Brüsszel, 2016.7.13.

COM(2016) 465 final

2016/0222(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozás)


INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat háttere és indokai

Az Európai Unió egy integrált, fenntartható és átfogó uniós migrációs politikán dolgozik, amely szolidaritáson és a felelősség igazságos megosztásán alapul, továbbá nyugalmi időszakban és krízishelyzetekben is hatékonyan működik. Az európai migrációs stratégia 1 elfogadása óta az Európai Bizottság a migrációs áramlások kezelésének azonnali és hosszú távú kihívásait is hatékonyan és átfogóan kezelő intézkedések végrehajtásán tevékenykedik.

A közös európai menekültügyi rendszer (a továbbiakban: KEMR) olyan szabályokon alapul, amelyek meghatározzák a nemzetközi védelmet kérelmezőkért felelős tagállamot (ideértve a menedékkérők ujjnyomat-azonosító adatbázisát), továbbá közös szabályokat állapít meg a menekültügyi eljárásokra, a befogadási feltételekre, valamint a nemzetközi védelemben részesülők elismerésére és jogaira vonatkozóan. Ezen túlmenően az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal támogatja a tagállamokat a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtásában.

Jóllehet jelentős előrelépés történt a közös európai menekültügyi rendszer kialakítása terén, továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között az alkalmazott eljárástípusokat, a kérelmezőknek nyújtott befogadási feltételeket, az elismerési arányokat, valamint a nemzetközi védelemben részesítetteknek nyújtott védelem típusát illetően. Ezek az eltérések hozzájárulnak a továbbutazásokhoz és a a menedékkérelem több tagállamban történő benyújtásához („asylum shopping”), bevándorlásra ösztönző tényezők teremtéséhez, és végül a tagállamok között a szükséghelyzetben lévőknek nyújtandó védelem felelősségének egyenlőtlen eloszlásához vezetnek.

A közelmúltbeli nagy számú érkezések azt mutatták, hogy Európának hatékony és hatásos menekültügyi rendszerre van szüksége ahhoz, hogy biztosítani tudja a tagállamok közötti igazságos és fenntartható felelősségmegosztást, hogy megfelelő és tisztességes befogadási feltételeket teremtsen Unió-szerte, hogy gyorsan és hatékonyan dolgozza fel az EU-ban benyújtott menedékjog iránti kérelmeket, és hogy biztosítsa a meghozott határozatok minőségét, hogy a nemzetközi védelemre szorulók hatékonyan juthassanak hozzá ezekhez. Egyidejűleg az EU-nak kezelnie kell az irreguláris és veszélyes mozgásokat, valamint fel kell számolnia az embercsempészetet. E célból egyrészt a nemzetközi védelemre nem jogosultak menedékkérelmeit gyorsan fel kell dolgozni, és e migránsok gyors visszatéréséről ezt követően gondoskodni kell. Másrészt biztonságos és legális utakat kell nyitni az EU-ba azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik védelemre szorulnak. Ez egyben a kiemelt származási és tranzitországokkal fennálló szélesebb körű partnerség része is.

„A közös európai menekültügyi rendszer reformja és az Európába jutás legális lehetőségeinek javítása felé” című, 2016. április 6-i közleményében 2 a Bizottság meghatározta az európai menekültügyi és migrációs keret strukturális reformjának prioritásait, és felvázolta a humánusabb, igazságosabb és hatékonyabb európai menekültügyi politikához, valamint a jobban kezelt jogszerű migrációs politikához szükséges különböző lépéseket.

2016. május 4-én a Bizottság benyújtotta a közleményében meghatározott három prioritás megvalósítását elősegítő első javaslatcsomagját a közös európai menekültügyi rendszer reformjára: a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározását szolgáló fenntartható és igazságos dublini rendszer létrehozására 3 , a továbbutazások ellenőrzése és az irreguláris migráció elleni küzdelem megkönnyítése érdekében az Eurodac-rendszer megerősítésére 4 , valamint az európai menekültügyi rendszer megfelelő működését biztosító Európai Unió Menekültügyi Ügynökség felállítására 5 vonatkozó javaslatokat.

E javaslatok jelentették a közös európai menekültügyi rendszer szerkezeti reformjának első építőelemeit.

A második csomaggal a Bizottság befejezi a közös európai menekültügyi rendszer reformját négy kiegészítő javaslat elfogadásával: a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet felváltó rendeletre tett javaslat 6 , amely harmonizálja a jelenleg valamennyi tagállamban eltérő eljárásmódokat és valódi közös eljárást teremt; a kvalifikációs irányelv 7 rendelettel 8 való felváltására irányuló javaslat, amely egységes szabályokat állapít meg a védelemre szoruló személyek elismerésére, valamint biztosítja a nemzetközi védelemre jogosultak jogait, továbbá egy javaslat a befogadási feltételekről szóló irányelv felülvizsgálatára 9 annak érdekében, hogy az EU-ban tovább harmonizálják a befogadási feltételeket, javítsák a kérelmezők beilleszkedési kilátásait és csökkentsék a továbbutazások számát. Végül a 2016. április 6-án bejelentett, az EU-ba vezető jogszerű utak megerősítésére vonatkozó kötelezettségvállalás nyomon követéseként a Bizottság egy strukturált uniós áttelepítési keretprogramra tesz javaslatot, amellyel a nemzetközi védelemmel kapcsolatos szabályozottabb uniós megközelítést segíti elő, az Unióba rendezett és biztonságos eljutási lehetőségeket biztosít a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára azzal a céllal, hogy jelentősen csökkentse a szabálytalan érkezések ösztönzőit 10 .

E javaslatok elengedhetetlen részei a közös európai menekültügyi rendszer átfogó reformjának és szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A menekültügyi uniós vívmányokra vonatkozó jogalkotási javaslatok e második fázisával minden olyan elem az asztalra került, amelyek ahhoz szükségesek, hogy közös, harmonizált, a genfi egyezménnyel teljes körűen összhangban lévő, hatékony és védelmező szabályokra alapuló, szilárd, egységes és integrált közös európai menekültügyi rendszer jöhessen létre.

Az általunk tovább fejlesztett közös európai menekültügyi rendszer hatékony és védelmező, tervezése pedig úgy történt, hogy biztosítsa a nemzeti menekültügyi rendszerek közötti teljes konvergenciát, csökkentse a továbbutazások ösztönzőit, erősítse a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat és összességében véve egy jól működő dublini rendszerhez vezessen.

A rendszer biztosítja, hogy a menedékkérőket egyenlő és megfelelő bánásmódban részesítik Unió-szerte, továbbá megadja a nemzetközi védelmet valóban igénylő személyek gyors azonosításához szükséges eszközöket, és gondoskodik a védelmi szükséglettel nem rendelkező személyek visszatéréséről. A leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel szemben nagyvonalú, a potenciális visszaélésekkel szemben szigorú, egyidejűleg tiszteletben tartja az alapvető jogokat. A közös rendszer végre költséghatékony és megfelelően rugalmas ahhoz, hogy azokhoz az összetett kihívásokhoz alkalmazkodni tudjon, amelyekkel a tagállamok szembesülnek.

E javaslat célkitűzései

E második menekültügyi politikai reformcsomag részeként a Bizottság javasolja a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11 átdolgozását.

A befogadási feltételekről szóló irányelv meghatározza a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadásának minimumszabályait az EU-ban. A befogadási feltételek ugyanakkor továbbra is jelentősen eltérnek a tagállamok között, mind a befogadási rendszer megszervezése, mind a kérelmezőknek nyújtott normák tekintetében.

A migrációs válság rávilágított arra, hogy Unió-szerte nagyobb összhangot kell biztosítani a befogadási feltételek között, és a tagállamoknak jobban fel kell készülniük az olyan helyzetekre, amikor a migránsok aránytalanul magas számával szembesülnek. Jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok által biztosított befogadási feltételek között. Egyes tagállamokban problémák mutatkoznak azon a téren, hogy megteremtsék a kérelmezőkkel szembeni méltóságteljes bánásmódhoz szükséges befogadási feltételeket, míg más tagállamokban magasabb szinten biztosítják ezeket. Ez hozzájárult a továbbutazásokhoz és nyomást gyakorolt egyes tagállamokra.

Erre tekintettel a javaslat céljai a következők:

(1)Az EU-n belüli befogadási feltétek további összehangolása Ez a célkitűzés biztosítani fogja, hogy a kérelmezőkkel szembeni bánásmód Unió-szerte méltóságteljes, az alapvető jogokkal és a gyermekek jogaival összhangban álló – ideértve azokat a tagállamokat is, ahol tartós problémák mutatkoznak az ilyen méltóságteljes bánásmód megteremtése terén –, valamint csökkenteni fogja a kérelmezők befogadással kapcsolatos ösztönzőit az EU-ba és az EU-n belül való irreguláris továbbhaladásra, különösen olyan tagállamokba, amelyekben a befogadási feltételek magas szintűek. Ez hozzájárul majd a kérelmezők igazságosabb eloszlásához a tagállamok között. Különösen azáltal érhető el ez a cél, hogy a tagállamoknak figyelembe kell venniük a befogadási feltételekre vonatkozóan uniós szinten kidolgozott műveleti előírásokat és mutatókat, továbbá előírássá válik számukra, hogy szükséghelyzeti tervvel rendelkezzenek a kérelmezők megfelelő befogadásának biztosítására olyan esetekben, amikor aránytalanul nagy számú kérelmezővel szembesülnek.

(2)A továbbutazások ösztönzőinek csökkentése A migrációs áramlások megfelelő kezelése, a felelős tagállam meghatározásának megkönnyítése és a továbbutazások megakadályozása érdekében alapvető fontosságú, hogy a kérelmezők az értük felelős tagállamban maradjanak és ne szökjenek meg. A kérelmezőkre háruló e kötelezettség a Dublini Rendelet javasolt reformjában szerepel. A kérelmezők mozgásszabadságára vonatkozó célzottabb korlátozások bevezetése, és az e korlátozásoknak való megfelelés elmulasztásának szigorú következményei hozzájárulnak majd a kérelmezők hollétének hatékonyabb nyomon követéséhez. A kérelmezők konkrét tartózkodási helyének kijelölése, rendszeres megjelenési kötelezettség előírása és a befogadás anyagi feltételeinek csak természetben történő nyújtási lehetőségeinek további harmonizációja is szükséges a kérelmezők számára kiszámíthatóbb helyzet megteremtéséhez, és annak biztosításához, hogy függetlenül attól, hogy mely tagállamban tartózkodnak, számon tarthatóak legyenek és visszatartsa őket a szökéstől. Ez különösen három helyzetben alkalmazandó, méghozzá: a kérelmező nem nyújtott be nemzetközi védelem iránti kérelmet az első szabálytalan vagy szabályos belépés tagállamában; a kérelmező megszökött abból a tagállamból, ahol tartózkodnia kell; valamint a másik tagállamba szökése után a kérelmezőt visszaküldték abba a tagállamba, ahol tartózkodnia kell.

(3)A kérelmezők önellátásának és beilleszkedési kilátásainak erősítése Azok kivételével, akiknek kérelmét várhatóan elutasítják, a kérelmezők számára a lehető leggyorsabban lehetővé kell tenni a munkavállalást és az önálló pénzkeresetet, már akkor, amikor kérelmeik még feldolgozás alatt állnak. Ez elősegíti függő helyzetük mérséklését és lehetővé teszi, hogy akik számára végül megítélik a védelmet, jobb kilátásokkal rendelkezzenek majd a beilleszkedésre. A munkaerőpiacra való belépés időkorlátját ezért csökkenteni kell a kérelem benyújtásától számított legfeljebb kilenc hónapon belüliről legfeljebb hat hónapon belülire. Ezzel a kérelmező munkaerőpiacra való belépése összhangba kerülne az érdemi vizsgálati eljárás időtartamával. A tagállamok törekedjenek munkavállalási jogot biztosítani a kérelmezők számára a kérelem benyújtásától számított legfeljebb három hónapon belül olyan esetekben, amikor a kérelem valószínűsíthetően megalapozott. A munkavállalásnak teljes körűen meg kell felelnie a munkaerőpiaci szabályoknak, amely egyben elősegíti a munkaerőpiac torzulásainak elkerülését is. A tagállamoknak a munkavállalási joggal kapcsolatos szabályai közötti jelenlegi széles körű eltérések további korlátozása alapvető annak érdekében, hogy csökkentsék a menedékkérelem munkavállalás miatti több tagállamban történő benyújtásainak eseteit („asylum shopping”) és a továbbutazások ösztönzőit.

A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

A befogadási feltételekről szóló irányelv átdolgozására irányuló e javaslat teljes mértékben összhangban áll a közös európai menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó, 2016. május 4-én ismertetett első javaslatokkal, valamint a menekültügyi eljárásokról szóló és a kvalifikációs irányelvek reformjára vonatkozó javaslatokkal, amelyekbe beletartozik azok átalakítása rendeletekké, valamint a strukturált uniós áttelepítési keretprogramra tett javaslattal.

 

A Bizottságnak a Dublin III. Rendelet átdolgozására vonatkozó javaslata szerint ha a kérelmező nem abban a tagállamban tartózkodik, ahol tartózkodnia kell, akkor nem lesz jogosult az ezen irányelv keretében biztosított anyagi befogadási feltételek teljes körére. A dublini javaslat így kihat a befogadási feltételekről szóló irányelv alkalmazására, ezért az utóbbi irányelv vonatkozó módosítása szükséges; erre nézve is javaslat született.

A Bizottságnak a Dublin III. Rendelet átdolgozására vonatkozó javaslata hivatkozik arra a tényre is, hogy valamennyi kérelmezőnek – akárhol is tartózkodik – joga van a sürgősségi egészségügyi ellátásra. A gyakorlatban a tagállamok általában úgy értékelik, hogy a betegségek – ideértve a befogadási feltételekről szóló irányelv rendelkezésének megfelelően a súlyos mentális rendellenességeket – alapvető kezelése beletartozik a „sürgősségi egészségügyi ellátás” fogalmába. Erre tekintettel ez a javaslat teljes körűen összhangban áll a Bizottságnak a Dublin III. Rendelet átdolgozására vonatkozó javaslatával.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) által már megkezdett munkára alapozva az Európai Unió Menekültügyi Ügynökség nyomon fogja követni és értékelni fogja a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereit.

A befogadási feltételekről szóló irányelv átdolgozására irányuló javaslat biztosítani fogja, hogy a menedékkérők elérhetőek maradnak az egész menekültügyi eljárás során kérelmük időben történő és hatékony értékelésének érdekében, és így hozzájárul majd a menekültügyi eljárásokról szóló és a kvalifikációs rendeletjavaslatok hatékony végrehajtásához.

A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja

Ez a javaslat összhangban van a jobb migrációkezelés átfogó hosszú távú politikájával, ahogy azt a Bizottság az európai migrációs stratégiában 12 meghatározta. E stratégia Juncker elnök politikai iránymutatásait négy pillérre épülő, koherens és egymást kölcsönösen erősítő kezdeményezések csoportjává fejlesztette. E pillérek közé tartozik az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentése, az Unió külső határainak biztosítása, az életmentés, egy erős menekültügyi politika biztosítása és a legális migrációra vonatkozóan egy új politika kidolgozása.

E javaslatot – amely az európai migrációs stratégia további végrehajtását biztosítja az Unió menekültügyi politikája megerősítésének célkitűzése tekintetében – az uniós szintű szélesebb körű szakpolitika részének kell tekinteni. Ez egy olyan erőteljes és hatékony jövőbeli fenntartható migrációkezelési rendszert kiépítése felé tett lépés, amely igazságos a befogadó társadalmak és az uniós polgárok, valamint az érintett harmadik országbeli állampolgárok, a származási és tranzitországok számára egyaránt.

JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Ez a javaslat a befogadási feltételekről szóló irányelvet dolgozza át, ezért azonos jogalappal kell elfogadni, vagyis az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikke (2) bekezdésének f) pontja alapján, rendes jogalkotási eljárás keretében.

Változó geometria

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és EUMSZ-hoz csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvvel összhangban az Egyesült Királyság és Írország dönthet úgy, hogy részt kíván venni a közös európai menekültügyi rendszert létrehozó intézkedések elfogadásában és alkalmazásában.

E tekintetben az Egyesült Királyság bejelentette, hogy részt kíván venni a 2003/9/EK irányelv elfogadásában és alkalmazásában, valamint nem kíván részt venni a 2013/33/EU irányelv elfogadásában. Írország úgy döntött, hogy sem a 2003/9/EK irányelv, sem a 2013/33/EU irányelv elfogadásában nem kíván részt venni. Ebből következően a 2003/9/EK irányelv rendelkezései vonatkoznak az Egyesült Királyságra, míg a jelenlegi irányelv rendelkezései sem az Egyesült Királyságra, sem Írországra nem vonatkoznak.

Az Egyesült Királyság és Írország korábbi irányelvekkel kapcsolatos álláspontjai nem hatnak ki az új irányelv elfogadásában és alkalmazásában való lehetséges részvételükre. Az Egyesült Királyság és Írország részvétele tárgyalások során került meghatározásra a fent hivatkozott 21. jegyzőkönyvvel összhangban.

Az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hoz csatolt, a Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv értelmében sem a 2003/9/EK irányelv, sem a 2013/33/EU irányelv nem kötelező Dániára nézve és nem is alkalmazandók Dániában.

Szubszidiaritás

A 2003/9/EK irányelv és a 2013/33/EU irányelv elfogadásával elért harmonizáció jelentős szintje ellenére a befogadási feltételek még mindig nagy mértékben eltérnek tagállamonként. A tagállamok befogadási feltételei közötti jelentős eltérések, valamint a kérelmezőkkel szembeni méltóságteljes bánásmódra vonatkozó műveleti előírások hiánya hozzájárul a befogadási feltételek miatt benyújtott több menedékjog iránti kérelemhez, a kérelmezők továbbutazásához az EU-n belül, és nyomást gyakorol egyes tagállamokra. Az összes tagállamra vonatkozóan megfelelő szinten meghatározott egyenlőbb befogadási feltételek megállapítása hozzájárulná a kérelmezők EU-n belüli méltányosabb és igazságosabb elosztásához. További uniós fellépésre van ezért szükség a kitűzött célok eléréséhez szükséges harmonizáció megfelelő szintjének biztosítása érdekében.

Arányosság

A befogadási feltételekről szóló irányelv javasolt módosításai korlátozott mértékűek és céljuk a kérelmezőkkel szembeni méltóságteljes bánásmód Unió-szerte történő biztosítása, az alapvető jogokkal és a gyermekek jogaival összhangban, valamint a kérelmezőknek az EU-ba és az EU-n belül való, a befogadással és beilleszkedéssel kapcsolatos ösztönzők miatti irreguláris továbbhaladásának csökkentése, a tagállamok társadalmi és gazdasági feltételei közötti jelentős különbségek figyelembevétele mellett.

A befogadási feltételekről szóló irányelv csak azokon a területeken módosul, ahol a további harmonizáció jelentős hatást gyakorol, így például az anyagi befogadási szabályokra vonatkozó rendelkezések, a kérelmezőknek az illetések hatóságok részére történő rendelkezésre állását biztosító és a szökést megakadályozó intézkedések, valamint a kérelmezőknek a tagállami befogadó társadalmakba történő hatékony beilleszkedéséhez szükséges jogok és kötelezettségek terén.

A javaslat egyértelműsíti, hogy minden olyan esetben, amikor egy tagállam úgy dönt, hogy egy kérelmező szabad mozgáshoz való jogát korlátozza, őt őrizetbe veszik vagy megkövetelik a kérelmezőtől, hogy fedezze az anyagi befogadási feltételeket vagy járuljon ezekhez hozzá, a tagállamnak figyelembe kell vennie az érintett személy egyedi helyzetét, ideértve bármilyen különleges befogadási igényt, továbbá az arányosság elvét.

A jogi aktus típusának megválasztása

A befogadási feltételekről szóló irányelv átdolgozása az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének kibővített megbízatásával együtt a befogadási feltételek egységes gyakorlati végrehajtásának előmozdítása érdekében elégségesnek minősül ahhoz, hogy a tagállamok befogadási feltételeinek további harmonizációját, valamint a kérelmezők beilleszkedési kilátásainak növelését és a migránsoknak az EU-ba és az EU-n belül a befogadási feltételekkel kapcsolatos továbbutazásának csökkentését célkitűzésként megvalósítsa. A tagállamok társadalmi és gazdasági feltételei közötti jelenlegi jelentős különbségeket figyelembe véve nem célszerű vagy kívánatos a tagállami befogadási feltételek teljes körű harmonizációja.



AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK ÖSSZEGYŰJTÉSE

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

„A közös európai menekültügyi rendszer reformja és az Európába jutás legális lehetőségeinek javítása felé” című, 2016. április 6-i közleményével a Bizottság széles körű vitát indított meg. Elfogadása óta a közleményben javasolt kezdeményezésekről az Európai Parlamentben (az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban 2016. április 21-én) és a Tanácsban egyaránt folyik az eszmecsere. A közlemény a szociális partnerek, a szakosodott NGO-k, a kormányközi szervezetek és más érdekelt felek között is széles körű megbeszélések tárgya volt.

2016 májusában a Bizottság konzultációt folytatott a tagállamokkal és más érdekelt felekkel (ideértve az NGO-kat és a nemzetközi szervezeteket, így például az UNHCR-t) a vitaanyagban meghatározott reform fő elképzeléseiről. 2016 júniusában a Bizottság informális eszmecserét folytatott az Európai Parlamenttel is. Minden fél, akivel konzultációra került sor, lehetőséget kapott írásbeli észrevételek megtételére. Az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultáció fő elemeit a következőképpen lehet összefoglalni:

Az EU-n belüli befogadási feltétek további összehangolása: A legtöbb tagállam támogatta a befogadási feltételek Unió-szerte történő további harmonizációját. A megkérdezett további felek közül egyes érdekeltek – ideértve az Európai Parlament egyes képviselőit – ugyanakkor aggályukat fejezték ki, hogy a további harmonizáció a befogadási feltételek nemkívánatos szűkítését jelentené, és rámutattak az alapvető jogok és a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartásának szükségességére. Valamennyi érdekelt fél egyetértett abban, hogy a tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy a befogadási feltételekről szóló irányelvben biztosítottaknál kedvezőbb feltételeket biztosíthassanak a kérelmezőknek. Külön kihívást jelentett a befogadási feltételekről szóló irányelvben a „méltó életszínvonal” jelentésének többértelműsége. E tekintetben az EU-ban a befogadási feltételek műveleti előírásai és mutatói – amelyeket a Bizottság kezdeményezésére az EASO kezdett el kidolgozni – széles körű támogatást nyertek, a további nyomon követésre, végrehajtásra és szükséghelyzeti tervezésre vonatkozó szükséglettel együtt.

A továbbutazások befogadással kapcsolatos ösztönzőinek csökkentése: A tagállamok általában véve pozitívan viszonyultak az intézkedések harmonizáltabb megközelítésének elképzeléséhez, például a kérelmezők mozgásszabadságának korlátozása terén annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmezők elérhetőek maradnak a hatóságok számára és nem szöknek meg. Míg több tagállam egyetértett, hogy a befogadási anyagi feltételeinek nyújtását a kérelmező előírt tartózkodási helye szerinti tagállamban való tartózkodáshoz kell kötni, a tagállamok megosztottak voltak abban a tekintetben, hogy a befogadás mely anyagi feltételeit kell bizonyos körülmények fennállása esetén csak természetben nyújtani. Más érdekelt felek – ideértve az Európai Parlament egyes képviselőit – ugyanakkor megkérdőjelezték az ilyen intézkedések célszerűségét, és úgy érveltek, hogy a kérelmező számára a maradás ösztönzői (családegyesítés, munkavállalási jog stb.) hatékonyabb módjai lennének ugyanazon célkitűzés elérésére.

A kérelmezők beilleszkedési kilátásainak javítása: A legtöbb érdekelt fél – ideértve tagállamokat és az Európai Parlament egyes képviselőit – egyetértett abban, hogy hasznos lehet felülvizsgálni a befogadási feltételekről szóló irányelvnek a munkavállalási jogra vonatkozó feltételeiről szóló rendelkezését, mint a kérelmezők beilleszkedési kilátásainak javítására szolgáló eszközt. Egyes tagállamok friss pozitív tapasztalatokkal rendelkeztek a munkaerőpiacra való belépés időkorlátainak csökkentése terén. Több érdekelt fél szerint a munkaerőpiacra való belépés időkorlátainak harmonizációja és lerövidítése fontos, de a hatásokat nem szabad túlbecsülni, mivel a hatékony hozzáférés más akadályai (ideértve a képesítések elismerését, különösen az okmányokkal nem rendelkező kérelmezők esetében) is jelentősek.

A kérelmezők számára nyújtott pénzügyi támogatás szintjének meghatározása céljára szolgáló uniós referenciaérték: A legtöbb érdekelt fél bizonytalan hozzáállást mutatott egy, a kérelmezők számára nyújtott pénzügyi támogatás szintjének meghatározása céljára szolgáló egységes uniós referenciaérték bevezetésével kapcsolatosan. A lehetőség mindazonáltal kimerítően értékelésre került. Az a következtetés született, hogy nem lehetséges egy ilyen egységes uniós referenciaérték bevezetése, elsősorban azért, mert a) a legtöbb tagállam a befogadás anyagi feltételeit nem pénzügyi támogatás formájában nyújtja, hanem inkább természetben vagy pénzügyi támogatás és természetbeni juttatás kombinációjaként, és b) a kérelmezők számára jelenleg nyújtott pénzügyi támogatás a legtöbb esetben jóval az összes lehetséges referenciaérték vagy megvizsgált küszöb (szegénységi küszöb, súlyos anyagi nélkülözésben élők küszöbe és minimális jövedelemküszöb) alatt maradt. A támogatási szintek harmonizációja ezért sok tagállamban a támogatás szintjének emelését jelentené, egyes esetekben meglehetősen jelentős mértékben, különösen azokban a tagállamokban, ahol már viszonylag magas szintű a támogatás, és egyes esetekben azt eredményezné, hogy a kérelmezők kedvezőbb bánásmódban részesülnek, mint a nélkülözéssel szembesülő vagy más módon gazdaságilag hátrányos helyzetű tagállami állampolgárok.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Az EASO feladatává vált a befogadási feltételek műveleti előírásainak és mutatóinak kidolgozása. A javaslat részét képezi, hogy a tagállamoknak e műveleti előírásokat és mutatókat figyelembe kell venniük, amikor a befogadási feltételeikre vonatkozó iránymutatásokat, nyomon követéseket és ellenőrzéseket biztosító releváns mechanizmusokat vezetnek be. A műveleti előírások és mutatók kidolgozásának céljából az EASO 2016 tavaszán egy, a befogadási feltételeket feltérképező gyakorlatot végzett, amelynek során a tagállamok részletes információkat biztosítottak a befogadási feltételekre vonatkozó rendelkezések megközelítéseiről. Az így megszületett jelentés – amelyhez 26 tagállam és társult ország nyújtott inputot 13 – e javaslat kidolgozásához is tájékoztatásul szolgált. A jelentés releváns eredményeit a következőképpen lehet összefoglalni:

Az EU-n belüli befogadási feltétek további összehangolása: A befogadás anyagi feltételeinek meghatározása tagállamonként jelentősen eltér, az egyes tagállamok meglehetősen korlátozott meghatározásától a más tagállamokban a befogadási feltételekről szóló irányelvet jelentősen meghaladó (pl. tisztálkodási cikkeket magában foglaló) definíciókig. A legtöbb tagállam az anyagi befogadási feltételek különböző formáit elegyíti, így természetbenieket és pénzügyi juttatásokat vagy utalványokat. Egyes tagállamokban a befogadás anyagi feltételeit csak természetben biztosítják. Az anyagi befogadási feltételek biztosításának módjai az adott feltételtől (szállás, étkezés, ruházat stb.) vagy a támogatott személyétől (különleges befogási igényű kérelmező és a menekültügyi eljárás állása) függően változnak.

A továbbutazások befogadással kapcsolatos ösztönzőinek csökkentése: A tagállamok többsége nem korlátozza a kérelmezők mozgását meghatározott területekre, hanem lehetővé teszi számukra, hogy a saját területén szabadon mozogjanak. Több tagállam ugyanakkor kijelöl konkrét tartózkodási helyet a kérelmezők számára, jellemzően a befogadási rendszereik megszervezése érdekében. Általában figyelembe veszik a népességet, a társadalmi és gazdasági helyzetet, a befogadóállomások kapacitását vagy az egyes kérelmezők szükségleteit. A legtöbb tagállam a befogadás anyagi feltételeinek biztosítását attól teszi függővé, hogy a kérelmezők adott tartózkodási helyen tartózkodjanak, általában úgy, hogy az anyagi befogadási feltételek biztosítását befogadóállomásokra korlátozza. A tagállamok gyakran alkalmaznak rendszeres megjelenési kötelezettséget is a kérelmezők hollétének ellenőrzésére. Az ilyen megjelenési kötelezettséget általában akkor is alkalmazzák, amikor a kérelmezők kijelölt befogadóállomáson laknak és akkor is, ha magánszálláson. Az anyagi befogadási feltételek csökkentésének vagy megvonásának gyakorlatai és okai szintén jelentős mértékben eltérnek tagállamonként; ennek egyik leggyakoribb indoka az, hogy a kérelmező elhagyta tartózkodási helyét.

A kérelmezők beilleszkedési kilátásainak javítása: Szinte mindegyik tagállam munkavállalási jogot biztosít a kérelmezőknek a menekültügyi eljárás folyamán. Ugyanakkor az időkeret, amelyet követően a munkaerőpiacra való belépés lehetségessé válik, tagállamonként jelentősen eltér (az egyes tagállamok egy hónapon belüli időkeretétől más helyeken kilenc hónapot meghaladó időtartamig). A tagállamok többsége nem alkalmaz semmilyen konkrét korlátozást a kérelmezők munkavállalási jogával kapcsolatosan. Csak néhány tagállamban létezik munkaerőpiaci vizsgálat.

Ezen túlmenően a befogadási feltételekről szóló irányelv 2013-as elfogadása óta a Bizottság egy sor kapcsolattartó bizottsági megbeszélést szervezett a tagállami szakértőkkel az irányelv átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos kihívások megvitatására. A kapcsolattartó bizottságok keretében elért következtetések szintén hozzájárultak a jelenlegi javaslathoz.

Jogok

Ezt a javaslatot tüzetes vizsgálatnak vetették alá azzal a céllal, hogy meggyőződjenek arról, hogy rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők-e az uniós jogban rögzített alapvető jogokkal és általános elvekkel, az Európai Unió Alapjogi Chartájának, valamint a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeknek megfelelően.

A befogadási feltételekről szóló irányelvhez javasolt változtatások hangsúlyozzák a tagállamok azon kötelezettségét, hogy vegyék figyelembe az uniós szinten kidolgozott műveleti előírásokat és mutatókat, amikor befogadási rendszereiket ellenőrzik és irányítják. Egyértelműsíti továbbá, hogy a kérelmezők a befogadási feltételekről szóló irányelv értelmében minden körülmények között jogosultak az egészségügyi ellátásra és méltó életkörülményekre.

A javaslat biztosítja, hogy a befogadási feltételeket a kiskorúak – akár kísérő nélküliek, akár családokban vannak – sajátos helyzetéhez igazítják, kellő figyelemmel biztonságukra, testi és érzelmi gondozásukra, valamint arra, hogy általános fejlődésüket elősegítő módon biztosítják ezeket számukra. A javaslat figyelembe veszi az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezménye (a továbbiakban: az Isztambuli Egyezmény) 14 értelmében fennálló tagállami kötelezettségeket is.

A megkülönböztetésmentesség elvét megerősíti azzal, hogy kötelezi a tagállamokat arra, hogy a munkavállalási jogot kapott kérelmezőket azonos módon kezeljék a saját állampolgáraikkal a munkakörülmények, az egyesülés és társulás szabadsága, az oktatás és szakképzés, a szakmai képesítések elismerése, valamint a társadalombiztosítás tekintetében.

A javaslat hangsúlyozza, hogy a kérelmező erőforrásainak felmérésekor, a kérelmezőnek a befogadás anyagi feltételei költségének fedezésére vagy az ahhoz való hozzájárulásra való felkérésekor a tagállamok tiszteletben tartják az arányosság elvét, valamint figyelembe veszik a kérelmező egyedi körülményeit és méltósága vagy személyi sérthetetlensége tiszteletben tartásának szükségességét, ideértve a kérelmező különleges befogadási igényeit is.

A kérelmező mozgásszabadságát korlátozó valamennyi határozatnak az érintett személy egyéni magatartásán és adott helyzetén kell alapulnia, ezeket tárgyilagosan és pártatlanul kell meghozni, az arányosság elvének figyelembe vételével. A kérelmezőt haladéktalanul és írásban – olyan nyelven, amelyet megért vagy ésszerűen feltételezhető, hogy megért – tájékoztatni kell az ilyen határozat elfogadásáról, a határozat indokairól és a határozat megtámadására vonatkozó eljárásokról.

A befogadási feltételekről szóló irányelv értelmében az őrizet továbbra is csak akkor lehetséges, amennyiben szükségesnek bizonyul, az egyes esetek egyéni értékelése alapján, ha kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony. Minden, a jelenlegi irányelvben az őrizettel kapcsolatosan fennálló biztosíték változatlan marad. Külön gondot kell fordítani annak biztosítására, hogy az őrizet időtartama arányos legyen, és azonnal véget érjen, amint az őrizetnek az irányelvben rögzített okai már nem állnak fenn. A javaslat teljes mértékben összhangban áll az Európai Unió Alapjogi Chartájával, az emberi jogok európai egyezménye 5. cikkének fényében, továbbá az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatával együtt értelmezve. Az Egyesült Nemzetek gyermekjogi egyezményének 37. cikkével összhangban főszabályként a kiskorúakat nem lehet őrizetbe venni.

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nem ró az Unióra pénzügyi vagy igazgatási terhet, ezért nincs uniós költségvetési vonzata.

EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság legkésőbb a hatálybalépéstől számított három év elteltével, majd azt követően öt évente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére ezen irányelv alkalmazásáról, és javaslatot tesz az esetlegesen szükséges módosításokra. A tagállamoknak a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a szükséges információkat ahhoz, hogy a Bizottság eleget tehessen jelentéstételi kötelezettségeinek.

A Bizottságnak az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségére vonatkozó rendeletjavaslatával összhangban az Ügynökség figyelemmel kíséri és értékeli a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereit.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Magyarázat csak azon rendelkezésekre nézve biztosított, amelyeket e javaslat módosít.

1.Az EU-n belüli befogadási feltétek további harmonizációja

Hatály: A befogadási feltételekről szóló irányelvet továbbra is főszabályként minden olyan harmadik országbeli állampolgárra és hontalan személyre alkalmazni kell, aki egy tagállam területén nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be, mindaddig, amíg kérelmezőként engedélyezik tartózkodását a területen, és amint nemzetközi védelemért folyamodott.

Kivétel kerül bevezetésre olyan esetekben, amikor a kérelmező szabálytalanul az előírt tartózkodási helyétől eltérő tagállamban tartózkodik. Ebben a helyzetben nem jogosult a befogadás anyagi feltételeit, a kiskorúak iskoláztatását és oktatását igénybe venni, valamint munkát vállalni és szakképzésben részesülni. A javaslat egyértelműsíti ugyanakkor, hogy a kérelmezőknek minden körülmények között egészségügyi ellátást és méltó életkörülményeket kell biztosítani az alapvető jogokkal összhangban, gondoskodni kell a kérelmezők megélhetéséről és alapvető szükségleteiről mind a testi biztonság és méltóság, mind az interperszonális kapcsolatok tekintetében (17a. cikk). A gyermek alapvető jogainak biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelő oktatási tevékenységekhez való hozzáférést kell biztosítaniuk a kiskorú számára a felelős tagállamnak történő átadásáig.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a méltó életkörülmények biztosítása olyan esetekre is vonatkozik, amikor egy tagállam – kellően indokolt esetben – a befogadási feltételekről szóló irányelv által megkövetelt befogadási anyagi feltétektől kivételesen eltérő szabályokat alkalmazhat. A javaslat megkívánja a tagállamoktól, hogy tájékoztassák a Bizottságot és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét, amikor ilyen kivételes intézkedéseket alkalmaznak és ezeknek a megszűnéséről is (17. cikk (9) bekezdés).

A családtagok meghatározását kibővítették, hogy azokat a családi kapcsolatok is magába foglalja, amelyek a származási ország elhagyását követően, de a tagállam területére való megérkezést megelőzően létesítettek (2. cikk (3) bekezdés). Ez napjaink migrációjának valóságát tükrözi, amikor a kérelmezők gyakran hosszú ideig tartózkodnak a származási országukon kívül – például menekülttáborokban – mielőtt elérik az EU-t. A kibővítés várhatóan csökkenti a bővített szabályok alá tartozó személyek szabálytalan mozgásainak vagy szökésének kockázatát.

A javaslat előírja a tagállamok számára, hogy vegyék figyelembe a jelenleg az EASO kidolgozása alatt álló, a befogadási feltételekre vonatkozó műveleti előírásokat és mutatókat, amikor befogadási rendszereiket ellenőrzik és irányítják (27. cikk). Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét a tagállami befogadó hatóságok hálózata támogatja majd a javaslatban szereplő feladatainak végrehajtásra során, ideértve a sablonok, gyakorlati eszközök, mutatók és iránymutatások kidolgozását.

A javaslat kötelezi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és rendszeresen frissítsenek szükséghelyzeti terveket a kérelmezők megfelelő fogadásának biztosítására olyan esetekben hozandó tervezett intézkedésekkel, amikor a tagállam a kérelmezők aránytalanul magas számával szembesül (28. cikk). A javaslat azt is előírja, hogy a tagállamok minden olyan esetben tájékoztassák a Bizottságot és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét, amikor szükséghelyzeti tervüket életbe léptetik. A szükséghelyzeti tervek figyelemmel kísérésére és értékelésére a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereinek az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége általi figyelemmel kísérésének és értékelésének eljárásával összhangban kell sort keríteni.

A javaslat tisztázza, hogy a különleges befogadási igényű személyek olyan személyek, akiknek különleges garanciákra van szüksége ahhoz, hogy az irányelv szerinti jogaival élhessen, illetve kötelességeinek eleget tehessen, függetlenül attól, hogy e személyek kiszolgáltatott helyzetben lévőnek minősülnek-e (2. cikk (13) bekezdés). A javaslat részletesebb szabályokat tartalmaz továbbá a kérelmező sajátos befogadási igényeinek felmérésére, meghatározására, dokumentálására és azok kezelésére a lehető legkorábbi időponttól a befogadási időszak teljes tartamára. Ez magában foglalja az illetékes hatóságok személyzetének megfelelő és folyamatos képzésének szükségességét, valamint egyes kérelmezők orvoshoz vagy pszichológushoz való küldését további értékelés céljából. Egyértelműsítésre került, hogy a felmérést a már meglévő nemzeti eljárásokba vagy a különleges eljárási szükséglettel rendelkező kérelmezők azonosítására szolgáló felmérésbe integrálhatják.

A javaslat szigorúbb határidőket vezet be: a tagállamnak a kérelem benyújtását követő pillanattól számított öt munkanapon belül ki kell jelölnie egy gyámot a kísérő nélküli kiskorú képviseletére és támogatására. Arra is javaslat született, hogy a gyám felelőssége alá helyezett kísérő nélküli kiskorúak száma nem lehetetleníti el a gyámot feladatai ellátásában. A tagállamoknak ellenőrizniük kell, hogy a gyámok megfelelően látják-e el feladataikat és felül kell vizsgálniuk a kísérő nélküli kiskorúak által a gyámjuk ellen benyújtott panaszokat. A menekültügyi eljárásokról szóló rendeletjavaslat értelmében kijelölt gyámok elláthatják az e javaslat hatálya alá tartozó gyámok feladatait (23. cikk).

2.Az EU-n belüli továbbhaladást elősegítő, befogadással kapcsolatos ösztönzők csökkentése

A javaslat megkívánja a tagállamoktól, hogy a kérelmezőket közös minta használatával tájékoztassák a lehető leghamarabb és legkésőbb kérelmük benyújtásakor minden megállapított kedvezményről és a befogadási feltételekkel kapcsolatban rájuk háruló kötelezettségekről, ideértve azokat a körülményeket is, amelyek fennállása esetén a befogadás anyagi feltételei korlátozhatóak (5. cikk).

A javaslat nem változtat azon a tényen, hogy a kérelmezők főszabályként szabadon mozoghatnak a tagállam területén vagy a tagállam által számukra kijelölt területen (7. cikk (1) bekezdés).

Ugyanakkor közérdekű vagy közrendi okokból, a nemzetközi védelem iránti kérelme gyors feldolgozása és hatékony figyelemmel kísérése, a Dublini Rendelettel összhangban a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárásának gyors lefolytatása és hatékony figyelemmel kísérése, vagy a kérelmező szökésének hatékony megakadályozása érdekében a javaslat értelmében a tagállamoknak szükség esetén konkrét tartózkodási helyet kell kijelölniük a kérelmező számára, például befogadóállamáson, magánháznál, szállodában vagy a kérelmezők elszállásolására kialakított egyéb helyszínen. Ilyen döntésre különösen olyan esetekben kerülhet sor, amikor a kérelmező nem tett eleget kötelezettségeinek, így: 

A kérelmező folyamodott nemzetközi védelemért az első szabálytalan vagy szabályos belépés tagállamában. A kérelmezőknek nem áll jogukban megválasztani a kérelem tagállamát. A kérelmezőnek vagy az első belépés helye szerinti tagállamban kell nemzetközi védelmet kérelmeznie, vagy a jogszerű belépés helye szerinti tagállamban. Az e kötelezettségnek eleget nem tevő kérelmezők – a Dublini Rendelettel összhangban a felelős tagállam meghatározását követően – kevésbé valószínű, hogy engedélyt kapnak a kérelmezés helye szerinti tagállamban maradásra, amely feltételezhetően a kérelmező személyes választása, és ezért esetükben valószínűleg nagyobb a szökés esélye.

A kérelmező megszökött abból a tagállamból, ahol tartózkodnia kell. A kérelmezőnek abban a tagállamban kell tartózkodnia, ahol a kérelmet benyújtotta vagy abban a tagállamban, ahova a Dublini Rendelettel összhangban áthelyezték. Ha egy kérelmező megszökik e tagállamból, és engedély nélkül egy másik tagállamba utazik, a közös európai menekültügyi rendszer megfelelő működésének biztosítása céljából elengedhetetlen, hogy a kérelmezőt gyorsan visszavigyék abba a tagállamba, ahol tartózkodnia kell. Ezen átadás bekövetkeztéig fennáll a veszélye annak, hogy a kérelmező megszökhet, ezért tartózkodási helyét szigorúan figyelemmel kell kísérni.

Egy másik tagállamba szökése után a kérelmezőt visszaküldték abba a tagállamba, ahol tartózkodnia kell. A kérelmező esetleges szökése fennálló veszélyének értékelésekor fontos mérlegelendő tényező az, hogy a kérelmező korábban más tagállamba szökött. Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmező ne szökjön meg újra, és továbbra is az illetékes hatóságok rendelkezésére álljon, tartózkodási helyét szorosan figyelemmel kell kísérni.

Amennyiben a kérelmező a befogadás anyagi feltételeire jogosult, ilyen befogadási anyagi feltételek csak akkor biztosíthatók, ha a kérelmező a megadott helyen tartózkodik (7. cikk (2) bekezdés).

A javaslat megkívánja a tagállamoktól, hogy amennyiben szükséges, bármely kérelmezőt kötelezzen arra, hogy rendszeresen bejelentkezzen a hatóságoknál, amennyiben okkal vélhető, hogy fennáll a kérelmező esetleges szökésének veszélye (7. cikk (3) bekezdés).

Tekintettel a megszökött kérelmezők vagy azon kérelmezők tekintetében fennálló súlyos következményekre, akik esetében úgy értékelték, hogy fennáll a szökés veszélye, a javaslat a szökést úgy határozza meg, hogy az egyaránt magába foglalja az alkalmazandó menekültügyi eljárás szándékos elkerülését, valamint azt a tényszerű körülményt, hogy a kérelmező a továbbiakban nem áll az illetékes hatóságok rendelkezésére, többek között amiatt, hogy elhagyja azt a területet, ahol tartózkodnia kellene (2. cikk (10) bekezdés). A szökés veszélye a Dublin III. Rendelet 15 meghatározásával összhangban úgy került meghatározásra, mint egyedi esetben olyan, nemzeti jogszabály által meghatározott tárgyilagos kritériumokon alapuló indokok fennállása, amelyek alapján feltételezhető, hogy egy kérelmező megszökhet (2. cikk (11) bekezdés).

Kifejezett megfogalmazásra került, hogy a kérelmező mozgásának szabadságát korlátozó valamennyi határozatnak az érintett személy adott helyzetén kell alapulnia, a kérelmező esetleges sajátos befogadási szükségleteinek és az arányosság elvének figyelembe vételével. Az is egyértelművé vált, hogy a kérelmezőket megfelelően tájékoztatni kell az ilyen határozatokról és a meg nem felelés következményeiről (7. cikk (7) és (8) bekezdés).

Egyértelműsítésre került, hogy a tagállamok csak akkor láthatják el úti okmánnyal a kérelmezőket, ha súlyos humanitárius ok merül fel. Kiegészítésként bekerült, hogy úti okmányt egyéb nyomós okból is ki lehet állítani, így például ha a munkavállalásra engedélyezett kérelmezőknek munkájukhoz kapcsolódó célból alapvető fontosságú utazást kell teljesíteniük. E kivételes körülményeken kívül úti okmányok nem bocsáthatóak ki. Az úti okmány érvényességét ugyancsak korlátozni kell a kibocsátásuk okához szükséges célra és időtartamra (6. cikk). A tagállam számára meghatározott előírás, hogy a kérelmezőket személyazonosságukat igazoló okmánnyal lássák el, a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletjavaslat 29. cikkébe került be.

A befogadás anyagi feltételeinek meghatározását kiterjesztették nem élelmiszertermékekre is, ami a már számos tagállam által biztosított befogadás anyagi feltételeit tükrözi, és hangsúlyozza az ilyen nem élelmiszertermékek – például tisztálkodási cikkek – jelentőségét (2. cikk (7) bekezdés).

A javaslat egyértelműsíti, hogy a szállás, étkezés, ruházat és más alapvető nem élelmiszertermékek nem csökkenthetőek vagy nem vonhatóak vissza. Csak a napi szükségleteket fedező juttatások csökkenthetők bizonyos körülmények között vagy – kivételes és kellően indokolt esetekben – vonhatóak vissza. Ha a szállás, étkezés, ruházat és más alapvető nem élelmiszertermékek pénzügyi juttatás formájában biztosítottak, az ilyen juttatások bizonyos körülmények között felcserélhetőek természetben nyújtott befogadási feltételekkel (19. cikk (1) bekezdése).

A befogadás anyagi feltételeinek csökkentésére vagy formájának módosítására négy új körülmény került a javaslatba. Az anyagi befogadási feltételek csökkenthetők vagy módosíthatók, ha a kérelmező: súlyosan megsértette a befogadóközpont szabályait vagy súlyosan erőszakosan viselkedett, erre vonatkozó kötelezettsége ellenére nem nyújtott be nemzetközi védelem iránti kérelmet az első szabálytalan vagy szabályos belépés tagállamában, visszaküldték, miután egy másik tagállamba szökött, vagy nem vett részt a kötelező beilleszkedési intézkedésekben (19. cikk (1) bekezdés).

A továbbutazásokkal és a kérelmezők szökésével szembeni küzdelem céljából egy kiegészítő őrizetbe vételi ok került a javaslatba. Amennyiben egy kérelmező számára konkrét tartózkodási helyet jelölnek ki, de e kötelezettségének nem tett eleget, és bizonyítottan fennáll a kérelmező szökésének veszélye, a kérelmező őrizetbe vehető annak biztosítása érdekében, hogy a konkrét tartózkodási helyen való tartózkodási kötelezettségének eleget tegyen (8. cikk (3) bekezdés c) pont). Akárcsak a befogadási feltételekről szóló irányelv értelmében a más őrizetbe vételi okok esetén, ekkor is csak akkor kerülhet sor őrizetbe vételre, amennyiben szükségesnek bizonyul, és az egyes esetek egyéni értékelése alapján kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony. Minden, a jelenlegi befogadási feltételekről szóló irányelvben az őrizettel kapcsolatosan fennálló biztosíték változatlan marad. Külön gondot kell fordítani annak biztosítására, hogy az őrizet időtartama arányos legyen, és azonnal véget érjen, amint nincs többé ok feltételezni, hogy a kérelmező kötelezettségének nem tesz eleget. A kérelmezőt ugyancsak tájékoztatni kell a szóban forgó kötelezettségről és a nem teljesítés következményeiről.

3.A kérelmezők beilleszkedési kilátásainak növelése az EU-ban – munkaerőpiacra való belépés

A javaslat csökkenti a munkaerőpiachoz való hozzáférés időkorlátját a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának napjától számított kilenc hónapot meg nem haladóról hat hónapot meg nem haladóra, ha a kérelemről nem hoztak közigazgatási határozatot a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletjavaslattal összhangban és nem a kérelmezőnek tulajdonítható (15. cikk (1) bekezdés). Ezzel a kérelmező munkaerőpiacra való belépése összhangba kerül a rendes érdemi vizsgálati eljárás időtartamával a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletjavaslatnak megfelelően. Amint a kérelmező munkavállalási jogot nyer, ezt kifejezetten fel kell tüntetni a személyazonosító okmányában (15. cikk (5) bekezdés).

A munkaerőpiacra való korábbi belépés hozzájárul a kérelmezők beilleszkedési kilátásainak növeléséhez és csökkenti a befogadási költségeket, különösen olyan esetekben, amikor a nemzetközi védelmet valószínűsíthetően megítélik. A javaslat ezért lehetővé teszi a tagállamok számára a munkavállalási jog korábbi biztosítását. A tagállamoknak érdemes a munkavállalási jogot biztosítani a kérelmezők számára a kérelem benyújtásától számított legfeljebb három hónapon belül olyan esetekben, amikor a kérelem valószínűsíthetően megalapozott, ideértve, amikor annak vizsgálatát ezen okból prioritásként kezelik.

Másrészt a javaslat kizárja a munkaerőpiacra való belépésből azokat a kérelmezőket, akiket várhatóan nem fognak nemzetközi védelemre jogosultként elismerni amiatt, hogy kérelmeiket valószínűleg megalapozatlannak találják (15. cikk (1) és (2) bekezdés). Az a kérelmező, akinek a kérelmét gyorsított eljárásban vizsgálják érdemben, mert visszatartott releváns tényeket vagy egyértelműen hamis nyilatkozatokat tett, információkat vagy okmányokat nyújtott be, a kérelmet pusztán a visszatérésről szóló határozat késleltetése vagy meghiúsítása volt, biztonságos származási országból való vagy nyomós okból a nemzetbiztonságra vagy a közrendre veszélyt jelent a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletjavaslatnak megfelelően, ebbe a kategóriába esik.

A javaslat egyértelműsíti, hogy amennyiben biztosítják a munkaerőpiacra való belépést, annak ténylegesnek kell lennie. Ha a körülmények valójában akadályozzák a kérelmezőt abban, hogy munkát vállaljon, a munkavállalási jog nem tekinthető ténylegesnek. Az állampolgárokat, más uniós polgárokat vagy az érintett tagállam területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat előnyben részesítésére alkalmazott munkaerőpiaci vizgálatok nem akadályozhatják a gyakorlatban a kérelmezők munkavállalását (15. cikk).

A javaslat része, hogy ha a kérelmezők megkapták a munkavállalási jogot, a tagállam állampolgáraival azonos bánásmódra alapozva közös jogokra jogosultak, hasonlóképp az Unióban dolgozó más harmadik országbeli állampolgárokhoz (például az összevont engedélyről szóló irányelv 16 vagy az idénymunkásokról szóló irányelv 17 keretében). Kifejezetten rögzítik benne, hogy az egyenlő bánásmódhoz való jog nem biztosít tartózkodási jogot olyan esetekben, amikor a kérelmező nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasították (15. cikk (3) bekezdés).

A javaslatban hivatkozott munkavégzési feltételeknek ki kell terjedniük legalább a díjazásra és az elbocsátásra, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, a munkaidőre és a szabadságra, a hatályban lévő kollektív szerződések figyelembe vételével. A kérelmezők számára a javaslat ugyancsak egyenlő bánásmódot biztosít az egyesülés és társulás szabadsága, az oktatás és szakképzés, a szakmai képesítések elismerése, valamint a társadalombiztosítás tekintetében (15. cikk (3) bekezdés).

A javaslat lehetővé teszi az oktatásra és szakképzésre vonatkozó egyenlő bánásmód korlátozását a konkrét munkavállalási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó oktatásra és képzésre. A szociális biztonság ágait a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18 határozza meg. A javaslat lehetővé teszi továbbá a kérelmezőkkel szembeni egyenlő bánásmód korlátozását a családi ellátások és a munkanélküli-járadékok vonatkozásában. A munkanélküli kérelmezők az ezen irányelvben rögzített befogadási feltételekre jogosultak (15. cikk (3) bekezdés).

ê 2013/33/EU

2016/0222 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésének f) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 19 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 20 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ê 2013/33/EU (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(1)A menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelvet 21 jelentősen  2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet 22  Õ számos ponton módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében az irányelvet át kell dolgozni.

ê 2013/33/EU (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(2)A közös európai menekültügyi rendszert,  (KEMR) – amely az 1967. január 31-i Új York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek helyzetéről szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény teljes és átfogó alkalmazásán alapul – Õ is magában foglaló közös menekültpolitika részét képezi az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzésének, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogosan keresnek védelmet az Unióban,  megerősítve ezáltal a visszaküldés tilalmának elvét Õ. E politikának a tagállamok közötti szolidaritás és a felelősség igazságos elosztásának elvén – ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is – kell alapulnia.

ò új

(3)A közös európai menekültügyi rendszer (a továbbiakban: KEMR) egy olyan rendszeren alapul, amely meghatározza a nemzetközi védelmet kérelmezőkért felelős tagállamot, valamint közös szabályokat állapít meg a menekültügyi eljárásokra, a befogadási feltételekre és eljárásokra, valamint a nemzetközi védelemben részesülők jogaira vonatkozóan. Jóllehet jelentős előrelépés történt a KEMR kialakítása terén, továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között az alkalmazott eljárástípusokat, a kérelmezőknek nyújtott befogadási feltételeket, az elismerési rátákat, valamint a nemzetközi védelemben részesítetteknek nyújtott védelem típusát illetően. Ezen eltérések a továbbutazás fontos ösztönzői, és aláássák azon célkitűzést, hogy minden kérelmező számára ugyanolyan bánásmódot kell biztosítani, bárhol legyenek is az Unióban.

ê 2013/33/EU (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(3)    Az Európai Tanács 1999. október 15–16-i tamperei rendkívüli ülésén megállapodott abban, hogy törekszik az 1967. január 31-i Új York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezmény (a továbbiakban: a genfi egyezmény) teljes és mindenre kiterjedő alkalmazásán nyugvó Közös Európai Menekültügyi Rendszer létrehozására, megerősítve ily módon a visszaküldés tilalmának alapelvét. A Szerződésekben előírt vonatkozó jogi eszközök– többek között a 2003/9/EK irányelv – elfogadásával lezárult a közös európai menekültügyi rendszer kialakításának első szakasza.

ê 2013/33/EU (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(4)    Az Európai Tanács 2004. november 4-i ülésén elfogadta a Hágai Programot, amely kitűzte a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén a 2005–2010-es időszakban megvalósítandó célokat. E tekintetben a Hágai Program arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy zárja le az első szakasz során elfogadott jogi aktusok értékelését, valamint terjessze az Európai Parlament és a Tanács elé a második szakasz jogi aktusait és intézkedéseit.

ê 2013/33/EU (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(5)    Az Európai Tanács 2009. december 10–11-i ülésén elfogadta a Stockholmi Programot, amely hangsúlyozta a védelem és szolidaritás közös térségének 2012-ig történő létrehozása mellett tett kötelezettségvállalást, amely térség alapját a közös menekültügyi eljárás és a nemzetközi védelemben részesítettek egységes, szigorú védelmi előírásokon, valamint tisztességes és hatékony eljárásokon alapuló egységes jogállása képezi. A Stockholmi Program előírja továbbá, hogy a befogadási feltételek tekintetében az egyének számára feltétlenül egyenlő bánásmódot kell biztosítani, függetlenül attól, hogy nemzetközi védelem iránti kérelmüket mely tagállamban nyújtották be.

ò új

(4)„A közös európai menekültügyi rendszer reformja és az Európába jutás legális lehetőségeinek javítása felé” című, 2016. április 6-i közleményében 23 a Bizottság hangsúlyozta a KEMR megerősítésének és további összehangolásának szükségességét. Lehetőségeket vázolt fel továbbá a KEMR fejlesztésére, nevezetesen egy, a nemzetközi védelmet kérelmezőkért felelős tagállam meghatározását szolgáló fenntartható és igazságos rendszer létrehozását, az Eurodac-rendszer megerősítését, az Unió menekültügyi rendszerében nagyobb konvergencia elérését, az Unión belüli továbbutazás megakadályozását, valamint az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége új megbízását. Ezzel megválaszolja az Európai Tanács 2016. február 18–19-i 24 és 2016. március 17–18-i 25 arra vonatkozó felkéréseit, hogy egy humánus és hatékony menekültügyi politika biztosítása érdekében előre kell lépni a jelenlegi uniós keret megreformálása terén. Előrelépést javasol továbbá az Európai Parlament 2016. április 12-i saját kezdeményezésű jelentésében foglalt, holisztikus migrációs megközelítéssel összhangban.

(5)A befogadási feltételek továbbra is jelentősen eltérnek a tagállamok között, mind a befogadási rendszer megszervezése, mind a kérelmezőknek nyújtott normák tekintetében. Egyes tagállamokban továbbra is problémák mutatkoznak a téren, hogy biztosítsák a kérelmezőkkel való méltóságteljes bánásmódhoz szükséges befogadási feltételeket, ami hozzájárult ahhoz, hogy néhány, általánosságban magas befogadási feltételeket biztosító tagállamra aránytalan nyomás nehezedik, hogy csökkentsék saját befogadási feltételeik színvonalát. Az összes tagállamra vonatkozóan megfelelő szinten meghatározott egyenlőbb befogadási feltételek megállapítása hozzájárulná a kérelmezők EU-n belüli méltányosabb és tisztességesebb elosztásához.

ê 2013/33/EU (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(6) Mozgósítani kell az Európai  Unió Õ Menekültügyi  Ügynöksége Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Õ Alapjának és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal erőforrásait, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak az  ezen irányelvben Õ Közös Európai Menekültügyi Rendszer második szakaszában előírt szabályok végrehajtása során tett tagállami erőfeszítésekhez,  többek között Õ különös tekintettel azon tagállamok számára, amelyek nemzeti menekültügyi rendszerére – főként földrajzi elhelyezkedésük vagy népességi helyzetük miatt – különös és aránytalanul nagy nyomás nehezedik.

ê 2013/33/EU (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(7)    Az első szakaszba tartozó jogi aktusok végrehajtásáról készített értékelések eredményeinek fényében, a nemzetközi védelmet kérelmezők (a továbbiakban: a kérelmezők) kedvezőbb befogadási feltételeinek biztosítása céljából e szakaszban indokolt megerősíteni a 2003/9/EK irányelvet alátámasztó elveket.

ê 2013/33/EU (8) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(7)Az Unió-szerte az összes kérelmezővel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében ezen irányelvet kell alkalmazni a nemzetközi védelem iránti kérelemmel kapcsolatos eljárások valamennyi szakaszára és fajtájára, valamint a kérelmezőket befogadó valamennyi helyszínen és létesítményben és mindaddig, amíg azok kérelmezőként tartózkodhatnak a tagállamok területén. ð Egyértelművé kell tenni, hogy a kérelmezők számára biztosítani kell a befogadás anyagi feltételeit akkortól kezdve, amikor az adott személy kifejezi nemzetközi védelem kérelmezésére irányuló szándékát az azt elbíráló hatóság tisztviselője, valamint a kérelmek fogadására és nyilvántartására illetékesnek kijelölt, illetve az elbíráló hatóságot a kérelmek fogadásában segítő egyéb hatóságok tisztviselői előtt, az (EU) XXX/XXX rendelettel [az eljárásokról szóló rendelet] összhangban. ï 

ò új

(8)Ha egy kérelmező nem abban a tagállamban tartózkodik, amelyben az (EU) XXX/XXX rendelettel [a Dublini Rendelet] összhangban tartózkodnia kellene, a kérelmező nem jogosult a 14–17. cikkekben megállapított befogadási feltételekre.

ê 2013/33/EU (10) preambulumbekezdés

(9)Az ezen irányelv hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatos bánásmód tekintetében a tagállamokat azon nemzetközi jogi eszközökben előírt kötelezettségek terhelik, amelyeknek részes felei.

ê 2013/33/EU (11) és (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(10)Meg kell állapítani a kérelmezők befogadásának azon  egységes feltételeit Õ szabályait, amelyek elengedők ahhoz, hogy számukra méltó életszínvonalat, illetve valamennyi tagállamban az annak életfeltételeihez hasonló megélhetési feltételeket biztosítsanak. A kérelmezők befogadására vonatkozó feltételek összehangolásának hozzá kell járulnia a kérelmezők eltérő befogadási feltételek miatti másodlagos migrációjának korlátozásához.

ò új

(11)Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmezők tudatában legyenek a szökés következményeinek, a tagállamoknak a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem benyújtásakor egységes módon tájékoztatniuk kell a kérelmezőket arról, hogy a befogadási feltételekkel kapcsolatban milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük, ideértve azon körülményeket is, amelyek alapján a befogadás anyagi feltételei korlátozhatók, illetve arról, hogy milyen kedvezményekre jogosultak.

ê 2013/33/EU (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(13)    A nemzetközi védelmet kérelmezők közötti egyenlő bánásmód biztosítása, valamint a jelenleg hatályos uniós menekültügyi vívmányokkal – különösen a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU irányelvvel 26 – való összhang garantálása érdekében ezen irányelv hatályát helyénvaló kiterjeszteni a kiegészítő védelmet kérelmezőkre is

ò új

(12)A kérelmezők számára kibocsátandó okmányokra vonatkozó összehangolt uniós szabályok megnehezítenék a kérelmezők számára, engedély nélkül mozogjanak az Unióban. Egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok csak akkor láthatják el úti okmánnyal a kérelmezőket, ha súlyos humanitárius vagy egyéb nyomós ok merül fel. Az úti okmány érvényességét ugyancsak korlátozni kell a kibocsátásuk oka szerint szükséges célra és időtartamra. Súlyos humanitárius oknak tekinthető például, ha egy kérelmezőnek egészségügyi ellátás vagy adott esetekben hozzátartozó meglátogatása – például súlyosan beteg közeli hozzátartozó meglátogatása vagy közeli hozzátartozó házasságkötésén vagy temetésén való részvétel – céljából kell egy másik államba utaznia. Más nyomós okok között szerepelhetnek olyan helyzetek, amikor a munkavállalásra engedélyezett kérelmezőknek munkájukhoz kapcsolódó célból alapvető fontosságú utazást kell teljesíteniük, amikor a kérelmezőknek képzés részeként kell utazniuk, vagy amikor a kiskorúak nevelőszülőkkel utaznak.

(13)A kérelmezőknek nem áll jogukban megválasztani a kérelem tagállamát. A kérelmezőknek vagy az első belépés helye szerinti tagállamban kell nemzetközi védelmet kérelmezniük, vagy jogszerű tartózkodás esetén a jogszerű tartózkodás vagy lakóhely helye szerinti tagállamban. A felelős tagállamnak az (EU) XXX/XXX rendelet [a Dublini Rendelet] alapján történő meghatározását követően e kötelezettséget nem teljesítő kérelmezők esetében kisebb a valószínűsége annak, hogy engedélyt kapnak a kérelem helye szerinti tagállamban való tartózkodása, ezért nagyobb a szökés valószínűsége. A kérelmezők tartózkodási helyét ezért szoros figyelemmel kell kísérni. 

(14)A kérelmezőknek azon tagállamban kell tartózkodniuk, ahol kérelmüket benyújtották vagy ahová az (EU) XXX/XXX rendelettel [a Dublini Rendelet] összhangban áthelyezték őket. Ha egy kérelmező megszökik e tagállamból, és engedély nélkül egy másik tagállamba utazik, a Közös Európai Menekültügyi Rendszer megfelelő működésének biztosítása céljából elengedhetetlen, hogy a kérelmezőt gyorsan visszavigyék abba a tagállamba, ahol tartózkodnia kell. Ezen átadás bekövetkeztéig fennáll a veszélye annak, hogy a kérelmező megszökhet, ezért tartózkodási helyét szorosan figyelemmel kell kísérni.

(15)A kérelmező esetleges szökése veszélyének értékelésekor fontos tényező az, hogy a kérelmező korábban más tagállamba szökött. Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmező ne szökjön meg újra és továbbra is az illetékes hatóságok rendelkezésére álljon, amint a kérelmezőt visszaküldik azon tagállamba, ahol tartózkodnia kell, tartózkodási helyét szorosan figyelemmel kell kísérni.

(16)Közérdekű vagy közrendi okokból, a nemzetközi védelem iránti kérelme gyors feldolgozása és hatékony figyelemmel kísérése, az (EU) XXX/XXX rendelettel [a Dublini Rendelet] összhangban a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárásának gyors lefolytatása és hatékony figyelemmel kísérése, vagy a kérelmező szökésének hatékony megakadályozása érdekében a tagállamoknak szükség esetén konkrét tartózkodási helyet kell kijelölniük a kérelmező számára, például befogadóállomáson, magánháznál, szállodában vagy a kérelmezők elszállásolására kialakított egyéb helyszínen. A kérelmező szökésének megakadályozása céljából különösen olyan esetekben lehet szükség ilyen döntésre, ha a kérelmező nem tett eleget azon kötelezettségeinek, hogy: az első belépés vagy a jogszerű tartózkodás helye szerinti tagállamban nyújtson be kérelmet; abban a tagállamban maradjon, ahol tartózkodnia kell; vagy olyan esetekben, amikor egy másik tagállamba szökése után a kérelmezőt visszaküldték abba a tagállamba, ahol tartózkodnia kell. Amennyiben a kérelmező a befogadás anyagi feltételeire jogosult, ilyen anyagi befogadási feltételek csak akkor biztosíthatók, ha a kérelmező a kijelölt helyen tartózkodik.

(17)Amennyiben okkal vélelmezhető, hogy fennáll a kérelmező esetleges szökésének veszélye, a tagállamoknak elő kell írniuk a kérelmezők számára, hogy jelenjenek meg az illetékes hatóságok előtt olyan gyakran, amilyen gyakran az szükséges annak figyelemmel kíséréséhez, hogy a kérelmező nem szökik meg. A kérelmezők további szökéstől való eltántorítása érdekében a tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy a kérelmező anyagi befogadási feltételekre való jogosultsága esetén ilyen anyagi befogadási feltételeket csak természetben biztosítsanak.

(18)A kérelmező mozgásának szabadságát korlátozó valamennyi határozatnak az érintett személy egyéni magatartásán és adott helyzetén kell alapulnia, a kérelmező sajátos befogadási szükségleteinek és az arányosság elvének figyelembe vételével. A kérelmezőket kellően tájékoztatni kell az ilyen határozatokról és azok nem teljesítésének következményeiről.

(19)Tekintettel a megszökött kérelmezők vagy azon kérelmezők tekintetében fennálló súlyos következményekre, akik esetében fennáll a szökés veszélye, a szökés jelentését úgy kell meghatározni, hogy az egyaránt magába foglalja az alkalmazandó menekültügyi eljárás szándékos elkerülését, valamint azt a tényszerű körülményt, hogy a kérelmező a továbbiakban nem áll a releváns hatóságok rendelkezésére, többek között amiatt, hogy elhagyja azt a területet, ahol tartózkodnia kellene.

ê 2013/33/EU (15) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(20)A kérelmezők őrizetbe vételét és őrizetben tartását azon alapvető elvvel összhangban kell alkalmazni, hogy – különösen a tagállamok nemzetközi jogi kötelezettségeivel és a genfi egyezmény 31. cikkével összhangban – senki sem tartható őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy nemzetközi védelmet kér. A kérelmezőket őrizetbe venni csak az ezen irányelvben megállapított, nagyon egyértelműen meghatározott kivételes körülmények között lehetséges, és mind az ilyen őrizet módja, mind célja tekintetében a szükségesség és az arányosság elvét kell alkalmazni. ð A kérelmezők ezen irányelv szerinti őrizetbe vételét csak igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok rendelhetik el írásban, az alapjául szolgáló okok feltüntetésével, ideértve azon eseteket is, amikor a személy a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásakor már őrizetben van. ï Amennyiben egy kérelmezőt őrizetben tartanak, hatékony hozzáférést kell biztosítani számára a szükséges eljárási garanciákhoz, például a nemzeti igazságügyi hatóság előtti jogorvoslathoz.

ò új

(21)Amennyiben egy kérelmező számára konkrét tartózkodási helyet jelölnek ki, de e kötelezettségének nem tesz eleget, bizonyítottan fenn kell állnia a kérelmező szökése kockázatának ahhoz, hogy a kérelmezőt őrizetbe vegyék. Minden körülmények között külön gondot kell fordítani annak biztosítására, hogy az őrizet időtartama arányos legyen, és azonnal véget érjen, amint a kérelmezető eleget tesz a rá vonatkozó kötelezettségnek, vagy nincs többé ok feltételezni, hogy e kötelezettségének nem tesz eleget. A kérelmezőnek továbbá tájékoztatást kellett kapnia a szóban forgó kötelezettségről és a nem teljesítés következményeiről.

ê 2013/33/EU (16) preambulumbekezdés

(22)Az őrizet okait érintő közigazgatási eljárások tekintetében előírt „kellő gondosság” fogalma legalább azt megkívánja, hogy a tagállamok konkrét és érdemi intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy az őrizet okainak ellenőrzése minél rövidebb időt vegyen igénybe, és hogy reális esélye legyen annak, hogy ezt az ellenőrzést a lehető legrövidebb időn belül sikeresen elvégzik. Az őrizet nem lépheti túl azt az időt, amely a vonatkozó eljárások lefolytatásához ésszerűen szükséges.

ê 2013/33/EU (17) preambulumbekezdés

(23)Az őrizetnek az ezen irányelvben meghatározott okai nem érintik az őrizet egyéb olyan okait – ideértve a büntetőeljárás keretében történő őrizetben tartás okait –, amelyek a nemzeti jog szerint a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy nemzetközi védelem iránti kérelmétől függetlenül alkalmazandók.

ê 2013/33/EU (18) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(24)Az őrizetben tartott kérelmezőkkel az emberi méltóság teljes körű tiszteletben tartásával kell bánni, befogadásukról pedig kifejezetten sajátos igényeikhez igazodva kell gondoskodni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell különösen ð az Európai Unió Alapjogi Chartája 24. cikkének és ï az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-es gyermekjogi egyezménye 37. cikkének alkalmazását.

ê 2013/33/EU (19) preambulumbekezdés

(25)Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az őrizetben tartás során – például az idegenrendészeti fogda földrajzi elhelyezkedése vagy sajátos struktúrája miatt – a gyakorlatban nem lehetséges egyes befogadási garanciák azonnali biztosítása. Az e garanciáktól való eltérésnek azonban ideiglenesnek kell lennie, és csak az ezen irányelvben megállapított körülmények között alkalmazható. Az eltérések csak kivételes körülmények között alkalmazhatók, és azokat kellően indokolni kell, figyelembe véve minden egyes eset körülményeit, ideértve az alkalmazott eltérés mértékét, időtartamát, valamint az érintett kérelmezőre gyakorolt hatását.

ê 2013/33/EU (20) preambulumbekezdés

(26)A kérelmező testi és lelki épségének legmegfelelőbb biztosítása érdekében őrizetben tartásához csak végső esetben lehet folyamodni, és azt kizárólag az őrizet alternatívájaként alkalmazható, szabadságelvonással nem járó valamennyi intézkedés alapos vizsgálatát követően lehet alkalmazni. Az őrizet alternatívájaként alkalmazható valamennyi intézkedés során tiszteletben kell tartani a kérelmezők alapvető emberi jogait.

ê 2013/33/EU (21) preambulumbekezdés

(27)A jogi segítségnyújtással foglalkozó szervezetekkel vagy személyek csoportjával történő kapcsolatfelvétel lehetőségében rejlő eljárási garanciák érvényesítésének biztosítása érdekében az ilyen szervezetekről és személyek csoportjáról tájékoztatást kell nyújtani.

ê 2013/33/EU (22) preambulumbekezdés

(28)A lakhatásról történő döntéshozatal során a tagállamoknak kellő figyelmet kell fordítaniuk a gyermek mindenek felett álló érdekeire, valamint a kérelmező sajátos körülményeire, ha az olyan családtagok vagy egyéb közeli hozzátartozók – például nem házas kiskorú testvérek – eltartottja, akik már a tagállamban tartózkodnak.

ê 2013/33/EU (14) preambulumbekezdés

(29)A nemzeti hatóságoknak kiemelten kell foglalkozniuk a különleges befogadási igényekkel rendelkező személyek befogadása kérdésével annak biztosítása érdekében, hogy befogadásukat kifejezetten különleges befogadási igényeikhez igazodva alakítsák ki.

ê 2013/33/EU (9) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(30)Ezen irányelv alkalmazásakor az Európai Unió Alapjogi Chartájával, az ENSZ 1989. évi gyermekjogi egyezményével, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezménnyel összhangban a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy teljes mértékben megfeleljenek a gyermek mindenek felett álló érdeke és a család egysége elvének. ð A befogadási feltételeket a kiskorúak – akár kísérő nélküliek, akár családokban vannak – sajátos helyzetéhez kell igazítani kellő figyelemmel biztonságukra és testi és érzelmi gondozásukra, valamint az általános fejlődésüket elősegítő módon kell biztosítani azokat.  ï

ò új

(31)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kérelmezők megkapják a szükséges egészségügyi ellátást, amelynek ki kell terjednie legalább a sürgősségi ellátásra, valamint a betegségek – ideértve a súlyos mentális zavarokat is – alapvető kezelésére. A betegségmegelőzéssel kapcsolatos közegészségügyi aggályok megválaszolása, valamint az egyéni kérelmezők egészségének megőrzése érdekében a kérelmezők egészségügyi ellátásának a megelőző egészségügyi ellátásra, például oltásokra is ki kell terjednie. A tagállamok közegészségügyi okokból megkövetelhetik a kérelmezők orvosi vizsgálatát. Az orvosi vizsgálat eredményei nem befolyásolhatják a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálását, amelyet mindig tárgyilagosan, pártatlanul és egyéni alapon kell végezni az (EU) XXX/XXX rendelettel [az eljárásokról szóló rendelet] összhangban.

(32)A kérelmező ezen irányelv szerinti anyagi befogadási feltételekre való jogosultsága korlátozható bizonyos körülmények között, például ha a kérelmező egy másik tagállamba szökött abból a tagállamból, ahol tartózkodnia kell. Ugyanakkor a tagállamoknak minden körülmények között egészségügyi ellátást és méltó életkörülményeket kell biztosítaniuk a kérelmezők számára az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az Egyesült Nemzetek gyermekjogi egyezményével összhangban, különösen azáltal, hogy gondoskodnak a kérelmezők megélhetéséről és alapvető szükségleteiről mind a testi biztonság és méltóság, mind az interperszonális kapcsolatok tekintetében, kellő tekintettel arra, hogy az adott személy nemzetközi védelmet kérelmezőként, illetve családja vagy gondozója milyen sebezhetőségeket hordozhat magában. Kellő figyelmet kell fordítani továbbá a különleges befogadási igényű kérelmezőkre. Figyelembe kell venni a gyermekek sajátos igényeit, különös tekintettel a gyermek oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való jogára. Ha egy kiskorú nem abban a tagállamban tartózkodik, ahol tartózkodnia kellene, a tagállamoknak megfelelő oktatási tevékenységekhez való hozzáférést kell biztosítaniuk a kiskorú számára a felelős tagállamnak történő átadásáig. Figyelembe kell venni azon kérelmező nők sajátos igényeit, akiket nemi alapú sérelem ért; többek között a menekültügyi eljárás különböző szakaszai során biztosítani kell számukra az egészségügyi ellátás, jogi segítségnyújtás, valamint megfelelő trauma-tanácsadás és pszichoszociális gondozás igénybe vételének lehetőségét.

 

(33)A családtag fogalom terjedelmének tükröznie kell a jelenlegi migrációs tendenciákat, melyek szerint a kérelmezők gyakran hosszú ideig tartó átutazás után érkeznek a tagállamok területére. A fogalommeghatározásnak ezért magában kell foglalnia a származási országon kívül, de a tagállam területére történő megérkezés előtt létrejött családokat.

ê 2013/33/EU (23) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(34)A kérelmezők önellátóvá válásának elősegítése, valamint a tagállamok közötti jelentős eltérések csökkentése érdekében egyértelmű szabályokat kell megállapítani a kérelmezők munkavállalása tekintetében, ð és biztosítani kell azok hatékonyságát azáltal, hogy a tagállamok nem szabnak olyan feltételeket, amelyek a gyakorlatban megakadályoznák, hogy a kérelmező munkát keressen. Az állampolgárokat, más uniós polgárokat vagy az érintett tagállam területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat előnyben részesítésére alkalmazott munkaerőpiaci vizgálatok nem akadályozhatják a gyakorlatban a kérelmezők munkavállalását, és azokat – az alkalmazandó csatlakozási okmányok vonatkozó rendelkezéseiben kifejezett, az uniós polgárokra vonatkozó preferencia elvének sérelme nélkül kell végrehajtani  ï.

ò új

(35)A munkaerőpiacra való belépés maximális időkeretét össze kell hangolni az érdemi vizsgálati eljárás időtartamával. A kérelmezők beilleszkedési kilátásainak növelése és önálló boldogulásának elősegítése érdekében ösztönzött a munkaerőpiacra való korábbi belépése, amennyiben a kérelem valószínűsíthetően megalapozott, ideértve azt az esetet is, ha az (EU) XXX/XXX rendelettel [az eljárásokról szóló rendelet] összhangban elsőbbségiként vizsgálták meg. A tagállamoknak ezért mérlegelniük kell a fenti időtartam lehető legnagyobb mértékű csökkentését a célból, hogy a kérelmezők számára a kérelem benyújtásától számított legfeljebb három hónapon belül munkavállalási jogot biztosítsanak olyan esetekben, amikor a kérelem valószínűsíthetően megalapozott. A tagállamok ugyanakkor nem adhatnak munkavállalási jogot olyan kérelmezők számára, akik nemzetközi védelem iránti kérelme valószínűsíthetően megalapozatlan, vagy amelyekre gyorsított vizsgálati eljárást alkalmaznak.

(36)Amint a kérelmezők munkavállalási jogot kapnak, az állampolgárok azonos bánásmód alapján közös jogokra kell jogosulttá válniuk. A munkavégzés feltételeinek ki kell terjednie legalább a díjazásra és az elbocsátásra, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, a munkaidőre és a szabadságra, a hatályban lévő kollektív szerződések figyelembe vételével. A kérelmezők számára ugyancsak egyenlő bánásmódot kell biztosítani az egyesülés és társulás szabadsága, az oktatás és szakképzés, a szakmai képesítések elismerése, valamint a szociális biztonság tekintetében.

(37)A tagállamoknak a kérelmezők által egy másik tagállamban szerzett szakmai képesítéseket az uniós polgárok szakmai képesítéseivel megegyező módon kell elismerniük, a harmadik országban szerzett képesítéseket pedig a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 27 összhangban kell figyelembe venniük. Különleges intézkedéseket kell kilátásba helyezni a kérelmezők által külföldi diplomáik, okleveleik vagy képesítést igazoló egyéb okirataik hitelesítése kapcsán tapasztalt gyakorlati nehézségek hatékony megoldása céljából, különös tekintettel az igazoló okmányok hiányára, illetve arra, ha e személyek nem tudják fedezni az elismertetési eljárásokkal kapcsolatos költségeket.

(38)A szociális biztonsági ágazatoknak a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 28 használt fogalommeghatározását kell alkalmazni.

(39)A kérelmezők tartózkodásának esetlegesen ideiglenes jellegére tekintettel és az 1231/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a családi ellátásokat és a munkanélküli-járadékokat kizárják a kérelmezőkkel és saját állampolgáraikkal való egyenlő bánásmód alól, és hogy az egyenlő bánásmód alkalmazását az oktatásra és szakképzésre korlátozzák. Az egyesülés és társulás szabadságához való jog ugyancsak korlátozható azáltal, hogy a kérelmezőket kizárják bizonyos szervek vezetésében való részvételből vagy közhivatal betöltéséből.

(40)Az uniós jog nem korlátozza a tagállamok szociális biztonsági rendszerük kialakítására vonatkozó hatáskörét. Uniós szintű harmonizáció hiányában az egyes tagállamok állapítják meg a szociális biztonsági ellátások nyújtásának feltételeit, valamint ezen ellátások összegét és folyósításuk időtartamát. E hatáskör gyakorlása során azonban a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az uniós jogot.

ê 2013/33/EU (24) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(41)A tagállamoknak releváns referenciapontok alapján kell meghatározniuk az anyagi támogatás szintjét Aannak biztosítása céljából, hogy a kérelmezőknek nyújtott anyagi ð befogadási feltételek ï támogatás megfelel Ö megfeleljenek Õ az ezen irányelvben megállapított elveknek ð még egyértelműbbé kell tenni a fenti feltételek jellegét, ideértve nem csak a szállást, étkezést és ruházatot, hanem az olyan alapvető fontosságú nem élelmiszertermékeket, mint például a tisztálkodási cikkek. Továbbá,  ï a tagállamoknak releváns, ð az állampolgárok számára megfelelő életszínvonalat biztosító ï referenciapontok ð – mint például minimáljövedelem-juttatások, minimálbér, minimálnyugdíj, munkanélküli-járadék és szociális ellátások – ï alapján kell meghatározniuk az ð pénzbeli juttatások vagy utalványok formájában nyújtott ï anyagi ð befogadási feltételek ï támogatás szintjét annak biztosítása céljából, hogy a kérelmezőknek nyújtott anyagi támogatás megfelel az ezen irányelvben megállapított elveknek. Ez nem jelenti azt, hogy az összegnek meg kell egyeznie az állampolgároknak nyújtott támogatás összegével. A tagállamok az ezen irányelvben foglaltak alapján az állampolgárokénál kevésbé kedvező bánásmódban részesíthetik a kérelmezőket.

ê 2013/33/EU (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(42)ðA befogadási rendszerrel való visszaélés lehetőségének korlátozása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy anyagi befogadási feltételeket csak olyan mértékben nyújtsanak, amennyiben a kérelmezőknek nincs elegendő fedezetük arra, hogy azokat ők maguk biztosítsák. A kérelmező erőforrásainak felmérésekor, a kérelmezőnek a befogadás anyagi feltételei költségének fedezésére vagy az ahhoz való hozzájárulásra való felkérésekor a tagállamok tiszteletben tartják az arányosság elvét, valamint figyelembe veszik a kérelmező egyedi körülményeit és méltósága vagy személyi sérthetetlensége tiszteletben tartásának szükségességét, ideértve a kérelmező különleges befogadási igényeit is. A kérelmezők számára nem írható elő, hogy fedezzék szükséges egészségügyi ellátásuk költségeit vagy hozzájáruljanak ahhoz. ï A befogadási rendszerrel történő visszaélés lehetőségét korlátozni kell  továbbá Õ azon körülmények meghatározása révén, amelyek között – valamennyi kérelmező méltó életszínvonalának biztosítása mellett – korlátozhatják a ð pénzügyi juttatások vagy utalványok formájában nyújtott szállást, étkezést, ruházatot vagy egyéb alapvető fontosságú nem élelmiszercikkeket természetbeni juttatások formájában nyújtott befogadási feltételekkel helyettesíthetik, valamint azon körülmények meghatározása révén, amelyek között a napi juttatást  ï csökkenthetik kérelmezők befogadásának anyagi feltételeit vagy megtagadhatják a befogadást.

ê 2013/33/EU (26) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(43)ðA tagállamoknak megfelelő iránymutatást, figyelemmel kísérést és ellenőrzést kell bevezetniük befogadási feltételeikre vonatkozóan. A hasonló életfeltételek biztosítása érdekében a tagállamoknak – monitoring és ellenőrzési rendszereikben – figyelembe kell venniük az [Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal / az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége] által kidolgozott, a befogadási feltételekre vonatkozó műveleti előírásokat és konkrét mutatókat. ï Biztosítani kell a nemzeti befogadási rendszerek és a tagállamok által a kérelmezők befogadása terén folytatott együttműködésének hatékonyságát a kérelmezők befogadása terén ð, többek között a befogadási hatóságoknak [az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal / az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége] által létrehozott uniós hálózata révénï.

ê 2013/33/EU (27) preambulumbekezdés

(44)Ösztönözni kell az illetékes hatóságok közötti megfelelő együttműködést a kérelmezők befogadása tekintetében, és ennek érdekében elő kell mozdítani a helyi közösségek és a befogadóállomások közötti harmonikus kapcsolatokat.

ò új

(45)A tapasztalatok szerint készenléti tervezésre van szükség a kérelmezők megfelelő befogadásának biztosításához olyan esetekben, amikor a tagállamok a nemzeti védelmet kérelmezők aránytalanul magas számával találják szembe magukat. Rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell a tagállamok készenléti terveiben szereplő intézkedések megfelelőségét.

ê 2013/33/EU (28) preambulumbekezdés

(46)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn harmadik országok olyan állampolgáraira vagy olyan hontalan személyekre nézve, akik valamely tagállamhoz nemzetközi védelemért folyamodtak.

ê 2013/33/EU (29) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(47)Ennek értelmében Aa tagállamokat arra is felkérikhívják, hogy ezen irányelv rendelkezéseit az 2011/95/EU irányelvben (EU) XXX/XXX rendeletben [a kvalifikációs rendelet] meghatározottaktól eltérő egyéb védelmi formák iránti kérelmek elbírálására vonatkozó eljárásokkal összefüggésben alkalmazzák. 

ê 2013/33/EU (30) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(48)Ezen irányelv végrehajtását rendszeres időközönként értékelni kell. ðA tagállamoknak a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a szükséges információkat ahhoz, hogy a Bizottság eleget tehessen jelentéstételi kötelezettségeinek. ï

ê 2013/33/EU (31) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(49)Mivel az irányelv célját, nevezetesen a tagállamok kérelmezők befogadásiára  feltételeire Õ vonatkozó szabályainak megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az irányelv léptéke és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

ê 2013/33/EU (32) preambulumbekezdés

(50)A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával 29 összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

ê 2013/33/EU (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(33)    Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, valamint 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

ò új

(51)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban e tagállamok bejelentették, hogy részt kívánnak venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában]

VAGY

(51) [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

VAGY

 

(51) [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

(52) [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikke értelmében Írország (...-án/én kelt levelében) bejelentette, hogy részt kíván venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában.]

VAGY

(51) [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban az Egyesült Királyság (...-án/én kelt levelében) bejelentette, hogy részt kíván venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában.]

(52) [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

ê 2013/33/EU (34) preambulumbekezdés

(52)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, a Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

ê 2013/33/EU (35) preambulumbekezdés

(53)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint különösen betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Ezen irányelv különösen biztosítani kívánja az emberi méltóság teljes mértékű tiszteletben tartását, és előmozdítani a Charta 1., 4., 6., 7., 18., 21., 24. és 47. cikkének alkalmazását, és ennek megfelelően kell végrehajtani.

ê 2013/33/EU (36) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(54)Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a  korábbi Õ 2003/9/EK irányelvhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség az említett  korábbi Õ irányelvből következik.

ê 2013/33/EU (37) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(55)Ez az irányelv nem érinti az III. mellékletben B. részében felsorolt, az 2013/33/EK irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

 TÁRGY Õ CÉL, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY

1. cikk

Cél

Ezen irányelv célja, hogy megállapítjasa a nemzetközi védelmet kérelmezők (a továbbiakban: a kérelmezők) tagállamokbeli befogadásának szabályait.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában  az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók Õ:

(1)a)„nemzetközi védelem iránti kérelem”: az 2011/95/EU irányelv 2. cikke q) pontjában (EU) XXX/XXX rendelet 30  [az eljárásokról szóló rendelet] [4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában] meghatározott, nemzetközi védelem iránti kérelem;

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2)b)„kérelmező”: ð az (EU) XXX/XXX rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] [4. cikke (2) bekezdésének b) pontja] szerint meghatározott kérelmező  ï harmadik ország olyan állampolgára vagy olyan hontalan személy, akinek nemzetközi védelem iránti kérelme tárgyában még nem hoztak végleges határozatot;

(3)c)„családtagok”: ð az (EU) XXX/XXX rendelet 31 [a kvalifikációs rendelet] [2. cikkének (9) bekezdésében] meghatározott családtagok;  ï amennyiben a család már a származási országban is létezett – a kérelmező családjának azon alábbi tagjai, akik a nemzetközi védelem iránti kérelemmel kapcsolatosan ugyanabban a tagállamban tartózkodnak:

a kérelmező házastársa vagy nőtlen/hajadon, vele tartós kapcsolatban élő élettársa, amennyiben az érintett tagállam harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó jogszabályai vagy gyakorlata az élettársakat a házaspárokhoz hasonló módon kezeli,

az első francia bekezdésében említett párok vagy a kérelmező kiskorú, nem házas gyermekei, függetlenül attól, hogy házasságban vagy házasságon kívül születtek, vagy nemzeti jogszabályok értelmében örökbe fogadták őket,

amennyiben a kérelmező kiskorú és nem házas, az apja, anyja vagy az érte jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján felelős egyéb felnőtt;

(4)d)„kiskorú”: ð az (EU) XXX/XXX rendelet [a kvalifikációs rendelet] [2. cikkének (10) bekezdése] szerint meghatározott kiskorú ï 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy;

(5)e)„kísérő nélküli kiskorú”: ð az (EU) XXX/XXX rendelet [a kvalifikációs rendelet] [2. cikkének (11) bekezdése] szerint meghatározott ï olyan  kísérő nélküli Õ kiskorú, aki jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján érte felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a tagállamok területére, mindaddig, amíg ilyen személy tényleges felügyelete alá nem kerül; ide tartozik azon kiskorú is, aki a tagállamok területére történt belépést követően maradt felügyelet nélkül;

ê 2013/33/EU

(6)f)„befogadási feltételek” a tagállamok által a kérelmezőkre vonatkozóan ennek az irányelvnek megfelelően hozott intézkedések összessége;

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(7)g)„a befogadás anyagi feltételei”: azok a befogadási feltételek, amelyek a természetben, illetve pénzjuttatás vagy utalvány formájában, vagy e három kombinációjában nyújtott szállást, étkezést, és ruházatot, ð és a kérelmezők különleges befogadási feltételek szerinti igényeinek megfelelő egyéb olyan alapvető fontosságú nem élelmiszertermékek, mint például a tisztálkodási cikkeket ï vagy e három kombinációját, illetve a napi szükségleteket fedező juttatást jelentik;

ê 2013/33/EU

(8)h)„őrizet”: a kérelmező tartózkodásának olyan meghatározott helyre korlátozása a tagállam által, ahol a kérelmezőt mozgásszabadságától megfosztják;

(9)i)„befogadóállomás”: a kérelmezők közös elszállásolására szolgáló bármely hely;

ò új

(10)„szökés”: az a cselekvés, amelynek során egy kérelmező a menekültügyi eljárások kikerülése érdekében elhagyja azt a területet, ahol az (EU) XXX/XXX rendelet 32 [a Dublini Rendelet] szerint tartózkodni köteles, vagy a továbbiakban nem áll a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy a bíróság vagy törvényszék rendelkezésére;

(11)„szökés veszélye”: egyedi esetben olyan, nemzeti jogszabály által meghatározott tárgyilagos kritériumokon alapuló indokok fennállása, amelyek alapján feltételezhető, hogy egy kérelmező megszökhet;

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(12)(j) gyám” Õképviselő”: az ð (EU) XXX/XXX rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] [4. cikke (2) bekezdésének f) pontja] szerint meghatározott ï a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a hatáskörrel rendelkező testületek a kísérő nélküli kiskorú támogatására és képviseletére jelölnek ki azzal a céllal, hogy az ezen irányelvben előírt eljárások során biztosítsa a gyermek mindenek felett álló érdekét, valamint szükség esetén jognyilatkozatot tegyen a kiskorú nevében. Ha szervezetet jelölnek ki képviselőnek, annak az ezen irányelvvel összhangban meg kell jelölnie a képviselőnek a kísérő nélküli kiskorúval kapcsolatos feladatait ellátó személyt;

(13)k)„különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmező”: olyan, a 21. cikk szerinti sérülékeny személy  kérelmező Õ, akinek különleges garanciákra van szüksége ahhoz, hogy ezen irányelv szerinti jogaival élhessen, illetve kötelességeinek eleget tehessen, ð például olyan kérelmezők, akik kiskorúak, kísérő nélküli kiskorúak, fogyatékossággal élő személyek, időskorúak, várandós nők, kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, emberkereskedelem áldozatai, súlyos betegségben szenvedő személyek, mentális zavarokkal küzdő személyek, valamint a kínzásnak, nemi erőszaknak vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formájának, például a női nemi szerv megcsonkításának, áldozatul esett személyek ï.

3. cikk

Hatály

(1)Ezen irányelvet minden olyan harmadik országbeli állampolgárra és hontalan személyre alkalmazni kell  vonatkozik Õ, aki  a Õ egy tagállam  tagállamok Õ területén – ideértve a  külső Õ határoán, a ð parti tengeren ï felségvizeken vagy a tranzitzónákban – nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be, mindaddig, amíg kérelmezőként engedélyezik tartózkodását a területen, valamint a családtagjaikra, amennyiben a nemzeti jog szerint a nemzetközi védelem iránti kérelem rájuk is kiterjed.

(2)Ezen irányelv nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a tagállamok képviseletein diplomáciai vagy területi menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be.

(3)Ezen irányelv nem vonatkozik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamoknak e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv 33  rendelkezéseinek alkalmazása esetén.

(4)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezen irányelvet alkalmazzák az 2011/95/EU irányelvben (EU) XXX/XXX rendeletben [a kvalifikációs rendelet] meghatározottaktól eltérő egyéb védelmi formák iránti kérelmek elbírálására vonatkozó eljárásokkal összefüggésben alkalmazzák.

4. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

A tagállamok a befogadási feltételek terén  tekintetében Õ kedvezőbb rendelkezéseket vezethetnek be vagy tarthatnak fenn a kérelmezők és más olyan  eltartott Õ közeli hozzátartozóik tekintetében, akik ugyanabban a tagállamban tartózkodnak, amennyiben ők a kérelmező eltartottjai, illetve ha humanitárius okok ezt indokolják, feltéve, hogy e rendelkezések ezen irányelvvel összeegyeztethetők.

ê 2013/33/EU

ð új szöveg

II. FEJEZET

A BEFOGADÁSI FELTÉTELEKRŐL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Tájékoztatás

(1)A tagállamok ð a lehető leghamarabb és legkésőbb ï a nemzetközi védelem iránti kérelem ð benyújtásakor ï benyújtását követő 15 napot meg nem haladó ésszerű határidőn belül tájékoztatják a kérelmezőket legalább minden megállapított kedvezményről és a befogadási feltételekkel kapcsolatban rájuk háruló kötelezettségekről. ð A nyújtott tájékoztatásban felhívják a figyelmet arra, hogy a kérelmező csak abban a tagállamban jogosult az ezen irányelv 14–17. cikkében meghatározott befogadási feltételekre, ugyanazon irányelv 17a. cikkében foglaltak szerint, amelyikben az (EU) XXX/XXX rendelettel [a Dublini Rendelet] összhangban tartózkodni köteles ï.

A tagállamok biztosítják a kérelmezők tájékoztatását az egyedi jogi segítséget nyújtó szervezetekről vagy személyek csoportjairól, valamint azokról a szervezetekről, amelyek segítséget nyújthatnak nekik, illetve tájékoztathatják őket a rendelkezésre álló befogadási feltételekről, az egészségügyi ellátást is beleértve.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett információ írásos legyen, az ð Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozandó minta felhasználásával, ï és olyan nyelven készüljön, amelyet a kérelmező megért vagy ésszerűen feltételezhetően, hogy megért. ð Szükség esetén ï Adott esetben ezt az információt emellett szóban is ð közlik ï közölhetik ð és a kiskorúak igényei szerint kiigazítják ï .

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

6. cikk

 Úti okmányok Õ Dokumentáció

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezőt nemzetközi védelem iránti kérelmének benyújtását követő három napon belül olyan, a nevére kiállított okmánnyal lássák el, amely igazolja kérelmezői jogállását, vagy tanúsítja, hogy kérelme elbírálásának vagy vizsgálatának ideje alatt a tagállam területén tartózkodhat.

Ha az a személy, akinek részére az okmányt kiállították, a tagállam egész területén vagy annak egy részén nem mozoghat szabadon, az okmánynak e tényt is tanúsítania kell.

(2) A tagállamok kizárhatják e cikk alkalmazását a kérelmező őrizetben tartása esetén, valamint a határon benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálata idején, illetve olyan eljárás keretében, amely arról dönt, hogy a kérelmező jogosult-e egy tagállam területére belépni. Egyes esetekben a nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálata idején a tagállamok a kérelmezőket az (1) bekezdésben említett okmányokkal egyenértékű egyéb igazolásokkal láthatják el.

(3) Az (1) bekezdésben említett okmánynak nem kell igazolnia a kérelmező személyazonosságát.

(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a kérelmezőket az (1) bekezdésben említett okmánnyal lássák el, amely addig érvényes, amíg tartózkodásuk az érintett tagállam területén engedélyezett.

(5) A tagállamok ð csak akkor ï a kérelmezőket úti okmánnyal láthatják ð látják ï el úti okmánnyal a kérelmezőket, ha amennyiben súlyos nyomós humanitárius ð vagy más nyomós ï okok merülnek fel, amelyek miatt egy másik államban kell megjelenniük való jelenlétüket igénylik. ð Az úti okmány érvényességét ugyancsak korlátozni kell a kibocsátásuk oka szerint szükséges célra és időtartamra. ï

(6)A tagállamok a kérelmezőket ezen irányelv alapján megillető jogok megadása előtt semmilyen szükségtelen vagy aránytalan, okmányra vonatkozó vagy egyéb adminisztratív követelményt nem írhatnak elő a kérelmezők számára pusztán amiatt, hogy azok nemzetközi védelmet kérelmeznek.

ê 2013/33/EU

7. cikk

Tartózkodási hely és mozgásszabadság

(1)A kérelmezők a fogadó tagállam területén vagy az e tagállam által számukra kijelölt területen belül szabadon mozoghatnak. A kijelölt terület nem érintheti a magánélet elidegeníthetetlen terét, és kellő lehetőséget kell teremtenie az irányelvben biztosított valamennyi kedvezményhez való hozzáférésre.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2)A tagállamok közérdekből, közrendi megfontolásokból, illetve szükség esetén nemzetközi védelem iránti kérelme gyors feldolgozása és hatékony ellenőrzése céljából dönthetnek ð döntenek ï a  valamely Õ kérelmező tartózkodási helyéről ð konkrét helyen való ï tartózkodásáról  az alábbiak bármelyike miatt Õ: 

a) közérdek  vagy Õ közrendi megfontolás; 

b)  nemzetközi védelem iránti kérelme gyors feldolgozás és hatékony ellenőrzése céljából;

ò új

c) az (EU) XXX/XXX rendelettel [a Dublini Rendelet] összhangban a felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárásának gyors lefolytatása és hatékony figyelemmel kísérése céljából;

d) a kérelmező szökésének hatékony megakadályozása céljából, különösen:

olyan kérelmezők esetében, akik nem tettek eleget az (EU) XXX/XXX rendelet [a Dublini Rendelet] [4. cikkének (1) bekezdésében] meghatározott azon kötelezettségnek, miszerint az első belépés helye szerinti tagállamban kell kérelmet benyújtaniuk, megfelelő indoklás nélkül egy másik tagállamba utaztak, és ott nyújtottak be kérelmet; vagy

ha a kérelmezőknek az (EU) XXX/XXX rendelettel [a Dublini Rendelet] összhangban egy másik tagállamban kellene tartózkodniuk; vagy

olyan kérelmezők esetében, akiket egy másik tagállamba szökésük után visszaküldtek abba a tagállamba, ahol az (EU) XXX/XXX rendelettel [a Dublini Rendelet] összhangban tartózkodniuk kell.

A fenti esetekben a befogadás anyagi feltételeinek nyújtása a kérelmező a fent említett adott helyen való tényleges tartózkodásától függ.

(3)Amennyiben okkal vélhető, hogy fennáll a kérelmező esetleges szökésének veszélye, a tagállamoknak szükség esetén elő kell írniuk a kérelmező számára, hogy haladéktalanul vagy megadott időben jelentkezzenek be az illetékes hatóságoknál vagy személyesen jelenjenek meg előttük olyan gyakran, amilyen gyakran az a kérelmező szökésének hatékony megakadályozásához szükséges.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

(4)A tagállamok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kérelmezőknek ideiglenesen engedélyezzék a (2) és (3) bekezdésben említett tartózkodási helyük és/vagy az (1) bekezdésben említett kijelölt terület elhagyását. A döntéseket egyedileg, tárgyilagosan és pártatlanul elfogulatlanul,  az egyedi eset érdeme alapján, Õ elutasítás esetén indoklás kíséretében kell meghozni.

A kérelmező nem köteles engedélyt beszerezni a hatóságok vagy bíróság felkereséséhez, ha megjelenésére szükség van.

ê 2013/33/EU

ð új szöveg

(5)A tagállamok megkövetelik a kérelmezőktől, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságokat mindenkori ð tartózkodási helyükről vagy ï lakcímükről ð vagy egy olyan telefonszámról, amelyen elérhetők ï, és minden ð telefonszám- vagy ï címváltozást a lehető leghamarabb azonnal bejelentsenek be a hatóságoknak.

   

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(36)A tagállamok a befogadás anyagi feltételeinek biztosítását függővé tehetik a kérelmezők adott helyen található tényleges tartózkodási helyétőle a tagállam által meghatározandó helyen legyen. Ezt a döntést, amely általános jellegű is lehet, egyedileg, a nemzeti jog előírásai szerint hozzák meg.

ò új

(7)Az e cikkben említett határozatoknak az érintett személy egyéni magatartásán és sajátos helyzetén kell alapulniuk – a különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők tekintetében is –, az arányosság elvének kellő figyelembe vételével.

(8)A tagállamok az e cikkel összhangban hozott határozatokban feltüntetik a ténybeli, és adott esetben jogi indokokat. A kérelmezőket haladéktalanul tájékoztatják írásban – olyan nyelven, amelyet megértenek, vagy ésszerűen feltételezhetően megértenek – ilyen határozat elfogadásáról, a 25. cikkel összhangban a határozat megtámadására vonatkozó eljárásokról, valamint a határozat által szabott kötelezettségek nemteljesítésének következményeiről.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

8. cikk

Őrizet

(1)A tagállamok senkit sem tarthatnak őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy az érintett kérelmezőanemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 34 megfelelően kérelmet nyújtott be.

ê 2013/33/EU

(2)Amennyiben szükségesnek bizonyul, valamint az egyes esetek egyéni értékelése alapján a tagállamok őrizetbe vehetik a kérelmezőt, amennyiben kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony.

(3)A kérelmezőt csak akkor lehet őrizetbe venni, ha:

a)arra személyazonossága vagy állampolgársága meghatározása vagy ellenőrzése céljából van szükség;

b)arra a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához alapul szolgáló – az őrizet mellőzése esetén be nem szerezhető – adatok megállapítása céljából van szükség és különösen abban az esetben, ha fennáll a kérelmező szökésének veszélye;

ò új

c)    a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban hozott egyedit határozat révén a kérelmezőre szabott jogi kötelezettségeknek való megfelelést kívánja biztosítani olyan esetekben, amikor a kérelmező nem tett eleget a fenti kötelezettségeknek, és fennáll a kérelmező szökésének veszélye.

ê 2013/33/EU

ð új szöveg

d)c)arra azért van szükség, hogy az ð (EU) XXX/XXX rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] [41.] cikke szerinti ï ð határon lefolytatott ï eljárás keretében döntést hozzanak arról, hogy a kérelmező beléphet-e az ország területére;

ê 2013/33/EU

e)d)a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 35 szerint kiutasítási eljárás folyik ellene, és amiatt tartják őrizetben, hogy előkészítsék a kiutasítását és/vagy lefolytassák a kitoloncolási eljárást, továbbá ha az adott tagállam objektív kritériumok alapján bizonyítani tudja – ideértve azt is, hogy a kérelmezőnek már volt lehetősége igénybe venni a menekültügyi eljárást –, hogy alapos okkal feltételezhető, hogy a kérelmező pusztán azért folyamodik nemzetközi védelemért, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa a kiutasítási határozat végrehajtását;

f)e)a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme szükségessé teszi;

g)f)az összhangban van az (EU) XXX/XXX rendelet [a Dublini Rendelet] egy harmadik ország állampolgára, illetve hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36  28. 29. cikkével.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

Az őrizetben tartás  összes fenti Õ okátait a nemzeti jog állapítja meg.

ê 2013/33/EU

(4)A tagállamok nemzeti jogukban biztosítják az őrizet alternatíváival – úgy mint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezéssel, pénzügyi garancia letétbe helyezésével vagy egy kijelölt helyen való tartózkodásra vonatkozó kötelezettséggel – kapcsolatos szabályok megállapítását.

9. cikk

Biztosítékok az őrizetben tartott kérelmezők számára

(1)A kérelmezőt a lehető legrövidebb időre és kizárólag a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott okok fennállásának idejére lehet őrizetbe venni és ott tartani.

A 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott őrizetben tartási okokat érintő közigazgatási eljárásokat kellő gondossággal kell végrehajtani. A közigazgatási eljárásokban fellépő – a kérelmezőnek fel nem róható – késedelmek nem indokolják az őrizet meghosszabbítását.

(2)Az őrizetet igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok írásban rendelik el. Az őrizetbe vételt elrendelő intézkedésben fel kell tüntetni az őrizet alapjául szolgáló ténybeli és jogi indokokat.

(3)Amennyiben az őrizetet közigazgatósági hatóságok rendelik el, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az őrizet jogszerűségének bírósági felülvizsgálatát hivatalból és/vagy a kérelmező kérésére mielőbb elvégezzék. A hivatalból indított felülvizsgálat esetében arról az őrizet kezdetétől számítva a lehető leghamarabb döntést kell hozni. A kérelmező kérésére indított felülvizsgálat esetében pedig arról a megfelelő eljárások elindítását követően kell a lehető leghamarabb döntést hozni. E célból a tagállamok nemzeti jogukban meghatározzák azt az időtartamot, amelyen belül a hivatalból indított felülvizsgálatot és/vagy a kérelmező kérésére indított felülvizsgálatot le kell folytatni.

Amennyiben a bírósági felülvizsgálat az őrizetet jogszerűtlennek minősíti, a kérelmezőt haladéktalanul szabadon kell engedni.

(4)Az őrizetbe vett kérelmezőket haladéktalanul és írásban – olyan nyelven, amelyet megértenek vagy ésszerűen feltételezhető, hogy megértenek – tájékoztatni kell az őrizetbe vétel indokairól, valamint az őrizetbe vételt elrendelő intézkedés megtámadására vonatkozóan a nemzeti jogban meghatározott eljárásokról, továbbá az ingyenes jogi segítségnyújtás és képviselet kérelmezésének lehetőségéről.

(5)Az őrizetet megfelelő időközönként igazságügyi hatóság vizsgálja felül hivatalból és/vagy az érintett kérelmező kérésére, különösen amennyiben az őrizet időtartamát meghosszabbítják, vagy jogszerűségét érintő körülmények merülnek fel, vagy ilyen információk válnak elérhetővé.

(6)Az őrizetbe vételt elrendelő intézkedés e cikk (3) bekezdésében előírt, igazságügyi hatóság általi felülvizsgálata esetén a tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezők ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet vehessenek igénybe. Ez magában foglalja legalább az előírt eljárási iratok elkészítését, valamint a kérelmezőnek az igazságügyi hatóságok előtti meghallgatáson való képviseletét.

Az ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet a nemzeti jog alapján elfogadott vagy engedélyezett, megfelelően képzett olyan személyeknek kell biztosítaniuk, akiknek érdekei nem állnak, illetve nem állhatnak összeütközésben a kérelmezők érdekeivel.

(7)A tagállamok azt is előírhatják, hogy az ingyenes jogi segítségnyújtás és képviselet

a)kizárólag azok számára van lehetőség, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással; és/vagy

b)kizárólag olyan szolgáltatások révén valósulhasson meg, amelyeket a nemzeti jogszabályok által a kérelmezők segítésére és képviseletére kifejezetten kijelölt jogi vagy egyéb tanácsadók nyújtanak.

(8)A tagállamok emellett:

a)pénzügyi és/vagy időbeli korlátokat állapíthatnak meg az ingyenes jogi segítségnyújtás és képviselet igénybevételére, feltéve, hogy ezek nem korlátozzák önkényesen a jogi segítségnyújtáshoz és képviselethez való hozzáférést;

b)előírhatják, hogy a munkadíj és egyéb költségek tekintetében a kérelmezőkkel szembeni elbánás nem lehet kedvezőbb, mint a saját állampolgáraik részére a jogi segítségnyújtás kapcsán általában tanúsított elbánás.

(9)A tagállamok megkövetelhetik a költségek részleges vagy teljes visszafizetését, amennyiben a kérelmező anyagi helyzete jelentősen javul, vagy amennyiben a kérelmező hamis információi alapján került sor a juttatás megállapítására.

(10)A jogi segítségnyújtás és képviselet igénybevételére irányadó eljárásokat a nemzeti jog állapítja meg.

10. cikk

Az őrizet körülményei

(1)A kérelmezők őrizetben tartását főszabályként az e célra kialakított idegenrendészeti létesítményekben lehet foganatosítani. Amennyiben valamely tagállam nem tud e célra kialakított idegenrendészeti fogdában elhelyezést biztosítani, és a kérelmezőt kénytelen büntetés-végrehajtási intézményben elhelyezni, az őrizetben tartott menedékkérőt el kell különíteni a szabadságvesztésüket töltő személyektől, és gondoskodni kell az őrizet ezen irányelvben előírt feltételeinek biztosításáról.

Az őrizetben tartott kérelmezőket általános szabályként el kell különíteni az olyan egyéb harmadik országbeli állampolgároktól, akik nem nyújtottak be nemzetközi védelem iránti kérelmet.

Amennyiben nem megoldható az őrizetben tartott kérelmezők elkülönítése az egyéb harmadik országbeli állampolgároktól, az érintett tagállam gondoskodnak az őrizet ezen irányelvben előírt feltételeinek biztosításáról.

(2)Az őrizetben tartott kérelmezők számára biztosítani kell a szabad levegőn tartózkodás lehetőségét.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) képviseletében eljáró személyek a magánéletet tiszteletben tartó körülmények között kommunikálhassanak a kérelmezőkkel és látogathassák meg őket. Ez azon szervezetekre is vonatkozik, amelyek az érintett tagállam és az UNHCR között létrejött megállapodás alapján az utóbbi nevében az adott tagállam területén tevékenykednek.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a családtagok, jogi tanácsadók és egyéb tanácsadók, valamint az UNHCR-t és az érintett tagállam által elismert, kapcsolódó nem kormányzati szervezeteket képviselő személyek a magánéletet tiszteletben tartó körülmények között kommunikálhassanak a kérelmezőkkel és látogathassák meg őket. A szabadságelvonást foganatosító intézménybe bejutás csak akkor korlátozható, ha az a nemzeti jog alapján objektíven szükséges a biztonság, a közrend vagy az intézmény adminisztratív irányítása érdekében, feltéve, hogy ezáltal a bejutást nem korlátozzák súlyos mértékben vagy nem teszik lehetetlenné.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy az őrizetben tartott kérelmezőt rendszeresen tájékoztatják a létesítményben alkalmazott szabályokról, valamint jogairól és kötelességeiről olyan nyelven, amelyet megért vagy ésszerűen feltételezhető, hogy megért. A tagállamok kellően indokolt esetben, és a lehető legrövidebb ésszerű időtartamra eltérhetnek e kötelezettségtől, amennyiben a kérelmezőt a határátkelőhelyen vagy a tranzitzónában tartják őrizetben. Ez az eltérés nem alkalmazható az (EU) XXX/XXX rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] 2013/32/EU irányelv 43 41. cikkében említett esetekben.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

11. cikk

Sérülékeny személyek és Aa különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők őrizetben tartása

(1)Az őrizetben tartott, sérülékeny személynek minősülő ð különleges befogadási igényekkel rendelkező ï kérelmezők egészségét – beleértve szellemi egészségüket is – a nemzeti hatóságoknak elsődleges szempontként kell kezelniük.

Amennyiben a tagállamok sérülékeny személyeket ð különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőket ï tartanak őrizetben, az őrizetben tartottak sajátos helyzetére, ideértve egészségüket is, figyelemmel rendszeres felügyeletet és megfelelő támogatást kell biztosítaniuk.

ê 2013/33/EU

(2)Kiskorúakat kizárólag végső esetben lehet őrizetbe venni, és azt követően, hogy megállapítást nyert, hogy kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony. Az őrizetet a legrövidebb időtartamra kell elrendelni, és mindent meg kell tenni az őrizetben tartott kiskorú szabadon bocsátása és a kiskorúak számára megfelelő szálláshelyen történő elhelyezése érdekében.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A  gyermek Õ kiskorúnak a 23. 22. cikk (2) bekezdésében leírt  említett Õ mindenek felett álló érdekeit a tagállamoknak elsődleges kérdésként kell kezelni.

Amennyiben kiskorúakat tartanak őrizetben, biztosítani kell számukra ð az oktatáshoz való jogot, valamint ï a szabadidős tevékenységekben történő részvétel lehetőségét – ideértve a koruknak megfelelő játékokat és szabadidős tevékenységeket.

ê 2013/33/EU

(3)A kísérő nélküli kiskorúakat kizárólag kivételes körülmények között lehet őrizetbe venni. Mindent meg kell tenni az őrizetben tartott, kísérő nélküli kiskorú mielőbbi szabadon bocsátása érdekében.

A kísérő nélküli kiskorúakat nem lehet büntetés-végrehajtási intézményben őrizetben tartani.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A kísérő nélküli kiskorúakat lehetőség szerint olyan intézményekben kell elhelyezni, amelyek személyzete és felszereltségefigyelembe veszi az említett korosztályuk ð jogait és ï szükségleteit, figyelembe veszi létesítményeiket pedig ð a kísérő nélküli kiskorúak számára megfelelően alakították ki ï.

ê 2013/33/EU

Amennyiben kísérő nélküli kiskorúakat tartanak őrizetben, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e kísérő nélküli kiskorúakat a felnőttektől elkülönítve szállásolják el.

(4)Az őrizetben tartott családok számára megfelelő magánéletet garantáló külön szálláshelyet kell biztosítani.

(5)Amennyiben a tagállamok női kérelmezőket tartanak őrizetben, a férfi kérelmezőktől elkülönített szálláshelyet kell számukra biztosítaniuk, hacsak nem családtagokról van szó és az együtt tartózkodáshoz valamennyi érdekelt fél a beleegyezését adta.

Az első albekezdés alól kivételeket lehet alkalmazni a szabadidős és közösségi tevékenységek – ideértve az étkeztetést is – céljából kialakított közös helyiségekre is.

(6)Kellően indokolt esetekben és a lehető legrövidebb ésszerű időtartamra a tagállamok eltérhetnek a (2) bekezdés harmadik albekezdésétől, a (4) bekezdéstől, valamint az (5) bekezdés első albekezdésétől, amennyiben a kérelmezőt határállomáson vagy tranzitzónában tartják őrizetben, az (EU) XXX/XXX rendelet [az eljárásokról szóló rendelet]  2013/32/EU irányelv 43 41. cikkében említett esetek kivételével.

12. cikk

Családok

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy területükön a család egységét adott formájában, amennyiben lehetséges, fenntartsák, ha a kérelmezők elhelyezéséről az érintett tagállam gondoskodik. Ezeket az intézkedéseket a kérelmező egyetértésével kell végrehajtani.

13. cikk

Orvosi vizsgálat

A tagállamok közegészségügyi okokból megkövetelhetik a kérelmezők orvosi vizsgálatát.

14. cikk

Kiskorúak iskoláztatása és oktatása

(1)A tagállam a kérelmezők kiskorú gyermekeinek és a kiskorú kérelmezőknek a saját állampolgáraihoz hasonló feltételekkel biztosítja a részvételt az oktatási rendszerben addig, amíg velük vagy szüleikkel szemben ténylegesen nem foganatosítanak kiutasítási intézkedést. Az oktatást a befogadóállomásokon lehet biztosítani.

Az érintett tagállam előírhatja, hogy a részvétel az állami oktatási rendszerre korlátozódik.

A tagállamok nem vonhatják meg a középfokú oktatás lehetőségét kizárólag azzal az indokkal, hogy a kiskorú elérte a nagykorúságot.

(2)Az oktatási rendszerben való részvétel a nemzetközi védelem iránti kérelemnek a kiskorú által vagy a kiskorú nevében történt benyújtása időpontjától számított legfeljebb három hónapig halasztható el.

Szükség esetén előkészítő órákat – köztük nyelvórákat is – kell biztosítani a kiskorúak számára az (1) bekezdésben előírt, az oktatási rendszerben való részvételük megkönnyítése érdekében.

(3)Amennyiben a kiskorú egyedi helyzete miatt az (1) bekezdésben meghatározott oktatási rendszerben való részvételre nincs lehetőség, a tagállam más oktatási módozatokat ajánl fel nemzeti jogával és gyakorlatával összhangban.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

15. cikk

Foglalkoztatás

(1)A tagállamok a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően legkésőbb 9 ð hat ï hónappal biztosítják a kérelmezőknek a munkaerőpiachoz való hozzáférést, amennyiben az illetékes hatóság első fokon nem hozott ð közigazgatási ï határozatot, és a késedelem nem a kérelmezőnek tulajdonítható.

ò új

Amennyiben a tagállam – az (EU) XXX/XXX rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] [40. cikke (1) bekezdésének] [a)–f)] pontjával összhangban – felgyorsította a nemzetközi védelem iránti kérelem érdemi vizsgálatát, a munkavállalási jogot nem adják meg.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) A tagállamoknak  biztosítják, Õ– nemzeti jogukkal összhangban, a kérelmezők munkaerőpiachoz való hatékony hozzáférésének biztosításával – dönteniük kell arról, hogy az ð (1) bekezdéssel összhangban munkavállalási jogot kapott ï kérelmezőknek ténylegesen munkát vállalhassanak milyen feltételek mellett biztosítják a munkaerőpiachoz való hozzáférést.

Munkaerőpiac-politikai okokból a tagállamok elsőbbségben részesíthetik ð ellenőrizhetik, hogy a megüresedett álláshely betölthető-e az érintett tagállam állampolgáraival vagy más ï azuniós polgárralokat és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok állampolgárait, valamint  vagy a fenti tagállam területén jogszerűen tartózkodó Õ harmadik országbeli ok jogszerűen területükön tartózkodó állampolgárralait.

ò új

(3)A tagállamok az állampolgárokkal egyenlő bánásmódot biztosítanak a kérelmezők számára az alábbiak tekintetében:

a)munkafeltételek, ideértve a fizetést és a munkaviszony megszüntetését, a szabadságot és szabadnapokat, valamint a munkahelyi egészségügyi és biztonsági követelményeket;

b) egyesülési és társulási szabadság, valamint a munkavállalókat vagy munkáltatókat képviselő szervezetekben, illetve bármely olyan szervezetben való tagság szabadsága, amelynek tagjai egy meghatározott foglalkozást űznek, beleértve az ilyen szervezetek által nyújtott előnyöket is, a közrendre és a közbiztonságra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül;

c) oktatás és szakképzés, a tanulmányi és megélhetési ösztöndíjak és hitelek, valamint az oktatással és szakképzéssel kapcsolatos egyéb támogatások és hitelek kivételével;

d) az oklevelek, a bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok elismerése a külföldi képesítések elismerésére vonatkozó meglévő eljárások összefüggésében, a lehetséges mértékig megkönnyítve, hogy a képesítésüket dokumentumokkal igazolni nem képes kérelmezők teljes körűen hozzáférhessenek a korábbi tanulmányaik értékelését, érvényesítését és akkreditálását szolgáló megfelelő rendszerekhez.

e) a szociális biztonság ágazatai a 883/2004/EK rendeletben meghatározottak szerint.

A tagállamok a kérelmezők tekintetében korlátozhatják az egyenlő bánásmódot:

i.e bekezdés b) pontja tekintetében azáltal, hogy kizárják őket a közjogi intézmények vezetésében való részvételből vagy közjog által szabályozott hivatal viseléséből;

ii.e bekezdés c) pontja tekintetében egy konkrét foglalkoztatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó oktatást vagy szakképzést illetően;

iii.e bekezdés e) pontja tekintetében – az 1231/2010/EU rendelet sérelme nélkül – a családi ellátások és munkanélküli-járadékok kizárásával.

Az egyenlő bánásmódhoz való jogból nem következik tartózkodási jog olyan esetekben, amikor az (EU) XXX/XXX rendelettel [az eljárásokról szóló rendelet] összhangban hozott határozat következtében megszűnt a kérelmező tagállam területén maradáshoz való joga.

ê 2013/33/EU

(43)A jogorvoslati eljárások alatt nem vonható meg a munkavállalási jog a jogorvoslatot elutasító határozat közléséig, amennyiben a szokásos eljárásban az elutasító határozat ellen benyújtott fellebbezésnek felfüggesztő hatálya van.

ò új

(5)Amennyiben a kérelmezők az (1) bekezdéssel összhangban munkavállalási jogot kaptak, a tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezőnek az (EU) XXX/XXX rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] [29.] cikkében említett okmányain szerepeljen, hogy a kérelmező engedéllyel rendelkezik keresőtevékenység folytatására.

ê 2013/33/EU

16. cikk

Szakképzés

(1)A tagállamok attól függetlenül engedélyezhetik a kérelmezők szakképzésben való részvételét, hogy rendelkeznek-e munkavállalási joggal.

(2)A munkaszerződéshez kötődő szakképzésben való részvétel attól függ, hogy a kérelmező a 15. cikk értelmében jogosult-e a munkaerőpiachoz való hozzáférésre.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

17 16. cikk

A befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátásra vonatkozó általános szabályok

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a befogadás anyagi feltételei a nemzetközi védelem iránti kérelmük ð az (EU) XXX/XXX rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] [25]. cikkével összhangban történő ï – benyújtásaának időpontjában ð időpontjától kezdve ï a kérelmezők rendelkezésére álljanak.

ê 2013/33/EU

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a befogadás anyagi feltételei olyan megfelelő életszínvonalat biztosítanak a kérelmezők számára, amely garantálja alapszükségleteiket és óvja testi és szellemi egészségüket.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A tagállamok ezt az életszínvonalat biztosítják a  21. cikk szerinti kiszolgáltatott helyzetben lévő  ð különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők ï egyedi helyzetében, valamint az őrizetben tartott személyek viszonylatában.

(3)A tagállamok a befogadás valamennyi vagy egyes anyagi feltételeit és az egészségügyi ellátást ahhoz a feltételhez köthetik, hogy a kérelmezők ne rendelkezzenek kellő fedezettel az egészségi állapotuknak megfelelő és az alapszükségleteiket biztosító életszínvonal megteremtéséhez.

 

(4)A tagállamok megkövetelhetik a kérelmezőktől, hogy a (3) bekezdés előírása szerint fedezzék a befogadás ezen irányelvben előírt anyagi feltételeinek és az egészségügyi ellátásnak a költségeit, vagy azokhoz járuljanak hozzá, ha a kérelmezők elegendő erőforrással rendelkeznek, például már megfelelő ideje dolgoznak.

Ha kiderül, hogy egy kérelmező kellő fedezettel rendelkezett a befogadás anyagi feltételeinek és az egészségügyi ellátás biztosítására, miközben ezeket az alapvető szükségleteket részére biztosították, a tagállamok a kérelmezőtől visszatérítést kérhetnek.

ò új

(5)A kérelmező erőforrásainak felmérésekor, a kérelmezőnek a befogadás anyagi feltételei költségének fedezésére vagy az ahhoz való hozzájárulásra való felkérésekor, vagy a kérelmezőnek a (4) bekezdés szerinti visszafizetésre való felkérésekor a tagállamok tiszteletben tartják az arányosság elvét. A tagállamok figyelembe veszik a kérelmező egyedi körülményeit, valamint méltósága vagy személyi sérthetetlensége tiszteletben tartásának szükségességét, ideértve a kérelmező különleges befogadási igényeit is. A tagállamok minden körülmények között olyan életszínvonalat biztosítsanak a kérelmező számára, amely garantálja megélhetését, és óvja testi és szellemi egészségét.

ê 2013/33/EU

ð új szöveg

(65)Amennyiben a tagállamok pénzbeli juttatások vagy utalványok formájában biztosítják a befogadás anyagi feltételeit, azok összegét az érintett tagállam által – jogilag vagy a gyakorlatban – az adott állam állampolgárai megfelelő életszínvonalának biztosítására meghatározott szint(ek) alapján kell meghatározni. A tagállamok e tekintetben az állampolgárokhoz képest kevésbé kedvező bánásmódban részesíthetik a kérelmezőket, különösen akkor, ha az anyagi támogatást részben természetben nyújtják, vagy ha az állampolgárok esetében alkalmazott szint(ek) célja az, hogy számukra az ezen irányelvben a kérelmezők esetében előírtnál magasabb életszínvonalat biztosítsanak. ðA tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és az Európai Unió Menekültügyi Hivatalát az e bekezdéssel összhangban, a pénzügyi támogatás szintjének meghatározása céljából a nemzeti jogban vagy gyakorlatban alkalmazott referenciaszintekről. ï

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

18 17. cikk

A befogadás anyagi feltételeinek részletes szabályai

(1)Amennyiben a szállást természetben biztosítják, annak ð megfelelő életszínvonalat kell biztosítania, és ï az alábbi formák egyikében vagy azok kombinálásával kell történnie:

a)a kérelmezők elszállásolására szolgáló épületek a határon vagy tranzitzónában benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem vizsgálata alatt;

b)megfelelő életszínvonalat biztosító befogadóállomások;

c)magánházak, lakások, szállodák, vagy a kérelmezők elszállásolására átalakított más épületek.

ê 2013/33/EU

(2)A 10. és 11. cikkben előírt különleges őrizetben tartási feltételek sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett lakhatás tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy:

a)a kérelmezők számára garantálják családi életük védelmét;

b)a kérelmezőknek lehetőségük legyen a hozzátartozókkal, a jogi vagy egyéb tanácsadókkal, az UNHCR-nek, valamint az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek és testületek képviselőivel való kapcsolattartásra;

c)a családtagoknak, jogi vagy egyéb tanácsadóknak, az UNHCR, valamint az érintett tagállam által elismert érintett nem kormányzati szervezetek képviselőinek kapcsolattartási jogot biztosítanak a kérelmezőknek szánt segítségnyújtás érdekében. A kapcsolattartás csak e helyszínek, valamint a kérelmezők biztonságára alapozott okokból korlátozható.

ê 2013/33/EU

ð új szöveg

(3)Az ð befogadás anyagi feltételeinek biztosításakor ï (1) bekezdés a) és b) pontjában említett épületekben és befogadó állomásokon tartózkodó kérelmezőkkel kapcsolatban a tagállamok figyelembe veszik a nemmel és korral kapcsolatos megfontolásokat, valamint a kiszolgáltatott személyek ð különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők ï helyzetét.

(4)ð Elszállásoláskor ï aA tagállamok megfelelő intézkedéseket tesznek az erőszak és a nemi alapú erőszak, ideértve a szemérem elleni erőszakot és a szexuális zaklatást is, megelőzésére az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett helyszíneken és befogadó állomásokon.

ê 2013/33/EU

(5)A tagállamok általános szabályként biztosítják, hogy a különleges befogadási igényekkel rendelkező, felnőtt korú eltartott kérelmezőket együtt helyezzék el az olyan felnőtt korú közeli hozzátartozókkal, akik már ugyanazon tagállamban tartózkodnak, és akik az érintett tagállam jogszabályai vagy gyakorlata alapján felelősek értük.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy csak szükség esetén kerüljön sor a kérelmezők másik szálláshelyre költöztetésére. A tagállamok lehetővé teszik, hogy a kérelmezők tájékoztassák jogi vagy egyéb tanácsadójukat az áthelyezésről és új címükről.

ê 2013/33/EU

ð új szöveg

(7)A ð befogadás anyagi feltételeit biztosító személyek, ideértve a ï befogadóállomásokon tevékenykedő személyeknek megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük, és a tevékenységük során tudomásukra jutott minden információ tekintetében köti őket a nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség.

ê 2013/33/EU

(8)A tagállamok az elszállásolt személyeket képviselő tanácsadó testület vagy tanács révén bevonhatják a kérelmezőket az állomáson való életvitelük anyagi eszközeinek és nem anyagi tényezőinek irányításába.

(9)Kellően indokolt esetekben, a tagállamok kivételesen e cikk rendelkezéseitől eltérő anyagi befogadási feltételeket is előírhatnak a lehető legrövidebb ésszerű időtartamig, ha:

a)a 22 21. cikkel összhangban fel kell mérni a kérelmező egyedi szükségleteit;

b)a rendelkezésre álló szokásos szálláslehetőségek ideiglenesen kimerültek.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

Ezen eltérő feltételek minden esetben  körülmények között Õ kiterjednek az alapszükségletekre ð a 18. cikkel összhangban egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint méltó életszínvonalat biztosítanak valamennyi kérelmező számára ï.

ò új

Amikor az érintett tagállam a fenti kivételes intézkedésekhez folyamodik, tájékoztatja a Bizottságot és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét. Tájékoztatja továbbá a Bizottságot és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét, amint a kivételes intézkedések alkalmazásának okai megszűnnek.

17a. cikk

Befogadási feltételek a kérelmező előírt tartózkodási helyétől eltérő tagállamban

(1)Az (EU) XXX/XXX rendelettel [a Dublini Rendelet] összhangban, a kérelmezők nem jogosultak a 14–17. cikkben meghatározott befogadási feltételekre az előírt tartózkodási helyüktól eltérő tagállamban.

(2)A tagállamok méltó életszínvonalat biztosítanak valamennyi kérelmező számára.

(3) Egy kiskorú felelős tagállamnak történő, az (EU) XXX/XXX rendelet [a Dublini Rendelet] szerinti átadásáig a tagállamok megfelelő oktatási tevékenységekhez való hozzáférést biztosítanak számára.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

19. 18. cikk

Egészségügyi ellátás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezők ð függetlenül attól, hogy az (EU) XXX/XXX [Dublini Rendelet] szerint hol kell tartózkodniuk – ï megkapják a szükséges egészségügyi ellátást, amely kiterjed legalább a sürgősségi ellátásra, valamint a betegségek és   ideértve Õ a súlyos mentális zavarokat is – alapvető kezelésére.

ê 2013/33/EU

(2) A tagállamok a különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőknek biztosítják a szükséges orvosi vagy egyéb segítséget, ideértve szükség esetén megfelelő mentális egészségügyi ellátást.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

III. FEJEZET

A BEFOGADÁS ANYAGI FELTÉTELEINEK  HELYETTESÍTÉSE, Õ KORLÁTOZÁSA VAGY MEGVONÁSA

20. 19. cikk

A befogadás  anyagi feltételeinek  helyettesítése, Õ korlátozása vagy megvonása

(1)  A tagállamok ð azon kérelmezők tekintetében, akiknek az (EU) XXX/XXX rendelettel [a Dublini Rendelet] összhangban a területükön kell tartózkodniuk, a (2) bekezdésben leírt helyzetekbenï:

ò új

a)a pénzjuttatás vagy utalvány formájában nyújtott szállást, étkezést, ruházatot és egyéb létfontosságú nem élelmiszercikket természetbeni juttatások formájában nyújtott anyagi befogadási feltételekkel helyettesíthetik; vagy

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

b)korlátozhatják vagy kivételes és kellően indokolt esetekben megvonhatják a befogadás anyagi feltételeit ð napi juttatásokat. ï

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni Õ, amennyiben a kérelmező:

a)a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott lakóhelyet annak értesítése vagy – ha engedélyköteles – annak engedélye nélkül elhagyja, ð vagy megszökik ï ; vagy

b)jelentési kötelezettségeinek, illetve a tájékoztatásra vagy a menedékjogi eljárással kapcsolatos személyes meghallgatásra szóló felszólításoknak a nemzeti jogban előírt ésszerű határidőn belül nem tesz eleget; vagy

c)az 2013/32/EU irányelv 2. cikke q) pontjában (EU) XXX/XXX rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] [4. cikke (2) bekezdésének i) pontjában] meghatározottak szerint ismételt kérelmet nyújtott be.; vagy

d) elhallgatta, hogy pénzforrásokkal rendelkezik, és ezért jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételei keretében nyújtott kedvezményeket; vagy Õ

ò új

e)súlyosan megsértette a befogadóállomás szabályait vagy súlyosan erőszakosan viselkedett; vagy

f)nem vesz részt a kötelező beilleszkedési intézkedésekben; vagy

g) nem tett eleget az (EU) XXX/XXX rendelet [a Dublini Rendelet] [4. cikkének (1) bekezdésében] meghatározott kötelezettségnek, és megfelelő indoklás nélkül egy másik tagállamba utazott, és ott nyújtott be kérelmet; vagy

h)visszaküldték, miután egy másik tagállamba szökött.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

Az a) és b) esetek  pontok Õ tekintetében, amennyiben a kérelmezőt megtalálják, vagy önként jelentkezik a hatáskörrel rendelkező hatóságnál, az eltűnés okai alapján kellően indokolt határozatot kell hozni a befogadás ð helyettesített, ï korlátozott vagy megvont anyagi feltételei egy részének vagy összességének visszaállításáról.

(2)A tagállamok akkor is korlátozhatják a befogadás anyagi feltételeit, ha megállapítják, hogy a kérelmező az adott tagállamba való érkezését követően az ésszerűen lehetséges legrövidebb időn belül nem nyújtott be nemzetközi védelem iránti kérelmet, és ezt nem tudja kellően megindokolni.

(3)A tagállamok korlátozhatják vagy megvonhatják a befogadás anyagi feltételeit, amennyiben a kérelmező elhallgatta, hogy anyagi forrásokkal rendelkezik, és így jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételeinek keretében nyújtott juttatásokat.

(4)A tagállamok a befogadó állomások szabályainak súlyos megsértése, valamint súlyosan erőszakos magatartás esetén szankciókat írhatnak elő.

(35) Az e cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésében említett, a befogadás anyagi feltételeinek ð helyettesítésére, ï korlátozására vagy megvonására, illetve a szankciókra vonatkozó döntéseket egyedileg, tárgyilagosan és pártatlanul elfogulatlanul hozzák meg  az egyedi eset érdemei alapján Õ, és azokat indokolással látják el. A határozatoknak az érintett személy sajátos helyzetén kell alapulniuk, különös tekintettel a ð különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőkre ï 21. cikk hatálya alá tartozó személyekre, figyelembe véve az arányosság elvét. A tagállamok mindenkor biztosítják az orvosi ellátáshoz való hozzáférést a 19. 18. cikkel összhangban, és valamennyi kérelmező számára méltó életszínvonalat biztosítanak.

(46)A tagállamok biztosítják, hogy a határozatoknak az (35) bekezdéssel összhangban történő meghozatala előtt ð nem helyettesítik, ï nem vonják meg, illetve nem korlátozzák a befogadás anyagi feltételeit.

IV. FEJEZET

A KISZOLGÁLTATOTT HELYZETBEN LÉVŐ SZEMÉLYEKRE  A KÜLÖNLEGES BEFOGADÁSI IGÉNYEKKEL RENDELKEZŐ KÉRELMEZŐKRE ÕVONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

21. 20. cikk

 A különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők Õ Általános elv

A tagállamok az ezen irányelv végrehajtására hozott nemzeti jogukban figyelembe veszik ð a különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők ï az olyan kiszolgáltatott személyek egyedi helyzetét, mint a kiskorúak, a kísérő nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, az emberkereskedelem áldozatai, a súlyos betegségben szenvedő személyek, a mentális zavarokkal küzdő személyek, valamint a kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek, például a női nemi szerv megcsonkításának áldozatai.            

22, 21. cikk

A sérülékeny személyek sajátos befogadási igényeinek felmérése

(1)A 21. 20. cikk eredményes végrehajtása érdekében a tagállamok ð szisztematikusan ï felmérik, hogy a kérelmező sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmező-e. A tagállamok emellett megjelölik ezen igények jellegét.

A felmérést – amely a már meglévő nemzeti eljárások részeként is elvégezhető – a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően ð a lehető leghamarabb ï ésszerű időtartamon belül megkezdik, és az a már meglévő nemzeti eljárások ð vagy az (EU) XXX/XXX rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] [19.] cikkében említett felmérés ï részeként is elvégezhető. A tagállamok biztosítják, hogy e különleges befogadási igényekkel az ezen irányelvvel rendelkezéseivel összhangban akkor is foglalkoznak, ha azok a menekültügyi eljárás későbbi szakaszában válnak nyilvánvalóvá.

ê 2013/33/EU

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőknek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott támogatásakor a teljes menekültügyi eljárás során figyelembe vegyék a különleges befogadási igényeiket, továbbá rendelkeznek helyzetük megfelelő figyelemmel kíséréséről.

ò új szöveg

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy a 26. cikkben említett hatóságok személyzete:

a)képzésben részesült és részesüljön továbbra is arra, hogy felismerje annak első jeleit, ha egy kérelmezőnek különleges befogadási feltételekre van szüksége, és ilyenek azonosítása esetén foglalkozzon a fenti igényekkel;

b)információkat foglaljon bele a kérelmező dossziéjába a kérelmező különleges befogadási igényeiről, az a) pontban említett jelek feltüntetésével, valamint azon támogatástípusokra vonatkozó ajánlásokkal, amelyre a kérelmezőnek szüksége lehet;

c)orvoshoz vagy pszichológushoz küldje a kérelmezőket pszichikai és fizikai állapotuk további megvizsgálása céljából, amennyiben annak jelei mutatkoznak, hogy a kérelmezők kínzásnak, nemi erőszaknak vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formájának esett áldozatul, és ez hatással lehet a kérelmező befogadási igényeire; valamint

d)a kérelmezőnek nyújtható különleges befogadási támogatás típusának eldöntésekor figyelembe vegye a vizsgálat eredményét.

ê 2013/33/EU

ð új szöveg

(32)Nem szükséges, hogy az (1) bekezdésben említett felmérés közigazgatási eljárás formáját öltse.

(43)A 21. cikkel összhangban Kkizárólag a kiszolgáltatott személyek ð a különleges befogadási igényeket támasztó kérelmezők ï tekinthetők sajátos befogadási igényekkel rendelkező személynek, és ezáltal részesülhetnek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott különleges támogatásban.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

(54)Az (1) bekezdésben előírt felmérés nem sérti a nemzetközi védelem szükségességének az 2011/95/EU irányelv (EU) XXX/XXX rendelet [a kvalifikációs rendelet] szerinti megvizsgálását.

23 22. cikk

Kiskorúak

(1)Ezen irányelv kiskorúakat érintő rendelkezéseinek végrehajtása során a tagállamoknak elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk. A tagállamok megfelelő életszínvonalat biztosítanak a kiskorú testi, szellemi, lelki, erkölcsi és szociális fejlődéséhez.

(2)A gyermek mindenek felett álló érdekének vizsgálata során a tagállamok különösen az alábbi tényezőkre fordítanak kellő figyelmet:

a)a családegyesítés lehetőségei;

b)a kiskorú jóléte és szociális fejlődése, különös figyelmet szentelve a kiskorú hátterének;

c)biztonsági megfontolások, különösen ha fennáll a veszélye annak, hogy a kiskorú emberkereskedelem áldozatává válik;

d)a kiskorú véleménye, életkorának és érettségi fokának megfelelően.

(3)A tagállamok a 18 17. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett épületekben és befogadóállomásokon szabadidős tevékenységeket – ideértve a kiskorúak korának megfelelő játékokat és szabadidős tevékenységeket –, valamint szabadtéren végezhető tevékenységeket biztosítanak a kiskorúak számára.

(4)A tagállamok biztosítják olyan kiskorúak rehabilitációs ellátását, akik nemi erőszak, gondatlanság, kizsákmányolás, kínzás vagy kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód bármely formájának estek áldozatául, illetve akik fegyveres konfliktusok folytán szenvedtek, valamint biztosítják, hogy szükség esetén megfelelő mentális egészségügyi ellátást és szaktanácsadást nyújtsanak.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezők kiskorú gyermekeit vagy a kiskorú kérelmezőket szüleiknél, nem házas kiskorú testvéreiknél vagy jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján értük  és nem házas kiskorú testvéreikért Õ felelős felnőttnél helyezzék el, feltéve, hogy ez szolgálja a kiskorú mindenek felett álló érdekét.

(46)A ð kiskorúak, ideértve a ï kísérő nélküli kiskorúakat is, gondozását ellátó személyeknek ð a bűnügyi nyilvántartásban ellenőrzötten nem szerepelhetnek gyermekekkel kapcsolatos bűncselekményben és egyéb cselekményben, valamint ï  folyamatos és Õmegfelelő képzésben kellett részesülniük és részesülnek továbbra is a ð kísérő nélküli ï kiskorúak ð jogai és ï igényei tekintetében ð – ideértve az alkalmazandó gyermekvédelmi előírásokat is – ï, és a nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség terheli őket a munkájuk során tudomásukra jutott valamennyi információval kapcsolatban.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

24. 23. cikk

Kísérő nélküli kiskorúak

(1) A tagállamok a lehető leghamarabb ð és legkésőbb öt munkanappal azután, hogy egy kísérő nélküli kiskorú nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be, ï intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a kísérő nélküli kiskorút képviselő  gyám Õ képviselje és támogassa annak érdekében, hogy ezen irányelvvel összhangban élhessen jogaival, valamint eleget tehessen kötelezettségeinek. ð Az (EU) XXX/XXX rendelet [az eljárásokról szóló rendelet] [22.] cikkével összhangban kijelölt gyám elláthatja a fenti feladatokat. ï A kísérő nélküli kiskorút azonnal tájékoztatni kell a  gyám Õ képviselő kijelöléséről.  Amennyiben szervezetet jelölnek ki gyámnak, a szervezet kijelöl egy, a gyámnak a kísérő nélküli kiskorú tekintetében ezen irányelvvel összhangban fennálló feladatainak ellátásáért felelős személyt. Õ A gyámnak Õ képviselőnek a feladatait a 22. 23. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint, a gyermek mindenek felett álló érdekének elvével összhangban kell ellátnia, és e célból kellő szakértelemmel kell rendelkeznie, ð és a bűnügyi nyilvántartásban ellenőrzötten nem szerepelhet gyermekekkel kapcsolatos bűncselekményben és egyéb cselekményben ï. Annak érdekében, hogy biztosított legyen a kiskorú a 22. 23. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett jóléte és szociális fejlődése, a gyámként Õ képviselőként eljáró személyt kizárólag szükség esetén lehet megváltoztatni cserélhető le. Az olyan szervezetek vagy magánszemélyek, amelyeknek/akiknek érdekei összeütközésben állnak vagy állhatnak a kísérő nélküli kiskorú érdekeivel, nem ð jelölhetők ki gyámnak ï választhatók képviselőnek.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok rendszeres értékelést végeznek, többek között a tekintetben is, hogy rendelkezésre állnak-e a kíséret nélküli kiskorú képviseletéhez szükséges eszközök.

ò új szöveg

A tagállamok biztosítják, hogy a gyám felelőssége alá nem helyezzenek egyidejűleg aránytalanul magas számú kísérő nélküli kiskorút, aminek következtében feladatait nem tudná hatékonyan ellátni. A tagállamok testületeket vagy személyeket jelölnek ki felelősként annak rendszeres figyelemmel kíséréséért, hogy a gyámok megfelelően ellátják-e feladataikat. A fenti testületek vagy személyek arra is hatáskörrel rendelkeznek, hogy felülvizsgálják a kísérő nélküli kiskorúak által gyámjukkal szemben benyújtott panaszokat.

ê 2013/33/EU

(2)A nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó kísérő nélküli kiskorúakat attól az időponttól, amikor jogosulttá válnak a tagállamban való tartózkodásra addig az időpontig, amíg kötelesek elhagyni a tagállam területét, ahol a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtották, illetve ahol azt kivizsgálják, az alábbi személyeknél helyezik el:

a)felnőtt hozzátartozóknál;

b)nevelőcsaládnál;

c)kifejezetten kiskorúak ellátására alkalmas befogadóállomásokon;

d)kiskorúak elhelyezésére alkalmas más szálláshelyen.

A tagállamok a legalább 16 éves, kísérő nélküli kiskorúakat elhelyezhetik a felnőtt kérelmezők számára kialakított befogadóállomásokon, ha a 22 23. cikk (2) bekezédésében foglaltak szerint ez szolgálja mindenek felett álló érdekeiket.

Biztosítani kell, hogy a testvérek – figyelembe véve az érintett kiskorú mindenek felett álló érdekét, valamint különösen életkorát és érettségi szintjét – lehetőség szerint együtt maradhassanak. A kísérő nélküli kiskorúak tartózkodási helyét a lehető legritkábban szabad változtatni.

(3)A tagállamok – a kísérő nélküli kiskorú mindenek felett álló érdekének védelme mellett, a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően – a lehető leghamarabb megkezdik a kísérő nélküli kiskorú családtagjainak felkutatását, szükség esetén nemzetközi vagy egyéb kapcsolódó szervezetek segítségével. Azokban az esetekben, ha a kiskorú, illetve közeli rokonai életét vagy testi épségét veszély fenyegetheti, különösen, ha azok a származási országban maradtak, biztonságuk veszélyeztetésének elkerülése érdekében gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy az e személyekre vonatkozó információk beszerzése, feldolgozása és terjesztése bizalmas keretek között történjen.

ê 2013/33/EU

ð új szöveg

25. 24. cikk

Kínzás és erőszak áldozatai

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a ð nemi alapú sérelmeket, ï kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérüléseknek megfelelő kezelésben részesüljenek, és hozzáférhessenek különösen a megfelelő orvosi és pszichológiai kezeléshez vagy ellátáshoz.

ê 2013/33/EU

(2)A kínzásnak, nemi erőszaknak vagy más súlyos erőszakos cselekménynek áldozatul esett személyek gondozását ellátóknak az áldozatok igényei tekintetében megfelelő képzésben kellett részesülniük és részesülnek továbbra is, és a nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség terheli őket a munkájuk során tudomásukra jutott valamennyi információval kapcsolatban.

ê 2013/33/EU

ð új szöveg

V. FEJEZET

JOGORVOSLAT

26 25. cikk

Jogorvoslatok

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv szerinti ellátások nyújtásával, ð helyettesítésével, ï megvonásával vagy korlátozásával kapcsolatos határozatokkal, illetve a 7. cikk alapján hozott, a kérelmezőket egyénileg érintő határozatokkal szemben a nemzeti jogban előírt eljárások szerint jogorvoslattal élhessenek. Legalább a végső szakban – tény- és jogkérdésben – biztosítani kell az igazságügyi hatóság előtti fellebbezést vagy felülvizsgálatot.

ê 2013/33/EU

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett, igazságügyi hatóság előtti fellebbezés vagy felülvizsgálat esetén kérésre ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet lehessen igénybe venni, amennyiben az szükséges az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés biztosításához. Ez magában foglalja legalább az előírt eljárási iratok elkészítését, valamint a kérelmezőnek az igazságügyi hatóságok előtti meghallgatáson való képviseletét.

Az ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet a nemzeti jog alapján elfogadott vagy engedélyezett, megfelelően képzett olyan személyeknek kell biztosítaniuk, akiknek az érdekei nem állnak, illetve nem állhatnak összeütközésben a kérelmezők érdekeivel.

(3)A tagállamok azt is előírhatják, hogy az ingyenes jogi segítségnyújtás és képviselet

a)kizárólag olyanoknak járhasson, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással; és/vagy

b)kizárólag olyan szolgáltatások révén valósulhasson meg, amelyeket a nemzeti jogszabályok által a kérelmezők segítésére és képviseletére kifejezetten kijelölt jogi vagy egyéb tanácsadók nyújtanak.

A tagállamok előírhatják, hogy ne lehessen igénybe venni ingyenes jogi segítségnyújtást és képviseletet abban az esetben, ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés vagy a felülvizsgálat előreláthatólag nem vezet pozitív eredményre. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy a jogi segítségnyújtás és képviselet ne legyen önkényesen korlátozott, és hogy a kérelmezőnek az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférése ne legyen akadályozott.

(4)A tagállamok emellett:

a)pénzügyi és/vagy időbeli korlátokat állapíthatnak meg az ingyenes jogi segítségnyújtás és képviselet igénybevételére, feltéve, hogy ezek nem korlátozzák önkényesen a jogi segítségnyújtáshoz és képviselethez való hozzáférést;

b)előírhatják, hogy a díjak és egyéb költségek tekintetében a kérelmezőkkel szembeni bánásmód ne legyen kedvezőbb annál a bánásmódnál, amelyben a jogi segítségnyújtás terén saját állampolgáraikat általában részesítik.

(5)A tagállamok megkövetelhetik a költségek részleges vagy teljes visszafizetését, amennyiben a kérelmező anyagi helyzete jelentősen javul, vagy amennyiben a kérelmező hamis információi alapján került sor a juttatás megállapítására.

(6)A jogi segítségnyújtás és képviselet igénybevételére irányadó eljárásokat a nemzeti jog állapítja meg.

VI. FEJEZET

INTÉZKEDÉSEK A BEFOGADÁSI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRA

27 26. cikk

Hatáskörrel rendelkező hatóságok

Valamennyi tagállam közli a Bizottsággal az ezen irányelvből fakadó kötelezettségek teljesítéséért felelős hatóságok nevét. A tagállamok értesítik a Bizottságot az e hatóságokkal kapcsolatban bekövetkezett valamennyi változásról.

ê 2013/33/EU

ð új szöveg

28. 27. cikk

Vezetési, ellenőrzési és irányítási rendszer

(1)Alkotmányos berendezkedésük figyelembevételével a tagállamok szükséges mechanizmusok bevezetésével biztosítják a megfelelő vezetés, ellenőrzés és irányítás kialakítását a befogadási feltételek szintjén. ð A tagállamok figyelembe veszik [az Európai Unió Menekültügyi Hivatala / az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott, a befogadási feltételekre vonatkozó műveleti előírásokat és mutatókat], valamint az (EU) XXX/XXX rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] [12.] cikkével összhangban a befogadási feltételekre vonatkozóan megállapított egyéb műveleti előírásokat, mutatókat vagy iránymutatásokat. ï

(2)A tagállamok az I. mellékletben megadott formában, legkésőbb 2016. július 20-ig benyújtják a Bizottságnak a vonatkozó információkat. ðA tagállamok befogadási rendszereit az (EU) XXX/XXX rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] [5.] fejezetében megállapított eljárással összhangban kísérik figyelemmel és értékelik. ï 

 

ò új szöveg

28. cikk

Szükséghelyzeti tervezés

(1)Minden tagállam szükséghelyzeti tervet dolgoz ki felvázolva a kérelmezők ezen irányelvvel összhangban való megfelelő fogadásának biztosítására olyan esetekben hozandó tervezett intézkedéseket, amikor a tagállam a nemzetközi védelmet kérelmezők aránytalanul magas számával szembesül. A nemzetközi védelmet kérelmezők alatt azon személyek értendők, akiknek a tagállam területén kell tartózkodniuk, ideértve azon személyek is, akikért az (EU) XXX/XXX rendelettel [a Dublini Rendelet] összhangban az adott tagállam felelős, az említett rendelet VII. fejezetében felvázolt korrekciós célú elosztási mechanizmus figyelembe vételével.

(2)Az első szükséghelyzeti tervet az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozandó minta felhasználásával kell kitölteni, és azt legkésőbb [hat hónappal ezen irányelv hatályba lépése után]-ig kell megküldeni az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége számára. Ezt követően kétévente meg kell küldeni az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége számára a naprakésszé tett szükséghelyzeti tervet. A tagállamok minden olyan esetben tájékoztatják a Bizottságot és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét, amikor a szükséghelyzeti tervet életbe léptetik.

(3)A szükséghelyzeti tervek, és különösen a tervek szerint hozott intézkedések megfelelőségét az (EU) XXX/XXX rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] [5. fejezetében] meghatározott eljárással összhangban figyelemmel kísérik és értékelik.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

29. cikk

Személyzet és erőforrások

(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ezen irányelv végrehajtásában érintett hatóságok és más szervezetek megkapják a szükséges alapképzést, mind a férfi, mind a női kérelmezők igényei tekintetében. ðE célból a tagállamok személyzetük képzésébe beleillesztik az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által kidolgozott európai menekültügyi képzési programot, az (EU) XXX/XXX rendelettel [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] összhangban. ï

(2)A tagállamok az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezéseknek megfelelően osztják el a szükséges erőforrásokat.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

Jelentések  Nyomon követés és értékelés Õ

A Bizottság legkésőbb 2017. július 20-ig ð [ezen irányelv hatályba lépése után három évvel]-ig ï  és azt követően legalább ötévente Õ jelentést  nyújt be Õ készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak részére ezen irányelv alkalmazásáról, és javaslatot tesz az esetlegesen szükséges módosításokra.

A tagállamok ð a Bizottság kérésére ï 2016. július 20-ig ð [ezen irányelv hatályba lépése után három évvel]-ig és azt követően ötévente ï megküldikenek a Bizottságnak minden olyan információt, amely a jelentés összeállításához szükséges összes információt.

A Bizottság az első jelentés benyújtását követően legalább ötévenként jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról.

31. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1–12., a 14–28. és a 30. cikknek, valamint az I. mellékletnek  1–8., 11., 15–25. és 27–30. cikknek Õ legkésőbb 2015. július 20-ig  [ezen irányelv hatályba lépése után hat hónappal]-ig Õ megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. Tartalmazniuk kell továbbá egy olyan nyilatkozatot, hogy a meglévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben szereplő, az ezen irányelv által hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásként kell tekinteni.. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

32. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2003/9/EK  2013/33/EU Õ irányelv 2015. július 20-ával  [az ezen irányelv 31. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében megállapított dátumot követő nap]-ával/-ével Õ hatályát veszti azon tagállamok tekintetében, amelyekre nézve ezen irányelv kötelező, az I. II. mellékletben B. részében az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozóan meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a IIIII. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

33. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 13. és 29. cikket 2015. július 21-től kell alkalmazni.

34. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

ê 2013/33/EU

I. MELLÉKLET

Jelentéstételi űrlap a tagállamok által benyújtandó – a 28. cikk (2) bekezdése szerint előírt – információkhoz

A 28. cikk (2) bekezdésében említett időpont után a tagállamok által benyújtandó információkat újra be kell nyújtani a Bizottságnak, amennyiben a nemzeti jog vagy gyakorlat jelentős mértékű megváltozása módosítja a már rendelkezésre bocsátott információt.

1. A 2. cikk k) pontja és a 22. cikk alapján, kérjük, ismertesse a különleges befogadási igényekkel rendelkező személyek beazonosításának különböző lépéseit, ideértve a felismerés pillanatát, valamint annak következményeit az ilyen igények kezelésére nézve, különös tekintettel a kísérő nélküli kiskorúakra, a kínzás, nemi erőszak, pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formájának áldozataira, valamint az emberkereskedelem áldozataira.

2. Kérjük, adjon teljes információkat a 6. cikkben előírt okmányok típusáról, megnevezéséről és formátumáról.

3. Hivatkozással a 15. cikkre, kérjük jelölje meg, hogy alkalmaznak-e sajátos feltételeket a kérelmezők munkavállalására, és ismertesse részletesen e korlátozásokat.

4. Hivatkozással a 2. cikk g) pontjára, kérjük, ismertesse, hogyan biztosítják a befogadás anyagi feltételeit (azaz, hogy természetben, pénzben, utalványok formájában vagy ezek kombinációjaként nyújtják-e), valamint tüntesse fel a kérelmezőknek nyújtott napi szükségleteket fedező juttatás mértékét.

5. Adott esetben, a 17. cikk (5) bekezdésére hivatkozással, kérjük ismertesse, hogy a nemzeti jog vagy gyakorlat szerint milyen referenciaértéket alkalmaznak a kérelmezőknek nyújtott pénzügyi támogatás szintjének meghatározása céljából. Amennyiben a kérelmezők az állampolgárokhoz képest kevésbé kedvező bánásmódban részesülnek, kérjük, ismertesse ennek okait.

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

III. MELLÉKLET

A RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv

(lásd a 32. cikket)

A Tanács 2003/9/EK irányelve

(HL L 31., 2003.2.6., 18. o.)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba történő átültetés határideje

(lásd a 31. cikket)

Irányelv

Az átültetés határideje

2003/9/EK

2005. február 6.

 2013/33/EU Õ 

 2015. július 20. Õ 

_____________

ê 2013/33/EU (kiigazított szöveg)

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2003/9/EC irányelv

Ez az irányelv

1. cikk

1. cikk

2. cikk, bevezető szövegrész

2. cikk, bevezető szövegrész

2. cikk, a) pont

2. cikk, b) pont

2. cikk, a) pont

2. cikk, c) pont

2. cikk, b) pont

2. cikk, d) pont, bevezető szöveg

2. cikk, c) pont, bevezető szöveg

2. cikk d) pont i. alpont

2. cikk, c) pont, első francia bekezdés

2. cikk, d) pont, ii. alpont

2. cikk, c) pont, második francia bekezdés

2. cikk, c) pont, harmadik francia bekezdés

2. cikk, e), f) és g) pont

2. cikk, d) pont

2. cikk, h) pont

2. cikk, e) pont

2. cikk, i) pont

2. cikk, f) pont

2. cikk, j) pont

2. cikk, g) pont

2. cikk, k) pont

2. cikk, h) pont

2. cikk, l) pont

2. cikk, i) pont

2. cikk, j) pont

2. cikk, k) pont

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk (1)–(5) bekezdés

6. cikk, (1)–(5) bekezdés

6. cikk, (6) bekezdés

7. cikk, (1) és (2) bekezdés

7. cikk, (1) és (2) bekezdés

7. cikk, (3) bekezdés

7. cikk, (4)–(6) bekezdés

7. cikk, (3)–(5) bekezdés

8. cikk

9. cikk

10. cikk

11. cikk

8. cikk

12. cikk

9. cikk

13. cikk

10. cikk, (1) bekezdés

14. cikk, (1) bekezdés

10. cikk (2) bekezdés

14. cikk (2) bekezdés, első albekezdés

14. cikk (2) bekezdés, második albekezdés

10. cikk (3) bekezdés

14. cikk (3) bekezdés

11. cikk (1) bekezdés

15. cikk (1) bekezdés

11. cikk (2) bekezdés

15. cikk (2) bekezdés

11. cikk (3) bekezdés

15. cikk (3) bekezdés

11. cikk (4) bekezdés

12. cikk

16. cikk

13. cikk (1)–(4) bekezdés

17. cikk (1)–(4) bekezdés

13. cikk (5) bekezdés

17. cikk (5) bekezdés

14. cikk (1) bekezdés

18. cikk (1) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető szöveg, a) és b) pont

18. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg, a) és b) pont

14. cikk (7) bekezdés

18. cikk, (2) bekezdés, c) pont

18. cikk, (3) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

18. cikk (4) bekezdés

14. cikk (3) bekezdés

18. cikk (5) bekezdés

14. cikk (4) bekezdés

18. cikk (6) bekezdés

14. cikk (5) bekezdés

18. cikk (7) bekezdés

14. cikk (6) bekezdés

18. cikk (8) bekezdés

14. cikk, (8) bekezdés, első albekezdés, bevezető szöveg, első francia bekezdés

18. cikk, (9) bekezdés, első albekezdés, bevezető szöveg, a) pont

14. cikk (8) bekezdés, első albekezdés, második francia bekezdés

14. cikk (8) bekezdés, első albekezdés, harmadik francia bekezdés

18. cikk, (9) bekezdés, első albekezdés, b) pont

14. cikk, (8) bekezdés, első albekezdés, negyedik francia bekezdés

14. cikk (8) bekezdés, második albekezdés

18. cikk (9) bekezdés, második albekezdés

15. cikk

19. cikk

16. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

20. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

16. cikk, (1) bekezdés, a) pont, első albekezdés, első, második és harmadik francia bekezdés

20. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a), b), c) pontok

16. cikk, (1) bekezdés, a) pont, második albekezdés

20. cikk (1) bekezdés, második albekezdés

16. cikk, (1) bekezdés, b) pont

16. cikk (2) bekezdés

20. cikk, (3) és (4) bekezdés

16. cikk, (3)–(5) bekezdés

20. cikk, (4)–(6) bekezdés

17. cikk (1) bekezdés

21. cikk

17. cikk (2) bekezdés

22. cikk

18. cikk (1) bekezdés

23. cikk (1) bekezdés

23. cikk (2) és (4) bekezdés

18. cikk (2) bekezdés

23. cikk (4) bekezdés

23. cikk (5) bekezdés

19. cikk

24. cikk

20. cikk

25. cikk (1) bekezdés

25. cikk (2) bekezdés

21. cikk (1) bekezdés

26. cikk (1) bekezdés

26. cikk (2)–(5) bekezdés

21. cikk (2) bekezdés

26. cikk (6) bekezdés

22. cikk

27. cikk

23. cikk

28. cikk (1) bekezdés

28. cikk (2) bekezdés

24. cikk

29. cikk

25. cikk

30. cikk

26. cikk

31. cikk

32. cikk

27. cikk

33. cikk, első albekezdés

33. cikk második albekezdés

28. cikk

34. cikk

I. melléklet

II. melléklet

III. melléklet

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A 2013/33/EU irányelv

Ez az irányelv

1. cikk

1. cikk

2. cikk, bevezető szövegrész

2. cikk, bevezető szövegrész

2. cikk a) pont

2. cikk (1) bekezdés

2. cikk b) pont

2. cikk (2) bekezdés

2. cikk c) pont

2. cikk (3) bekezdés

2. cikk d) pont

2. cikk (4) bekezdés

2. cikk e) pont

2. cikk (5) bekezdés

2. cikk f) pont

2. cikk (6) bekezdés

2. cikk g) pont

2. cikk (7) bekezdés

2. cikk h) pont

2. cikk (8) bekezdés

2. cikk i) pont

2. cikk (9) bekezdés

2. cikk (10) bekezdés

2. cikk (11) bekezdés

2. cikk j) pont

2. cikk (12) bekezdés

2. cikk k) pont

2. cikk (13) bekezdés

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk (1)–(4) bekezdés

6. cikk (5) bekezdés

6. cikk

6. cikk (6) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés

7. cikk (2) bekezdés

7. cikk (2) bekezdés első albekezdés

7. cikk (2) bekezdés második albekezdés

7. cikk (3) bekezdés

7. cikk (3) bekezdés

7. cikk (6) bekezdés

7. cikk (4)–(5) bekezdés

7. cikk (4)–(5) bekezdés

7. cikk (7)–(8) bekezdés

8. cikk (1)–(2) bekezdés

8. cikk (1)–(2) bekezdés

8. cikk (3) bekezdés a) és b) pont

8. cikk (3) bekezdés a) és b) pont

8. cikk (3) bekezdés c) pont

8. cikk (3) bekezdés c) pont

8. cikk (3) bekezdés d) pont

8. cikk (3) bekezdés d) pont

8. cikk (3) bekezdés e) pont

8. cikk (3) bekezdés e) pont

8. cikk (3) bekezdés f) pont

8. cikk (3) bekezdés f) pont

8. cikk (3) bekezdés g) pont

8. cikk (3) bekezdés második albekezdés

8. cikk (3) bekezdés második albekezdés

8. cikk (4) bekezdés

8. cikk (4) bekezdés

9. cikk

9. cikk

10. cikk

10. cikk

11. cikk

11. cikk

12. cikk

12. cikk

13. cikk

13. cikk

14. cikk

14. cikk

15. cikk (1) bekezdés

15. cikk (1) bekezdés első albekezdés

15. cikk (1) bekezdés második albekezdés

15. cikk (2) bekezdés

15. cikk (2) bekezdés

15. cikk (3) bekezdés

15. cikk (3) bekezdés

15. cikk (4) bekezdés

15. cikk (5) bekezdés

16. cikk

17. cikk (1)–(4) bekezdés

16. cikk (1)–(4) bekezdés

16. cikk (5) bekezdés

17. cikk (5) bekezdés

16. cikk (6) bekezdés

18. cikk (1)–(8) bekezdés

17. cikk (1)–(8) bekezdés

18. cikk (9) bekezdés első és második albekezdés

17. cikk (9) bekezdés első és második albekezdés

17. cikk (9) bekezdés harmadik albekezdés

17a. cikk

19. cikk

18. cikk

20. cikk bevezető szövegrész

19. cikk (1) bekezdés

20. cikk (1) bekezdés első albekezdés a)–c) pont

19. cikk (2) bekezdés első albekezdés a)–c) pont

19. cikk, (2) bekezdés első albekezdés e)–h) pont

20. cikk (1) bekezdés második albekezdés

19. cikk (2) bekezdés második albekezdés

20. cikk (2) bekezdés

20. cikk (3) bekezdés

19. cikk (2) bekezdés, első albekezdés d) pont

20. cikk (4) bekezdés

20. cikk (5) bekezdés

19. cikk (3) bekezdés

20. cikk (6) bekezdés

19. cikk (4) bekezdés

21. cikk

20. cikk

22. cikk (1) bekezdés

21. cikk (1) bekezdés

22. cikk (2) bekezdés

22. cikk (2)–(4) bekezdés

21. cikk (3)–(5) bekezdés

23. cikk (1)–(5) bekezdés

22. cikk (1)–(5) bekezdés

22. cikk (6) bekezdés

24. cikk (1) bekezdés első albekezdés

23. cikk (1) bekezdés első albekezdés

24. cikk (1) bekezdés második albekezdés

23. cikk (1) bekezdés második albekezdés

24. cikk (2)–(3) bekezdés

23. cikk (2)–(3) bekezdés

24. cikk (4) bekezdés

22. cikk (6) bekezdés

25. cikk

24. cikk

26. cikk

25. cikk

27. cikk

26. cikk

28. cikk

27. cikk

28. cikk

29. cikk

29. cikk

30. cikk (1)–(2) bekezdés

30. cikk (1)–(2) bekezdés

30. cikk (3) bekezdés

31. cikk

31. cikk

32. cikk

32. cikk

33. cikk (1) bekezdés

33. cikk

33. cikk (2) bekezdés

34. cikk

34. cikk

I. melléklet

II. melléklet

I. melléklet

III. melléklet

II. melléklet

_____________

(1) COM(2015) 240 final.
(2) COM(2016) 197 final.
(3) COM(2016) 270 final.
(4) COM(2016) 271 final.
(5) COM(2016) 272 final.
(6) HL L 180., 2013.6.29., 60. o.
(7) HL L 337., 2011.12.20., 9. o.
(8) HL C […], […], […] o.
(9) HL C […], […], […] o.
(10) HL C […], […], […] o.
(11) HL L 180., 2013.6.29., 96. o.
(12) COM(2015) 240 final.
(13) Belgium, Bulgária, Svájc, Cseh Köztársaság, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Norvégia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, és Svédország.
(14) A nemi alapú erőszaknak kitett nők megfelelő védelmének biztosítása érdekében és a Bizottságnak az Isztambuli Egyezmény aláírására és megkötésére irányuló tanácsi határozatjavaslatai fényében a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítésmódot kell alkalmazni ezen irányelv értelmezése és alkalmazása során.
(15) HL L 180., 2013.6.29., 31. o.
(16) HL L 343., 2011.12.20., 1. o.
(17) HL L 94., 2014.3.28., 375. o.
(18) HL L 166., 2004.4.30., 18. o.
(19) HL C […]., […]., […]. o.
(20) HL C […]., […]., […]. o.
(21) HL L 31., 2003.2.6., 18. o.
(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. Június 29-i 2013/33/EU irányelve a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 96. o.).
(23) COM(2016) 197 final.
(24) EUCO 2016.2.19., SN 1/16.
(25) EUCO 12/1/16. 
(26) HL L 180., 2013.6.29., 60. o.
(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK irányelve a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).
(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).
(29) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.
(30) HL C […]., […]., […]. o.
(31) HL C […], […], […] o.
(32) HL C […], […], […] o.
(33) A Tanács 2001. július 20-i 2001/55/EK irányelve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 1. o.). 
(34) Lásd e Hivatalos Lap 60. oldalát.
(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 343., 2008.12.23., 98. o.).
(36) Lásd e Hivatalos Lap 31. oldalát.