EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.6.6.
COM(2016) 371 final
2016/0172(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett ellenőrzések rendszeréről, a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról és az 1999/35/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
{SWD(2016) 189 final}
{SWD(2016) 190 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
1.1.A javaslat indokai és céljai
A Bizottság célravezető és hatásos szabályozás programja (REFIT) és minőségi jogalkotási programja szellemében, valamint a személyhajók biztonságára vonatkozó jogszabályok célravezetőségi vizsgálatának közvetlen nyomon követéseként javaslatokat terjeszt elő az azonosított egyszerűsítési potenciál megvalósítása érdekében.
E felülvizsgálat célja, hogy egyszerűbbé és korszerűbbé tegye a személyhajók biztonságára vonatkozó jelenlegi uniós szabályozási keretet a következők érdekében: i. az uniós szabályok fenntartása, amennyiben azok szükségesek és arányosak; ii. az említett szabályok megfelelő végrehajtásának biztosítása; és iii. a kapcsolódó jogszabályokban foglalt kötelezettségek közötti lehetséges átfedések és következetlenségek kiküszöbölése. Az átfogó cél pedig egy egyértelmű, egyszerű és korszerű jogi keret biztosítása, amely könnyebben végrehajtható, nyomon követhető és érvényesíthető, és ily módon növeli a biztonság általános szintjét.
Az 1999/35/EK tanácsi irányelv számos különböző típusú ellenőrzésről rendelkezik a ro-ro komphajók és a gyorsjáratú vízi járművek egyes biztonsági jellemzőire vonatkozóan. Ezek az ellenőrzések a stabilitási és tűzvédelmi szempontból sérülékeny osztatlan járműfedélzetekkel, a nagyon intenzív tevékenységekkel, a rakományok áthelyezésével, a vízmentes záródással, az emelhető rámpákkal, valamint a kopással és elhasználódással kapcsolatos kockázatokra irányulnak.
Annak ellenére, hogy a szóban forgó hajók tekintetében alkalmazott különleges ellenőrzési rendszerre továbbra is szükség van, az említett irányelvben foglalt követelmények már nem felelnek meg a jelenlegi helyzetnek. A jelenlegi helyzet jelentősen eltér a csaknem húsz évvel ezelőttitől, amelynek kontextusában az 1999/35/EK irányelvet elfogadták. Akkoriban az EU-nak 15 tagállama volt, és jelentős volt a ro-pax hajókkal és gyorsjáratú vízi járművekkel bonyolított rendszeres kereskedelem az uniós tagállamok és harmadik államok között. Ezen túlmenően azóta konszolidálódott a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzések rendszere, különösen a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályba lépését követően, amely kockázatalapú ellenőrzési rendszert vezetett be, és rendelkezett a tagállamok által a nagy kockázatú hajók esetében elvégzendő ellenőrzések minimális számáról.
Jelenleg a tagállamok túlnyomó többsége összevonja vagy kiváltja az 1999/35/EK irányelvben előírt ellenőrzések egy részét a lobogó szerinti állam által végzett szemlékkel vagy a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésekkel. Az említett ellenőrzések alkalmazási köre közötti eltérések és a szabályozási átfedések következtében ez a gyakorlat megnehezíti a szóban forgó irányelv végrehajtását és érvényesítését. Különösen megjegyzendő, hogy a jogi keret lehetővé teszi a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzés helyettesítését egy, az 1999/35/EK irányelv szerinti szemlével. Tekintettel azonban arra, hogy az 1999/35/EK irányelv szerinti szemle hatálya nem terjed ki a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés valamennyi elemére, ez az átfedés valójában joghézagot eredményez.
Ezért a Bizottság a biztonsági szint és a kulcsfontosságú megvalósítási mechanizmusok fenntartása mellett a ro-ro komphajók és a gyorsjáratú vízi járművek szemléi tekintetében hatályos követelmények naprakésszé tételére, egyértelműsítésére és egyszerűsítésére tesz javaslatot. Ez teljes mértékben összhangban van a Bizottság REFIT programjával, emellett hozzájárul a nemzeti közigazgatások ellenőrzési erőfeszítéseinek további ésszerűsítésére és a hajók kereskedelmi hasznosíthatósága időtartamának maximalizálására irányuló célkitűzések eléréséhez.
Ennek megfelelően az egyértelműség és a következetesség biztosítása érdekében a javaslat hatályon kívül helyezi a jelenleg hatályos irányelvet és új irányelvet léptet annak helyébe. Emellett tartalmaz bizonyos járulékos módosításokat is a 2009/16/EK irányelv tekintetében.
1.2.A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja
A javaslat teljes mértékben összhangban van a 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvés a 98/41/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló egyszerűsítési javaslatokkal. Emellett biztosítja a következetességet a 2009/16/EK irányelvvel azáltal, hogy annak járulékos módosítására is kiterjed. E járulékos módosítások szigorúan azokra korlátozódnak, amelyek szükségesek az e javaslattal való következetesség biztosításához, és semmilyen mértékben nem befolyásolják a 2009/16/EK irányelv soron következő értékelését. A javaslat teljes mértékben összhangban van a célravezetőségi vizsgálat ajánlásaival és a közlekedés jövőjéről szóló, 2011. évi fehér könyvvel, amely elismerte, hogy korszerűsíteni kell a személyhajók biztonságára vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályi keretet.
1.3.A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja
A javaslat összhangban van a Bizottság minőségi jogalkotási programjával, ugyanis biztosítja, hogy a hatályos jogszabályok egyszerűek és egyértelműek legyenek, ne jelentsenek szükségtelen terheket, és lépést tartsanak a folyamatosan alakuló politikai, társadalmi és technológiai fejleményekkel. Emellett a 2018-ig terjedő időszakra vonatkozó tengeri szállítási stratégia céljaival is összhangban van azáltal, hogy minőségi komphajó-szolgáltatásokat biztosít az EU-n belüli menetrend szerinti személyszállítás tekintetében.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
2.1.Jogalap
Tekintettel arra, hogy a javaslat felváltja a jelenleg hatályos irányelvet, a jogalap továbbra is az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése (az EKSz korábbi 80. cikkének (2) bekezdése), amely a tengeri közlekedés területére vonatkozó intézkedésekről rendelkezik.
2.2.Szubszidiaritás
A tagállamok kérésére a személyhajók biztonságára vonatkozó uniós jogszabályok a nemzetközi követelményeken alapulnak, és bizonyos súlyos balesetek (például a Herald of Free Enterprise és az Estonia balesete) figyelembevételével kerültek kialakításra. A legtöbb tagállam lobogó szerinti államként és kikötő szerinti államként is érintett.
Jóllehet a személyhajók tekintetében sor került uniós szintű közös szabályok elfogadására, többek között a belföldi úton közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú vízi járművek tekintetében, nem ez a helyzet a nemzetközi utak esetében, amelyekre nemzetközi egyezmények vonatkoznak. A nemzetközi egyezmények jelentős eltérési lehetőségeket tesznek lehetővé, a biztonsági előírások tekintetében pedig eltérő értelmezéseknek adnak helyt. Az Unióban utazó utasoknak joguk van azonos biztonsági szintet elvárni, függetlenül attól, hogy milyen típusú hajót vagy szolgáltatást vesznek igénybe.
Mivel nincs érvényben nemzetközi szintű jogérvényesítési eljárás, a hazai és nemzetközi személyhajókra egyaránt alkalmazandó uniós szemlék rendszere továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy a személyhajókon az életbiztonság magas szintet érjen el, és hogy kiszűrjék az alulteljesítő hajókat. Az említett rendszer emellett azt is biztosítja, hogy az uniós vizeken zajló versenyben egyenlő feltételek vonatkozzanak valamennyi piaci szereplőre, függetlenül állampolgárságuktól, hajóik és személyzetük lobogójától, valamint attól, hogy nemzetközi vagy belföldi utakról van-e szó. Ezért az uniós kikötőkbe érkező és onnan induló ro-ro komphajók és gyorsjáratú vízi járművek üzemeltetésére, valamint közös biztonsági szintjére vonatkozó harmonizált feltételek megállapítása tagállami szintű, egyoldalú intézkedések révén nem volna megvalósítható.
2.3.Arányosság
A legutóbbi technológiai és jogi fejlemények fényében a hatályos követelmények egyértelművé tételére, valamint az átfedések és az idejétmúlt fogalmak megszüntetésére irányuló javaslat tűnik az egyetlen arányos és következetes megoldásnak. Ez biztosítja, hogy a biztonság jelenlegi magas szintje ne csorbuljon, és lehetővé teszi az erőforrások megfelelőbb használatát, a célzottabb rendelkezések és az egyértelműbb biztonsági követelmények meghatározását.
Az arányosság elvével összhangban továbbra is az irányelv a legalkalmasabb eszköz a kitűzött célok eléréséhez. Az irányelv egységes alapelveket állapít meg, harmonizált biztonsági szintet határoz meg, és biztosítja a szabályok végrehajtását, miközben az alkalmazandó gyakorlati és technikai eljárások megválasztását a tagállamok hatáskörében hagyja. Ezáltal az egyes tagállamok felelőssége marad annak eldöntése, hogy mely végrehajtási eszközök illenek leginkább belső jogrendszereikhez. Az irányelv egyúttal azt is biztosítja, hogye javaslat egyszerűsítési célja a lehető legnagyobb mértékben megvalósuljon.
2.4.A jogi aktus típusának megválasztása
Az egyértelmű és következetes jogalkotás biztosítása érdekében a legmegfelelőbb megoldásnak a jelenleg hatályos irányelvet felváltó, új irányelvre vonatkozó javaslat tűnt. A jelenlegi irányelv több helyen történő módosítására irányuló javaslat előterjesztésének alternatív lehetőségét a Bizottság elvetette, tekintettel az említett módosítások magas számára és típusára.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
3.1.A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
A célravezetőségi vizsgálat során kiderült, hogy a személyhajók biztonságára vonatkozó uniós jogszabályok legfontosabb, az utasbiztonsággal és a belső piaccal összefüggő célkitűzései általánosságban teljesülnek, és továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak. A személyhajók biztonságára vonatkozó uniós jogi keret Unió-szerte egységes biztonsági szintet eredményezett a személyhajók tekintetében, emellett egyenlő versenyfeltételeket hozott létre a gazdasági szereplők között, továbbá fokozta a hajók tagállamok közötti átlajstromozását. A célravezetőségi vizsgálat arra is rámutatott, hogy további lehetőség van a biztonsági szint javítására, valamint bizonyos szabályozási követelmények hatékonyságának és arányosságának fokozására. A nem egyértelmű, elavult vagy átfedéseket eredményező követelmények egyszerűsítésére, egyértelműsítésére vagy hatályon kívül helyezésére irányuló javaslatok születtek a következő területeken:
a)az 1999/35/EK irányelv szerinti egyedi szemlék és a 2009/16/EK irányelv 14. cikkében, valamint a 428/2010/EU bizottsági rendeletben előírt kiterjesztett ellenőrzések közötti átfedések elkerülése;
b)az 1999/35/EK irányelv szerinti egyedi szemlék és a 2009/21/EK irányelvben (a nemzetközi forgalom tekintetében) és a 2009/45/EK irányelvben (a belföldi utak tekintetében) előírt, a lobogó szerinti állam által végzett éves szemlék közötti átfedések elkerülése;
c)az 1999/35/EK irányelv szerinti, feleslegessé vált „fogadó állam” fogalmának elhagyása (fenntartva ugyanakkor a közös ellenőrzések lehetőségét) és a „szemle” szó felváltása az „ellenőrzés” szóval;
d)a ro-pax hajókra vonatkozóan az 1999/35/EK irányelvben előírt két, éves ellenőrzés közötti időtartam pontosítása, amelyekre rendszeresen váltakozva, hat havonta kell sort keríteni.
3.2.Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Tekintettel a tervezett javaslatok műszaki jellegére, a Bizottság a célzott konzultációt tartotta a legmegfelelőbb módszernek. A nemzeti szakértőkkel történő konzultációra a személyhajók biztonságával foglalkozó szakértői csoport keretében került sor. Munkaértekezletre is sor került, amelyen a tagállamok, az ágazat és az utasok szervezeteinek képviselői is részt vettek. A tervezett intézkedéseket több alkalommal is bemutatták. Ezenkívül az Europa honlapon közzétett ütemterv lehetővé tette, hogy valamennyi érdekelt fél visszajelzést adjon egy online kérdőív kitöltése útján.
A javaslatot kísérő szolgálati munkadokumentum tartalmazza a konzultáció összefoglalóját, valamint a konzultációs folyamat során felvetett észrevételekre kapott részletes visszajelzéseket. A nemzeti szakértők túlnyomó többsége támogatta a tervezett egyszerűsítési intézkedéseket, jóllehet bizonyos javaslatok pontos megfogalmazása tekintetében születtek észrevételek. Ezért a Bizottság valamennyi felvetést gondosan megvizsgálta, és adott esetben azoknak megfelelően módosította a javaslatot. Ezenfelül egyes szakértők felvetettek a gyakorlati és műszaki végrehajtással kapcsolatos kérdéseket, amelyekkel érdemben foglalkozik a javaslatot kísérő szolgálati munkadokumentum, és amelyek a végrehajtási terv részét képezik.
Az ágazati érdekeltek ragaszkodtak ahhoz, hogy a jelenlegi jogi keret kulcsfontosságú elvei változatlanok maradjanak, míg az utasok szervezetei a biztonsági szint javítását sürgették, és óva intettek annak gyengítésétől. A javaslat ezért biztosítja a meglévő biztonsági szint fenntartását és – amennyire az egyszerűsítés engedi – javítását (például annak egyértelműsítése révén, hogy a jelenleg hatályos irányelvben előírt két, éves ellenőrzésre rendszeresen váltakozva, hat havonta kell sort keríteni).
3.3.Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
E felülvizsgálat elsősorban a célravezetőségi vizsgálat során gyűjtött adatokon alapul; az erről szóló jelentést az „Iránykorrekció – A személyhajók biztonságára vonatkozó uniós jogi keret célravezetőségi vizsgálata” című, 2015. október 16-án elfogadott bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza.
Ezen egyszerűsítési javaslat előkészítéséhez a célravezetőségi vizsgálat során gyűjtött adatok és az annak keretében folytatott konzultációk mellett műszaki és jogi szakértők közreműködésére is szükség volt a konkrét, műszaki jellegű fogalommeghatározások és az egyértelmű jogi szövegezés kidolgozása érdekében. E szakértelem összegyűjtésére belsőleg került sor az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA) és a személyhajók biztonságával foglalkozó szakértői csoporttal való együttműködés keretében. Az említett folyamatról szóló jelentést a javaslatot kísérő szolgálati munkadokumentum tartalmazza.
3.4.Hatásvizsgálat
A javaslat az egyszerűsíthető aspektusokat beazonosító és az egyszerűsítési potenciált értékelő célravezetőségi vizsgálat közvetlen folytatása. Amint azt az ütemterv is hangsúlyozta, a tervezett intézkedések várhatóan nem járnak jelentős hatásokkal (leszámítva a nem mérhető hatásokat, mint például a jogi egyértelműség, a jogbiztonság és az egyszerűség), illetve nem kerültek azonosításra lényegesen eltérő megoldások. A Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásának megfelelően nem került sor teljes körű hatásvizsgálatra.
Mindazonáltal az egyszerűsítési javaslatot bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely emlékeztet a célravezetőségi vizsgálat ajánlásaira, és kifejti a javasolt megoldások mellett szóló műszaki és jogi érveket. Emellett tartalmazza az érdekelt felekkel folytatott konzultáció összefoglalóját, valamint a kapcsolódó visszajelzéseket. A javaslatot végrehajtási terv kíséri.
3.5.Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
E javaslat fő célja annak biztosítása, hogy a hatályos jogszabályok célravezetőek legyenek. Az egyszerűsítési lehetőség elsősorban olyan, nem mérhető hatásokban nyilvánul meg, mint például a jogi egyértelműség, a jogbiztonság és az egyszerűség. A legfontosabb mennyiségileg meghatározható elem bizonyos átfedések és következetlenségek kiküszöbölése a jelenleg hatályos irányelv szerinti egyedi szemlék, a kikötő szerint illetékes állam általi kiterjesztett ellenőrzések és a lobogó szerinti állam által végzett éves szemlék között. A tervezett egyszerűsítés nem csupán az azonosított joghézagokra jelent majd megoldást, hanem emellett várhatóan tovább fogja ésszerűsíteni a nemzeti közigazgatások ellenőrzési erőfeszítéseit, és maximalizálni fogja a hajók kereskedelmi hasznosíthatóságának időtartamát.
Az összevonások maximális potenciálja a becslések szerint mintegy 900 000 EUR (azaz a jelenleg üzemelő hajók mennyisége mellett uniós szinten évente közel 670, ezen irányelv szerinti önálló szemlével lesz kevesebb), amelynek egy része a gyakorlatban már megvalósult a különböző jellegű ellenőrzések összevonása révén. Ezek mellett a monetáris vetületek mellett valamennyi érdekelt fél számára jelentős terhet jelent a szóban forgó ellenőrzési rendszerek összetettsége, a különböző jogszabályokban foglalt, különbözőképpen megfogalmazott követelmények közötti átfedések stb. Ez valamennyi érintett számára szükségtelenül nehézkessé teszi a végrehajtást, a nyomon követést és a jogérvényesítést.
3.6.Alapjogok
A javaslat nem érinti az alapjogok védelmét.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.
5.EGYÉB ELEMEK
5.1.Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A javaslatot végrehajtási terv kíséri, amely felsorolja az egyszerűsítési intézkedések végrehajtásához szükséges intézkedéseket, és meghatározza a végrehajtással kapcsolatos fő technikai, jogi és időbeli kihívásokat.
Megfelelő nyomonkövetési és jelentéstételi intézkedések kerültek meghatározásra anélkül, hogy ez új jelentéstételi kötelezettségeket vagy adminisztratív terheket jelentene. A flottára, a balesetekre és a megfelelésre vonatkozó főbb információk gyűjtése az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA), az ellenőrzési adatbázis (THETIS) és a személyhajók biztonságával foglalkozó szakértői csoport segítségével és az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformja (EMCIP) elnevezésű adatbázis alapján fog történni. Tekintettel arra, hogy az EMSA végrehajtási látogatásainak teljes ciklusa hozzávetőlegesen öt évig tart, a személyhajók biztonságára vonatkozó uniós jogszabályok értékelési ciklusát hét évben célszerű megállapítani.
5.2.Magyarázó dokumentumok
Magyarázó dokumentumokra nincs szükség, mivel az egyszerűsítési intézkedések nem jelentősek vagy összetettek.
5.3.A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Hatály és fogalommeghatározások
Az 1. cikk meghatározza az irányelv hatályát, kizárva abból a 2009/16/EK irányelvnek megfelelően a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzések hatálya alá tartozó hajókat. Ennek következtében a hatály azokra a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajókra és gyorsjáratú személyszállító vízi járművekre korlátozódik, amelyek egy adott tagállamon belüli kikötők között, vagy egy tagállami kikötő és egy harmadik államban található kikötő között üzemelnek, amennyiben a hajó lobogója megegyezik a szóban forgó tagállaméval.
A 2. cikk elhagy több felesleges fogalommeghatározást és hivatkozást, mint például „utas,” fogadó állam„”, „nemzetközi forgalom”, „mentesítési bizonyítvány”. Szintén elhagyja a tengeri balesetek kivizsgálására történő hivatkozást, ami jelenleg a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozik. Számos egyéb fogalom meghatározását aktualizálja a szöveg, figyelembe véve az uniós jogszabályokban, illetve a nemzetközi szinten (IMO) bekövetkezett változásokat , valamint annak biztosítása érdekében, hogy a fogalommeghatározások összhangba kerüljenek a 2009/16/EK irányelvben foglaltakkal.
Előzetes ellenőrzések
A 3. és a 4. cikk olyan, a menetrend szerinti közlekedés megkezdése előtti ellenőrzési rendszerről rendelkezik, amely nem a társaságok, hanem a hajók ellenőrzésén alapul. A hajót alá kell vetni a II. mellékletnek megfelelő ellenőrzésnek, valamint ellenőrizni kell számos, az I. mellékletben a biztonságos üzemeltetésre vonatkozóan meghatározott követelmény teljesülését. A 4. cikk azokról a helyzetekről rendelkezik, amelyekben a hajót a közelmúltban ellenőrizték, vagy a korábbihoz hasonló jellemzőkkel rendelkező szolgáltatási körbe helyezték át. A szövegben a „szemle” szó helyett végig az „ellenőrzés” szó szerepel, mert ez pontosabban tükrözi a szabályozás tárgyát képző tevékenységet.
Rendszeres ellenőrzések, ellenőrzési jelentések, indulási tilalmak, fellebbezés és költségek
Az 5. cikk előírja, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó hajókon évente kétszer ellenőrzést kell végezni oly módon, hogy az ellenőrzések között elteljen egy bizonyos idő, valamint hogy a szóban forgó ellenőrzések egyikét menetrend szerinti átkelés során, szolgáltatás közben kell elvégezni. A cikk arról is rendelkezik, hogy a tagállamok, amennyiben úgy kívánják, ezt az ellenőrzést összevonhatják a hajóra irányuló, a lobogó szerinti állam általi éves szemlével. Ez az adminisztratív terhet, valamint a hajó üzemeltetőjére háruló terheket hivatott csökkenteni.
A 6., 7., 8., 9., 10. és 11. cikk ellenőrzési jelentésekre, indulási tilalmakra, fellebbezésekre, költségekre, az ellenőrzési adatbázisra és a szankciókra vonatkozó rendelkezései összhangban vannak a 2009/16/EK irányelv megfelelő rendelkezéseivel. Jóllehet a 2009/16/EK irányelv nem rendelkezik az indulási tilalom elrendeléséről, utóbbi a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés során kiadott visszatartási határozaton alapul.
Módosítási eljárás
A 12. és a 13. cikk összhangban van az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon rendelkezéseivel, amelyek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó felhatalmazásának gyakorlásáról szólnak.
A 2009/16/EK irányelv módosítása
A 14. cikk a 2009/16/EK irányelv járulékos módosításáról rendelkezik annak biztosítása érdekében, hogy a ro-ro komphajókra és a gyorsjáratú személyszállító vízi járművekre irányuló ellenőrzések jelenlegi tartalma és gyakorisága fennmaradjon.
Hatályon kívül helyezés
A 15. cikk rendelkezik az 1999/35/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, és hivatkozik a IV. mellékletben foglalt, vonatkozó megfelelési táblázatra.
Értékelési rendelkezések
A 16. cikk meghatározza az értékelésre vonatkozó rendelkezéseket.
2016/0172 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett ellenőrzések rendszeréről, a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról és az 1999/35/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett kötelező szemlék rendszerére vonatkozó uniós szabályozás 1999-re nyúlik vissza. Figyelembe kell venni a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel bevezetett, a kikötő szerinti állam általi ellenőrzések rendszerének végrehajtása terén elért eredményeket, valamint a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzések tárgyában 1982. január 26-án Párizsban aláírt Párizsi Egyetértési Memorandum alkalmazásából nyert tapasztalatokat.
(2)A célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében végzett célravezetőségi vizsgálat rámutatott arra, hogy a személyhajók biztonságára vonatkozó uniós jogi keret egységes biztonsági szintet eredményezett a személyhajók tekintetében az Unióban. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy mivel az utasok biztonságára vonatkozó szabályozás különféle igények és helyzetek figyelembevételével, fokozatosan alakult ki, olyan átfedések kerültek a rendszerbe, amelyek kiküszöbölése révén lehetőség és szükség van a szabályozás egyszerűsítésére annak érdekében, hogy csökkenjenek a hajótulajdonosok adminisztratív terhei, valamint ésszerűbbé váljanak a tagállamok tengerészeti hatóságai által tett erőfeszítések.
(3)Ahol erre lehetőség van, a legtöbb tagállam jelenleg is ötvözi a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók biztonságos üzemeltetésére irányuló kötelező szemléket más típusú szemlékkel és ellenőrzésekkel, nevezetesen a lobogó szerinti állam által végzett szemlékkel és a kikötő szerinti állam hatósága által végzett ellenőrzésekkel. Az ellenőrzési erőfeszítések csökkentése, valamint a hajók kereskedelmi hasznosíthatósága időtartamának maximalizálása érdekében ezért azokat a hajókat, amelyeket a kikötő szerinti állam általi ellenőrzésnek kell alávetni, a 2009/16/EK irányelv hatálya alá kell sorolni, míg ezen irányelv hatályát azokra a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajókra és gyorsjáratú személyszállító vízi járművekre kell korlátozni, amelyek egy adott tagállamon belüli kikötők között, vagy egy tagállami kikötő és egy harmadik államban található kikötő között üzemelnek, amennyiben a hajó lobogója megegyezik a szóban forgó tagállaméval.
(4)A „fogadó állam” fogalmát az 1999/35/EK tanácsi irányelv vezette be annak érdekében, hogy a 2004. évi uniós bővítést megelőzően elősegítse a harmadik államokkal való együttműködést. Azóta megállapítást nyert, hogy ez a fogalom már nem releváns, ezért el kell hagyni.
(5)Az 1999/35/EK irányelv úgy rendelkezett, hogy a fogadó államok minden 12 hónapos időszakban elvégeznek egy egyedi szemlét és egy menetrend szerinti üzem során tartott szemlét. Jóllehet e követelménynek a célja annak biztosítása volt, hogy a két említett ellenőrzés elvégzése között elteljen egy bizonyos idő, a REFIT keretében végzett célravezetőségi vizsgálat azt mutatta, hogy ez nem minden esetben van így. E kétértelműség megszüntetése, valamint az egységes biztonsági szint biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a két szóban forgó éves ellenőrzésre rendszeresen váltakozva, körülbelül hat havonta kell sort keríteni.
(6)Az 1999/35/EK irányelv „szemléket”, nem „ellenőrzéseket” említett. A „szemle” szó a nemzetközi jogi eszközökben használatos a lobogó szerinti államok azon kötelességére, hogy ellenőrizzék a hajók uniós szabványoknak való megfelelését, és adott esetben kiállítsák vagy megújítsák a vonatkozó bizonyítványokat. A menetrendszerű szolgáltatást nyújtó ro-ro komphajók és gyorsjáratú vízi járművek különleges ellenőrzési rendszere azonban nem tekinthető szemlének, a kapcsolódó ellenőrzési formanyomtatványok pedig nem tengerállósági bizonyítványok és nem is tekinthetők annak. Ezért az 1999/35/EK irányelv jelenlegi rendelkezései szerinti egyedi ro-pax szemlékre történő hivatkozáskor a „szemle” szót fel kell váltani az „ellenőrzés” szóval.
(7)A nemzetközi fejlemények és a tapasztalatok figyelembevétele érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottság részére felhatalmazást kell adni jogi aktusok elfogadására a nemzetközi jogi eszközök módosításainak ezen irányelv hatálya alól történő esetleges kizárása, valamint a technikai követelmények aktualizálása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott elvekkel összhangban kerüljön sor. Ennek megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak minden dokumentumot a tagállami szakértőkkel egy időben kell megkapnia, és szakértőiknek következetesen lehetőséget kell biztosítani a Bizottság szakértői csoportjainak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó ülésein való részvételre.
(8)A ro-ro komphajókra és a gyorsjáratú személyszállító vízi járművekre irányuló ellenőrzések tartalma és gyakorisága fenntartásának biztosítása érdekében a 2009/16/EK irányelvet módosítani kell. A kikötő szerinti állam általi ellenőrzés alá vonandó, menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ellenőrzésére és vizsgálatára vonatkozó egyedi rendelkezéseket a 2009/16/EK irányelv hatálya alá kell helyezni.
(9)Tekintettel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség teljes ellenőrzési ciklusára a Bizottságnak legkésőbb [hét évvel a 17. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett időpont után]-ig értékelnie kell ezen irányelv végrehajtását, és arról jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A tagállamoknak együtt kell működniük a Bizottsággal az említett értékeléshez szükséges valamennyi információ összegyűjtése érdekében.
(10)A jogi egyértelműség és a következetesség növelése érdekében, valamint tekintettel az érintett módosítások számára, az 1999/35/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és a 2009/16/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Hatály
(1)Ezen irányelv azokra a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajókra és gyorsjáratú személyszállító vízi járművekre alkalmazandó, amelyek egy tagállami kikötő és egy harmadik államban található kikötő között üzemelnek, amennyiben a hajó lobogója megegyezik a szóban forgó tagállaméval, valamint az olyan tengerszakaszokon lévő belföldi úton közlekedőkre, amelyeken a 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke értelmében engedélyezett az A. osztályba sorolt hajók közlekedése.
(2)A tagállamok ezt az irányelvet azon ro-ro komphajókra és gyorsjáratú személyszállító vízi járművekre is alkalmazhatják, amelyek belföldi úton menetrend szerint olyan tengerszakaszokon közlekednek, ahol engedélyezett az (1) bekezdésben leírtaktól eltérő osztályokba sorolt hajók közlekedése.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
1.„ro-ro komphajó”: közúti vagy vasúti járműveknek a hajóra történő fel- és legördülését lehetővé tevő kialakítással rendelkező személyszállító vízi jármű, amely 12-nél több utast szállít;
2.„gyorsjáratú személyszállító vízi jármű”: az 1974. évi SOLAS-egyezmény hatályos változatának X/1. szabályában meghatározott olyan gyorsjáratú vízi jármű, amely több mint 12 utast szállít;
3.„1974. évi SOLAS-egyezmény”: az életbiztonság a tengeren tárgyú, 1974. évi nemzetközi egyezmény, annak jegyzőkönyvei és módosításai a mindenkor hatályos változatban;
4.„gyorsjáratú vízi járművekre vonatkozó szabályzat”: az IMO Tengerészeti Biztonsági Bizottsága által 1994. május 20-án elfogadott, MSC 36 (63) határozatban található, „a gyorsjáratú vízi járművek biztonságáról szóló nemzetközi szabályzat”, illetve az IMO Tengerészeti Biztonsági Bizottsága által 2000 decemberében elfogadott MSC 97 (73) javaslatban található, a gyorsjáratú vízi járművek biztonságáról szóló nemzetközi szabályzat, mindenkor hatályos változatukban;
5.„menetrend szerinti közlekedés”: a ro-ro komphajók vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ugyanazon két vagy több kikötő közötti forgalom bonyolítására szolgáló átkeléseinek sorozata vagy egy kikötőből induló és köztes kikötések nélkül ugyanoda visszatérő útjainak sorozata:
a)közzétett menetrend szerint; vagy
b)olyan rendszeres, illetve gyakori átkelésekkel, amelyek felismerhető sorozatot alkotnak;
6.„tengerszakasz”: a 2009/45/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően összeállított jegyzéken szereplő minden tengerszakasz;
7.„bizonyítványok”:
a)nemzetközi utakat bonyolító ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek esetében az 1974. évi SOLAS-egyezmény, illetve a gyorsjáratú vízi járművekre vonatkozó szabályzat alapján kibocsátott biztonsági bizonyítványok a hajófelszerelésre vonatkozó megfelelő dokumentumokkal együtt;
b)belföldi utakat bonyolító ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek esetében a 2009/45/EK irányelv alapján kibocsátott biztonsági bizonyítványok a hajófelszerelésre vonatkozó megfelelő dokumentumokkal együtt;
8.„a lobogó szerinti állam hatósága”: annak az államnak az illetékes hatóságai, amelynek lobogója alatt a ro-ro komphajó vagy a gyorsjáratú személyszállító vízi jármű hajózni jogosult;
9.„belföldi út” olyan tengerszakaszon folytatott út, amely egy tagállam kikötőjéből ugyanabba a kikötőbe, vagy a tagállam területén lévő másik kikötőbe vezet;
10.„elismert szervezet”: a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében elismert szervezet;
11.„társaság”: a ro-ro komphajó vagy a gyorsjáratú személyszállító vízi jármű tulajdonosa, vagy olyan egyéb szervezet vagy személy – így például üzemben tartó vagy a hajót személyzet nélkül bérlő szervezet vagy személy –, amely vagy aki a tulajdonostól átvállalta a ro-ro komphajó vagy a gyorsjáratú személyszállító vízi jármű üzemeltetésének felelősségét, és e felelősség átvállalásával egyidejűleg elfogadta, hogy vállalja a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat által megállapított kötelezettségeket és felelősséget;
12.„ellenőr”: olyan közalkalmazott vagy más személy, akit egy tagállam illetékes hatósága hivatalosan felhatalmazott az ezen irányelvben előírt ellenőrzések elvégzésére, aki a szóban forgó illetékes hatóságnak felel, továbbá megfelel a 2009/16/EK irányelv XI mellékletében meghatározott minimumkövetelményeknek.
3. cikk
Előzetes ellenőrzések
(1)Az ezen irányelv hatálya alá tartozó, menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek üzemeltetésének megkezdése előtt a tagállamok előzetes ellenőrzést végeznek, amely a következőkből áll:
a)az I. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenőrzése;
b)a II. mellékletnek megfelelő ellenőrzés, amelynek során meggyőződnek arról, hogy a ro-ro komphajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű megfelel a menetrend szerinti közlekedés biztonságos végzéséhez szükséges követelményeknek.
(2)Az előzetes ellenőrzéstől el lehet tekinteni, amennyiben az elmúlt hat hónap során a hajón elvégezték a lobogó szerinti állam általi éves szemlét vagy a tagállam általi ellenőrzést, ha annak során betartották a harmonizált vizsgálati és minősítési rendszer szerinti vizsgálati iránymutatásokról szóló, 2011. évi A 1053(27) konszolidált IMO-határozatban a szemlékre vonatkozóan meghatározott eljárásokat és iránymutatásokat, vagy más, ugyanezt a célt szolgáló eljárásokat.
(3)Az előzetes ellenőrzést ellenőrnek kell végeznie. Az ezen irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a (2) bekezdésben említett, lobogó szerinti állam által végzett szemlét vagy tagállami ellenőrzést a lobogó szerinti állam által szemlék és ellenőrzések végzésére feljogosított ellenőrnek vagy elismert szervezetnek kell elvégeznie.
(4)A tagállamok kérésére a társaságoknak előzetesen, de legfeljebb egy hónappal az előzetes ellenőrzés előtt igazolniuk kell, hogy megfelelnek az I. mellékletben foglalt követelményeknek.
4. cikk
Az előzetes ellenőrzés kötelezettsége alóli kivételek
(1)Amikor egy ro-ro komphajó vagy egy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű másik menetrendszerű szolgáltatás végzésére készül, a tagállam figyelembe veszi az ezen irányelv hatálya alá tartozó korábbi menetrendszerű szolgáltatás bonyolítása kapcsán az adott ro-ro komphajón vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművön korábban elvégzett ellenőrzéseket és szemléket. Amennyiben a tagállam az említett korábbi ellenőrzésekkel és szemlékkel elégedett, és amennyiben azok az új üzemeltetési feltételek szempontjából relevánsak, nincs szükség a 3. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzések és szemlék elvégzésére azelőtt, hogy a ro-ro komphajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű megkezdené az új menetrendszerű szolgáltatást.
(2)Valamely társaság kérelmére a tagállamok előzetesen megerősíthetik, hogy az új üzemeltetési feltételekre vonatkozóan elfogadják a korábban elvégzett ellenőrzések és szemlék eredményét.
(3)Abban az esetben, ha előre nem látható körülmények miatt a szolgáltatás folytonosságának fenntartása érdekében valamely helyettesítő ro-ro komphajót vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművet kell gyorsan üzembe helyezni, és az (1) bekezdés nem alkalmazható, a tagállam engedélyezheti a komphajónak vagy vízi járműnek az üzemeltetés megkezdését feltéve hogy:
a)a szemrevételezés és az okiratok ellenőrzése nem veti fel annak aggályát, hogy a ro-ro komphajó vagy a gyorsjáratú személyszállító vízi jármű ne felelne meg a biztonságos üzemeltetéshez szükséges előírásoknak; és
b)a tagállam egy hónapon belül elvégzi a 3. cikk (1) bekezdésében említett előzetes ellenőrzést.
5. cikk
Rendszeres ellenőrzések
(1)A tagállamok minden 12 hónapos időszakban egyszer elvégzik a következőket:
a)a II. melléklet szerinti ellenőrzés; és
b)az említett ellenőrzést követően legalább öt, de legfeljebb hét hónappal, egy menetrend szerinti közlekedés során végzett ellenőrzés. Ezen ellenőrzés kiterjed a III. mellékletben felsorolt tételekre, valamint az I. és a II. mellékletben felsoroltak közül elegendő számú tételre annak biztosításához, hogy a ro-ro komphajó vagy a gyorsjáratú személyszállító vízi jármű továbbra is megfeleljen a biztonságos üzemeltetéshez szükséges valamennyi követelménynek.
A 3. cikk szerinti előzetes ellenőrzés az e cikknek megfelelő ellenőrzésnek tekintendő.
(2)Az (1) bekezdésben említett ellenőrzés a tagállam belátása szerint a lobogó szerinti állam által végzett éves szemlével vagy ellenőrzéssel egyidejűleg vagy azzal együttesen is elvégezhető, amennyiben mindez a harmonizált vizsgálati és minősítési rendszer szerinti vizsgálati iránymutatásokról szóló, 2011. évi A 1053(27) konszolidált IMO-határozatban meghatározott, a szemlékre vonatkozó eljárásokkal és iránymutatásokkal, vagy más, ugyanezt a célt szolgáló eljárásokkal összhangban történik.
(3)A tagállam a II. mellékletnek megfelelő ellenőrzést végez valahányszor az adott ro-ro komphajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű lényeges javításon, építésen vagy átalakításon megy keresztül, ha változik a társaság vezetése, illetve más osztályba sorolás esetén. A társaság vezetésének megváltozása vagy más osztályba sorolás esetén azonban a tagállam mentesítheti a komphajót vagy vízi járművet az e bekezdésben előírt ellenőrzés alól a ro-ro komphajóra vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járműre vonatkozóan korábban elvégzett ellenőrzések figyelembevételével, és amennyiben a változás vagy átsorolás a komphajó vagy vízi jármű biztonságos üzemeltetését nem érinti.
6. cikk
Az ellenőrzésről szóló értesítés és jelentés
(1)Az ezen irányelvnek megfelelően elvégzett valamennyi ellenőrzés végeztével az ellenőr jelentést készít a 2009/16/EK irányelv IX. mellékletével összhangban.
(2)Az ilyen jelentésben szereplő információkat rögzíteni kell a 10. cikkben előírt ellenőrzési adatbázisban. Az ellenőrzésijelentés egy példányát a hajóparancsnok rendelkezésére bocsátják.
7. cikk
A hiányosságok kijavítása, indulási tilalom és az ellenőrzések felfüggesztése
(1)A tagállamok biztosítják az ezen irányelvnek megfelelően elvégzett ellenőrzések során megerősített vagy feltárt valamennyi hiányosság kijavítását.
(2)A biztonságra vagy az egészségre egyértelműen veszélyt jelentő hiányosságok esetében, illetve olyan hiányosságok esetén, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek az életre, a ro-ro komphajóra vagy a gyorsjáratú személyszállító vízi járműre, annak személyzetére és utasaira nézve, a tagállam biztosítja a ro-ro komphajóra vagy a gyorsjáratú személyszállító vízi járműre vonatkozó indulási tilalom elrendelését. Az indulási tilalmat elrendelő okmány egy példányát a hajóparancsnok rendelkezésére bocsátják.
(3)Az indulási tilalom mindaddig nem oldható fel, amíg a veszélyt meg nem szüntetik, vagy amíg a tagállam meg nem állapítja, hogy a hajó a szükséges feltételek teljesülése esetén kifuthat a tengerre, vagy a hajó üzemeltetése folytatható az utasok vagy a személyzet biztonságának és egészségének vagy a ro-ro komphajó, a gyorsjáratú személyszállító vízi jármű vagy más hajók kockáztatása nélkül.
(4)Amennyiben az ilyen hiányosság azonnali kijavítására nincs lehetőség abban a kikötőben, ahol a hiányosságot megerősítették vagy feltárták, a tagállam engedélyezheti, hogy a hajó folytassa útját a visszatartó kikötőhöz legközelebbi megfelelő hajójavító üzembe, ahol az azonnal kijavítható.
(5)Kivételes esetben, amikor egy ro-ro komphajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű általános állapota nyilvánvalóan nem elégíti ki a követelményeket, a tagállam felfüggesztheti az ilyen ro-ro komphajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű ellenőrzését mindaddig, amíg a társaság meg nem teszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a ro-ro komphajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű ne jelentsen egyértelmű veszélyt a biztonságra vagy az egészségre, ne jelentsen közvetlen veszélyt a személyzet és az utasok életére, illetve megfeleljen az alkalmazandó nemzetközi jogi eszközök vonatkozó előírásainak.
(6)Amennyiben a tagállam az (5) bekezdésnek megfelelően felfüggeszti az ellenőrzést, a ro-ro komphajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű automatikusan indulási tilalom hatálya alá kerül. Az indulási tilalom feloldására akkor kerül sor, amikor az újrakezdett ellenőrzést sikeresen elvégezték, és amennyiben igazolható az e cikk (3) bekezdésében és a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése.
(7)A kikötők túlzsúfoltságát elkerülendő a tagállam engedélyt adhat arra, hogy egy indulási tilalom hatálya alá tartozó ro-ro komphajót vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművet a kikötő másik részébe kormányozzanak, ha ez biztonságosan végrehajtható. A kikötők zsúfoltsága azonban nem lehet szempont az indulási tilalomról vagy az indulási tilalom feloldásáról szóló döntés meghozatalakor. A kikötőhatóságoknak vagy kikötői szerveknek meg kell könnyíteniük a szóban forgó hajók elhelyezését.
8. cikk
Fellebbezési jog
(1)A társaságnak fellebbezési joga van a tagállamok által elrendelt indulási tilalommal szemben. A fellebbezés nem függeszti fel az indulási tilalmat, kivéve, ha a nemzeti joggal összhangban ideiglenes intézkedések meghozatalára kerül sor. A tagállamok e célra nemzeti jogszabályaiknak megfelelő eljárásokat dolgoznak ki és tartanak fenn.
(2)A tagállamok tájékoztatják az indulási tilalom hatálya alá tartozó ro-ro komphajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű hajóparancsnokát a fellebbezési jog fennállásáról és az alkalmazandó eljárásokról. Ha a társaság fellebbezése vagy kérvénye eredményeképpen az indulási tilalmat visszavonják vagy módosítják, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy haladéktalanul sor kerüljön a 10. cikkben előírt ellenőrzési adatbázis ennek megfelelő módosítására.
9. cikk
Költségek
(1)Amennyiben a (3) és (5) cikkben említett ellenőrzések olyan hiányosságokat támasztanak alá vagy tárnak fel, amelyek indokolják az indulási tilalmat, az ellenőrzések összes költségét a társaság viseli.
(2)Az indulási tilalom mindaddig érvényben marad, ameddig sor nem kerül a teljes összeg megfizetésére, vagy a társaság nem nyújt megfelelő garanciát a költségek megtérítésére.
10. cikk
Ellenőrzési adatbázis
(1)A Bizottság kifejleszt, fenntart és naprakészen tart egy olyan ellenőrzési adatbázist, amely az ezen irányelvben előírt ellenőrzési rendszer végrehajtásához szükséges valamennyi információt tartalmazza, vagy tovább bővíti a 2009/16/EK irányelv 24. cikkében említett ellenőrzési adatbázist.
(2)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelvvel összhangban végzett ellenőrzésekhez kapcsolódó információk – ideértve a hiányosságokat és az elrendelt indulási tilalmakat – bekerüljenek az ellenőrzési adatbázisba, amint az ellenőrzési jelentés elkészül, vagy feloldják az indulási tilalmat. Az információk részletei tekintetében a 2009/16/EK irányelv XIII. mellékletének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(3)A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzési adatbázisba bevitt információk közzétételi célokra való hitelesítésére 72 órán belül sor kerüljön.
(4)A Bizottság biztosítja, hogy az ellenőrzési adatbázis lehetővé tegye az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos, a tagállamok által szolgáltatott ellenőrzési adatokon alapuló adatok lehívását.
(5)A tagállamok hozzáférést kapnak az ellenőrzési adatbázisban rögzített valamennyi olyan adathoz, amely az ezen irányelvben, valamint a 2009/16/EK irányelvben foglalt ellenőrzési rendszer végrehajtásához kapcsolódik.
11. cikk
Szankciók
A tagállamok megállapítják az ezen irányelv rendelkezései alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciók rendszerét, és megtesznek minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy biztosítsák az előírt szankciók alkalmazását. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
12. cikk
Módosítási eljárás
(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletek módosításáról a nemzetközi – különösen az IMO-n belüli – fejlemények figyelembevétele, valamint a mellékletekben található műszaki előírásoknak a megszerzett tapasztalatok alapján történő javítása érdekében.
(2)A Bizottság csak abban az esetben kap felhatalmazást arra, hogy a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv módosításáról a 2. cikkben említett nemzetközi jogi eszközök módosításainak ezen irányelv hatálya alól történő kizárása érdekében, ha a Bizottság értékelése alapján fennáll annak nyilvánvaló kockázata, hogy a nemzetközi módosítás csökkenteni fogja a tengeri közlekedés biztonságának, a hajókról történő szennyezés megelőzésének és a fedélzeti élet- és munkakörülmények védelmének az uniós tengerészeti jogszabályok által megállapított szintjét, illetve összeegyeztethetetlen a szóban forgó jogszabályokkal.
13. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap a 12. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
(2)A Bizottság [a hatálybalépés dátuma]-tól/től határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 12. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)A 12. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(7)A nemzetközi jogi eszközök bármely módosításának ezen irányelv hatálya alól a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban történő kizárásáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat legalább három hónappal az érintett módosítás hallgatólagos elfogadására vonatkozó, nemzetközileg megállapított határidő lejárta, illetve a szóban forgó módosítás előirányzott hatálybalépésének időpontja előtt kell elfogadni. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépését megelőző időszak során a tagállamok tartózkodnak minden olyan kezdeményezéstől, amelynek célja a módosítás nemzeti jogszabályokba való beemelése vagy az érintett nemzetközi jogi eszköz tekintetében történő alkalmazása.
14. cikk
A 2009/16/EK irányelv módosításai
A 2009/16/EK irányelv a következőképpen módosul:
1.A 2. cikk a következő 25–28. ponttal egészül ki:
„25.»ro-ro komphajó«: közúti vagy vasúti járműveknek a hajóra történő fel- és legördülését lehetővé tevő kialakítással rendelkező személyszállító vízi jármű, amely 12-nél több utast szállít;
26.»gyorsjáratú személyszállító vízi jármű«: az 1974. évi SOLAS-egyezmény hatályos változatának X. fejezete 1. szabályában meghatározott olyan gyorsjáratú vízi jármű, amely több mint 12 utast szállít;
27.»menetrend szerinti közlekedés«: a ro-ro komphajók, vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ugyanazon két vagy több kikötő közötti forgalom bonyolítására szolgáló átkeléseinek sorozata vagy egy kikötőből induló és köztes kikötések nélkül ugyanoda visszatérő útjainak sorozata:
i. közzétett menetrend szerint; vagy
ii. olyan rendszeres, illetve gyakori átkelésekkel, amelyek felismerhető sorozatot alkotnak;
28.»előzetes ellenőrzés«: az ezen irányelv hatálya alá eső ro-ro komphajókon és gyorsjáratú személyszállító vízi járműveken azok menetrend szerinti közlekedésének megkezdése előtt végzett, a(z) [XXXX] irányelv 3. cikkében, valamint I. és a II. mellékletében foglalt követelményeknek való megfelelésre irányuló ellenőrzés.”.
2.A 3. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„Ez az irányelv a 14a. cikknek megfelelően a ro-ro komphajókon és gyorsjáratú személyszállító vízi járműveken azok menetrend szerinti közlekedése során, kikötőkön és réveken kívül végzett ellenőrzésekre is alkalmazandó.”.
3.A szöveg a következő 14a. cikkel egészül ki:
„14a. cikk
A menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ellenőrzése
(1)
Az ezen irányelv hatálya alá tartozó, menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek üzemeltetésének megkezdése előtt a tagállamok a(z) [XXXX] irányelv 3. cikkének megfelelően előzetes ellenőrzést végeznek, amelynek során meggyőződnek arról, hogy a ro-ro komphajó vagy gyorsjáratú személyszállító vízi jármű megfelel a menetrend szerinti biztonságos közlekedéshez szükséges követelményeknek, valamint ellenőrzik a(z) [XXXX] irányelv I. mellékletében foglalt követelményeknek való megfelelést.
(2)
A ro-ro komphajókat és a gyorsjáratú személyszállító vízi járműveket minden tizenkét hónapos időszakban két, a kikötő szerinti állam hatósága által végzett ellenőrzésnek kell alávetni. A szóban forgó ellenőrzések egyikét menetrend szerinti közlekedés során kell elvégezni, és az a tagállam választása szerint a következő formák bármelyikét öltheti:
(a)kiterjesztett ellenőrzés; vagy
(b)olyan ellenőrzés, amely kiterjed a III. mellékletben felsorolt tételekre, valamint a(z) [XXXX] irányelv I. és a II. mellékletében felsoroltak közül elegendő számú tételre ahhoz, hogy a tagállam meggyőződhessen arról, hogy a ro-ro komphajó vagy a gyorsjáratú személyszállító vízi jármű továbbra is megfelel a biztonságos üzemeltetéshez szükséges valamennyi követelménynek.
(3)
A ro-ro komphajókra vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművekre irányuló ellenőrzések tervezése során a tagállamok figyelembe veszik az adott komphajó vagy vízi jármű üzemeltetési és karbantartási rendjét. A tagállamok más tagállamok kérésére is végezhetnek ro-ro komphajók vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművek tekintetében ellenőrzéseket.
(4)
Amennyiben egy ro-ro komphajót vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművet ellenőrzésnek vetettek alá, ezen ellenőrzést olyan mértékben kell kiterjesztett ellenőrzésként bejegyezni az ellenőrzési adatbázisba, és olyan mértékben kell figyelembe venni ezen irányelv 10., 11. és 12. cikke alkalmazásában, valamint az egyes tagállamok ellenőrzési kötelezettségeinek teljesítése kiszámításakor, amilyen mértékben az ellenőrzés kiterjedt az ezen irányelv VII. mellékletében említett valamennyi tételre .”.
(8)A 15. cikk (3) bekezdését el kell hagyni;
(9)A 16. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1)A tagállamok megtagadják a kikötőikbe és réveikbe való belépést azon hajók számára, amelyek:
–olyan állam lobogója alatt közlekednek, mely visszatartási aránya miatt a Párizsi Memorandummal összhangban, az ellenőrzési adatbázisban rögzített információk alapján elfogadott és a Bizottság által évente közzétett feketelistára került, és amelyeket az elmúlt 36 hónap során több mint két alkalommal tartották vissza valamely tagállam vagy a Párizsi Memorandumot aláíró állam kikötőjében vagy révében, vagy
–olyan állam lobogója alatt közlekednek, mely visszatartási aránya miatt a Párizsi Memorandummal összhangban, az ellenőrzési adatbázisban rögzített információk alapján elfogadott és a Bizottság által évente közzétett szürke listára került, és amelyeket az elmúlt 24 hónap során több mint két alkalommal tartották vissza valamely tagállam vagy a Párizsi Memorandumot aláíró állam kikötőjében vagy révében.
Az első albekezdés nem alkalmazandó a 21. cikk (6) bekezdésében leírt helyzetekben.
A kitiltást akkortól kell alkalmazni, amint a hajó elhagyta azt a kikötőt vagy révet, ahol harmadszor tartották vissza, és ahol a kitiltó határozatot kiadták.”.
(10)A 22. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(2)Ha a kikötő szerinti állam illetékes hatósága nem tud az ellenőrzés céljaira a kívánt szakismeretekkel rendelkező személyt biztosítani, az illetékes hatóság ellenőre számára bármely olyan személy segítséget nyújthat, aki rendelkezik a szükséges szakismeretekkel.
A ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ellenőrzése során a kikötő szerinti állam illetékes hatóságának ellenőre mellett egy másik tagállamhoz tartozó, kikötő szerinti állami ellenőr, vagy – a társaság kérelmére – a hajó lobogó szerinti államának képviselője is jelen lehet.”.
15. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az 1999/35/EK irányelv hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.
16. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság értékeli ezen irányelv végrehajtását, és az értékelés eredményét legkésőbb [hét évvel a 17. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett időpont után]-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
17. cikk
Átültetés
(1)A tagállamok legkésőbb [12 hónappal a hatálybalépés után]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Ezeket a rendelkezéseket [12 hónappal a hatálybalépés után]-tól/-től kell alkalmazni.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
18. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
19. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről
az elnök
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.6.6.
COM(2016) 371 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a menetrend szerint közlekedő ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett ellenőrzések rendszeréről, a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról és az 1999/35/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
1. MELLÉKLET
A MENETREND SZERINT KÖZLEKEDŐ HAJÓKRA VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK
(a 3. és az 5. cikk értelmében)
A következőket kell ellenőrizni:
1.a parancsnok még a ro-ro komphajó vagy a gyorsjáratú személyszállító vízi jármű útnak indulása előtt megfelelő adatokkal rendelkezik a hajózást támogató parti rendszerekről és más olyan információs rendszerekről, amelyek lehetővé teszik a hajóút biztonságos lebonyolítását, továbbá hogy a tagállamok által létrehozott navigációs támogató és információs rendszereket a kapitány használja;
2.érvényesülnek az utasok biztonságára vonatkozó előírásokról szóló átdolgozott iránymutatásokat tartalmazó, 1995. július 17-i 699. MSC/körlevél (2)–(6) bekezdésének rendelkezései;
3.a fedélzeti munkarendet tartalmazó áttekintést könnyen hozzáférhető helyen helyezik el, és az tartalmazza:
a)a tengeri és kikötői szolgálat rendjét; és
b)az őrszolgálatot teljesítők esetében előírt maximális munkaóraszámot vagy minimális pihenési időt;
4.a parancsnokot semmi nem korlátozza olyan döntések meghozatalában, amelyek szakmai megítélése szerint szükségesek a biztonságos hajózás és üzemeltetés szempontjából, különösen kedvezőtlen időjárási és viharos tengeri körülmények között;
5.a parancsnok feljegyzést vezet a navigációs tevékenységekről és olyan eseményekről, amelyek fontosak a hajózás biztonsága szempontjából;
6.a hajótesten lévő kapuknak vagy az ezekhez kapcsolódó hajótestlemezeknek a komphajó vagy vízi jármű biztonságát veszélyeztető sérüléseit vagy maradandó deformálódását, illetve az ilyen kapuk biztonsági funkcióinak hiányosságait haladéktalanul jelentik mind a lobogó szerinti állam, mind pedig a kikötő szerinti állam hatóságainak, és a hiányosságokat a hatóságok megelégedésére azonnal helyrehozzák;
7.a ro-ro komphajó, illetve a gyorsjáratú személyszállító vízi jármű útjának megkezdése előtt rendelkezésre áll egy naprakész útiterv. Az útiterv elkészítésének során maradéktalanul figyelembe veszik az útitervek elkészítésére vonatkozó iránymutatásokról szóló, 1999. november 25-i A.893(21) IMO közgyűlési állásfoglalásban megállapított iránymutatásokat;
8.az utasokat tájékoztatják az idős korúak és mozgáskorlátozottak számára a fedélzeten rendelkezésre álló szolgáltatásokról és segítségnyújtásról, és ezek a gyengén látók számára is megfelelő formában hozzáférhetők.
2. MELLÉKLET
ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSOK
(a 3. és az 5. cikk értelmében)
1.Az ellenőrzések biztosítják, hogy a lobogó szerinti állam által vagy nevében előírt, különösen az építésre, a hajószerkezet felosztására és stabilitására, a gépekre és az elektromos berendezésekre, a rakományra, a stabilitásra, a tűzvédelemre, az utasok maximális létszámára, az életmentő felszerelésekre és a veszélyes áruk szállítására, valamint a rádió-távközlési és navigációs felszerelésekre vonatkozó jogszabályi követelmények teljesüljenek. Az ellenőrzések e célból kiterjednek a következőkre:
–a vészhelyzeti generátor indítása,
–a vészvilágítás ellenőrzése,
–a rádióberendezések vészhelyzeti áramforrásának ellenőrzése,
–a hangosítórendszer tesztelése,
–a tűzoltógyakorlat, beleértve annak demonstrálását, hogy a személyzet ismeri a tűzoltó felszerelések használatát,
–a vészhelyzeti tűzoltó szivattyú működtetése az üzemelő tűzoltó fővezetékre csatlakoztatott két tűzoltó tömlővel,
–a kazánok, a fő- és segédgépek üzemanyag-ellátása, továbbá a szellőztetőventilátorok távoli vészleállító vezérlőjének vizsgálata,
–a tűzvédelmi csappantyú helyi és távoli vezérlőjének vizsgálata,
–a tűzérzékelő- és -riasztó rendszer vizsgálata,
–a tűzálló ajtók megfelelő záródásának vizsgálata,
–a fenékárok-szivattyúk működtetése,
–a vízzáró fedélzeti ajtók lezárása mind helyileg, mind távvezérléssel,
–annak demonstrálása, hogy a személyzet rangidős tagjaival ismertették a kárelhárítási tervet,
–legalább egy mentőcsónak és egy készenléti mentőcsónak vízre eresztése, hajtó- és kormánygépük beindításával és vizsgálatával, majd kiemelésük a vízből fedélzeti helyükre,
–annak ellenőrzése, hogy a mentőcsónakok és készenléti mentőcsónakok megfelelnek-e a leltárnak,
–a hajó vagy vízi jármű kormánygépének és segédkormánygépének vizsgálata.
2.Az ellenőrzések kiterjednek a terv szerinti fedélzeti karbantartó rendszer ellenőrzésére.
3.Az ellenőrzések arra összpontosítanak, hogy a személyzet tagjai mennyire ismerik és használják a biztonsági, a vészhelyzeti, a karbantartási, a munkavédelmi, az utasok biztonságára vonatkozó előírásokat, a parancsnoki hídra vonatkozó eljárásokat, valamint a szállítmánnyal és a járművekkel kapcsolatos előírásokat. Ellenőrizni kell, hogy a tengerészek megértik-e a parancsokat és utasításokat a hajónaplóban feltüntetett közös munkanyelven, és szükség esetén tudnak-e e nyelven parancsot vagy utasítást adni, illetve jelenteni. Ellenőrizni kell a dokumentumokkal alátámasztott, arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a személyzet tagjai képzésben vettek részt, különös tekintettel a következőkre:
–tömeg irányítására vonatkozó képzés,
–vészhelyzetben működő rendszerek megismerése,
–biztonsági képzés az utasterekben az utasoknak, és különösen vészhelyzetben az idős és mozgássérült személyeknek közvetlen segítséget nyújtó személyzet számára,
–válságkezelési és arra vonatkozó képzés, hogy vészhelyzetben hogyan kell az emberekkel bánni.
Az ellenőrzés kiterjed annak felmérésére is, hogy a szolgálati rend nem okoz-e indokolatlan kimerültséget, főleg az őrszolgálatot teljesítő személyzet körében.
4.Az ezen irányelv hatálya alá tartozó hajók fedélzetén szolgálatot teljesítő személyzet tagjainak olyan képesítési bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, amely megfelel a 2008/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek.
3. MELLÉKLET
A MENETREND SZERINTI KÖZLEKEDÉS SORÁN VÉGZETT ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
(az 5. cikk értelmében)
1.Az utasokra vonatkozó információk
Ellenőrizni kell, hogyan biztosítják, hogy az utasok száma ne haladja meg azt a létszámot, amelyre a ro-ro komphajót vagy gyorsjáratú személyszállító vízi járművet (a továbbiakban: hajó) hitelesítették. Az utasokra vonatkozó információk nyilvántartásának módja megfelel-e a 98/41/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek. Az utasok összlétszámára vonatkozó információ hogyan jut el a parancsnokhoz, és adott esetben a partra szállás nélkül oda-vissza utazó utasokat hogyan számítják be a visszaút során az utasok összlétszámába.
2.A rakományra és a stabilitásra vonatkozó információk
Ellenőrizni kell, hogy szükség esetén megbízható merülésmércék vannak felszerelve, és azokat használják is. Intézkedéseket hoztak a hajó túlterhelésének elkerülésére, és annak biztosítására, hogy a megfelelő térfelosztási merülésvonal nincs víz alatt. A rakomány és a stabilitás értékelését az előírásoknak megfelelően végzik el. A tehergépjárműveket és egyéb rakományt lemérték, valahányszor arra szükség volt, és az adatokat a hajóra továbbították a terhelés és a stabilitás értékelése céljából. A kárelhárítási terv mindig rendelkezésre áll, és a hajó tisztjeit ellátták a kárelhárítási ismereteket tartalmazó kézikönyvekkel.
3.Hajózásra való alkalmasság
Meg kell bizonyosodni a kikötőhely elhagyása előtt arról, hogy a hajó hajózásra alkalmas, többek között igazolva, hogy a hajótest vízzáró és időjárásálló ajtajai zárva vannak; arról, hogy a járműfedélzeti ajtók mind zárva vannak, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőhelyet, vagy csak addig maradnak nyitva, amíg az orr-rakodónyílást be nem zárják, valamint amíg megteszik az orr, a tat és a hajó oldalán található ajtók zárására vonatkozó intézkedéseket, továbbá hogy vannak jelzőfények, és a kamerás megfigyelőrendszer mutatja az ajtók állapotát a navigációs hídon. A jelzőfények működésében, különösen az ajtók kapcsolóinál tapasztalható minden fennakadást ki kell vizsgálni és jelenteni kell.
4.A biztonságra vonatkozó bejelentések
A biztonságra vonatkozó szokásos bejelentések formái, továbbá a vészhelyzetre vonatkozó utasítások és eljárások ismertetése a megfelelő nyelv(ek)en. Abiztonságra vonatkozó szokásos bejelentések az út megkezdésekor elhangzanak, és az utasok számára fenntartott helyeken – beleértve az utasok számára hozzáférhető nyílt fedélzeteket – jól hallhatóak.
5.A hajónapló bejegyzései
A napló vizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy a feljegyzések szólnak-e a hajóorr, a tat ajtói és a többi vízzáró és időjárásbiztos ajtó zárásáról, a felosztott szekciók vízzáró ajtóinak próbájáról, a kormánygép vizsgálatáról stb.; hogy a hajónapló tartalmaz ezenfelül a merülésre, a szabadoldalra és a stabilitásra vonatkozó adatokat, továbbá feltünteti a tengerészek közös munkanyelvét.
6.Veszélyes áruk
Ellenőrizni kell, hogy a veszélyes vagy szennyező árukból álló rakományokat a vonatkozó előírások szerint szállítják-e, különös tekintettel arra, hogy a veszélyes vagy szennyező árukra vonatkozó nyilatkozatot kíséri-e olyan fuvarlevél vagy rakodási terv, amely feltünteti a rakomány elhelyezését a fedélzeten, illetve hogy az adott szállítmány szállítása engedélyezett-e személyszállító hajókon, és hogy a veszélyes vagy szennyező áruk megfelelően el vannak-e látva jelzéssel, címkével, szabályszerűen vannak-e elrendezve, rögzítve és elkülönítve.
A veszélyes és szennyező árukat szállító járművek megfelelő jelzéssel vannak ellátva és előírásszerűen vannak rögzítve. Veszélyes és szennyező áruk szállításakor a parton rendelkezésre áll a megfelelő fuvarlevél vagy rakodási terv. A parancsnok tisztában van a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, értesítésre vonatkozó előírással, és a veszélyes vagy szennyező árukat érintő esemény esetében a vészhelyzeti eljárásokra és elsősegélynyújtásra vonatkozó intézkedésekkel. A járműfedélzeteket szellőztető berendezéseket folyamatosan üzemeltetik, illetve azok magasabb fokozaton járnak, amikor a járművek motorjai működnek. A parancsnoki hídon kijelző mutatja, hogy a járműfedélzet szellőztetése működik.
7.Teherszállító járművek rögzítése
A teherszállító járművek rögzítése – például csoportos vagy egyedi kikötések – módjának vizsgálata. Kellő mennyiségű rögzítési pont áll-e rendelkezésre. A teherszállító járművek rögzítésére vonatkozó rendelkezések arra az esetre, ha az időjárás kedvezőtlenre fordul, vagy ez várható. Lehetőség szerint a buszok és a motorkerékpárok rögzítése. A hajó rendelkezik-e szállítmányrögzítési kézikönyvvel.
8.Járműfedélzetek
Ellenőrizni kell, hogy a speciális rakományokat és ro-ro raktereket őrzik-e, vagy kamerafigyelő rendszerrel figyelemmel kísérik-e, hogy észlelhető legyen a járművek elmozdulása rossz időjárás esetén, valamint az illetéktelen személyek belépése a raktérbe. A tűzbiztos ajtókat és bejáratokat zárva tartják-e, és helyeztek-e el jelzéseket az utasok távoltartására a járműfedélzettől, amíg a hajó a tengeren van.
9.Vízzáró ajtók zárása
Vizsgálják, hogy a hajó üzemeltetési utasításaiban megállapított, a térfelosztási vízzáró ajtókra vonatkozó előírásokat betartják-e, és végrehajtják-e az előírt gyakorlatokat. A vízzáró ajtók parancsnoki hídi ellenőrző rendszerét lehetőség szerint "helyben" ellenőrzik. Az ajtókat zárva tartják-e korlátozott látási viszonyok és veszélyt jelentő feltételek között. A személyzet tagjaival kellőképpen ismertették-e az ajtók helyes kezelését, és tisztában vannak-e a helytelen használat veszélyeivel.
10.Tűzoltóőrjárat
Meg kell győződni arról, hogy hatékony tűzoltó-őrszolgálatot tartanak fenn, és a tűz keletkezése idejében megállapítható. Ennek ki kell terjednie a speciális besorolású helyiségekre, ahol nincs felszerelve rögzített tűzjelző és -riasztó berendezés, úgy, hogy e helyiségek a 8. pontban leírtak szerint ellenőrizhetők legyenek.
11.Kommunikáció vészhelyzet esetén
A személyzeti jegyzékkel összhangban megfelelő létszámú személyzet áll rendelkezésre vészhelyzet esetén az utasok segítségére, és a személyzet e tagjai könnyen azonosíthatók, és képesek kommunikálni az utasokkal vészhelyzet esetén, figyelembe véve a következő tényezők megfelelő kombinációját:
a)az adott útvonalon szállított utasok főbb nemzetiségei szerinti nyelv vagy nyelvek;
b)annak valószínűsége, hogy az elemi angol szókincs használatának képessége alapvető utasítások esetén kommunikációs lehetőséget teremt a segítségre szoruló utassal, függetlenül attól, hogy az utas és a hajószemélyzet tagja beszél-e közös nyelvet;
c)annak lehetősége, hogy vészhelyzetben, amikor szóbeli kommunikációra nincs lehetőség, valamely más módon kommunikáljanak (például szemléltetéssel, kézjelekkel, vagy annak a helynek a megmutatásával, ahol az utasítások fellelhetők, továbbá a gyülekezőhelyek, az életmentő eszközök vagy a menekülési útvonalak megmutatásával);
d)az utasok anyanyelvén vagy -nyelvein a biztonsági utasításokról történt tájékoztatás szintje;
e)azok a nyelvek, amelyeken vészhelyzet vagy gyakorlat esetén fontos bejelentéseket lehet tenni az utasok tájékoztatására, illetve az utasokat segítő hajószemélyzet tagjainak támogatására.
12.A közös munkanyelv a személyzet tagjai között
Ellenőrizni kell, hogy megállapítottak-e egy munkanyelvet annak érdekében, hogy a személyzet hatékonyan tudjon fellépni biztonsági kérdésekben, továbbá azt, hogy ezt a munkanyelvet bejegyezték-e a hajónaplóba.
13.Biztonsági berendezések
Ellenőrizni kell, hogy karbantartják-e az életmentő és tűzoltó berendezéseket, beleértve a tűzbiztos ajtókat és a strukturális tűzvédelem más, könnyen ellenőrizhető elemeit. A tűzvédelmi tervek állandóan ki vannak-e függesztve, vagy ezzel egyenértékű információkat tartalmazó kézikönyvekről gondoskodnak-e a hajó tisztjeinek tájékoztatása céljára. Megfelelő-e az életmentő mellények elhelyezése, és könnyen azonosítható-e a gyermekek számára készült életmentő mellények helye. A járművek rakományai nem akadályozzák-e a járműfedélzeten található tűzjelző berendezések, vészelzárók, a viharszelepek vezérlésének stb. működését.
14.Navigációs és rádióberendezések
Ellenőrizni kell, hogy a navigációs és rádió-hírközlési berendezések, beleértve a vészhelyzeti helyzetjelző rádióbójákat (EPIRB), működőképesek-e.
15.Helyettesítő vészvilágítás
Ellenőrizni kell, hogy helyettesítő vészvilágítás – ha az az előírások szerint szükséges – fel van-e szerelve, és vezetnek-e feljegyzést a hiányosságokról.
16.Menekülési útvonalak
Ellenőrizni kell, hogy a menekülési útvonalak az érvényes előírások szerint jelezve vannak-e, és megvilágításuk biztosítva van-e mind a fő-, mind a vészhelyzeti áramforrásokból. Milyen intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a járművek a menekülési útvonalakat ne zárják el, ha a menekülési útvonalak keresztülhaladnak a járműfedélzeteken, vagy érintik azokat. Szabadon hagyták-e a vészkijáratokat, főként a vámmentes boltok vészkijáratát, amelyet a tapasztalatok alapján gyakran zsúfolnak tele áruval.
17.Üzemi kézikönyv
Ellenőrizni kell, hogy az üzemi kézikönyv példányait átadták-e a parancsnoknak és minden rangidős tisztnek, és további példányok hozzáférhetők-e a személyzet minden tagja számára. Készültek-e ellenőrzési listák a tengeri útra való felkészüléshez és egyéb műveletekhez.
18.A géptér tisztasága
Ellenőrizni kell, hogy a gépteret a karbantartási eljárásokkal összhangban tisztán tartják-e.
19.A hulladék eltávolítása
Ellenőrizni kell, hogy a hulladék kezelésére és eltávolítására hozott rendelkezések kielégítőek-e.
20.Terv szerinti karbantartás
Minden vállalkozásnak rendelkeznie kell a tervszerű karbantartási rendszerre vonatkozó előírásokkal, amelyek kiterjednek minden biztonságilag fontos területre, beleértve az orr- és tatrészi kapukat és oldalsó nyílászárókat, az ezekre vonatkozó zárási előírásokat, továbbá a géptér karbantartását és a biztonsági felszereléseket. Minden terület vonatkozásában rendelkezésre kell állnia egy, a rendszeres vizsgálatra vonatkozó tervnek a biztonság lehető legmagasabb szintjének biztosítása érdekében. Eljárásokat kell megállapítani a hibák feljegyzésére, és annak igazolására, hogy azokat szabályszerűen kijavították azért, hogy ezáltal a parancsnoknak és a parton a vállalkozás vezetésében kijelölt személynek tudomása legyen a hibákról, és meghatározott időn belül értesüljön arról, hogy azokat mikor javították ki. A belső és külső orrkapu zárására vonatkozó időszakos ellenőrzések rendelkezéseinek ki kell terjedniük a jelzőműszerekre, megfigyelőberendezésekre, és minden fedélzeti vízlefolyó nyílásra az orr-rakodónyílás és a belső kapu közötti térben, továbbá különösképpen a zárómechanizmusokra és az azokhoz kapcsolódó hidraulikus rendszerekre.
21.Utazás
Az utazás során meg kell vizsgálni, hogy az utasok létszáma nem haladja-e meg a maximális utaslétszámot, beleértve az ülőhelyek hozzáférhetőségét, és a közlekedési útvonalak, a lépcsők és vészkijáratok csomagok és ülőhelyet nem találó utasok általi elzárását. Ellenőrizni kell azt is, hogy a járműfedélzetet elhagyják-e az utasok, mielőtt a hajó útnak indul, és hogy közvetlenül a kikötést megelőző időpontig ne mehessenek vissza.
4. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
1999/35/EK irányelv
|
Új irányelv
|
|
1. cikk
|
--
|
|
2. cikk, a), b), d), e), f), g), h), j), m), n), o) és r) pont
|
2. cikk, (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9), (10) és (11) bekezdés
|
|
2. cikk, c), i), k), l), p), q) és s) pont
|
--
|
|
3. cikk
|
1. cikk
|
|
4. cikk
|
--
|
|
5. cikk, (1) bekezdés, a) pont
|
3. cikk
|
|
5. cikk, (1) bekezdés, b) pont és (2) bekezdés
|
--
|
|
6. cikk
|
3. cikk
|
|
7. cikk
|
4. cikk
|
|
8. cikk, (1) bekezdés
|
5. cikk, (1) bekezdés
|
|
8. cikk, (2) bekezdés
|
5. cikk, (3) bekezdés
|
|
8. cikk, (3) bekezdés
|
9. cikk, (1) bekezdés
|
|
9. cikk
|
6. cikk
|
|
10. cikk, (1) bekezdés, a), b) és c) pont
|
7. cikk
|
|
10. cikk, (1) bekezdés, d) pont
|
--
|
|
10. cikk, (2) bekezdés
|
7. cikk
|
|
10. cikk, (3) bekezdés
|
8. cikk
|
|
10. cikk, (4) bekezdés
|
--
|
|
11. cikk, (1), (2), (3), (4), (5), (7) és (8) bekezdés
|
--
|
|
11. cikk, (6) bekezdés
|
6. cikk, (1) bekezdés
|
|
13. cikk, (1), (2), (4) és (5) bekezdés
|
--
|
|
13. cikk, (3) bekezdés
|
6. cikk, (2) bekezdés és 10. cikk
|
|
14. cikk
|
--
|
|
15. cikk
|
--
|
|
16. cikk
|
--
|
|
17. cikk
|
12. cikk
|
|
18. cikk
|
11. cikk
|
|
19. cikk
|
17. cikk
|
|
20. cikk
|
16. cikk
|
|
21. cikk
|
18. cikk
|
|
22. cikk
|
19. cikk
|
|
I. melléklet
|
I. melléklet
|
|
II. melléklet
|
--
|
|
III. melléklet
|
II. melléklet
|
|
IV. melléklet
|
III. melléklet
|
|
V. melléklet
|
--
|