EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.29.

COM(2016) 431 final

2016/0197(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról

{SWD(2016) 213 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

2011 eleje óta a jordán gazdaságot érzékenyen érintette a régióban – mindenekelőtt a szomszédos Irakban és Szíriában – folytatódó regionális nyugtalanság. A korábbinál kedvezőtlenebb globális gazdasági környezetben ez a regionális nyugtalanság komoly terheket rótt a külső egyensúlyra és az államháztartásra egyaránt. Az idegenforgalmi bevételek visszaesése, a beáramló közvetlen külföldi befektetések csökkenése, a kereskedelmi útvonalak elzáródása és az Egyiptomból érkező földgázszállítások ismétlődő zavarai – amelyek következtében Jordániának az egyiptomi helyett más, drágább tüzelőanyaggal kellett ellátnia villamos erőműveit – visszafogták a növekedést, továbbá hatást gyakoroltak a külső és a költségvetési pozícióra. A szíriai konfliktus nemcsak azzal gyakorolt hatást Jordániára, hogy megzavarta a Szíriával való vagy azon keresztül folytatott kereskedelmet, hanem azzal is, hogy közel 1,3 millió szíriai menekült áramlott Jordániába, amely növelte a Jordánia költségvetési helyzetére, közszolgáltatásaira és infrastruktúrájára nehezedő nyomást.

2012-ben Jordánia és az IMF megállapodott az első kiigazítási programról, amelyet egy 2 milliárd USD összegű hároméves készenléti hitelmegállapodással támogattak meg. Ez a program 2015 augusztusában sikerrel zárult. Az IMF-programot az Európai Unió első, 180 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatása (MFA-I) egészítette ki, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2013 decemberében fogadott el, és azt két 100, illetve 80 millió EUR összegű részletben folyósították, 2015 februárjában, illetve októberében.

Amellett, hogy az ország haladást ért el a makrogazdasági stabilizáció és a reform terén az IMF, az EU és más donorok által támogatott első program keretében, a szomszédos Szíriában és Irakban fennálló megoldatlan konfliktusok 2015-ben továbbra is zavart okoztak Jordánia külkereskedelmében és aláásták a befektetők és turisták bizalmát, miközben a gazdasági helyzet ismét romlott. Ebben az összefüggésben, a jordán kormány felszólította a nemzetközi közösséget a támogatás fokozására a szíriai válság következményeinek kezelése érdekében, különös tekintettel a nagyszámú szíriai menekült jordániai jelenlétére. A „Segítségnyújtás Szíriának és a térségnek” címmel Londonban, 2016. február 4-én tartott konferencián a nemzetközi közösség mintegy 10 milliárd USD összegű vállalást tett a szíriai menekültválság által legjobban érintett országok megsegítésére. Ebből az összegből 2,39 milliárd EUR-t az EU ajánlott fel a szíriai menekültválság által érintett országok számára, beleértve egy 200 millió EUR összegű kölcsönt is a Jordániára irányuló második makroszintű pénzügyi támogatási művelet (MFA-II) céljából. 2016. március 3-án a jordán hatóságok a Tervezési és Nemzetközi Együttműködési Minisztérium által a gazdasági és pénzügyekért, továbbá az adó- és vámügyért felelős biztosnak megküldött levél révén hivatalosan új makroszintű pénzügyi támogatást (MFA) kértek az Európai Uniótól 1 . A javasolt új makroszintű pénzügyi támogatás részét képezi majd az (EU-Jordánia partnerségi prioritásokhoz csatolt) úgynevezett EU-Jordánia együttműködési megállapodásnak, amely dokumentumról az EU és Jordánia megbeszélést folytat, és amely számos szakpolitikai prioritás kezelésére irányulóan pontos kötelezettségvállalásokat fog tartalmazni mindkét oldal részéről (beleértve az EU-tól származó pénzügyi támogatásokat is).

Ugyanakkor Jordánia és az IMF tárgyalásokat folytat egy újabb pénzügyi megállapodásról, amelyre várhatóan 2016 második felében kerül sor. Az intézkedés, amely valószínűleg kibővített hiteleszköz (EFF) formáját fogja ölteni, egy új, várhatóan három évre kiterjedő gazdasági programot támogatna.

Ezzel összefüggésben és a londoni konferencián tett vállalásokkal összhangban az Európai Bizottság Jordániának középtávú hitel formájában nyújtandó, legfeljebb 200 millió EUR összegű új makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó javaslatot terjeszt elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A javasolt összeg indokoltnak tűnik az ország külső finanszírozási igényére vonatkozóan elkészített aktualizált értékelés, a várható IMF-program, a tehermegosztási megfontolások és az uniós költségvetésben rendelkezésre álló mozgástér alapján.

A javasolt uniós makroszintű pénzügyi támogatás hozzájárul a fennmaradt, 3,2 milliárd USD összegre becsült jordániai külső finanszírozási igény egy részének fedezéséhez a 2016 és 2017 közötti időszakban. Mivel a célok szerint a támogatást a költségvetésre fordítanák, az új támogatás (az előzőhöz hasonlóan) szintén segítené Jordániát, hogy a szíriai válsággal kapcsolatos költségvetési kiadásainak egy részét ebből fedezze.

•Háttér-információk

Jordánia GDP-növekedése a 2000-2009 közötti robusztus, átlagosan 6,5%-os növekedést követően 2011-2014 között átlagosan 2¾-%-ra lassult. Bár a növekedés 2014-ben 3,1%-ra erősödött, 2015-ben 2,4%-ra esett vissza, amelyhez hozzájárult – a kereskedelemre, turizmusra és a befektetői bizalomra gyakorolt hatásán keresztül a szíriai válság 2015-ös fokozódása, valamint az Öböl-menti Együttműködési Tanácshoz tartozó országok gazdaságának lassulása, amelyek Jordánia jelentős kereskedelmi partnerei és egyúttal a turizmus, a hazautalások és a pénzáramlások fontos forrásai is.

A gazdaság lassulása a munkanélküliség jelentős növekedését eredményezte. A 2013-as 12,6%-ról 2014-ben 11,9%-ra történő csökkenést követően a munkanélküliség rátája 2016 első negyedévében ismét 14,6%-ra növekedett. A munkanélküliség továbbra is különösen magas a fiatalok és a nők körében (33%, illetve 23,7%, 2016 első negyedévében).

Az élelmiszer- és az üzemanyagárak gyors csökkenése miatt a fogyasztói árak 0,9%-kal estek 2015-ben (a maginfláció ugyanakkor mintegy 2% volt, részben a szíriai menekültek által gerjesztett keresletet tükrözve). A fogyasztói árindex által jelzett infláció idén várhatóan növekszik, mivel az üzemanyagárak stabilizálódnak vagy némileg emelkednek, azonban várhatóan alacsony marad (az 1%-1,5%-os sávban). Ezen alacsony inflációs tendenciákat és a növekedés gyengülését tükrözve Jordánia Központi Bankja 2015 júliusában a 2015 elejei 4,25%-ról 3,75%-ra csökkentette a viszontleszámítolási kamatlábat.

Költségvetési hiányának 2012-2013-as megemelkedése óta Jordánia jelentős előrelépést tett a költségvetési konszolidáció terén, amely nagyban tükrözi az IMF-program keretében tett kiigazítási intézkedéseket (beleértve az új jövedelemadó-törvény bevezetését 2015-ben) és az olajárak csökkenését, amely lehetővé tette a NEPCO (nemzeti villamosenergia-vállalat) működési veszteségének jelentős csökkentését, valamint az e vállalat számára juttatott állami transzfereket. Így az átfogó költségvetési egyenleg – amely magában foglalja a NEPCO-nak és a WAJ-nak (Jordánia Vízügyi Hatósága) nyújtott transzfereket és a támogatásokat – 2015-re a GDP 3,5%-ára csökkent a GDP 11%-át kitevő 2013-as csúcspontról.

A javulás az alapul szolgáló költségvetési pozícióban azonban kevésbé jelentős, amennyiben az elsődleges államháztartási hiányt a NEPCO-nak és WAJ-nak juttatott transzferek és támogatásokat kizárva vesszük figyelembe. Ez az érték 2015-ben tovább romlott (a GDP 5,2%-ra emelkedett), és továbbra is három százalékponttal magasabb a GDP-hez viszonyítva, mint amit az IMF prognosztizált. Az államháztartás és a NEPCO halmozott hiánya (amely hozzáadódik a NEPCO műveleti veszteségének fent említett elsődleges hiánymutatóihoz) továbbra is a GDP 6%-a felett marad, és jóval magasabb az IMF készenléti megállapodáshoz kapcsolódó programjában célul kitűzött értéknél (a GDP 3,5%-a).

Jordánia költségvetési pozíciójának folyamatos sérülékenységét még jobban megvilágítja az a tény, hogy az ország továbbra is jelentős mértékben függ a külföldi támogatásoktól (amelyek várhatóan továbbra is alacsonyabbak maradnak az elkövetkező években, tükrözve az alacsonyabb olajáraknak az Öböl-menti Együttműködési Tanácshoz tartozó donorok pénzügyeire gyakorolt hatását), valamint annak a kockázata, hogy az olajárak markánsabban fognak emelkedni, mint azt jelenleg feltételezik. Ezenfelül Jordániának folytatnia kell a szíriai menekültekkel kapcsolatos jelentős költségvetési kiadások fedezését, amelyek főleg a támogatások, egészségügy, oktatás és infrastruktúra területét érintő kiadások növekedését tükrözik. A jordán hatóságok szerint a szíriai konfliktus kezdetétől számítva a szíriai menekültek befogadásával kapcsolatos közvetlen és közvetett költségek mintegy 6,6 milliárd USD-t tesznek ki.

A külföldi donoroktól kapott jelentős kölcsönök, valamint a nemzetközi kötvények kibocsátását tükrözve Jordánia bruttó államadóssága 2015 végére tovább emelkedett, a GDP 93,4%-ára, folytatva a 2008 óta megfigyelt emelkedő tendenciát, amikor a ráta a GDP 60,2%-án állt. Az államadósság dinamikája azonban az IMF megítélése szerint fenntartható, feltéve, hogy az ország továbbra is teljesíti a középtávú költségvetési kiigazítási programját és továbbra is jelentős támogatásokat kap a nemzetközi közösségtől.

Miközben Jordánia 2013 óta jelentősen javította a folyó fizetési mérleg hiányát (tükrözve a költségvetési konszolidációt, az olajárak csökkenését, valamint az olcsóbb üzemanyagtípusokra való átállást), a hiány továbbra is igen magas: 2015-ben a GDP 11,7%-át teszi ki. 2015-ben a szíriai és az iraki konfliktus eszkalációja hatással volt az exportra, turizmusra és befektetői bizalomra. Az export 6,6%-kkal csökkent a kereskedelmi utak elzáródása következtében, miközben a turizmusból származó bevételek 7,1%-kkal estek, amely tükrözi, hogy a turisták száma 2014-es 4,1 millió főről 2015-ben jelentősen, 3,7 millióra csökkent. Ez részben kompenzálta az importban bekövetkezett visszaesést a gyengébb növekedés és alacsony olajárak körülményei között. A 2016 első negyedévében folytatódó külső nyomás a kereskedelmi hiány jelentős (az előző évhez viszonyítva 13%-os) növekedéséhez vezetett, amely tükrözi az export- és a turizmusból származó bevételek újabb csökkenését. 2016-2017-ben a folyó fizetési mérleg hiánya a támogatásokat nem számítva a várhatóan továbbra is a GDP 10%-a (illetve a külföldi támogatásokat is számításba véve a GDP 6%-a) körül marad.

A közvetlen külföldi befektetésben bekövetkezett csökkenés –, a 2014-es 1,8 milliárd USD-ről 2015-ben mintegy 1,2 milliárd USD-re való visszaesés – további nyomást gyakorolt a külső pozícióra. A közvetlen külföldi befektetések terén bekövetkezett csökkenés ellenére a tőkeszámla és a pénzügyi számla 2,2 milliárd USD nettó beáramlást könyvelt el 2015-ben, míg a 2014-ben nettó beáramlás 1,2 milliárd USD volt. Ezt az USA Pénzügyminisztériuma által garantált 1,5 milliárd USD összértékű két eurókötvény júniusban történt kibocsátása és egy 500 millió összegű, nem garantált eurókötvény novemberben történt kibocsátása tette lehetővé.

2016 márciusában a nettó nemzetközi tartalékok megnyugtató szinten álltak, 13,4 milliárd USD összeggel, amely a következő év mintegy 7 havi importjának felel meg. A nemzetközi tartalékok – az aranyat is beleértve – mintegy 15 milliárd USD-n álltak.

Az IMF, a Világbank és az EU 2015 októberében lezárult első makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) műveletével támogatott kiigazítási és reformprogramokkal összefüggésben a jordán hatóságok jelentős előrelépést tettek a kulcsfontosságú strukturális reformok számos területén. Ebbe beletartozik az üzemanyag-támogatások reformja, valamint a kompenzációs készpénzátutalási rendszer bevezetése, az energiaforrások diverzifikálására irányuló erőfeszítések, az adóreform és a beruházási keret átalakítása. Az ország azonban a strukturális reformok terén továbbra is jelentős kihívásokkal küzd. Az adóalap még mindig szűk, és számos adómentesség van érvényben, valamint továbbra is van mit tenni az adóhatóság megerősítése és a jövedelem megadóztatásának további reformja terén, mind a jövedelmek, mind a progresszivitás növelése érdekében. Ezeknek a reformoknak támogatniuk kell az államháztartási konszolidációt. Emellett Jordániára kedvezőtlenül hat a munkaerőpiac rugalmatlansága és a strukturális munkaerőhiány is, amely hozzájárul a magas – a fiatalokat különösen érintő – munkanélküliséghez, valamint a nők nagyon alacsony munkaerő-piaci részvételi aránya. Az energiaforrások diverzifikálására és az energiahatékonyság növelésére irányuló erőfeszítéseket tovább kell folytatni, a villamos energia iránti megnövekedett kereslet kielégítése, valamint Jordánia kőolajtól való függésének további csökkentése érdekében. A vízügyi ágazati reform egy másik kulcsfontosságú reformkihívás, mivel a WAJ-nak juttatott transzferek továbbra is jelentős terhet rónak a költségvetésre. Szintén van még mit javítani az üzleti és befektetési környezet terén, amely a jelenlegi nehéz regionális környezetben kulcsfontosságú a befektetések beáramlásának növeléséhez. A gazdasági kormányzást és átláthatóságot is erősíteni kell, többek között az államháztartási gazdálkodás javítására irányuló erőfeszítések folytatása révén, például a Számvevőszékről szóló új jogszabályok elfogadásával és az államadósság-kezelés korszerűsítésével.

Az IMF által 2016. februárban készített előrejelzések arra utalnak, hogy 2016–2017-ben a fizetési mérleggel összefüggésben jelentős igények merülnek fel, a teljes külső finanszírozási hiány a becslések szerint 3,2 milliárd USD lesz (2016-ban 2 milliárd USD, 2017-ben pedig 1,2 milliárd USD). Ez a finanszírozási rés nagyrészt három tényezőhöz köthető, melyek a következők: a folyó fizetési mérleg tartósan nagy hiánya, a – különösen 2016-ban várható – jelentős adósságcsökkentési követelmények, és a devizatartalékok prudens szintje fenntartásának szükségessége. A javasolt 200 millió EUR összegű új makroszintű pénzügyi támogatási művelet a becsült fennmaradó finanszírozási rés 7,4%-át fedezné (az IMF-től származó nettó finanszírozás és a Világbank szakpolitikai alapokon nyugvó kölcsönei várható folyósításának levonása után).

Az elmúlt évekhez hasonlóan más donorok (beleértve Franciaországot, Japánt, az USA-t és az Öböl-menti Együttműködési Tanács országait, valamint az Arab Pénzügyi Alapot, továbbá az EU-t az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből finanszírozott támogatásalapú költségvetési támogatás révén) várhatóan jelentős további forrásokkal járulnak hozzá az elkövetkező években, biztosítva az ésszerű tehermegosztást a donorok támogatási erőfeszítései terén.

•Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-én fogadta el a Jordániának nyújtandó, 180 millió EUR összegű első makroszintű pénzügyi támogatásról szóló 1351/2013/EU határozatot 2 . A támogatás teljes egészében folyósításra került 2015-ben.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Az EU és Jordánia szoros politikai és gazdasági kapcsolatokat alakított ki az elmúlt évek során. 2010-ben emelt szintű partnerségről állapodtak meg az EU és Jordánia között, amely az együttműködés területeinek kibővítésével jár. Az EU-Jordánia kapcsolat jogalapja a 2002. május 1-jén hatályba lépett társulási megállapodás, valamint az európai szomszédságpolitika keretében az együttműködés és párbeszéd érdekében létrehozott különböző eszközök. Jordánia ezenkívül részese az Unió a Mediterrán Térségért elnevezésű kezdeményezésnek. Az EU célja, hogy segítse Jordániát saját reformfolyamatának végrehajtásában, a 2014-2017 közötti időszakra szóló egységes uniós támogatási keretben meghatározott prioritások és fellépések alapján. A Szíriában és Irakban folyó konfliktusokra válaszul és az EU és Jordánia közötti szilárd és sokrétű kapcsolatok további erősítése érdekében a két fél megbeszéléseket kezdett egy partnerségi prioritásokról szóló új megállapodásról, amelynek útmutatásként kellene szolgálnia az EU-Jordánia közötti kapcsolatok terén a 2016-2018 közötti időszakra vonatkozóan. A partnerségi prioritások magukban foglalják a kölcsönös vállalások teljesítését, amelyeket a szintén jelenleg tárgyalt EU-Jordánia együttműködési megállapodás határoz meg. Jordánia jelentős gazdasági kapcsolatokat alakított ki az EU-val. 2014-ben 15,5%-os kereskedelmi részesedésével az EU volt Jordánia második legnagyobb kereskedelmi partnere, a 17,7%-os részesedésű Szaúd-Arábia mögött és az USA előtt (amely 8,5%-os részesedéssel a harmadik kereskedelmi partner). Jelenleg zajlik a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások előkészítési folyamata. E mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásnak az lenne a célja, hogy javítsa a piacra jutási lehetőségeket és a befektetési környezetet, valamint előmozdítsa a szorosabb gazdasági integrációt az EU és Jordánia között. Bár a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról ténylegesen még nem kezdődtek meg a tárgyalások, a felek megbeszéléseket kezdtek az EU részéről a kétoldalú kereskedelem során alkalmazott származási szabályok átmeneti könnyítéséről. Remélhetőleg ez a kezdeményezés – amely az EU által Jordániának a jelenlegi szíriai menekültválság során nyújtott támogatás részét képezi – lendületet ad az Unióba irányuló jordán exportnak és további munkalehetőségeket teremt mind a jordánoknak, mind a szíriai menekülteknek.

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kiegészíti az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) és más uniós programok keretében biztosított vissza nem térítendő támogatásokat és mindenekelőtt az Unió által végrehajtandó költségvetés-támogatási csomag keretében előirányzott feltételeket. A makrogazdasági szakpolitikai és strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret Jordánia általi elfogadásának támogatása révén az uniós makroszintű támogatás fokozza az Unió – többek között egyéb pénzügyi instrumentumok általi – átfogó pénzügyi intervencióinak hozzáadott értékét, és növeli annak hatékonyságát.

Jordánia fontos lépéseket tett a demokratikus jogok és a jogállamiság megerősítése felé. Alkotmánybíróságot és független választási bizottságot hoztak létre, továbbá a jordán parlament számos törvényt fogadott el, beleértve a választási törvényt és a politikai pártokról szóló törvényt, valamint a decentralizációról és az önkormányzatokról szóló törvényeket.

Miközben még mindig van lehetőség a demokratikus intézmények és a jogi keret erősítésére, valamint a különböző társadalmi és etnikai csoportokat nagyobb mértékben képviselő demokrácia kiépítésére, Jordániának a nehéz regionális környezet ellenére sikerült haladást elérnie ezen a téren, és továbbra is stabilizáló és mérséklő szerepet tölt be a térségben.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•A javaslat összefoglalása

Az Európai Unió középtávú hitel formájában legfeljebb összesen 200 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást nyújt Jordániának. A támogatás hozzájárul Jordánia 2016-2017 tekintetében fennmaradó, az Európai Bizottság által az IMF becslései alapján megállapított külső finanszírozási igényének fedezéséhez.

A tervek szerint a támogatást két, egyenként 100 millió eurós hitelrészletben bocsátják rendelkezésre. Az első részlet folyósítására várhatóan 2016 vége felé kerül sor. A második, számos szakpolitikai intézkedéstől függő részlet folyósítása 2017 második negyedévében történhet meg. A támogatást a Bizottság kezeli. A költségvetési rendelettel összeegyeztethető, csalás és egyéb szabálytalanságok elleni speciális rendelkezések alkalmazandók.

A makroszintű pénzügyi támogatásnál szokásos módon a folyósítások feltétele az IMF-fel kötött új pénzügyi megállapodás keretében végzett program-felülvizsgálat sikeressége. Emellett a Bizottság és a jordán hatóságok egyetértési megállapodás keretében konkrét strukturálisreform-intézkedésekről állapodnak meg. A Bizottság az átfogó makrogazdasági irányításnak és a fenntartható növekedés feltételeinek javítására irányuló strukturális reformokat tűz ki célul. A fent említettek szerint, az említett reformintézkedések hozzájárulnak a hatóságok reformprogramjához, továbbá kiegészítik az IMF-fel, a Világbankkal és egyéb donorokkal kötött megállapodásokban meghatározott programokat, valamint az uniós költségvetés-támogatási műveletekhez kapcsolódó programokat. Az intézkedések összhangban vannak az Unió és Jordánia által a 2014–2017-es időszakra szóló egységes támogatási keret és más stratégiai dokumentumok keretében elfogadott fő gazdasági reformprioritásokkal (beleértve a jövőbeni partnerségi prioritásokat és a Jordániával létrejövő együttműködési megállapodást), emellett támaszkodnak az MFA-I keretében végrehajtott strukturális reformokra.

Azt a döntést, miszerint a javasolt támogatás egésze hitel formájában nyújtandó, a jordán gazdaság egy főre jutó jövedelemben mért fejlettségi szintje és államadósság-mutatói indokolják. Összhangban van e döntés a Világbank és az IMF Jordániával kapcsolatos gyakorlatával is. Jordánia ugyanis nem jogosult sem a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA), sem az IMF Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató Alapja (PRGT) által nyújtott kedvezményes finanszírozásra.

•Jogalap

A javaslat jogalapja az EUMSZ 212. cikke.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A szubszidiaritás elve teljesül, mert a Jordánia rövid távú makrogazdasági stabilitásának helyreállítására irányuló célkitűzést a tagállamok nem tudják egyedül kielégítően megvalósítani, és ezért az az Európai Unió által jobban megvalósítható. Ennek fő okát a nemzeti költségvetési korlátok jelentik, valamint az, hogy a támogatás mértékének és hatékonyságának maximalizálása érdekében szükség van a támogatók közötti erőteljes koordinációra.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének: a rövid távú makrogazdasági stabilitás célkitűzésének eléréséhez szükséges minimumkövetelményekre szorítkozik, és nem lépi túl a célhoz szükséges mértéket.

A javasolt új makroszintű pénzügyi támogatás összege – az IMF által a jövőbeli kibővített hiteleszköz (EFF) keretében készített becslések alapján végzett bizottsági számítások szerint – a 2016-2017 közötti időszakban fennmaradó finanszírozási rés 7,4%-ának felel meg. Ez megfelel a makroszintű pénzügyi támogatási műveletekre vonatkozó tehermegosztással kapcsolatos standard gyakorlatoknak. Tekintve, hogy Jordániának egyéb kétoldalú és multilaterális donorok is ígértek támogatást, a tehermegosztás megfelelő szintűnek tekinthető az EU részéről.

•A jogi aktus típusának megválasztása

E makrogazdasági célkitűzések eléréséhez projektfinanszírozás vagy technikai segítségnyújtás nem lenne megfelelő vagy kielégítő. A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközökhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a külső finanszírozásra utaltság enyhítése és a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és költségvetési helyzet fenntarthatóságának biztosítása és a strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret létrehozásának előmozdítása révén valósul meg. A megfelelő átfogó szakpolitikai keret létrehozásához való hozzájárulás révén a makroszintű pénzügyi támogatás növelheti a más, szűkebb fókuszú uniós pénzügyi eszközök keretében Jordániában finanszírozott cselekvések hatékonyságát.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Konzultáció az érdekelt felekkel

A makroszintű pénzügyi támogatás a Jordánia gazdasági stabilizálására irányuló nemzetközi támogatás szerves részét képezi. A makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló jelen javaslat előkészítése során a Bizottság szolgálatai egyeztettek a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, amely intézmények eddig is jelentős pénzügyi támogatási programokat bonyolítottak le az országban, és továbbiak előkészítésén is dolgoznak. A Bizottság 2016. június 2-án konzultált a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, és megkapta jóváhagyását a javaslatra. A Bizottság a jordán hatóságokkal is rendszeresen egyeztetett.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság külső szakértők közreműködésével a támogatás tényleges végrehajtása előtt működési értékelést végez majd a jordániai államháztartási rendszer és igazgatási eljárások minőségéről és megbízhatóságáról. Ennek eredményei – amelyeket megosztanak a jordániai hatóságokkal és az EU Küldöttségével, hogy további intézkedéseket lehessen meghatározni az esetlegesen fejlesztésre szoruló területeken – , szintén tükröződhetnek a javasolt makroszintű pénzügyi támogatás szakpolitikai feltételeiben.

•Hatásvizsgálat

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendkívüli sürgősségi eszköz, amelynek célja harmadik országok fizetésimérleg-nehézségeinek kezelése. Következésképpen ez a makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó javaslat mentesül a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatás (SWD(2015) 111 final) szerinti hatásvizsgálat elkészítésének követelménye alól, mivel politikai szempontból késedelem nélküli előrelépésre van szükség ebben a gyors reagálást igénylő vészhelyzetben.

Általánosabban, a Bizottság makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló javaslatai az EU szomszédságában végrehajtott múltbéli műveletekről elvégzett utólagos értékelésekből levont tanulságokra támaszkodnak. Az MFA-I-hez hasonlóan, az MFA-II és a hozzá csatolt kiigazítási és reformprogram segít Jordánia rövid távú finanszírozási problémáinak enyhítésében, miközben támogatja a középtávú fizetési mérleg és költségvetési fenntarthatóság megerősítésére, valamint a fenntartható növekedés fokozására irányuló szakpolitikai intézkedéseket, így egészítve ki az IMF-fel egyeztetendő programot. Ezek az intézkedések valószínűleg kiterjednek az olyan reformterületekre, mint az államháztartási gazdálkodás, valamint a gazdasági kormányzás egyéb aspektusai, az adóreform, a szociális védőháló megerősítése, az energiaügyi és a vízügyi ágazat reformjai, kereskedelem és beruházás, valamint a munkaerőpiac, beleértve a szíriai menekültek jordániai munkaerő-piaci integrációjának megkönnyítését.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A tervezett támogatás hitel formájában nyújtanák, finanszírozása hitelfelvételi művelet révén történne, amelyet a Bizottság végezne az EU nevében. A támogatás költségvetést terhelő hatása megfelel az EU külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapjában a 01 03 06. költségvetési soron („A garanciaalap feltöltése”) rendelkezésre álló forrásokból képzett, a folyósítandó összegek 9%-ának megfelelő mértékű tartaléknak. Feltételezve, hogy a hitel első részletének (100 millió EUR) kifizetésére 2016-ban kerül sor, a második hitelrészletet (100 millió EUR) pedig 2017-ben fizeti ki az EU, a garanciaalap működtetésére irányadó szabályok szerint az alap feltöltésére a 2018. és a 2019. évi– költségvetésben kerül sor. A 01 03 06. költségvetési sor felhasználására vonatkozó jelenlegi előrejelzések alapján a Bizottság úgy véli, hogy a művelet költségvetési hatása kezelhető.

5.EGYÉB ELEMEK

•Felülvizsgálatra/módosításra/hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz; A javaslat szerint a makroszintű pénzügyi támogatás az egyetértési megállapodás hatálybalépését követő első naptól számított két és fél évig áll rendelkezésre.

2016/0197 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió (a továbbiakban: EU, Unió) és a Jordán Hásimita Királyság (a továbbiakban: Jordánia) közötti kapcsolatok az európai szomszédságpolitika keretén belül fejlődnek. Jordánia 1997. november 24-én társulási megállapodást írt alá az EU-val; a megállapodás 2002. május 1-jén lépett hatályba. A társulási megállapodás keretében az EU és Jordánia fokozatosan, 12 éves átmeneti időszak alatt létrehozta a szabadkereskedelmi övezetet. Ezenfelül 2007-ben hatályba lépett a mezőgazdasági termékek további liberalizálásáról szóló megállapodás. 2010-ben emelt szintű partnerségről állapodtak meg az EU és Jordánia között, amely az együttműködés területeinek kibővítésével jár. Az EU és Jordánia közötti kereskedelemre vonatkozó vitarendezési mechanizmusról szóló, 2009 decemberében parafált jegyzőkönyv 2011. július 1-jén lépett hatályba. A kétoldalú politikai párbeszéd és gazdasági együttműködés az európai szomszédságpolitikai társulási megállapodás keretében és a 2014 és 2017 közötti időszakra szóló egységes támogatási keretben fejlődött tovább.

(2)2011 óta Jordánia számos politikai reformot kezdett a parlamenti demokrácia és a jogállamiság megszilárdítása érdekében. Alkotmánybíróságot és független választási bizottságot hoztak létre, továbbá a jordán parlament számos törvényt fogadott el, beleértve a választási törvényt és a politikai pártokról szóló törvényt, valamint a decentralizációról és az önkormányzatokról szóló törvényeket.

(3)A jordán gazdaságot érzékenyen érintette a régióban – mindenekelőtt a szomszédos Irakban és Szíriában – folytatódó regionális nyugtalanság. A korábbinál kedvezőtlenebb globális gazdasági környezetben ez a regionális nyugtalanság komoly terheket rótt a külső egyensúlyra és az államháztartásra egyaránt. A turizmust és a közvetlen külföldi befektetések beáramlását ez negatívan érintette, a kereskedelmi útvonalakat lezárták és az Egyiptomból származó földgáz szállítása akadozott. Ezen túlmenően a jordán gazdaságot érintette a szíriai menekültek nagyarányú beáramlása is, amely növelte a nyomást a költségvetési pozícióra, a közszolgáltatásokra és az infrastruktúrára.

(4)A szíriai konfliktusok 2011-es kitörése óta az Unió kinyilvánította egyértelmű elkötelezettségét, hogy támogatja Jordániát a szíriai válságból és különösen az ország területén jelentős számban tartózkodó szír menekültek jelenlétéből eredő gazdasági és szociális következmények kezelése során. Ennek keretében növelte a Jordániának nyújtott pénzügyi támogatást, valamint számos területen – így a civil társadalom, a választási rendszer, a biztonság, a regionális fejlesztés, valamint a társadalmi és gazdasági reformok terén – megerősítette az országgal folytatott együttműködést. Az Unió ezenfelül felajánlotta Jordániának a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre vonatkozó megállapodás megkötésének lehetőségét.

(5)Ebben a nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben a jordániai hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2012 augusztusában megállapodtak az első gazdasági kiigazgatási programban, amelyet 2 milliárd USD összegű hároméves készenléti hitelmegállapodás támogatott. Ez a program 2015 augusztusában sikerrel zárult. E program keretében Jordánia jelentős haladást ért el a költségvetési konszolidáció (amelyet segített az olajárak csökkenése is) és a strukturális reformok terén.

(6)Jordánia 2012 decemberében kiegészítő makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól. Válaszként az EU 2013 decemberében 180 millió EUR összegű – hitel formájában nyújtandó – makroszintű pénzügyi támogatást 3 (MFA-I) hagyott jóvá. Ehhez az első makroszintű pénzügyi támogatáshoz (MFA-I) kapcsolódó szakpolitikai feltételeket meghatározó egyetértési megállapodás 2014. március 18-án lépett hatályba. A megállapodásban előírt szakpolitikai intézkedések teljesítését követően az MFA-I első részletét 2015. február 10-én, második részletét pedig 2015. október 15-én folyósították.

(7)A szíriai válság kitörése óta az EU közel 1,13 milliárd eurót különített el Jordánia számára. Ez magában foglalja – az első makroszintű pénzügyi támogatási műveletből származó 180 millió EUR összegen felül – a rendszeres programozott kétoldalú együttműködés keretében az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből Jordániának nyújtott 500 millió EUR-t, a humanitárius költségvetésből nyújtott mintegy 250 millió EUR-t, valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközből nyújtott több mint 30 millió EUR-t. Ezen túlmenően az Európai Beruházási Bank 2011 óta összesen 264 millió EUR összegű kölcsönt nyújtott az országnak.

(8)A szíriai válság 2015-ös fokozódása súlyosan érintette Jordániát a kereskedelemre, turizmusra és befektetői bizalomra gyakorolt hatása révén. Jordániára kihatott az Öböl-menti Együttműködési Tanácshoz tartozó országok pénzügyi támogatásának csökkenése is, amelyeket az olajár csökkenése érintett. Ennek következtében a gazdasági növekedés ismét lelassult, a munkanélküliség növekedett és új fiskális és külső finanszírozási szükségletek merültek fel.

(9)Ebben a nehéz helyzetben az Unió megerősítette elkötelezettségét amellett, hogy támogatja Jordániát a gazdasági és szociális kihívások, valamint a reformfolyamat tekintetében. Ezen elkötelezettségének különösen a „Segítségnyújtás Szíriának és a térségnek” című, 2016. február 4-i londoni konferencián adott hangot, ahol az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2016-2017-es időszak során a menekültválság által leginkább érintett országok, ezen belül Jordánia számára 2,39 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást biztosít. A jordániai reformfolyamat uniós politikai és gazdasági támogatása összhangban van az európai szomszédságpolitika keretében folytatott uniós dél-mediterrán politikával.

(10)Jordánia gazdasági és pénzügyi helyzetének megromlása után az IMF tárgyalásokat is kezdett az országgal egy újabb megállapodásról, amelyet kibővített hiteleszköz (a továbbiakban: IMF-program) formájában, valószínűleg egy 2016 második félévétől kezdődő hároméves időszakra nyújtana. Az új IMF-program célja Jordánia rövid távú fizetésimérleg-problémáinak enyhítése, valamint az ország ösztönzése határozott kiigazítási intézkedések végrehajtására.

(11)2016 márciusában a romló gazdasági helyzetre és kilátásokra való tekintettel Jordánia további makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól.

(12)Mivel Jordánia az európai szomszédságpolitikához tartozó ország, uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak tekintendő.

(13)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja a kedvezményezett azonnali külső finanszírozási szükségletének kielégítése és egy olyan – hathatós és közvetlenül érvényesülő kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó – szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amelyet a fizetési mérleg helyzetének rövid időn belüli javítására dolgoztak ki.

(14)Tekintettel arra, hogy Jordánia az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokat beszámítva is jelentős külső finanszírozási réssel szembesül, a Jordániának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető Jordánia azon kérésére, hogy az IMF-programhoz kapcsolódva az Unió is támogassa a gazdasági stabilizációt. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás támogatná Jordánia gazdasági stabilizációját és szerkezetireform-programját, kiegészítve az IMF pénzügyi megállapodása keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(15)Indokolt, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célja Jordánia fenntartható külső finanszírozási helyzetének helyreállítása, és ezáltal gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatása legyen.

(16)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét Jordánia fennmaradó külső finanszírozási igényének teljes körű számszerű értékelése alapján kell meghatározni, figyelembe véve, hogy az ország mennyiben képes saját forrásokból – különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokból – finanszírozni magát. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározásakor továbbá figyelembe kell venni a multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulást, az Unió és a más donorok közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi jordániai alkalmazását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is.

(17)A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós politikák különféle területein kitűzött alapelvekkel, célokkal és meghozott intézkedésekkel.

(18)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania a Jordániával kapcsolatos uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek során a Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(19)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékekkel, többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a jó kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és tisztességes kereskedelem elveivel összefüggésben Jordánia által tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

(20)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltételéül kell szabni, hogy Jordánia tartsa tiszteletben a hatékony demokratikus mechanizmusokat, ezen belül a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás sajátos célja a jordániai államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés, a munkahelyteremtés és az államháztartási konszolidáció előmozdítását célzó strukturális reformok elősegítése. A Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak rendszeresen nyomon kell követnie az előfeltételek teljesülését és az említett célkitűzések megvalósulását.

(21)Az Unió uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából Jordániának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem vonatkozásában. Ezen túlmenően rendelkezni kell a Bizottság által végrehajtandó ellenőrzésekről és a Számvevőszék által végzendő pénzügyi ellenőrzésekről.

(22)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása az Európai Parlament és a Tanács (mint költségvetési hatóság) hatáskörének sérelme nélkül történik.

(23)A makroszintű pénzügyi támogatás összegeinek összhangban kell lenniük a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(24)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell irányítania. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács figyelemmel kísérhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(25)E határozat egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 4 megfelelően kell gyakorolni.

(26)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az egyetértési megállapodásba foglalandó gazdaságpolitikai feltételekhez kell kötni. Az egységes végrehajtási feltételek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg a jordániai hatóságokkal. Az említett rendelet értelmében általános szabályként a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a rendeletben meghatározottaktól eltérő esetekben. Tekintettel a 90 millió EUR összeghatárnál nagyobb mértékű támogatás potenciálisan jelentős hatásaira, az említett értékhatár feletti műveletekre helyénvaló a vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelembe véve a Jordániának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét, a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint a támogatás csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)Jordánia gazdasági stabilizációjának és érdemi reformtervének támogatása céljából az Unió legfeljebb 200 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást (a továbbiakban: uniós makroszintű pénzügyi támogatás) nyújt Jordániának. A támogatás hozzájárul Jordánia IMF-programban meghatározott, a fizetési mérleghez kapcsolódó finanszírozási szükségleteinek fedezéséhez.

(2)Az Unió a makroszintű pénzügyi támogatás teljes összegét hitel formájában bocsátja Jordánia rendelkezésére. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges források biztosítása céljából az Unió nevében a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől hitelt vegyen fel, és a pénzt Jordániának továbbhitelezze. A hitelek maximális átlagos futamideje 15 év.

(3)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság oly módon irányítja, hogy az összeegyeztethető legyen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Jordánia közötti megállapodásokkal és egyetértési megállapodásokkal, illetve az EU és Jordánia között létrejött társulási megállapodásban, a 2014–2017-es időszakra szóló egységes támogatási keretben és a jövőbeni partnerségi prioritásokban a gazdasági reform tekintetében meghatározott legfontosabb elvekkel és célkitűzésekkel. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos fejleményekről, ideértve annak folyósításait is, valamint kellő időben ezen intézmények rendelkezésére bocsátja a vonatkozó dokumentumokat.

(4)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 3. cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás hatálybalépését követő naptól számított két és fél évig áll rendelkezésre.

(5)Abban az esetben, ha Jordánia finanszírozási igénye az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításának időszakában jelentősen csökken a kezdeti előrejelzésekhez képest, a Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében csökkenti, felfüggeszti vagy megszünteti a támogatást.

2. cikk

(1)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Jordánia tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását.

(2)A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követi ezen előfeltétel teljesülését.

(3)E cikk (1) és (2) bekezdését a 2010/427/EU tanácsi határozattal 5 összhangban kell alkalmazni.

3. cikk

(1)A Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében megállapított vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően megállapodik a jordániai hatóságokkal az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó, a strukturális reformokra és a rendezett államháztartásra összpontosító, pontosan meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételekről, amelyeket egyetértési megállapodásba kell foglalni (a továbbiakban: az egyetértési megállapodás). Az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeknek összhangban kell lenniük az 1. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásokkal és egyetértési megállapodásokkal, köztük a Jordánia által az IMF támogatásával végrehajtott makrogazdasági kiigazítási és strukturálisreform-programokkal.

(2)Az (1) bekezdésben említett feltételek különösen a jordániai államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítását célozzák, többek között az uniós makroszintű pénzügyi támogatás felhasználása tekintetében. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor megfelelő mértékben figyelembe kell venni a kölcsönös piacnyitás, a szabályokon alapuló méltányos kereskedelem fejlesztése, valamint az Unió külpolitikájával összefüggő más prioritások terén elért előrelépést is. Az említett célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket a Bizottság rendszeresen nyomon követi.

(3)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletes pénzügyi feltételeit a Bizottság és a jordániai hatóságok között megkötendő hitelmegállapodásban kell meghatározni.

(4)A Bizottság rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a 4. cikk (3) bekezdésében előírt feltételek, ideértve azt is, hogy Jordánia gazdaságpolitikája összhangban van-e az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célkitűzéseivel. Ennek során a Bizottság szorosan együttműködik az IMF-fel és a Világbankkal, és szükség esetén az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

4. cikk

(1)A (3) bekezdésben meghatározott feltételektől függően a Bizottság az uniós makroszintű pénzügyi támogatást két hitelrészletben bocsátja rendelkezésre. Az egyes részletek nagyságát a 3. cikkben említett egyetértési megállapodásban határozzák meg.

(2)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott összegek szükség esetén a 2009/480/EK, Euratom tanácsi rendelettel 6 összhangban a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap feltöltésével jár.

(3)A Bizottság az összes alábbi feltétel teljesítésétől függően dönt a részletek folyósításáról:

a)a 2. cikkben meghatározott előfeltétel;

b)a nem elővigyázatossági jellegű IMF-hitelkeret által támogatott, erőteljes kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó szakpolitikai program végrehajtása terén elért tartósan kielégítő eredmény; valamint

c)az egyetértési megállapodásban szereplő gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételek kielégítő teljesítése.

A második részlet kifizetésére elvben legkorábban három hónappal az első részlet rendelkezésre bocsátása után kerülhet sor.

(4)Amennyiben a (3) bekezdésben említett feltételek tartósan nem teljesülnek, a Bizottság átmenetileg felfüggeszti vagy megszünteti az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását. Ilyen esetben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felfüggesztés vagy megszüntetés okairól.

(5)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Jordán Központi Bank részére kell kifizetni. Az egyetértési megállapodásban meghatározandó előírásoktól függően – ideértve a fennmaradó költségvetési finanszírozási igény megerősítését is – az uniós pénzeszközöket a jordániai pénzügyminisztérium mint végső kedvezményezett számára is át lehet utalni.

5. cikk

(1)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó hitelfelvételi és -nyújtási műveleteket euróban, egyazon értéknap alkalmazásával kell végrehajtani, és az Unió ennek során nem lehet érintett a futamidők átalakításában, árfolyam- vagy kamatkockázatokban vagy más kereskedelmi kockázatban.

(2)Ha a körülmények megengedik és amennyiben Jordánia kéri, a Bizottság megteheti a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a hitelfeltételek tartalmazzanak előtörlesztési rendelkezést, és hogy ehhez a hitelfelvételi műveletek feltételei közé felvett megfelelő rendelkezés kapcsolódjon.

(3)Amennyiben a körülmények lehetővé teszik a hitel kamatlábának csökkentését, és Jordánia kérelmezi, a Bizottság dönthet úgy, hogy részben vagy egészben refinanszírozza eredeti kölcsöneit, vagy átalakíthatja a vonatkozó pénzügyi feltételeket. A refinanszírozási vagy átalakítási műveleteket az (1) és a (4) bekezdéssel összhangban kell végrehajtani, és azok nem eredményezhetik az érintett felvett hitelek futamidejének meghosszabbítását, illetve a refinanszírozás vagy az átalakítás napján fennálló tőketartozás összegének növekedését.

(4)Az e határozat szerinti hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekhez kapcsolódó, az Unió részéről felmerülő összes költséget Jordánia viseli.

(5)A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (2) és (3) bekezdésben említett műveletek alakulásáról.

6. cikk

(1)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 7 és a Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletével 8 összhangban történik.

(2)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása közvetlen irányítással történik.

(3)A jordániai hatóságokkal kötendő hitelmegállapodásnak rendelkeznie kell az alábbiakról:

a)annak biztosítása, hogy Jordánia rendszeresen ellenőrizze az uniós költségvetésből nyújtott finanszírozás megfelelő felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások elkerülése érdekében, és szükség esetén jogi lépéseket tegyen az e határozat alapján nyújtott, jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;

b)az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása, különösen az uniós makroszintű pénzügyi támogatást érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok megelőzését és az ellenük való küzdelmet illetően meghozandó egyedi intézkedések előírása, összhangban a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel 9 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 10 , valamint a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 11 ;

c)a Bizottságnak – az Európai Csalás Elleni Hivatalt is beleértve – vagy képviselőinek kifejezett felhatalmazása ellenőrzések, ezen belül helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására;

d)a Bizottság és a Számvevőszék kifejezett felhatalmazása arra, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama alatt és azt követően is ellenőrzéseket hajtsanak végre, ideértve dokumentumok ellenőrzését és helyszíni ellenőrzéseket, például működési értékeléseket;

e)annak biztosítása, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy Jordánia az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban csalást vagy korrupciós cselekményt követ el, illetve más olyan jogellenes tevékenységet folytat, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Uniónak jogában álljon a hitel lejárat előtti visszafizettetése.

(4)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása előtt a Bizottság – működési értékelés révén – értékeli a támogatás szempontjából releváns jordániai pénzügyi szabályok, adminisztratív eljárások, valamint külső és belső ellenőrzési mechanizmusok megbízhatóságát.

7. cikk

(1)A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

8. cikk

(1)A Bizottság minden év június 30-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e határozat előző évi végrehajtásáról, valamint a végrehajtás értékeléséről szóló jelentést. A jelentésben a Bizottság:

a)megvizsgálja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért eredményeket;

b)értékeli Jordánia gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések végrehajtása terén elért előrelépést;

c)megvilágítja az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai feltételek, Jordánia aktuális gazdasági és költségvetési eredményei, valamint a Bizottságnak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részleteinek felszabadítására vonatkozó határozatai közötti összefüggést.

(2)Az 1. cikk (4) bekezdésében említett rendelkezésre állási időszak lejárta után legkésőbb két évvel a Bizottság utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely értékeli a lezárt uniós makroszintű pénzügyi támogatási műveletek eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy ezek milyen mértékben járultak hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.

9. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzések

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács határozata a Jordániának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 12  

Szakpolitikai terület:    01. cím – Gazdasági és pénzügyek

Tevékenység:    03 – Nemzetközi gazdasági és pénzügyek

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

1.4.Célkitűzések

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek) 

„Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak: A jólét elősegítése az Európai Unión kívül”

A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (DG ECFIN) kapcsolódó tevékenységének fő területei:

1. Az európai szomszédságpolitika végrehajtásának elősegítése a gazdasági elemzés mélyítése és a cselekvési tervek gazdasági szempontjaival kapcsolatos szakpolitikai párbeszéd és tanácsadás megerősítése révén.

2. A partner harmadik országoknak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás kidolgozása, figyelemmel kísérése és végrehajtása az érintett nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködve.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés: „A jólét elősegítése az Európai Unión kívül: a makropénzügyi stabilitás támogatása és a növekedésösztönző reformok előmozdítása az EU-n kívül, többek között rendszeres gazdasági párbeszéd révén a kulcsfontosságú partnerekkel és makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásával”

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) Nemzetközi gazdasági és pénzügyek

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A javasolt támogatás egy, a Jordán Hásimita Királyságnak (a továbbiakban: Jordánia) euróban nyújtandó 200 millió EUR összegű uniós hitel, amely az ország fenntarthatóbb fizetésimérleg-helyezetének kialakításához kíván hozzájárulni. A két részletben folyósítandó támogatás a regionális instabilitás és a szíriai menekültek befogadása következtében Jordániában kialakult gazdasági és szociális problémák enyhítését segíti. A támogatás előmozdítja továbbá a fenntartható gazdasági növekedés fokozására, a makrogazdasági sebezhető pontok csökkentésére, valamint az államháztartási gazdálkodás javítására irányuló strukturális reformokat.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

A hatóságoknak rendszeresen jelentést kell készíteniük meghatározott teljesítménymutatókról a Bizottság szolgálatai részére, és a támogatás második részletének folyósítása előtt átfogó jelentést kell benyújtaniuk az egyeztetett szakpolitikai feltételek teljesítéséről.

A pénzügyi folyamatok és a Jordániában ezen művelet előkészítése céljából végrehajtott igazgatási eljárások működési értékelését követően a Bizottság szolgálatai folytatják az államháztartás irányításának nyomon követését. Az Európai Unió Jordániai Küldöttsége emellett rendszeresen beszámol a támogatás nyomon követése szempontjából lényeges kérdésekről. A Bizottság szolgálatai szoros kapcsolatban maradnak az IMF-fel és a Világbankkal annak érdekében, hogy építhessenek a két szervezet Jordániában folytatott tevékenységeiből eredő információkra.

A javasolt jogalkotási határozat rendelkezik a makroszintű pénzügyi támogatási művelet végrehajtásának értékelését tartalmazó, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett éves jelentésről. A végrehajtási időszak leteltét követő két éven belül független utólagos értékelésre is sor kerül majd.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) 

A támogatás folyósításának feltétele a Jordánia és az IMF közötti – várhatóan 2016 második felében kezdődő – gazdasági program kielégítő végrehajtása. Emellett a Bizottság megállapodik a jordán hatóságokkal az egyetértési megállapodásban felsorolandó azon konkrét szakpolitikai feltételekről, amelyeket a második részlet Bizottság általi rendelkezésre bocsátása előtt teljesíteni kell.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás segít Jordániának abban, hogy
megbirkózzon a regionális instabilitás és a szíriai menekültek beáramlása okozta gazdasági sokk hatásaival, és ezáltal hozzájárul majd a makrogazdasági stabilitás, a gazdasági reformok és a
politikai előrelépés ösztönzéséhez. Azáltal, hogy kiegészíti a nemzetközi pénzügyi intézmények, az EU és más donorok által rendelkezésre bocsátott forrásokat, a támogatás hozzájárul a nemzetközi donorközösség által nyújtott pénzügyi támogatási csomag általános hatékonyságához.

A javasolt program egyúttal erősíteni fogja a kormány reformok iránti elkötelezettségét, és az Unióval ápolt kapcsolatok szorosabbra fűzésére irányuló igényét. Ez az eredmény többek között a támogatás folyósításának megfelelő feltételessége révén érhető el. Szélesebb összefüggésben a program azt jelzi a régió többi országa felé, hogy nehéz gazdasági helyzetükben az EU továbbra is támogatja azokat az országokat, amelyek egyértelműen a politikai reformok útjára lépnek.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

2004 óta összesen 16 utólagos értékelésre került sor makroszintű pénzügyi támogatási műveletekkel kapcsolatban. Az értékelésekből kiderült, hogy a makroszintű pénzügyi támogatások a fogadó országban, ha olykor mérsékelten és közvetve is, de hozzájárulnak a külső fenntarthatóság javításához, a makrogazdasági stabilitáshoz és a szerkezeti reformok megvalósításához. E támogatások a legtöbb esetben pozitív hatással voltak a kedvezményezett ország fizetési mérlegére, és hozzájárultak a költségvetés terheinek enyhítéséhez. Emellett valamelyest hozzájárultak a gazdasági növekedéshez is.

1.5.4.Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Jordánia tekintetében az EU a fő donorok egyike. A 2007-2013 között az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében Jordánia részére előirányzott pénzügyi segítségnyújtás teljes összege 589 millió EUR-t tett ki. Az összeg magában foglalja az ösztönzőkre épülő SPRING program keretében nyújtott kiegészítő finanszírozást. A 2014-2017 közötti időszak tekintetében, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz keretében Jordániának nyújtott EU támogatás 312 millió eurós minimum-allokáció és 382 milliós eurós maximum-allokáció között változhat. Jordánia részesülni fog a 2014 decemberében Szíria és a szomszédos országok, köztük Jordánia támogatására létrehozott a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alapból (a Madad alapból). A Madad alap által finanszírozott, 41 millió EUR összegű programok első sorozatát 2015 májusában hagyták jóvá. Ezt a támogatást más uniós eszközökből, így a Szomszédsági Beruházási Keretből (NIF) származó finanszírozás egészíti ki. A kétoldalú együttműködési programok mellett Jordánia különféle regionális programokból is részesül, főleg a jogállamiság és az igazságszolgáltatás, a környezetvédelem és az éghajlatvédelem, a migráció és kultúra, valamint az ifjúság területén. Jordánia szintén részt vesz a valamennyi szomszédsági partner számára elérhető kezdeményezésekben, mint: az Erasmus+, amely előmozdítja a mobilitást és az együttműködést az EU-val a felsőoktatás területén, a TAIEX és a SIGMA. Ezen felül, Jordánia szintén jogosult kiegészítő finanszírozásokra számos uniós tematikus program és eszköz keretében, beleértve a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét (EIDHR), a nem állami szereplők és helyi hatóságok programját, valamint a menekültügyi és migrációs programot. Az Európai Befektetési Bank 2011 óta szintén támogatja Jordániát kölcsönnel, amelynek teljes összege 264,9 millió EUR, és amelyből a 2015-re eső összeg 115,9 millió EUR. Végül, a 2013-ban jóváhagyott 180 millió EUR összegű MFA-I végrehajtása megfelelő volt, és teljes egészében folyósításra került 2015-ben.

A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és költségvetési helyzet fenntarthatóságának biztosítása és a strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret létrehozásának előmozdítása révén valósul meg. A makroszintű pénzügyi támogatás nem jelent rendszeres támogatást, és nem is a kedvezményezett ország gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatására szolgál. E támogatást meg kell szüntetni, amint a külső pénzügyi helyzet újra fenntartható pályára került. Ezt követően a támogatást felváltják az Unió rendes együttműködési támogatási eszközei.

A makroszintű pénzügyi támogatás emellett kiegészíti a nemzetközi pénzügyi intézmények beavatkozásait, mindenekelőtt az IMF kibővített hiteleszköze által támogatott kiigazítási és reformprogramot és a Világbank fejlesztési hitelét.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

X A javaslat/kezdeményezés a határozat a 1. cikke (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az egyetértési megállapodás hatálybalépésétől számított két és fél évig hatályos

X Pénzügyi hatás várhatóan: 2016-től 2019-ig

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 13  

X Bizottság általi közvetlen irányítás 

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

E támogatás makrogazdasági jellegű és összeegyeztethető lesz az IMF által támogatott jövőbeni gazdasági programmal. A fellépésnek a Bizottság szolgálatai által végzett nyomon követése az IMF-program, valamint a jordán hatóságokkal megkötendő egyetértési megállapodásban egyeztetett konkrét reformintézkedések végrehajtásában elért haladás alapján történik (lásd még az 1.4.4. pontot).

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok) 

A makroszintű pénzügyi támogatáshoz támogatáskezelési, szakpolitikai és politikai kockázatok kapcsolódnak.

Fennáll annak a kockázata, hogy a makroszintű pénzügyi támogatást, amely nem meghatározott kiadásokhoz kötött, csalárd módon használják fel. Általános értelemben ez a kockázat olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint a központi banki és pénzügyminisztériumi irányítási rendszerek minősége és a belső és külső pénzügyi ellenőrzési képességek megfelelő mivolta.

A művelet egy további fontos kockázata a régióban, mindenekelőtt Szíriában és Irakban tapasztalható gazdasági és politikai bizonytalanságból adódik, amely közvetlenül kihat a jordán gazdaságra. A legfőbb belső kockázatot a gazdasági reformfolyamat nehézségei és a meglévő makrogazdasági sebezhetőségek jelentik, beleértve a szíriai menekültek beáramlásának költségvetési vonzatait.

Emellett Jordániának komoly károkat okozhatnak az egyiptomi földgázszállítások esetleges újabb zavarai. Végül kockázatot jelent az európai és globális gazdasági környezet esetleges romlása és a nemzetközi energia- és élelmiszerárak emelkedése.

2.2.2.Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A makroszintű pénzügyi támogatás a Bizottság, beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna és a megfelelési problémák várható aránya

A Bizottságot terhelő, az ellenőrzési és kontrolleljárásokkal összefüggő alapvető költségelemeket, valamint a pénzügyi és igazgatási folyamatoknak a támogatási műveletet megelőzően elvégzett működési értékeléséhez kapcsolódó költségeket a 3.2.1. táblázatban ismertetjük. Emellett az Európai Számvevőszék számára és az esetleges OLAF-beavatkozással kapcsolatban is költségek merülnek fel. A működési értékelés során nem csak a források esetleges helytelen felhasználásával kapcsolatos
kockázatok mérhetők fel, de az értékelés járulékos előnyeként hasznos információ
nyerhető az államháztartás-irányítás területén szükséges reformokról is, amelyeket a
támogatási művelethez kapcsolódó szakpolitikai feltételrendszerben tükrözhetnek. A megfelelési problémák várható aránya tekintetében megállapítható, hogy a meg nem felelés kockázata (azaz a hitel vissza nem fizetésének vagy a források helytelen felhasználásának kockázata) a makroszintű pénzügyi támogatási eszközökre vonatkozó eddigi tapasztalatok alapján alacsonynak tekinthető.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

A csalárd felhasználás kockázatának csökkentését számos intézkedés szolgálja.

Először is a Jordániának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás javasolt jogalapja csalást megelőző intézkedésekről is rendelkezik. Ezeket az intézkedéseket a hitelmegállapodás az ellenőrzésre, a csalás megelőzésére, a pénzügyi ellenőrzésre és a csalás vagy korrupció esetén a források visszafizettetésére vonatkozó rendelkezésekkel egészíti ki. A tervek szerint a támogatás hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése érdekében számos konkrét szakpolitikai feltétel kapcsolódik majd a támogatáshoz, elsősorban az államháztartás irányításának területén.

Másodszor az egyetértési megállapodásról szóló megegyezés előtt a Bizottság szolgálatai az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló költségvetési rendeletben megállapított követelmények teljesítése érdekében megfelelően felhatalmazott külső szakértők támogatásával újabb működési értékelés során ellenőrzik a jordán pénzügyminisztérium és központi bank pénzügyi folyamatait és igazgatási eljárásait. Az irányítási rendszerekre, a pénzeszközök kezelésére és kontrolljára, az informatikai rendszerek biztonságára, a belső és külső pénzügyi ellenőrzési képességékre, valamint a központi bank függetlenségére is kiterjedő értékelés eredményeként a Bizottság megállapítja, megfelelőek-e Jordániában a makroszintű pénzügyi támogatás hatékony és eredményes kezelésének keretei. Az értékelés fényében a nemzeti hatóságokkal egyetértésben a pénzeszközök kezelésére vonatkozó speciális eljárások írhatók elő a kedvezményezettek számára. A támogatást egy a Jordán Központi Banknál erre a célra létrehozott számlára folyósítja az Unió.

Végezetül, a támogatás a Bizottság, beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások? 

Jelenlegi költségvetési tételek

01 03 02 – Makroszintű pénzügyi támogatás

01 03 06 – A garanciaalap feltöltése

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám [Megnevezés………………...……….]	Diff./nem diff. ( 14 )	EFTA-országoktól 15	tagjelölt országoktól 16	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében
4	01 03 02 Makroszintű pénzügyi támogatás	Diff.	NEM	NEM	NEM	NEM
4	01 03 06 A garanciaalap feltöltése	Diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

01 03 06 – A harmadik országok makroszintű pénzügyi támogatása céljából felvett uniós kölcsönökre vonatkozó európai uniós garancia. A külső fellépésekre képzett garanciaalapot a garanciaalapról szóló módosított rendelettel 17 összhangban kell feltölteni. E rendeletnek megfelelően a hitel az év végén kinnlevő összegen alapul. A garanciaalapot a 01 03 06. költségvetési soron („A garanciaalap feltöltése”) rendelkezésre álló forrásokból kell feltölteni az összes fennálló kötelezettség 9%-ának megfelelő mértékben. Az n. év kezdetén a feltöltés összegét a célösszeg és az alap n-1. év végén meglévő nettó eszközállományának különbségeként számítják. A feltöltés összege az n. évben kerül be az n+1. év előzetes költségvetésébe, és azt ténylegesen az n+1. év elején fizetik ki egy ügylettel „A garanciaalap feltöltése” költségvetési sorból (01 03 06. költségvetési sor). Ennek eredményeként az n-1. év végén az alap feltöltésének számításakor a ténylegesen folyósított összeg 9%-át (legfeljebb 18 millió EUR) veszik figyelembe a célösszegben.

Létrehozandó új költségvetési tételek: nem alkalmazandó.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete:	4
FŐIGAZGATÓSÁG: ECFIN				Év 2016 18		Év 2017	Év 2018	Év 2019	ÖSSZESEN
•Operatív előirányzatok
01 03 06. költségvetési tétel – A garanciaalap feltöltése	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)					9	9	18
	Kifizetési előirányzatok	(2 a)					9	9	18
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 19   (működési értékelés és utólagos értékelés)
01 03 02. költségvetési tétel	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(3)		0,10				0,15	0,25
	Kifizetési előirányzatok	(3 a)		0,10				0,15	0,25
Az ECFIN Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3		0,10			9	9,15	18,25
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3		0,10			9	9,15	18,25

•Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)			9	9	18,00
	Kifizetési előirányzatok	(5)			9	9	18,00
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0,10			0,15	0,25
A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	0,10		9	9,15	18,25
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	0,10		9	9,15	18,25

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete:	5	„Igazgatási kiadások”
		Év 2016	Év 2017	Év 2018	Év 2019	ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG: ECFIN
•Humánerőforrás		0,039	0,029	0,021	0,016	0,105
•Egyéb igazgatási kiadások		0,025	0,015			0,040
ECFIN Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	0,064	0,044	0,021	0,016	0,145
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	0,064	0,044	0,021	0,016	0,145

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év 2016 20	Év 2017	Év 2018	Év 2019	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1-5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,164	0,044	9,021	9,166	18,395
	Kifizetési előirányzatok	0,164	0,044	9,021	9,166	18,395

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻    ◻A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩			Év 2016		Év 2017		Év 2018		Év 209		ÖSSZESEN
	Típus 21		Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Összesített szám	Összköltség
3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 22
– Teljesítés 1	Működési értékelés		1	0,10							1	0,10
– Teljesítés 2	Utólagos értékelés								1	0,15	1	0,15
– Teljesítés 3	A garanciaalap feltöltése						1	9	1	9	2	18
1. konkrét célkitűzés részösszege			1	0,10			1	9	2	9,15	4	18,25
ÖSSZKÖLTSÉG			1	0,10			1	9	2	9,15	4	18,25

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻    ◻A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

	Év 2016 23	Év 2017	Év 2018	Év 2019	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető			ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
Humánerőforrás	0,039	0,029	0,021	0,016				0,105
Egyéb igazgatási kiadások	0,025	0,015						0,040
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege	0,064	0,044	0,021	0,016				0,145
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 24 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

0,064

0,044

0,021

0,016

0,145

Az igazgatási előirányzat-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2. Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    ◻A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		Év 2016	Év 2017	Év 2018	Év 2019		A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
•A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
01 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		0,19	0,13	0,09	0,06
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
•Külső személyi állomány teljes munkaidős egyenértékben (FTE) 25 kifejezve:
XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből)		0,20	0,16	0,12	0,10
XX 01 02 02 (AC, INT, JED, AL és END a küldöttségeknél)
XX 01 04 éé 26	– a központokban
	– a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		0,39	0,29	0,21	0,16

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

A szükséges személyzet költségeinek becslése egy AD5–AD12 kategóriájú tisztviselőre fordított éves kiadás 30%-án alapul.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Egységvezető: A művelet felügyelete és irányítása, a hitelmegállapodás felülvizsgálati jelentéseinek elfogadása, missziók vezetése és a feltételességnek való megfelelés értékelése. Felelős tisztviselő: az egyetértési megállapodás és a hitelmegállapodás előkészítése, kapcsolattartás a hatóságokkal és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, kapcsolattartás külső szakértőkkel a működési értékelés és az utólagos értékelés vonatkozásában, felülvizsgálati missziók végrehajtása és a támogatás irányításával kapcsolatos bizottsági szolgálati jelentések és bizottsági eljárások előkészítése.

Külső munkatársak

N/A

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

X    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

(1) Ebben a levélben a hatóságok új MFA-támogatást kértek 350 millió EUR összegben.

(2) A Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló, 2013. december 11-i 1351/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi határozat (HL L 341., 2013.12.18., 4. o.).

(3) A Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló, 2013. december 11-i 1351/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi határozat (HL L 341., 2013.12.18., 4. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(5) A Tanács 2010. július 26-i 2010/427/EU határozata az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(6) A Tanács 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom rendelete a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(8) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(9) A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(10) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(12) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity-Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based Budgeting).

(13) Az irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(14) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(15) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(16) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(17) A Tanács 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom rendelete a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).

(18) A 2016. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(19) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (beleértve az igazgatási támogatási tételek, korábban úgynevezett: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(20) A 2016. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(21) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(22) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

(23) A 2016. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(24) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(25) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(26) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).