INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A Bizottság 2016. június 7-én közleményt fogadott el az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret létrehozásáról 1 . A menekültek legsürgetőbb szükségleteinek kielégítése, illetve a befogadó közösségek megsegítése érdekében javasolt számos intézkedés mellett a Bizottság egy hosszú távú stratégia kialakítását szorgalmazza, amelynek keretében az EU előmozdítja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend fenntartható fejlesztési céljait, így továbbra is kezeli a migráció kiváltó okait.

Ez összhangban áll az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájával, amely olyan kihívásokkal foglalkozik, mint például a migráció kérdése az EU átfogó külpolitikájában, és biztosítja a koherenciát és a szinergiákat az európai fejlesztési és szomszédságpolitikával, illetve az európai gazdasági diplomáciával.

Az Európai Tanács 2016. június 28-i ülésén felkérte a Bizottságot, hogy 2016 szeptemberéig terjessze elő a külső beruházási tervre vonatkozó ambiciózus javaslatát. A külső beruházási terv három, egymást kölcsönösen erősítő pillérre épül: az első pillér egy új beruházási alap; a második pillér a technikai segítségnyújtás, amelynek keretében támogatást nyújtanak a helyi hatóságoknak és a vállalkozásoknak, hogy több fenntartható projektet tudjanak kidolgozni és felkeltsék a befektetők figyelmét; a harmadik pillér pedig a nemzeti és regionális szintű célzott, tematikus uniós fejlesztési együttműködési programok és az érintett országok beruházási, illetve átfogó szakpolitikai környezetének javítására irányuló strukturális politikai párbeszéd együttese. A külső beruházási terv harmadik pillére összekapcsolja az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot (EFFA) és az EU és partnerországai között fennálló széles körű partnerséget. Ez a partnerség politikai és szakpolitikai párbeszédek formáját ölti, amelyeket a Bizottság az uniós küldöttségeken keresztül és a politikai kapcsolattartás keretében valósít meg.

Az első pillér az EFFA-n keresztül kerül végrehajtásra. Az EFFA fő célja, hogy integrált pénzügyi csomagot biztosítson a beruházások finanszírozásához, kezdetben az afrikai és a szomszédsági régiókra vonatkozóan 2 .

Az EFFA regionális beruházási platformokból épül fel, amelyek lehetővé teszik a meglévő támogatásötvözési mechanizmusokból 3 származó források és az EFFA-garancia kombinálását. Az EFFA egy egyablakos rendszer keretében fogadja majd be a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és változatos pénzügyi támogatási eszközöket biztosít a támogatható beruházások számára.

Az EFFA alapvető célja, hogy integrált pénzügyi csomagot biztosítson az azon országokra irányuló beruházások finanszírozásához, amelyek az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai által 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodás (a továbbiakban: Cotonoui Megállapodás) 4 részes felei, valamint amelyek részt vesznek a szomszédságpolitikában, és ezáltal növekedési és foglalkoztatási lehetőségeket teremtsen, maximalizálja az addicionalitást, innovatív termékeket biztosítson és magánforrásokat vonjon be. A várakozások szerint az EFFA 2020-ig az Unió általános költségvetéséből származó források segítségével akár 44 000 000 000 EUR beruházást és 3 350 000 000 EUR egyéb forrást lesz képes mozgósítani.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az Unió külső tevékenységét vezérlő elvek és célok, a felülvizsgált európai szomszédságpolitika 5 , a fejlesztési politikáról kialakított európai konszenzus 6 és a változás programja 7 , illetve ezek későbbi módosításai és kiegészítései keretében az e rendelet hatálya alá tartozó együttműködés elsődleges célja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkével összhangban a szegénység csökkentése és hosszú távon történő felszámolása, ami egyúttal a migráció kiváltó okait is kezeli. Az e rendelet szerint folytatott együttműködés továbbá hozzájárul a következőkhöz: a fenntartható és inkluzív gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés előmozdítása, a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség és a releváns nemzetközi jogi elvek megszilárdítása és támogatása, a jogokon alapuló megközelítés érvényesítése valamennyi emberi jogra kiterjedően, az átláthatóság, a részvétel, a megkülönböztetésmentesség és az elszámoltathatóság alapelvei mentén, valamint a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv 8 megvalósítása.

Az EFFA a beruházások támogatására törekszik, kezdetben azokban az afrikai országokban, amelyek a Cotonoui Megállapodás aláíró felei, valamint az uniós szomszédságban. Ez a fenntartható fejlesztési célok megvalósítását szolgálja, és egyúttal kezeli a migráció kiváltó okait, valamint biztosítja a visszaküldött migránsok fenntartható visszailleszkedését származási országukban. Az EFFA ebből adódóan összhangban áll a külső tevékenység finanszírozását célzó uniós eszközökkel és a meglévő beruházási keretekkel.

Az EFFA nagy hangsúlyt fektet a magánszektor bevonására, aminek köszönhetően „A magánszektor meghatározóbb szerepéről, a fejlődő országok inkluzív és fenntartható növekedésének elérése érdekében” című közleményben 9 vázolt célkitűzéseket is előmozdítja.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A külső beruházási terv beépül az európai migrációs stratégia értelmében a harmadik országokkal kialakított új uniós partnerségi keretbe.

A külső beruházási terv igazodik a megújított európai szomszédságpolitikához (ENP) 10 , amely a partnerországok gazdasági fejlődésének támogatására összpontosítva fokozatosan törekszik a stabilizáció elérésére és a sürgősségi fellépéstől a strukturális válaszintézkedések irányába történő elmozdulásra. A terv emellett a fejlesztési célú finanszírozásra vonatkozó addisz-abebai cselekvési menetrenddel is összhangban áll.

Az EFFA illeszkedik az EU éghajlat-változási szakpolitikáihoz, mivel elősegíti a Párizsi Megállapodás (COP 21) 11 végrehajtását, így többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítését is. Amint azt a Bizottság A Párizsi Megállapodást követő időszak: a Párizsi Megállapodás hatásainak vizsgálata című közleményében 12 is kifejti, a Párizsi Megállapodás lehetőséget kínál a gazdaság átalakítására, a munkahelyteremtésre és a növekedésre. A megállapodás kulcsfontosságú a tágabb fenntartható fejlesztési célok elérése, valamint a beruházásra, a versenyképességre, a körforgásos gazdaságra, a kutatásra, az innovációra és az energetikai átállásra vonatkozó uniós prioritások megvalósítása szempontjából.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Mivel az EFFA a fejlődő és az egyéb harmadik országokban megvalósuló beruházások élénkítését célozza, az együttműködési tevékenység jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 209. cikkének (1) bekezdése (a fejlődő országokat illetően) és 212. cikkének (2) bekezdése (az egyéb harmadik országokat illetően).

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén) és arányosság

A javasolt fellépés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, azok uniós szinten – az EUMSZ 5. cikkében rögzített szubszidiaritás és arányosság elvének megfelelően – jobban megvalósíthatók. Az uniós szintű fellépés révén – annak nagyságrendjéből és hatásaiból adódóan – a kitűzött célok eredményesebben elérhetők. Az uniós szintű intézkedések az EU egészében és a harmadik országokban is magánberuházásokat fognak mozgósítani, a cél érdekében a lehető legjobban kihasználva az európai intézményeket, valamint azok szakértelmét és tapasztalatát. A stratégiai testület létrehozása biztosítja az európai szinten kidolgozott számos program és kezdeményezés közötti következetességet és összhangot. A multiplikátorhatás és a gyakorlati hatás így sokkal nagyobb lesz annál, mint amit egyetlen tagállamnak vagy a tagállamok egy csoportjának a beruházási programja képes elérni.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A Bizottság azt javasolja, hogy az EFFA és az EFFA Garanciaalap létrehozása európai parlamenti és tanácsi rendelet rendes jogalkotási eljárás keretében történő elfogadása útján történjen. Az Unióra nézve függő kötelezettséggel járó garanciát a jogalkotónak kell létrehoznia. A Bizottság ezzel párhuzamosan indítványozza a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet felülvizsgálatát.

3.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK BESZERZÉSE

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Informális, tájékozódási célú konzultációkra került sor az Európai Beruházási Bankkal (EBB), a tagállamok pénzügyi intézményeivel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és a Világbank-csoporttal. Emellett a Külső Együttműködési Támogatásötvözés Európai Uniós Platformját (EUBEC) és a magánszektorbeli, illetve civil társadalmi szervezeteket is bevonták a konzultációba.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság kiterjedt tapasztalatokkal rendelkezik a hasonló eszközök használata terén, amilyen például az uniós belső szakpolitikákkal összefüggő Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) 13 , valamint az EU külső szakpolitikáit illetően az uniós támogatásötvözési mechanizmusok keretében támogatott különféle pénzügyi eszközök és strukturált vissza nem térítendő támogatások 14 . Ezek a beruházási többletforrások mozgósítását, és főként a magánbefektetők bevonását célozzák azáltal, hogy az első veszteségviselő elve alapján vagy egyenlő feltételek mellett részleges garanciát, illetve kockázati tartalékot biztosítanak a pénzügyi intézményeknek – jellemzően az EU külső tevékenységéhez tartozó támogatásötvözésben már jelenleg is részt vevő pénzügyi közintézményeknek –, amelyek maguk is támogatást nyújtanak (kölcsön, garancia, saját tőke vagy hasonló termékek formájában).

•Alapvető jogok

Az EFFA-garanciával fedezett projektek esetében meg fogják vizsgálni azok alapvető jogokra kifejtett hatását. Az Unió külső tevékenységét vezérlő elvek és célok, a felülvizsgált európai szomszédságpolitika 15 , a fejlesztési politikáról kialakított európai konszenzus 16 és a változás programja 17 , illetve ezek későbbi módosításai és kiegészítései keretében: a) a jelen rendelet szerinti együttműködés elsődleges célja a szegénység csökkentése és hosszú távon a szegénység felszámolása, ezáltal kezelve a migráció kiváltó okait; b) az e rendelet szerinti együttműködés hozzájárul továbbá a következőkhöz: i. a fenntartható és inkluzív gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés előmozdítása, ii. a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség és a releváns nemzetközi jogi elvek megszilárdítása és támogatása, iii. a jogokon alapuló megközelítés érvényesítése valamennyi emberi jogra kiterjedően, az átláthatóság, a részvétel, a megkülönböztetésmentesség és az elszámoltathatóság alapelvei mentén, iv. a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv 18 megvalósítása. E célok teljesítését a releváns mutatók felhasználásával kell mérni, beleértve a humán fejlődésre vonatkozó mutatókat – különös tekintettel a fenntartható fejlesztési célokra – és az Unió és tagállamai által nemzetközi szinten elfogadott egyéb mutatókat (pl. az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-iránymutatások).

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az EU 2020-ig összesen 750 000 000 EUR összegű EFFA-garanciát tesz elérhetővé az Unió általános költségvetéséből, illetve a 11. Európai Fejlesztési Alapból (EFA) 19 . Ezen túlmenően további finanszírozásra is van lehetőség. A Bizottság arra irányuló javaslatot kíván előterjeszteni, hogy a rendkívüli tartalék mozgósításával biztosítsanak 250 000 000 EUR-t. Az uniós költségvetésből nyújtandó egyéb hozzájárulásokat a programozott források átcsoportosítása vagy átirányítása révén biztosítják. A további finanszírozás magában foglalhat más felek, például a tagállamok által felajánlott egyéb hozzájárulásokat is.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az EFFA irányítása a Bizottság feladata, végrehajtása pedig a regionális beruházási platformokon keresztül történik, amelyek kombinálni fogják az Afrikára és a szomszédságra irányuló, meglévő támogatásötvözési mechanizmusokat és az EFFA-garanciát.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az EFFA a regionális beruházási platformokból épül fel, amelyek kombinálni fogják az Afrikára és a szomszédságra irányuló, meglévő támogatásötvözési mechanizmusokat és az EFFA-garancia nyújtását.

A regionális beruházási platformok a fenntartható fejlesztési célok megvalósítására és a migráció kiváltó okainak jobb kezelésére törekednek.

Az EFFA-kezdeményezésre való tekintettel az Afrikai Beruházási Keret 20 és a Szomszédsági Beruházási Keret 21 célkitűzéseit újraértékelik, és mindkét keret neve megváltozik, mivel a meglévő struktúrákon alapuló új regionális beruházási platformokká alakulnak át. Minderre egy bizottsági határozat révén kerül majd sor.

A regionális beruházási platformok és a meglévő támogatásötvözési mechanizmusok struktúrája azonos lesz.

A Bizottság munkáját egy stratégiai testület és a két regionális beruházási platform tekintetében egy-egy operatív testület fogja segíteni. A Bizottság irányítja az EFFA titkárságát, amely biztosítja a külső beruházási terv céljainak eléréséhez szükséges valamennyi feladat és hatáskör ellátását. A stratégiai testület – amely a tagállamokat és az EBB-t tömöríti, és társelnöki feladatait a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének képviselői látják el – stratégiai iránymutatást nyújt és segíti a Bizottságot az átfogó beruházási célok meghatározásában az EFFA-garancia felhasználása, a regionális beruházási platformok közötti, illetve a külső hitelezési megbízatással való koordináció és koherencia biztosítása, a rezilienciajavítási kezdeményezés, valamint az EBB által kezelt AKCS beruházási keret terén. Az EBB tanácsadó szerepköre révén tevékenyen hozzájárul a garancia operatív irányításával kapcsolatos bizottsági munkához.

Az egyes programok vonatkozásában biztosított lesz a megalapozott szakmai értékelés és átvilágítás, csakúgy, mint a gyors végrehajtás. A programok bankképességét és kockázatait még a beruházási tervek bizottsági jóváhagyását megelőzően a jogosult partnerek értékelik és független szakértők hitelesítik, így biztosítva a hitelességet a magánszektor felé. A garancia gyakorlati végrehajtásának részleteiről az egyes beruházási keretek tekintetében külön-külön döntenek majd.

A jövőben szóba kerülhet további beruházási platformok létrehozása is.

Az EFFA egyik összetevője az EFFA-garancia. Az EFFA-garancia célja, hogy garancianyújtási kapacitást biztosítson a hitelminőség-javítás érdekében, ami végső soron a végső beruházásoknak kedvez, és lehetővé teszi a más befektetőkkel – konkrétan a magánszereplőkkel – való kockázatmegosztást. Az EFFA-garancia finanszírozási többletforrásokat generál – különösen a magánszektorból – azáltal, hogy kezeli a magánberuházások bevonását lehetővé tevő kulcstényezőket.

Az EFFA Garanciaalap likviditást biztosít abban az esetben, ha a garanciamegállapodások keretében felmerült veszteségek fedezése céljából lehívásra kerül az EFFA-garancia. Az EFFA Garanciaalap forrásait az uniós költségvetésből, az EFA-ból és adott esetben más felek hozzájárulásaiból biztosítják, és a támogatásra jogosult partnereknél – például nemzetközi pénzügyi szervezeteknél, fejlesztési bankoknál és magánbefektetőknél – felmerülő potenciális veszteségek elnyelésére használják.

2016/0281 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Fenntartható Fejlődési Alapról (EFFA), valamint az EFFA-garancia és az EFFA Garanciaalap létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (1) bekezdésére és 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A kezdetben Afrikában és az uniós szomszédságban megvalósítandó beruházások támogatásához szükség van az EU ambiciózus külső beruházási tervére, amely előmozdítja az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében (a továbbiakban: a 2030-ig tartó menetrend) meghatározott fenntartható fejlődési célokat, valamint a nemrégiben felülvizsgált európai szomszédságpolitika keretében tett kötelezettségvállalásokat, így egyúttal a migráció kiváltó okait is kezeli. A külső beruházási terv szintén hozzájárul a Párizsi Megállapodás (COP 21) végrehajtásához.

(2)A külső beruházási tervbe be kell ágyazni a fejlesztési célú finanszírozásra vonatkozó addisz-abebai cselekvési menetrend kapcsán tett uniós kötelezettségvállalásokat. A tervnek emellett lehetővé kell tennie az európai befektetők és magáncégek – köztük a kis- és középvállalkozások – számára, hogy hatékonyabban kivegyék részüket a partnerországok fenntartható fejlődéséből.

(3)Ez összhangban áll az Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájával, amely olyan kihívásokkal foglalkozik, mint például a migráció és a reziliencia kérdése az EU átfogó külpolitikájában, és biztosítja a koherenciát és a szinergiákat az európai fejlesztési és szomszédságpolitikával.

(4)A külső beruházási terv feladata, hogy integrált pénzügyi csomagot biztosítson az azon országokra irányuló beruházások finanszírozásához, amelyek az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai által 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodás 22 részes felei, valamint amelyek részt vesznek a szomszédságpolitikában, és ezáltal növekedési és foglalkoztatási lehetőségeket teremtsen, maximalizálja az addicionalitást, innovatív termékeket nyújtson és magánforrásokat vonjon be.

(5)Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (a továbbiakban: EFFA) regionális beruházási platformokból fog felépülni, amelyek lehetővé teszik a meglévő támogatásötvözési mechanizmusokból származó források és az EFFA-garancia kombinálását. Afrika vonatkozásában a C(2015) 5210 bizottsági határozat, a szomszédság vonatkozásában pedig a C(2016) 3436 bizottsági végrehajtási határozat hozta létre a meglévő támogatásötvözési mechanizmusokat. Az egyes regionális beruházási platformok vonatkozásában egy-egy operatív testület nyújt támogatást a Bizottságnak a regionális és ágazati beruházási célok meghatározása és a regionális, ágazati és tematikus beruházási keretek kialakítása terén, emellett véleményezi a támogatásötvözési műveleteket és megvitatja az EFFA-garancia felhasználását a kialakítandó beruházási kereteknek megfelelően.

(6)Az EFFA egy egyablakos rendszer keretében fogadja be a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és változatos pénzügyi támogatási eszközöket biztosít a támogatható beruházások számára. Az EFFA-garancia fedezetét az EFFA Garanciaalap biztosítja. Az EFFA innovatív eszközöket alkalmaz a beruházások támogatása és a magánszektor bevonása érdekében.

(7)Az EFFA stratégiai testülete összhangot és koherenciát biztosít egyrészt az EFFA és az Európai Beruházási Bank (EBB) XXX határozatban rögzített külső hitelezési megbízatása – beleértve az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezést –, másrészt az EFFA és az AKCS beruházási keret 23 között.

(8)A stratégiai testület emellett segíti a Bizottságot a stratégiai irányvonalak és az átfogó beruházási célok meghatározásában. A stratégiai testület ugyancsak előmozdítja a regionális platformokkal való koordinációt és koherenciát. Ennek köszönhetően biztosított a külső tevékenység különböző eszközeinek egymást kiegészítő jellege. A stratégiai testület társelnöki feladatait a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője együttesen látja el az Unió külpolitikai céljaival és harmadik országokkal fennálló partnerségi kereteivel való összhang és koherencia biztosítása érdekében.

(9)Az EFFA-garanciát finanszírozási és beruházási műveletek, illetve garanciaeszközök fedezése céljából bocsátják a támogatható partnerek rendelkezésére a 2020. december 31-ig tartó kezdeti időszakban.

(10)Annak érdekében, hogy az eszköz rugalmas és a magánszektor számára vonzóbb legyen, valamint a beruházások maximális hatást fejtsenek ki, helyénvaló lehetővé tenni a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjától való eltérést, hogy azok a szervek is a magánjog alapján működő, támogatható partnernek minősüljenek, amelyek nincsenek megbízva köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával, illetve amelyek valamely partnerország magánjoga szerint működnek.

(11)A Bizottság a támogatható partnerekkel garanciamegállapodást köt, amely meghatározza az EFFA-garancia nyújtására vonatkozó konkrét feltételeket. Ezek a garanciamegállapodások megteremtik a megfelelő kockázatmegosztás jogalapját, így ösztönzik a támogatható partnereket a finanszírozásra, valamint támogatják az EFFA-garancia esetleges lehívására vonatkozó mechanizmusokat és eljárásokat is.

(12)Az Unió 1 500 000 000 EUR összegű garanciát bocsát rendelkezésre az EFFA-garancia létrehozása céljából. A tagállamok és az egyéb hozzájárulók felkérést kapnak az EFFA Garanciaalaphoz való további hozzájárulásra – ami készpénzbefizetés (a tagállamok és az egyéb hozzájárulók esetében) vagy garancianyújtás (a tagállamok esetében) formájában történhet – a likviditási tartalék növelése céljából, aminek köszönhetően bővíthető az EFFA-garancia teljes volumene. Az Unió 1 500 000 000 EUR összegű garanciát bocsát rendelkezésre az EFFA-garancia létrehozása céljából. A tagállamok, az állami pénzügyi intézmények és az egyéb hozzájárulók felkérést kapnak arra, hogy biztosítsanak további forrásokat az EFFA Garanciaalaphoz, az Unió nevében a Bizottság, valamint az összes hozzájáruló közötti megállapodásban meghatározandó feltételek mellett.

(13)Az EFFA Garancialap likviditási tartalékként szolgál abban az esetben, ha az EFFA-garancia lehívásra kerül. Az EFFA-garanciával kapcsolatos uniós pénzügyi kötelezettségeket megfelelően tükröző szint elérése érdekében az Uniónak 750 000 000 EUR-t célszerű rendelkezésre bocsátania.

(14)Az EFFA-garancia hatásának fokozása céljából – az érintett régiók igényeit figyelembe véve – a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy garancianyújtás vagy pénzbefizetés útján tegyék meg hozzájárulásaikat. A hozzájárulások hozzárendelhetők egy adott régióhoz, ágazathoz vagy beruházási kerethez.

(15)Mivel az EFA-forrásokat a 11. Európai Fejlesztési Alap 25 keretében támogatásra jogosult országoknak kell felhasználniuk, az EFFA-garancia végrehajtási időszakában megvalósuló beruházásokra legalább 400 000 000 EUR összegű EFFA-garanciát kell előirányozni. Az EFFA-garancia csak azt követően válik elérhetővé, hogy a 11. EFA forrásaiból 400 000 000 EUR összeget elkülönítettek az EFFA Garanciaalap számára.

(16)A Bizottság az európai polgárokkal szembeni elszámoltathatóság biztosítása érdekében minden évben jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EFFA-garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni annak érdekében, hogy az érdekelt felek – köztük a civil társadalom képviselői – megtehessék észrevételeiket. A Bizottság emellett az elszámoltathatóság és az átláthatóság biztosítása érdekében évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EFFA Garanciaalap kezeléséről.

(17)Annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tapasztalatok figyelembevétele és az EFFA továbbfejlesztése, a Bizottság értékelést készít az EFFA működéséről és az EFFA Garanciaalap felhasználásáról. E rendelet alkalmazásáról független értékelést kell készíteni, amely megvizsgálja a végrehajtás és a jogalap közötti összhang mértékét, továbbá felméri a rendelet alkalmazhatóságát és kivitelezhetőségét a kitűzött célok elérése szempontjából.

(18)Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében meg kell határozni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely finanszírozási vagy beruházási művelet kapcsán történt-e csalás, korrupció, pénzmosás vagy egyéb jogellenes tevékenység, ezért az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felhatalmazást kap, hogy vizsgálatokat folytasson a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 26 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 27 és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel 28 összhangban.

(19)Az adócsalás, az adókijátszás és a pénzmosás elleni nemzetközi küzdelemhez való hozzájárulás érdekében a támogatásra jogosult partnerek nem támogathatnak semmilyen, jogellenes célból végzett tevékenységet, és nem vehetnek részt a nem együttműködő joghatóságokban található gazdasági egységeken keresztül végrehajtott finanszírozási vagy beruházási műveletekben.

(20)A megújuló energiára és az éghajlatváltozásra vonatkozó uniós politikai kötelezettségvállalások teljesítése érdekében az EFFA keretében előirányzott források legalább 20 %-át az érintett ágazatok szempontjából releváns finanszírozási és beruházási műveletekre kell fordítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Tárgy

(1) E rendelet létrehozza az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot (EFFA), az EFFA-garanciát és az EFFA Garanciaalapot.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a rendelet előírja a Bizottság számára, hogy az Unió nevében garanciamegállapodásokat kössön a 10. cikkben meghatározott támogatható partnerekkel.

2. cikk
Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában:

(1) „regionális beruházási platform”: a 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 29 4. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti, valamint a (EU) 2015/323 tanácsi rendelet 30 40. cikke szerinti, a 11. Európai Fejlesztési Alapból (EFA) származó hozzájárulást biztosító támogatásötvözési mechanizmus, és a 6. cikkben meghatározott EFFA-garancia együttes felhasználását lehetővé tevő eszköz;

(2) „beruházási keret”: az EFFA-garancia célzott támogatási területe, amely konkrét régiókra, országokra vagy ágazatokra vonatkozó beruházási portfóliókra irányul, és a regionális beruházási platformokon keresztül kerül végrehajtásra;

(3) „hozzájáruló”: olyan tagállam, nemzetközi pénzügyi szervezet, tagállami közintézmény, állami ügynökség vagy más szervezet, amely készpénzbefizetéssel vagy garancianyújtással járul hozzá az EFFA Garanciaalaphoz;

(4) „partnerországok”: az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai által 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodást 31 aláíró országok, a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 I. mellékletében felsorolt országok, valamint a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33 értelmében földrajzi együttműködésre jogosult országok;

(5) „addicionalitás”: az addicionalitás elve biztosítja, hogy az EFFA-garancia révén nyújtott támogatás ne lépjen a tagállami támogatás, a magánfinanszírozás vagy más uniós pénzügyi beavatkozás helyébe, piaci hiányosságok kezelésére irányuljon, és ne szorítson ki más állami vagy magánberuházásokat.

II. FEJEZET

EURÓPAI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ALAP

3. cikk
Cél

(1) Az EFFA egy integrált pénzügyi csomag, amelynek célja, hogy a kezdetben az afrikai és a szomszédságbeli partnerországokban vissza nem térítendő támogatások, garanciák és egyéb pénzügyi eszközök formájában finanszírozási kapacitást biztosítson a támogatható partnerek beruházásaihoz és javítsa a forráshoz jutást.

(2) Az EFFA elősegíti a 2030-ig tartó menetrend fenntartható fejlesztési céljainak elérését – különös tekintettel a fenntartható növekedésre, a munkahelyteremtésre, a társadalmi-gazdasági ágazatokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására –, ezáltal kezeli a migráció kiváltó okait, és hozzájárul a származási országukba visszaküldött migránsok fenntartható visszailleszkedéséhez, ugyanakkor maximalizálja az addicionalitást, innovatív termékeket kínál és magánforrásokat von be.

4. cikk
Az EFFA felépítése

(1) Az EFFA regionális beruházási platformokból épül fel, amelyek a meglévő támogatásötvözési mechanizmusokból származó forrásokat és az EFFA-garanciát kombinálják.

(2) Az EFFA irányítási feladatait a Bizottság látja el.

5. cikk
Az EFFA stratégia testülete

(1) Az EFFA irányítását illetően a Bizottság munkáját egy stratégiai testület segíti.

A stratégiai testület stratégiai útmutatást ad és támogatja a Bizottságot az EFFA-garancia felhasználására vonatkozó átfogó beruházási célok meghatározásában A stratégiai testület emellett elősegíti a regionális beruházási platformok közötti, illetve az EBB külső hitelezési megbízatása keretében végzett műveletekkel – köztük az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezéssel – való koordinációt és koherenciát.

(2) A stratégiai testület a Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a főképviselő), a tagállamok és az EBB képviselőiből áll. A Bizottság más hozzájárulókat is felkérhet a stratégiai testületben való tagságra, adott esetben figyelembe véve a testület álláspontját. A partnerországok, a releváns regionális szervezetek, a támogatható partnerek és az Európai Parlament adott esetben megfigyelő státuszt kaphatnak. A stratégiai testület társelnöki feladatait a Bizottság és a főképviselő látja el.

III. FEJEZET

EFFA-GARANCIA ÉS EFFA GARANCIAALAP

6. cikk
Az EFFA-garancia

(1) Az Unió kezdetben az afrikai és a szomszédsági partnerországokban visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható garanciát nyújt a támogatható partnerek számára az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez.

(2) Az EFFA-garanciát azonnal lehívható garancia formájában biztosítják a 9. cikkben említett eszközök vonatkozásában, eleget téve a 8. cikkben említett támogathatósági kritériumoknak.

7. cikk
Az EFFA-garancia igénybevételének feltételei

(1) Az EFFA-garancia nyújtásának előfeltétele, hogy az Unió nevében a Bizottság és a támogatható partner között létrejöjjön a vonatkozó EFFA-garanciamegállapodás.

(2) A támogatható partnerekkel a 2020. december 31-ig tartó kezdeti beruházási időszakra szólóan köthetők EFFA-garanciamegállapodások a finanszírozási és beruházási műveletek támogatása céljából.

(3) A támogatható partnerek a vonatkozó garanciamegállapodás megkötését követő legfeljebb négyéves időszakban köthetnek szerződéseket a pénzügyi közvetítőkkel vagy a végső kedvezményezettekkel.

8. cikk
Az EFFA-garancia igénybevételére vonatkozó támogathatósági kritériumok

(1) Az EFFA-garancia keretében támogatható finanszírozási és beruházási műveletek illeszkednek az uniós szakpolitikákhoz – különösen az Unió fejlesztési és szomszédságpolitikájához –, valamint a partnerországok stratégiáihoz és szakpolitikáihoz, továbbá az alábbi általános célok előmozdítására irányulnak:

a)a gazdasági és társadalmi fejlődés támogatása, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a munkahelyteremtésre (mindenekelőtt a fiatalok és a nők számára), ezáltal kezelve a migráció kiváltó okait és hozzájárulva a származási országukba visszaküldött migránsok fenntartható visszailleszkedéséhez;

b)a társadalmi-gazdasági ágazatok fellendítése, különös tekintettel az infrastruktúrára – beleértve a fenntartható energiát –, a vízgazdálkodásra, a közlekedésre, az információs és kommunikációs technológiákra, a környezetre, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására és a kék növekedésre, a szociális infrastruktúrára, valamint a humántőkére, a társadalmi-gazdasági környezet javítása érdekében;

c)finanszírozási források biztosítása a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, kiemelt figyelmet fordítva a magánszektor fejlesztésére;

d)a magánberuházásokat akadályozó szűk keresztmetszetek kezelését célzó pénzügyi eszközök biztosítása, beleértve a magánprojektek portfóliógaranciáira – például a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelgaranciákra, az infrastrukturális projektek konkrét kockázataira nyújtott garanciákra és az egyéb kockázati tőkére – nyújtott első veszteségviselő garanciákat;

e)a magánforrások tőkeáttételi hatásának maximalizálása a beruházási szűk keresztmetszetek felszámolása révén.

(2) Az EFFA-garancia konkrétan olyan finanszírozási és beruházási műveleteket támogat, amelyek:

a)addicionalitást biztosítanak;

b)összehangolják az érdekeket azáltal, hogy gondoskodnak az adott támogatható partnerrel és az egyéb lehetséges partnerekkel való megfelelő kockázatmegosztásról;

c)gazdasági és pénzügyi szempontból életképesek, figyelembe véve az állami vagy magánpartnerek által a projekthez nyújtott lehetséges támogatást és társfinanszírozást;

d)technikai szempontból életképesek, illetve környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatók; valamint

e)maximalizálják a magántőke mozgósítását.

(3) A Bizottság eseti alapon engedélyezheti a különböző uniós eszközökből származó források kombinálását.

(4) A Bizottság konkrét régiókra vagy partnerországokra – vagy mindkettőre – vonatkozó beruházási kereteket hozhat létre, amelyek a 9. cikkben említett, egy bizonyos összegig EFFA-garanciával fedezett eszközökből finanszírozandó konkrét projektekre vagy a végső kedvezményezettek konkrét kategóriáira – vagy mindkettőre – irányulnak. A beruházási kereteken belüli pénzügyi támogatás iránti valamennyi kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani.

9. cikk
Az EFFA-garanciával támogatható eszközök

(1) Az EFFA-garancia a következő eszközök kockázatainak fedezésére szolgál:

a)kölcsönök;

b)garanciák;

c)viszontgaranciák;

d)tőkepiaci eszközök;

e)a finanszírozás más formái vagy hitelminőség-javító eszközök, valamint tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eszközöket a támogatható partnerek vagy a hozzájárulók – köztük a magánbefektetők – egy beruházási kereten keresztül vagy egy támogatható partner által irányított egyéni projekt keretében nyújthatják a partnerországoknak – köztük az instabil vagy konfliktus sújtotta országoknak –, a partnerországok intézményeinek – köztük az állami nemzeti bankoknak és a helyi magánbankoknak –, valamint a partnerországok magánszektorbeli szervezeteinek.

10. cikk
A partnerek támogathatósága és kiválasztása

(1) Az EFFA-garancia alkalmazásában támogatható partnernek minősülnek:

a)az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap;

b)közjogi szervek;

c)nemzetközi szervezetek és ügynökségeik;

d)magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

e)valamely tagállam magánjoga alapján működő és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervezetek, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjától eltérve;

f)valamely partnerország magánjoga alapján működő és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervezetek, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjától eltérve.

(2) A támogatható partnereknek teljesíteniük kell a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkében előírt szabályokat és feltételeket.

(3) A Bizottság a 966/2012/EU, Euratom rendelet 61. cikke szerint választja ki a támogatható partnereket.

11. cikk
Az EFFA-garanciamegállapodás hatálya és feltételei

(1) Az EFFA-garancia – a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – sosem haladhatja meg az 1 500 000 000 EUR-t.

(2) A tagállamok garancia vagy készpénz formájában járulhatnak hozzá az EFFA Garanciaalaphoz. A Bizottság jóváhagyása esetén egyéb hozzájárulók is hozzájárulhatnak készpénz formájában.

A garancia (1) bekezdésben említett összeget meghaladó összegét az Unió nevében biztosítják.

Az Unió általános költségvetéséből az EFFA-garancia keretében végrehajtott nettó kifizetések teljes összege nem haladhatja meg az 1 500 000 000 EUR-t. A garancia lehívása nyomán a kifizetéseket szükség esetén a hozzájáruló tagállamok vagy az egyéb hozzájárulók az Unióval azonos feltételek mellett hajtják végre, a (4) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül.

Az Unió nevében a Bizottság és a hozzájáruló hozzájárulási megállapodást köt, amely kifejezetten tartalmazza a fizetési feltételekre vonatkozó előírásokat.

(3) Az EFFA-garancia kizárólag akkor válik elérhetővé, amikor megerősítésre kerül a 11. Európai Fejlesztési Alapból (EFA) származó 400 000 000 EUR összegű készpénz-hozzájárulás 34 az Unió általános költségvetéséhez.

A tagállamok garancia vagy készpénz formájában járulhatnak hozzá az EFFA-garanciához.

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megerősített hozzájárulásokról.

(4) A tagállamok által garancia formájában tett hozzájárulások kizárólag azt követően használhatók fel garancialehívás nyomán történő kifizetésre, hogy az Unió általános költségvetéséből származó, az esetleges egyéb készpénz-hozzájárulásokkal megnövelt forrásokat már felhasználták garancialehívások kifizetésére.

A tagállamok kérésére az általuk tett hozzájárulások konkrét régiókra, országokra, ágazatokra vagy beruházási keretekre irányuló projektekhez rendelhetők hozzá.

A garancialehívások fedezésére a hozzárendeléstől függetlenül bármely hozzájárulás felhasználható.

(5) Az EFFA-garancia végrehajtási időszakában az EFFA-garanciafedezetből legalább 400 000 000 EUR összeget a 11. EFA keretében támogatható partnerországokban megvalósítandó beruházásokra kell fordítani.

12. cikk
Az EFFA-garanciamegállapodás végrehajtása

(1) Az Unió nevében a Bizottság EFFA-garanciamegállapodást köt a 10. cikk és a (4) bekezdés alapján kiválasztott támogatható partnerekkel a feltétel nélküli, visszavonhatatlan és azonnal lehívható EFFA-garancia nyújtásáról a kiválasztott támogatható partner javára.

(2) A Bizottság és a kiválasztott támogatható partner vagy partnerek az egyes beruházási keretek vonatkozásában egy vagy több garanciamegállapodást kötnek. A konkrét igények kielégítése érdekében egyedi finanszírozási vagy beruházási műveletekhez is nyújtható EFFA-garancia. Két vagy több támogatható partnerből álló konzorciummal is köthető megállapodás.

(3) A garanciamegállapodás kifejezetten rendelkezik a következőkről:

a)az EFFA-garancia nyújtására vonatkozó – többek között a fedezetre vonatkozó feltételekkel és a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra, illetve projektekre megállapított fedezettel kapcsolatos – részletes szabályok;

b)a garancia ellentételezése;

c)az EFFA-garancia igénybevételének feltételei és a fizetési feltételek, köztük a konkrét időkeretek, az esedékes összegek után fizetendő kamat, a kiadások és a behajtási költségek, valamint az esetlegesen szükséges likviditási megállapodások;

d)a követelések behajtásával kapcsolatos előírások és eljárások;

e)a nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési kötelezettségekkel kapcsolatos előírások, a 15. és a 16. cikknek megfelelően.

(4) A támogatható partnerekkel kötendő garanciamegállapodások megkötéséről a Bizottság dönt, az alábbiak megfelelő figyelembevételével:

a)a beruházási keret céljai;

b)a partner tapasztalata, valamint operatív és finanszírozási kapacitása;

c)a partner azon saját forrásainak összege, amelyeket kész mozgósítani a beruházási keret céljaira.

(5) A finanszírozási és beruházási műveleteket a támogatható partner hagyja jóvá saját szabályainak és eljárásainak megfelelően, a garanciamegállapodásban rögzített feltételek betartása mellett.

(6) Az EFFA-garancia az alábbiakat fedezheti:

a)az adósságinstrumentumok esetében a tőkeösszeg és a finanszírozási művelet feltételei szerint a kiválasztott támogatható partnernek fizetendő, ám még nem teljesített valamennyi kamat és összeg, egy nemteljesítési esemény bekövetkezésekor;

b)a tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések esetében a befektetett összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek;

c)a 8. cikk (2) bekezdésében említett egyéb finanszírozási és beruházási műveletek esetében a felhasznált összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek;

d)a nemteljesítési eseményhez kapcsolódó valamennyi releváns kiadás és behajtási költség, amennyiben az nem került levonásra a behajtott összegből.

(7) A garanciamegállapodás rögzíti a fedezetre, a követelményekre, a támogathatóságra, a támogatható partnerekre és az eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat.

13. cikk
Az EFFA Garanciaalap

(1) Az EFFA Garanciaalap likviditási tartalékot képez, amelyből az EFFA-garancia lehívása esetén a vonatkozó EFFA-garanciamegállapodásnak megfelelően biztosítják a támogatható partnerek számára a kifizetést.

(2) Az EFFA Garanciaalap számára biztosított források:

a)az Unió általános költségvetéséből és egyéb forrásokból nyújtott hozzájárulások;

b)a tagállamok és az egyéb hozzájárulók esetleges hozzájárulásai;

c)az EFFA Garanciaalap befektetett forrásainak megtérülése;

d)a nemteljesítő adósoktól a garanciamegállapodásban meghatározott behajtási szabályoknak megfelelően behajtott összegek;

e)az Unió bevételei és az Unió által a garanciamegállapodással összhangban kapott egyéb befizetések.

(3) Az EFFA Garanciaalapnak a (2) bekezdés c) és e) pontjában szereplő forrásai a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően belső címzett bevételt képeznek.

(4) Az EFFA Garanciaalap (2) bekezdésben említett forrásait a Bizottság közvetlenül kezeli és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, a megfelelő prudenciális szabályoknak megfelelően befekteti.

(5) Az EFFA Garanciaalap számára biztosított források az EFFA teljes garanciakötelezettségének fedezéséhez szükséges, megfelelő szintű céltartalék képzését szolgálják. A feltöltési ráta az Unió általános költségvetéséből fedezett összes EFFA-garanciakötelezettség 50 %-ának felel meg.

(6) Az EFFA Garanciaalap szintjének megfelelőségére vonatkozó, a 15. cikk (3) bekezdésében előírt jelentéssel összhangban végrehajtott értékelést követően a következő kifizetéseket kell teljesíteni:

a)a többletet vissza kell fizetni az Unió általános költségvetésébe;

b)az EFFA Garanciaalapot az n+1. évtől kezdődően egy legfeljebb hároméves időszak folyamán éves részletek befizetésével kell feltölteni.

(7) 2021. január 1-jétől, amennyiben az EFFA-garanciából történő lehívások következtében a Garanciaalap tartalékainak szintje az (5) bekezdésben említett feltöltési ráta 50 %-a alá csökken, a Bizottság jelentést nyújt be az EFFA Garanciaalap feltöltéséhez esetleg szükséges rendkívüli intézkedésekről.

(8) Az EFFA-garancia lehívását követően az EFFA Garanciaalap számára biztosított, a (2) bekezdés c), d) és e) pontjában említett forrásoknak a feltöltési ráta (5) bekezdésben említett szintjének eléréséhez szükséges forrásokon felüli részét a 7. cikk (2) bekezdésében előírt kezdeti beruházási időszakban kell felhasználni az EFFA-garancia eredeti összegének visszaállítására.

14. cikk
Az EFFA Garanciaalap finanszírozása az Unió általános költségvetéséből

Az Unió általános költségvetése 350 000 000 EUR összegű hozzájárulást biztosít.

IV: FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL, SZÁMVITEL ÉS ÉRTÉKELÉS

15. cikk
Jelentéstétel és számvitel

(1) A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EFFA-garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A jelentés a következő elemeket tartalmazza:

a)az EFFA-garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletek értékelése műveleti, ágazati, országos és regionális szinten, valamint az e rendelettel való összhang szempontjából;

b)az EFFA-garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletek hozzáadott értékére, a mozgósított magánforrásokra, a becsült és a tényleges teljesítményre, valamint az eredményekre és hatásokra vonatkozó összesített értékelés, amely kitér a munkahely-teremtési hatásra is;

c)az EFFA-garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek való megfelelés és az egyes benyújtott javaslatokra meghatározott fő teljesítménymutatók értékelése;

d)az EFFA-garanciával fedezett műveletek tőkeáttételi hatásának értékelése;

e)a kedvezményezettek számára folyósított pénzösszegek és az egyes partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek összesített értékelése;

f)a támogatható partnerek finanszírozási és beruházási műveletei által képviselt hozzáadott érték, illetve az ezen műveletekhez kapcsolódó teljes kockázat értékelése;

g)az EFFA-garancia lehívására, a veszteségre, a megtérülésre, a behajtott összegre és a kapott egyéb befizetésekre vonatkozó részletes információk;

h)a támogatható partnerek által e rendelet hatálya alatt végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek független külső ellenőr által ellenőrzött pénzügyi beszámolói.

(2) Az EFFA-garanciával fedezett kockázatokkal és az EFFA Garanciaalap Bizottság általi kezelésével kapcsolatban elvégzendő számviteli és jelentéstételi feladatok, valamint az EFFA Garanciaalap irányítása céljából azok a támogatható partnerek, akikkel garanciamegállapodást kötöttek, évente a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátják az e rendelet hatálya alatt végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek független külső ellenőr által ellenőrzött pénzügyi beszámolóit, amelyek tartalmazzák többek között az alábbiakra vonatkozó információkat:

a)a támogatható partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek kockázatértékelése, beleértve a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által a közszférára vonatkozó, nemzetközileg elfogadott számviteli standardok alapján meghatározott, uniós számviteli szabályok szerint számított uniós kötelezettségekre vonatkozó információkat;

b)az Unió fennálló, a támogatható partnerek finanszírozási és beruházási műveleteire nyújtott EFFA-garanciából eredő pénzügyi kötelezettségei, egyedi műveletek szerinti bontásban.

A partnerek kérésre minden olyan további adatot benyújtanak a Bizottságnak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(3) A Bizottság a bizottsági pénzügyi kimutatások keretében minden év március 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az EFFA Garanciaalap helyzetére vonatkozóan bekért információkat. Ezenfelül minden év május 31-ig éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az EFFA Garanciaalap előző naptári évi kezeléséről, amely jelentés többek között értékelést tartalmaz a céltartalék és a Garancialap szintjének megfelelőségéről, továbbá arról, hogy szükség van-e a Garanciaalap feltöltésére.

Az éves jelentés bemutatja az EFFA Garanciaalap előző naptári év végi pénzügyi helyzetét, az előző naptári év során megvalósult pénzügyi mozgásokat, a jelentős ügyleteket és a pénzügyi beszámolókkal kapcsolatos releváns információkat. A jelentés információkat tartalmaz továbbá a garanciaalap előző naptári év végi pénzgazdálkodásáról, teljesítményéről és kockázatáról.

16. cikk
Értékelés és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2020. december 31-ig értékeli az EFFA működését. A Bizottság az e rendelet alkalmazásának független értékelését is tartalmazó értékelő jelentését benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Abban az esetben, ha 2020. június 30. előtt teljes mértékben felhasználják az EFFA-garancia rendelkezésre álló összegét a jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveletekre, a Bizottság haladéktalanul benyújtja az említett jelentést.

(2) A Bizottság 2020. december 31-ig, majd azt követően háromévente értékeli az EFFA Garanciaalap használatát. A Bizottság benyújtja értékelő jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelő jelentést a Számvevőszék véleménye kíséri.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

17. cikk
Átláthatóság és az információk nyilvánosságra hozatala

A támogatható partnerek – a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós átláthatósági politikával és a vonatkozó általános uniós elvekkel összhangban – weboldalukon nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az e rendelet hatálya alá tartozó, EFFA-garanciával fedezett valamennyi finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatos információkat, különösen azt illetően, hogy e műveletek miként járulnak hozzá e rendelet követelményeinek teljesítéséhez.

18. cikk
A Számvevőszék által végzett pénzügyi ellenőrzés

(1) Az e rendeletnek megfelelően végrehajtott tevékenységek külső ellenőrzését a Számvevőszék végzi, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikkével összhangban.

(2) E cikk (1) bekezdése céljából a Számvevőszék kérésére – az EUMSZ 287. cikkének (3) bekezdésével összhangban – hozzáférést biztosítanak számára a feladata elvégzéséhez szükséges valamennyi dokumentumhoz, illetve információhoz.

19. cikk
Csalás elleni intézkedések

(1) A Bizottság vagy a támogatható partnerek haladéktalanul értesítik az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), és rendelkezésére bocsátják a szükséges információkat, ha az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezhetik, hogy csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység folyik.

(2) A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletben megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében vizsgálati cselekményeket, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogellenes tevékenység. Az OLAF a vizsgálati tevékenysége keretében szerzett bármely információt továbbíthatja az érintett tagállamok illetékes hatóságainak.

Amennyiben az ilyen jogellenes tevékenységek bizonyítást nyernek, a támogatható partnerek behajtásra irányuló intézkedéseket hoznak az ilyen tevékenységekkel érintett, e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteik tekintetében.

20. cikk
Kizárt tevékenységek és nem együttműködő országok és területek

(1) A támogatható partnerek finanszírozási és beruházási műveleteik során nem támogathatnak jogellenes célból – például pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, adócsalás és adókijátszás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás céljából – végzett tevékenységeket. A támogatható partnerek – az Unió, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy a Pénzügyi Akció Munkacsoport szabályai alapján gyengén szabályozottnak vagy nem együttműködőnek minősített országokkal és területekkel szembeni politikájukkal összhangban – nem vehetnek részt olyan finanszírozási vagy beruházási műveletben, amely nem együttműködő országban vagy területen található gazdasági egységen keresztül kerül végrehajtásra.

(2) A támogatható partnerek pénzügyi és beruházási műveleteik során a pénzügyi rendszernek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló uniós jogban – különösen az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 35 és az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben 36 – előírt elveket és normákat alkalmazzák. A támogatható partnerek az e rendelet alapján történő közvetlen finanszírozást és közvetítőkön keresztül végrehajtott finanszírozást egyaránt a tényleges tulajdonosra vonatkozó információknak az (EU) 2015/849 irányelv szerinti felfedésétől teszik függővé.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Fenntartható Fejlődési Alapról (EFFA)

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 37

01 03

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó tevékenység: Nemzetközi gazdasági és pénzügyek

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 38 irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

Az EFFA regionális beruházási platformokból épül fel, amelyek kombinálják a külső tevékenység meglévő támogatásötvözési mechanizmusait és az új EFFA-garanciát.

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A beruházások támogatása az EU-n kívüli régiókban, ezáltal kezelve a migráció kiváltó okait.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés

Integrált intézkedéscsomag biztosítása az EU-n kívüli régiókra irányuló beruházások finanszírozásához, és ezáltal növekedési és foglalkoztatási lehetőségek teremtése, az addicionalitás maximalizálása, innovatív termékek nyújtása és magánforrások bevonása.

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

01 03 Nemzetközi gazdasági és pénzügyek

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) magában foglal egy új garanciát, amely egy sor innovatív eszközt – például az infrastrukturális projektekkel kapcsolatos konkrét kockázatokat fedező garanciákat – kínál a magánszektor bevonása érdekében.

Az uniós garancia nyújtása multiplikátorhatást fejt ki. Az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz (ESBA) és az uniós támogatásötvözési mechanizmusok keretében 2007 óta támogatott több pénzügyi eszközhöz hasonlóan az EFFA Garanciaalap is többletberuházások mozgósítását célozza, elsősorban magánbefektetők bevonása révén. Ezt úgy éri el, hogy első veszteségi alapon vagy azonos feltételek mellett részleges garanciát nyújt a közvetítő pénzügyi intézményeknek (jellemzően nemzetközi pénzügyi szervezeteknek), amelyek pedig kölcsön, garancia, saját tőke vagy hasonló termékek formájában támogatást nyújtanak a további kedvezményezettek számára. Az uniós költségvetésből nyújtott garancia és az összes mozgósított beruházás között tehát kétszeres tőkeáttétel van. Az első szinten az uniós garancia lehetővé teszi, hogy a közvetítő nemzetközi pénzügyi szervezet bizonyos összegű többletfinanszírozást biztosítson („belső tőkeáttétel”). A második szinten („külső tőkeáttétel”) a nemzetközi pénzügyi szervezet által nyújtott finanszírozás többletberuházást mozgósít a projektfázisban.

Ezáltal a támogatásötvözési tevékenységre is kiterjedő globális kezdeményezés elősegíti, hogy 2020-ig összesen akár 44 milliárd EUR beruházás mozgósítására kerüljön sor.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A támogatásötvözési műveletek tekintetében meghatározásra került a projektteljesítményt és a szándékolt eredményeket tükröző mutatók egységes és minimális készlete. Ezek a mutatók felhasználhatók az Európai Fenntartható Fejlődési Alapból (EFFA) nyújtott garancia végrehajtásának nyomon követése céljából.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) jelenti a végrehajtási eszközét a külső beruházási terv (első pillér) szakpolitikai célkitűzéseinek, az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret létrehozásáról szóló, 2016. június 7-i bizottsági közleményben foglaltaknak megfelelően. Az EFFA fő célja, hogy integrált pénzügyi csomagot biztosítson az EU-n kívüli régióra irányuló beruházások finanszírozásához. Ez magában foglalja az állami és a magánberuházások mozgósítását mind Afrikában, mind a szomszédságban.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) célja az innovatív és kiegészítő jellegű támogatások előmozdítása, elsősorban az új garancia, valamint hitelminőség-javítás révén. Az új garancia olyan innovatív eszközöket foglal magában, amelyek konkrétan a magánberuházásokat gátló, a piac által mindeddig nem kezelt szűk keresztmetszetek felszámolására irányulnak, mint például a magánszektorbeli projektekre biztosított garanciaportfóliókra nyújtott első veszteségviselő garanciák, kockázati tőke, kkv-hitelgaranciák vagy az infrastrukturális projektek konkrét kockázatait fedező garanciák.

Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) eszközein keresztül finanszírozott vagy garanciával fedezett műveletek az Unió külső tevékenységét támogató jól látható és hatékony eszközt jelentenek. Az EFFA biztosítja a szükséges uniós politikai és pénzügyi támogatást a támogatható partnerek olyan országokra, illetve beruházási projektekre irányuló finanszírozási műveleteihez, amelyek egyébként a magas kockázatok miatt nem tennének eleget a feltételeknek.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A Bizottság értékes tapasztalatokra tett szert az innovatív pénzügyi eszközökkel kapcsolatban.

A 2007–2013 közötti többéves pénzügyi keret indulásakor első ízben bevezetett támogatásötvözés azóta fokozatosan az EU külső együttműködésének fontos eszközévé vált, kiegészítve a végrehajtás egyéb módszereit. Az uniós külső együttműködés valamennyi régiója tekintetében létrehozták az uniós regionális támogatásötvözési mechanizmusokat. 2015 végére az e mechanizmus keretében jóváhagyott, az uniós költségvetésből, illetve az EFA forrásaiból biztosított támogatások mintegy 2,7 milliárd EUR összeget értek el, és összesen 50 milliárd EUR beruházást mozgósítottak.

A Szomszédsági Beruházási Platform (NIP) elődjének tekintett Szomszédsági Beruházási Keret (NIF) sikeresen működött: a NIF 2007 óta összesen 1,432 milliárd EUR uniós költségvetési juttatásban részesült. Emellett a tagállamok több mint 80 millió EUR-val járultak hozzá a NIF Vagyonkezelő Alaphoz. Ennek köszönhetően 112 projektet sikerült megvalósítani a NIF támogatásával. A NIF-hozzájárulás 2008 óta megközelítőleg 13,83 milliárd EUR összegű, európai és nemzetközi pénzügyi szervezetektől származó finanszírozást mozgósított, és összesen mintegy 28,10 milliárd EUR beruházást tett lehetővé, ami azt jelenti, hogy az eszközből biztosított minden egyes euró 20-szoros beruházási tőkeáttételi hatást ért el.

Afrika vonatkozásában 2007-ben létrehozták az EU–Afrika Infrastruktúraalapot (AITF), amely azóta 500 millió EUR-t meghaladó összegű támogatást nyújtott elsősorban az energiára, a közlekedésre és a vízügyi ágazatra irányuló projektekhez. 2015-ben a C(2015) 5210 bizottsági határozattal 39 létrejött az Afrikai Beruházási Keret (AfIF).

A 2007–2013 közötti időszakban két eszköz félidős értékelésére került sor: 2012-ben az EU–Afrika Infrastruktúraalapot, 2013-ban pedig a Szomszédsági Beruházási Keretet (NIF) vizsgálták felül. Mindkét értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a kitűzött célok – az európai szomszédsági és partnerségi célok, illetve az afrikai infrastruktúrafejlesztés – előmozdítása szempontjából értékes és hatékony eszközökről van szó. Kimondottan pozitívnak bizonyult a projektek azonosítása, relevanciája és kialakítása, és mindkét eszköz elérte a jelentős finanszírozási források mozgósítására vonatkozó célkitűzést. A félidős értékelés egyúttal kiemelte, hogy a két eszköz lényegesen hozzájárult a partnerségek kialakításához, és fokozta a pénzügyi intézmények közötti és a Bizottsággal való koordinációt és együttműködést is. Több ajánlást is megfogalmaztak, konkrétan a következő területeken: a döntéshozatali struktúra javítása, különös tekintettel az uniós küldöttségek és a partnerországok szerepére, a magánszektor bevonására vonatkozó lehetőségek további feltérképezése, a célzott pénzügyi eszközök – például kockázatcsökkentő eszközök – alkalmazása, valamint egy eredménymérési keret végrehajtása.

A 2012 decemberében létrehozott Külső Együttműködési Támogatásötvözés Európai Uniós Platformja (EUBEC) ezeket a megállapításokat és más jelentések eredményeit is felhasználta, hogy konkrét ajánlásokat dolgozzon ki a támogatásötvözés révén nyújtott uniós támogatás hatékonyságának további növelése érdekében. Az Európai Számvevőszék 2014 októberében különjelentést tett közzé a támogatásötvözésről. Ennek következtetései nagyjából megegyeztek a fentiekkel: az EU külső politikáinak támogatását illetően a regionális beruházási keretből biztosított vissza nem térítendő támogatások és a pénzügyi intézményektől kapott kölcsönök ötvözése rendszerint hatékonynak, a projektek pedig relevánsnak bizonyulnak. Az ajánlások a következő szempontokra tértek ki: az uniós vissza nem térítendő támogatásból származó addicionalitás értékelésének dokumentálása, a végrehajtó bizottságok elé terjesztett projektek érettségének biztosítása, az uniós támogatásötvözési műveletekre vonatkozó iránymutatások kidolgozása, az uniós küldöttségek proaktívabb szerepének biztosítása, a döntéshozatali eljárás egyszerűsítése, a projektek bizottsági nyomon követésének javítása, valamint az uniós finanszírozás megfelelő láthatóságának biztosítása.

Az EUBEC már csaknem minden ajánlás nyomán intézkedéseket hozott: harmonizált és továbbfejlesztett pályázati nyomtatványokat dolgozott ki, iránymutatásokat fogalmazott meg és kialakított egy standard mutatókat tartalmazó eredménymérési keretet.

Emellett az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 140. cikkében előírt követelménynek megfelelően – amely az (EU) 2015/323 tanácsi rendelet 17. és 40. cikke alapján alkalmazandó – 2014-ben előzetes értékelés készült az Afrikai Beruházási Keretről, amely megvizsgálta, hogy a tervezett eszköz mennyiben teljesíti a költségvetési rendeletben a pénzügyi eszközökre vonatkozóan előírt követelményeket. Az értékelés nyomán megfogalmazott ajánlásokat figyelembe vették az AfIF kezelésében, és azok az EU Afrikai Beruházási Platformja szempontjából is relevánsak lesznek.

Az előzetes értékelés eredményei alátámasztották, hogy az Afrika előtt álló kihívások természete, nagyságrendje és fókusza (pl. urbanizáció, az alapszolgáltatásokhoz való romló hozzáférés, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, szegénység, az éghajlatváltozás hatásai), az EU és a partnerországok közötti együttműködés jelenlegi céljai (vagyis a fenntartható és inkluzív fejlődés és növekedés, a kontinentális integráció, a szegénység felszámolása, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia), valamint a további finanszírozási források mozgósítása iránti igény együttesen egy új, rugalmas finanszírozási keretet tesznek szükségessé. Ezen eredményeket figyelembe véve, valamint a migráció kiváltó okainak kezelésére vonatkozó további célkitűzésre tekintettel az Afrikai Beruházási Platform (AIP) hozzáadott értéket jelenthet az Afrikát kulcsfontosságú kihívások elé állító ágazatokban. Az AIP az országkockázathoz, illetve a konkrét projektekhez és ágazatokhoz igazodó segítségnyújtási formák széles körén keresztül hozzájárul az inkluzív növekedéshez és a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, ezáltal kezelve a migráció egyes kiváltó okait.

Az AfIF által használt jelenlegi és tervezett portfólióban olyan projektek szerepelnek, amelyek szintén előmozdítják a migráció kiváltó okainak kezelésére vonatkozó célt. A pénzügyi szektort és a mikro-, kis- és középvállalkozásokat helyi bankokon vagy kijelölt alapokon keresztül támogató projektek, valamint a mezőgazdaságot, a pénzügyi szektort és a vidékfejlesztést – többek között a vidéki utak építését és a villamosítást – támogató projektek elsődleges célja a munkahelyteremtés, ugyanakkor a megújuló energiára vagy a nem csupán a vidéki utakat, hanem az út- és kikötőépítést és -felújítást is felölelő, tágabb közlekedési szektorra irányuló konkrét infrastrukturális projektek nyomán is létrejöhetnek új munkahelyek. Az AITF éves jelentésében szereplő egyes energiaügyi projektek eredményei között is említésre került a munkahelyteremtés és a szegénységcsökkentés.

Az AITF portfóliójának és az AfIF projektlistájának átvilágítása azt mutatja, hogy ezek a támogatásötvözési mechanizmusok hozzájárulnak a migráció kiváltó okainak kezelésére vonatkozó célhoz, és megsokszorozzák a részt vevő pénzügyi partnerintézmények által biztosított forrásokat. Az AfIF jelenlegi projektlistáján szereplő 150 projekt átvilágítása nyomán kiderült, hogy a projekteknek akár 30 %-a is releváns lehet a migráció kiváltó okainak kezelése szempontjából. Egyes projektek fő célként a munkahelyteremtésre és a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására összpontosítanak, míg a projektek többsége a társadalmi-gazdasági fejlődésre és a rezilienciára, illetve bizonyos esetekben – mintegy mellékhatásként – a munkahelyteremtésre és a szegénységcsökkentésre is irányulnak. Az EFFA keretében támogatható 23 konkrét ország közül 18 országot lefed a Száhel-övezeti/Csád-tavi régióra, illetve az Afrika szarvára vonatkozó jelenlegi AfIF-projektlista.

Az európai szomszédságpolitika 2015-ös felülvizsgálata újra nyomatékosította, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődésnek központi szerepet kell kapnia a szomszédság stabilizálásához és a partnerségek kialakításához való uniós hozzájárulásban. Az EU-nak fokoznia kell az együttműködést a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, a magánszektor fejlesztése szempontjából releváns nemzetközi szervezetekkel, valamint az inkluzív növekedés és foglalkoztatás előmozdítására, illetve az életkörülmények javítására irányuló kezdeményezésekkel. Ezen túlmenően ösztönözni kell a magánszektorral való partnerség megerősítésére irányuló intézkedéseket, továbbá a többletforrások bevonását és az uniós segélyek hatásának fokozását szolgáló fontos eszközként fel kell lendíteni az innovatív megközelítések alkalmazását – például a vissza nem térítendő támogatások és a kölcsönök ötvözését. A szomszédságpolitika felülvizsgálata szintén hangsúlyozza, hogy célzott erőfeszítéseket kell tenni a készségfejlesztés, a kompetenciák és a lehetőségek teremtése terén, mindenekelőtt a fiatalok és a nők vonatkozásában.

Jelenleg új értékelés készül a támogatásötvözési mechanizmusokról, amelynek a zárójelentése várhatóan még 2016 vége előtt elkészül.

1.5.4.Egyéb megfelelő eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret létrehozásáról szóló, 2016. június 7-i közleményben vázoltaknak megfelelően a Bizottság egy ambiciózus külső beruházási tervet javasol, amely kezelné a migráció kiváltó okait.

A javaslat egy új irányítási struktúrával rendelkező, új stratégiai keret létrehozását – és ezen belül többek között egy „egyablakos” megközelítés kialakítását – irányozza elő, amely egy sor innovatív pénzügyi eszközzel igyekszik bevonni a magánszektort, hogy elősegítse a migráció kiváltó okainak kezelését a beruházások élénkítése útján, kezdetben az afrikai és az uniós szomszédsági régiókra összpontosítva. Az új keret az uniós pénzügyi eszközök és erőforrások meglévő struktúrájára épül.

Az EFFA fő célja, hogy integrált pénzügyi csomagot biztosítson az EU-n kívüli régiókra irányuló beruházások finanszírozásához, és ezáltal növekedési és foglalkoztatási lehetőségeket teremtsen, maximalizálja az addicionalitást, innovatív termékeket nyújtson és magánforrásokat vonjon be. Az EFA-ból és az uniós költségvetésből származó, 2020-ig 3,35 milliárd EUR összegű források segítségével (amelyekből 0,75 milliárd EUR-t az EFFA Garanciaalap feltöltésére szánnak) az EFFA a várakozások szerint akár 44 millió EUR-t kitevő beruházásokat is mozgósíthat.

A 3,35 milliárd EUR-ból 2,6 milliárd EUR-t a meglévő támogatásötvözési eszközök átcsoportosítása révén biztosítanak. A jelenlegi rendeletjavaslat előirányozza az EFFA Garanciaalap mozgósítását, amihez az Uniós költségvetésből 350 millió EUR-ra, az EFA-ból pedig 400 millió EUR-ra van szükség. Az új beruházási terv központi elemeként az EFFA egy átfogó keretet biztosít, amely a következő három pilléren nyugszik: egy új beruházási alap (első pillér); technikai segítségnyújtás (második pillér), amelynek keretében támogatást nyújtanak a helyi hatóságoknak és a vállalkozásoknak, hogy több fenntartható projektet tudjanak kidolgozni és felkeltsék a befektetők figyelmét; a nemzeti és regionális szintű célzott, tematikus uniós fejlesztési együttműködési programok és az érintett országok beruházási, illetve átfogó szakpolitikai környezetének javítására irányuló strukturális politikai párbeszéd együttese (harmadik pillér).

E három pillér kiegészíti egymást és átfogó, összehangolt megközelítést biztosít.

Az EFFA magában foglalja az átcsoportosított meglévő támogatásötvözési mechanizmusokat, valamint egy új garanciát, amely egy sor innovatív eszközt – például az infrastrukturális projektekkel kapcsolatos konkrét kockázatokat fedező garanciákat – kínál a magánszektor bevonása érdekében. A meglévő támogatásötvözési mechanizmusokat kombináló regionális beruházási platformok egy egyablakos rendszer keretében fogadják be a nemzetközi pénzügyi szervezetektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és változatos pénzügyi támogatási eszközöket biztosítanak a támogatható beruházások számára.

A közös európai műveletek (a kétoldalú, illetve uniós vissza nem térítendő támogatások és a támogatható pénzügyi intézmények hitelezési műveleteinek kombinációja) lehetővé tétele révén az Afrikai Beruházási Platform fokozza a koherenciát és javítja a koordinációt a donorok között, összhangban a párizsi nyilatkozatban foglalt elvekkel és az EU költségvetési rendeletével. Az uniós erőfeszítéseket a tagállami erőforrások fogják támogatni azáltal, hogy erősítik a külső együttműködés európai dimenzióját és növelik az EU láthatóságát.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– A javaslat/kezdeményezés kezdeti időtartama: 2017–2020.

–Pénzügyi hatás: 2017-től 2020-ig, a támogatható partnerekkel való megállapodáskötés függvényében.
Az EFFA-garanciamegállapodások, amelyek keretében a támogatható partner szerződést írhat alá a kedvezményezettel vagy egy pénzügyi közvetítővel, legfeljebb négyéves időtartamra szólnak.

◻ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Indikatív beindítási időszak;

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 40

X Bizottság általi közvetlen irányítás (az EFFA Garanciaalap kezelése tekintetében)

–X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával (az EFFA-garanciával fedezett eszközök tekintetében):

–X nemzetközi szervezetek és ügynökségeik

–X az EBB és az Európai Beruházási Alap

–X közjogi szervek

–X valamely tagállam magánjoga alapján működő és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervezetek, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjától eltérve

–X valamely partnerország magánjoga alapján működő és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervezetek, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjától eltérve

–X magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Az EFFA Garanciaalap tartalékképzését és irányítását közvetlenül a Bizottság hajtja végre, míg a garanciával fedezett eszközök végrehajtása közvetett irányítás útján történik.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EFFA-garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A jelentés a következő elemeket tartalmazza:

a) az EFFA-garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletek értékelése ágazati, országos és regionális szinten, valamint az e rendelettel való összhang szempontjából, különös tekintettel a migráció kiváltó okainak kezelésére és a fenntartható fejlődési célokat támogató társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítására vonatkozó követelményre, továbbá a 3. cikkben meghatározott általános célokra fordított források elosztásának értékelése;

b) az EFFA-garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletek hozzáadott értékére, a mozgósított magánforrásokra, a becsült és a tényleges teljesítményre, valamint az eredményekre és hatásokra vonatkozó összesített értékelés, amely kitér a munkahely-teremtési hatásra is;

c) annak értékelése, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó műveletek milyen mértékben járulnak hozzá a 3. cikkben foglalt általános célok eléréséhez;

d) az EFFA-garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek való megfelelés és az egyes benyújtott javaslatokra meghatározott fő teljesítménymutatók értékelése;

e) az EFFA-garanciával fedezett műveletek tőkeáttételi hatásának értékelése;

f) a kedvezményezettek számára átutalt pénzösszegek és az egyes partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek összesített értékelése;

g) a támogatható partnerek finanszírozási és beruházási műveletei által képviselt hozzáadott érték, illetve az ezen műveletekhez kapcsolódó teljes kockázat értékelése;

h) az EFFA-garancia lehívására, a veszteségre, a megtérülésre, a behajtott összegre és a kapott egyéb befizetésekre vonatkozó részletes információk;

i) a támogatható partnerek által e rendelet hatálya alatt végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek független külső ellenőr által ellenőrzött pénzügyi beszámolói.

2. Az EFFA-garanciával fedezett kockázatokkal és az EFFA Garanciaalap Bizottság általi kezelésével kapcsolatban elvégzendő számviteli és jelentéstételi feladatok, valamint az EFFA Garanciaalap irányítása céljából azok a támogatható partnerek, akikkel garanciamegállapodást kötöttek, évente a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátják az e rendelet hatálya alatt végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek független külső ellenőr által ellenőrzött pénzügyi beszámolóit, amelyek tartalmazzák többek között az alábbiakra vonatkozó információkat:

a) a támogatható partnerek e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteinek kockázatértékelése, beleértve a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által a közszférára vonatkozó, nemzetközileg elfogadott számviteli standardok alapján meghatározott, uniós számviteli szabályok szerint számított uniós kötelezettségekre vonatkozó információkat;

b) az Unió fennálló, a támogatható partnerek e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteire nyújtott EFFA-garanciából eredő pénzügyi kötelezettségei, egyedi műveletek szerinti bontásban.

A partnerek kérésre minden olyan további adatot benyújtanak a Bizottságnak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

3. A Bizottság pénzügyi kimutatásai keretében minden év március 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az EFFA Garanciaalap helyzetére vonatkozó, kért információkat. Ezenfelül a Bizottság minden év május 31-ig éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az EFFA Garanciaalap előző naptári évi kezeléséről, amely jelentés többek között értékelést tartalmaz a céltartalék és a Garancialap szintjének megfelelőségéről, továbbá arról, hogy szükség van-e a Garanciaalap feltöltésére. Az éves jelentés tartalmazza az EFFA Garanciaalap előző naptári év végi pénzügyi helyzetének, az előző naptári év során megvalósult pénzügyi mozgásoknak, valamint a jelentős ügyleteknek és a pénzügyi beszámolókkal kapcsolatos releváns információknak a bemutatását. A jelentés információkat tartalmaz továbbá a garanciaalap előző naptári év végi pénzgazdálkodásáról, teljesítményéről és kockázatáról.

4. A Bizottság 2019. december 31-ig értékeli az EFFA működését. A Bizottság benyújtja értékelő jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

5. A Bizottság 2020. június 30-ig, majd azt követően háromévente értékeli az EFFA Garanciaalap használatát. A Bizottság benyújtja értékelő jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelő jelentést a Számvevőszék véleménye kíséri.

6. A Bizottság 2020. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely e rendelet alkalmazásának független értékelését tartalmazza. Abban az esetben, ha a jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveletek 2020. június 30. előtt teljes mértékben felhasználják az EFFA-garancia rendelkezésre álló összegét, a Bizottság haladéktalanul benyújtja az említett jelentést.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

Az uniós költségvetést érintő kockázat az Unió által a támogatható partnerek harmadik országokban végzett műveleteihez nyújtott költségvetési garanciából ered. A garancia – az alább meghatározott plafonig terjedően – átfogó fedezetet biztosít valamennyi esedékes, de a támogatható partnerhez be nem folyt kifizetésre.

Az uniós garancia felső korlátja 1 500 000 000 EUR.

A támogatható partner által harmadik országoknak nyújtott kölcsönökre vonatkozó költségvetési garanciát jelző költségvetési tételt („p.m.”) csak abban az esetben aktiválják, ha a garanciát a támogatható partner ténylegesen lehívja, és azt a – legalább 750 000 000 EUR-val feltöltött – Garanciaalap nem fedezi teljes mértékben. Az 50 %-os feltöltési ráta a támogatható partnerek által irányított garanciarendszerekkel – többek között első veszteségviselő struktúrákkal – kapcsolatos korábbi tapasztalatokon alapul. Mindeddig nem került sor a biztosított források 50 %-át meghaladó lehívásra. Egyes nemzetközi eszközökhöz képest magasabb a feltöltési ráta, mivel figyelembe kell venni, hogy a partnerországokban kockázatosabb a beruházási környezet.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk.

Az uniós garancia irányításáért a Bizottság felel. A jelenlegi rendelettel összefüggésben végzett finanszírozási műveletek a támogatható partner rendes eljárási szabályaival és a rendezett banki működés elveivel összhangban valósulnak meg. A támogatható partner és a Bizottság között megállapodás jön létre, amely rögzíti a jelen rendelet végrehajtására vonatkozó részletes előírásokat és eljárásokat. Lásd még „A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések” című szakaszt.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Nem alkalmazandó

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

1. A Bizottság haladéktalanul értesíti az OLAF-ot, és rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat, ha az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezheti, hogy csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység folyik.

2. A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletben megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében vizsgálati cselekményeket, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogellenes tevékenység. Az OLAF a vizsgálati tevékenysége keretében szerzett bármely információt továbbíthatja az érintett tagállamok illetékes hatóságainak.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám 04 Az EU a világban	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
4	01 03 07 Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) számára nyújtott európai uniós garancia	nem diff.	NEM	NEM	NEM	NEM
4	01 03 08 Az EFFA Garanciaalap feltöltése	nem diff.	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

4. fejezet: Az EU a világban

FŐIGAZGATÓSÁG: XX			2017. év 41	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető			ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
01 03 07 Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) számára nyújtott európai uniós garancia	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	pm	pm	pm	pm	pm	pm	pm	pm
	Kifizetési előirányzatok	(2)	pm	pm	pm	pm	pm	pm	pm	pm
01 03 08 Az EFFA Garanciaalap feltöltése	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	275,000	25,000	25,000	25,000	pm	pm	pm	350,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	275,000	25,000	25,000	25,000	pm	pm	pm	350,000
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 42
-		(3)	0	0	0	0	0	0	0	0
A XX Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3	275,000	25,000	25,000	25,000				350,000
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3	275,000	25,000	25,000	25,000	pm	pm	pm	350,000

•Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
•Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	275,000	25,000	25,000	25,000	pm	pm	pm	350,000
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	275,000	25,000	25,000	25,00	pm	pm	pm	350,000

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

•Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
•Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG: XX
• Humánerőforrás		3,264 (0,13416+ 0,0716)	3,264	3,264	3,264		13,056
• Egyéb igazgatási kiadások		0,5	0,5	0,5	0,5		2,000
<...> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	3,764	3,764	3,764	3,764		15,056

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

3,764

15,056 43

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	278,764	28,764	28,764	28,746		365,056
	Kifizetési előirányzatok	278,764	28,764	28,764	28,764		365,056

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

⇩

N. év

N+1. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 44

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

– Teljesítés

275,000

25,000

350,000

– Teljesítés

1. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

275,000

25,000

350,000

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

–Igazgatási kiadások. millió EUR (három tizedesjegyig)

2017. év 45

2018. év

2019. év

2020. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
Humánerőforrás	3,264	3,264	3,264	3,264	13,056
Egyéb igazgatási kiadások	0,5	0,5	0,5	0,5	2,000
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege	3,764	3,764	3,764	3,764	15,056

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 46 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

3,764

15,056

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az irányító főigazgatóság rendelkezésére álló előirányzatokkal kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–x A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		16	16	16	16
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 47
XX 01 02 01 (AC, END, INT a központ teljes keretéből 48 )		16	16	16	16
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 49	– a központban
	– a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatás)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatás)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		32	32	32	32

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrással kapcsolatos igényeket az irányító főigazgatóság személyzetéből kell teljesíteni. Ez adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthető az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap operatív és pénzügyi irányítása, kommunikáció és láthatóság
Külső munkatársak	Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap operatív és pénzügyi irányítása, kommunikáció és láthatóság

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–◻ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–X A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

Az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (22.04 fejezet) kötelezettségvállalás és kifizetési előirányzatok formájában 100 millió EUR összeggel (2017-től 2020-ig évente 25 millió EUR-val) járul hozzá az EFFA Garanciaalap feltöltéséhez, a 3.2.1. szakaszban foglaltaknak megfelelően.

–X A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a többéves pénzügyi keret rendkívüli tartalékának alkalmazására.

A Bizottság 2017-ben 250 millió EUR összegben igénybe kívánja venni az 1311/2013/EU, Euratom rendelet 13. cikkében meghatározott rendkívüli tartalékot.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető			Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet Európai Fejlesztési Alap	150,000	150,000	50,000	50,000	pm	pm	pm	400,000
Uniós tagállamok és más hozzájárulók	pm	pm	pm	pm	pm	pm	pm	pm
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN	150,000	150,000	50,000	50,000	pm	pm	pm	400,000

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–X a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 50
		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
Új jogcímcsoport 635 Az Európai Fenntartható Fejlődési Alaphoz (EFFA) való hozzájárulás – címzett bevétel
Új költségvetési tétel 6350 Az EFA hozzájárulása az EFFA-hoz	pm	150,000	150,000	50,000	50,000
Új költségvetési tétel 6351 A tagállamok, illetve a tagállami ügynökségek, jogi vagy természetes személyek hozzájárulása az Európai Fenntartható Fejlődési Alaphoz	pm	pm	pm	pm	pm
Új költségvetési tétel 6352 Harmadik országok, illetve harmadik országbeli ügynökségek, jogi vagy természetes személyek hozzájárulása az Európai Fenntartható Fejlődési Alaphoz	pm	pm	pm	pm	pm
Új költségvetési tétel 6353 Nemzetközi szervezetek hozzájárulása az Európai Fenntartható Fejlődési Alaphoz	pm	pm	pm	pm	pm
Új költségvetési tétel 836 Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) számára nyújtott uniós garancia	pm	pm	pm	pm	pm

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

01 03 07 Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) számára nyújtott európai uniós garancia

01 03 08 Az EFFA Garanciaalap feltöltése

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Az EFA-hozzájárulás az új EFFA-garancia lehetséges alakulása alapján számított kezdeti becslés.

(1) COM(2016) 385.

(2) Afrikát illetően a Cotonoui Megállapodásban (HL L 287., 2010.11.4.), az EU szomszédságát illetően pedig az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 77., 2014.3.15., 27. o.) meghatározottak alapján.

(3) Afrikát illetően lásd a (2015) 5210 bizottsági határozatot; a szomszédságot illetően lásd a (2016) 3436 bizottsági végrehajtási határozatot.

(4) HL L 317., 2000.12.15., legutóbb a 2010/648/EU tanácsi határozattal módosítva (HL L 287., 2010.11.4.).

(5) JOIN(2015) 50 final.

(6) HL C 46., 2006.2.24., 1. o.

(7) COM(2011) 637 végleges.

(8) SWD(2015) 182 final.

(9) COM(2014) 263 final.

(10) JOIN(2015) 50 final.

(11) COM(2015) 81 final/2.

(12) COM(2016) 110.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 rendelete az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).

(14) Afrikát illetően lásd a (2015) 5210 bizottsági határozatot; a szomszédságot illetően lásd a (2016) 3436 bizottsági határozatot.

(15) JOIN(2015) 50 final.

(16) HL C 46., 2006.2.24., 1. o.

(17) COM(2011) 637 végleges.

(18) SWD(2015) 182 final.

(19) HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(20) COM(2015) 5210.

(21) COM(2016) 3436.

(22) HL L 317., 2000.12.15., legutóbb a 2010/648/EU tanácsi határozattal módosítva (HL L 287., 2010.11.4.).

(23) A Cotonoui Megállapodás II. melléklete.

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(25) Belső megállapodás az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról (HL L 210., 2013.8.6., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(27) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(28) A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 236/2014/EU rendelete a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról (HL L 77., 2014.3.15., 95. o.).

(30) A Tanács 2015. március 2-i (EU) 2015/323 rendelete a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról (HL L 58., 2015.3.3., 17. o.).

(31) HL L 317., 2000.12.15., legutóbb a 2010/648/EU tanácsi határozattal módosítva (HL L 287., 2010.11.4.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 232/2014/EU rendelete az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 27. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 233/2014/EU rendelete a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).

(34) Belső megállapodás az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról (HL L 210., 2013.8.6., 1. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/847 rendelete a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(37) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(38) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(39) A Bizottság határozata „Az Afrikai Beruházási Keret létrehozása” elnevezésű, a 11. Európai Fejlesztési Alap keretében kidolgozott egyedi intézkedésről, C(2015) 5210 final, 2015.7.29.

(40) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(41) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(42) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(43) A szakpolitikai kapcsolattartás céljából az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) egy szerződéses alkalmazottat finanszíroz.

(44) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(45) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(46) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(47) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(48) A külső munkatársak iránti igényt részben az ENI igazgatási támogatási tételéből / az EFA-ból a fellépésre átcsoportosított igazgatási előirányzatokkal arányosan finanszírozott külső munkatársak belső átcsoportosítása útján elégítik ki.

(49) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(50) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.