INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az európai beruházási terv 2014. novemberi közzététele óta eltelt időszakban javultak a beruházások bővülésének feltételei, és visszatérőben van az európai gazdaságba és növekedésbe vetett bizalom. Az Unióban immár negyedik éve tart a szerény gazdaságélénkülés, és a GDP 2015-ben 2 %-kal növekedett. Az európai beruházási terv révén mozgásba hozott átfogó erőfeszítések máris kézzelfogható eredményeket hoznak, még ha a nagyberuházási projektek makrogazdasági hatásait nem is lehet azonnal érzékelni. A beruházások 2016 és 2017 egészében várhatóan fokozatosan nőnek, azonban továbbra is a korábbi szintek alatt maradnak.

1 A Bizottság 2016. június 1-jén közleményt tett közzé „Európa ismét beruház: Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” címmel, melyben ismertette a beruházási terv eddigi eredményeit és a tervbe vett következő lépéseket, ideértve az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) eredetileg három évre meghatározott időtartamának meghosszabbítását, a kkv-ablak összegének meglévő kereten belüli növelését és az EBTP javítását. Az Európai Tanács 2016. június 28-án arra a következtetésre jutott, hogy „[a]z európai beruházási tervnek, és különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) köszönhetően már kézzel fogható eredményeket sikerült elérni, továbbá azok meghatározó jelentőségűek abból a szempontból is, hogy a szűkös költségvetési források intelligens felhasználása mellett hozzájárulnak a magánberuházások mozgósításához. A Bizottság a tervek szerint rövid időn belül az ESBA jövőjére vonatkozó javaslatokat fog közzétenni, amelyeknek a vizsgálatát az Európai Parlamenten és a Tanácson belül sürgősséggel kell lefolytatni.”

Az ESBA-t eredetileg hároméves időtartamra hozták létre azzal a céllal, hogy legalább 315 milliárd EUR-nyi beruházást mozgósítson. A sikerére tekintettel a Bizottság elkötelezett amellett, hogy kétszeresére növelje az ESBA időtartamát és pénzügyi kapacitását. Az időbeni meghosszabbításra vonatkozó, mai napon bemutatott javaslat a jelenlegi többéves keret időszakát fedi le és a várakozások szerint összesen legalább félbillió EUR-nyi beruházást fog biztosítani 2020-ig. A javaslat összhangban van a költségvetési rendeletről szóló 966/2012/EU, Euratom rendelet felülvizsgálatával, amit a Bizottság e javaslattal egyidejűleg terjeszt elő abból a célból, hogy létrehozza az Unió pénzügyi kötelezettségei kezelésének szilárd keretét. Ahhoz, hogy az ESBA még ütőképesebbé váljon, és megvalósíthassa a beruházások megkétszerezésére vonatkozó célt, a Bizottság felszólítja a tagállamokat arra, hogy ők is prioritásként kezeljék az ebben való részvételt. Ebben az összefüggésben a Bizottság a mai napon javaslatot fogadott el az ESBA kockázatviselési képességének szintjét elérő hozzájárulások előmozdítására azáltal, hogy lehetővé kívánja tenni a tagállamoknak a részükre az európai strukturális és beruházási alapokban (esb-alapokban) allokált, megosztott irányítás alá tartozó források átcsoportosítását annak érdekében, hogy még ütőképesebbé lehessen tenni az ESBA-t.

A 2020 utáni időszak tekintetében a Bizottság azt tervezi, hogy benyújtja azokat a szükséges javaslatokat, amelyek biztosítják a stratégiai beruházások fenntartható szinten tartását.

Az elindítása óta eltelt egy évben a Bizottság beruházási stratégiai partnere, az Európai Beruházási Bank (EBB) csoport által működtetett és társfinanszírozott ESBA a legjobb úton halad célja megvalósítása felé, nevezetesen, hogy legalább 315 milliárd EUR-nyi további beruházást mozgósítson a reálgazdaságban 2018 közepéig a magánszektorbeli hozzájárulások maximalizálása mellett. A kis- és középvállalkozásokra (kkv) vonatkozó ablak piaci felhasználása kiemelkedően gyors volt – az ESBA teljesítménye e területen messze felülmúlja a várakozásokat. Annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k számára továbbra is lehessen finanszírozást nyújtani ESBA-támogatásból, 2016 júliusában 500 millió EUR-val növelték a kkv-ablakot az (EU) 2015/1017 rendeletben meghatározott paramétereken belül. Az EBB csoport által ESBA-finanszírozásra 2016 júliusáig jóváhagyott projektek várhatóan összesen 115,7 milliárd EUR-nyi beruházást mozgósítanak a 26 tagállamban mintegy 200 000 kkv támogatására, ezáltal hozzájárulva Európa jövőbeni munkahelyteremtéséhez, ideértve az ifjúsági foglalkoztatást, a növekedést és a versenyképességet. Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (a továbbiakban: EBTP) és a Beruházási Projektek Európai Portálja is biztatóan indult. Az EBTP már 27 tagállam mintegy 230 kérdésével foglalkozott, a Beruházási Projektek Európai Portálja 2016. június 1-jei elindítása óta eddig több mint 100 beruházási projektet tett közzé, a beruházóknak azonnali hozzáférést biztosítva a beruházási lehetőségekhez egész Európában.

A Bizottság az európai beruházási környezet javítása érdekében tett erőfeszítései részeként egy sor kezdeményezést terjesztett elő a beruházásélénkítés és a reálgazdaság finanszírozásának ösztönzése érdekében. Ezek közé tartozik az infrastrukturális beruházásokra vonatkozó tőkekövetelmények csökkentése a biztosítók és viszontbiztosítók számára, valamint egy gyakorlati útmutató elfogadása arról, hogy miként alkalmazandók az állami támogatási szabályok az infrastrukturális projektek állami finanszírozása vonatkozásában. Ezen túlmenően az energiaunió, a tőkepiaci unió, az egységes piaci és a digitális egységes piaci stratégia, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag egyaránt célzott intézkedéseket irányoz elő, amelyek segítségével – maradéktalan végrehajtás esetén – felszámolhatók a konkrét akadályok, és tovább javítható a beruházási környezet. Például, a belső villamosenergia-piaccal, a megújuló energiával és az energiaunió irányításával kapcsolatos soron következő javaslatok hosszú távon egyértelműbb és stabilabb szabályozást hoznak létre, lehetővé téve az energetikai ágazatba irányuló beruházásokat. A Bizottság ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy az EBB globális vezetővé vált a fenntartható projektek finanszírozását elősegítő zöldkötvény-kibocsátásában. A tőkepiaci unió elősegíti a beruházásokat nehezítő pénzügyi akadályok lebontását, az egységes piaci stratégia hozzájárul a hatékonyabb közbeszerzési piacokhoz, a digitális egységes piaci stratégia pedig növelni fogja a szabályozási biztonságot a digitális ágazatban.

Az ESBA-finanszírozás nem mentesíti a tagállamokat az alól, hogy végrehajtsák az európai szemeszter keretében azonosított szükséges reformokat, melyek a beruházásokat akadályozó tényezők felszámolását szolgálják az olyan területeken, mint a fizetésképtelenség, a közbeszerzés, az igazságszolgáltatási rendszerek, a közigazgatás hatékonysága vagy az ágazatspecifikus szabályozások. A Bizottság már számos országspecifikus ajánlást tett közzé a beruházási területet érintő reformokról. Ezek a reformok szükséges feltételei annak, hogy a tagállamokban fenn lehessen tartani és növelni lehessen a beruházási szintet.

Fenn kell tartani a beruházási terv által generált kedvező lendületet, és további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy visszaálljon a hosszú távon fenntartható beruházási tendencia. A beruházási terv mechanizmusai működnek, és azokat meg kell erősíteni annak érdekében, hogy továbbra is mozgósítani lehessen a magánberuházásokat az olyan ágazatokban, amelyek Európa jövője szempontjából fontosak, és amelyekben továbbra is fennállnak piaci hiányosságok vagy nem megfelelő beruházási helyzetek. Az ESBA célja továbbra is az olyan beruházások támogatása, amelyeket nem lehetett volna végrehajtani ugyanazon időszak alatt vagy ugyanolyan mértékben az EBB, illetve az EBA által, vagy a meglévő uniós pénzügyi eszközök alapján az ESBA támogatása nélkül.

A kezdeti beruházási időszakhoz hasonlóan a magánberuházásokat a lehető legnagyobb mértékben kell mozgósítani, és a kkv-k kulcsfontosságú kedvezményezettjei lesznek a jelen javaslat keretében nyújtott támogatásnak. Kiemelt figyelemben részesülnek a párizsi megállapodás (COP21) keretében meghatározott célkitűzések eléréséhez hozzájáruló projektek is. Az ESBA időtartamának meghosszabbítása nemcsak egy sikeres alap meghosszabbítását jelenti, hanem fontos üzenetet közvetít a projektgazdáknak, és ösztönözni fogja őket arra, hogy projekteket nyújtsanak be az EBB-hez.

A javaslat kulcseleme az ESBA keretében támogatott projektek addicionalitásának további erősítése. A javaslatban egyértelműbben szerepel, hogy az ESBA keretében finanszírozott projektek nem megfelelő beruházási helyzetek vagy piaci hiányosságok kezelésére irányulnak, a jogosultsági kritériumok részeként. Tekintettel a határon átnyúló infrastruktúra-projektek és a kapcsolódó szolgáltatások Európa számára jelentette fontosságára, az ilyen projekteket és szolgáltatásokat addicionalitást biztosítónak azonosították.

Az ESBA időtartamának meghosszabbításán túlmenően a javaslat az ESBA működtetésének első évében nyert tanulságokra építve számos technikai javítást irányoz elő az ESBA és az EBTP vonatkozásában.

A javaslat fontos célkitűzése, hogy növelje az ESBA igénybevételét a kevésbé fejlett régiókban és az átmeneti régiókban. E tekintetben kulcsfontosságú más uniós finanszírozási források – mint az esb-alapok, a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz –ESBA-támogatással való ötvözése, ami hozzájárul a magánszektorbeli további beruházások mobilizálásához. Ezzel párhuzamosan a Bizottság a mai napon javaslatot fogadott el a közös rendelkezésekről szóló rendelet egyszerűsítésére a finanszírozási források ötvözésének megkönnyítése érdekében. Ebben az összefüggésben a folyamatok egyszerűsítése és a hatékonyságnövelés érdekében célszerűnek tűnik, hogy az ESBA támogatásában részesülő műveletek kontroll- és megbízhatósági mechanizmusait lehessen igénybe venni a szóban forgó projektre vonatkozó más uniós finanszírozási forrásokra vonatkozó követelmények teljesítéséhez.

Az európai kevésbé fejlett régióknak és átmeneti régióknak nyújtandó támogatást megnöveli, hogy a javaslat kifejezett utalást tartalmaz azokra az iparágakra, amelyek máskülönben nem szerepelnek az általános célkitűzések között. Ezen túlmenően kohéziós országokban bizonyos feltételek mellett megengedhető lenne az autópálya-beruházások – rendes esetben kerülendő – ESBA-finanszírozása.

A Bizottság javasolja továbbá, hogy az ESBA fókuszáljon jobban az olyan uniós szakpolitikai prioritásokra, mint az éghajlatváltozás, pl. az éghajlatbarát projektekre vonatkozó minimumcél meghatározásával, és azáltal, hogy az autópálya-támogatást az olyan autópályákra korlátozza, amelyek magánberuházást tartalmaznak és amelyek kohéziós országokban, vagy legalább egy kohéziós országot magában foglaló, határon átnyúló közlekedési projektek keretében valósulnak meg. Továbbá, a Bizottság elismeri annak fontosságát, hogy az uniós költségvetés egy részét – mint pl. a CEF keretében rendelkezésre álló forrásokat – vissza nem térítendő támogatás formájában az ESBA-forrásokkal ötvözve kell felhasználni. A vissza nem térítendő támogatások és az ESBA-források együttes igénybevétele elősegíti, hogy a projektek gazdasági és pénzügyi tekintetben életképessé váljanak, növelve az Unió kiadásainak hozzáadott értékét azáltal, hogy magánberuházóktól további forrásokat vonz be. Továbbá, tekintettel arra a jelentős multiplikátorhatásra, amelyet a védelmi ágazatba irányuló beruházások a spin-off vállalkozások létrehozását és a technológiaátadást illetően más ágazatokra és a munkahelyteremtésre gyakorolnak, helyénvaló a védelemmel kapcsolatos beruházási projekteket belefoglalni az ESBA által támogatandó projektek körébe, és ebből a célból módosítani a jogosultsági kritériumokat az EBB hitelezési politikájában.

Az EBTP vonatkozásában a javaslat célirányosabb technikai segítségnyújtási szolgáltatásokat irányoz elő egyrészt a több tagállamot átfogó olyan projekteket illetően, amelyek hozzájárulhatnak a COP21 célkitűzések megvalósításához, másrészt más uniós finanszírozási források – mint az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok), a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – ESBA-támogatással való ötvözését illetően. Ez a támogatás azokra az igényekre fókuszál, amelyek a jelenlegi keretek között nincsenek megfelelően lefedve.

A javaslat továbbá előirányozza, hogy az EBTP aktívan járuljon hozzá az ESBA ágazati és földrajzi diverzifikációs céljához azáltal, hogy az EBB-nek segítséget nyújt a projektek kezdeményezéséhez, ahol az szükséges.

•Összhang a szakpolitikai területen már meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel

A Bizottság 2014. november 26-án ismertette az európai beruházási tervet, mely a gazdasági és pénzügyi válság következtében Európában kialakult beruházási hiány kezelését szolgáló átfogó stratégia. Az ESBA meghosszabbítására irányuló javaslat teljes mértékben összhangban van a szakpolitikai területen már meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel, különösen a tagállamokban megvalósítandó infrastruktúra-beruházásokat célzó esb-alapokkal és más uniós finanszírozási forrásokkal. Az ilyen források ESBA-forrásokkal való ötvözése lehetséges, és a Bizottság jogszabályi változtatásokat javasol az ilyen ötvözés további megkönnyítése érdekében.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat összhangban van az EU olyan jelentős szakpolitikai prioritásaival, mint a 2020-as, 2030-as és 2050-es éghajlat- és energiapolitikai keretek – ideértve az energiauniót és a párizsi éghajlatváltozási konferencia (COP21) keretében tett vállalásokat –, a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag, az Európa 2020 stratégia, a digitális egységes piac, a tőkepiaci unió, az egységes piaci stratégia, az egységes európai közlekedési térség, az új európai készségfejlesztési program és más hosszú távú uniós stratégiai prioritások.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172. cikke, 173. cikke, 175. cikkének harmadik bekezdése és 182. cikkének (1) bekezdése képezi. Ez a javaslat meghatározza az ESBA jelenlegi többéves pénzügyi keret időtartamának végéig való meghosszabbításához, valamint az EBTP-t érintő technikai változtatásokhoz szükséges jogszabályi keretet.

•A szubszidiaritás elve (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Mivel a tagállamok fellépésre fordítható költségvetési kapacitása egyenlőtlen, az Unió szintjén a fellépés terjedelme és hatása miatt a kitűzött célok jobban megvalósíthatók. Konkrétabban, az uniós szintű fellépés méretgazdaságosságot biztosít azáltal, hogy az uniós költségvetési forrásokat az EBB csoport forrásaival együtt veszi igénybe, ami az egész Unióban magánberuházást katalizál, és e célra hatékonyan használja fel az európai intézményeket, valamint azok szakértelmét és tudását. A multiplikátorhatás és a gyakorlati hatás így sokkal nagyobb lesz, mint amit egyetlen tagállamnak vagy a tagállamok egy csoportjának a beruházási offenzívája érhetne el. Az uniós egységes piac, azzal együtt, hogy nem lesznek országspecifikus vagy ágazati projekt-előirányzatok, vonzóbbá válik a befektetők számára, és alacsonyabbak lesznek az aggregált kockázatok.

•Az arányosság elve

A javaslat célja, hogy javítsa Európa hosszú távú növekedési kilátásait azáltal, hogy szűkös költségvetési források mellett hozzájáruljon a magánberuházások stratégiai beruházásokba történő mozgósításához. A javaslat nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

3.KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS ÉRTÉKELÉSEK

Miután Jean-Claude Juncker elnök 2014. november 26-án ismertette az Európai Parlament előtt a beruházási tervet, az Európai Tanács 2014 decemberében a tervet valamennyi elemével együtt támogatta, és gyors megvalósításra szólított fel. Az EBB csoport eleget tett az Európai Tanács felhívásának, és 2015 januárjában megkezdte a terven alapuló beruházási tevékenységét. Ezt követően az Európai Parlament és a Tanács 2015 júniusában rendkívüli gyorsasággal elfogadta a szükséges jogszabályi keretet (az (EU) 2015/1017 rendeletet). A Bizottság 2016. június 1-jén közleményt tett közzé „Európa ismét beruház: Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” címmel, melyben ismertette a beruházási terv eddigi eredményeit és a tervbe vett következő lépéseket, ideértve az ESBA eredetileg három évre meghatározott időtartamának meghosszabbítását, a kkv-ablak összegének meglévő kereten belüli növelését és az EBTP javítását. Az Európai Tanács 2016. június 28-án arra a következtetésre jutott, hogy „[…] az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) köszönhetően már kézzel fogható eredményeket sikerült elérni […]”, és felszólította az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az ESBA jövőjére vonatkozó bizottsági javaslatok vizsgálatát „sürgősséggel kell lefolytatni”.

E javaslat előkészítése során a Bizottság az Európai Tanácsban, az Európai Parlamentben és a Miniszterek Tanácsában lezajlott rendszeres megbeszélésekre támaszkodott. A javaslatot megvitatták az EBB csoporttal, az állami és a magánszektor képviselőivel, továbbá a nem kormányzati szervezetek képviselőivel. Az érdekeltekkel közös találkozóra 2016. szeptember 7-én került sor.

Az érdekeltek hangsúlyozták a stabil minőségi kritériumok meglétének fontosságát, továbbá azt, hogy átláthatóbbá kell tenni az uniós garanciából támogatott projektek kiválasztását, különösen az addicionalitás biztosításának tekintetében. Támogatták továbbá az ESBA földrajzi és ágazati hatályának kiterjesztését, melynek során kiemelt figyelmet kell szentelni azoknak a projekteknek, amelyek hozzájárulnak a COP21 célkitűzéseihez, valamint a több tagállamot átfogó infrastruktúra-beruházásokra irányuló projekteknek. Az érdekeltek kérték továbbá az EBTP aktívabb részvételét bizonyos területeken, valamint általánosabb hozzájárulási képességet a projektek generálásához ott, ahol az szükséges. Ez a javaslat figyelembe veszi a beérkezett visszajelzéseket.

Emellett a Bizottság fontos további felismerésekre tett szert az ESBA meghosszabbítását illetően az (EU) 2015/1017 rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében előírt, az uniós garancia igénybevételéről és működéséről szóló értékeléséből.

E belső értékelésen kívül folyamatban van egy külső szakértők általi, az (EU) 2015/1017 rendelet alkalmazását vizsgáló független értékelés. Az értékelés várhatóan novemberben készül el, így annak tartalma beépülhet a jogalkotási megbeszélésekbe.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az ESBA számára nyújtott uniós garancia összege 16 milliárd EUR-ról 26 milliárd EUR-ra nő. E 26 milliárd EUR-ból maximum 16 milliárd EUR fog rendelkezésre állni a 2018. július 6. előtti garancia-lehívásokhoz. Az (EU) 2015/1017 rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében előírt, e javaslatot kísérő értékelésnek megfelelően az uniós garanciaalap a teljes uniós garanciakötelezettségek 35 %-os mértékéig kerül feltöltésre 2020-ra. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a beruházási időszak egészében biztosítható legyen a 26 milliárd EUR garancia, a garanciaalapot 1,1 milliárd EUR-val kell emelni, összesen 9,1 milliárd EUR-ra.

A garanciaalapba való befizetések a következőképpen alakulnak: 2016-ban 500 millió EUR, 2017-ben 2,3 milliárd EUR, 2018-ban 1,6 milliárd EUR, 2019-ben 1,4 milliárd EUR, 2020-ban 2,0 milliárd EUR, 2021-ben 450 millió EUR és 2022-ben 400 millió EUR. A kötelezettségvállalási előirányzatok a következőképpen alakulnak: 2015-ben 1,35 milliárd EUR, 2016-ban 2,104 milliárd EUR, 2017-ben 2,641 milliárd EUR, 2018-ban 2,010 milliárd EUR, 2019-ben 167 millió EUR és 2020-ban 378 millió EUR. A garanciaalap fokozatos feltöltése az első években nem járhat kockázatokkal az uniós költségvetés számára, mivel a felmerült veszteségekkel kapcsolatos lehetséges garancia-lehívásokra csak egy bizonyos idő elteltével kerül sor. Megerősítettük annak lehetőségét, hogy adott esetben rendkívüli intézkedéseket lehessen javasolni.

Ahogyan az az EBB jelenlegi tevékenységeinél is bevett gyakorlat, az ESBA keretében végrehajtott EBB-műveletek költségei a kedvezményezetteket terhelik. E műveletek és az uniós garanciaalap forrásainak befektetése nettó pozitív jövedelmet generálnak, melynek összege a jelenlegi becslések szerint 450 millió EUR, és amelyet a garanciaalap feltöltésére használnak fel. Az e javaslat által szükségessé tett operatív előirányzatokat teljes mértékben a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretből kell finanszírozni. Az 1a. fejezetből 500 millió EUR csoportosítandó át az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi eszközeiből, 150 millió EUR a rendelkezésre álló mozgástérből finanszírozandó.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből történő átcsoportosítás szükségessé teszi az 1316/2013/EU rendelet 5. cikkének módosítását e javaslat 2. cikkének megfelelően.

A közlekedési ágazatra és az energetikai ágazat számára az említett 5. cikkben meghatározott pénzügyi keretösszegeket rendre 155 millió EUR-val és 345 millió EUR-val kell csökkenteni.

A jogi következetesség érdekében a 2. cikk szerinti ezen módosítás a távközlési ágazat pénzügyi keretösszegének 50 millió EUR-s emelését is tartalmazza, ahogy az az 1316/2013/EU rendeletnek és a 283/2014/EU rendeletnek az internetkapcsolat helyi közösségekben történő előmozdítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatban 2 szerepel.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A monitoringra, értékelésre és jelentéstételre vonatkozó követelményeket az (EU) 2015/1017 rendelet tartalmazza. Ez a javaslat a beruházási időszak meghosszabbításának figyelembe vétele céljából kiigazítja az értékelésre és a jelentéstételre vonatkozó követelményeket.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az (EU) 2015/1017 rendelet módosítására irányuló ezen javaslat a következő fő elemekből áll:

a) Finanszírozás

–Az ESBA időtartamának meghosszabbítása a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig, azaz 2020. december 31-ig a beruházási időszak egészére meghatározott cél, nevezetesen legalább 500 milliárd EUR magán- és állami beruházás mozgósításának elérése érdekében.

–Az uniós garancia 26 milliárd EUR-ra való emelése, mely összegből maximum 16 milliárd EUR fog rendelkezésre állni a 2018. július 6. előtti garancia-lehívásokhoz.

–Az uniós garanciaalap célértékének kiigazítása a teljes uniós garanciakötelezettségek 35 %-ára.

–Az EBB-hozzájárulás emelése 5 milliárd EUR-ról 7,5 milliárd EUR-ra a beruházási időszak egészében. Ez az emelés, valamint az EBB-hozzájárulásnak az infrastruktúra és innováció ablak és a kkv-ablak közötti szétosztása az EBB érintett döntéshozó szerveinek jóváhagyásától függ.

–Az Unió általános költségvetéséből származó további hozzájárulás az uniós garanciaalapba a beruházási időszak egészében megvalósítandó beruházásokra az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz rendelkezésre álló keretéből 500 millió EUR, továbbá a rendelkezésre álló mozgástérből 150 millió EUR átcsoportosítása révén.

–A kedvezményezetteknek felszámított díjakból és a garanciaalap forrásainak befektetéséből származó, a becslések szerint 450 millió EUR nettó pozitív jövedelem, amelyet a garanciaalap feltöltésére használnak fel.

b) Irányítás és a projektek kiválasztása

–A fokozott addicionalitásnak az ESBA keretében finanszírozott műveletekkel együtt egyértelműen az azonosított piaci hiányosságokat és a nem megfelelő beruházási helyzeteket kell kezelnie a jogosultsági kritériumok részeként. A javaslat emellett részletesebben meghatározza az addicionalitást, és az infrastruktúra és innováció ablakban az addicionalitás követelményének való megfelelés céljából két vagy több tagállamot összekapcsoló projekteket vesz figyelembe, tekintettel az ilyen projektekkel járó nehézségekre és azok magas uniós hozzáadott értékére.

–A javaslat kiemelt figyelmet szentel azoknak a projekteknek, amelyek hozzájárulnak az Unió párizsi éghajlatváltozási konferencia (COP21) keretében meghatározott ambiciózus céljainak megvalósításához. A javaslat fokozottan összpontosít az energiahálózatok összekapcsolására irányuló kiemelt projektekre és az energiahatékonysági projektekre is. Továbbá, a javaslat szerint elkerülendő az autópályák ESBA-forrásokból való támogatása, hacsak erre a közlekedés területén kohéziós országokban, vagy legalább egy kohéziós országot magában foglaló, határon átnyúló közlekedési projektek keretében megvalósítandó magánberuházás támogatására van szükség. A javaslat kifejezetten tartalmazza a mezőgazdaság, a halászat és az akvakultúra belefoglalását az ESBA-támogatásra jogosult általános célkitűzésekbe. Továbbá, több forrás irányul majd a kkv-kba, tekintettel az ESBA keretében történő kkv-finanszírozás iránti rendkívüli piaci keresletre: az ESBA megnövelt kockázatviselési képességének 40 %-át a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására kell fordítani.

–Nagyobb átláthatóság egyrészt annak révén, hogy a beruházási bizottság döntéseiben – melyeket nyilvánosságra kell hozni és hozzáférhetővé kell tenni – ki kell fejteni azokat az okokat, amelyek alapján úgy vélik, hogy egy adott műveletnek részesülnie kell az uniós garanciából, továbbá mutatókat tartalmazó eredménytábla azt követő közzététele révén, hogy a művelet uniós garanciával való finanszírozását aláírták. A javaslat ezen kívül kötelezettséget állapít meg az EBB és az EBA számára, melynek értelmében tájékoztatniuk kell a végső kedvezményezetteket, így a kkv-kat is, a létező ESBA-támogatásokról.

–A jó adóügyi kormányzásra vonatkozó uniós elveknek való megfeleléssel kapcsolatos rendelkezések kiigazítása és megerősítése az ezen a szakpolitikai területen lezajlott legutóbbi fejlemények figyelembe vétele céljából.

–Néhány technikai pontosítás a következőkkel kapcsolatban: i. a Bizottság és az EBB közötti, az ESBA irányításáról és az uniós garancia nyújtásáról és a jogosult eszközökről szóló megállapodás tartalma, ezen belül kiemelten az alárendelt finanszírozás, valamint ii. árfolyam-ingadozások miatt bekövetkezett veszteségek bizonyos helyzetekben történő fedezése.

c) Európai Beruházási Tanácsadó Platform

–Célirányosabb technikai segítségnyújtási szolgáltatások egyrészt a több tagállamot átfogó projekteket, a COP21 célkitűzések megvalósításához hozzájáruló projekteket, a digitális infrastruktúrákat, továbbá más uniós finanszírozási források ESBA-támogatással való ötvözését illetően. Ez a támogatás azokra az igényekre fókuszál, amelyek a jelenlegi keretek között nincsenek megfelelően lefedve. A javaslat továbbá előirányozza, hogy az EBTP aktívan járuljon hozzá az ESBA ágazati és földrajzi diverzifikációs céljához.

2016/0276 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 1316/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2015/1017 rendeletnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 172. és 173. cikkére, 175. cikkének harmadik bekezdésére és 182. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

a rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az európai beruházási terv 2014. novemberi közzététele 3 óta eltelt időszakban javultak a beruházások bővülésének feltételei, és visszatérőben van az európai gazdaságba és növekedésbe vetett bizalom. Az Unióban immár negyedik éve tart a szerény gazdaságélénkülés, és a bruttó hazai termék 2015-ben 2 %-kal növekedett. Az európai beruházási terv révén mozgásba hozott átfogó erőfeszítések máris kézzelfogható eredményeket hoznak, még ha a nagyberuházási projektek makrogazdasági hatásait nem is lehet azonnal érzékelni. A beruházások 2016 és 2017 egészében várhatóan fokozatosan nőnek, azonban továbbra is a korábbi szintek alatt maradnak.

(2)Fenn kell tartani ezt a kedvező lendületet, és további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy visszaálljon a hosszú távon fenntartható beruházási tendencia. A beruházási terv mechanizmusai működnek, és azokat meg kell erősíteni annak érdekében, hogy továbbra is mozgósítani lehessen a magánberuházásokat az olyan ágazatokban, amelyek Európa jövője szempontjából fontosak, és amelyekben továbbra is fennállnak piaci hiányosságok vagy nem megfelelő beruházási helyzetek.

(3)A Bizottság 2016. június 1-jén közleményt tett közzé „Európa ismét beruház: Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” címmel, amelyben ismertette a beruházási terv eddigi eredményeit és a tervbe vett következő lépéseket, ideértve az Európai Stratégiai Beruházási alap (ESBA) eredetileg három évre meghatározott időtartamának meghosszabbítását, a kis- és középvállalkozásokra (kkv) vonatkozó ablak összegének meglévő kereten belüli növelését és az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) javítását.

(4)Az EBB csoport által működtetett és társfinanszírozott ESBA a legjobb úton halad célja megvalósítása felé, nevezetesen, hogy legalább 315 milliárd EUR-nyi további beruházást mozgósítson a reálgazdaságban 2018 közepéig. A kkv-ablak piaci felhasználása kiemelkedően gyors volt – az ESBA teljesítménye e területen messze felülmúlja a várakozásokat. 2016 júliusában ezért 500 millió EUR-val növelték a kkv-ablakot az (EU) 2015/1017 rendeletben meghatározott paramétereken belül. Több forrás irányul majd a kkv-kba, tekintettel az ESBA keretében történő kkv-finanszírozás iránti rendkívüli piaci keresletre: az ESBA megnövelt kockázatviselési képességének 40 %-át a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására kell fordítani.

(5)Az Európai Tanács 2016. június 28-án arra a következtetésre jutott, hogy „az európai beruházási tervnek, és különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) köszönhetően már kézzel fogható eredményeket sikerült elérni, továbbá azok meghatározó jelentőségűek abból a szempontból is, hogy a szűkös költségvetési források intelligens felhasználása mellett hozzájárulnak a magánberuházások mozgósításához. A Bizottság a tervek szerint rövid időn belül az ESBA jövőjére vonatkozó javaslatokat fog közzétenni, amelyeknek a vizsgálatát az Európai Parlamenten és a Tanácson belül sürgősséggel kell lefolytatni.”

(6)Az ESBA-t eredetileg hároméves időtartamra hozták létre azzal a céllal, hogy legalább 315 milliárd EUR-nyi beruházást mozgósítson. A sikerére tekintettel a Bizottság elkötelezett amellett, hogy kétszeresére növelje az ESBA időtartamát és pénzügyi kapacitását. Az időbeni meghosszabbításra irányuló javaslat a jelenlegi többéves keret időszakát fedi le és a várakozások szerint összesen legalább félbillió EUR-nyi beruházást fog biztosítani 2020-ig. Ahhoz, hogy az ESBA még ütőképesebbé váljon, és megvalósíthassa a beruházások megkétszerezésére vonatkozó célt, a tagállamoknak is prioritásként kell kezelniük az ebben való részvételt.

(7)A 2020 utáni időszak tekintetében a Bizottság azt tervezi, hogy benyújtja azokat a szükséges javaslatokat, amelyek biztosítják a stratégiai beruházások fenntartható szinten tartását.

(8)A meghosszabbított ESBA-nak a továbbra is fennálló piaci hiányosságokat és nem megfelelő beruházási helyzeteket kell kezelnie, és megerősített addicionalitás mellett folytatnia kell a magánszektor mozgósítását az olyan beruházásokba, amelyek döntő fontosságúak Európa jövőbeni – többek között a fiatalokat célzó – munkahelyteremtése, növekedése és versenyképessége szempontjából. Ezek magukban foglalják az energiaügy, a környezetvédelem és az éghajlat-politika, a szociális és a humántőke, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra, az egészségügy, a kutatás és innováció, a határon átnyúló és fenntartható közlekedés, valamint a digitális transzformáció területére irányuló beruházásokat. Meg kell erősíteni az ESBA által támogatott műveletek hozzájárulását az Unió párizsi éghajlatváltozási konferencia (COP21) keretében meghatározott ambiciózus céljainak megvalósításához. Fokozottan kell összpontosítani az energiahálózatok összekapcsolására irányuló kiemelt projektekre és az energiahatékonysági projektekre is. Továbbá elkerülendő az autópályák ESBA-forrásokból való támogatása, hacsak erre a közlekedés területén kohéziós országokban, vagy legalább egy kohéziós országot magában foglaló, határon átnyúló közlekedési projektek keretében megvalósítandó magánberuházás támogatására van szükség. Az egyértelműség érdekében kifejezetten rögzíteni kell, hogy a mezőgazdaság, a halászat és az akvakultúra területén megvalósítandó projektek – bár már most is jogosultak – az ESBA-támogatásra jogosult általános célkitűzések közé tartoznak.

(9)A projektek kiválasztása során erősíteni kell az addicionalitást, mely az ESBA egyik kulcsfontosságú jellemzője. Konkrétan, csak azok a műveletek lehetnek jogosultak ESBA-támogatásra, amelyek egyértelműen azonosított piaci hiányosságok vagy nem megfelelő beruházási helyzetek kezelésére irányulnak. A két vagy több tagállamot összekapcsoló, az infrastruktúra és innováció ablakba tartozó infrastruktúra-műveletek, ideértve az e-infrastruktúrát, addicionalitást biztosítónak tekintendők, tekintettel az ilyen projektekkel járó nehézségekre és azok magas uniós hozzáadott értékére.

(10)Tekintettel az ESBA-beavatkozás hatékonyságát növelő potenciáljukra, ösztönözni kell a vissza nem térítendő támogatási formákat és/vagy az uniós költségvetés olyan pénzügyi eszközeit, mint pl. az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében rendelkezésre álló eszközöket az EBB csoport által, ideértve az ESBA keretében az EBB által vagy más beruházók által nyújtott finanszírozással ötvöző műveleteket. A forrásötvözés célja az uniós kiadások hozzáadott értékének növelése magánberuházóktól származó további források bevonása révén és annak biztosítása, hogy a támogatott projektek gazdasági és pénzügyi tekintetben életképessé váljanak.

(11)Az ESBA kevésbé fejlett régiókban és átmeneti régiókban való igénybe vételének növelése érdekében ki kell bővíteni az ESBA-támogatásra jogosult általános célkitűzések körét.

(12)Annak érdekében, hogy az ESBA támogatni tudja a beruházásokat, az Uniónak uniós garanciát kell nyújtania, mely bármely időpontban nem haladhatja meg a 26 000 000 000 EUR-t, melyből maximum 16 000 000 000 EUR fog 2018. július 6. előtt rendelkezésre állni.

(13)A várakozások szerint, ha az uniós garancia az EBB által nyújtandó 7 500 000 000 EUR-val társul, az ESBA támogatásával az EBB és az EBA 100 000 000 000 EUR értékű további beruházást generálhat. Az ESBA által támogatott 100 000 000 000 EUR várhatóan legalább 500 000 000 000 EUR-nyi további beruházásokat generál a reálgazdaságban 2020 végéig.

(14)A megvalósítandó további beruházások céljából az uniós garanciaalapba irányuló, az Unió általános költségvetéséből származó hozzájárulás részleges finanszírozása érdekében az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: CEF) rendelkezésre álló keretéből átcsoportosításra van szükség az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 értelmében. Továbbá, a CEF pénzügyi eszközeiből 1 145 797 000 EUR előirányzatot kell átcsoportosítani a CEF vissza nem térítendő támogatásokat nyújtó részébe az ESBA-forrásokkal való ötvözés megkönnyítése érdekében, vagy más érintett – különösen az energiahatékonyságot célzó – eszközökbe.

(15)AZ ESBA által támogatott beruházások keretében szerzett tapasztalatok alapján a megfelelő szintű védelem biztosítása érdekében a garancialap célösszegének el kell érnie a teljes uniós garanciakötelezettségek 35 %-át.

(16)Az ESBA keretében történő kkv-finanszírozás iránti rendkívüli – várhatóan fennmaradó – piaci kereslettel összefüggésben bővíteni kell az ESBA kkv-ablakát. Kiemelt figyelmet kell szentelni a szociális vállalkozásoknak, többek között új eszközök kidolgozása és bevezetése révén.

(17)Az EBB-nek és az EBA-nak biztosítaniuk kell a végső kedvezményezettek – így a kkv-k – létező ESBA-támogatásokról való tájékoztatását, ezáltal növelve az (EU) 2015/1017 rendelet szerinti uniós garancia láthatóságát.

(18)Az ESBA-műveletek átláthatóságának növelése érdekében a beruházási bizottság döntéseiben – melyeket nyilvánosságra kell hozni és hozzáférhetővé kell tenni – ki kell fejteni azokat az okokat, amelyek alapján úgy vélik, hogy egy adott műveletnek részesülnie kell az uniós garanciából, különös tekintettel az addicionalitás kritériumának való megfelelésre. A művelet uniós garanciával való finanszírozásának aláírását követően az eredménytáblát is közzé kell tenni.

(19)Az ESBA által támogatott műveleteknek meg kell felelniük az Unió jó adóügyi kormányzásra vonatkozó elveinek.

(20)Helyénvaló továbbá bizonyos technikai pontosításokat tenni az ESBA irányításáról és az uniós garancia nyújtásáról szóló megállapodás tartalmával, az általa lefedett eszközökkel és az árfolyamkockázatok bizonyos helyzetekben történő fedezésével kapcsolatban. Az EBB-vel kötött, az ESBA irányításáról és az uniós garancia nyújtásáról szóló megállapodást e rendeletnek megfelelően ki kell igazítani.

(21)Javítani kell az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (a továbbiakban: EBTP), amelynek azokra az igényekre kell fókuszálnia, amelyek a jelenlegi keretek között nincsenek megfelelően lefedve. Kiemelt figyelmet kell szentelnie a két vagy több tagállamot átfogó projektek és a COP21 célkitűzések megvalósításához hozzájáruló projektek előkészítésének. Függetlenül attól a célkitűzésétől, hogy az EBB és a Bizottság meglévő tanácsadó szolgálataira építve központi technikai tanácsadó platformként szolgáljon az Unión belüli projektfinanszírozás számára, az EBTP-nek aktívan hozzá kell járulnia az ESBA ágazati és földrajzi diverzifikációs céljához is és ahol az szükséges, segítséget kell nyújtania az EBB-nek a projektek kezdeményezéséhez. Ezen kívül aktívan hozzá kell járulnia beruházási platformok létrehozásához, és tanácsot kell adnia más uniós finanszírozási források ESBA-támogatással való ötvözésével kapcsolatban.

(22)Az 1316/2013/EU rendeletet és az (EU) 2015/1017 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/1017 rendelet a következőképpen módosul:

(1)A 4. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

(a)Az a) pont ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii. az EBB által az ESBA-n keresztül nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege – legalább 7 500 000 000 EUR, garancia vagy készpénz formájában – és feltételei;”;

(b)A c) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i. az uniós garancia nyújtására vonatkozó – többek között a fedezetre vonatkozó feltételekkel, a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra megállapított fedezettel és az uniós garancia lehetséges lehívását kiváltó eseményekkel kapcsolatos – részletes szabályok a 11. cikkel összhangban;”;

(2)Az 5. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A piaci hiányosságok vagy nem megfelelő beruházási helyzetek hatékonyabb kezelése érdekében az EBB ESBA által támogatott különleges tevékenységeinek olyan jellemzőkkel kell rendelkeznie, mint alárendeltség, kockázatmegosztási eszközökben való részvétel, meghatározott kockázatoknak való kitettség vagy egyéb azonosítható szempontok a II. mellékletben foglaltak szerint.

Az ESBA olyan EBB-projekteket is támogathat, amelyek kockázata alacsonyabb, mint az EBB különleges tevékenységeire vonatkozó minimális kockázat, amennyiben az e bekezdés első albekezdésében meghatározott addicionalitás biztosítása érdekében szükség van az uniós garancia igénybevételére.

A két vagy több tagállamot összekapcsoló fizikai infrastruktúrára irányuló, illetve fizikai infrastruktúra vagy fizikai infrastruktúrához kapcsolódó szolgáltatások egy tagállamról legalább egy vagy annál több tagállamra való kiterjesztésére irányuló, ESBA által támogatott projektek is addicionalitást biztosítónak tekintendők.”;

(3)A 6. cikk (1) bekezdésének bevezető szavai helyébe a következő szöveg lép:

„Az ESBA-megállapodásban elő kell írni, hogy az ESBA olyan projekteket támogathat, amelyek piaci hiányosságokat vagy nem megfelelő beruházási helyzeteket kezelnek, és amelyek:”;

(4)A 7. cikk a következőképpen módosul:

(a)A (8) bekezdés a következőképpen módosul:

i.Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e) éghajlat-politika, környezetvédelem és környezetgazdálkodás;”;

ii.A szöveg a következő l) ponttal egészül ki:

„l) mezőgazdaság, halászat és akvakultúra.”;

(b)A (10) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A beruházási bizottság minden egyes tagja késedelem nélkül tájékoztatja az irányítóbizottságot, az ügyvezető igazgatót és a helyettes ügyvezető igazgatót minden olyan információról, amely az összeférhetetlenség hiányának folyamatos ellenőrzéséhez szükséges.”;

(c)A (11) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Az ügyvezető igazgatónak tájékoztatnia kell az irányítóbizottságot a tudomására jutott bármilyen kötelezettségszegésről, és megfelelő intézkedést kell javasolnia.”;

(d)A (12) bekezdés második albekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az uniós garancia igénybevételét jóváhagyó határozatokat nyilvánosságra kell hozni, és hozzáférhetővé kell tenni, különös tekintettel az addicionalitás kritériumának való megfelelésre. A nyilvánosságra hozott határozat nem tartalmazhat bizalmas üzleti adatokat. Döntésének meghozatalában a beruházási bizottságot az EBB által rendelkezésre bocsátott dokumentáció segíti.”;

(5)A 9. cikk a következőképpen módosul:

(a)A (2) bekezdés a következő h) és i) ponttal egészül ki:

„h) mezőgazdaság, halászat és akvakultúra;

i) a 2014/99/EU 5 bizottsági végrehajtási határozat I. illetve II. mellékletében felsorolt kevésbé fejlett régiók és átmeneti régiók esetében EBB-támogatásra jogosult egyéb iparágak és szolgáltatások.”;

(b)A (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az EBB biztosítja, hogy az infrastruktúra és innováció ablak keretében nyújtott ESBA-finanszírozás legalább 40 %-a olyan projekteket támogat, amelyek komponensei hozzájárulnak az éghajlat-politikához, a COP21 keretében tett vállalásoknak megfelelően. Az irányítóbizottság ezzel kapcsolatban részletes iránymutatást nyújt.”;

(c)A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A beruházási időszak, amelynek során az uniós garancia az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek támogatására nyújtható,

a) 2020. december 31-ig tart azon EBB-műveletek esetében, amelyek tekintetében az EBB és a kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő 2022. december 31-ig szerződést ír alá;

b) 2020. december 31-ig tart azon EBA-műveletek esetében, amelyek tekintetében az EBA és a pénzügyi közvetítő 2022. december 31-ig szerződést ír alá.”;

(d)A (4) bekezdést el kell hagyni.;

(6)A 10. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)EBB-hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, a finanszírozás más formái vagy hitelminőség-javító eszközök, ideértve az alárendelt kölcsönöket, valamint tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, ideértve a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, beruházási platformok vagy alapok javára szólókat is;”;

(7)A 11. cikk a következőképpen módosul:

(a)Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az uniós garancia összege bármely időpontban nem haladhatja meg a 26 000 000 000 EUR-t, amelynek egy része az EBB által az EBA számára a (3) bekezdéssel összhangban nyújtott finanszírozás vagy garanciák céljaira fordítható. Az uniós garancia mellett az Unió általános költségvetéséből teljesített kifizetések teljes nettó összege nem haladhatja meg a 26 000 000 000 EUR-t, illetve 2018. július 6. előtt nem haladhatja meg a 16 000 000 000 EUR-t.”;

(b)A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Amennyiben az EBB finanszírozást vagy garanciát nyújt az EBA számára az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek végrehajtásához, az uniós garancia az ilyen finanszírozás vagy garanciák tekintetében teljes garanciát biztosít, feltéve, hogy az EBB 6 500 000 000 EUR kezdeti korláton belül legalább 4 000 000 000 EUR összegű finanszírozást vagy garanciát biztosít az uniós garancia fedezete nélkül. Az (1) bekezdés sérelme nélkül ezt a korlátot adott esetben az irányítóbizottság kiigazíthatja.”;

(c)A (6) bekezdésben az a) és b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében: a tőke és a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően az EBB számára esedékes, de a nemteljesítés bekövetkeztéig be nem folyt összes kamat és összeg; az eurótól eltérő valuták árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek olyan piacokon, ahol korlátozottak a lehetőségek hosszú futamidejű fedezeti ügyletekre; az alárendelt kölcsönök esetében a halasztás, a csökkentés vagy az előírt exit nemteljesítési eseménynek tekintendő;

b)a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések esetében: a befektetett összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek és az eurótól eltérő valuták árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek;”;

(8)A 12. cikk a következőképpen módosul:

(a)Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)A garanciaalap (2) bekezdésben említett forrásait arra kell felhasználni, hogy a garanciaalap olyan megfelelő szintet (a továbbiakban: célösszeg) érjen el, amely tükrözi az uniós garanciakötelezettség teljes összegét. A célösszeget a teljes uniós garanciakötelezettség 35 %-ában kell meghatározni.”;

(b)A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)2018. július 1-jétől, amennyiben az uniós garancia lehívásainak eredményeként a garanciaalap szintje a célösszeg 50 %-a alá csökken, vagy a Bizottság kockázatértékelése alapján a garanciaalap szintje egy éven belül az említett szint alá csökkenhet, úgy a Bizottság jelentést nyújt be azokról a rendkívüli intézkedésekről, amelyekre szükség lehet.”;

(c)A (8), (9) és (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) Az uniós garancia lehívását követően a garanciaalap (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti forrásainak a célösszeget meghaladó részét a beruházási időszak 9. cikkben meghatározott határain belül az uniós garancia teljes összegének visszaállítására kell felhasználni.

(9) A garanciaalap (2) bekezdés c) pontja szerinti forrásait az uniós garancia teljes összegének visszaállítására kell felhasználni.

(10)Az uniós garancia 26 000 000 000 EUR összegének teljes visszaállítása esetén a garanciaalapban található, a célösszeget meghaladó bármely összeget a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (4) bekezdése szerinti belső címzett bevételként az Unió általános költségvetésébe kell befizetni bármely olyan költségvetési sort illetően, amelyet adott esetben a garanciaalap átcsoportosítási forrásaként használtak fel.”;

(9)A 14. cikk a következőképpen módosul:

(a)Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i)Az első albekezdésben a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„E támogatásba beletartozik a projektstrukturáláshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, az innovatív pénzügyi eszközök és a köz- és magánszektor közötti partnerség igénybevételével kapcsolatban nyújtott célzott támogatás biztosítása, figyelembe véve a kevésbé fejlett pénzügyi piacokkal rendelkező tagállamok sajátosságait és szükségleteit.”;

ii.A második albekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Az EBTP-nek támogatnia kell továbbá éghajlat-politikai projektek, a körforgásos gazdaságot előmozdító projektek vagy komponenseik előkészítését, különösen a COP21 összefüggésében, továbbá a digitális szektort előmozdító projektek, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdésében említett projektek előkészítését.”;

(b)A (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i)A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)a helyi ismeretekre való építés az ESBA által nyújtott támogatás Unió-szerte történő előmozdítása érdekében és ahol lehetséges, a II. melléklet 8. szakaszában említett, az ESBA ágazati és földrajzi diverzifikációs céljához való hozzájárulás az EBB-nek a műveletek kezdeményezéséhez történő segítségnyújtás révén;”;

ii.Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)proaktív támogatás nyújtása beruházási platformok létrehozásához;”;

iii.A bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

„f)tanácsadás más uniós finanszírozási források (mint pl. az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) ESBA-támogatással való ötvözésével kapcsolatban.”;

(c)Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)Az (1) bekezdésben említett célkitűzés megvalósítása és a helyi szintű tanácsadási segítség nyújtásának megkönnyítése érdekében az EBTP-nek törekednie kell az EBB, a Bizottság, a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, valamint az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmének felhasználására.”;

(d)A (6) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az egyrészről az EBTP, másrészről az EBTP céljai szempontjából releváns szakértelemmel rendelkező nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény, nemzetközi pénzügyi szervezet, vagy intézmény vagy irányító hatóság – beleértve azokat is, amelyek nemzeti tanácsadóként járnak el – közötti együttműködés megvalósulhat szerződéses partnerség formájában.”;

(10)A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)A Bizottság 2018. június 30-ig és 2020. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely e rendelet alkalmazásának független értékelését tartalmazza.”

b)A (7) és a (8) bekezdést el kell hagyni.;

(11)A 19. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az EBB és az EBA köteles tájékoztatni a végső kedvezményezetteket, így a kkv-kat is, a létező ESBA-támogatásokról, vagy a pénzügyi közvetítőket ilyen tájékoztatásra kötelezik.”;

(12)A 22. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az EBB, az EBA és a pénzügyi közvetítők az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteik során nem támogathatják a jogellenes célból – például a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás, a szervezett bűnözés, az adócsalás és az adókijátszás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás céljából – végzett tevékenységeket.

Mindenekelőtt az EBB és az EBA nem vehet részt az olyan országban vagy területen található gazdasági egységen keresztül megvalósítandó finanszírozási vagy beruházási műveletben, amely nem működik együtt az Unióval az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos, nemzetközileg elfogadott adóügyi szabványok alkalmazása terén.

Az EBB és az EBA az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletei során nem alkalmazhatnak adókikerülési struktúrákat, mindenekelőtt agresszív adótervezési megoldásokat, vagy az uniós jogszabályokban, – ideértve a bizottság ajánlásokat és közleményeket is – meghatározott, jó adóügyi kormányzásra vonatkozó uniós elveknek nem megfelelő gyakorlatokat, illetve ilyenekben nem vehetnek részt.

A Bizottság ezzel kapcsolatban, amennyiben szükséges, részletes iránymutatást nyújt.”;

(13)A 23. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első és második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottságnak a 7. cikk (13) és (14) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. július 4-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról.”

(14)A II. melléklet az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Az 1316/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 2014 és 2020 közötti időszakban a CEF végrehajtására vonatkozó pénzügyi keretösszeg folyó árakon 29 992 259 000 EUR. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg:

a) közlekedési ágazat: 23 895 582 000 EUR, ebből 11 305 500 000 EUR-t a Kohéziós Alapból kell átcsoportosítani kizárólag a Kohéziós Alapból támogatható tagállamok általi, e rendelettel összhangban való felhasználásra;

b) távközlési ágazat: 1 091 602 000 EUR;

c) energetikai ágazat: 5 005 075 000 EUR.

Az említett összegek nem érintik az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet(*) szerinti rugalmassági mechanizmus alkalmazását.

________________

(*) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–20-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).”.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 6

Szakpolitikai terület: Gazdasági és pénzügyek

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó tevékenység: Pénzügyi műveletek és eszközök

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó tevékenységek részletes leírását lásd a 3.2. szakaszban.

Szakpolitikai terület: Mobilitáspolitika és közlekedés

Szakpolitikai terület: Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok

Szakpolitikai terület: Energiaügy

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 7

X A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A növekedést előmozdító beruházások támogatása az uniós költségvetési prioritásokkal összhangban, különösen a következő területeken:

1. Stratégiai infrastruktúra (digitális és energetikai beruházások az uniós szakpolitikáknak megfelelően)

2. Közlekedési infrastruktúra az ipari központokban, oktatás, kutatás és innováció

3. A foglalkoztatást – különösen a kkv-k finanszírozása és az ifjúsági foglalkoztatásra irányuló intézkedések révén – előmozdító beruházások

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés

Az Európai Beruházási Bank (EBB) finanszírozási és beruházási műveletei számának és volumenének növelése a kiemelt területeken

2. sz. konkrét célkitűzés

Az Európai Beruházási Alap (EBA) kis- és középvállalkozásokra irányuló finanszírozási volumenének növelése

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság: Pénzügyi műveletek és eszközök

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A kezdeményezésnek lehetővé kell tennie, hogy az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap által az 1.4.1. pontban említett területeken végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek nagyobb volumenűek legyenek, és – az EBB esetében – kockázatosabb, de gazdaságilag életképes projektekre is kiterjedjenek.

Az EBB-nek nyújtott uniós garanciának multiplikátorhatást kell eredményeznie úgy, hogy a kezdeményezés keretében nyújtott 1 EUR összegű garancia kb. 15 EUR összegű projektberuházást eredményezhessen.

Ezáltal a kezdeményezésnek a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig legalább 500 milliárd EUR mozgósítását kellene elősegítenie projektek finanszírozására. Ez Unió-szerte általánosságban hozzájárul a beruházások növeléséhez, ezáltal pedig a potenciális és a tényleges növekedés és a foglalkoztatás erősítéséhez.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A cél a beruházások növelése az 1.4.1. pontban felsorolt stratégiai területeken.

Ezzel összefüggésben a következő mutatók kerülnek alkalmazásra:

– A kezdeményezés keretében EBB-/EBA-finanszírozásban részesülő projektek/kkv-k száma.

– Az elért átlagos multiplikátorhatás. Az uniós garancia felhasználása a kezdeményezés keretében támogatott projektekre fordított összes beruházási volumennek és az ügyletek feltételeinek figyelembevételével várhatóan körülbelül 15-szörös multiplikátorhatást eredményez.

– A támogatott projektekre fordított finanszírozás kumulált nagysága.

Az eredmények nyomon követése az EBB jelentésein és piackutatáson alapul majd.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

[…]

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

Az európai beruházási terv 2014. novemberi közzététele 8 óta eltelt időszakban javultak a beruházások bővülésének feltételei, és visszatérőben van az európai gazdaságba és növekedésbe vetett bizalom. Az Unióban immár negyedik éve tart a szerény gazdaságélénkülés, és a GDP 2015-ben 2 %-kal növekedett. Az európai beruházási terv révén mozgásba hozott átfogó erőfeszítések máris kézzelfogható eredményeket hoznak, még ha a nagyberuházási projektek makrogazdasági hatásait nem is lehet azonnal érzékelni. A beruházások 2016 és 2017 egészében várhatóan fokozatosan nőnek, azonban továbbra is a korábbi fenntartható szintek alatt maradnak.

Fenn kell tartani ezt a kedvező lendületet, és további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy visszaálljon a hosszú távon fenntartható beruházási tendencia. A beruházási terv mechanizmusai működnek, és azokat meg kell erősíteni annak érdekében, hogy továbbra is mozgósítani lehessen a magánberuházásokat az olyan ágazatokban, amelyek Európa jövője szempontjából fontosak, és amelyekben továbbra is fennállnak piaci hiányosságok vagy nem megfelelő beruházási helyzetek.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az ESBA működtetésének első éve bizonyította az eredeti terv helytállóságát. Az EBB csoport által működtetett és társfinanszírozott ESBA a legjobb úton halad célja megvalósítása felé, nevezetesen, hogy legalább 315 milliárd EUR-nyi további beruházást mozgósítson a reálgazdaságban 2018 közepéig A kkv-ablak piaci felhasználása kiemelkedően gyors volt – az ESBA teljesítménye e területen messze felülmúlja a várakozásokat. 2016 júliusában ezért 500 millió EUR-val növelték a kkv-ablakot az (EU) 2015/1017 rendeletben meghatározott paramétereken belül.

Az Európai Tanács 2016. június 28-án arra a következtetésre jutott, hogy „[a]z európai beruházási tervnek, és különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) köszönhetően már kézzel fogható eredményeket sikerült elérni, továbbá azok meghatározó jelentőségűek abból a szempontból is, hogy a szűkös költségvetési források intelligens felhasználása mellett hozzájárulnak a magánberuházások mozgósításához.”

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A kezdeményezés teljes mértékben összeegyeztethető az 1a. fejezethez tartozó meglévő programokkal, mindenekelőtt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel, a Horizont 2020 keretprogrammal és a COSME-val. Világosan láthatók a szinergiák az európai strukturális és beruházási alapokkal (esb-alapok); 2016 februárjában tájékoztató füzetet tettek közzé az ESBA és az esb-alapok közötti kiegészítő jellegről. Továbbá, jelen javaslattal párhuzamosan a Bizottság javaslatot nyújtott be a strukturális alapok közös rendelkezésekről szóló rendeleteinek módosítására az ESBA és az esb-alapok ötvözésének megkönnyítése céljából.

A szinergiák a Bizottság által a pénzügyi források kezelése terén szerzett szakértelem és a meglévő EU-EBB pénzügyi eszközökkel összefüggő tapasztalatok hasznosítása révén ki lesznek használva.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik.

–◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 9

X Bizottság általi közvetlen irányítás

–X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A garanciaalapot a Bizottság közvetlenül irányítja.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Az (EU) 2015/1017 rendelet 10. cikkének megfelelően az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – félévente jelentést tesz a Bizottságnak az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiről. Emellett az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiről. A Bizottságnak minden év március 31-ig az előző évre vonatkozó éves jelentést kell küldenie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap helyzetéről és kezeléséről.

A rendelet 12. cikkének megfelelően az EBB értékeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) működését és értékelését benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Emellett a Bizottság értékeli az uniós garancia felhasználását és a garanciaalap működését, és az értékelést benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 2018. június 30-ig, majd ezt követően háromévente átfogó jelentést kell készíteni az ESBA működéséről, valamint az uniós garancia felhasználásáról és a garanciaalap működéséről.

2.2.A Bizottság 2018. június 30-ig és 2020. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely e rendelet alkalmazásának független értékelését tartalmazza. Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

Az EBB uniós garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletei nem elhanyagolható mértékű pénzügyi kockázatot jelentenek. A garancia lehívásának lehetősége valós. A becslések szerint azonban a garanciaalap biztosítja az uniós költségvetés számára szükséges védelmet. A projektek megvalósítása során felmerülhet késedelem és költségtúllépés.

A kezdeményezés költséghatékonyságát – még ha óvatos feltételezéseken is alapul – hátrányosan befolyásolhatja az eszközök nem megfelelő piaci kihasználtsága és az is, hogy az idővel változó piaci feltételek csökkentik a feltételezett multiplikátorhatást.

Az (EU) 2015/1017 rendelet 8. cikke (4) bekezdésének megfelelően a garanciaalap forrásait be kell fektetni. A szóban forgó befektetésekhez befektetési kockázat (például piaci kockázat és hitelkockázat) és némi működési kockázat kapcsolódik.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

Az ESBA élén irányítóbizottság áll, mely meghatározza az ESBA számára a stratégiai iránymutatásokat, a működéséhez szükséges szabályokat és eljárásokat, a beruházási platformokkal és a nemzeti fejlesztési bankokkal folytatott műveletekre vonatkozó szabályokat és az ESBA kockázati profilját.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásának infrastrukturális és jelentősebb közepes tőkeértékű projektekhez való felhasználásáról egy beruházási bizottság dönt. A beruházási bizottság a beruházási projektek terén elismert és tapasztalt független szakértőkből áll és elszámoltatható az irányítóbizottság felé, amely az ESBA célkitűzéseinek teljesülését felügyeli.

Az ESBA élére ügyvezető igazgatót neveznek ki, akinek feladata az ESBA napi szintű irányítása és a beruházási bizottság üléseinek előkészítése. Az ügyvezető igazgató közvetlenül elszámoltatható az irányítóbizottság felé és negyedévente jelentést tesz az irányítóbizottságnak az ESBA tevékenységéről. Az ügyvezető igazgatót az EBB elnöke nevezte ki azt követően, hogy az Európai Parlament jóváhagyta az irányítóbizottság által kiválasztott jelöltet.

A Bizottság a garanciaalap eszközeit a rendeletnek, valamint hatályos belső szabályainak és eljárásainak megfelelően kezeli.

2.3.Az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és szabálytalanságok megelőzését és az azok elleni küzdelmet szolgáló intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az (EU) 2015/1017 rendelet 21. cikke tisztázza az e kezdeményezés keretében támogatott műveletekkel kapcsolatos, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végrehajtott vizsgálatokra vonatkozó hatáskört. Az EBB kormányzótanácsának 2004. július 27-i, az EBB és az OLAF közötti együttműködésről szóló határozata alapján a Bank konkrét szabályokat állapított meg az esetleges csalás, korrupció és a Közösségek pénzügyi érdekeit sértő illegális tevékenységek kapcsán az OLAF-fal folytatott együttműködésre vonatkozóan.

Ezen túlmenően az EBB szabályai és eljárásai alkalmazandók, így az EBB Igazgatási Bizottsága által 2013 márciusában jóváhagyott belső vizsgálati eljárások. Emellett az EBB 2013 szeptemberében elfogadta „Az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a tiltott magatartás megelőzésére és az attól való visszatartásra irányuló politika” című iránymutatást (az EBB csalás elleni politikája).

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

A javaslat nem növeli a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret 1a. fejezete keretében programozott kiadások teljes szintjét, mivel az uniós költségvetés Európai Stratégiai Beruházási Alapba fizetendő hozzájárulásának finanszírozása céljából az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretének csökkentésére kerül sor.

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap finanszírozási forrásai	2016	2017	2018	2019	2020	Összesen
EURÓPAI HÁLÓZATFINANSZÍROZÁSI ESZKÖZ, ebből	73 908	-	31 277	106 879	287 936	500 000
06.020105 – A közlekedési infrastruktúra projektekbe történő magánberuházásokat jobban elősegítő környezet megteremtése					155 000	155 000
32.020104 – Vonzóbb környezet létrehozása az energiaágazatbeli projektek magánberuházása számára	73 908	-	31 277	106 879	132 936	345 000
rendelkezésre álló mozgástér				60 000	90 000	150 000
Az ESBA-garanciaalap feltöltésének finanszírozási forrásai összesen	73 908	-	31 277	166 879	377 936	650 000

Annak érdekében, hogy az egyes költségvetési években ki lehessen küszöbölni a finanszírozási források és a kötelezettségvállalásokról szóló tervezett lista közötti eltéréseket, az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (ESBA) kísérő pénzügyi kimutatásban szereplő, kötelezettségvállalásokról szóló listát a következőképpen kell módosítani:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az ESBA kötelezettségvállalásokról szóló listájának módosítása	2015	2016	2017	2018	2019	2020	Összesen
A kötelezettségvállalásokról szóló meglévő lista – 01.0405	1 350 000	2 030 000	2 641 000	1 979 000			8 000 000
Módosítás		73 908	-	-73 908			000 000
A kötelezettségvállalásokról szóló felülvizsgált lista – 01.0405	1 350 000	2 103 908	2 641 000	1 905 092			8 000 000

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

1a.

Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

FŐIGAZGATÓSÁG: Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság

2017

2018

2019

2020

2021

ÖSSZESEN

• Operatív előirányzatok

01.0405

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

105 185

166 879

377 936

650 000

Kifizetési előirányzatok

(2)

150 000

250 000

250 000

650 000

01.0407

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

p.m

p.m

p.m

p.m

p.m

Kifizetési előirányzatok

(2)

p.m

p.m

p.m

p.m

p.m

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 10

Költségvetési tétel száma

(3)

A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósághoz tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1

105 185

166 879

377 936

650 000

Kifizetési előirányzatok

=2

150 000

250 000

250 000

650 000

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

105 185

166 879

377 936

650 000

Kifizetési előirányzatok

(5)

150 000

250 000

250 000

650 000

• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

A többéves pénzügyi keret 1a. FEJEZETÉHEZ
tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=4+ 6

105 185

166 879

377 936

650 000

Kifizetési előirányzatok

=5+ 6

150 000

250 000

250 000

650 000

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

	2019	2020	ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG: Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság
• Humánerőforrás
• Egyéb igazgatási kiadások
Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok
ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

2017

2018

2019

2020

2021

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

105 185

166 879

377 936

650 000

Kifizetési előirányzatok

150 000

250 000

250 000

650 000

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

⇩

2018

2019

2020

ÖSSZESEN

Típus 11

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

Konkrét célkitűzések

1. konkrét célkitűzés: Az EBB finanszírozási és beruházási műveletei számának és volumenének növelése a kiemelt területeken

2. konkrét célkitűzés: Az EBA kis- és középvállalkozásokra irányuló finanszírozási volumenének növelése

105 185

166 879

377 936

650 000

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–X A javaslat/kezdeményezés nem lép túl az (EU) 2015/1017 rendeletet kísérő pénzügyi kimutatásban már meghatározott, igazgatási jellegű előirányzatok felhasználásán.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–X A javaslat/kezdeményezés nem lép túl az (EU) 2015/1017 rendeletet kísérő pénzügyi kimutatásban már meghatározott humánerőforrásokon.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 12
		2019	2020	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
6 6 0. jogcímcsoport – Egyéb hozzájárulások és visszatérítések		200 000	250 000