Törölve
5. FEJEZET	A globális fedezet elve	5. FEJEZET
20. cikk	Fogalommeghatározás és hatály	19. cikk
21. cikk	Címzett bevétel	20. cikk
7. cikk	A címzett bevételek beállítása és megfelelő előirányzatok képzése	21. cikk
8. cikk		20. cikk (2) bekezdés
9. cikk	Az EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből eredő címzett bevételek	22. cikk
10. cikk		21. cikk (2) bekezdés c) pont
22. cikk 11. cikk	Adományok	23. cikk 23. cikk (2) bekezdés
	Vállalati szponzorálás	24. cikk
23. cikk 12. cikk	A levonások és árfolyam-kiigazítások szabályai	25. cikk törölve
6. FEJEZET	Az egyediség elve	6. FEJEZET
24. cikk 13. cikk 14. cikk 16. cikk	Általános rendelkezések	26. cikk 26. cikk 26. cikk 26. cikk
25. cikk	A Bizottságtól eltérő intézmények által végzett átcsoportosítások	27. cikk
26. cikk 15. cikk	A Bizottság által végzett átcsoportosítások	28. cikk 28. cikk (1) bekezdés
27. cikk	Az intézmények által az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztett átcsoportosítási javaslatok	29. cikk
28. cikk	Az átcsoportosításokra vonatkozó egyedi szabályok	26. cikk (2) bekezdése részben
29. cikk 17. cikk	Különös rendelkezések alapján végrehajtott átcsoportosítások	30. cikk 30. cikk (5) bekezdés
7. FEJEZET	A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve és a teljesítmény	7. FEJEZET
30. cikk	Teljesítmény, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elve	31. cikk
18. cikk	Értékelés	32. cikk
31. cikk 19. cikk	Kötelező pénzügyi kimutatás	33. cikk 33. cikk
32. cikk	A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja	34. cikk
33. cikk	Költséghatékony kontrollrendszerek	33. cikk (4) bekezdés
8. FEJEZET	Az átláthatóság elve	8. FEJEZET
34. cikk 20. cikk	A beszámolók, a költségvetés és a jelentések közzététele	35. cikk 35. cikk (2) bekezdés
35. cikk 21. cikk 22. cikk	A végső kedvezményezettekre vonatkozó és egyéb információk közzététele	36. cikk 36. cikk törölve
III. CÍM	A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE	III. CÍM
1. FEJEZET	A költségvetés összetevői	1. FEJEZET
36. cikk	Tervezett bevételek és kiadások	37. cikk
37. cikk	A 69. cikkben említett szervek tervezett költségvetése	38. cikk
38. cikk 23. cikk	Költségvetési tervezet	39. cikk 39. cikk (2) bekezdés
39. cikk	A költségvetési tervezethez benyújtott módosító indítvány	40. cikk
40. cikk	A költségvetés elfogadásából fakadó tagállami kötelezettségek	41. cikk
41. cikk 24. cikk	Költségvetés-módosítási tervezetek	42. cikk 42. cikk (4) bekezdés
42. cikk	A tervezett összegek és a költségvetési tervezetek korai továbbítása	43. cikk
2. FEJEZET	A költségvetés szerkezete és tartalma	2. FEJEZET
43. cikk	A költségvetés szerkezete	44. cikk
44. cikk 25. cikk	Költségvetési nómenklatúra	45. cikk 45. cikk (2) bekezdés
45. cikk	A negatív bevételek tilalma	46. cikk
46. cikk	Előzetes előirányzatok	47. cikk
47. cikk	Negatív tartalék	48. cikk
48. cikk	Sürgősségisegély-tartalék és európai uniós válságtartalék	49. cikk
49. cikk 26. cikk 27. cikk 28. cikk	A költségvetés tartalma	50. cikk törölve törölve törölve
50. cikk	A személyzeti létszámtervekre vonatkozó szabályok	51. cikk
3. FEJEZET	Költségvetési fegyelem	3. FEJEZET
51. cikk	A többéves pénzügyi kerettel való összhang	52. cikk
52. cikk	Az uniós jogi aktusok összhangja a költségvetéssel	53. cikk
IV. CÍM	A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA	IV. CÍM
1. FEJEZET	Általános rendelkezések	1. FEJEZET
53. cikk	A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a polgárok véleményével összhangban	54. cikk
29. cikk	Információk a személyes adatok ellenőrzési célokból történő átadásáról	55. cikk
54. cikk 30. cikk 31. cikk	Alap-jogiaktus és kivételek	56. cikk 56. cikk (2) bekezdés c) pont törölve
55. cikk	A költségvetés végrehajtása a Bizottságtól eltérő intézmények által	57. cikk
56. cikk	A költségvetés végrehajtási hatáskörének átruházása	58. cikk
57. cikk 32. cikk	Összeférhetetlenség	59. cikk törölve
	A személyi állomány tagjainak összeférhetetlensége	60. cikk
2. FEJEZET	Végrehajtási módszerek	2. FEJEZET
58. cikk 33. cikk 34. cikk 35. cikk 43. cikk 44. cikk	A költségvetés végrehajtásának módjai Közvetett végrehajtás nemzetközi szervezetekkel	61. cikk törölve törölve 151. cikk 149.1. cikk
	Közvetett végrehajtás harmadik országokkal	Új 152. cikk
	Támogatásötvözési műveletek	Új 153. cikk
[58. cikk (1) bekezdés] [a 34. cikk a 58. cikk helyett]	—
59. cikk 37. cikk	Tagállamokkal megosztott végrehajtás	62. cikk 62. cikk (8) bekezdés
60. cikk 38. cikk 41. cikk 42. cikk —	Közvetett végrehajtás Végrehajtás	149. cikk Törölve 150. cikk 150. cikk
[60. cikk (2) bekezdés] [61. cikk (1) bekezdés, 40. cikk, 38. cikk (1) bekezdés, 43. cikk (2) bekezdés, 60. cikk (2) bekezdés] [39. cikk, 61. cikk (2) bekezdés, 40. cikk, 38. cikk (1) és (2) bekezdés]		149. cikk 150. cikk
61. cikk 39. cikk 40. cikk [lásd fent] [35. cikk] [58. cikk (1) bekezdés, 60. cikk (1) bekezdés] 44. cikk, [58. cikk (2) bekezdés, 61. cikk (2) bekezdés] —	Előzetes értékelések és a hatáskör-átruházási megállapodások	149. cikk 149. cikk 150. cikk
62. cikk 35. cikk	Végrehajtó ügynökségek	68. cikk
3. FEJEZET	Pénzügyi szereplők	4. FEJEZET
1. szakasz	A feladatok elkülönítésének elve	1. szakasz
64. cikk 45. cikk (1) bekezdés	A feladatok elkülönítése A feladatok elkülönítése	71. cikk 71. cikk (2) bekezdés
2. szakasz	Az engedélyezésre jogosult tisztviselő	2. szakasz
65. cikk 46. cikk (2) bekezdés 47. cikk, második albekezdés	Az engedélyezésre jogosult tisztviselő Az engedélyezésre jogosult tisztviselő Az engedélyezésre jogosult tisztviselő	72. cikk 72. cikk (6) bekezdés 72. cikk (6) bekezdés
66. cikk 48. cikk 49. cikk (2) bekezdés 50. cikk (4) bekezdés 51. cikk 52. cikk 53. cikk 74. cikk 75. cikk 76. cikk	Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai A bizonylatok megőrzése az engedélyezésre jogosult tisztviselő által Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai Könyvvezetés Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai A személyzet tagjai által elkövetett szabálytalanságok kezelése A személyzet tagjai által elkövetett szabálytalanságok kezelése	73. cikk 74. cikk 73. cikk (5) bekezdés 73. cikk (7) bekezdés 73. cikk (8) bekezdés 80. cikk (4) bekezdés 73. cikk (10) bekezdés 73. cikk (8) bekezdés 90. cikk (1) bekezdés helyébe a 90. cikk lép
67. cikk	Az uniós küldöttségvezetők jogköre és feladatai	75. cikk
3. szakasz	A számvitelért felelős tisztviselő	3. szakasz
68. cikk 54. cikk 55. cikk (1) és (2) bekezdés 55. cikk (3) bekezdés 56. cikk 57. cikk (1) bekezdés 58. cikk (1) és (2) bekezdés 59. cikk (1) bekezdés 60. cikk (1) bekezdés 61. cikk 62. cikk 63. cikk (1) bekezdése és a (2) bekezdés második albekezdése 64. cikk	A számvitelért felelős tisztviselő jogköre és feladatai A számvitelért felelős tisztviselő kinevezése és megbízatásának megszűnése A számvitelért felelős tisztviselő kinevezése és megbízatásának megszűnése Az engedélyezésre jogosult tisztviselő Könyvvezetés Készpénzgazdálkodás Bankszámlák Bankszámlák Készpénzgazdálkodás Készpénzgazdálkodás Készpénzgazdálkodás Könyvvezetés	76. cikk 77. cikk 77. cikk 72. cikk (7) bekezdés 80. cikk (5) bekezdés 83. cikk (2) bekezdés 82. cikk (1) bekezdés 82. cikk (2) bekezdés 83. cikk (2) bekezdés törölve 83. cikk (3) bekezdés 83. cikk (4) bekezdés 80. cikk (10) bekezdés
64. cikk	Könyvvezetés	80. cikk (10) bekezdés
69. cikk 65. cikk	A számvitelért felelős tisztviselő által átruházható jogkörök	78. cikk törölve
4. szakasz	Az előlegszámla-kezelő	4. szakasz
70. cikk 66. cikk (3) bekezdés 66. cikk (4) bekezdés 67. cikk (5) bekezdés 68. cikk 69. cikk 70. cikk (2) bekezdés 71. cikk 72. cikk 73. cikk	Előlegszámlák Az előlegszámlák létrehozása és kezelése Előlegszámlák Az előlegszámlák létrehozása és kezelése Az előlegszámlák létrehozása és kezelése Az előlegszámlák létrehozása és kezelése	85. cikk 86. cikk (1) bekezdés 85. cikk (2) bekezdés 86. cikk (5) bekezdés 86. cikk (1) bekezdés törölve 86. cikk (6) bekezdés törölve törölve törölve
4. FEJEZET	A pénzügyi szereplők felelőssége	5. FEJEZET
1. szakasz	Általános szabályok	1. szakasz
71. cikk	A pénzügyi szereplőknek adott megbízás visszavonása és feladatellátás alóli felmentésük	87. cikk
72. cikk 74. cikk	A pénzügyi szereplők jogellenes tevékenységekkel, csalással és korrupcióval kapcsolatos felelőssége Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai	88. cikk 73. cikk (8) bekezdés
2. szakasz	Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok	2. szakasz
73. cikk 50. cikk (4) bekezdés 77. cikk 75. cikk 76. cikk	Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai Az utasítások megerősítése A személyzet tagjai által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok kezelése A személyzet tagjai által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok kezelése	89. cikk 73. cikk (7) bekezdés 91. cikk 90. cikk (1) bekezdés helyébe a 90. cikk lép
3. szakasz	A számvitelért felelős tisztviselőkre és az előlegszámla-kezelőkre alkalmazandó szabályok	3. szakasz
74. cikk	A számvitelért felelős tisztviselőkre alkalmazandó szabályok	92. cikk
75. cikk	Az előlegszámla-kezelőkre alkalmazandó szabályok	93. cikk
5. FEJEZET	Bevételi műveletek	6. FEJEZET
1. szakasz	A saját források rendelkezésre bocsátása	1. szakasz
76. cikk 78. cikk	Saját források Saját források	94. cikk 94. cikk (2) bekezdés
2. szakasz	A követelések megbecslése	2. szakasz
77. cikk 79. cikk	A követelések megbecslése	95. cikk
3. szakasz	A követelések megállapítása	3. szakasz
78. cikk 80. cikk 81. cikk 82. cikk	A követelések megállapítása A követelések megállapítása A követelések megállapítása	96. cikk 96. cikk (2) bekezdés 96. cikk (3) bekezdés
83. cikk	Késedelmi kamat	97. cikk
4. szakasz	A visszafizettetés engedélyezése	4. szakasz
79. cikk 84. cikk 85. cikk 88. cikk	A visszafizettetés engedélyezése A visszafizettetés engedélyezése Beszedési eljárás önkéntes fizetés hiányában	98. cikk 98. cikk (2) bekezdés 101. cikk
5. szakasz	Visszafizettetés	5. szakasz
80. cikk 86. cikk 87. cikk 88. cikk 89. cikk 90. cikk 91. cikk (1) és (5) bekezdés 92. cikk	A visszafizettetésre vonatkozó szabályok Beszedés ellentételezés útján Beszedési eljárás önkéntes fizetés hiányában Fizetési póthatáridő Az intézmények által kiszabott pénzbírságok, egyéb büntetések és szankciók A visszafizettetésre vonatkozó szabályok A visszafizettetésre vonatkozó szabályok	99. cikk 100. cikk 101. cikk 102. cikk 106. cikk 99. cikk (2) bekezdés 99. cikk (3) bekezdés
81. cikk 93. cikk	Elévülési idő Elévülési idő	103. cikk 103. cikk (2)–(7) bekezdés
82. cikk	Az uniós jogosultságok kezelése a tagállamokban	104. cikk
83. cikk	Az intézmények által kiszabott pénzbírságok, büntetések és felhalmozott kamatok	105. cikk
90. cikk	Az intézmények által kiszabott pénzbírságok, egyéb büntetések és szankciók	106. cikk
6. FEJEZET	Kiadási műveletek	7. FEJEZET
	Kiegyenlítő kamat	Új 107. cikk
84. cikk 94. cikk (2) és (4) bekezdés	Finanszírozási döntés Finanszírozási döntés	108. cikk 108. cikk (2) és (3) bekezdés
1. szakasz
85. cikk 95. cikk 96. cikk 97. cikk 98. cikk	Kiadási műveletek A költségvetési kötelezettségvállalások típusai A költségvetési kötelezettségvállalások típusai A költségvetési kötelezettségvállalások típusai	109. cikk (2)–(4) bekezdés 110. cikk (1) és (2) bekezdés 110. cikk (4) és (6) bekezdés 110. cikk (3) és (4) bekezdés
86. cikk 99. cikk	A költségvetési kötelezettségvállalások típusai Kiadási műveletek A kötelezettségvállalások határideje	110. cikk 109. cikk (4) bekezdés 112. cikk
87. cikk	Kiadási műveletek	109. cikk (1) bekezdés
2. szakasz
88. cikk	Kiadási műveletek	109. cikk (5) bekezdés
100. cikk		törölve
101. cikk	Kiadási műveletek	109. cikk (5) bekezdés
102. cikk	Kiadási műveletek	109. cikk (5) bekezdés
103. cikk		törölve
104. cikk		törölve
105. cikk		törölve
106. cikk		törölve
3. szakasz
89. cikk 107. cikk 108. cikk	Kiadási műveletek	109. cikk (6) bekezdés törölve törölve
4. szakasz
90. cikk 109. cikk 110. cikk	A kifizetések típusai	113. cikk 113. cikk 113. cikk
91. cikk	A kifizetések típusai	113. cikk (1) bekezdés
5. szakasz
92. cikk 111. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdés	A kifizetésekre vonatkozó határidők A kifizetésekre vonatkozó határidők	114. cikk 114. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdés
7. FEJEZET	Informatikai rendszerek és e-kormányzat	7. FEJEZET
93. cikk 112. cikk 113. cikk	A műveletek elektronikus irányítása Informatikai rendszerek Időszakos mentés	141. cikk 142. cikk
94. cikk	Dokumentumtovábbítás	141. cikk
95. cikk	e-kormányzat	142. cikk
8. FEJEZET	Igazgatási alapelvek
96. cikk	Jó igazgatás	146. cikk
97. cikk	Jogorvoslati eszközök feltüntetése	129. cikk
9. FEJEZET	A belső ellenőr	8. FEJEZET
98. cikk 114. cikk	A belső ellenőr kinevezése	115. cikk 115. cikk
99. cikk 115. cikk	A belső ellenőr jogköre és feladatai	116. cikk
116. cikk	A belső ellenőr munkaprogramja	117. cikk
117. cikk	A belső ellenőr által készített jelentések	116. cikk
100. cikk 118. cikk 119. cikk 120. cikk	A belső ellenőr függetlensége	118. cikk 100. cikk 119. cikk 120. cikk
V. CÍM	KÖZBESZERZÉS ÉS KONCESSZIÓK	VII. CÍM
1. FEJEZET	Közös rendelkezések	1. FEJEZET
1. szakasz Hatály és az odaítélés alapelvei
102. cikk	A közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó elvek és hatály	154. cikk
	Közbeszerzésre vonatkozó melléklet és felhatalmazás gyakorlása	155. cikk
101. cikk 121. cikk 122. cikk	Vegyes szerződések és közös közbeszerzési szójegyzék Melléklet: közbeszerzés és koncessziók	156. cikk törölve a melléklet 1. pontja
2. szakasz Közzététel
103. cikk 123. cikk 124. cikk 125. cikk 126. cikk	Közzétételi intézkedések A költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatárokat elérő vagy túllépő vagy a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződésekre vonatkozó eljárások meghirdetése A költségvetési rendelet 118. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatárok alatti vagy a 2014/24/EU irányelv hatályán kívül eső szerződésekre vonatkozó eljárások meghirdetése Tájékoztatók és hirdetmények közzététele Egyéb formában meghirdetett tájékoztatók és hirdetmények	157. cikk a melléklet 2. pontja a melléklet 3. pontja a melléklet 4. pontja a melléklet 5. pontja
3. szakasz
104. cikk 128. cikk 129. cikk 130. cikk 131. cikk 132. cikk 134. cikk 135. cikk 136. cikk 136a. cikk 137. cikk – –	Közbeszerzési eljárások A részvételre jelentkezők minimális száma és a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések Innovációs partnerség Tervpályázat Dinamikus beszerzési rendszer Versenypárbeszéd Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása Tárgyalásos versenyeljárás vagy versenypárbeszéd alkalmazása A részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárás Közepes értékű szerződések Alacsony értékű szerződések	158. cikk a melléklet 6. pontja a melléklet 7. pontja a melléklet 8. pontja a melléklet 9. pontja a melléklet 10. pontja a melléklet 11. pontja a melléklet 12. pontja a melléklet 13. pontja a melléklet 14. pontja – –
104a. cikk 133. cikk	Intézményközi közbeszerzés és közös közbeszerzés Intézményközi eljárás	159. cikk
105. cikk 137a. cikk 138. cikk 139. cikk	A közbeszerzési eljárás előkészítése Előzetes piaci konzultáció Közbeszerzési dokumentumok Műszaki leírás	160. cikk a melléklet 15. pontja a melléklet 16. pontja a melléklet 17. pontja
105a. cikk	Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a kockázatok felismerése és közigazgatási szankciók kiszabása révén	131. cikk
106. cikk – – 141. cikk	Kizárási kritériumok és közigazgatási szankciók Kizárást indokoló helyzet hiányára vonatkozó nyilatkozat és bizonyíték	132–136. cikk 133. cikk
107. cikk – 141. cikk 142. cikk	Elutasítás egy adott közbeszerzési eljárás során Kizárást indokoló helyzet hiányára vonatkozó nyilatkozat és bizonyíték A verseny torzulását megakadályozó intézkedések	137. cikk 133. cikk 137. cikk
108. cikk 143. cikk 144. cikk – –	A korai felismerési és kizárási rendszer	138–139. cikk
110. cikk 146. cikk 147. cikk 148. cikk 149. cikk 150. cikk 151. cikk	A szerződések odaítélése Kiválasztási szempontok Gazdasági és pénzügyi kapacitás Műszaki és szakmai kapacitás Odaítélési szempontok Elektronikus árlejtés alkalmazása Kirívóan alacsony összegű ajánlatok	161. cikk a melléklet 18. pontja a melléklet 19. pontja a melléklet 20. pontja a melléklet 21. pontja a melléklet 22. pontja a melléklet 23. pontja
111. cikk 152. cikk 153. cikk 154. cikk 155. cikk 155a. cikk 156. cikk 157. cikk 158. cikk	Benyújtás, elektronikus kommunikáció és értékelés Az ajánlatok beérkezésére és a részvételi jelentkezésre vonatkozó határidő A közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés és a kiegészítő információk nyújtására vonatkozó határidő Sürgős esetekben alkalmazandó határidők Az ajánlatok benyújtására vonatkozó szabályok Elektronikus katalógusok Ajánlati biztosítékok Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések felbontása Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések értékelése	162. cikk a melléklet 24. pontja a melléklet 25. pontja a melléklet 26. pontja 144. cikk a melléklet 27. pontja 162. cikk (2) bekezdés a melléklet 28. pontja a melléklet 29. pontja
112. cikk 160. cikk	Kapcsolattartás a közbeszerzési eljárás alatt Kapcsolattartás az ajánlatkérő szerv és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők között	163. cikk 146. cikk
113. cikk 159. cikk 161. cikk –	A szerződés odaítéléséről szóló döntés, valamint a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők tájékoztatása Az értékelés eredménye és a szerződés odaítéléséről szóló döntés A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása	164. cikk a melléklet 30. pontja a melléklet 31. pontja
114. cikk [a 161. cikk a 113. cikk helyett]	A közbeszerzési eljárástól való elállás	165. cikk
114a. cikk	A szerződés teljesítése és módosítása	166. cikk
4. szakasz
115. cikk 163. cikk 164. cikk 165. cikk 165a. cikk	Teljesítési garanciák és visszatartási garanciák	167. cikk 147. cikk 148. cikk 148. cikk 167. cikk 167. cikk
116. cikk 166. cikk		V. CÍM – Közös szabályok
2. FEJEZET	Az intézmények által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések	2. FEJEZET
117. cikk 166a. cikk 167. cikk	Az ajánlatkérő szerv Központi beszerző szerv	168. cikk a melléklet 32. pontja 168. cikk (2) bekezdés
118. cikk 168. cikk 169. cikk 171. cikk — — —	Alkalmazandó értékhatárok és várakozási időszak Tételek A szerződés becsült értékének meghatározására vonatkozó rendelkezések A szerződés aláírását megelőző várakozási időszak	169. cikk a melléklet 33. pontja a melléklet 34. pontja a melléklet 35. pontja — — —
119. cikk 172. cikk	A közbeszerzéshez való hozzáférés szabályai	170. cikk törölve
120. cikk [a 172. cikk a 119. cikk helyett]	A Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési szabályai	171. cikk
VI. CÍM	VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK	VIII. CÍM
1. FEJEZET	A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és fajtái
121. cikk 173. cikk 174. cikk (1) bekezdés 174. cikk (2) bekezdés 175. cikk 176. cikk 177. cikk 178. cikk 179. cikk	A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és fajtái Tagdíjak Vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás Vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás és vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat Az intézmények tagjaihoz kapcsolódó kiadások Vissza nem térítendő támogatásra jogosult fellépések Általános uniós érdeket szolgáló célt képviselő szervek Partnerségek Elektronikus információcsere-rendszerek	174. cikk 2. cikk, 44. pont átkerült a 194. cikkbe törölve 230. cikk a) pont törölve törölve 126. cikk 143. cikk
122. cikk 180. cikk	Kedvezményezettek A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások és a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok tartalma	181. cikk 194. cikk
123. cikk 181. cikk	A vissza nem térítendő támogatások fajtái A vissza nem térítendő támogatás fajtái	121. cikk 121. cikk
124. cikk 182. cikk (1) bekezdés 182. cikk (2) bekezdés 182. cikk (3) bekezdés 182. cikk (4) bekezdés	Egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás Egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás	175. cikk 175. cikk (5) bekezdés és 178. cikk. Törölve 177. cikk (3) bekezdés 127. cikk
	Globális egyösszegű átalányok	176. cikk
	A kedvezményezettekre vonatkozó vizsgálatok és kontrollok az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás tekintetében	177. cikk
	Az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás rendszeres értékelése	178. cikk
	A kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai	179. cikk
2. FEJEZET	Elvek
125. cikk 183. cikk 184. cikk 185. cikk 186. cikk	A vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó általános elvek Társfinanszírozási elv A nonprofitelv Kis értékű vissza nem térítendő támogatások Technikai segítségnyújtás	184. cikk, 185. cikk és 186. cikk A 184. cikkben Törölve 2. cikk, 28. pont 2. cikk, 46. pont
126. cikk 187. cikk	Elszámolható költségek Elszámolható költségek	180. cikk 180. cikk
127. cikk	Természetben történő társfinanszírozás	184. cikk
128. cikk 188. cikk 189. cikk 190. cikk 191. cikk 192. cikk	Átláthatóság Programozás A pályázati felhívások tartalma Kivételek a pályázati felhívás alól Utólagos közzététel A pályázók tájékoztatása	183. cikk 183. cikk 187. cikk 188. cikk 183. cikk törölve
129. cikk 193. cikk	A támogatások kumulálásának tilalma Külön költségvetési tételekből történő finanszírozás	185. cikk 185. cikk (1) bekezdés
130. cikk 194. cikk	A visszaható hatály tilalmának elve A rendkívüli sürgősségi esetek és a konfliktusmegelőzés finanszírozásának visszamenőleges hatálya	186. cikk 186. cikk
3. fejezet	Odaítélési eljárás
131. cikk 195. cikk 196. cikk 197. cikk 198. cikk 199. cikk 200. cikk 201. cikk (1) bekezdés 201. cikk (2) bekezdés	Vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat Vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat tartalma Bizonyíték a kizárás hiányáról Jogi személyiséggel nem rendelkező pályázók Egy pályázót alkotó jogalanyok Pénzügyi és közigazgatási szankciók Elszámolhatósági feltételek	189. cikk 144. cikk 189. cikk 133. cikk 190. cikk (2) bekezdés Törölve Törölve Törölve 190. cikk (1) bekezdés
132. cikk 202. cikk 203. cikk	Kiválasztási és odaítélési feltételek Kiválasztási feltételek Odaítélési feltételek	191. cikk 191. cikk 192. cikk
133. cikk 204. cikk 205. cikk	Értékelési eljárás A pályázatok értékelése és az odaítélés A pályázók tájékoztatása	193. cikk 193. cikk 193. cikk (7) bekezdés
4. fejezet	Kifizetés és kontroll
134. cikk 206. cikk	Előfinanszírozási garancia Előfinanszírozási garancia	147. cikk és 148. cikk 147. cikk és 148. cikk
135. cikk (1) és (5)–(7) bekezdés 135. cikk (2)–(4) bekezdés 135. cikk (8)–(9) bekezdés 207. cikk 208. cikk	A vissza nem térítendő támogatások kifizetése és kontrollja A kifizetési kérelmet alátámasztó bizonylatok A vissza nem térítendő támogatások felfüggesztése és csökkentése	195. cikk 127. cikk Törölve 196. cikk 127. cikk
136. cikk	Nyilvántartás-megőrzési időszakok	128. cikk
5. fejezet	Végrehajtás
137. cikk 209. cikk 210. cikk	Végrehajtási szerződések és a harmadik felek számára nyújtott pénzügyi támogatás Végrehajtási szerződések Harmadik felek számára nyújtott pénzügyi támogatás	197. cikk és 198. cikk 198. cikk 197. cikk
VII. CÍM	PÉNZDÍJAK	IX. CÍM
138. cikk 211. cikk 212. cikk 213. cikk 214. cikk 215. cikk	Általános szabályok Programozás A versenypályázat szabályai Utólagos közzététel Értékelés Tájékoztatás és értesítés	199. cikk 108. cikk 200. cikk 200. cikk 145. cikk 200. cikk
VIII. CÍM	PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK	X. CÍM
139. cikk 216. cikk 217. cikk	Hatály és végrehajtás	201. cikk
218. cikk	A pénzügyi eszközökre és a költségvetési garanciákra alkalmazandó elvek és feltételek	202. cikk
219. cikk	Szabályok és végrehajtás	208. cikk
220. cikk	A Bizottság által közvetlenül végrehajtott pénzügyi eszközök	209. cikk
221. cikk	A Bizottság által közvetlenül végrehajtott pénzügyi eszközök	209. cikk
140. cikk	A pénzügyi eszközökre és a költségvetési garanciákra alkalmazandó elvek és feltételek	202. cikk
222. cikk	A pénzügyi eszközökre és a költségvetési garanciákra alkalmazandó elvek és feltételek	202. cikk
223. cikk	A pénzügyi eszközökre és a költségvetési garanciákra alkalmazandó elvek és feltételek	202. cikk
224. cikk	A pénzügyi eszközökre és a költségvetési garanciákra alkalmazandó elvek és feltételek	202. cikk
225. cikk
226. cikk	A megosztott végrehajtásból származó hozzájárulások kezelése	210. cikk

IX. CÍM	A beszámolók tartalma és a könyvvezetés	XIII. CÍM
1. FEJEZET	Éves beszámoló	1. FEJEZET
	Számviteli keret	1. szakasz
141. cikk	A beszámolók szerkezete	234. cikk
142. cikk 227. cikk		241. cikk törölve
143. cikk	A beszámolókra vonatkozó szabályok	79. cikk
144. cikk 228. cikk 229. cikk	Számviteli alapelvek	79. cikk 79. cikk (2) bekezdés törölve
145. cikk 230. cikk 231. cikk 232. cikk —	Pénzügyi kimutatások	235. cikk törölve törölve
	Költségvetési beszámolók	2. szakasz
146. cikk 233. cikk —	Költségvetési beszámolók	236. cikk törölve
	Az éves beszámoló ütemterve	3. szakasz
147. cikk	Előzetes beszámolók	237. cikk
148. cikk 234. cikk	A végleges beszámolók jóváhagyása	238. cikk 237. cikk és 238. cikk
2. FEJEZET	A költségvetés végrehajtására vonatkozó információk	2. FEJEZET
149. cikk	Jelentés a költségvetési biztosítékokról és kockázatokról	242. cikk
150. cikk	Havi jelentéstétel a költségvetés végrehajtásáról	240. cikk
3. FEJEZET	Könyvvezetés	4. fejezet
1. szakasz	Közös rendelkezések	1. szakasz
151. cikk 235. cikk 236. cikk	A számviteli rendszer	80. cikk (7), (8) és (9) bekezdése
152. cikk	Az intézmények számviteli rendszerére vonatkozó közös követelmények	törölve
2. szakasz	Általános elszámolások	2. szakasz
153. cikk	Általános elszámolások	81. cikk
154. cikk 237. cikk 238. cikk 239. cikk 240. cikk 241. cikk 242. cikk 243. cikk 244. cikk [a 229. cikk a 144. cikk helyett]	Könyvviteli bejegyzések az általános elszámolásokban	81. cikk törölve törölve törölve törölve törölve törölve törölve törölve
155. cikk	Számviteli kiigazítások
3. szakasz
156. cikk 245. cikk	Költségvetési számvitel	törölve
4. FEJEZET	Vagyonleltár
157. cikk 246. cikk 247. cikk 248. cikk 249. cikk 250. cikk 251. cikk 252. cikk 253. cikk 254. cikk	Eszközleltár	84. cikk törölve törölve törölve törölve törölve törölve törölve törölve törölve
X. CÍM	KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS	XIV. cím
1. FEJEZET	Külső ellenőrzés	1. FEJEZET
158. cikk	A Számvevőszék által végzett külső ellenőrzés	246. cikk
159. cikk	Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok és eljárások	247. cikk
160. cikk	Az értékpapírok és a készpénz vizsgálata	248. cikk
161. cikk	A Számvevőszék betekintési joga	249. cikk
162. cikk	A Számvevőszék éves jelentése	250. cikk
163. cikk	A Számvevőszék különjelentései	251. cikk
2. FEJEZET	Mentesítés	2. FEJEZET
164. cikk	A mentesítési eljárás ütemterve	252. cikk
165. cikk	A mentesítési eljárás	253. cikk
166. cikk	Nyomonkövetési intézkedések	254. cikk
167. cikk	Az EKSZ-re vonatkozó egyedi rendelkezések	255. cikk
MÁSODIK RÉSZ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
I. CÍM	EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI GARANCIAALAP
168. cikk	Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra alkalmazandó különös rendelkezések	törölve
169. cikk (1) bekezdés 169. cikk (2) bekezdés 169. cikk (3) bekezdés	Az EMGA-előirányzatok lekötése	törölve törölve (a 12. cikk (1) bekezdésében szerepel) 12. cikk (2) bekezdés, d) pont
170. cikk (1) bekezdés 170. cikk (2) bekezdés 170. cikk (3) bekezdés	Az EMGA előirányzatainak terhére tett globális előzetes kötelezettségvállalások	Törölve 114. cikk (1) bekezdés 11. cikk (2) bekezdés
171. cikk (1) bekezdés 171. cikk (2) bekezdés 171. cikk (3) bekezdés	Az EMGA költségvetési kötelezettségvállalásainak tervezése és ütemezése	114. cikk (3) bekezdés 114. cikk (2) bekezdés 114. cikk (4) bekezdés
172. cikk	Az EMGA-kiadások könyvelése	10. cikk (5) bekezdés, a) pont
173. cikk (1) bekezdés 173. cikk (2) bekezdés	Az EMGA-előirányzatok átcsoportosítása	30. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés 31. cikk (5) bekezdés
174. cikk	Az EMGA címzett bevételei	törölve
II. CÍM	STRUKTURÁLIS ALAPOK, KOHÉZIÓS ALAP, EURÓPAI HALÁSZATI ALAP, EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP, VALAMINT A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉGBEN LÉTREHOZOTT, MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁSSAL IRÁNYÍTOTT ALAPOK
175. cikk	Különös rendelkezések	törölve
176. cikk	A kötelezettségvállalási előirányzatok elosztásának tiszteletben tartása	törölve
177. cikk (1) bekezdés 177. cikk (2) bekezdés 177. cikk (3) bekezdés 177. cikk (4) bekezdés 177. cikk (5) bekezdés	Hozzájárulások kifizetése, időközi kifizetések és visszafizetések	Törölve Törölve Törölve 12. cikk (3) bekezdés, b) pont cikk
178. cikk (1) bekezdés 178. cikk (2) bekezdés —	Előirányzatok visszavonása	13. cikk (3) bekezdés 14. cikk (1) bekezdés 14. cikk (1) bekezdés
178 a. cikk	Kötelezettségvállalási előirányzatok átvitele az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz esetében	törölve
179. cikk (1) bekezdés 179. cikk (2) bekezdés 179. cikk (3) bekezdés	Előirányzatok átcsoportosítása	28. cikk (1) bekezdés f) pont 28. cikk (2) bekezdés 28. cikk (2) bekezdés
180. cikk	Irányítás, kiválasztás és ellenőrzés
III. CÍM	KUTATÁS
181. cikk (1) bekezdés 255. cikk — 181. cikk (2) bekezdés	Kutatásra szánt források A műveletek típusai	Törölve 20. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 21. cikk (2) bekezdésének c) pontja
182. cikk	A kutatásra szánt források lekötése	14. cikk
183. cikk (1) bekezdés 256. cikk 183. cikk (2) bekezdés 183. cikk (3) bekezdés 183. cikk (4) bekezdés	Közös Kutatóközpont A Közös Kutatóközpontra vonatkozó további szabályok	154. cikk (4) bekezdés 20. cikk (2) bekezdésének g) pontja, 21. cikk (2) bekezdésének b) pontja és a 12. cikk (3) bekezdésének c) pontja
IV. CÍM	KÜLSŐ FELLÉPÉSEK
1. FEJEZET	Általános rendelkezések
184. cikk 257. cikk	Külső fellépések Finanszírozható fellépések	törölve
2. FEJEZET	Fellépések végrehajtása
1. szakasz	Általános rendelkezések	törölve
185. cikk	A külső fellépések végrehajtása	törölve
2. szakasz	Költségvetés-támogatás és több adományozóra kiterjedő vagyonkezelői alapok
186. cikk 258. cikk	A költségvetés támogatásának alkalmazása A költségvetés támogatásának alkalmazása	229. cikk
187. cikk 259. cikk	A külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapok A külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapok	228. cikk
3. szakasz	Egyéb irányítási módok
188. cikk 43. cikk	A külső fellépések végrehajtása közvetett irányítással A nemzetközi szervezetekkel folytatott közvetett irányításra vonatkozó különös rendelkezések	törölve
189. cikk — — — —	A külső fellépések végrehajtására vonatkozó finanszírozási megállapodások	törölve
3. FEJEZET	Közbeszerzés
190. cikk 260. cikk 261. cikk 262. cikk 263. cikk 264. cikk 265. cikk 266. cikk 267. cikk 269. cikk 273. cikk 274. cikk 275. cikk 276. cikk — — — — — —	Közbeszerzés külső fellépések esetében Épületek bérlése Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések Az értékhatárokra és a külső szerződések odaítélése tekintetében megállapított intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezések A közbeszerzéshez való hozzáférés bizonyítása Meghirdetés A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések és a szolgáltatási koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó értékhatárok és eljárások A tárgyalásos eljárás alkalmazása szolgáltatásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés odaítélésére vonatkozó értékhatárok és eljárások Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések és koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó értékhatárok és eljárások Kiírási feltételek Biztosítékok Eljárási határidők Értékelőbizottság	172. cikk törölve törölve a melléklet 36. pontja törölve a melléklet 37. pontja a melléklet 38. pontja a melléklet 39. pontja a melléklet 38. pontja a melléklet 38. pontja a melléklet 40. pontja a 147. pont, részben törölve a melléklet 41. pontja 145. cikk
191. cikk — 263. cikk	A közbeszerzéshez való hozzáférés szabályai A közbeszerzéshez való hozzáférés bizonyítása	173. cikk törölve
4. FEJEZET	Vissza nem térítendő támogatások
192. cikk 277. cikk	Külső fellépések teljes körű finanszírozása Teljes finanszírozás	184. cikk (3) bekezdés
193. cikk	A külső fellépések keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó szabályok
5. FEJEZET	Az elszámolások ellenőrzése
194. cikk	A külső fellépések uniós ellenőrzése
V. CÍM	EURÓPAI HIVATALOK	IV. cím 3. fejezet 1. szakasz Európai hivatalok
195. cikk 278. cikk 279. cikk 280. cikk	Fogalommeghatározás és hatály	63. cikk törölve törölve törölve
196. cikk 281. cikk 282. cikk	Az európai hivatalokra vonatkozó előirányzatok Az európai hivatalok elszámolásai Az európai hivatalok elszámolásai	64. cikk 66. cikk (5) bekezdés 66. cikk (6) bekezdés
197. cikk	Az európai hivatalokra vonatkozó előirányzatok	64. cikk (2) bekezdés
198. cikk	Az európai hivatalok elszámolásai	66. cikk
199. cikk 279. cikk 280. cikk	Nem kötelező feladatok	65. cikk a) pont törölve törölve
200. cikk	Nem kötelező feladatok	65. cikk b) pont
VI. CÍM	IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK	XV. cím
201. cikk 283. cikk 284. cikk 285. cikk	Általános rendelkezések Általános rendelkezések Általános rendelkezések Általános rendelkezések	256. cikk 256. cikk (2) bekezdés 256. cikk (4) bekezdés 256. cikk (5) bekezdés
202. cikk	Kötelezettségvállalás az előirányzatokra Előlegek	11. cikk (2) bekezdés 257. cikk
203. cikk 286. cikk	Általános rendelkezések Az ingatlanprojektekre vonatkozó különös rendelkezések Az előzetes tájékoztatási eljárás és az előzetes jóváhagyási eljárás	256. cikk (10) és (2) bekezdés 258. cikk 259. cikk
VII. CÍM	SZAKÉRTŐK
204. cikk 287. cikk	Javadalmazott külső szakértők Javadalmazott külső szakértők	230. cikk

VIII. CÍM	AZ EURÓPAI POLITIKAI PÁRTOKNAK JUTTATOTT HOZZÁJÁRULÁSOK	XI. CÍM
204a. cikk	Általános rendelkezések	214. cikk
204b. cikk	Elvek	215. cikk
204c. cikk	Költségvetési vonatkozások	216. cikk
204d. cikk	Hozzájárulási felhívás	217. cikk
204e. cikk	Odaítélési eljárás	218. cikk
204f. cikk	Értékelési eljárás	218. cikk
204g. cikk	A hozzájárulások formája	219. cikk
204h. cikk	A hozzájárulásra vonatkozó szabályok	219. cikk
204i. cikk	Előfinanszírozás	219. cikk
204j. cikk	Biztosítékok	220. cikk
204k. cikk	A hozzájárulások felhasználása	221. cikk
204l. cikk	Beszámolás a hozzájárulások felhasználásáról	222. cikk
204m. cikk	Az egyenleg kifizetése
204n. cikk	Ellenőrzés és szankciók	224. cikk
204o. cikk	Nyilvántartások megőrzése	225. cikk
204p. cikk	Külső auditot végző testületek vagy szakértők kiválasztása	226. cikk
HARMADIK RÉSZ	ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
—	—
205. cikk	Átmeneti rendelkezések	277. cikk
288. cikk	Átmeneti rendelkezések
—	—
206. cikk	Az Európai Parlament és a Tanács információkérése	260. cikk
207. cikk	Küszöbértékek és összegek	törölve
210. cikk	A felhatalmazás gyakorlása	261. cikk
208. cikk —	Az EUMSZ és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott szervek	69. cikk
209. cikk	A köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek	70. cikk
211. cikk	Felülvizsgálat	278. cikk
212. cikk	Hatályvesztés	279. cikk
213. cikk	Az EKSZ-re vonatkozó felülvizsgálat	törölve
214. cikk	Hatálybalépés és alkalmazás	280. cikk