EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.5.31.
COM(2016) 319 final
2016/0161(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban
az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításával kapcsolatban
elfogadandó álláspontról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
A belső piac működéséhez szükséges jogbiztonság és homogenitás biztosítása érdekében az EGT Vegyes Bizottságnak az összes vonatkozó uniós jogszabály elfogadását követően azokat a lehető leghamarabb bele kell foglalnia az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba (a továbbiakban: EGT-megállapodás).
2.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
Az EGT Vegyes Bizottság (javasolt tanácsi határozathoz csatolt) kilenc határozattervezete arra irányul, hogy módosítsa az EGT-megállapodás IX. mellékletét (Pénzügyi szolgáltatások) annak érdekében, hogy belefoglalja különösképpen az európai felügyeleti hatóságok létrehozásáról szóló uniós rendeleteket (az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletet) és a pénzügyi szektorral kapcsolatos több más uniós jogszabályt is a megállapodásba. Az ezen első csomagban szereplő egyes jogszabályok közös vonása, hogy mindegyikük vagy döntéshozatali jogkörrel ruházza fel az európai felügyeleti hatóságokat vagy ilyen rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokhoz kapcsolódnak. Mivel néhány EGT-tag EFTA-állam (Norvégia, Izland, Liechtenstein) számára alkotmányos szempontból elfogadhatatlan, hogy az európai felügyeleti hatóságok a hatáskörrel rendelkező hatóságaik és a piaci szereplőik számára kötelező erejű határozatokat hozzanak, különleges megoldást kellett találni.
Az európai felügyeleti hatóságok kulcsfontosságú szerepet kapnak a pénzügyi válságra válaszul meghozott átfogó reformok részeként 2011-ben felállított új felügyeleti keretben.
A szóban forgó jogalkotási csomag belefoglalására azt követően kerül sor, hogy az EGT-tag EFTA-államok gazdasági és pénzügyminiszterei 2014. október 14-én az ECOFIN Tanács ülésének alkalmával politikai megállapodásra jutottak. Az EGT-megállapodás kétpilléres szerkezetével összhangban az EFTA Felügyeleti Hatóság fogja meghozni az EGT-tag EFTA-államok hatáskörrel rendelkező hatóságainak és az EGT-tag EFTA-államok piaci szereplőinek címzett határozatokat. Az európai felügyeleti hatóságok hatásköre olyan, többek között az EGT-tag EFTA-államok hatáskörrel rendelkező hatóságait érintő, nem kötelező erejű tevékenységekre fog kiterjedni, mint például ajánlások elfogadása vagy nem kötelező jellegű közvetítés. Mindkét oldal intézkedéseinek végrehajtását meg kell, hogy előzze adott esetben az európai felügyeleti hatóságok és az EFTA Felügyeleti Hatóság közötti konzultáció, koordináció vagy információcsere.
Annak érdekében, hogy az európai felügyeleti hatóságok szakértelme biztosan beépüljön a folyamatba és hogy biztosítható legyen a két pillér közötti konzisztencia, az EFTA Felügyeleti Hatóságnak az EGT-tag EFTA-államok egy vagy több, hatáskörrel rendelkező hatóságának vagy piaci szereplőjének címzett egyedi határozatai és az általa kiadott hivatalos vélemények a releváns európai felügyeleti hatóság által készített tervezetek alapján kerülnek majd elfogadásra.
A pénzügyi szolgáltatások területén megvalósuló egységes felügyeletnek és a jogszabályok egységes alkalmazásának a biztosítása érdekében a három EGT-tag EFTA-állam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságainak és az EFTA Felügyeleti Hatóságnak a képviselői a lehető legteljesebb mértékben részt kell, hogy vegyenek – szavazati jog nélkül – az európai felügyeleti hatóságok felügyeleti tanácsaiban és előkészítő szerveiben.
Ezen túlmenően, az európai felügyeleti hatóságok számára lehetőség nyílik a tevékenységükhöz kapcsolódó területeken részt venni az EFTA Felügyeleti Hatóság és annak előkészítő szervei munkájában.
Amennyiben véleménykülönbség alakul ki az európai felügyeleti hatóságok és az EFTA Felügyeleti Hatóság között, a kérdést a Szerződő Felek egyikének kérésére – az EGT-megállapodásnak megfelelően – az EGT Vegyes Bizottsághoz lehet továbbítani. Kidolgozásra kerültek a megfelelő eljárások az EGT Vegyes Bizottság üléseinek sürgős helyzetekben haladéktalanul történő összehívására.
A fentiekre való tekintettel a javasolt határozat 9 EGT vegyes bizottsági határozattervezetre vonatkozik, amelyek célja 31 uniós jogszabály belefoglalása. E 9 EGT vegyes bizottsági határozattervezetet a javasolt tanácsi határozathoz csatolt 1–9. melléklet tartalmazza és az alábbi uniós jogszabályokat érintik:
|
|
|
|
|
1. melléklet:
Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1092/2010/EU rendelete a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról;
|
|
|
2. melléklet:
Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1022/2013/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek a 1024/2013/EU tanácsi rendelet értelmében az Európai Központi Bank külön feladatokkal történő megbízása tekintetében történő módosításáról;
|
|
|
3. melléklet:
Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1094/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről;
|
|
|
4. melléklet:
Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről
|
|
|
5. melléklet:
Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a Bizottság alábbi öt jogszabálya:
– A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete;
– A Bizottság 694/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete;
– A Bizottság (EU) 2015/514 felhatalmazáson alapuló rendelete;
– A Bizottság 447/2013/EU végrehajtási rendelete,
– A Bizottság 448/2013/EU végrehajtási rendelete,
|
|
|
6. melléklet:
Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 236/2012/EU rendelete a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról, valamint a Bizottság alábbi öt jogszabálya:
– A Bizottság 826/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete;
– A Bizottság 827/2012/EU végrehajtási rendelete;
– A Bizottság 918/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete
– A Bizottság 919/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete
– A Bizottság (EU) 2015/97 felhatalmazáson alapuló rendelete;
|
|
|
7. melléklet:
Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról;
|
|
|
8. melléklet:
Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 11-i 513/2011/EU rendelete a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosításáról, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 462/2013/EU rendelete a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelet módosításáról;
|
|
|
9. melléklet:
Az e mellékletben szereplő vegyes bizottsági határozattervezet a Bizottság alábbi, hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos jogszabályait érinti:
– a Bizottság 272/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete;
– a Bizottság 446/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete;
– a Bizottság 447/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete;
– a Bizottság 448/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete;
– a Bizottság 449/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete;
– a Bizottság 946/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete;
– a Bizottság 2014/245/EU végrehajtási határozata;
– a Bizottság 2014/246/EU végrehajtási határozata;
– a Bizottság 2014/247/EU végrehajtási határozata;
– a Bizottság 2014/248/EU végrehajtási határozata;
– a Bizottság 2014/249/EU végrehajtási határozata;
|
További 150 olyan uniós jogszabály létezik, amelyre a fenti határozatterveztek nem terjednek ki és még nincsenek belefoglalva az EGT-megállapodásba. A jogszabályok belefoglalása ugyanakkor alapvető fontosságú, hogy az EGT egész területén biztosítottak legyenek az egyenlő versenyfeltételek, valamint a közös szabályok és felügyelet tényleges és egységes alkalmazása. A várakozások szerint a szóban forgó jogszabályoknál pusztán technikai kiigazítások esete áll fenn, ami a 2894/94/EK tanácsi rendelet értelmében lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy meghatározza az EGT Vegyes Bizottságban az EU nevében képviselendő álláspontot. Az említett uniós jogszabályokkal kapcsolatos munkálatokat ugyancsak a lehető leghamarabb el kell végezni.
3. A vegyes bizottsági határozattervezetek fő elemei
A fent említetteknek megfelelően, a határozattervezetek kulcsfontosságú eleme az EBH-rendelet (Európai Bankhatóság), az EIOPA-rendelet (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az ESMA-rendelet (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet) EGT-megállapodásba történő belefoglalása. A vegyes bizottsági határozattervezetek ezen jogszabályokat és az EGT-megállapodásba belefoglalandó egyéb jogszabályokat érintő fő elemeinek ismertetése az alábbiakban a mellékletek sorrendjében történik.
Az Európai Rendszerkockázati Testületről (ERKT) szóló rendelet (1092/2010/EU)
Az 1092/2010/EU rendelet (ERKT-rendelet) EGT-megállapodásba történő belefoglalásának eredményeképpen az EGT-tag EFTA-államok hatáskörrel rendelkező hatóságai jogosultságot kapnak arra, hogy részt vegyenek az ERKT munkájában azzal a céllal, hogy az EGT területén a pénzügyi szolgáltatások belső piacán biztosított legyen a makroprudenciális felügyelethez szükséges koordináció. Az EFTA Felügyeleti Hatóság részt vehet az igazgatótanács munkájában. Az EGT-tag EFTA-államok hatáskörrel rendelkező hatóságai és az EFTA Felügyeleti Hatóság ezzel összefüggésben szavazati joggal nem rendelkeznek, továbbá szoros együttműködést folytatnak az ERKT-vel és azt minden olyan információval ellátják, amelyre annak feladatai ellátásához szüksége van.
EBH-rendelet, EIOPA-rendelet és ESMA-rendelet (1093/2010/EU, 1094/2010/EU és 1095/2010/EU rendelet, együttesen az európai felügyeleti hatóságokról szóló rendeletekként is hivatkoznak rájuk)
Az európai felügyeleti hatóságokról (EBH, EIOPA és ESMA) szóló három rendelet bizonyos olyan hatáskörökkel ruházza fel ezen hatóságokat, amelyekkel kötelező erejű határozatokat hozhatnak a hatáskörrel rendelkező uniós hatóságok és az uniós piaci szereplők számára. Tekintettel arra, hogy néhány EGT-tag EFTA-állam részéről alkotmányos aggályokat vet fel annak elfogadása, hogy az európai felügyeleti hatóságok a hatáskörrel rendelkező hatóságaik és piaci szereplőik számára kötelező erejű határozatokat hoznak, különleges megoldást kellett találni az európai felügyeleti hatóságokról szóló rendeletek EGT-megállapodásba történő belefoglalásához. A 2014 októberi politikai megállapodás rögzíti a rendeletek EGT-megállapodásba történő belefoglalásának elveit, és a három vegyes bizottsági határozattervezet tartalmazza a megfelelő kiigazításokat.
Ennek eredményeként a vegyes bizottsági határozattervezetek által létrehozott rendszer alapját azon kétpilléres szerkezet képezi, amelyre az EGT-megállapodás alkalmazása épül. Ennélfogva, míg az uniós pillér alá tartozó határozatok az európai felügyeleti hatóságoknál maradnak, addig az EGT–EFTA-pillérben a határozathozatali hatáskör az EFTA Felügyeleti Hatósághoz kerül. Az EFTA Felügyeleti Hatóság ezen határozatokat ugyanakkor csak az európai felügyeleti hatóságok által készített tervezetek alapján fogja elfogadni.
Az EGT-n belüli koherencia és a homogenitás ösztönzése érdekében az EGT-tag EFTA-államok hatáskörrel rendelkező hatóságai és az EFTA Felügyeleti Hatóság részt vesznek az európai felügyeleti hatóságok munkájában, de nem rendelkeznek szavazati joggal. Ez magában foglalja a releváns európai felügyeleti hatóságok műszaki vagy döntéshozói szerveiben – többek között a felügyeleti tanácsban –, valamint a belső bizottságokban és munkacsoportokban való részvételt. Fordítva, az európai felügyeleti hatóságok ugyancsak jogosultak arra, hogy részt vegyenek az EFTA Felügyeleti Hatóság döntéshozatali eljárásában. Mindhárom vegyes bizottsági határozattervezet mechanizmust biztosít az európai felügyeleti hatóságok és az EFTA Felügyeleti Hatóság közötti véleménykülönbség megoldására. Az EGT vegyes bizottsági határozattervezetekben az európai felügyeleti hatóságokról szóló rendeletek kapcsán előirányzott különböző kiigazítások a politikai megállapodás végrehajtásához, valamint az uniós pillér (különösen az európai felügyeleti hatóságok) és az EFTA-pillér (különösen az EFTA Felügyeleti Hatóság) közötti zökkenőmentes eljárások megteremtéséhez szükséges kiigazításokra korlátozódnak. Az EGT-tag EFTA-államok hatáskörrel rendelkező hatóságai az EU-tagállamokkal megegyező módon hozzájárulnak az európai felügyeleti hatóságok költségvetéséhez.
Az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelv és a short ügyletekről szóló 236/2012/EU rendelet
E csomag is több bizottsági jogszabályt érint a szóban forgó területeken (lásd lent).
Mind a 2011/61/EU irányelv (ABAK-irányelv), mind pedig a 236/2012/EU rendelet (short ügyletekről szóló rendelet) közvetlen beavatkozási hatáskört biztosít az ESMA-nak. Emiatt ki kell igazítani az alkalmazandó keretet és – a politikai megállapodással összhangban – döntéshozatali jogkörrel kell felruházni az EFTA Felügyeleti Hatóságot. Ugyanakkor, akárcsak az európai felügyeleti hatóságokról szóló rendeletek (és a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet, illetve az európai piaci infrastruktúra-rendelet (EMIR), vö. a következő szakasszal) esetében az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatait csak az európai felügyeleti hatóság által készített tervezetek alapján fogadja el.
Az irányelv/rendelet hatálya az EGT-tag EFTA-államok hatáskörrel rendelkező hatóságaira és természetes vagy jogi személyeire azonos feltételek mellett vonatkozik mint a hatáskörrel rendelkező uniós hatóságokra vagy az uniós természetes vagy jogi személyekre.
Ahhoz, hogy az EGT egész terültén biztosított legyen a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok koherens felügyelete és egységes alkalmazása az ESMA és az EFTA Felügyeleti Hatóság a felügyeleti funkcióik szempontjából releváns bármely intézkedés elfogadását megelőzően együttműködést folytat, információcserét végez és konzultál egymással.
Az ABAK-irányelv számos esetben úgy rendelkezik, hogy az ESMA az ESMA-rendelet (1095/2010/EU rendelet) 19. cikke értelmében rá ruházott vitarendezési jogosultságok alapján felléphet a hatáskörrel rendelkező hatóságok közt határokon átnyúló esetekben felmerülő nézetkülönbségek rendezéséhez. Ugyanakkor az ESMA-rendeletet az EGT-megállapodásba belefoglaló vegyes bizottsági határozattervezet értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóságra ruházzák az EGT-tag EFTA-államok hatáskörrel rendelkező hatóságainak vagy pénzügyi piaci szereplőinek címzett kötelező erejű határozatok meghozatalának hatáskörét. Ennélfogva, az ABAK-irányelvre vonatkozó vegyes bizottsági határozattervezet egyértelművé teszi, hogy az ESMA ezen hatáskörére történő hivatkozás alatt az EFTA Felügyeleti Hatóság hatáskörére történő hivatkozást kell érteni.
Az ABAK-irányelvvel kapcsolatos vegyes bizottsági határozattervezet emellett az ABAK-irányelvre épülő három felhatalmazáson alapuló rendeletet és két végrehajtási rendeletet is belefoglal az EGT-megállapodásba, valamint elvégzi a szükséges kiigazításokat.
A short ügyletekről szóló rendelet 28. cikke értelmében az ESMA az ESMA-rendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerinti beavatkozási hatáskörében ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja a short ügyleteket vagy hasonló ügyleteket, illetve felkérheti a természetes vagy jogi személyeket a nettó rövid pozíciók bejelentésére vagy nyilvános közzétételére. A politikai megállapodás értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóságra ruházzák az ESMA-rendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerinti, az EGT-tag EFTA-államok pénzügyi piaci szereplőinek címzett kötelező erejű határozatok meghozatalának hatáskörét (vö. az ESMA-rendelettel kapcsolatos vegyes bizottsági határozattervezettel). Akárcsak az ESMA-rendelet esetében, az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatait csak az ESMA által készített tervezetek alapján fogadhatja el.
Az EGT-n belüli konzisztencia fenntartása érdekében az ESMA-nak a short ügyletekről szóló rendelet 27. cikke szerinti koordinációs tevékenységeit kiterjesztik, hogy azok lefedjék az EGT-tag EFTA-államok hatáskörrel rendelkező hatóságait is. Ez magában foglalja annak lehetőségét is, hogy az ESMA véleményt adhat ki az EGT-tag EFTA-államok hatáskörrel rendelkező hatóságai által meghozni vagy megújítani tervezett intézkedésekről. Az EFTA Felügyeleti Hatóság 28. cikk értelmében történő fellépését rendszerint az ESMA 27. cikk szerinti ilyen, nem kötelező erejű koordinációs erőfeszítései előzik meg. Akárcsak az ABAK-irányelv esetében, a short ügyletekről szóló rendelet 23. cikkének (4) bekezdése értelmében az ESMA-ra ruházott kötelező erejű vitarendezési jogosultságokat az EFTA-pillér tekintetében az EFTA Felügyeleti Hatóságra ruházzák át.
A vonatkozó vegyes bizottsági határozattervezet a short ügyletekről szóló rendeleten túlmenően a short ügyletekről szóló rendeletre épülő négy, felhatalmazáson alapuló rendelet és egy végrehajtási rendelet EGT-megállapodásba történő belefoglalásáról rendelkezik.
A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU rendelet (európai piaci infrastruktúra-rendelet (EMIR)), valamint a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendeletet módosító rendeletek (513/2011/EU rendelet és 462/2013/EU rendelet)
E csomag is több bizottsági jogszabályt tartalmaz a szóban forgó területeken (lásd lent).
Az ESMA mind az európai piaci infrastruktúra-rendelet, mind pedig a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet értelmében felügyeleti hatásköröket kapott a kereskedési adattárak és a hitelminősítő intézetek tekintetében, mely hatáskörök közé tartozik az előbbiekre közvetlenül alkalmazandó határozatok meghozatala is. Ezen rendeletek EGT-megállapodásba történő belefoglalását illetően és a fent említett politikai megállapodás fényében a Bizottság azt javasolja, hogy az európai felügyeleti hatóságokról szóló rendeletek EGT-megállapodásba történő belefoglalására alkalmazandó elveket alkalmazzák különösképpen a kereskedési adattárak és a hitelminősítő intézetek ESMA általi közvetlen felügyeletére is. Az EFTA Felügyeleti Hatóság az EGT-tag EFTA-államokbeli hitelminősítő intézetekre és kereskedési adattárakra vonatkozó határozatait az ESMA által készített tervezetek alapján fogadja el. Az EGT vegyes bizottsági határozattervezetek kiigazításai a politikai megállapodással összhangban az európai felügyeleti hatóságokról szóló rendeletek esetében is javasolt általános szerkezetet követik.
A hitelminősítő intézetekről szóló rendeletet illetően két EGT vegyes bizottsági határozatot helyeztek kilátásba: az első határozat az EGT-megállapodásba belefoglalandó két jogszabályt (513/2011/EU és 462/2013/EU rendelet) és a második határozat több, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási rendeletet érint. Az európai piaci infrastruktúra-rendelet esetében jelen szakaszban csak a jogszabályt (648/2012/EU rendelet), a másodszintű jogalkotást pedig később foglalják bele az EGT-megállapodásba. A gyakorlatban ez nem jelent semmiféle problémát, mivel jelenleg nem léteznek az EGT-tag EFTA-államokban székhellyel rendelkező kereskedési adattárak.
A vegyes bizottsági határozatok által létrehozandó keret szerint az ESMA-nak és az EFTA Felügyeleti Hatóságnak szoros együttműködést kell folytatnia ahhoz, hogy az EGT egész terültén biztosított legyen a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok koherens felügyelete és egységes alkalmazása. Az EGT vegyes bizottsági határozattervezetek értelmében az ESMA és az EFTA Felügyeleti Hatóság a felügyeleti funkcióik szempontjából releváns bármely intézkedés elfogadását megelőzően együttműködést folytat, információcserét végez és konzultál egymással. Gondoskodnak arról, hogy minden szükséges információt kellő időben egymás rendelkezésére bocsátanak. Mindkét hatóság átadja a másiknak a másik hatáskörébe tartozó összes kérelmet, információt, panaszt vagy megkeresést. Akárcsak az európai felügyeleti hatóságokról szóló rendeletben, itt is rendelkezésre áll a vitarendezési eljárás.
Azon kötelező erejű intézkedéseket, amelyeket az unióbeli hitelminősítő intézetek és kereskedési adattárak tekintetében az ESMA-nak kell meghozni, az EGT-tag EFTA-államokbeli székhellyel rendelkező hitelminősítő intézetek és kereskedési adattárak tekintetében az EFTA Felügyeleti Hatóság hozza meg. Ezen intézkedések közé tartozik többek között a nyilvántartásba vételre vagy a nyilvántartásba vétel elutasítására vonatkozó határozat, a nyilvántartásba vétel visszavonására vonatkozó határozat, az információkérés, a valamely személy vizsgálat alá vonásáról szóló határozat, a felügyeleti intézkedés meghozataláról szóló határozat, a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok kiszabásáról szóló határozat, valamint a hitelminősítő intézetek esetében a hitelminősítések szabályozási célú használati időtartamának meghosszabbításáról szóló határozatok. Habár jogi értelemben az EFTA Felügyeleti Hatóság felelős a felügyeletért és hozza meg a kötelező erejű intézkedéseket, az EGT-tag EFTA-államokbeli székhellyel rendelkező hitelminősítő intézetek és kereskedési adattárak nyilvántartásba vételével és napi felügyeletével kapcsolatos gyakorlati munkákat az ESMA végzi. Az EFTA Felügyeleti Hatóság az intézkedéseket csak az ESMA által készített tervezet alapján fogadhatja el. Ilyen tervezetet az ESMA saját kezdeményezésre vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság kérése alapján készít. Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatát indokolatlan késedelem nélkül ezen tervezet alapján fogadja el. Ami a beszedendő díjakat illeti, az EGT-tag EFTA-államokbeli hitelminősítő intézetek és kereskedési adattárak felügyelőjeként az EFTA Felügyeleti Hatóság számítja fel az előbbiek által fizetendő felügyeleti és nyilvántartásba vételi díjat. Mivel azonban az ESMA látja el a hitelminősítő intézetek nyilvántartásba vételi eljárásával és napi felügyeletével kapcsolatos valamennyi gyakorlati munkát, az EFTA Felügyeleti Hatóság indokolatlan késedelem nélkül továbbítja a beszedett összegeket az ESMA-nak. A díjak összegét az EU-beli székhellyel rendelkező hitelminősítő intézeteknek felszámított díjak alapján számítják ki.
A hitelminősítő intézetekről szóló rendeletet illető második vegyes bizottsági határozattervezet hat felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktust és öt bizottsági végrehajtási aktust foglal majd bele az EGT-megállapodásba.
4.Az eljárás
Mivel a csatolt vegyes bizottsági határozattervezetek az EGT-tag EFTA-államokra kiterjesztendő, a pusztán technikai kiigazításoknál lényegesebb jogszabályi módosításokat tartalmaznak, jelen esetben a 2894/94/EK tanácsi rendelet 1. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti eljárás alkalmazandó. Ennek megfelelően a Bizottság javaslata alapján a Tanács alakítja ki az EGT Vegyes Bizottságban az Unió nevében elfogadandó álláspontot. A Bizottság e célból nyújtja be ezen javaslatot. A Bizottság reményei szerint mihamarabb elő tudja terjeszteni az EGT Vegyes Bizottságban az EU nevében képviselendő álláspontot.
5. Egyéb információ
Mivel ezen első csomag a norvég és izlandi alkotmányos törvények értelmében a szuverenitás EFTA Felügyeleti Hatóság számára történő átruházásával járna, a norvég parlament (¾-es többségű) és az izlandi parlament jóváhagyása szükséges.
Liechtenstein megállapította, hogy a vonatkozó uniós jogszabályokat már átültette a nemzeti jogba, és készen áll azok alkalmazására.
2016/0161 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban
az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításával kapcsolatban
elfogadandó álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére és 114. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, 1994. november 28-i 2894/94/EK tanácsi rendeletre és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 1994. január 1-jén lépett hatályba.
(2)Az EGT-megállapodás 98. cikke és különösen 102. cikke értelmében az EGT Vegyes Bizottság határozhat – többek között – az EGT-megállapodás pénzügyi szolgáltatásokról szóló rendelkezéseket tartalmazó IX. mellékletének módosításáról.
(3)Az alábbi jogszabályok pénzügyi szolgáltatásokra vonatkoznak és azokat bele kell foglalni az EGT-megállapodásba:
– az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete,
– az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete,
– az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete,
– az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete,
– az Európai Parlament és a Tanács 1022/2013/EU rendelete,
– az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve,
– a Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete,
– a Bizottság 447/2013/EU végrehajtási rendelete,
– a Bizottság 448/2013/EU végrehajtási rendelete,
– a Bizottság 694/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete,
– a Bizottság (EU) 2015/514 felhatalmazáson alapuló rendelete;
– az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete,
– a Bizottság 826/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete,
– a Bizottság 827/2012/EU végrehajtási rendelete,
– a Bizottság 918/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete,
– a Bizottság 919/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete,
– a Bizottság (EU) 2015/97 felhatalmazáson alapuló rendelete;
– az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete,
– az Európai Parlament és a Tanács 513/2011/EU rendelete,
– az Európai Parlament és a Tanács 462/2013/EU rendelete,
– a Bizottság 272/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete,
– a Bizottság 446/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete,
– a Bizottság 447/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete,
– a Bizottság 448/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete,
– a Bizottság 449/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete,
– a Bizottság 946/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete,
– a Bizottság 2014/245/EU végrehajtási határozata;
– a Bizottság 2014/246/EU végrehajtási határozata;
– a Bizottság 2014/247/EU végrehajtási határozata;
– a Bizottság 2014/248/EU végrehajtási határozata;
– és a Bizottság 2014/249/EU végrehajtási határozata.
(4)Az EGT-megállapodás IX. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(5)Az Unió által az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeteken kell alapulnia,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Unió által az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításával kapcsolatban elfogadandó álláspontnak az EGT Vegyes Bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetein kell alapulnia.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.5.31.
COM(2016) 319 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
a Tanács határozata
az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításával kapcsolatban elfogadandó álláspontról
1. MELLÉKLET
AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG
[...] HATÁROZATA
(xxx)
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) módosításáról
AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 98. cikkére,
mivel:
(1)A pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.
(2)Az EGT-megállapodás IX. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az EGT-megállapodás IX. melléklete a 31ed. pont (2010/C 326/07 bizottsági határozat) után a következő szöveggel egészül ki:
„31f.32010 R 1092: Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1092/2010/EU rendelete a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.).
A rendelet rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:
a)Az EFTA-államok illetékes hatóságai részt vesznek Európai Rendszerkockázati Testület munkájában.
b)A megállapodás 1. jegyzőkönyvének rendelkezései ellenére a »tagállam(ok)«, a »hatáskörrel rendelkező hatóságok« és a »felügyeleti hatóságok« kifejezések úgy értendők, hogy a rendeletben szereplő jelentésük mellett az EFTA-államokat és azok hatáskörrel rendelkező hatóságait és felügyeleti hatóságait is magukban foglalják. Ez nem alkalmazandó az 5. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (5) bekezdése és a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontja tekintetében.
c)A 6. cikk (2) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
»c)az EFTA-államok nemzeti központi bankjainak kormányzói, illetve Liechtenstein esetében a pénzügyminisztérium magas szintű képviselője;
d)az EFTA Felügyeleti Hatóság testületi tagja, amennyiben feladatai szempontjából lényeges.
A c) és d) pontban említett, szavazati joggal nem rendelkező igazgatótanácsi tagok nem vehetnek részt az igazgatótanács azon munkájában, amely során az egyes uniós pénzügyi intézmények vagy EU-tagállamok helyzetét vitatják meg.«
d)A 13. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
»i.az EFTA-államok mindegyik nemzeti központi bankjának egy képviselője, illetve Liechtenstein esetében a pénzügyminisztérium egy képviselője. E képviselők nem vehetnek részt a szakmai tanácsadó bizottság azon munkájában, amely során az egyes uniós pénzügyi intézmények vagy EU-tagállamok helyzetét vitatják meg.«
e)A 15. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
»Az EFTA Felügyeleti Hatóság, az EFTA-államok nemzeti központi bankjai, nemzeti felügyeleti hatóságai és nemzeti statisztikai hatóságai szorosan együttműködnek az Európai Rendszerkockázati Testülettel és azt minden olyan információval ellátják, amelyre annak az EGT-megállapodással összhangban elvégzendő feladataihoz szüksége van.«
f)A 16. cikk (3) bekezdésének szövege a »Bizottságnak« szó után »és amennyiben valamely EFTA-állam vagy annak egy vagy több nemzeti felügyeleti hatósága a címzett, az EFTA-államok Állandó Bizottságának« szövegrésszel és az »EFH-knak« szó után az »és az EFTA Felügyeleti Hatóságnak« szövegrésszel egészül ki.
g)A 17. cikk (1) és (2) bekezdésének, valamint a 18. cikk (1) bekezdésének szövege a »Tanácsot« szó után »és amennyiben valamely EFTA-állam vagy annak egy vagy több nemzeti felügyeleti hatósága a címzett, az EFTA-államok Állandó Bizottságot« szövegrésszel egészül ki.
h)A 17. cikk (3) bekezdése nem alkalmazandó az egy vagy több EFTA-államhoz címzett ajánlásokra vonatkozó határozatokra.
i)A 18. cikk (4) bekezdésének szövege az »EFH-k« szót követően az », az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok Állandó Bizottsága« szövegrésszel egészül ki.”
2. cikk
Az 1092/2010/EU rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapja EGT-kiegészítésében közzéteendő izlandi és norvég nyelvű szövege hiteles.
3. cikk
Ez a határozat [...]-án/-én vagy az azt követő napon lép hatályba, amikor az EGT-megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt utolsó bejelentést megtették, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont.
4. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.
az EGT Vegyes Bizottság részéről
az elnök
az EGT Vegyes Bizottság
titkárai
A Szerződő Felek együttes nyilatkozata
az 1092/2010/EU rendeletet az EGT-megállapodásba foglaló …/… határozathoz
A Szerződő Felek megállapítják, hogy az 1092/2010/EU rendelet a nem uniós tagállamok számára csak bizonyos szintig teszi lehetővé az Európai Rendszerkockázati Testületben való részvételt. Az 1092/2010/EU rendelet esetleges későbbi felülvizsgálata során az EU meg fogja vizsgálni, hogy az EGT-tag EFTA-államok számára biztosítható-e az EGT-tag EFTA-államok számára az EGT Vegyes Bizottság …/…, …/… és …/… határozata által a három európai felügyeleti hatóságban biztosított részvételnek megfelelő részvételi jog.