EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 6.4.2016

COM(2016) 194 final

2016/0106(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról és a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint

a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról

{SWD(2016) 114 final}
{SWD(2016) 115 final}
{SWD(2016) 116 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

Háttér

2013 februárjában a Bizottság előterjesztette az intelligens határellenőrzésről szóló jogalkotási javaslatokból álló csomagot, amely a schengeni térség külső határigazgatásának korszerűsítésére irányul. A csomag az alábbi három javaslatot tartalmazza: (1) a határregisztrációs rendszerről szóló rendelet, amely lehetővé teszi a harmadik országbeli állampolgárok schengeni térségbe való belépésének, illetve az onnan történő kilépésének időpontjára és helyére vonatkozó információk rögzítését; (2) a regisztráltutas-programról szóló rendelet, amely lehetővé teszi az előzetes utasvizsgálatnak alávetett harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy az EU külső határain könnyített határforgalom-ellenőrzésben részesüljenek; valamint (3) a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program bevezetésének figyelembevétele céljából a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 1 módosításáról szóló rendelet 2 .

2014 februárjában lezárult a csomag első vizsgálata, amely során a társjogalkotók technikai, pénzügyi és operatív aggályaiknak adtak hangot a két rendszer felépítésének bizonyos vonatkozásait illetően. Mindazonáltal a 2013-ban javasolt, előnyben részesített szakpolitikai alternatívákat (azaz a biometrikus azonosításon alapuló központosított rendszereket) nem kérdőjelezték meg. Az Európai Parlament továbbította a javaslatot az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE), amely nem adott ki jogalkotási állásfoglalást a javaslatokkal kapcsolatban.

A javasolt szakpolitikai alternatívák technikai, szervezeti és pénzügyi hatásainak további értékelése céljából a Bizottság a két társjogalkotó támogatásával úgynevezett igazoló vizsgálat elvégzését kezdeményezte. Ez a folyamat két szakaszból állt:

–A Bizottság irányításával készített és 2014 októberében közzétett szakmai tanulmány az intelligens határellenőrzésről (a továbbiakban: a szakmai tanulmány) 3 , valamint

–Az eu-LISA irányításával megvalósított tesztfázis a különböző biometrikus azonosítók használatának a határ-ellenőrzési eljárásokra gyakorolt hatását illetően (a továbbiakban: a kísérleti projekt), amelyről 2015 novemberében jelentést tettek közzé 4 .

A szakmai tanulmány megállapításai, a kísérleti projekt eredményei, valamint a társjogalkotókkal és az érdekelt felekkel folytatott szakmai megbeszélések, illetve a nyilvános konzultáció 5 alapján a Bizottság elkészítette az e javaslathoz mellékelt részletes hatásvizsgálatot. A hatásvizsgálat a 2013-as javaslatokat kísérő hatásvizsgálatokra 6 épül, és a 2013-as javaslatok azon elemeire összpontosít, amelyek tekintetében módosítást javasoltak. Ezek konkrétan a következők: a) a rendszer felépítése, b) a használandó biometrikus azonosítók, c) eljárási könnyítések alkalmazása, d) adatmegőrzés, valamint e) a bűnüldöző hatóságok hozzáférése.

Mindezen széles körű előkészületek alapján a Bizottság szükségesnek tartotta a 2013-as javaslatok továbbfejlesztését és egyszerűsítését. A Bizottság a következőkről határozott:

–a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló 2013-as rendeletjavaslat felülvizsgálata;

–a Schengeni határ-ellenőrzési kódex módosításáról szóló 2013-as rendeletjavaslat felülvizsgálata a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló új rendeletjavaslatból eredő technikai változások beépítése céljából;

–a regisztráltutas-program létrehozásáról szóló 2013-as rendeletjavaslat visszavonása.

 Az uniós határregisztrációs rendszer létrehozásának indokoltsága

Amint azt a hatásvizsgálat is kifejti, az uniós határregisztrációs rendszer létrehozása szükségesnek bizonyult az alábbi kihívások kezelése érdekében:

(1) A késedelmes határforgalom-ellenőrzés kezelése és a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó határforgalom-ellenőrzés minőségének javítása

Az Európai Unió külső határain egyre nagyobb az utasforgalom, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. Az előrejelzések szerint 2025-re 887 millióra emelkedik a szabályos határátlépések száma. Ennek mintegy egyharmada várhatóan a rövid távú tartózkodás céljából a schengeni térségbe beutazó harmadik országbeli állampolgárokhoz fog kapcsolódni. Míg az uniós polgárok és a szabad mozgás jogát élvező személyek tekintetében „minimumellenőrzést” végeznek, a schengeni térség külső határát átlépő harmadik országbeli állampolgárokat manuálisan végzett „alapos ellenőrzésnek” vetik alá a határokon (be- és kilépéskor egyaránt).

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex nem rendelkezik a schengeni térségbe érkező vagy onnan távozó utazók határátlépéseinek rögzítéséről. Főszabály szerint a harmadik országbeli állampolgároknak jogukban áll bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó rövid tartózkodás céljából beutazni a schengeni térségbe. Jelenleg a határőrök és a bevándorlási hatóságok kizárólag az úti okmányban szereplő, a be- és kilépés időpontját feltüntető bélyegzőlenyomat alapján tudják ellenőrizni a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodásának időtartamát, illetve az engedélyezett tartózkodási idő túllépését. Ez azonban nehézségekkel járhat, ugyanis a bélyegzőlenyomatok olvashatatlanok vagy hamisak is lehetnek. Hasonlóan, a vízumkérelmeket feldolgozó konzulátusok számára is problémát jelenthet a korábbi vízumok jogszerűségének megállapítása az úti okmányban szereplő bélyegzőlenyomat alapján. Következésképpen az eljárás egésze során sok a hibalehetőség, és a végrehajtás nem minden esetben következetes.

A határregisztrációs rendszer bevezetése a következőket biztosítja:

–a határforgalom-ellenőrzés során gyors és pontos információszolgáltatás a határőrök számára, az útlevelek kézi bélyegzésének lassú és megbízhatatlan jelenlegi rendszere helyett; ez lehetővé teszi az engedélyezett tartózkodás megfelelőbb nyomon követését és a határforgalom-ellenőrzés hatékonyságának fokozását;

–információszolgáltatás a határőrök számára a harmadik országbeli állampolgárok beléptetésének megtagadásáról, valamint lehetőség a beléptetés megtagadásának elektronikus ellenőrzésére a határregisztrációs rendszerben;

–pontos információszolgáltatás az utazók számára az engedélyezett tartózkodásuk maximális hosszáról;

–lehetőség a harmadik országbeli állampolgárok határőri felügyelet mellett végzett, automatizált határellenőrzésére, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex módosításáról szóló felülvizsgálat javaslat 8. cikkének d) pontjában foglalt feltételeknek megfelelően.

(2) Az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek következetes és megbízható azonosításának biztosítása

Irreguláris bevándorlónak minősülnek egyrészt azok a személyek, akik szabálytalanul – rendszerint nem egy hivatalos határátkelőhelyen – lépték át a határt, másrészt az engedélyezett tartózkodási időt túllépők, vagyis az olyan személyek, akik egy hivatalos határátkelőhelyen jogszerűen léptek be az EU-ba, ám engedélyezett tartózkodási idejük lejárta után is az EU területén maradtak. A határregisztrációs rendszer az irreguláris migráció ezen kategóriájával foglalkozik. Mivel a harmadik országbeli állampolgárok határátlépéseit jelenleg nem regisztrálják, nem állítható össze az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek jegyzéke.

A határregisztrációs rendszer bevezetése biztosítja a következőket:

–pontos információszolgáltatás az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyekről, ami hozzájárul a tagállamok területén végzett ellenőrzésekhez és az irreguláris migránsok hatékonyabb elfogásához;

–az irreguláris migránsok személyazonosításának támogatása; mivel a határregisztrációs rendszerben valamennyi vízummentes személy biometrikus adatait tárolják, és a VIS-ben a vízumbirtokosok biometrikus adatait tárolják, a tagállami hatóságok azonosítani tudják majd a területükön elfogott, okmányokkal nem rendelkező olyan irreguláris migránsokat, akik jogszerűen lépték át a külső határt; ez pedig megkönnyíti a visszatérési eljárást;

–bizonyítékokon alapuló szemlélet érvényesítése a rendszer által készített elemzés révén; például a vízumpolitika terén, mivel a határregisztrációs rendszer pontos adatokat szolgáltat majd arról, hogy egy adott állam állampolgárai tekintetében felmerül-e az engedélyezett tartózkodási idő túllépésének problémája vagy sem, ami fontos szerepet játszik a kérdéses harmadik országgal szembeni vízumkötelezettség bevezetéséről, illetve megszüntetéséről való döntéskor.

(3) A belső biztonság fokozása, valamint a terrorizmus és a súlyos bűnözés elleni küzdelem megerősítése

Az emberkereskedelemhez, az embercsempészethez vagy a tiltott áruk csempészetéhez és hasonló bűncselekményekhez kapcsolódó számos határátlépést megkönnyíti az a tény, hogy nem regisztrálják az érintett harmadik országbeli állampolgárok határátlépéseit. Hasonlóképpen a terrorszervezetek és a radikalizálódott személyek is kihasználhatják a határátlépés regisztrációjának hiányát. A harmadik országbeli állampolgárok külső határokon végzett ellenőrzése magában foglalja a személyazonosság-ellenőrzést, továbbá adatok lekérését olyan ismert, a közbiztonságra veszélyt jelentő személyek vagy csoportok adatait tartalmazó adatbázisokból, akiket el kell fogni vagy a schengeni térségbe való beléptetésüket meg kell tagadni. Ugyanakkor, amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár a schengeni térségen belül megsemmisíti hivatalos okmányait, a bűnüldöző hatóságok számára komoly nehézséget jelenthet az érintett személyazonosítása abban az esetben, ha a személy bűncselekmény gyanúsítottjává vagy áldozatává válik.

A határregisztrációs rendszer bevezetése biztosítja a következőket:

–a terroristák, a bűnözők, valamint a bűncselekmények gyanúsítottjai és áldozatai megbízható személyazonosításának elősegítése;

–a harmadik országbeli állampolgárok, köztük a gyanúsítottak határmozgásának regisztrálása. Ebben a tekintetben tehát a határregisztrációs rendszer kiegészítené a Schengeni Információs Rendszerben elérhető információkat.

A 2013 óta bekövetkezett fő fejlemények

A jelenlegi felülvizsgált javaslat előkészítése során a Bizottság figyelembe vette a 2013 óta bekövetkezett legjelentősebb fejleményeket, amelyek az intelligens határellenőrzésről szóló eredeti javaslatok előterjesztésekor fennálló helyzethez képest megváltoztatták a politikai, jogi és intézményi környezetet:

–Teljes körűvé vált a Vízuminformációs Rendszer működése. A rendszert 2015 novemberére valamennyi releváns harmadik országban működő tagállami konzulátusra kiterjesztették. Jelenleg már kötelező a vízumbirtokosok VIS segítségével történő biometrikus ellenőrzése a schengeni térség külső határain. A bűnüldöző hatóságok egyre nagyobb mértékben használják a VIS-t személyazonosítási és nyomozási célból.

–A nyugat-balkáni, valamint az EU keleti és délkeleti határain fekvő országokkal folytatott vízumliberalizációs párbeszédek lezárultak, illetve felgyorsultak, aminek eredményeként növekedni fog az EU-ba vízummentesen utazó személyek aránya. A várakozások szerint ez a tendencia a következő években is fennmarad.

–Létrejött a Belső Biztonsági Alap (ISF – Határok), amely keretében 791 millió EUR-t különítettek el az intelligens határellenőrzés fejlesztésére. Ezen összeg felhasználására a vonatkozó jogalap elfogadása után kerül sor.

–Az európai migrációs stratégia 7 „a migrációkezelés javítására szolgáló négy pillér” egyikeként határozta meg a „határigazgatást”. A külső határok biztonságának fokozása és hatékonyabb igazgatása az informatikai rendszerek és technológiák által kínált lehetőségek jobb kihasználását feltételezi. Emellett a Bel- és Igazságügyi Tanács, valamint az Európai Tanács a 2015. decemberi ülésen egyaránt hangsúlyozta, hogy javítani kell a külső határokon végzett ellenőrzést az új technológiák kiaknázása révén.

–A biometrikus technológia gyors fejlődése új lehetőségeket kínál az utazók könnyebb és gyorsabb nyilvántartásba vételére és ellenőrzésére, nem csupán ujjnyomat, hanem arckép alapján is.

–A Bíróság adatmegőrzési irányelvvel kapcsolatos ítélete egyértelmű jogi helyzetet teremtett a határregisztrációs rendszerben nyilvántartott adatok tárolására és felhasználására vonatkozó feltételeket és biztosítékokat illetően.

–A társjogalkotók 2015 decemberében megállapodásra jutottak az uniós adatvédelmi szabályok reformjáról, aminek köszönhetően az EU egészére kiterjedő, modern adatvédelmi keret lép majd életbe. Az Európai Parlament és a Tanács 2016 folyamán fogja hivatalosan elfogadni az általános adatvédelmi rendeletet és az adatvédelmi irányelvet.

A felülvizsgált intelligens határ-ellenőrzési csomag fő elemei

Az új határregisztrációs rendszer kiterjed a schengeni térségbe beutazó minden olyan harmadik országbeli állampolgár határátlépéseire, aki bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos rövid tartózkodás céljából érkezik (vízumköteles és vízummentes utazók egyaránt), vagy adott esetben schengeni körutazói vízum 8 birtokában legfeljebb egyéves tartózkodás céljából érkezik.

A szabad mozgás jogával rendelkező uniós polgároknak vagy az uniós polgárokéval azonos, szabad mozgáshoz való joggal rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak a tartózkodási kártyával még nem rendelkező családtagjait regisztrálni kell a határregisztrációs rendszerben, ugyanakkor nem tartoznak a rövid tartózkodásra vonatkozó szabályok hatálya alá, és az e kategóriájába tartozó személyeket a 2004/38/EK irányelvvel 9 összhangban kell ellenőrizni. A 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával rendelkező ilyen családtagok nem tartoznak a határregisztrációs rendszer hatálya alá.

A rendszer adatokat gyűjt, valamint rögzíti a be- és kilépési adatokat, ami megkönnyíti a határátlépést a jóhiszemű utazók számára, ugyanakkor hozzájárul az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek hatékonyabb azonosításához. A határregisztrációs rendszer emellett a hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok beléptetésének esetleges elutasítását is rögzíti.

A jelenlegi módosított javaslat és a 2013-as javaslat közötti fő különbségek:

–A rendszer felépítése: a jelenlegi javaslat egyetlen rendszerről szól, ez a határregisztrációs rendszer. A nemzeti határinfrastruktúrák egy nemzeti egységes interfészen keresztül kapcsolódnak majd a központi határregisztrációs rendszerhez. A nemzeti interfész minden tagállam számára azonos lesz, és lehetővé fogja tenni a meglévő nemzeti határregisztrációs rendszerek használatát. Ugyanakkor a központi rendszerből nem másolhatók át adatok ezekbe a meglévő nemzeti határregisztrációs rendszerekbe.

–A határregisztrációs rendszer és a VIS működése interoperábilis lesz, aminek köszönhetően hatékonyabbá és gyorsabbá válik a határforgalom-ellenőrzés. Ennek érdekében összekapcsolják a határregisztrációs rendszer és a VIS központi rendszerét, és meghatározott célokból biztosítják a két rendszer közötti közvetlen átjárhatóságot. Ez a beépített adatvédelem elvének megfelelően csökkenti az átfedéseket a személyes adatok feldolgozása terén.

–

–Biometrikus azonosítók: míg a határregisztrációs rendszerre vonatkozó 2013-as javaslatok tíz ujjnyomat alapján történő azonosításról szóltak, a felülvizsgált javaslatok azt szorgalmazzák, hogy a határregisztrációs rendszer működésének kezdetétől négy ujjnyomat és az arckép kombinációját használják biometrikus azonosítóként. Ez a határregisztrációs rendszer várható méretét tekintve kellőképpen pontos ellenőrzést és személyazonosítást tenne lehetővé, ugyanakkor ésszerű szinten tartaná az adatok mennyiségét, és ezzel egyidejűleg felgyorsítaná a határellenőrzést, valamint lehetővé tenné az önkiszolgáló rendszerek kiterjedtebb használatát a határátkelőhelyeken. A négy ujjnyomatot a nyilvántartásba vételkor használnák annak ellenőrzésére, hogy az adott harmadik országbeli állampolgárt már regisztrálták-e a rendszerben, az arckép pedig a további beutazások alkalmával lehetővé tenné annak gyors és megbízható (automatikus) ellenőrzését, hogy a határellenőrzés hatálya alá tartozó személy megegyezik-e a határregisztrációs rendszerben már regisztrált személlyel.

–A személyes adatok védelme: a határregisztrációs rendszerben lényegesen kevesebb adatot rögzítenének: a korábban javasolt 36 helyett csupán 26 adatelemet. A személyes adatok betekintéséhez, helyesbítéséhez és törléséhez világosan meghatározott és biztosítékokkal ellátott jogok fűződnek. Az adatfeldolgozást az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti adatvédelmi hatóságok felügyelik.

–Adatmegőrzési idő: A tárolt adatok megőrzési ideje öt év. Az ötéves adatmegőrzési idő csökkenti az újbóli nyilvántartásba vétel gyakoriságát és minden utazó számára előnyös lesz, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az utazók schengeni térségbe való belépésének engedélyezése előtt a határőrök elvégezzék a Schengeni határ-ellenőrzési kódex által előírt szükséges kockázatelemzést. A 2013-as javaslat szerint a határőrök 181 nap után következetesen törlik a határregisztrációs rendszerbe bevitt bejegyzést, aminek következtében egyáltalán nem marad nyoma a harmadik országbeli állampolgár schengeni térségbe való legutóbbi be- és kilépéseinek, holott ezekre az adatokra kockázatelemzési célokból szükség van. Ez a hasznos információk tekintetében visszalépést jelente a határőrök által jelenleg használt információkhoz képest, hiszen az úti okmányokban lévő bélyegzőlenyomatok sok esetben többéves időszakról nyújtanak tájékoztatást. Ennélfogva hosszabb adatmegőrzési időre van szükség, hogy a határőrök az utazók schengeni térségbe való belépésének engedélyezését megelőzően el tudják végezni a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben előírt szükséges kockázatelemzést. A vízumkérelmek konzulátusokon történő feldolgozása szintén megköveteli a kérelmező korábbi utazásainak elemzését a korábbi vízumok használatának és a tartózkodási feltételek tiszteletben tartásának megvizsgálása céljából. Az útlevelek bélyegzésének elmaradását a határregisztrációs rendszerből való adatlekérés fogja ellensúlyozni. A rendszerben tárolt, korábbi utazásokra vonatkozó adatoknak tehát a vízumkiadás szempontjából kellően hosszú időszakot kell lefedniük.

A hosszabb adatmegőrzési idő csökkenteni fogja az újbóli nyilvántartásba vétel gyakoriságát, és valamennyi utazó számára előnyös lesz, hiszen rövidebbé válik mind a határátlépés, mind a határátkelőhelyeken való várakozás áltagos ideje. Még a schengeni térségbe csupán egyszer belépő utazó számára is le fogja rövidíteni a határon való várakozási időt az a tény, hogy a határregisztrációs rendszerben már szereplő egyéb utazókat nem kell ismételten nyilvántartásba venni.

A hosszabb adatmegőrzési idő emellett amiatt is szükséges, hogy a folyamatok gyorsítása és az önkiszolgáló rendszerek használata révén könnyíthető legyen a határátlépés. A könnyítés a rendszerben rögzített adatoktól függ. A rövid adatmegőrzési idő szűkítené a könnyítésben részesíthető utazók csoportját, és ezáltal aláásná a határregisztrációs rendszer kitűzött célját, vagyis a határátlépés megkönnyítését.

Az uniós polgárok harmadik országbeli állampolgárságú, e rendelet hatálya alá tartozó családtagjai tekintetében minden be-/kilépési bejegyzés az utolsó kilépést követően legfeljebb egy évig őrizhető meg. Egyéni aktájukat öt évig kell megőrizni, hogy az adott családtag kihasználhassa a könnyített határátlépés előnyeit.

Az engedélyezett tartózkodási időt túllépő azon személyek tekintetében, akiket az adatmegőrzési idő végéig nem találnak meg, nemzeti határozat nyomán a határregisztrációs rendszerben lévő adatokon alapuló figyelmeztető jelzés hozható létre a Schengeni Információs Rendszerben, mielőtt törölnék az adatokat a határregisztrációs rendszerből.

–A határátlépés megkönnyítése: a könnyítést célzó szemlélet az önkiszolgáló rendszerek és az elektronikus beléptető kapuk bevezetésén alapul, és a harmadik országbeli állampolgárok számára lehetővé teszi a határ-ellenőrzési eljárás kezdeményezését, amely a határőr kérésére további információk nyújtásával egészíthető ki. A Schengeni határ-ellenőrzési kódex módosításáról szóló javaslatban szereplő ezen könnyítések alkalmazása a tagállamok számára szabadon választható lehetőség, amely az utazók többségére kiterjed és nem teszi szükségessé semmilyen új rendszer kifejlesztését.

–Ezen túlmenően a Schengeni határ-ellenőrzési kódex módosításáról szóló javaslat harmonizált jogalapot teremt ahhoz, hogy a tagállamok önkéntes alapon nemzeti regisztráltutas-programot hozzanak létre.

–Bűnüldözési célú hozzáférés: a tagállami bűnüldöző hatóságok és az Europol a működés kezdetétől fogva – szigorú feltételek mellett – hozzáférhetnek a határregisztrációs rendszerhez. A határregisztrációs rendszer megbízható adatokat tartalmaz a hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésének időpontjáról, ami döntő fontosságú lehet az egyedi bűnüldözési ügyekben. Az említett adatokhoz a rendszer céljának megfelelően és az adatvédelmi szabályokat tiszteletben tartva kell hozzáférést biztosítani.

–A VIS-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés hasznossága már bizonyított tény. A tagállamok olyan esetekről számoltak be, amikor kizárólag a VIS adatbázisához való hozzáférés révén volt lehetséges az erőszakos halált halt személyek személyazonosítása. Más bejelentett esetek az emberkereskedelemhez, a terrorizmushoz vagy a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódnak, amikor is a nyomozók a VIS-adatokhoz való hozzáférésnek köszönhetően tettek érdemi előrelépést.

–Költségek: a 2013-as javaslatokban indikatív összegként 1,1 milliárd EUR-t különítettek el a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program fejlesztésére. A bűnüldözési célú hozzáférést lehetővé tevő, egységes határregisztrációs rendszert előirányozó előnyben részesített szakpolitikai lehetőségen alapuló felülvizsgált javaslat szerint a szükséges összeg mintegy 480 millió EUR-t tesz ki.

A határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló felülvizsgált rendeletjavaslat a határregisztrációs rendszer jogi keretének legfontosabb eszköze. A rendeletjavaslat a meglévő uniós jogszabályokhoz (vagyis az 1077/2011/EU rendelethez 10 , a 767/2008/EK rendelethez 11 és a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezményhez) kapcsolódó módosításokat is tartalmaz.E javaslattal egyidejűleg előterjesztésre kerül a Schengeni határ-ellenőrzési kódex azon módosítására irányuló javaslat, amely a rendszernek a határigazgatási eljárás részeként történő alkalmazásával áll összefüggésben.

 Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Az Európai Parlament és a Tanács 2016. március 9-i (EU) 2016/399 rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex).

Az Európai Parlament és a Tanács 1931/2006/EK rendelete a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a schengeni egyezmény rendelkezéseinek módosításáról.

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet).

Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról.

Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 515/2014/EU rendelete a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről.

2.KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

Konzultáció az érdekelt felekkel

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció részletes ismertetése a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 2. mellékletében található. A felülvizsgált intelligens határ-ellenőrzési csomag előkészítése jegyében a Bizottság 2015 folyamán célzott konzultációt folytatott az európai adatvédelmi biztossal az intelligens határellenőrzésre vonatkozó felülvizsgált javaslatok előkészítésével foglalkozó, 2015. március 20-i műhelytalálkozó keretében, a civil társadalommal a 2015. május 5-i találkozó keretében, a fuvarozókkal, valamint a közlekedési, idegenforgalmi és infrastrukturális szolgáltatókkal a 2015. május 28-i találkozó keretében, továbbá az Alapjogi Ügynökséggel a 2015. június 22-i és 23-i találkozó keretében. A Bizottság ezen túlmenően 2015. július 9-én találkozót szervezett a tagállami bűnüldöző hatóságok képviselőivel, és 2015. szeptember 24-én, illetve 2015. október 26-án szakmai megbeszélést tartott a tagállami szakértőkkel.

A 2015. július 29. és október 29. között zajlott nyilvános konzultáció során egyének, szervezetek, fuvarozók és hatóságok is hangot adtak véleményüknek (a nyilvános konzultáció eredményeinek részletes ismertetése a hatásvizsgálat 2. mellékletében található).

Az Európai Parlament LIBE bizottsága 2015. február 23–24-én parlamentközi bizottsági ülést tartott a nemzeti parlamentek bevonásával az intelligens határellenőrzés témájában.

Hatásvizsgálat

Az első hatásvizsgálat 12 2008-ban készült, amikor a Bizottság közleményt készített e témáról, a második 13 pedig 2012-ben zárult le, előkészítve a 2013-as javaslatokat.

A harmadik hatásvizsgálat 2016-ban fejeződött be. Ez a hatásvizsgálat a szakmai tanulmányt, a kísérleti projektről szóló jelentést, az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményeit és a Tanácsban, illetve az Európai Parlamentben lezajlott megbeszéléseket figyelembe véve elemezte a fő végrehajtási alternatívákat és az azokon belüli további lehetőségeket mind a határregisztrációs rendszer, mind a regisztráltutas-program tekintetében. A hatásvizsgálat alapján előnyben részesített alternatívák közvetlenül tükröződnek a 2013-as javaslatokhoz képest a jelenlegi javaslatban foglalt változásokban (lásd az 1. pontot: „A felülvizsgált javaslat fő elemei”).

A Szabályozói Ellenőrzési Testület felülvizsgálta a hatásvizsgálat tervezetét, és 2016. január 22-én kedvező véleményt nyilvánított arról.

3.A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javasolt intézkedések összefoglalása

Meg kell határozni a határregisztrációs rendszer céljait, funkcióit és a felelősségi köröket. Ezen túlmenően a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséget meg kell bízni a rendszer fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával. Egy különálló bizottsági szolgálati munkadokumentum cikkenként részletesen ismerteti a jelenlegi felülvizsgált javaslatot.

A javaslat kapcsolódó módosítások elfogadását teszi szükségessé az 1077/2011/EU rendelet, a 767/2008/EK rendelet és a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény tekintetében, az 1. pontban említetteknek megfelelően.

Jogalap

A jelenlegi felülvizsgált javaslat értelmében a rendelet jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja. A 77. cikk (2) bekezdésének b) és d) pontja a megfelelő jogalap a tagállamok külső határainak átlépésére vonatkozó intézkedések további meghatározására, továbbá a személyek e határokon történő ellenőrzésekor a tagállamok által követendő normák és eljárások kidolgozására. A határregisztrációs rendszer létrehozásának jogalapja a 77. cikk (2) bekezdésének b) és d) pontja. Emellett a felülvizsgált javaslat a bűnüldözési célú hozzáférés engedélyezése tekintetében a 87. cikk (2) bekezdésének a) pontjára, az Europol hozzáférésének engedélyezése tekintetében pedig a 88. cikk (2) bekezdésének a) pontjára támaszkodik, mindkét esetben szigorú feltételek mellett. A határregisztrációs rendszer adataihoz való bűnüldözési célú, illetve Europol általi hozzáférésre vonatkozó ezen két további jogalap a 77. cikk (2) bekezdésének b) és d) pontja értelmében alkalmazandóval megegyező rendes jogalkotási eljárást tesz szükségessé.

A szubszidiaritás elve

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében az Unió hatáskörrel rendelkezik arra, hogy intézkedéseket fogadjon el a tagállamok külső határait átlépő személyeket érintő ellenőrzésekkel és a határátlépés hatékony nyomon követésével kapcsolatosan. Módosítani kell a tagállamok külső határainak átlépésére vonatkozó hatályos uniós rendelkezéseket annak figyelembevétele érdekében, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre megbízható eszközök a rövid távú tartózkodás céljából érkező harmadik országbeli állampolgárok utazásainak nyomon követésére, mivel a mostani bélyegzési kötelezettség – annak bonyolultsága és lassúsága miatt – nem elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a tagállami hatóságok számára az engedélyezett tartózkodás vizsgálatát az utazó határellenőrzésekor, illetve az ország területén belüli ellenőrzések alkalmával, továbbá a nemzeti rendszerek ilyen szempontból igen korlátozott értéket képviselnek egy belső határellenőrzés nélküli térségben.

A migrációkezelés hatékonyságának növelése érdekében elérhetővé kell tenni az alábbi információkat: mely személyek tekintetében tagadták meg az EU területére való beléptetést, ki tartózkodik az EU területén, ki tesz eleget a 180 napon belüli legfeljebb 90 napos rövid távú tartózkodásra vonatkozó feltételnek, az engedélyezett tartózkodási időt túllépő utasok állampolgársága és csoportjai (vízummentesek/vízumkötelesek). Ezek az információk egyúttal az illegálisan tartózkodó személyek felkutatása céljából az ország területén végzett szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is elősegítik.

Közös rendszerre van szükség a beléptetés megtagadásának nyilvántartásba vételére, a határátlépésekre és az engedélyezett rövid távú tartózkodások nyomon követésére vonatkozó, a schengeni térség egészében alkalmazandó összehangolt szabályok létrehozása érdekében.

Ennélfogva a javaslat célkitűzését az egyes tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani.

A határregisztrációs rendszerre vonatkozó 2013-as javaslat felülvizsgálata azért is szükséges, hogy a terrorizmus és a súlyos bűnözés elleni küzdelem jegyében, valamint a magas szintű belső biztonság garantálása érdekében lehetővé váljon a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés. E célkitűzést a tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, mivel ilyen módosítást csak a Bizottság javasolhat.

Az arányosság elve

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke kimondja, hogy az Unió intézkedései nem léphetik túl a Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. Ehhez az uniós fellépéshez olyan jogszabályi formát kell választani, amely lehetővé teszi a javaslat célkitűzésének elérését és annak lehető leghatékonyabb végrehajtását. A javasolt kezdeményezés a schengeni vívmányok továbbfejlesztését jelenti annak biztosítása érdekében, hogy minden olyan tagállam, amely eltörölte a belső határellenőrzést, azonos módon alkalmazza a közös szabályokat a külső határokon. A javaslat olyan eszközt hoz létre, amely információkat szolgáltat az Európai Unió számára az EU területére belépő, illetve azt elhagyó harmadik országbeli állampolgárok számáról. Ez elengedhetetlen a fenntartható és megalapozott szakpolitikai döntéshozatal kialakításához a migráció és a vízumpolitika terén. A javaslat emellett biztosítja a bűnüldöző hatóságok hozzáférését a határregisztrációs rendszerhez, hogy gyorsan, pontosan, biztonságosan és költséghatékonyan tudják azonosítani azokat a vízummentesen utazó polgárokat, akik terrorizmus vagy súlyos bűncselekmény gyanúsítottjai (vagy áldozatai), valamint hogy le tudják kérni az ilyen bűncselekmények gyanúsítottjainak (vagy áldozatainak) tekintett vízumköteles vagy vízummentes harmadik országbeli állampolgárok korábbi utazásainak adatait.

A javaslat a beépített adatvédelem elvét követi, és a személyes adatok védelméhez való jog tekintetében arányos, mivel nem követeli meg, hogy több adatot gyűjtsenek és azokat tovább tárolják annál, mint ami a rendszer működéséhez és céljainak eléréséhez feltétlenül szükséges. Emellett rendelkezéseket tartalmaz az utazók alapvető jogainak hatékony védelméhez szükséges valamennyi biztosítékról és mechanizmusról, különösen a magánélet és a személyes adatok védelméről, amelyeket végre is fognak hajtani.

A rendszer működése nem tesz szükségessé további uniós szintű folyamatokat, sem harmonizációt; tehát a tervezett intézkedés arányos, amennyiben az uniós szintű fellépés nem lépi túl a meghatározott célok eléréséhez szükséges mértéket.

Az előnyben részesített alternatíva egyúttal a költségek tekintetében is arányos, tekintettel a rendszer által valamennyi tagállam számára biztosított előnyökre a közös külső határok igazgatása és a közös uniós migrációs politika felé való elmozdulás terén.

A javaslat ezért megfelel az arányosság elvének.

A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet.

Más jogi aktus nem felelne meg a következő indok(ok) miatt:

E javaslat központosított rendszert hoz létre, amelyen keresztül a tagállamok együttműködnek egymással. Ez egységes felépítést és működési szabályokat tesz szükségessé. Ezen túlmenően a javaslat rögzíti a külső határokon végzett határforgalom-ellenőrzésre és a rendszerhez való – többek között bűnüldözési célú – hozzáférésre vonatkozó szabályokat, amelyek valamennyi tagállamra nézve azonosak. Következtetésképpen, a kizárólagosan választható jogi eszköz a rendelet.

Alapvető jogok

A javasolt rendelet hatással van az alapvető jogokra, konkrétan a következőkre: a méltósághoz való jog (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. cikke); a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma (a Charta 5. cikke); a szabadsághoz és biztonsághoz való jog (a Charta 6. cikke); a magán- és a családi élet tiszteletben tartása (a Charta 7. cikke); a személyes adatok védelme (a Charta 8. cikke); a menedékjog (a Charta 18. cikke), valamint védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben (a Charta 19. cikke); a megkülönböztetés tilalma (a Charta 21. cikke); a gyermekek jogai (a Charta 21. cikke); illetve a hatékony jogorvoslathoz való jog (a Charta 47. cikke).

A határregisztrációs rendszer bevezetése kedvező hatást gyakorol a rabszolgaság és kényszermunka tilalmára, valamint a szabadsághoz és biztonsághoz való jogra. A schengeni térség külső határát átlépő harmadik országbeli állampolgárok jobb és pontosabb (biometrikus azonosítók segítségével történő) személyazonosítása hozzájárul a személyazonossággal való visszaélés, az emberkereskedelem (különösen amennyiben kiskorúakról van szó) és a határokon átnyúló bűnözés felderítéséhez, és ezáltal előmozdítja a schengeni térségben tartózkodó polgárok biztonságát.

Ami a személyes adatok védelmét illető, a javaslat biztosítékokat tartalmaz a személyes adatok és különösen az azokhoz való hozzáférés tekintetében. E hozzáférésnek szigorúan e rendelet céljára és a rendeletben megjelölt illetékes hatóságokra kell korlátozódnia. A személyes adatokkal kapcsolatos biztosítékok az adatokhoz való hozzáféréshez, illetve az adatok javításához és törléséhez való jogra is kiterjednek. Az indokolás fenti 1. fejezetében említett, adatmegőrzési időre vonatkozó korlátozás szintén hozzájárul a személyes adatok tiszteletben tartására vonatkozó alapvető jog érvényesüléséhez.

A javaslat lehetővé teszi a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférést terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából, hogy a hatóságok azonosíthassák a külső határokat átlépő harmadik országbeli állampolgárokat, valamint lekérhessék az ilyen személyek korábbi utazásaira vonatkozó adatokat. A Charta 52. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a személyes adatok védelméhez való jog bármilyen korlátozásának alkalmasnak kell lennie a kitűzött cél megvalósítására, és a korlátozás nem lépheti túl a cél eléréséhez szükséges mértéket. Az emberi jogok európai egyezménye 8. cikkének (2) bekezdése szintén elismeri, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való jog gyakorlásába hatóság csak olyan esetekben avatkozhat be, amikor a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy bűncselekmény megelőzése érdekében szükséges – a jelenlegi javaslatban ez a helyzet áll fenn. Az Európai Bíróság ugyancsak megállapította 14 , hogy a súlyos bűncselekmények, és különösen a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem kétségkívül elsőrendű jelentőségű a közbiztonság garantálása szempontjából, és annak hatékonysága nagymértékben függhet a modern nyomozási technikák használatától, így a személyes adatokhoz való, meghatározott célokból történő hozzáférés szükség esetén indokoltnak minősülhet.

A határregisztrációs rendszerben lévő adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés kizárólag terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából engedélyezhető, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározatban és az európai elfogatóparancsról szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározatban meghatározottakkal összhangban, és csakis akkor, ha azt egy konkrét eset szükségessé teszi. Ráadásul a kijelölt bűnüldöző hatóságok csak akkor kérhetnek hozzáférést a határregisztrációs rendszerben lévő adatokhoz, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az jelentősen hozzájárul majd az adott bűncselekmény megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához. Az ilyen kérelmeket egy kijelölt bűnüldöző hatóság vizsgálja meg annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférési kérelemre vonatkozó szigorú feltételek.

A javaslat továbbá szigorú adatbiztonsági intézkedéseket határoz meg a feldolgozott személyes adatok biztonságának garantálására, és rendelkezik az adatfeldolgozási tevékenység független adatvédelmi hatóságok általi felügyeletéről, illetve az összes elvégzett keresés dokumentálásáról. A javaslat emellett kimondja, hogy valamennyi személyes adat bűnüldöző hatóságok általi, a határregisztrációs rendszer segítségével történő feldolgozása az adatlehívást követően a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatálya alá tartozik.

A javaslat szigorú szabályokat állapít meg a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférés tekintetében, és meghatározza a szükséges biztosítékokat. Ezen túlmenően az egyének számára biztosítja a hozzáféréshez, javításhoz, törléshez és jogorvoslathoz – különösen a bírósági jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezik az adatfeldolgozási műveletek független hatóságok általi felügyeletéről. A javaslat tehát teljes mértékben megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartájának, különösen ami a személyes adatok védelmét illeti, és szintén összhangban áll az EUMSZ 16. cikkével, amely mindenki számára biztosítja a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez való jogot.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A határregisztrációs rendszerre vonatkozó 2013-as javaslatban említésre került a következő többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslat, amely többek között 4,6 milliárd EUR-t irányozott elő a Belső Biztonsági Alap számára a 2014–2020 közötti időszakra. A határregisztrációs rendszerre vonatkozó 2013-as javaslatban indikatív összegként 1,1 milliárd EUR-t különítettek el a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program fejlesztésére, feltételezve, hogy az első fejlesztési költségek 2015-ben jelentkeznének. Ezen összeg meghatározásakor két különálló rendszer fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával számoltak, és a fejlesztés időtartamát 3 évre, az üzemeltetés időtartamát pedig négy évre becsülték.

A Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (ISF határrendelet) 5. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint 791 millió EUR-t kell elkülöníteni a külső határokon a migrációs áramlások kezelését támogató meglévő és/vagy új informatikai rendszereken alapuló informatikai rendszerek fejlesztésére. A 791 millió EUR-s összeg a hároméves (2017-től 2019 végéig tartó) fejlesztési időszakra szólt, amelynek egyes előkészületei már 2016-ban megkezdődtek volna, és a működés 2020-ban kezdődött volna.

A szakmai tanulmány és a hatásvizsgálat eredményeit figyelembe véve a jelen javaslat az egységes határregisztrációs rendszert előirányozó előnyben részesített lehetőségre épül, és a becslések szerint 480 millió EUR a szükséges összeg, amely lefedi a bűnüldözési célú hozzáférést is. Következésképpen a jelen javaslat magában foglalja az ISF határrendelet módosításáról szóló javaslatot is, az új, csökkentett összeggel való összhang megteremtése érdekében.

A pénzügyi támogatás nem csupán a többéves pénzügyi keret teljes időszakában felmerülő, a központi elemekkel kapcsolatos költségeket fedi le (uniós szinten 288 millió EUR fejlesztési és üzemeltetési költség, közvetett irányítás révén), hanem azokat a költségeket is, amelyek a tagállamok meglévő nemzeti határinfrastruktúrájának a nemzeti egységes interfészen keresztüli, határregisztrációs rendszerbe való integrációja kapcsán merülnek fel (120 millió EUR közvetlen irányítás révén). A nemzeti integrációs költségekhez nyújtandó pénzügyi támogatás biztosítaná, hogy a nemzeti szinten nehéz gazdasági körülmények ne veszélyeztessék vagy késleltessék a projekteket. A fejlesztési fázisban (2017–2019) a Bizottság összesen 52,7 millió EUR-t fog költeni (közvetlen irányítás révén) a tagállamokban megvalósuló műveletekhez kapcsolódó kiadásokra.

Az új rendszer működésének megkezdését követően a tagállamokban felmerülő további üzemeltetési költségek a Belső Biztonsági Alap nemzeti programjai keretében támogathatók (megosztott irányítás). Az összesen 480 millió EUR-s keretösszegből 20 millió EUR-t különítettek el e célra, ami egy évig tartó üzemeltetési támogatást is magában foglal.

Az alkalmazott költségmodellt részletesen ismerteti a 6. melléklet: A határregisztrációs rendszer hatásvizsgálat során alkalmazott költségmodellje.

5.KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

Részvétel

Ez a javaslat a schengeni vívmányokra épül, amennyiben érinti a külső határok átlépését. Ezért figyelembe kell venni a társult országokkal kötött különböző jegyzőkönyvekkel és megállapodásokkal kapcsolatos alábbi következményeket:

Dánia: Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22. sz.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt a Tanács olyan intézkedéseinek elfogadásában, amelyek az EUMSZ harmadik részének V. címe alá tartoznak.

Mivel ez a rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

Az Egyesült Királyság és Írország: A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 4. és 5. cikke, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kérésére vonatkozó, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat, illetve az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat szerint az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt az (EU) 2016/399 rendeletben (Schengeni határ-ellenőrzési kódex), sem az általánosan schengeni vívmányokként ismert bármely más jogi eszközben, azaz a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetésének szervezésére és elősegítésére vonatkozó jogi eszközökben, valamint a külső határokon történő ellenőrzésre vonatkozó kísérő intézkedésekben.

E rendelet a schengeni vívmányok továbbfejlesztését jelenti, ezért az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

A Bíróság C–482/08. sz., Egyesült Királyság kontra Tanács, ECLI:EU:C:2010:631 ügyben hozott ítéletével összhangban az a tény, hogy e rendelet jogalapja az EUMSZ 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 88. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja, nem befolyásolja a fenti következtetést, mivel a bűnüldözési célú hozzáférés a határregisztrációs rendszer létrehozásának velejárója.

Izland és Norvégia: A Tanács, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásban meghatározott eljárások alkalmazandók, mivel e javaslat a schengeni vívmányokon alapul az e megállapodás 15 A. mellékletében meghatározottak szerint.

Svájc: Ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 16 előírásai szerint a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi.

Liechtenstein: Ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 17 előírásai szerint a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi.

Horvátország, Ciprus, Bulgária és Románia: A határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló rendelet a harmadik országbeli állampolgárok útlevelének bélyegzésére vonatkozó kötelezettség helyébe lép. E rendelkezést a csatlakozó tagállamoknak az Európai Unióhoz való csatlakozásuktól kell alkalmazniuk.

2016/0106 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 18 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 19 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről szóló 2008. február 13-i bizottsági közlemény 20 hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai integrált határigazgatási stratégia részeként határregisztrációs rendszert hozzanak létre, amely elektronikusan rögzíti a rövid távú tartózkodás céljából a schengeni térségbe beutazó harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésének idejét és helyét, és kiszámítja az engedélyezett tartózkodás időtartamát.

(2)A 2008. június 19–20-i Európai Tanács kiemelte annak fontosságát, hogy folytassák az EU integrált határigazgatási stratégiájának kidolgozásával kapcsolatos munkát, ideértve a korszerű technológiák fokozott kiaknázását a külső határok igazgatásának javítása céljából.

(3)A Bizottság 2009. június 10-i, „A szabadság a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség a polgárok szolgálatában” című közleménye egy elektronikus rendszer létrehozását szorgalmazza, amely rögzíti a külső határok átlépésével járó, a tagállamok területére történő belépéseket, illetve a tagállamok területéről való kilépéseket, az e területre való belépés hatékonyabb igazgatása érdekében.

(4)A 2011. június 23–24-i Európai Tanács az „intelligens határellenőrzéssel” kapcsolatos munka felgyorsítását sürgette. A Bizottság 2011. október 25-én közzétette „Intelligens határellenőrzés – választási lehetőségek és a követendő út” című közleményét.

(5)Az Európai Tanács 2014 júniusában elfogadott stratégiai iránymutatásában hangsúlyozta, hogy „a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségben, és az EU-ba irányuló egyre növekvő utasforgalom mellett csak abban az esetben lehet magas szintű védelmet biztosítani, ha az Unió közös külső határain hatékony határigazgatás valósul meg. Az Uniónak mozgósítania kell minden rendelkezésére álló eszközt azért, hogy segíteni tudja a tagállamokat feladataik ellátásában. Ebből a célból tehát: költséghatékony módon modernizálni kell a külső határok integrált határigazgatását és a nagyméretű informatikai rendszerekkel foglalkozó új ügynökség (EU-LISA) támogatásával többek között határregisztrációs rendszert tartalmazó intelligens határigazgatási rendszert kell bevezetni”.

(6)A Bizottság 2015. május 13-án kibocsátott, „Európai migrációs stratégia” című közleménye rámutatott, hogy „az intelligens határ-ellenőrzési kezdeményezéssel új szakasz kezdődik, amelynek célja a határátkelőhelyek hatékonyságának növelése, hogy megkönnyítsék a jóhiszemű harmadik országbeli utazók nagy többségének határátkelését, ugyanakkor pedig a harmadik országok állampolgárainak valamennyi határon keresztüli mozgására kiterjedő nyilvántartás létrehozásával – az arányosság elvét maradéktalanul tiszteletben tartva – erősítsék az illegális migráció elleni küzdelmet”.

(7)Meg kell határozni a határregisztrációs rendszer céljait és műszaki felépítését, meg kell állapítani a működésére és felhasználására vonatkozó szabályokat, valamint meg kell határozni a rendszerrel kapcsolatos felelősségi köröket, a rendszerbe bekerülő adatok kategóriáit, az adatbevitel céljait és feltételeit, az adatokhoz való hozzáféréssel rendelkező hatóságokat, továbbá az adatfeldolgozásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó egyéb szabályokat.

(8)A határregisztrációs rendszer a rövid tartózkodás céljából a schengeni térségbe érkező harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik. Emellett azon harmadik országbeli állampolgárokra is kiterjed, akik beléptetését megtagadták.

(9)A határregisztrációs rendszer céljaként a külső határok igazgatásának javítását, az irreguláris migráció megelőzését és a migrációs áramlások kezelésének elősegítését kell kitűzni. A határregisztrációs rendszernek – különösen és adott esetben – az olyan személyek azonosítását kell elősegítenie, akik nem vagy már nem teljesítik a tagállamok területén való tartózkodás időtartamára vonatkozó feltételeket.

(10)E célkitűzések megvalósítása érdekében a határregisztrációs rendszernek alfanumerikus és biometrikus adatokat (ujjnyomatokat és arcképeket) kell feldolgoznia. A biometrikus azonosítás ugyan hatást gyakorol az utasok magánéletére, alkalmazása azonban két szempontból is indokolt. Az első, hogy a biometrikus azonosítás megbízható módszer a tagállamok területén tartózkodó olyan harmadik országbeli állampolgárok személyazonosításához, akik nem rendelkeznek úti okmányokkal és semmilyen más személyazonosító eszközzel, ami általánosan elterjedt jelenség az irreguláris migránsok körében. A második, hogy a biometrikus azonosítás megbízhatóbb megfeleltetést biztosít a jogszerűen utazó személyek be- és kilépési adatai között. Az arcképek és az ujjnyomatok együttes használata révén csökkenthető a regisztrált ujjnyomatok mennyisége, míg a személyazonosítás pontosságát tekintve az eredmény változatlan marad.

(11)A vízummentes harmadik országbeli állampolgárok esetében négy ujjnyomatot kell bevinni a határregisztrációs rendszerbe (amennyiben ez fizikailag lehetséges). Ez lehetővé teszi a pontos ellenőrzést és személyazonosítást (biztosítva, hogy az adott harmadik országbeli állampolgárt még nem vették nyilvántartásba más személyazonossággal vagy más úti okmánnyal), valamint garantálja, hogy minden esetben kielégítő adatok álljanak rendelkezésre. A vízumbirtokosok ujjnyomat-ellenőrzését a 2004/512/EK tanácsi határozat 21 által létrehozott Vízuminformációs Rendszer (VIS) segítségével fogják végezni. A vízummentes és vízumbirtokos harmadik országbeli állampolgárok arcképét egyaránt regisztrálni kell a határregisztrációs rendszerben, és ezt kell elsődleges biometrikus azonosítóként használni a határregisztrációs rendszerben már regisztrált harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának ellenőrzésekor, amennyiben az adott személy egyéni aktáját még nem törölték. Ellenkező esetben az ellenőrzést ujjnyomatok alapján kell végezni.

(12)A határregisztrációs rendszer a következő elemekből épül fel: a biometrikus és alfanumerikus adatok számítógépes központi adatbázisát üzemeltető központi rendszer, az egyes tagállamok nemzeti egységes interfészei, a határregisztrációs rendszer központi rendszere és a VIS központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna, valamint a központi rendszer és a nemzeti egységes interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra. Valamennyi tagállamnak össze kell kapcsolnia nemzeti határinfrastruktúráit a nemzeti egységes interfésszel.

(13)A határregisztrációs rendszert és a VIS-t interoperábilissá kell tenni a központi rendszereik közötti közvetlen kommunikációs csatorna létrehozása révén, ami lehetővé teszi a határőrizeti hatóságok számára, hogy a határregisztrációs rendszert használva VIS-adatokat hívjanak le, majd a vízumokra vonatkozó adatok birtokában létrehozzák vagy kiegészítsék az egyéni aktát; hogy a külső határokon ellenőrizzék a vízumok érvényességét és a vízumbirtokosok személyazonosságát olyan módon, hogy az ujjnyomatokat közvetlenül a VIS-ben lévő adatokkal hasonlítják össze, továbbá hogy a VIS segítségével az ujjnyomatok alapján ellenőrizzék a vízummentes harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságát. Az interoperabilitás ezen túlmenően előreláthatólag azt is lehetővé teszi majd, hogy a VIS-t használó határőrizeti hatóságok a VIS-en keresztül közvetlenül hozzáférjenek a határregisztrációs rendszerhez a vízumkérelmek és az azokkal kapcsolatos döntések megvizsgálása céljából, valamint hogy a vízumhatóságok a vízum törlése, visszavonása vagy meghosszabbítása esetén frissítsék a határregisztrációs rendszerben szereplő, vízumokkal kapcsolatos adatokat. A 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 22 ennek megfelelően módosítani kell.

(14)E rendeletnek meg kell határoznia azokat a tagállami hatóságokat, amelyek számára – a határregisztrációs rendszer konkrét céljai érdekében, valamint a feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben – adatbevitel, -módosítás, -törlés vagy -lekérdezés céljából engedélyezhető a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférés.

(15)A határregisztrációs rendszerben lévő adatok feldolgozásának a kitűzött célokkal arányosnak és az illetékes hatóságok feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékűnek kell lennie. A határregisztrációs rendszer használatakor az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell azon személyek emberi méltóságának és sérthetetlenségének tiszteletben tartását, akiknek adatait lekérik, továbbá e személyek nem különböztethetők meg nem, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonságok, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más nézetek, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján.

(16)A terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a bűnüldöző hatóságok feladataik ellátása során a lehető legfrissebb információkkal rendelkezzenek. A VIS-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés hasznossága már bebizonyosodott az erőszakos halált halt személyek személyazonosítása, illetve az emberkereskedelemhez, a terrorizmushoz vagy a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó esetekben a nyomozók munkájának érdemi elősegítése terén. A határregisztrációs rendszerben tárolt információkhoz való hozzáférés a 2002/475/IB tanácsi kerethatározatban 23 említett terrorista bűncselekmények vagy a 2002/584/IB tanácsi kerethatározatban 24 említett egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából szükséges. A határregisztrációs rendszerben előállított adatok a személyazonosság ellenőrzésének eszközként használhatók egyrészt azokban az esetekben, amikor egy harmadik országbeli állampolgár megsemmisítette okmányait, másrészt akkor is, amikor a bűnüldöző hatóságok ujjnyomatok vagy arckép alapján folytatnak nyomozást egy bűncselekmény kapcsán, és meg akarják állapítani a személyazonosságot. Az adatok emellett bűnügyi hírszerzési eszközként is használhatók bizonyíték gyűjtése céljából, mivel segítségükkel visszakövethető egy bűncselekmény gyanúsítottjának vagy áldozatának mozgása. Ezért a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokat – az e rendeletben meghatározott feltételek mellett – hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok kijelölt hatóságai és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) számára.

(17)Az Europol kulcsszerepet játszik a tagállamok hatóságai között a határokon átnyúló bűncselekmények felderítése terén folytatott együttműködésben azáltal, hogy az Unió egész területén hozzájárul a bűncselekmények megelőzéséhez, elemzéséhez és kivizsgálásához. Következésképp az Europol számára – feladatainak keretében és a 2009/371/IB tanácsi határozatnak 25 megfelelően – ugyancsak hozzáférést kell biztosítani a határregisztrációs rendszerhez.

(18)Terrorista bűncselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából a határregisztrációs rendszerhez történő hozzáférés a magánélet tiszteletben tartására, illetve a személyes adatok védelmére vonatkozó alapvető jogba való beavatkozásnak minősül azon személyek tekintetében, akiknek az adatait a határregisztrációs rendszer feldolgozza. E beavatkozásnak összhangban kell állnia a jogszabályoknak, amelyeket megfelelő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy lehetővé tegyék az egyének számára az alkalmazkodást, védeniük kell az egyéneket az önkényességgel szemben, továbbá megfelelő egyértelműséggel kell megjelölniük, hogy az illetékes hatóságok milyen mértékű mérlegelési jogkört gyakorolhatnak, és milyen módon. Egy demokratikus társadalomban bármilyen beavatkozásnak szükségszerű módon jogos és arányos érdek védelmét kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogos céllal.

(19)A rendőrségi együttműködés terén alapvető fontosságú a bűncselekmény helyszínén talált daktiloszkópiai nyom, azaz látens ujjnyomat alapján történő adat-összehasonlítás. Az olyan esetekben, amikor indokoltan feltételezhető, hogy az elkövetőt vagy az áldozatot nyilvántartják a határregisztrációs rendszerben, a látens ujjnyomatok és a határregisztrációs rendszerben tárolt ujjnyomatadatok összehasonlításának lehetősége a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy kivizsgálását elősegítő rendkívül értékes eszközként szolgálhat a tagállami bűnüldöző hatóságok számára például akkor, ha a bűncselekmény helyszínén a látens ujjnyomatokon kívül nem található más bizonyíték.

(20)Ki kell jelölni a tagállamok illetékes hatóságait és azt a központi hozzáférési pontot, amelyen keresztül kérelmezhető a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférés, valamint listát kell vezetni a kijelölt hatóságok azon operatív egységeiről, amelyek terrorista bűncselekmények, illetve egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének vagy kivizsgálásának konkrét céljából kérelmezhetnek ilyen hozzáférést.

(21)A központi rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmeket a kijelölt hatóságok operatív egységei indokolás kíséretében eljuttatják a központi hozzáférési ponthoz. A kijelölt hatóságokon belül a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférés kérelmezésére jogosult operatív egységek nem járnak el ellenőrző hatóságként. A központi hozzáférési pontok a kijelölt hatóságoktól függetlenül járnak el, és feladatuk, hogy független módon biztosítsák az e rendeletben meghatározott hozzáférési feltételek szigorú betartását. Rendkívül sürgős esetekben, amikor terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény konkrét és tényleges veszélye miatt gyors hozzáférésre van szükség, a központi hozzáférési pontnak képesnek kell lennie a kérelem haladéktalan feldolgozására, és az ellenőrzést csak ezt követően kell elvégeznie.

(22)A személyes adatok védelme és a szisztematikus keresések megakadályozása érdekében a határregisztrációs rendszerben tárolt adatok csak egyedi esetekben dolgozhatók fel, és kizárólag akkor, amikor ez a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából szükséges. A kijelölt hatóságok és az Europol kizárólag akkor kérhetnek hozzáférést a határregisztrációs rendszerhez, ha alapos okkal feltételezik, hogy ennek révén olyan információkhoz fognak jutni, amelyek érdemben segítik majd őket egy terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzésében, felderítésében vagy kivizsgálásában.

(23)Ezenfelül a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférés terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények ismeretlen gyanúsítottjainak, elkövetőinek vagy áldozatainak személyazonosítása céljából csak akkor engedélyezhető, ha a tagállam 2008/615/IB tanácsi határozat 26 szerinti nemzeti ujjnyomat-adatbázisaiban és az összes többi tagállam megfelelő automatikus ujjnyomat-azonosító rendszereiben végzett keresések nem vezettek az érintett személyazonosságának megállapításához. Ezen túlmenően megfelelően indokolni kell a határregisztrációs rendszerhez egy ismert személy be-, illetve kilépési adatainak lekérése céljából történő hozzáférést.

(24)A személyes adatok hatékony összehasonlítása és cseréje érdekében a tagállamoknak maradéktalanul végre kell hajtaniuk és alkalmazniuk kell a hatályos nemzetközi megállapodásokat, valamint a személyes adatok cseréjére vonatkozó, már hatályos uniós jogi aktusokat, különösen a 2008/615/IB határozatot.

(25)A határregisztrációs rendszerben tárolt személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az a határregisztrációs rendszer céljai érdekében szükséges. Határigazgatási célból a harmadik országbeli állampolgárokhoz kapcsolódó adatokat helyénvaló öt évig megőrizni, hogy ezen időszak lejárta előtt ne kelljen a harmadik országbeli állampolgárokat újra nyilvántartásba venni a határregisztrációs rendszerben. Az uniós polgárok harmadik országbeli állampolgárságú, a 2004/38/EK irányelv 27 hatálya alá tartozó családtagjai, illetve a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok harmadik országbeli állampolgárságú családtagjai tekintetében, akik nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával, helyénvaló minden egyes be-/kilépési bejegyzést az utolsó kilépést követően egy évig tárolni.

(26)Az ötéves adatmegőrzési időre azért van szükség, hogy a határőrök az utazók schengeni térségbe való belépésének engedélyezését megelőzően el tudják végezni a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben előírt szükséges kockázatelemzést. A vízumkérelmek konzulátusokon történő feldolgozása továbbá megköveteli a kérelmező korábbi utazásainak elemzését a korábbi vízumok használatának és a tartózkodási feltételek tiszteletben tartásának megvizsgálása céljából. Az útlevelek bélyegzésének megszüntetését a határregisztrációs rendszerből való adatlekérés fogja ellensúlyozni. A rendszerben tárolt, korábbi utazásokra vonatkozó adatoknak tehát a vízumkiadás szempontjából kellően hosszú időszakot kell lefedniük. Az ötéves adatmegőrzési idő csökkenteni fogja az ismételt nyilvántartásba vétel gyakoriságát, és valamennyi utazó számára kedvező lesz, hiszen rövidebbé válik mind a határátlépés, mind a határátkelőhelyeken való várakozás áltagos ideje. Még a schengeni térségbe csupán egyszer belépő utazó számára is le fogja rövidíteni a határon való várakozási időt az a tény, hogy a határregisztrációs rendszerben már szereplő egyéb utazókat nem kell ismételten nyilvántartásba venni. Az ötéves adatmegőrzési idő emellett amiatt is szükséges, hogy az eljárásgyorsító mechanizmusok és az önkiszolgáló rendszerek használata révén könnyíthető legyen a határátlépés. Ez a könnyítés a rendszerben rögzített adatoktól függ. A rövidebb adatmegőrzési idő hátrányosan érintené a határellenőrzés hosszát. A rövidebb adatmegőrzési idő emellett szűkítené a könnyítésben részesíthető utazók csoportját, és ezáltal aláásná a határregisztrációs rendszer kitűzött célját, vagyis a határátlépés megkönnyítését.

(27)Ugyanúgy ötéves adatmegőrzési időre van szükség az engedélyezett tartózkodási idő lejártát követően a tagállamok területén maradó személyek tekintetében a személyazonosítás és a visszatérési eljárás elősegítése érdekében, továbbá azon személyek tekintetében, akiknek a rövid távú tartózkodás céljából {vagy schengeni körutazói vízum alapján} történő beléptetését megtagadták. Az adatokat az ötéves időszak elteltével törölni kell, kivéve, ha azok korábbi törlése indokolt.

(28)Pontos szabályokat kell meghatározni a határregisztrációs rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére vonatkozó felelősségi körök, valamint a határregisztrációs rendszerhez való kapcsolódással összefüggő tagállami felelősségek tekintetében. E rendelet értelmében az 1077/211/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 28 létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökségnek felelősséget kell vállalnia a központosított határregisztrációs rendszer fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért, és az 1077/2011/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseit ennek megfelelően módosítani kell.

(29)Az e rendelet bármiféle megsértéséből adódó károk tekintetében meg kell határozni a tagállamok felelősségére vonatkozó szabályokat.

(30)A személyes adatoknak a tagállamok által e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 29 vonatkozik, kivéve, ha a személyes adatokat a tagállamok kijelölt vagy ellenőrző hatóságai terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából dolgozzák fel.

(31)A személyes adatoknak a tagállamok hatóságai által e rendelet alapján a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából történő feldolgozására az e hatóságok nemzeti joga szerinti, személyes adatok védelmére vonatkozó normák alkalmazandók, amelyek összhangban állnak a 2008/977/IB tanácsi kerethatározattal 30 .

(32)A jelen rendelet alapján a tagállamok által megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók, illetve nem tehetők elérhetővé harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett magánfél számára, kivéve az olyan, szigorú feltételekhez kötött egyedi eseteket, amikor erre a harmadik országbeli állampolgár visszatérése kapcsán a személyazonosítás céljából szükség van.

(33)A határregisztrációs rendszer üzemeltetési igazgatásáért felelős félként eljáró uniós intézmények és szervek tevékenységére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 alkalmazandó.

(34)A 95/46/EK irányelv 28. cikkével összhangban létrehozott független felügyeleti hatóságoknak kell felügyelniük a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét, a 45/2001/EK rendeletben meghatározott európai adatvédelmi biztosnak pedig felügyelnie kell az uniós intézményeknek és szerveknek a személyes adatok feldolgozásához kapcsolódó tevékenységét. Az európai adatvédelmi biztosnak és a felügyeleti hatóságoknak együtt kell működniük a határregisztrációs rendszer felügyelete során.

(35)A 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 25. cikkével összhangban létrehozott nemzeti felügyeleti hatóságok felügyelik a személyes adatok tagállamok általi bűnüldözési célú feldolgozásának jogszerűségét, továbbá a 2009/371/IB határozat 33. cikkével összhangban létrehozott nemzeti felügyeleti hatóságok felügyelik az Europol által végzett adatfeldolgozás jogszerűségét.

(36)„(...) Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak; a biztos […]-án/-én nyilvánított véleményt.

(37)A javaslat szigorú szabályokat állapít meg a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférés tekintetében, és meghatározza a szükséges biztosítékokat. Ezen túlmenően az egyének számára biztosítja a hozzáféréshez, javításhoz, törléshez és jogorvoslathoz – különösen a bírósági jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezik az adatfeldolgozási műveletek független hatóságok általi felügyeletéről. E rendelet tehát tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat és elveket, különösen az emberi méltósághoz való jogot (a Charta 1. cikke); a rabszolgaság és a kényszermunka tilalmát (a Charta 5. cikke); a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot (a Charta 6. cikke); a magán- és a családi élet tiszteletben tartását (a Charta 7. cikke); a személyes adatok védelmét (a Charta 8. cikke); a megkülönböztetés tilalmát (a Charta 21. cikke); a gyermekek jogait (a Charta 24. cikke); az idősek jogait (a Charta 25. cikke); a fogyatékossággal élő személyek jogait (a Charta 26. cikke); illetve a hatékony jogorvoslathoz való jogot (a Charta 47. cikke).

(38)E rendelet alkalmazásának eredményes figyelemmel kísérése szabályos időközönkénti értékelést kíván meg. A tagállamoknak meg kell határozniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat és biztosítaniuk kell azok végrehajtását.

(39)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 32 megfelelően kell gyakorolni.

(40)A közös határregisztrációs rendszer létrehozását, valamint az adatok felhasználására vonatkozó közös kötelezettségek, feltételek és eljárások kialakítását az egyes tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, ezért a fellépés léptéke és hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(41)A határregisztrációs rendszer működésbe lépését követően módosítani kell a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 20. cikkének (2) bekezdését, mivel az nem egyeztethető össze az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontjával, hiszen a közös vízumügyi politika nem épülhet a tagállamok által kötött kétoldalú vízummentességi megállapodások meglétére vagy hiányára, és a harmadik országbeli állampolgárok számára engedélyezett tartózkodás időtartama nem függhet az ilyen kétoldalú megállapodások mennyiségétől, illetve tartalmától. Emellett a határregisztrációs rendszer nem képes figyelembe venni és kiszámítani az ilyen megállapodások hatálya alá tartozó, vízummentesen utazó harmadik országbeli állampolgárok engedélyezett tartózkodásának hosszát, így ezen megállapodásokat fel kell számolni.

(42)A határregisztrációs rendszer költségei előreláthatólag nem fogják kimeríteni az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 33 az intelligens határellenőrzés céljára elkülönített költségvetési keretet. Ennek megfelelően e rendelet elfogadását követően, az 515/2014/EU rendelet 5. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban a Bizottságnak egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén át kell csoportosítania a jelenleg a külső határokon a migrációs áramlások kezelését támogató informatikai rendszerek fejlesztésére elkülönített összeget.

(43)A határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló jelen rendelet a harmadik országbeli állampolgárok útlevelének bélyegzésére vonatkozó, valamennyi csatlakozó tagállam által alkalmazandó kötelezettség helyébe lép. A csatlakozási okmányuk értelmében a schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállamokban való tartózkodást nem kell figyelembe venni a schengeni térségben engedélyezett tartózkodás időtartamának kiszámításakor. Az ilyen tagállamoknak regisztrálniuk kell a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodását a határregisztrációs rendszerben, ám a rendszerbe beépített automatizált kalkulátor ezt nem számítja bele az engedélyezett tartózkodás hosszába.

(44)E rendelet nem érinti a 2004/38/EK irányelv alkalmazását.

(45)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó Mivel ez a rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(46)Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozatnak 34 megfelelően nem vesz részt; ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(47)Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozatnak 35 megfelelően nem vesz részt; ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(48)Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 36 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 37 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(49)Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás 38 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat 39 3. cikkével és a 2008/149/IB tanácsi határozat 40 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(50)Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv 41 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat 42 3. cikkével és a 2011/349/EU tanácsi határozat 43 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(51)Ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése, illetve a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

(1) E rendelet létrehozza a határregisztrációs rendszert a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésének dátumára, idejére és helyére vonatkozó adatok rögzítése és tárolása, a tartózkodási idő kiszámítása, az engedélyezett tartózkodási idő lejártakor a tagállamoknak szóló figyelmeztető jelzések létrehozása, továbbá a rövid távú tartózkodás céljából {vagy schengeni körutazói vízum birtokában} beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgárok beléptetése megtagadásának dátumára, idejére és helyére vonatkozó adatok rögzítése, valamint a beléptetést megtagadó tagállami hatóságra és a beléptetés megtagadásának indokára vonatkozó adatok rögzítése céljából.

(2)E rendelet IV. fejezete továbbá megállapítja azon feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt bűnüldöző hatóságai és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében lekérdezés céljából hozzáférhetnek a határregisztrációs rendszerhez.

2. cikk
Hatály

(1)E rendelet a rövid távú tartózkodás céljából {vagy schengeni körutazói vízum birtokában} a tagállamok területére beutazó, az (EU) 2016/399 rendelet értelmében határforgalom-ellenőrzés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokra alkalmazandó a tagállamok külső határainak átlépésekor. A tagállamok területére való belépéskor és az onnan való kilépéskor a rendelet az uniós polgárok harmadik országbeli állampolgárságú, a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó családtagjaira, illetve a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok harmadik országbeli állampolgárságú családtagjaira alkalmazandó, akik nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával.

(2)E rendelet azokra a harmadik országbeli állampolgárokra is alkalmazandó, akiknek a rövid távú tartózkodás céljából {vagy schengeni körutazói vízum birtokában} a tagállamok területére történő beléptetését megtagadták az (EU) 2016/399 rendelet 14. cikkével összhangban.

(3)Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a) az uniós polgárok családtagjai, akik a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartoznak és rendelkeznek az irányelvben említett tartózkodási kártyával;

b)a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjai, akik rendelkeznek a 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával;

c)az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 16. pontjában említett tartózkodási engedélyek birtokosai, akik nem tartoznak az e bekezdés a) és b) pontjában említett csoportokba;

d)a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosai;

e)Andorra, Monaco és San Marino állampolgárai;

f)az (EU) 2016/399 rendelet 6a. cikke (3) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett személyek vagy személyek kategóriái, akik a könnyített határátlépés hatályán kívül esnek, illetve annak hatálya alá tartoznak.

Ez a rendelet akkor sem alkalmazandó az első albekezdés a) és a b) pontjában említett családtagokra, ha azok nem az uniós polgár vagy a szabad mozgás jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgár kíséretében utaznak, illetve nem hozzájuk csatlakoznak.

(4)E rendeletnek a tartózkodási idő kiszámítására és az engedélyezett tartózkodási idő lejárta esetén a tagállamoknak szóló figyelmeztető jelzések létrehozására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók az uniós polgárok harmadik országbeli állampolgárságú, a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó családtagjaira, illetve a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok harmadik országbeli állampolgárságú családtagjaira, akik nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával.

3. cikk
Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

1.„külső határok”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott külső határok;

2.„határőrizeti hatóságok”: azok az illetékes hatóságok, amelyeket a nemzeti jog szerint arra jelöltek ki, hogy az (EU) 2016/399 rendeletnek megfelelően elvégezzék a személyek ellenőrzését a külső határátkelőhelyeken;

3.„bevándorlási hatóságok”: azok az illetékes hatóságok, amelyeket a nemzeti jog szerint arra jelöltek ki, hogy megvizsgálják a harmadik országbeli állampolgárok tagállamok területén való tartózkodásának feltételeit, és meghozzák az ezzel kapcsolatos döntéseket;

4.„vízumhatóságok”: az egyes tagállamok azon illetékes hatóságai, amelyek a vízumkérelmek vizsgálatáért és elbírálásáért, illetve a vízumok törlésével, visszavonásával vagy meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalért felelősek, beleértve a központi vízumhatóságokat és a külső határon történő vízumkiadásért felelős hatóságokat is;

5.„harmadik országbeli állampolgár”: bármely személy, aki a Szerződés 20. cikke értelmében nem az Unió polgára, azon személyek kivételével, akik az egyrészt az Unió, illetve az Unió és tagállamai, másrészt harmadik országok közötti megállapodások alapján az uniós polgárokéval azonos, szabad mozgáshoz való joggal rendelkeznek;

6.„úti okmány”: útlevél vagy azzal egyenértékű egyéb okmány, amely feljogosítja birtokosát a külső határ átlépésére és vízummal látható el;

7.„rövid távú tartózkodás”: bármely 180 napos időszakon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodás a tagállamok területén;

8.„rövid távú tartózkodásra jogosító vízum”: valamely tagállam által kiadott engedély a tagállamok területén bármely 180 napos időszakon belül 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás céljából;

9.„schengeni körutazói vízum”: valamely tagállam által kiadott engedély két vagy több tagállam területén bármely 180 napos időszakon belül 90 napot meghaladó tervezett tartózkodás céljából, feltéve, hogy a kérelmező nem kíván bármely 180 napos időszakon belül 90 napnál hosszabb ideig tartózkodni ugyanazon tagállam területén;

10.„fuvarozó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki hivatásszerűen foglalkozik személyszállítással;

11.„felelős tagállam”: az a tagállam, amelyik bevitte az adatokat a határregisztrációs rendszerbe;

12.„ellenőrzés”: adathalmazok összehasonlítása az állítólagos személyazonosság érvényességének megállapítása céljából (egy az egyhez megfeleltetés);

13.„személyazonosítás”: egy személy személyazonosságának több adathalmaz és az adatbázis összehasonlításával történő megállapítása (egy a többhöz megfeleltetés);

14.„alfanumerikus adatok”: betűkből, számokból, speciális karakterekből, szóközből és központozási jelekből álló adatok;

15.„ujjnyomatadatok”: lehetőség szerint a jobb, ellenkező esetben a bal kéz mutató-, középső, gyűrűs- és kisujjának ujjnyomatadatai, vagy látens ujjnyomat adatai;

16.„arckép”: az arcról készített, a biometrikus megfeleltetés céljából kielégítő felbontású és minőségű digitális kép;

17.„biometrikus adatok”: az ujjnyomatadatok és az arckép;

18.„az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személy”: az a harmadik országbeli állampolgár, aki nem, vagy már nem teljesíti a tagállamok területén való rövid távú tartózkodás időtartamára vonatkozó feltételeket;

19.„eu-LISA”: az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű informatikai rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség;

20.„Frontex”: a 2007/2004/EK rendelettel létrehozott, az Európai Unió tagállamainak külső határain folytatott operatív együttműködés igazgatásáért felelős európai ügynökség;

21.„felügyeleti hatóság”: a 95/46/EK irányelv 28. cikkével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság;

22.„nemzeti felügyeleti hatóság”: a bűnüldözési célok tekintetében a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 25. cikkével összhangban létrehozott felügyeleti hatóság;

23.„nemzeti ellenőrző szerv”: a 2009/371/IB határozat 33. cikkével összhangban létrehozott ellenőrző szerv;

24.„a határregisztrációs rendszerben tárolt adatok”: a 13., 14., 15., 16., 17. és 18. cikknek megfelelően a központi rendszerben tárolt valamennyi adat;

25.„bűnüldözés”: a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása;

26.„terrorista bűncselekmények”: azok a nemzeti jog szerinti bűncselekmények, amelyek azonosak vagy egyenértékűek a 2002/475/IB kerethatározat 1–4. cikkében említett bűncselekményekkel;

27.„súlyos bűncselekmények”: azok a bűncselekmények, amelyek azonosak vagy egyenértékűek a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében említett bűncselekményekkel, amennyiben esetükben a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább háromévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.

(2) A 95/46/EK irányelv 2. cikkében meghatározott fogalmak e rendeletben is az azzal megegyező értelemben szerepelnek, amennyiben a személyes adatok tagállami hatóságok általi feldolgozása az e rendelet 5. cikkében foglalt célból történik.

(3) A 2008/977/IB kerethatározat 2. cikkében meghatározott fogalmak e rendeletben is az azzal megegyező értelemben szerepelnek, amennyiben a személyes adatok tagállami hatóságok általi feldolgozása bűnüldözési célból történik.

4. cikk
A határregisztrációs rendszer kialakítása

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű informatikai rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség (eu-LISA) feladata a határregisztrációs rendszer fejlesztése és üzemeltetési igazgatásának biztosítása, beleértve a 14. cikk (1) bekezdésének f) pontjában és a 15. cikkben említett biometrikus adatok feldolgozására vonatkozó funkciókat is.

5. cikk

A határregisztrációs rendszer célja

A harmadik országbeli állampolgárok külső határokon való be- és kilépésének, valamint beléptetésük megtagadásának dátumára, idejére és helyére vonatkozó adatok rögzítése, tárolása és a tagállamok számára hozzáférhetővé tétele révén a határregisztrációs rendszer:

a)fokozza a határforgalom-ellenőrzés hatékonyságát azáltal, hogy belépéskor és kilépéskor kiszámítja és nyomon követi a rövid tartózkodás céljából {vagy schengeni körutazói vízum birtokában} beutazó harmadik országbeli állampolgárok engedélyezett tartózkodási idejét;

b)elősegíti azon személyek azonosítását, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazás vagy a tagállamok terültén való tartózkodás feltételeit;

c)lehetővé teszi az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek azonosítását és felderítését (a tagállamok területén belül is), valamint a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai számára a megfelelő intézkedések meghozatalát, ideértve a visszatérésre vonatkozó lehetőségek kiterjesztését is;

d)lehetővé teszi a beléptetés megtagadásának a határregisztrációs rendszerben történő elektronikus ellenőrzését;

e)az automatizálható ellenőrzéseknek köszönhetően határ-ellenőrzési erőforrásokat szabadít fel, és lehetővé teszi a harmadik országbeli állampolgárok vizsgálatára való fokozott összpontosítást;

f)lehetővé teszi a konzulátusok számára a korábbi vízumok jogszerű használatára vonatkozó információkhoz való hozzáférést;

g)tájékoztatja a harmadik országbeli állampolgárokat engedélyezett tartózkodásuk időtartamáról;

h)statisztikákat gyűjt a harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépéséről, beléptetésük megtagadásáról, valamint tartózkodási idejük túllépéséről, ezáltal javítja az engedélyezett tartózkodási idő túllépésére vonatkozó kockázatértékelést, és támogatja a tényeken alapuló uniós migrációs politikát;

i)küzd a személyazonossággal való visszaélés ellen;

j)elősegíti a terrorista bűncselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését és kivizsgálását;

k)lehetővé teszi a külső határt átlépő, terrorizmussal vagy bűncselekménnyel gyanúsított személyek és az áldozatok személyazonosítását és elfogását;

l)lehetővé teszi a terrorizmussal vagy bűncselekménnyel gyanúsított személyek és az áldozatok korábbi utazásaira vonatkozó információ létrehozását a terrorizmushoz vagy súlyos bűncselekményekhez kapcsolódó nyomozás céljából.

6. cikk

A határregisztrációs rendszer műszaki felépítése

(1)A határregisztrációs rendszer a következőkből áll:

a)a központi rendszer;

b)minden tagállam saját nemzeti egységes interfésze, amely közös műszaki előírásokon alapul és valamennyi tagállamban azonos, továbbá lehetővé teszi a központi rendszernek a tagállamok nemzeti határinfrastruktúráival való összekapcsolását;

c)a határregisztrációs rendszer központi rendszere és a VIS központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna;

d)a központi rendszer és a nemzeti egységes interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra.

(2) A határregisztrációs rendszer központi rendszerének elhelyezését az eu-LISA biztosítja két műszaki helyszínén. A központi rendszer biztosítja az e rendeletben meghatározott funkciókat, összhangban a 34. cikk (3) bekezdésében foglalt, a hozzáférhetőségre, a minőségre és a sebességre vonatkozó feltételekkel.

(3) A 2008/602/EK bizottsági határozat 44 sérelme nélkül, a határregisztrációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájának egyes hardver- és szoftverösszetevőit meg kell osztani a Vízuminformációs Rendszernek a 2004/512/EK határozat 1. cikkének (2) bekezdésében említett kommunikációs infrastruktúrájával. A VIS meglévő virtuális magánhálózatán túlmenően létrejön a határregisztrációs rendszer különálló virtuális magánhálózata a VIS-ben, illetve a határregisztrációs rendszerben tárolt adatok logikus elválasztásának biztosítása érdekében.

7. cikk
Interoperabilitás a VIS-szel

(1)Az eu-LISA biztonságos kommunikációs csatornát hoz létre a határregisztrációs rendszer központi rendszere és a VIS központi rendszere között, így lehetővé téve a határregisztrációs rendszer és a VIS közötti interoperabilitást. A rendszerek közötti közvetlen lekérdezés csak akkor lehetséges, ha arról ez a rendelet és a 767/2008/EK rendelet egyaránt rendelkezik.

(2)Az interoperabilitásra vonatkozó követelmény lehetővé teszi a határregisztrációs rendszert használó határőrizeti hatóságok számára, hogy a határregisztrációs rendszeren keresztül lekérdezést végezzenek a VIS-ben annak érdekében, hogy:

a)közvetlenül a VIS-ből hívjanak le és importáljanak vízumokra vonatkozó adatokat a vízumbirtokosok egyéni aktájának a határregisztrációs rendszerben történő létrehozása vagy frissítése céljából, e rendelet 13., 14. és 16. cikkével, valamint a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjával összhangban;

b)közvetlenül a VIS-ből hívjanak le és importáljanak vízumokra vonatkozó adatokat a határregisztrációs rendszer frissítése céljából a vízum törlése, visszavonása vagy meghosszabbítása esetén, e rendelet 17. cikkével, valamint a 767/2008/EK rendelet 13. és 14. cikkével, illetve 18. cikkének a) pontjával összhangban;

c)ellenőrizzék a vízumok hitelességét és érvényességét, továbbá a tagállamok területére történő beutazásra vonatkozó, az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke szerinti feltételek teljesülését e rendelet 21. cikkével, valamint a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

d)ellenőrizzék a külső határokon, hogy a vízummentes harmadik országbeli állampolgárokat korábban már regisztrálták-e a VIS-ben e rendelet 21. cikkével, valamint a 767/2008/EK rendelet 19. cikkének a) pontjával összhangban;

e)amennyiben a vízumbirtokos személyazonossága a határregisztrációs rendszerben nem ellenőrizhető, ujjnyomatok alapján a VIS-ben ellenőrizzék a vízumbirtokos személyazonosságát a külső határokon e rendelet 21. cikkével, valamint a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (6) bekezdésével összhangban.

(3) Az interoperabilitásra vonatkozó követelmény lehetővé teszi a VIS-t használó vízumhatóságok számára, hogy a VIS-en keresztül lekérdezést végezzenek a határregisztrációs rendszerben annak érdekében, hogy:

a)megvizsgálják a vízumkérelmeket és döntést hozzanak azokkal kapcsolatban e rendelet 22. cikkével, valamint a 767/2008/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban;

b)frissítsék a határregisztrációs rendszerben tárolt, vízumokra vonatkozó adatokat a vízum törlése, visszavonása vagy meghosszabbítása esetén e rendelet 17. cikkével, valamint a 767/2008/EK rendelet 13. és 14. cikkével összhangban.

8. cikk
A határregisztrációs rendszerhez való hozzáférés adatbevitel, -módosítás, -törlés vagy -lekérdezés céljából

(1)A határregisztrációs rendszerhez való hozzáférés a 13., 14., 15., 17. és 18. cikkben említett adatbevitel, -módosítás, -törlés vagy -lekérdezés céljából kizárólag az egyes tagállamok hatóságainak a 21–32. cikkben meghatározott célok tekintetében illetékes, kellően felhatalmazott személyzete számára engedélyezhető. A hozzáférésnek a célnak megfelelő feladatok elvégzéséhez szükséges mértékűnek és a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie.

(2)Minden tagállam kijelöli az illetékes nemzeti hatóságokat, ideértve a határőrizeti, a vízum- és a bevándorlási hatóságokat. A kellően felhatalmazott személyzet adatbevitel, -módosítás, -törlés és -lekérdezés céljából hozzáférést kap a határregisztrációs rendszerhez. Minden tagállam haladéktalanul megküldi az eu-LISA számára ezen hatóságok jegyzékét. A jegyzék meghatározza, hogy az egyes hatóságok milyen célból férhetnek hozzá a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz.

A határregisztrációs rendszer 60. cikk szerinti működésbe lépését követően három hónapon belül közzéteszik e hatóságok összesített jegyzékét az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jegyzék módosulása esetén az eu-LISA évente frissített összesített jegyzéket tesz közzé.

9. cikk
Általános elvek

(1)A határregisztrációs rendszerhez való hozzáférésre jogosult minden illetékes hatóság biztosítja, hogy a határregisztrációs rendszer használata szükséges, megfelelő és arányos legyen.

(2)Minden illetékes hatóság biztosítja, hogy a határregisztrációs rendszer használata során ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést a harmadik országbeli állampolgárokkal szemben nemi hovatartozás, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján, továbbá teljes mértékben tiszteletben tartsák az emberi méltóságot és a személyek sérthetetlenségét. Kiemelt figyelemmel kezelendő a gyermekek, az idősek és a fogyatékossággal élő személyek különleges helyzete. Különösen a gyermekek adatainak megőrzése tekintetében a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges mérlegelési szempont.

10. cikk
Az automatizált kalkulátor és a harmadik országbeli állampolgárokkal szemben a fennmaradó engedélyezett tartózkodási időről való tájékoztatás kötelezettsége

(1)A határregisztrációs rendszer olyan automatikus kalkulátort foglal magában, amely a határregisztrációs rendszerben regisztrált, rövid távú tartózkodás céljából {vagy schengeni körutazói vízum birtokában} beutazó harmadik országbeli állampolgárok tekintetében jelzi az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát.

A kalkulátor nem alkalmazandó az uniós polgárok harmadik országbeli állampolgárságú, a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó családtagjaira, illetve a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok harmadik országbeli állampolgárságú családtagjaira, akik nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával.

(2)Az automatizált kalkulátor:

a)belépéskor tájékoztatást nyújt az illetékes hatóságoknak az engedélyezett tartózkodás hosszáról, valamint arról, hogy az egyszeri vagy kétszeri beutazásra jogosító vízumok által engedélyezett számú beutazást már felhasználták-e;

b)kilépéskor azonosítja azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akik túllépték az engedélyezett tartózkodási időt.

(3) A határőrizeti hatóságok tájékoztatják a harmadik országbeli állampolgárokat arról, hogy legfeljebb hány napos lehet az engedélyezett tartózkodás, és e tekintetben figyelembe veszik a belépések számát és a vízum (vagy a schengeni körutazói vízum) alapján engedélyezett tartózkodás hosszát, az (EU) 2016/399 rendelet 8. cikkének (9) bekezdésével összhangban.

(4)A csatlakozási okmányuknak megfelelően a schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállamokban való tartózkodást nem veszik figyelembe a schengeni térségben engedélyezett tartózkodás időtartamának kiszámításakor. E tagállamok a határregisztrációs rendszerben rögzítik a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodásait. A rendszerbe beépített automatizált kalkulátor azonban nem számítja be a schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállamokban való tartózkodást a tartózkodás engedélyezett időtartamába.

11. cikk
Tájékoztatási mechanizmus

(1)A határregisztrációs rendszer olyan mechanizmust tartalmaz, amely automatikusan azonosítja azokat a be-/kilépési bejegyzéseket, amelyekben nem szerepel közvetlenül az engedélyezett tartózkodás idejének lejárta utáni kilépési adat, valamint azokat, amelyek esetében túllépték az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát.

(2)A kijelölt illetékes nemzeti hatóságok hozzáférhetnek az engedélyezett tartózkodási időt túllépőként azonosított személyeknek a rendszer által előállított jegyzékéhez, amely tartalmazza a 14. és a 15. cikkben említett adatokat.

12. cikk
Webes szolgáltatás

(1) Annak érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgárok bármikor ellenőrizhessék engedélyezett tartózkodási idejük fennmaradó részét, az eu-LISA által két műszaki helyszínén elhelyezett webes szolgáltatáshoz való biztonságos internetes hozzáférés lehetővé teszi ezen harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy megadják a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt adatokat, valamint a belépés és a kilépés előrelátható dátumát. Ennek alapján a webes szolgáltatás RENDBEN / NINCS RENDBEN válaszüzenetet ad. A webes szolgáltatás egy különálló, csak olvasható adatbázist használ, amely a határregisztrációs rendszerben tárolt adatok egy minimálisan szükséges részhalmazának egyirányú lehívása útján naponta frissül.

(2) A fuvarozók annak ellenőrzésére használhatják az (1) bekezdésben említett webes szolgáltatáshoz való biztonságos internetes hozzáférést, hogy az egyszeri vagy kétszeri belépésre jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok már felhasználták-e a vízumot. A fuvarozónak meg kell adnia a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt adatokat. A webes szolgáltatás ennek alapján RENDBEN / NINCS RENDBEN válaszüzenetet ad a fuvarozónak. A fuvarozók számára engedélyezett az elküldött információ és a kapott válasz tárolása.

(3) A webes szolgáltatás üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a webes szolgáltatásra alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokat a 61. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

II. FEJEZET
A határőrizeti hatóságok általi adatbevitel és -felhasználás

13. cikk
A határregisztrációs rendszerbe történő adatbevitelre vonatkozó eljárások

(1) A határőrizeti hatóságok a 21. cikkel összhangban ellenőrzik a harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájának esetleges meglétét a határregisztrációs rendszerben, valamint a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságát. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár önkiszolgáló rendszert használ az adatok előzetes nyilvántartásba vétele vagy a határforgalom-ellenőrzés elvégzése céljából [az önkiszolgáló rendszer meghatározása vagy magyarázata?], az ellenőrzés az önkiszolgáló rendszeren keresztül is elvégezhető.

(2)Ha korábban már létrehozták az egyéni aktát, a határőrizeti hatóságok szükség esetén frissítik az egyéni aktában szereplő adatokat, és minden be- és kilépéskor beviszik a 14. és a 15. cikk szerinti be-/kilépési bejegyzést, vagy adott esetben a 16. cikk szerinti, a beléptetés megtagadására vonatkozó bejegyzést. Ezt a bejegyzést hozzákapcsolják az érintett harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájához. Adott esetben a harmadik országbeli állampolgár egyéni aktáját kiegészítik a 17. cikk (1) bekezdésében említett adatokkal, be-/kilépési bejegyzését pedig a 17. cikk (3) és (4) bekezdésében említett adatokkal. A harmadik országbeli állampolgár egyéni aktáját kiegészítik a harmadik országbeli állampolgár által jogszerűen használt különböző úti okmányokkal és személyazonosságokkal. Amennyiben az aktát már regisztrálták, és a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott úti okmány eltér a korábban regisztrálttól, a 14. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett adatokat is frissítik, ha az új úti okmány chipjén tárolt arckép elektronikus úton kinyerhető.

(3) Amennyiben létre kell hozni vagy frissíteni kell a vízumbirtokos egyéni aktáját, a határőrizeti hatóságok közvetlenül a VIS-ből lehívhatják és importálhatják a 14. cikk (1) bekezdésének d), e) és g) pontjában meghatározott adatokat, a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjával összhangban.

(4) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárt még nem regisztrálták a határregisztrációs rendszerben, a határőrizeti hatóságok a 14., a 15. és a 16. cikkben említett adatok értelemszerű bevitelével létrehozzák az adott személy egyéni aktáját.

(5) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár önkiszolgáló rendszert használ az adatok előzetes nyilvántartásba vétele céljából, az (EU) 2016/399 rendelet 8c. cikke alkalmazandó. Ebben az esetben a harmadik országbeli állampolgár előzetesen beviheti a nyilvántartásba az egyéni akta adatait, vagy adott esetben a frissítendő adatokat. Az adatokat a határőrnek meg kell erősítenie, amikor az (EU) 2016/399 rendelettel összhangban meghozták a beléptetés engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntést. Az e cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzés az önkiszolgáló rendszeren keresztül valósul meg. A 14. cikk (1) bekezdésének d), e) és g) pontjában felsorolt adatok közvetlenül a VIS-ből lehívhatók és importálhatók.

(6) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár önkiszolgáló rendszert használ a határforgalom-ellenőrzés elvégzése céljából, az (EU) 2016/399 rendelet 8d. cikke alkalmazandó. Ebben az esetben az e cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzés az önkiszolgáló rendszeren keresztül valósul meg.

(7) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár elektronikus beléptető kaput használ a külső határ átlépése céljából, az (EU) 2016/399 rendelet 8d. cikke alkalmazandó. Ebben az esetben a be-/kilépési bejegyzés megfelelő regisztrációja, valamint a vonatkozó egyéni aktához való hozzákapcsolása az elektronikus beléptető kapu révén valósul meg.

(8) Amennyiben egyéni aktát kell létrehozni vagy frissíteni kell a 14. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett arcképet, az arckép csak akkor nyerhető ki elektronikus úton az elektronikus, géppel olvasható úti okmányokból (eMRTD) és illeszthető be az egyéni aktába, miután megbizonyosodtak arról, hogy az eMRTD chipjén tárolt arckép megegyezik az adott harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképével.

14. cikk
A vízumbirtokosok személyes adatai

(1)A határőrizeti hatóságok létrehozzák a vízumbirtokos harmadik országbeli állampolgárok egyéni aktáit, az alábbi adatok bevitelével:

a)vezetéknév (családnév); utónév vagy utónevek; születési idő; állampolgárság vagy állampolgárságok; nem;

b)az úti okmány vagy okmányok típusa, száma és a kibocsátó ország három betűből álló kódja;

c)az úti okmány(ok) érvényességének lejárati dátuma;

d)a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumbélyeg száma a kibocsátó tagállam három betűből álló kódjával együtt, a vízum típusa, a vízum alapján engedélyezett maximális tartózkodás lejárati dátuma, amelyet minden beutazás alkalmával frissíteni kell, valamint adott esetben a vízum érvényességének lejárati dátuma;

e)a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal történő első belépéskor a vízumbélyegen megjelölt, engedélyezett belépések száma és az engedélyezett tartózkodási idő;

f) lehetőség szerint az elektronikus úton az eMRTD-ből kinyert arckép, ellenkező esetben a helyben rögzített arckép;

g)a schengeni körutazói vízum vízumbélyegének száma, a vízum típusa, és adott esetben a vízum érvényességének lejárati dátuma.

(2)A vízumbirtokos harmadik országbeli állampolgár minden belépésekor az alábbi adatokat kell bevinni a be-/kilépési bejegyzésbe. A bejegyzést a határregisztrációs rendszer által az adott akta létrehozásakor kiállított egyéni referenciaszám felhasználásával hozzákapcsolják az érintett harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájához:

a)a belépés dátuma és időpontja;

b)a belépés szerinti határátkelőhely és a belépést engedélyező hatóság.

(3)A vízumbirtokos harmadik országbeli állampolgár minden kilépésekor az alábbi adatokat kell bevinni az egyéni aktához kapcsolt be-/kilépési bejegyzésbe:

a)a kilépés dátuma és időpontja;

b)a kilépés szerinti határátkelőhely.

(4)Amennyiben nem áll rendelkezésre a közvetlenül a tartózkodás engedélyezett idejének lejárta utáni kilépési adat, a rendszer jelzéssel látja el a be-/kilépési bejegyzést, és az engedélyezett tartózkodási időt túllépőként azonosított, vízumbirtokos harmadik országbeli állampolgár adatai bekerülnek a 11. cikkben említett jegyzékbe.

(5) A vízumbirtokos harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájának létrehozása céljából a határőrizeti hatóságok közvetlenül a VIS-ből lehívhatják és importálhatják az (1) bekezdés d), e) és g) pontjában meghatározott adatokat, a 767/2008/EK rendelet 18a. cikkével összhangban.

15. cikk
A vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok személyes adatai

(1)A vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében a határőrizeti hatóságok a 14. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és f) pontjában meghatározott adatokat viszik be az egyéni aktába. Ezen túlmenően beviszik az egyéni aktába a jobb kéz mutatóujjának, középső ujjának, gyűrűsujjának és kisujjának ujjnyomatát – vagy amennyiben ez nem lehetséges, a bal kéz ugyanazon ujjainak ujjnyomatát –, az ujjnyomatok felbontására és használatára vonatkozó, a Bizottság által a 61. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott előírásoknak megfelelően. A vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárokra a 14. cikk (2)–(4) bekezdése alkalmazandó.

(2)A 12 év alatti gyermekek jogi okokból mentesülnek az ujjnyomatvételi kötelezettség alól.

(3)Azon személyek, akik esetében az ujjnyomatvétel fizikailag lehetetlen, tényszerű okokból mentesülnek az ujjnyomatvételi kötelezettség alól.

Amennyiben azonban a fizikai akadály átmeneti jellegű, az adott személytől a következő belépéskor ujjnyomatot kell venni. A határőrizeti hatóságok további pontosítást kérhetnek az ujjnyomatvétel átmeneti akadályának okairól.

A tagállamok biztosítják az emberi méltóságot garantáló, megfelelő eljárások rendelkezésre állását, amennyiben az ujjnyomatvétel során nehézségek merülnek fel.

(4)Ha az érintett személy a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti jogi vagy tényszerű okokból mentesül az ujjnyomatvételi kötelezettség alól, a vonatkozó adatmezőben a „nem alkalmazandó” bejegyzést kell feltüntetni. A rendszer lehetővé teszi azon esetek megkülönböztetését, amikor jogi okokból nem kötelesek ujjnyomatot adni, és amikor ez tényszerű okokból nem lehetséges.

16. cikkAzon harmadik országbeli állampolgárok személyes adatai, akik beléptetését megtagadták

(1)Amennyiben a határőrizeti hatóság az (EU) 2016/399 rendelet 14. cikkével és V. mellékletével összhangban az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett harmadik országbeli állampolgár tagállamok területére való beléptetésének megtagadására vonatkozó döntést hozott, és a határregisztrációs rendszerben korábban nem rögzítettek az adott harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó aktát, a határőrizeti hatóság egyéni aktát hoz létre, amelybe a vízumbirtokos harmadik országbeli állampolgárok esetében a 14. cikk (1) bekezdésében előírt adatokat, vízummentes harmadik országbeli állampolgár esetében pedig a 15. cikk (1) bekezdésében előírt adatokat viszik be.

(2)A vízumbirtokos harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájának létrehozása céljából az illetékes határőrizeti hatóságok közvetlenül a VIS-ből lehívhatják és a határregisztrációs rendszerbe importálhatják a 14. cikk (1) bekezdésének d), e) és g) pontjában meghatározott adatokat, a 767/2008/EK rendelet 18a. cikkével összhangban.

(3) A vízumbirtokos és a vízummentes harmadik országbeli állampolgárok tekintetében egyaránt a következő adatokat kell bevinni a beléptetés megtagadására vonatkozó, önálló bejegyzésbe:

a) a beléptetés megtagadásának dátuma és időpontja;

b) a határátkelőhely;

c) a hatóság, amely megtagadta a beléptetést;

d) a beléptetés megtagadása okának/okainak megfelelő betű/betűk az (EU) 2016/399 rendelet V. mellékletének B. részével összhangban.

(4)Amennyiben a határregisztrációs rendszerben már szerepel egy korábbi akta, azt kiegészítik a (2) bekezdésben meghatározott adatokkal.

17. cikkA tartózkodás engedélyezésének visszavonásakor, törlésekor vagy meghosszabbításakor rögzítendő adatok

(1)Amennyiben határozat született a tartózkodás engedélyezésének, illetve a vízumnak a visszavonásáról vagy törléséről, vagy az engedélyezett tartózkodás, illetve a vízum érvényességi idejének meghosszabbításáról, az említett határozatot meghozó illetékes hatóság az alábbi adatokkal egészíti ki az egyéni aktát:

a)státuszinformáció, amely jelöli a tartózkodás engedélyezésének, illetve a vízumnak a visszavonását vagy törlését, vagy az engedélyezett tartózkodás, illetve a vízum érvényességi idejének meghosszabbítását;

b)azon hatóság megnevezése, amely visszavonta vagy törölte a tartózkodás engedélyezését, illetve a vízumot, vagy meghosszabbította az engedélyezett tartózkodás, illetve a vízum érvényességi idejét;

c)a tartózkodás engedélyezésének, illetve a vízumnak a visszavonásáról vagy törléséről, vagy az engedélyezett tartózkodás, illetve a vízum érvényességi idejének meghosszabbításáról szóló határozat meghozatalának helye és ideje;

d)az új vízumbélyeg száma a kibocsátó ország három betűből álló kódjával együtt;

e)az engedélyezett tartózkodási idő meghosszabbításának időtartama;

f)az engedélyezett tartózkodás, illetve a vízum új lejárati dátuma.

(2)Amennyiben határozat született a vízum törléséről, visszavonásáról vagy meghosszabbításáról, a határozatot meghozó vízumhatóság a 767/2008/EK rendelet 13. és 14. cikkével összhangban a VIS-ből azonnal lehívja és közvetlenül a határregisztrációs rendszerbe importálja az e cikk (1) bekezdése szerinti adatokat.

(3)A be-/kilépési bejegyzés feltünteti a tartózkodás engedélyezésének visszavonására vonatkozó indoko(ka)t, az alábbiak szerint:

a)az adott személy kiutasításának indokai;

b)a tagállam illetékes hatóságai által a nemzeti jognak megfelelően hozott bármely egyéb határozat, amely a tagállamok területére való beutazás, vagy az ottani tartózkodás feltételeit nem, illetve már nem teljesítő harmadik országbeli állampolgár kitoloncolásához vagy eltávolításához vezet.

(4)A be-/kilépési bejegyzés feltünteti az engedélyezett tartózkodási idő meghosszabbításának indokait.

(5)Amennyiben egy adott személyt a (3) bekezdésben említett határozat alapján eltávolítottak vagy kiutasítottak a tagállamok területéről, az illetékes hatóság beviszi a 13. cikk (2) bekezdése szerinti adatokat az e konkrét belépésre vonatkozó be-/kilépési bejegyzésbe.

18. cikk
Az (EU) 2016/399 rendelet 12. cikkével összhangban a tartózkodás időtartamára vonatkozó feltételeknek való megfelelés vélelmének megdöntésekor rögzítendő adatok

A 20. cikk sérelme nélkül, amennyiben egy valamely tagállam területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt nem regisztráltak a határregisztrációs rendszerben, vagy a be-/kilépési bejegyzés nem tartalmaz az engedélyezett tartózkodás időtartamának lejárta utáni kilépési időpontot, az illetékes hatóságok vélelmezhetik, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem, vagy már nem teljesíti a tagállamok területén történő tartózkodás időtartamával kapcsolatos feltételeket.

Ebben az esetben az (EU) 2016/399 rendelet 12. cikke alkalmazandó, és amennyiben az említett vélelem megdől, mivel bizonyíték támasztja alá, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár tiszteletben tartotta a rövid távú tartózkodással kapcsolatos feltételeket, az illetékes hatóságok szükség esetén a határregisztrációs rendszerben létrehozzák az adott harmadik országbeli állampolgár egyéni aktáját, vagy a hiányzó adatok bevitele révén frissítik az utolsó be-/kilépési bejegyzést a 14. és a 15. cikkel összhangban, vagy törlik a meglévő aktát, amennyiben a 32. cikk alkalmazandó.

19. cikk
Az adatbevitel technikai kivitelezhetetlensége vagy a határregisztrációs rendszer meghibásodása esetén alkalmazandó tartalékeljárások

Amennyiben a központi rendszerbe történő adatbevitel technikailag kivitelezhetetlen, vagy a központi rendszer meghibásodik, a 14., 15., 16., 17. és 18. cikkben említett adatokat ideiglenesen a 6. cikkben foglalt nemzeti egységes interfészen kell tárolni. Amennyiben erre nincs lehetőség, az adatokat ideiglenesen lokálisan tárolják. A technikai akadály, illetve a hiba megszűnte után az adatokat mindkét esetben haladéktalanul beviszik a határregisztrációs rendszer központi rendszerébe. A tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket, és gondoskodnak a szükséges infrastruktúráról, berendezésekről és erőforrásokról annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen ideiglenes lokális tárolás bármikor, bármely határátkelőhely tekintetében megvalósítható legyen.

20. cikk
Átmeneti időszak és átmeneti intézkedések

(1)Annak a belépéskor való ellenőrzése érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem lépte-e túl az egyszeri vagy kétszeri beutazásra jogosító vízum által megengedett beutazások számát, valamint annak a belépéskor és kilépéskor való ellenőrzése érdekében, hogy a rövid távú tartózkodás céljából beutazó harmadik országbeli állampolgárok nem lépték-e túl az engedélyezett tartózkodás maximális hosszát, a határregisztrációs rendszer működésbe lépését követő hat hónapos időszakban az illetékes határőrizeti hatóságok a határregisztrációs rendszerben rögzített be-/kilépési bejegyzések ellenőrzésén túl az úti okmányokban szereplő bélyegzőlenyomatokat is megvizsgálják a belépést, illetve kilépést megelőző 180 napban a tagállamok területén történő tartózkodás figyelembevétele céljából.

(2)Amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár belépett a tagállamok területére, és a határregisztrációs rendszer működésbe lépéséig nem lépett ki onnan, a kilépésekor egyéni aktát hoznak létre és a be-/kilépési bejegyzésben rögzítik az útlevélben szereplő bélyegzőlenyomat szerinti beutazási dátumot a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően. Ez a szabály nem korlátozódik az (1) bekezdésben említett, a határregisztrációs rendszer működésbe lépését követő hat hónapos időszakra. A beléptetőbélyegző és a határregisztrációs rendszerben rögzített adat közötti eltérés esetén a bélyegző az irányadó.

21. cikk
Az adatok felhasználása a külső határokon végzett ellenőrzés céljából

(1)A határőrizeti hatóságok hozzáférést kapnak a határregisztrációs rendszerhez a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának és korábbi regisztrációjának ellenőrzése, szükség esetén a határregisztrációs rendszerben rögzített adatok frissítése, valamint a határ-ellenőrzési feladatok ellátásához szükséges mértékű adatlekérdezés céljából.

(2)Az (1) bekezdésnek megfelelően az illetékes hatóságok a 14. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok alapján végezhetnek keresést.

Ezen túlmenően a külső határok átlépése tekintetében vízumköteles harmadik országbeli állampolgárokat illetően a határőrizeti hatóságok közvetlenül a határregisztrációs rendszerből, ugyanazon alfanumerikus adatokat használva keresést indíthatnak a VIS adatbázisában, hogy a külső határokon végzett ellenőrzés céljából adatokat kérdezzenek le a 767/2008/EK rendelet 18. cikkével összhangban.

Ha az említett adatok alapján a határregisztrációs rendszerben végzett keresés azt mutatja, hogy az adott harmadik országbeli állampolgárról rögzítettek adatokat a határregisztrációs rendszerben, a határőrizeti hatóságok összehasonlítják a harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképét a 14. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett arcképpel. Amennyiben a határátlépéskor nem áll rendelkezésre a helyben rögzített arckép használatát lehetővé tevő technológia, a határőrizeti hatóságok a vízummentes harmadik országbeli állampolgárok esetében a határregisztrációs rendszerben, a vízumbirtokos harmadik országbeli állampolgárok esetében pedig közvetlenül a VIS-ben ellenőrzik az ujjnyomatokat, a 767/2008/EK rendelet 18. cikkével összhangban. A vízumbirtokosok ujjnyomatainak VIS-ben történő ellenőrzése céljából a határőrizeti hatóságok közvetlenül a határregisztrációs rendszerből keresést indíthatnak a VIS-ben, a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

Ha az arckép ellenőrzése eredménytelen, az ellenőrzést az ujjnyomatok alapján kell elvégezni, és fordítva.

(3)Ha a (2) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról rögzítettek adatokat a határregisztrációs rendszerben, az illetékes hatóság lekérdezés céljából hozzáférést kap az adott harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájában és a kapcsolódó be-/kilépési bejegyzésben szereplő adatokhoz.

(4)Ha a (2) bekezdésben felsorolt alfanumerikus adathalmaz alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról nem rögzítettek adatokat a határregisztrációs rendszerben, ha a harmadik országbeli állampolgár e cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzése nem jár eredménnyel, vagy ha kétségek merülnek fel a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságát illetően, a határőrizeti hatóságok személyazonosítás céljából hozzáférést kapnak az adatokhoz, a 25. cikkel összhangban.

Ezen túlmenően a következő rendelkezések alkalmazandók:

a)a külső határok átlépése tekintetében vízumköteles harmadik országbeli állampolgárok esetében, amennyiben a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett adatok alapján a VIS-ben végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárt nyilvántartják a VIS-ben, az ujjnyomatokat a VIS-ben ellenőrzik a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban. E célból az illetékes hatóság a határregisztrációs rendszerből keresést indíthat a VIS-ben, a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Amennyiben az adott személynek az e cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzése nem jár eredménnyel, a határőrizeti hatóságok személyazonosítás céljából hozzáférést kapnak a VIS-ben tárolt adatokhoz, a 767/2008/EK rendelet 20. cikkével összhangban;

b)a külső határok átlépése tekintetében vízummentességet élvező és a határregisztrációs rendszerben nem szereplő harmadik országbeli állampolgárok esetében a 25. cikknek megfelelően végzett személyazonosításon túl a VIS-ben szereplő adatokat is lekérdezik, a 767/2008/EK rendelet 19a. cikkével összhangban. Az illetékes hatóság a határregisztrációs rendszerből keresést indíthat a VIS-ben, a 767/2008/EK rendelet 19a. cikkében foglaltaknak megfelelően.

(5) Azon harmadik országbeli állampolgárok esetében, akiknek az adatait már rögzítették a határregisztrációs rendszerben, ám a határregisztrációs rendszerben szereplő egyéni aktájukat olyan tagállam hozta létre, amely a csatlakozási okmánya értelmében nem alkalmazza a 767/2008/EK rendeletet, a határőrizeti hatóságok akkor végeznek lekérdezést a VIS-ben e cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban, amikor a harmadik országbeli állampolgár az egyéni aktájának létrehozása után első alkalommal kívánja átlépni a 767/2008/EK rendeletet alkalmazó tagállamok egyikének külső határát.

22. cikk
A határregisztrációs rendszer használata a vízumkérelmek vizsgálata és elbírálása céljából

(1)A vízumhatóságok adatokat kérdeznek le a határregisztrációs rendszerben a vízumkérelmek megvizsgálása és az e kérelmekre – többek között a kiadott vízumok törlésére, visszavonására, vagy érvényességi idejének meghosszabbítására – vonatkozó döntéshozatal céljából, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45 vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(2)A vízumhatóság közvetlenül a VIS-ből keresést végezhet a határregisztrációs rendszerben az alábbi adatok közül egy vagy több alapján:

a)a 14. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok;

b)a vízumbélyeg száma a kibocsátó tagállam három betűből álló betűkódjával együtt, a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említettek szerint;

c)a 14. cikk (1) bekezdésének f) pontjában és a 15. cikkben említett biometrikus adatok.

(3)Ha a (2) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról rögzítettek adatokat a határregisztrációs rendszerben, a vízumhatóságok lekérdezés céljából hozzáférést kapnak az adott harmadik országbeli állampolgár egyéni aktájában és a kapcsolódó be-/kilépési bejegyzésben szereplő adatokhoz.

23. cikk
A határregisztrációs rendszer használata a nemzeti könnyítési programokban való részvétel iránti kérelmek vizsgálata céljából

(1)Az (EU) 2016/399 rendelet 8e. cikkében említett illetékes hatóságok lekérdezést végeznek a határregisztrációs rendszerben az ugyanazon cikkben említett nemzeti könnyítési programokban való részvétel iránti kérelmeknek a határregisztrációs rendszer használata segítségével történő vizsgálata céljából, valamint az ilyen kérelmekkel kapcsolatos határozatok – köztük a nemzeti könnyítési programokban való részvétel elutasítására, visszavonására vagy érvényességi idejének meghosszabbítására vonatkozó határozatok – meghozatala céljából.

(2)Az illetékes hatóság keresést végezhet a 14. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és f) pontjában említett adatok közül egy vagy több alapján.

24. cikk
Az adatokhoz való hozzáférés a tagállamok területén végzett ellenőrzés céljából

(1)A harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának és/vagy a tagállamok területére történő beutazásra, tartózkodásra és ottlakásra vonatkozó feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából a tagállamok területére történő beutazásra, tartózkodásra és ottlakásra vonatkozó feltételek teljesülését a tagállamok területén ellenőrző illetékes hatóságok keresést végezhetnek a 14. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok alapján.

Ha a keresés azt mutatja, hogy az adott harmadik országbeli állampolgárról rögzítettek adatokat a határregisztrációs rendszerben, az illetékes hatóságok összehasonlítják a harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképét a 14. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett arcképpel. Amennyiben nem áll rendelkezésre a helyben rögzített arckép használatát lehetővé tevő technológia, az illetékes hatóságok a vízummentes harmadik országbeli állampolgárok esetében a határregisztrációs rendszerben, a vízumbirtokos harmadik országbeli állampolgárok esetében pedig a VIS-ben ellenőrzik az ujjnyomatokat, a 767/2008/EK rendelet 19. cikkével összhangban.

(2)Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról rögzítettek adatokat a határregisztrációs rendszerben, az illetékes hatóság lekérdezés céljából hozzáférést kap az adott személy egyéni aktájában és a kapcsolódó be-/kilépési bejegyzés(ek)ben szereplő adatokhoz.

(3)Ha a (2) bekezdésben említett adathalmaz alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról nem rögzítettek adatokat a határregisztrációs rendszerben, ha a harmadik országbeli állampolgár ellenőrzése nem jár eredménnyel, vagy ha kétség merül fel a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságát illetően, a határőrizeti hatóságok személyazonosítás céljából hozzáférést kaphatnak az adatokhoz, a 25. cikkel összhangban.

25. cikk
Az adatokhoz való hozzáférés a személyazonosítás céljából

(1)Az (EU) 2016/399 rendelettel összhangban a tagállamok területére történő beutazás, tartózkodás és ottlakás feltételeinek teljesülését a külső határátkelőhelyeken vagy a tagállamok területén ellenőrző illetékes hatóságok kizárólag a határregisztrációs rendszerben esetleg már nyilvántartásba vett, vagy a tagállamok területére történő beutazás, tartózkodás és ottlakás feltételeit nem, vagy már nem teljesítő harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának megállapítása céljából hozzáférést kapnak, hogy keresést végezzenek az adott harmadik országbeli állampolgárnak a 14. cikk (1) bekezdésének f) pontjában és a 15. cikk (1) bekezdésében említett biometrikus adatai alapján.

Ha a 14. cikk (1) bekezdésének f) pontjában és a 15. cikk (1) bekezdésében említett adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról nem rögzítettek adatokat a határregisztrációs rendszerben, a személyazonosítási célú adatlekérdezés a VIS-ben valósul meg, a 767/2008/EK rendelet 20. cikkével összhangban. A külső határokon az illetékes hatóságok – a VIS segítségével történő bármilyen személyazonosítást megelőzően – először lekérdezést végeznek a VIS-ben, a 767/2008/EK rendelet 18. cikkével vagy 19a. cikkével összhangban.

Amennyiben az adott harmadik országbeli állampolgár ujjnyomatai nem használhatók fel, vagy az ujjnyomatok és az arckép alapján végzett keresés eredménytelen, a keresést a 14. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában vagy mindkét pontban említett adatok alapján végzik el.

(2)Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról rögzítettek adatokat a határregisztrációs rendszerben, az illetékes hatóság lekérdezés céljából hozzáférést kap az egyéni aktában és a kapcsolódó be-/kilépési bejegyzésekben szereplő adatokhoz.

IV. FEJEZET

A határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárások és feltételek

26. cikk

A tagállamok kijelölt bűnüldöző hatóságai

(1)A tagállamok kijelölik azokat a bűnüldöző hatóságokat, amelyek terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából hozzáférhetnek a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz.

(2)Minden tagállam jegyzékbe veszi a kijelölt hatóságokat. Valamennyi tagállam értesítő nyilatkozatot küld az eu-LISA és a Bizottság számára a kijelölt hatóságokról, és e nyilatkozatot bármikor módosíthatja vagy egy másik nyilatkozattal felválthatja. A nyilatkozatokat közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)Valamennyi tagállam kijelöl egy központi hozzáférési pontot, amely hozzáféréssel rendelkezik a határregisztrációs rendszerhez. A központi hozzáférési pont a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért vagy kivizsgálásáért felelős tagállami hatóság. A központi hozzáférési pont ellenőrzi a 29. cikkben foglalt, a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó feltételek teljesülését.

A kijelölt hatóság és a központi hozzáférési pont tartozhat ugyanazon szervezethez – amennyiben ezt a nemzeti jog engedélyezi –, azonban a központi hozzáférési pontnak függetlenül kell eljárnia az e rendelet szerinti feladatai elvégzése során. A központi hozzáférési pont a kijelölt hatóságoktól elkülönülten működik, és azoktól nem fogad el az ellenőrzés kimenetelére vonatkozó utasításokat.

A tagállamok egynél több központi hozzáférési pontot is kijelölhetnek, hogy szervezeti és közigazgatási struktúrájukat tükrözzék alkotmányos vagy jogi kötelezettségeik teljesítése során.

(4)Valamennyi tagállam értesítő nyilatkozatot küld az eu-LISA és a Bizottság számára a központi hozzáférési pont(ok)ról, és e nyilatkozatot bármikor módosíthatja vagy egy másik nyilatkozattal felválthatja. A nyilatkozatokat közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5)Nemzeti szinten valamennyi tagállam jegyzékbe veszi a kijelölt hatóságok azon operatív egységeit, amelyek a központi hozzáférési pont(ok)on keresztül kérelmezhetik a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférést.

(6)A határregisztrációs rendszerhez való hozzáférés kizárólag a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete számára engedélyezhető, a 28. és a 29. cikkel összhangban.

27. cikk

Europol

(1)Az Europol kijelöli azt a hatóságot, amely terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából a kijelölt központi hozzáférési pontján keresztül kérelmezheti a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférést. A kijelölt hatóság az Europol egyik operatív egysége.

(2)Az Europol kellően felhatalmazott Europol-tisztviselőkből álló speciális egységet jelöl ki központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pont ellenőrzi a 30. cikkben foglalt, a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó feltételek teljesülését.

A központi hozzáférési pont az e rendelet szerinti feladatai teljesítése során függetlenül jár el, és az ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogad el utasításokat az (1) bekezdésben említett kijelölt hatóságtól.

28. cikk
A határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás

(1) A 26. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységek a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférés céljából indokolással ellátott elektronikus kérelmet nyújtanak be a 26. cikk (3) bekezdésében említett központi hozzáférési pontokhoz. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően a központi hozzáférési pont(ok) ellenőrzi(k), hogy teljesülnek-e a 29. cikkben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben a hozzáférési feltételek teljesülnek, a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. A határregisztrációs rendszerben tárolt azon adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 26. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységeknek.

(2) Kivételesen sürgős esetekben, amikor terrorista bűncselekménnyel vagy egyéb súlyos bűncselekménnyel összefüggésbe hozható közvetlen veszélyt kell elhárítani, a központi hozzáférési pont(ok) azonnal feldolgozza/feldolgozzák a kérelmet, és csak utólagosan ellenőrzi(k) a 29. cikkben foglalt valamennyi feltétel teljesülését, ideértve a kivételesen sürgős eset tényleges fennállását. Az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően indokolatlan késedelem nélkül el kell végezni.

(3) Amennyiben az utólagos ellenőrzés során megállapítják, hogy a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférés indokolatlan volt, minden olyan hatóság, amely hozzáfért ezekhez az adatokhoz, törli a határregisztrációs rendszerből származó információkat, és a törlés tényéről értesíti a központi hozzáférési pontokat.

29. cikk
A tagállamok kijelölt hatóságainak a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó feltételek

(1) A kijelölt hatóságok a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhetnek hozzá lekérdezés céljából a határregisztrációs rendszerhez:

a) a lekérdezési célú hozzáférésre terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából van szükség, tehát kényszerítő közbiztonsági érdek fennállása miatt az adatbázisban való keresés arányos intézkedésnek tekinthető;

b) a lekérdezési célú hozzáférésre egyedi esetben van szükség;

c) alapos okkal feltételezhető, hogy a határregisztrációs rendszerben tárolt adatok lekérdezése érdemben hozzájárulhat a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény gyanúsítottja, elkövetője vagy áldozata e rendelet hatálya alá tartozik;

(2) Terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény ismeretlen gyanúsítottjának, elkövetőjének vagy áldozatának személyazonosítása céljából a határregisztrációs rendszerhez – mint bűnügyi személyazonosító eszközhöz – való hozzáférés akkor engedélyezhető, ha az (1) bekezdésben felsorolt feltételek és az alábbi kiegészítő feltételek egyaránt teljesülnek:

a) előzetes keresést végeztek a nemzeti adatbázisokban, ami nem hozott eredményt;

b) ujjnyomatok alapján végzett keresés esetében – amennyiben az ujjnyomatok összehasonlítása technikailag lehetséges volt – a 2008/615/IB határozat szerint előzetes keresést végeztek a többi tagállam automatikus ujjnyomat-azonosító rendszerében, ami nem hozott eredményt.

Ugyanakkor nem kell előzetes keresést végezni abban az esetben, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a többi tagállam rendszereivel történő összehasonlítás nem vezetne az érintett személyazonosságának ellenőrzéséhez. A kijelölt hatóság által a központi hozzáférési pont(ok) számára megküldött, a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokkal való összehasonlításra irányuló elektronikus kérelemben ismertetni kell ezt az alapos okot.

Mivel a vízumbirtokos harmadik országbeli állampolgárok ujjnyomatadatait kizárólag a VIS-ben tárolják, az adott érintett tekintetében a VIS-ben végzett lekérdezés iránti kérelem a határregisztrációs rendszerben végzett lekérdezés iránti kérelemmel egyidejűleg, a 2008/633/IB határozatban meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtható, amennyiben az első albekezdés a) és b) pontjával összhangban végzett keresések nem vezettek az érintett személyazonosságának ellenőrzéséhez.

(3)Terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény ismert gyanúsítottjának, elkövetőjének vagy áldozatának korábbi utazásaira vagy a schengeni térségben való tartózkodásának időszakaira vonatkozó adatok lekérdezése céljából a határregisztrációs rendszerhez – mint bűnügyi személyazonosító eszközhöz – való hozzáférés akkor engedélyezhető, ha az (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesülnek és megfelelően indokolt az érintett személy be-/kilépési bejegyzéseinek lekérdezése.

(4) A határregisztrációs rendszerhez való személyazonosítási célú hozzáférést a kérelemfájlban történő, a határregisztrációs rendszerben tárolt alábbi adatok valamelyike alapján végzett keresésre kell korlátozni:

a) vízummentes harmadik országbeli állampolgárok ujjnyomatai (ideértve a látens ujjnyomatokat is);

b)arckép.

Eredményes keresés esetén a határregisztrációs rendszerben végzett lekérdezés nyomán az egyéni aktában szereplő, a 14. cikk (1) bekezdésében és a 15. cikk (1) bekezdésében felsorolt bármely más adat is hozzáférhetővé válik.

(5) A határregisztrációs rendszerhez való, az érintett harmadik országbeli állampolgár korábbi utazásainak lekérdezése céljából történő hozzáférést az egyéni aktában vagy a be-/kilépési bejegyzésekben történő, a határregisztrációs rendszerben tárolt alábbi adatok valamelyike alapján végzett keresésre kell korlátozni:

a) Vezetéknév vagy vezetéknevek (családi név vagy családi nevek); utónév vagy utónevek; születési idő, állampolgárság vagy állampolgárságok, nem;

b) az úti okmány vagy úti okmányok típusa, a kibocsátó ország három betűből álló kódja, az úti okmány érvényességének lejárati ideje;

c) a vízumbélyeg száma és a vízum érvényességének lejárati ideje;

d) ujjnyomatok (beleértve a látens ujjnyomatokat is);

e) arckép;

f) a belépés dátuma és időpontja, a belépést engedélyező hatóság és a belépés szerinti határátkelőhely;

g) a kilépés dátuma és időpontja, valamint a kilépés szerinti határátkelőhely.

Eredményes keresés esetén a határregisztrációs rendszerben végzett lekérdezés nyomán az e bekezdésben felsorolt összes adat, valamint az egyéni aktában és a be-/kilépési bejegyzésekben rögzített bármely más adat is hozzáférhetővé válik, beleértve a tartózkodási engedély visszavonása vagy meghosszabbítása kapcsán a 17. cikkel összhangban bevitt adatokat.

30. cikk

Az Europol határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó eljárás és feltételek

(1) Az Europol a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén férhet hozzá lekérdezés céljából a határregisztrációs rendszerhez:

a) a lekérdezésre az Europol hatáskörébe tartozó terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére vagy kivizsgálására irányuló tagállami fellépés támogatása és fokozása érdekében van szükség, tehát kényszerítő közbiztonsági érdek fennállása miatt az adatbázisban való keresés arányos intézkedésnek tekinthető;

b) a lekérdezésre egyedi esetben van szükség;

c) alapos okkal feltételezhető, hogy a lekérdezés érdemben hozzájárulhat a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény gyanúsítottja, elkövetője vagy áldozata e rendelet hatálya alá tartozik.

(2)A 29. cikk (2)–(5) bekezdésében foglalt feltételek értelemszerűen alkalmazandók.

(3) Az Europol kijelölt hatósága a határregisztrációs rendszerben tárolt valamennyi adat vagy egy konkrét adathalmaz lekérdezése céljából indokolással ellátott elektronikus kérelmet nyújt be az Europol 27. cikkben említett központi hozzáférési pontjához. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Europol központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (1) bekezdésben előírt hozzáférési feltételek. Amennyiben valamennyi feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont(ok) kellően felhatalmazott személyzete feldolgozza a kérelmet. A határregisztrációs rendszerben tárolt azon adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítják a 27. cikk (1) bekezdésében említett operatív egységeknek.

(4) A határregisztrációs rendszerben tárolt adatok lekérdezése során az Europol által megszerzett információk feldolgozásához a származási tagállam engedélyére van szükség. Ilyen engedélyt az adott tagállam nemzeti Europol-egysége adhat.

31. cikk
Az adatok megőrzésének ideje

(1)Az egyéni fájlhoz kapcsolódó összes be-/kilépési bejegyzést vagy beléptetés megtagadására vonatkozó bejegyzést a kilépési bejegyzés vagy – adott esetben – a beléptetés megtagadására vonatkozó bejegyzés dátumát követően öt évig tárolják.

(2) Valamennyi egyéni aktát és a kapcsolódó be-/kilépési bejegyzés(eke)t vagy beléptetés megtagadására vonatkozó bejegyzéseket az utolsó kilépési bejegyzés dátumát követően öt évig és egy napig tárolják a határregisztrációs rendszerben, ha az utolsó kilépési bejegyzést vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó bejegyzést követő öt évben nem rögzítenek belépési bejegyzést.

(3)Ha az engedélyezett tartózkodási idő lejárati dátumát követően nem rögzítenek kilépési bejegyzést, az adatokat az engedélyezett tartózkodás utolsó napját követően öt évig tárolják. A határregisztrációs rendszer három hónappal az engedélyezett tartózkodást túllépő személyek adatainak tervezett törlése előtt automatikus értesítést küld a tagállamoknak, hogy azok megtehessék a megfelelő lépéseket.

(4) A (2) és a (3) bekezdéstől eltérve az utolsó kilépési bejegyzést követően legfeljebb egy évig tárolják a határregisztrációs rendszerben az olyan harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában rögzített be-/kilépési bejegyzés(eke)t, akik uniós polgároknak a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó családtagjai, illetve a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjai, és nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával.

(5) Az (1) és a (2) bekezdésben említett adatmegőrzési idő lejártakor a szóban forgó adatokat automatikusan törlik a központi rendszerből.

32. cikk
Az adatok módosítása és az adatok előrehozott törlése

(1)A felelős tagállamnak jogában áll a határregisztrációs rendszerbe általa bevitt adatok javítása vagy törlése révén módosítani az ilyen adatokat.

(2)Ha a felelős tagállam arra utaló bizonyítékkal rendelkezik, hogy a határregisztrációs rendszerben rögzített adatok hibásak vagy azok határregisztrációs rendszeren belüli feldolgozására e rendeletet sértő módon került sor, ellenőrzi az érintett adatokat, és szükség esetén haladéktalanul módosítja vagy törli azokat a határregisztrációs rendszerből, és adott esetben a 11. cikkben említett azonosított személyek jegyzékéből. Ez az érintett személy kérésére is elvégezhető, a 46. cikkel összhangban.

(3)Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, ha a felelős tagállamtól eltérő valamely tagállam arra utaló bizonyítékkal rendelkezik, hogy a határregisztrációs rendszerben rögzített adatok hibásak vagy azok határregisztrációs rendszeren belüli feldolgozására e rendeletet sértő módon került sor, ellenőrzi az érintett adatokat – amennyiben ez a felelős tagállammal való konzultáció nélkül is lehetséges –, és szükség esetén haladéktalanul módosítja vagy törli azokat a határregisztrációs rendszerből, és adott esetben a 11. cikkben említett azonosított személyek jegyzékéből. Ellenkező esetben a tagállam 14 napon belül felveszi a kapcsolatot a felelős tagállam hatóságaival, és a felelős tagállam egy hónapon belül ellenőrzi az adatok helytállóságát, valamint feldolgozásuk jogszerűségét. Ez az érintett személy kérésére is elvégezhető, a 46. cikkel összhangban.

(4)Ha a felelős tagállam vagy a felelős tagállamtól eltérő valamely tagállam arra utaló bizonyítékkal rendelkezik, hogy a határregisztrációs rendszerben rögzített vízumadatok hibásak vagy azok határregisztrációs rendszeren belüli feldolgozására e rendeletet sértő módon került sor, először a VIS-szel összevetve megvizsgálja az ilyen adatok helytállóságát, és szükség esetén módosítja azokat a határregisztrációs rendszerben. Ha a VIS-ben és a határregisztrációs rendszerben rögzített adatok megegyeznek, haladéktalanul értesíti az érintett adatok VIS-be való beviteléért felelős tagállamot a VIS infrastruktúráján keresztül, a 767/2008/EK rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban. Az adatok VIS-be való beviteléért felelős tagállam ellenőrzi az érintett adatokat, és szükség esetén haladéktalanul javítja vagy törli azokat a VIS-ből, továbbá értesíti a felelős tagállamot vagy a kérelmet befogadó tagállamot, amely szükség esetén haladéktalanul módosítja vagy törli az adatokat a határregisztrációs rendszerből, és adott esetben a 11. cikkben említett azonosított, engedélyezett tartózkodási idő túllépő személyek jegyzékéből.

(5) A 11. cikkben említett azonosított személyek adatait haladéktalanul törlik az ugyanazon cikkben említett jegyzékből és javítják a határregisztrációs rendszerben, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a felelős tagállam vagy a kérelmet befogadó tagállam nemzeti jogának megfelelően bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy előreláthatatlan, súlyos esemény miatt volt kénytelen túllépni az engedélyezett tartózkodási időt, vagy törvényes tartózkodási jogot szerzett, illetve tévedés estén. A harmadik országbeli állampolgár hatékony bírósági jogorvoslattal élhet az adatok módosítása érdekében.

(6)Ha egy harmadik országbeli állampolgár a 31. cikkben említett időszak lejárta előtt megszerezte egy tagállam állampolgárságát vagy a 2. cikk (3) bekezdésében említett kategóriába tartozott, a 14. és a 15. cikk értelmében létrehozott egyéni aktáját és a kapcsolódó bejegyzéseket haladéktalanul törlik a határregisztrációs rendszerből, valamint adott esetben a 11. cikkben említett azonosított személyek jegyzékéből – az adatok törlését az a tagállam hajtja végre:

a) amelynek állampolgárságát az érintett személy megszerezte, vagy

b) amely kibocsátotta a tartózkodási engedélyt vagy kártyát.

Amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár Andorra, Monaco vagy San Marino állampolgárságát szerezte meg, erről a változásról értesíti azon tagállam illetékes hatóságait, amelybe legközelebb belép. A tagállam haladéktalanul törli az érintett adatait a határregisztrációs rendszerből. Az érintett személy hatékony bírósági jogorvoslatot vehet igénybe az adatok törlése érdekében.

(7)A központi rendszer azonnali értesítést küld valamennyi tagállamnak az adatok határregisztrációs rendszerből, és adott esetben a 11. cikkben említett azonosított személyek jegyzékéből való törléséről.

33. cikk
Bizottsági végrehajtási intézkedések elfogadása a fejlesztést megelőzően

A Bizottság elfogadja a központi rendszer, a nemzeti egységes interfészek és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztéséhez és műszaki kivitelezéséhez szükséges intézkedéseket, különösen a következőkre vonatkozó rendelkezéseket:

a) az ujjnyomatok felbontására és a határregisztrációs rendszerben történő biometrikus ellenőrzés és azonosítás során való alkalmazására vonatkozó előírások;

b) a 14., 15., 16., 17. és 18. cikknek megfelelő adatbevitel;

c) a 21–30. cikknek megfelelő adathozzáférés;

d) az adatok módosítása, törlése és előrehozott törlése a 32. cikknek megfelelően;

e) a bejegyzések rögzítése és hozzáférhetősége a 41. cikknek megfelelően;

f) teljesítménykövetelmények;

g) a 12. cikkben említett webes szolgáltatásra vonatkozó előírások és feltételek;

h) a 44. cikk (3) bekezdésében említett közös tájékoztató;

i) a 44. cikk (3) bekezdésében említett weboldalra vonatkozó előírások és feltételek;

j) a 7. cikkben említett interoperabilitás megteremtése és átfogó kialakítása;

k)az 57. cikk (2) bekezdésében említett központi adattárra vonatkozó előírások és feltételek.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 61. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A j) pontban foglalt interoperabilitás megteremtésére és átfogó kialakítására irányuló intézkedések elfogadása kapcsán az e rendelet 61. cikke értelmében létrehozott bizottság konzultációt folytat a 767/2008/EK rendelet 49. cikke értelmében létrehozott VIS-bizottsággal.

34. cikk
Fejlesztés és üzemeltetési igazgatás

(1)A központi rendszer, a nemzeti egységes interfészek, a kommunikációs infrastruktúra, valamint a határregisztrációs rendszer központi rendszere és a VIS központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna fejlesztése az eu-LISA feladata. Szintén az eu-LISA feladata a 12. cikkben említett webes szolgáltatás fejlesztése, összhangban a 61. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott előírásokkal és feltételekkel.

Az eu-LISA meghatározza a rendszer – és a kapcsolódó kommunikációs infrastruktúra – fizikai felépítését, valamint a központi rendszer, az egységes interfészek, a határregisztrációs rendszer központi rendszere és a VIS központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna, valamint a kommunikációs infrastruktúra tekintetében a műszaki előírásokat és azok továbbfejlesztését, amelyeket a Bizottság jóváhagyását követően az igazgatótanács fogad el. Az eu-LISA továbbá minden olyan kiigazítást végrehajt a VIS-ben, amelyre a határregisztrációs rendszerrel való interoperabilitásból, valamint a 767/2008/EK rendelet 55. cikkben említett módosításainak bevezetéséből adódóan szükség van.

Az eu-LISA e rendelet hatálybalépését és a 33. cikkben foglalt intézkedések Bizottság általi elfogadását követően késedelem nélkül kifejleszti és üzembe helyzeti a központi rendszert, a nemzeti egységes interfészeket, a határregisztrációs rendszer központi rendszere és a VIS központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatornát, valamint a kommunikációs infrastruktúrát.

A fejlesztés a technikai előírások kidolgozását és végrehajtását, a tesztelést és az átfogó projektkoordinációt foglalja magában.

(2) A kialakítás és fejlesztés szakaszában létrehoznak egy legfeljebb 10 tagból álló programirányítási tanácsot. A programirányítási tanács az eu-LISA igazgatótanácsa által saját tagjai közül kinevezett nyolc tagból, a 62. cikkben említett, határregisztrációs rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoport elnökéből, valamint a Bizottság által kinevezett egy tagból áll. Az eu-LISA igazgatótanácsa kizárólag azon tagállamokból nevez ki tagokat, amelyekre nézve az uniós jog értelmében teljes mértékben kötelezők az eu-LISA által üzemeltetett valamennyi nagyméretű informatikai rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök, és amelyek részt fognak venni a határregisztrációs rendszerben. A programirányítási tanács havonta egyszer ülésezik. Biztosítja a határregisztrációs rendszer kialakítási és fejlesztési szakaszának megfelelő irányítását, valamint a határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos központi, illetve nemzeti projektek közötti következetességet. A programirányítási tanács havonta írásbeli jelentést készít a projekt haladásáról az igazgatótanács számára. Döntéshozatali hatáskörrel nem rendelkezik, és nem járhat el az igazgatótanács tagjainak képviseletében.

Az igazgatótanács meghatározza a programirányítási tanács eljárási szabályzatát, amely különösen a következőkről rendelkezik:

a) az elnökség;

b) az ülések helyszíne;

c) az ülések előkészítése;

d) szakértők részvétele az üléseken;

e) az igazgatótanácsban részt nem vevő tagállamok számára teljes körű tájékoztatást nyújtó kommunikációs tervek.

Az elnökségi feladatokat a Tanács elnökségét betöltő tagállam látja el, amennyiben rá nézve az uniós jog értelmében teljes mértékben kötelezők az eu-LISA által üzemeltetett valamennyi nagyméretű informatikai rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök, vagy – ha e követelmény nem teljesül – a Tanács elnökségét a következő időszakban betöltő tagállam, amely megfelel e követelménynek.

A programirányítási tanács tagjainak valamennyi utazási és ellátási költségét az ügynökség fedezi, és az eu-LISA eljárási szabályzatának 10. cikke értelemszerűen alkalmazandó. A programirányítási tanács titkárságát az eu-LISA biztosítja.

A kialakítás és fejlesztés szakaszában a 62. cikkben említett, határregisztrációs rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportot a határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos nemzeti projektek projektmenedzserei alkotják. A tanácsadó csoport a határregisztrációs rendszer működésbe lépéséig havonta legalább egyszer ülésezik. Minden ülés után beszámol a programirányítási tanácsnak. Biztosítja a programirányítási tanács tevékenységét segítő szakértelmet, valamint nyomon követi a tagállami előkészületek alakulását.

(3)A központi rendszer, a határregisztrációs rendszer központi rendszere és a VIS központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna, valamint a nemzeti egységes interfészek üzemeltetési igazgatása az eu-LISA feladata. Az eu-LISA a tagállamokkal együttműködve mindig biztosítja a – költség-haszon elemzés szerint – legjobb rendelkezésre álló technológiát. Az eu-LISA feladata továbbá a központi rendszer és a nemzeti egységes interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra, valamint a 12. cikkben említett webes szolgáltatás üzemeltetési igazgatása.

A határregisztrációs rendszer üzemeltetési igazgatása magában foglalja a határregisztrációs rendszernek a hét minden napján, napi 24 órában történő, e rendeletnek megfelelő működtetéséhez szükséges valamennyi feladatot, különösen azokat a karbantartási munkákat és technikai fejlesztéseket, amelyek a rendszer kielégítő minőségű, a műszaki előírásoknak megfelelő működéséhez szükségesek, mindenekelőtt a központi adatbázisban történő, a határátkelőhelyeken végzett lekérdezések válaszideje tekintetében.

(4)Az Európai Unió tisztviselőire alkalmazandó személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, az eu-LISA megfelelő szakmai titoktartási vagy azzal egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének minden olyan tagjára, aki munkája során a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokat kezel. Ez a kötelezettség ezen alkalmazottak hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységük befejeződését követően is fennáll.

35. cikk
A tagállamok feladatai

(1)Valamennyi tagállam feladata:

a)a meglévő nemzeti határinfrastruktúra integrációja és a nemzeti egységes interfésszel való összekapcsolása;

b)a meglévő nemzeti határinfrastruktúra szervezése, irányítása, működtetése és karbantartása, valamint a határregisztrációs rendszerrel való összekapcsolása az 5. cikk céljából, a j), k) és l) pont kivételével;

c) a központi hozzáférési pontok és azok nemzeti egységes interfésszel való bűnüldözési célú összekapcsolásának szervezése;

d)az illetékes nemzeti hatóságok kellően felhatalmazott személyzete számára e rendelettel összhangban a határregisztrációs rendszerhez biztosított hozzáférés irányítása és szervezése, valamint az ilyen alkalmazottak jegyzékének és profiljának összeállítása és rendszeres frissítése.

(2)Valamennyi tagállam kijelöli azt a nemzeti hatóságot, amely a 8. cikkben említett illetékes hatóságok számára biztosítja a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférést. Valamennyi tagállam összekapcsolja ezt a nemzeti hatóságot a nemzeti egységes interfésszel. Valamennyi tagállam és az Europol összekapcsolja a 26. és 27. cikkben említett központi hozzáférési pontját a nemzeti egységes interfésszel.

(3)Valamennyi tagállam automatizált adatfeldolgozási eljárásokat használ.

(4)Mielőtt a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférési jogosultsággal rendelkező hatóságok személyzete számára engedélyezik a határregisztrációs rendszerben tárolt adatok feldolgozását, megfelelő képzésben kell részesíteni őket az adatbiztonságról és különösen az adatvédelmi szabályokról, valamint a vonatkozó alapvető jogokról.

36. cikk
Az adatfelhasználással kapcsolatos feladatok

(1)A személyes adatoknak a határregisztrációs rendszerben történő feldolgozása tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely az e tagállam általi adatfeldolgozásért központilag felelős. Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot e hatóság adatairól.

Valamennyi tagállam biztosítja a határregisztrációs rendszerben rögzített adatok jogszerű feldolgozását, különös tekintettel arra, hogy kizárólag a kellően felhatalmazott alkalmazottak rendelkezzenek hozzáféréssel az adatokhoz feladataik ellátása során. A felelős tagállam különösen azt biztosítja, hogy:

a)az adatgyűjtés jogszerűen és a harmadik országbeli állampolgár emberi méltóságának maradéktalan tiszteletben tartásával történjen;

b)az adatokat jogszerűen rögzítsék a határregisztrációs rendszerben;

c)az adatok a határregisztrációs rendszerbe való továbbításkor helyesek és naprakészek legyenek.

(2)Az eu-LISA biztosítja, hogy a határregisztrációs rendszer üzemeltetése e rendelettel és a 33. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban történjen. Az eu-LISA különösen az alábbi feladatokat látja el:

a)meghozza a szükséges intézkedéseket a központi rendszer, valamint a központi rendszer és a nemzeti egységes interfész közötti kommunikációs infrastruktúra biztonságának biztosítása céljából, az egyes tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül;

b)biztosítja, hogy kizárólag a kellően felhatalmazott személyzet férjen hozzá a határregisztrációs rendszerben feldolgozott adatokhoz.

(3)Az eu-LISA tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost a határregisztrációs rendszer működésének megkezdése érdekében a (2) bekezdésnek megfelelően általa hozott intézkedésekről.

37. cikk
A nemzeti aktákban és a nemzeti határregisztrációs rendszerekben való adattárolás

(1)Minden tagállam az uniós jog teljes mértékű tiszteletben tartása mellett nemzeti aktáiban és nemzeti határregisztrációs rendszerében tárolhatja a határregisztrációs rendszer céljaival összhangban a határregisztrációs rendszerben általa rögzített alfanumerikus adatokat.

(2)Az adatok a nemzeti aktákban vagy a nemzeti határregisztrációs rendszerekben nem tárolhatók tovább, mint a határregisztrációs rendszerben.

(3)Az (1) bekezdésnek nem megfelelő adatfelhasználás az egyes tagállamok nemzeti joga és az uniós jog értelmében egyaránt adatokkal való visszaélésnek tekintendő.

(4)E cikk nem értelmezhető úgy, mint amely előírja a határregisztrációs rendszer technikai kiigazítását. A tagállamok e cikkel összhangban saját költségükre, felelősségükre és saját technikai eszközeikkel tárolhatnak adatokat.

38. cikk
Adatok közlése harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel és magánfelekkel

(1)A határregisztrációs rendszerben tárolt adatok nem továbbíthatók vagy bocsáthatók rendelkezésre harmadik ország, nemzetközi szervezet, illetve magánfelek számára.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, a 14. cikk (1) bekezdésének a), b), és c) pontjában, valamint a 15. cikk (1) bekezdésében említett adatok a mellékletben felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára továbbíthatók vagy rendelkezésükre bocsáthatók, amennyiben arra egyedi esetekben, harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának visszatérés céljából történő megállapításához van szükség, azonban kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén:

a)a Bizottság a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el az adott harmadik országban a személyes adatok megfelelő védelméről, vagy a Közösség és az adott harmadik ország között visszafogadási megállapodás van hatályban, vagy a 95/46/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének d) pontja alkalmazandó;

b)a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet vállalja, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használja fel, amelyre azokat a rendelkezésére bocsátották;

c)az adatok továbbítása vagy rendelkezésre bocsátása az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel – különösen a visszafogadási megállapodásokkal –, valamint az adatokat továbbító vagy rendelkezésre bocsátó tagállam nemzeti jogával összhangban történik, beleértve az adatbiztonságra és az adatvédelemre vonatkozó jogi rendelkezéseket;

d)az adatokat a határregisztrációs rendszerbe bevivő tagállam hozzájárulását adta.

(3)A személyes adatok harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek történő, a (2) bekezdés szerinti továbbítása nem sértheti a nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek jogait, különösen ami a visszaküldés tilalmát illeti.

(4) A központi rendszerből valamely tagállam vagy az Europol által bűnüldözési célból megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók vagy bocsáthatók rendelkezésre harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett magánfél számára. A tilalom akkor is alkalmazandó, ha az adatok nemzeti szinten vagy a tagállamok között a 2008/977/IB kerethatározat 2. cikkének b) pontja értelmében vett további feldolgozás tárgyát képezik.

39. cikk
Adatbiztonság

(1)A felelős tagállam biztosítja az adatok biztonságát a nemzeti interfészhez való adattovábbítás előtt és az alatt. Minden tagállam biztosítja a határregisztrációs rendszerből kapott adatok biztonságát.

(2)Minden tagállam nemzeti határinfrastruktúrájának megfelelően elfogadja a szükséges intézkedéseket – beleértve egy biztonsági tervet, valamint egy üzletmenet-folytonossági és katasztrófaelhárítási tervet – annak érdekében, hogy:

a)fizikailag védje az adatokat, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló vészhelyzeti tervek kidolgozása által;

b)megakadályozza, hogy jogosulatlan személyek jussanak be azokba a nemzeti létesítményekbe, amelyekben a tagállam a határregisztrációs rendszer céljainak megfelelően végez műveleteket;

c)megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását és eltávolítását;

d)megakadályozza az adatok jogosulatlan bevitelét és a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését;

e)megakadályozza a jogosulatlan adatfeldolgozást a határregisztrációs rendszerben, illetve a határregisztrációs rendszerben feldolgozott adatok jogosulatlan módosítását vagy törlését;

f)biztosítsa, hogy a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférésre jogosult személyek csak a hozzáférési jogosultságuk körébe tartozó adatokhoz férjenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel;

g)biztosítsa, hogy a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférésre jogosult összes hatóság olyan profilokat hozzon létre, amelyek leírják az adatok bevitelére, módosítására, törlésére, lekérdezésére vagy keresésére jogosult személyek feladat- és felelősségi körét, és ezeket a profilokat a 49. cikkben említett nemzeti felügyeleti hatóságok, illetve az 52. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti felügyeleti hatóságok kérésére haladéktalanul rendelkezésükre bocsátja;

h)biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy mely szervekhez továbbíthatók személyes adatok az adatátviteli berendezések használatával;

i)biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy ki, mikor, mely adatokat és milyen célból dolgoz fel a határregisztrációs rendszerben;

j)megakadályozza a személyes adatoknak a határregisztrációs rendszerbe vagy a határregisztrációs rendszerből történő továbbítása vagy adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén;

k)figyelemmel kísérje az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megtegye a belső ellenőrzéssel kapcsolatban szükséges szervezeti intézkedéseket e rendelet betartásának biztosítása érdekében.

(3)A határregisztrációs rendszer üzemeltetését illetően az eu-LISA megteszi a (2) bekezdésben foglalt célok eléréséhez szükséges lépéseket, ideértve egy biztonsági terv, valamint egy üzletmenet-folytonossági és katasztrófaelhárítási terv elfogadását.

40. cikk
Felelősség

(1)Minden olyan személy, akit, vagy tagállam, amelyet kár ért a jogszerűtlen feldolgozásból vagy az e rendelettel összeegyeztethetetlen bármilyen intézkedésből adódóan, kártérítésre jogosult az elszenvedett kárért felelős tagállammal szemben. A tagállam, amennyiben igazolja, hogy nem terheli felelősség a kárt okozó eseményért, részben vagy egészben mentesül e felelősség alól.

(2)Ha egy tagállam az e rendelet szerinti kötelezettségeinek elmulasztásával kárt okoz a határregisztrációs rendszerben, felelősség terheli az okozott kárért, kivéve és amennyiben az eu-LISA vagy a határregisztrációs rendszerben részt vevő másik tagállam elmulasztotta meghozni a kár megelőzéséhez vagy hatásának minimalizálásához szükséges ésszerű intézkedéseket.

(3)A tagállammal szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kártérítési igényre az alperes tagállam nemzeti jogának rendelkezései az irányadók.

41. cikk
Nyilvántartás

(1)Az eu-LISA nyilvántartást vezet a határregisztrációs rendszerben végzett valamennyi adatfeldolgozási műveletről. E nyilvántartásban jelölik a hozzáférési célt a 8. cikkben említettek szerint, a művelet dátumát és időpontját, valamint a továbbított adatokat a 14–17. cikkben említettek szerint, a lekérdezési célból használt adatokat a 21–25. cikkben említettek szerint, illetve az adatokat bevivő és lehívó hatóság nevét. Emellett minden tagállam nyilvántartást vezet az adatbevitelre vagy adatlehívásra kellően felhatalmazott személyi állományról.

(2)A 7. cikkben felsorolt lekérdezések tekintetében e cikkel és a 767/2008/EK rendelet 34. cikkével összhangban nyilvántartást vezetnek a határregisztrációs rendszerben és a VIS-ben végzett valamennyi adatfeldolgozási műveletről. Az eu-LISA biztosítja az érintett adatfeldolgozási műveletek megfelelő nyilvántartásba vételét abban az esetben, amikor az illetékes hatóságok közvetlenül az egyik rendszerből indítanak a másik rendszerben megvalósuló adatfeldolgozási műveletet.

(3)Ezek a nyilvántartások csak az adatfeldolgozás elfogadhatóságára vonatkozó adatvédelmi ellenőrzés és az adatbiztonság biztosítása céljából használhatók. A nyilvántartásokat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréstől, és a 31. cikkben említett adatmegőrzési időszak lejárta után egy évvel törölni kell, ha nincs rájuk szükség egy már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz.

42. cikk
Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a határregisztrációs rendszerben lévő adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, és szükség esetén együttműködjön a felügyeleti hatósággal.

43. cikk
Szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a határregisztrációs rendszerbe bevitt adatok e rendeletet sértő felhasználása szankciókkal büntetendő legyen, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti jognak megfelelő közigazgatási és büntetőjogi szankciókat is.

44. cikk
Tájékoztatáshoz való jog

(1)A 95/46/EK irányelv 10. cikkében foglalt tájékoztatáshoz való jog sérelme nélkül, azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek adatait rögzítették a határregisztrációs rendszerben, a felelős tagállam írásban tájékoztatja a következőkről:

a)világosan és közérthetően megfogalmazott magyarázat arra vonatkozóan, hogy a tagállamok és az Europol bűnüldözési célból hozzáférhet a határregisztrációs rendszerhez;

b)a vízummentes harmadik országbeli állampolgárok arra vonatkozó kötelessége, hogy hozzájáruljanak ujjnyomataik rögzítéséhez;

c)a határregisztrációs rendszerben regisztrálandó valamennyi harmadik országbeli állampolgár arra vonatkozó kötelessége, hogy hozzájáruljon arcképe rögzítéséhez;

d)a beutazási feltételek vizsgálatához szükséges adatgyűjtés kötelező jellege;

e)a rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogosultság, a rájuk vonatkozó téves adatok javítására vagy a rájuk vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlésére irányuló kérelem joga, beleértve az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról, valamint a személyes adatok védelmével kapcsolatos panaszok kivizsgálásáért felelős nemzeti felügyeleti hatóságok vagy az európai adatvédelmi biztos elérhetőségéről való tájékoztatáshoz való jogot.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást akkor nyújtják, amikor a 14., a 15. vagy a 16. cikkel összhangban létrehozzák az érintett személy egyéni aktáját.

(3) A Bizottság a 61. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően összeállít egy közös tájékoztató füzetet és létrehoz egy weboldalt, amelyek tartalmazzák legalább az e cikk (1) bekezdésében említett információkat. Gondoskodni kell arról, hogy a tájékoztató füzet és a weboldal tartalma világos és közérthető legyen, továbbá rendelkezésre álljon olyan nyelvi változatban, amelyet az érintett személy megért, vagy megalapozottan feltételezhető, hogy megért.

A tájékoztató füzetet úgy kell összeállítani, hogy a tagállamok kiegészíthessék azt további, az adott tagállamra vonatkozó információkkal. A tagállamra vonatkozó információk magukban foglalják legalább az érintett jogait, a nemzeti felügyeleti hatóságok által nyújtott segítség lehetőségét, valamint az adatkezelő hivatala és a nemzeti felügyeleti hatóságok elérhetőségét.

45. cikk
Tájékoztató kampány

A Bizottság a nemzeti felügyeleti hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködésben a határregisztrációs rendszer működésének megkezdésekor tájékoztató kampányt indít, amelyben tájékoztatja a nyilvánosságot a célokról, a tárolt adatokról, a hozzáféréssel rendelkező hatóságokról és az egyének jogairól.

46. cikk
A hozzáféréshez, javításhoz és törléshez való jog

(1) A 95/46/EK irányelv 12. cikkének sérelme nélkül bármely harmadik országbeli állampolgárnak jogában áll tájékozódni a határregisztrációs rendszerben vele kapcsolatban rögzített adatokról, és arról, hogy azokat mely tagállam továbbította a határregisztrációs rendszerbe.

(2)Ha a felelős tagállamtól eltérő tagállamhoz érkezik javítás vagy törlés iránti kérelem, ez a tagállam egy hónapon belül ellenőrzi az adatok helytállóságát és a határregisztrációs rendszerben való feldolgozásuk jogszerűségét, amennyiben az ellenőrzés a felelős tagállammal való konzultáció nélkül is elvégezhető. Ellenkező esetben a felelős tagállamtól eltérő tagállam 14 napon belül felveszi a kapcsolatot a felelős tagállam hatóságaival, és a felelős tagállam egy hónapon belül ellenőrzi az adatok helytállóságát, valamint feldolgozásuk jogszerűségét.

(3)Amennyiben a határregisztrációs rendszerben rögzített adatok hibásak vagy rögzítésük jogellenesen történt, a felelős tagállam, illetve adott esetben a kérelmet befogadó tagállam a 32. cikknek megfelelően javítja vagy törli az adatokat. A felelős tagállam, illetve adott esetben a kérelmet befogadó tagállam haladéktalanul írásbeli megerősítést küld az érintett személynek arról, hogy intézkedett a vele kapcsolatos adatok javításáról vagy törléséről.

Amennyiben a határregisztrációs rendszerben rögzített, vízumokkal kapcsolatos adatok hibásak vagy rögzítésük jogellenesen történt, a felelős tagállam, illetve adott esetben a kérelmet befogadó tagállam először a VIS-szel összevetve megvizsgálja az ilyen adatok helytállóságát, és szükség esetén módosítja azokat a határregisztrációs rendszerben. Ha a VIS-ben és a határregisztrációs rendszerben rögzített adatok megegyeznek, a felelős tagállam vagy a kérelmet befogadó tagállam 14 napon belül felveszi a kapcsolatot az érintett adatok VIS-be való beviteléért felelős tagállam hatóságaival. Az adatok VIS-be való beviteléért felelős tagállam egy hónapon belül ellenőrzi a vízumokkal kapcsolatos adatok helytállóságát és a határregisztrációs rendszerben való feldolgozásuk jogszerűségét, majd tájékoztatja a felelős tagállamot vagy a kérelmet befogadó tagállamot, amely szükség esetén haladéktalanul módosítja vagy törli az adatokat a határregisztrációs rendszerből, és adott esetben a 11. cikk (2) bekezdésében említett személyek jegyzékéből.

(4)Ha a felelős tagállam, illetve adott esetben a kérelmet befogadó tagállam nem ért egyet azzal, hogy a VIS-ben rögzített adat helytelen vagy jogellenesen került rögzítésre, e tagállam haladéktalanul közigazgatási határozatot fogad el, amely írásbeli magyarázatot nyújt az érintett személynek arról, hogy miért nem kívánják javítani vagy törölni a rá vonatkozó adatokat.

(5)A felelős tagállam, illetve adott esetben a kérelmet befogadó tagállam továbbá tájékoztatja az érintett személyt arról, hogy milyen lépéseket tehet, amennyiben nem fogadja el az (5) bekezdés szerinti határozat indokolását. Ez a tájékoztatás a keresetnek vagy panasznak az adott tagállam illetékes hatóságaihoz vagy bíróságaihoz történő benyújtására vonatkozó lehetőségekre, valamint az adott tagállam jogszabályai, rendeletei és eljárásai értelmében igénybe vehető – többek között a felügyeleti hatóságok által biztosított – segítségre is kiterjed.

(6) Az (1) és a (2) bekezdés szerint benyújtott kérelmek tartalmazniuk kell az érintett személy személyazonosításához szükséges információkat, köztük az ujjnyomatokat. Ezek az információk kizárólag az (1) és a (2) bekezdésben említett jogok gyakorlásának lehetővé tételére használhatók fel, és ezt követően haladéktalanul törlésre kerülnek.

(7) Amikor egy személy a (2) bekezdéssel összhangban a vele kapcsolatos adatokra vonatkozó kérelmet nyújt be, az illetékes hatóság egy írásos dokumentum formájában nyilvántartásba veszi, hogy ilyen irányú kérelmet nyújtottak be, és azt melyik hatóság és hogyan kezelte, és ezt a dokumentumot késedelem nélkül a nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja.

47. cikk
Az adatvédelemi jogok biztosítását célzó együttműködés

(1)A tagállamok illetékes hatóságai tevékeny együttműködést folytatnak a 46. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt jogok érvényesítése érdekében.

(2)Minden tagállam nemzeti felügyeleti hatósága a 95/46/EK irányelv 28. cikkének (4) bekezdésének megfelelően kérésre segítséget nyújt és tanácsot ad az érintett személynek a vele kapcsolatos adatok javítására vagy törlésére vonatkozó jog gyakorlását illetően.

Az adatokat továbbító felelős tagállam felügyeleti hatósága és a kérelmet befogadó tagállamok felügyeleti hatóságai együttműködést folytatnak ebből a célból.

48. cikk
Jogorvoslatok

(1)Minden tagállamban bármely személynek joga van kereset benyújtására vagy panasztételre azon tagállam illetékes hatóságai vagy bíróságai előtt, amely megtagadta a 46. cikkben foglalt, rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférés jogát, vagy az ilyen adatok javításának vagy törlésének jogát.

(2)A felügyeleti hatóságok segítségnyújtása az eljárás folyamán végig rendelkezésre áll.

49. cikk
A nemzeti felügyeleti hatóság által gyakorolt felügyelet

(1)Minden tagállam biztosítja, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság vagy a 95/46/EK irányelv 28. cikkének (1) bekezdése szerinti kijelölt hatóságok figyelemmel kísérjék a 13–19. cikkben említett személyes adatok adott tagállam általi feldolgozásának jogszerűségét, beleértve a határregisztrációs rendszerbe és az onnan történő adattovábbítást is.

(2)A felügyeleti hatóság biztosítja a nemzeti rendszerben végzett adatfeldolgozási műveletek legalább négyévente történő, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési szabványoknak megfelelő ellenőrzését.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy felügyeleti hatóságuk rendelkezzen az e rendelet alapján ráruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal.

(4)A személyes adatoknak a határregisztrációs rendszerben történő feldolgozása tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely az e tagállam általi adatfeldolgozásért központilag felelős. Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot e hatóság adatairól.

(5)Minden tagállam a felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja a kért információkat, különösen a 35. cikkel, a 36. cikk (1) bekezdésével és a 39. cikkel összhangban folytatott tevékenységekre vonatkozó információkat. Minden tagállam biztosítja a felügyeleti hatóságok számára a 30. cikk szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést, valamint mindenkor lehetővé teszi számukra a határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos létesítményekbe történő bejutást.

50. cikk
Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)Az európai adatvédelmi biztos biztosítja, hogy az eu-LISA e rendelettel összhangban végezze a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit a határregisztrációs rendszerben.

(2)Az európai adatvédelmi biztos biztosítja, hogy legalább négyévente, a megfelelő nemzetközi ellenőrzési szabványoknak megfelelően ellenőrizzék az ügynökség által folytatott, a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeket. Az ellenőrzésről készült jelentést megküldik az Európai Parlament, a Tanács, az eu-LISA, a Bizottság és a nemzeti felügyeleti hatóságok számára. Az eu-LISA a jelentés elfogadása előtt lehetőséget kap észrevételeinek megtételére.

(3)Az eu-LISA az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsátja a kért információkat, hozzáférést biztosít számára minden dokumentumhoz és a 41. cikkben említett nyilvántartásokhoz, valamint mindenkor lehetővé teszi számára az eu-LISA létesítményeibe történő bejutást.

51. cikk
A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1)A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos tevékenyen együttműködnek egymással felelősségi körük keretein belül, és biztosítják a határregisztrációs rendszer és a nemzeti rendszerek összehangolt felügyeletét.

(2)Megosztják egymással a fontos információkat, segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket, felmérik a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására és szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(3)A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos e célból évente legalább kétszer találkoznak. E találkozók költségeit az európai adatvédelmi biztos fedezi. Az első találkozó alkalmával elfogadják az eljárási szabályzatot. A további munkamódszereket szükség esetén közösen dolgozzák ki.

(4)A tevékenységükről készített együttes jelentést kétévente megküldik az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és az eu-LISA számára. A jelentés valamennyi tagállamra vonatkozóan tartalmaz egy, az adott tagállam felügyeleti hatósága által összeállított fejezetet.

52. cikk
A személyes adatok védelme a bűnüldözési célú hozzáférés terén

(1) Minden tagállam biztosítja, hogy a 2008/977/IB kerethatározat végrehajtása céljából elfogadott nemzeti jogi rendelkezések alkalmazása kiterjedjen a nemzeti hatóságainak a határregisztrációs rendszerhez való, az 1. cikk (2) bekezdése szerinti hozzáférésére is.

(2) A személyes adatokhoz való, e rendelet 1. cikke (2) bekezdésében felsorolt célokból történő, tagállamok általi hozzáférés jogszerűségét – ideértve az adatoknak a határregisztrációs rendszerbe és onnan való továbbítását – a 2008/977/IB kerethatározatnak megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti hatóságok követik nyomon.

(3) A személyes adatok Europol általi feldolgozása a 2009/371/IB határozattal összhangban, független külső adatvédelmi felügyelő felügyelete mellett történik. Az említett határozat 30., 31. és 32. cikke a személyes adatok Europol általi, e rendelet szerint történő feldolgozására is alkalmazandó. A független külső adatvédelmi felügyelő biztosítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok jogai ne sérüljenek.

(4) Az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott célokból a határregisztrációs rendszerből lehívott személyes adatok kizárólag azon konkrét eset megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából dolgozhatók fel, amely kapcsán egy tagállam vagy az Europol az adatokhoz való hozzáférést kérelmezte.

(5) A központi rendszer, a kijelölt hatóságok, a központi hozzáférési pontok és az Europol nyilvántartást vezetnek a keresésekről, ami a nemzeti adatvédelmi hatóságok és az európai adatvédelmi biztos számára lehetővé teszi az adatfeldolgozás és az uniós adatvédelmi szabályok közötti összhang nyomon követését. Az ettől eltérő célok esetében a lekért személyes adatokat és a keresés nyilvántartását egy hónap elteltével valamennyi nemzeti és Europol-aktából törlik, kivéve akkor, ha az adatokra és a nyilvántartásra azon konkrét, folyamatban lévő bűnügyi nyomozás kapcsán van szükség, amely céljából egy tagállam vagy az Europol a hozzáférést kérelmezte.

53. cikk

Adatnaplózás és dokumentáció

(1)Minden tagállam és az Europol biztosítja, hogy a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésre irányuló, az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott célokból benyújtott kérelmek eredményeként végrehajtott valamennyi adatfeldolgozási műveletet naplózzanak és dokumentáljanak a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzése, az adatfeldolgozás jogszerűségének, az adatok integritásának és biztonságának nyomon követése, valamint önellenőrzés céljából.

(2)Az adatnapló vagy a dokumentáció a következőket tartalmazza:

a)a határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésre irányuló kérelem pontos célja – beleértve a vonatkozó terrorista bűncselekményt vagy egyéb súlyos bűncselekményt –, az Europol tekintetében pedig a hozzáférési kérelem pontos célja;

b)a 2008/615/IB határozat értelmében és e rendelet 29. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban, a más tagállamok adatbázisaival való összehasonlítástól való eltekintés alapos okai;

c)a nemzeti ügyszám;

d)a nemzeti hozzáférési pont által a központi rendszerbe továbbított hozzáférési kérelem dátuma és pontos időpontja;

f)adott esetben a 28. cikk (2) bekezdésében említett sürgős eljárás igénybevétele és az utólagos ellenőrzés tekintetében hozott döntés;

g)az összehasonlításra használt adatok;

h)a nemzeti szabályoknak vagy a 2009/371/IB határozatnak megfelelően a keresést végrehajtó tisztviselő, valamint a keresést vagy az átadást elrendelő tisztviselő azonosító jele.

(3)Az adatnapló és a dokumentáció csak az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzésére, valamint az adatok integritásának és biztonságának biztosítására használható. A 64. cikkben említett nyomon követés és értékelés céljából kizárólag a személyes adatokat nem tartalmazó adatnaplók használhatók fel. A kérelem elfogadhatóságának ellenőrzéséért, valamint az adatfeldolgozás jogszerűségének és az adatok integritásának és biztonságának nyomon követéséért felelős, illetékes nemzeti felügyeleti hatóságok feladataik ellátása céljából kérelmükre hozzáférést kaphatnak ezekhez az adatnaplókhoz.

VIII. FEJEZET

Más uniós jogi aktusok módosításai

54. cikk
A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosítása

A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 20. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdés nem érinti az egyes Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy kivételes körülmények esetén területükön egy külföldi tartózkodását 90 napon túl meghosszabbítsák.”

55. cikk
A Vízuminformációs Rendszerről szóló 767/2008/EK rendelet módosítása

A 767/2008/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben határozatot hoztak egy kibocsátott vízum törléséről vagy visszavonásáról, a határozatot meghozó vízumhatóság haladéktalanul lehívja a VIS-ből és exportálja a határregisztrációs rendszerbe (az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról és a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, szóló XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet)* 17. cikkének (1) bekezdésében felsorolt adatokat.”

___________

* Az Európai Parlament és a Tanács XXX rendelete az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról és a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról (HL ...).

___________

2. A 14. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Egy kibocsátott vízum érvényességi idejének és/vagy az általa lehetővé tett tartózkodás időtartamának meghosszabbítására vonatkozó határozatot meghozó vízumhatóság haladéktalanul lehívja a VIS-ből és exportálja a határregisztrációs rendszerbe a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 17. cikkének (1) bekezdésében felsorolt adatokat.”

3. A 15. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) vezetéknév (családnév), utónév vagy utónevek; születési idő, állampolgárság; nem;

c) az úti okmány típusa és száma; az úti okmányt kibocsátó ország három betűből álló kódja, valamint az úti okmány érvényességének lejárati ideje;”

b) a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 22. cikkével összhangban a vízumkérelmek vizsgálata és elbírálása érdekében a határregisztrációs rendszerben végzett lekérdezés céljából az illetékes vízumhatóság közvetlenül a VIS-ből keresést végezhet a határregisztrációs rendszerben az ugyanazon cikkben említett adatok közül egy vagy több alapján.

(5) Ha a (2) bekezdésben említett adathalmaz alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról nem rögzítettek adatokat a VIS-ben, vagy ha kétség merül fel a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságát illetően, az illetékes vízumhatóság személyazonosítás céljából hozzáférést kap az adatokhoz, a 20. cikkel összhangban.”

4. A III. fejezet a következő új 17a. cikkel egészül ki:

„17a. cikk

Interoperabilitás a határregisztrációs rendszerrel

(1) A határregisztrációs rendszert és a VIS-t a határregisztrációs rendszernek a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 60. cikkének (1) bekezdésében említett működésbe lépésétől kezdve interoperábilissá kell tenni a hatékonyabb és gyorsabb határforgalom-ellenőrzés biztosítása érdekében. E célból az eu-LISA biztonságos kommunikációs csatornát hoz létre a határregisztrációs rendszer központi rendszere és a VIS központi rendszere között, így lehetővé téve a határregisztrációs rendszer és a VIS interoperabilitását. A rendszerek közötti közvetlen lekérdezés csak akkor lehetséges, ha arról ez a rendelet és a 767/2008/EK rendelet egyaránt rendelkezik.

(2) Az interoperabilitásra vonatkozó követelmény lehetővé teszi a VIS-t használó vízumhatóságok számára, hogy a VIS-en keresztül lekérdezést végezzenek a határregisztrációs rendszerben annak érdekében, hogy:

a)a vízumkérelmek vizsgálata és elbírálása céljából lekérdezést végezzenek a határregisztrációs rendszerben, a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 22. cikkében és e rendelet 15. cikkének (4) bekezdésében említetteknek megfelelően;

b)közvetlenül a VIS-ből hívjanak le és a határregisztrációs rendszerbe exportáljanak vízumokra vonatkozó adatokat a vízum törlése, visszavonása vagy meghosszabbítása esetén, a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 17. cikkével, valamint e rendelet 13. és 14. cikkével összhangban;

(3) Az interoperabilitásra vonatkozó követelmény lehetővé teszi a határregisztrációs rendszert használó határőrizeti hatóságok számára, hogy a határregisztrációs rendszeren keresztül lekérdezést végezzenek a VIS-ben annak érdekében, hogy:

a)közvetlenül a VIS-ből hívjanak le és a határregisztrációs rendszerbe importáljanak vízumokra vonatkozó adatokat a vízumbirtokosok határregisztrációs rendszerben nyilvántartott egyéni aktájának létrehozása vagy frissítése céljából, a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 13., 14. és 16. cikkével, valamint e rendelet 18a. cikkével összhangban;

b)közvetlenül a VIS-ből hívjanak le és a határregisztrációs rendszerbe importáljanak vízumokra vonatkozó adatokat a vízum törlése, visszavonása vagy meghosszabbítása esetén, a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 17. cikkével, valamint e rendelet 13. és 14. cikkével összhangban;

c)a külső határokon ellenőrizzék a vízumok hitelességét és érvényességét, és/vagy a tagállamok területére történő beutazásra vonatkozó, az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke szerinti feltételek teljesülését az e rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint;

d)a külső határokon ellenőrizzék, hogy a VIS-ben már regisztrálták-e azokat a vízummentes harmadik országbeli állampolgárokat, akik egyéni aktája még nem szerepel a határregisztrációs rendszerben, a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 21. cikkével, valamint e rendelet 19a. cikkével összhangban;

e)amennyiben a vízumbirtokon személyazonossága a határregisztrációs rendszerben nem ellenőrizhető, a külső határokon ujjnyomatok alapján a VIS-ben ellenőrizzék a vízumbirtokos személyazonosságát, a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 21. cikkének (2) és (4) bekezdésével, valamint e rendelet 18. cikkének (6) bekezdésével összhangban.

(4) A Bizottság a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 33. cikkével összhangban elfogadja az interoperabilitás megteremtésére és átfogó kialakítására irányuló, a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 34. cikkében foglalt intézkedéseket. A határregisztrációs rendszerrel való interoperabilitás megteremtése céljából az irányító hatóság kidolgozza a központi Vízuminformációs Rendszer, az egyes tagállamok nemzeti interfésze, valamint a központi Vízuminformációs Rendszer és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra szükséges fejlesztéseit és/vagy kiigazításait. A nemzeti infrastruktúrák kiigazítását és/vagy fejlesztését a tagállamok végzik.”

5. A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk
Az adatokhoz való hozzáférés a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzés céljából

(1) Kizárólag a vízumbirtokosok személyazonosságának, a vízumok hitelességének, időbeli és területi érvényességének és státuszának, és/vagy a tagállamok területére való beutazásra vonatkozó, az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében foglalt feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a külső határátkelőhelyeken történő ellenőrzések végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok hozzáférést kapnak, hogy keresést végezzenek a következő adatok alapján:

a)vezetéknév (családnév), utónév vagy utónevek; születési idő, állampolgárság; nem; az úti okmány típusa és száma; az úti okmányt kibocsátó ország három betűből álló kódja, valamint az úti okmány érvényességének lejárati ideje;

b)vagy a vízumbélyeg száma.

(2) Kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból, amennyiben a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 21. cikkének (2) vagy (4) bekezdése értelmében keresést indítanak a határregisztrációs rendszerben, az illetékes határőrizeti hatóság közvetlenül a határregisztrációs rendszerből keresést indíthat a VIS-ben az (1) bekezdés a) pontjában említett adatok alapján.

(3) Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS adatokat tartalmaz egy vagy több, időbelileg érvényes és a határátlépés tekintetében területileg is érvényes kibocsátott vagy meghosszabbított vízumról, az illetékes határellenőrző hatóság kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból a következő adatok lekérdezése érdekében hozzáférést kap az adott kérelemfájlhoz és a 8. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájl(ok)hoz:

a)státuszinformáció, valamint az igénylőlapról vett, a 9. cikk (2) és (4) bekezdésében említett adatok;

b)fényképek;

c)a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiállított, törölt, visszavont vagy meghosszabbított érvényességi idejű vízummal (vízumokkal) kapcsolatban rögzített adatok.

Ezen túlmenően azon vízumbirtokosok tekintetében, akik jogi vagy tényszerű okokból mentesülnek bizonyos adatok megadása alól, az illetékes határőrizeti hatóságot értesítik a szóban forgó konkrét adatmező(k)ről, amelyekben a »nem alkalmazandó« bejegyzést kell feltüntetni.

(4) Amennyiben a (1) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a vízumbirtokosról már rögzítettek adatokat a VIS-ben, ám a regisztrált vízum(ok) nem érvényes(ek), az illetékes határőrizeti hatóság kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból az alábbi adatok lekérdezése érdekében hozzáférést kap a kérelemfájl(ok)hoz, valamint az 8. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájl(ok)hoz:

a)státuszinformáció, valamint az igénylőlapról vett, a 9. cikk (2) és (4) bekezdésében említett adatok;

b)fényképek;

c)a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiállított, törölt, visszavont vagy meghosszabbított érvényességi idejű vízummal (vízumokkal) kapcsolatban rögzített adatok.

(5) Az (1) bekezdés szerint végzett lekérdezésen túlmenően az illetékes határőrizeti hatóság a VIS-ben ellenőrzi a személy személyazonosságát abban az esetben, ha az (1) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a személyről már rögzítettek adatokat a VIS-ben és teljesül a következő feltételek egyike:

a)nem ellenőrizhető a személy személyazonossága a határregisztrációs rendszerben a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban, ha:

i. a vízumbirtokost még nem regisztrálták a határregisztrációs rendszerben;

ii. a határátkelőhelyen nem áll rendelkezésre a helyben rögzített arckép használatát lehetővé tevő technológia, ezért a vízumbirtokos személyazonossága nem ellenőrizhető a határregisztrációs rendszerben;

iii. a vízumbirtokos személyazonossága kétséges;

iv. a vízumbirtokos személyazonossága bármilyen egyéb okból nem ellenőrizhető a határregisztrációs rendszerben;

b)a személy személyazonossága ellenőrizhető a határregisztrációs rendszerben, ám a személy az egyéni aktájának létrehozását követően első ízben kívánja átlépni az e rendelet hatálya alá tartozó valamely tagállam külső határát.

A határőrizeti hatóságok a VIS-ben rögzített ujjnyomatokkal összehasonlítva ellenőrzik a vízumbirtokos ujjnyomatait. Az olyan vízumbirtokosok tekintetében, akik ujjnyomatai nem használhatók, az (1) bekezdésben említett keresést kizárólag az e cikk. (1) bekezdésében foglalt alfanumerikus adatok alapján végzik el.

(6) Az ujjnyomatok VIS-ben történő, az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ellenőrzése céljából az illetékes hatóság a határregisztrációs rendszerből keresést indíthat a VIS-ben.

(7) Amennyiben a vízumbirtokos vagy a vízum ellenőrzése eredménytelen, vagy kétség merül fel a vízumbirtokos személyazonosságát, a vízum és/vagy az úti okmány hitelességét illetően, az említett illetékes hatóságok kellően felhatalmazott személyi állománya a 20. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően hozzáférést kap az adatokhoz.”

6. A szöveg a következő 18a. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

VIS-adatok lehívása a vízumbirtokos egyéni aktájának a határregisztrációs rendszerben történő létrehozása vagy frissítése céljából

(1) Kizárólag a vízumbirtokos egyéni aktájának a határregisztrációs rendszerben történő, a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 13. cikke (2) bekezdésének, valamint 14. és 16. cikkének megfelelő létrehozása vagy frissítése céljából az illetékes határőrizeti hatóság hozzáférést kap a VIS-hez, hogy lekérje és a határregisztrációs rendszerbe importálja a VIS-ben tárolt, a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 14. cikke (1) bekezdésének d), e) és g) pontjában felsorolt adatokat.”

7. A szöveg a következő 19a. cikkel egészül ki:

„19a. cikk

A VIS használata a vízummentes harmadik országbeli állampolgárok egyéni aktájának a határregisztrációs rendszerben való, a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 10. cikke szerinti létrehozása előtt

(1) Annak ellenőrzése céljából, hogy egy személyt korábban már regisztráltak-e a VIS-ben, az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a külső határátkelőhelyeken történő ellenőrzést végző illetékes hatóságok lekérdezést végeznek a VIS-ben:

a)a vízummentes harmadik országbeli állampolgárok egyéni aktájának a határregisztrációs rendszerben való, a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 15. cikke szerinti létrehozása előtt;

b)azon vízummentes harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akiknek a határregisztrációs rendszerbeli egyéni aktáját egy e rendelet alkalmazási körén kívül eső tagállamban hozták létre, amikor a személy az egyéni akta létrehozása után első ízben kívánja átlépni az e rendeletet alkalmazó valamely tagállam külső határát.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, amennyiben a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 21. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó és az ugyanazon rendelet 25. cikkében említett keresés azt mutatja, hogy a személyről nem rögzítettek adatokat a határregisztrációs rendszerben, vagy amennyiben a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 21. cikkének (5) bekezdése alkalmazandó, az illetékes határőrizeti hatóság hozzáférést kap, hogy keresést végezzen a következő adatok alapján: vezetéknév (családnév), utónév vagy utónevek; születési idő, állampolgárság; nem; az úti okmány típusa és száma; az úti okmányt kibocsátó ország három betűből álló kódja, valamint az úti okmány érvényességének lejárati ideje.

(3) Kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból, a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 21. cikkének (4) bekezdése értelmében a határregisztrációs rendszerben indított keresésen kívül, vagy amennyiben a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 21. cikkének (5) bekezdése alkalmazandó, az illetékes határőrizeti hatóság közvetlenül a határregisztrációs rendszerből keresést indíthat a VIS-ben az (2) bekezdésben meghatározott alfanumerikus adatok alapján.

(4) Ha a (2) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a személyről már rögzítettek adatokat a VIS-ben, az illetékes határőrizeti hatóság kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból hozzáférést kap, hogy lekérdezze a kérelemfájl(ok) és a 8. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájl(ok) következő adatait:

a)státuszinformáció, valamint az igénylőlapról vett, a 9. cikk (2) és (4) bekezdésében említett adatok;

b)fényképek;

c)a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiállított, törölt, visszavont vagy meghosszabbított érvényességi idejű vízummal (vízumokkal) kapcsolatban rögzített adatok.

(5) Emellett, amennyiben a (2) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a személy adatait már rögzítették a VIS-ben, az illetékes határőrizeti hatóság a VIS-ben rögzített ujjnyomatokkal összehasonlítva ellenőrzi a személy ujjnyomatait. Az illetékes határőrizeti hatóság a határregisztrációs rendszerből is indíthat ilyen ellenőrzést. Az olyan személyek tekintetében, akik ujjnyomatai nem használhatók, a keresést kizárólag az e cikk (2) bekezdésében foglalt alfanumerikus adatok alapján végzik el.

(6) Amennyiben a (2) és/vagy (5) bekezdés szerinti ellenőrzés eredménytelen, vagy kétség merül fel a személy személyazonosságát vagy az úti okmány hitelességét illetően, az említett illetékes hatóságok kellően felhatalmazott személyi állománya a 20. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően hozzáférést kap az adatokhoz. Az illetékes határőrizeti hatóság a határregisztrációs rendszerből is indíthat az e rendelet 20. cikkében említett személyazonosítást.”

8. A 20. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az (EU) 2016/399 rendelettel összhangban külső határátkelőhelyeken vagy a tagállamok területén, a tagállamok területére történő beutazásra, tartózkodásra és ottlakásra vonatkozó feltételek teljesülését ellenőrző illetékes hatóságok kizárólag a VIS-ben korábban nem regisztrált személyek személyazonosítása, vagy a tagállamok területére történő beutazásra, tartózkodásra és ottlakásra vonatkozó feltételeket esetlegesen nem, vagy már nem teljesítő személyek azonosítása céljából férhetnek hozzá az adott személy ujjnyomatai alapján történő kereséshez.”

9. A 26. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a) (Hat hónappal a határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet hatálybalépése után) az e cikk (3) bekezdésében említett feladatok ellátása az irányító hatóság felelőssége.”

10. A 34. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Minden tagállam és az irányító hatóság nyilvántartást vezet a VIS-ben végzett minden adatfeldolgozási műveletről. Ezek a nyilvántartások mutatják a 6. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15–22. cikkben említett hozzáférési célokat, a dátumot és az időt, a 9–14. cikkben említettek szerint továbbított adatok típusát, a 15. cikk (2) bekezdésében, a 17. cikkben, a 18. cikk (1) és (5) bekezdésében, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 19a. cikk (2) és (5) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említettek szerint a lekérdezéshez használt adat típusát, továbbá az adatbevitelt vagy az adatlehívást végző hatóság nevét. Emellett minden tagállam nyilvántartást vezet az adatbevitelre vagy adatlehívásra kellően felhatalmazott személyi állományról.

(1a) A 17a. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és a határregisztrációs rendszerben végzett minden adatfeldolgozási műveletet nyilvántartásba vesznek e cikkel és a (határregisztrációs rendszert létrehozó rendelet) 41. cikkével összhangban.”

56. cikk
Az 1077/2011/EU rendelet módosítása

Az 1077/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ügynökség felel a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), az Eurodac és a határregisztrációs rendszer üzemeltetési igazgatásáért.”

2. A szöveg az 5. cikk után a következő új 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

A határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos feladatok

A határregisztrációs rendszerrel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a) az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról és a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról szóló xxx-i XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet által ráruházott feladatokat;

b) a határregisztrációs rendszer technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.”

3. A 7. cikk a következőképpen módosul:

a) az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A kommunikációs infrastruktúra üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatok az 1605/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban külső, magánszektorbeli vállalkozásokra vagy szervekre bízhatók. Ebben az esetben a hálózati szolgáltatóra nézve kötelezők a (4) bekezdésben említett biztonsági intézkedések, és semmiképpen sem férhet hozzá a SIS II, a VIS, az Eurodac vagy a határregisztrációs rendszer üzemeltetési adataihoz, sem a SIS II-vel kapcsolatos SIRENE információcseréhez.

(6) A SIS II, a VIS, az Eurodac és a határregisztrációs rendszer hálózatával kapcsolatos hatályos szerződések sérelme nélkül a titkosítási kulcsok kezelése az ügynökség hatáskörében marad, és nem lehet vele külső, magánszektorbeli vállalkozást megbízni.”

4. A 8. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS, az Eurodac, a határregisztrációs rendszer és az egyéb nagyméretű informatikai rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatás fejleményeit.”

5. A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a szöveg az s) pont után a következő új sa) ponttal egészül ki:

„sa) elfogadja az xxx-i (EU) XXX rendelet 64. cikkének (2) bekezdése alapján a határregisztrációs rendszer helyzetéről készített jelentéseket”.

a) a t) pont helyébe a következő szöveg lép:

„t) elfogadja az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (4) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (4) bekezdése alapján a SIS II, a 767/2008/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése és a 2008/633/IB határozat 17. cikkének (3) bekezdése alapján a VIS, valamint az xxx-i (EU) XXX rendelet 64. cikkének (4) bekezdése alapján a határregisztrációs rendszer technikai működéséről készített jelentéseket.”

b) a v) pont helyébe a következő szöveg lép:

„v) észrevételeket tesz az európai adatvédelmi biztosnak az 1987/2006/EK rendelet 45. cikkének (2) bekezdése, a 767/2008/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdése, a 603/2013/EU rendelet 31. cikkének (2) bekezdése, valamint az xxx-i (EU) XXX rendelet 50. cikkének (2) bekezdése szerinti vizsgálatokról szóló jelentései kapcsán, valamint biztosítja e vizsgálatok megfelelő nyomon követését”.

b) a szöveg az x) pont után a következő új xa) ponttal egészül ki:

„xa) statisztikákat tesz közzé a határregisztrációs rendszerről az (EU) XXX rendelet 57. cikke alapján”.

c) a szöveg a z) pont után a következő új za) ponttal egészül ki:

„za) biztosítja az (EU) XXX rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján az illetékes hatóságokról készített jegyzék éves közzétételét”.

6. A 15. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az Europol és az Eurojust megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor a SIS II-t érintő, a 2007/533/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden. Az Europol megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein is, amikor a VIS-t érintő, a 2008/633/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos, vagy az Eurodacot érintő, a 603/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos, vagy a határregisztrációs rendszert érintő, az xxx-i (EU) XXX rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden.”

7. A 17. cikk (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g) a személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, megállapítja a titoktartási követelményeket annak érdekében, hogy megfeleljenek az 1987/2006/EK rendelet 17. cikkének, a 2007/533/IB határozat 17. cikkének, a 767/2008/EK rendelet 26. cikke (9) bekezdésének, a 603/2013/EU rendelet 4. cikke (4) bekezdésének, valamint az xxx-i (EU) XXX rendelet 34. cikke (4) bekezdésének.”

8. A 19. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az alábbi tanácsadó csoportok támogatják az igazgatótanácsot a nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos szakértelmükkel és különösen az éves munkaprogram és az éves tevékenységi jelentés elkészítésével összefüggésben:

a) SIS II tanácsadó csoport;

b) VIS tanácsadó csoport;

c) Eurodac tanácsadó csoport;

d) a határregisztrációs rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoport.”

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Mind az Europol, mind az Eurojust képviselőt jelölhet ki a SIS II tanácsadó csoportba. Az Europol képviselőt jelölhet ki továbbá a VIS, az Eurodac és a határregisztrációs rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba”.

57. cikk
Az adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikához

(1)A tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság, az eu-LISA és a Frontex kellően felhatalmazott személyzete kizárólag jelentések és statisztikák összeállítása céljából, az egyéni személyazonosítás lehetősége nélkül hozzáférést kapnak a következő adatokhoz:

a)státuszinformáció;

b)a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága, neme és születési ideje;

c)a tagállamba való belépés dátuma és határátkelőhelye, valamint a tagállamból való kilépés dátuma és határátkelőhelye;

d)az úti okmány típusa és a kibocsátó ország három betűből álló kódja;

e)a 11. cikkben említett engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek száma, állampolgársága és belépésének határátkelőhelye;

f)a visszavont vagy meghosszabbított érvényességű tartózkodással kapcsolatosan bevitt adatok;

g)adott esetben a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot {vagy a schengeni körutazói vízumot} kibocsátó tagállam három betűből álló kódja;

h)a 15. cikk (2) és (3) bekezdése alapján az ujjnyomatvételi kötelezettség alól mentesülő személyek száma;

i) azon harmadik országbeli állampolgárok száma, illetve állampolgársága, akik beléptetését megtagadták, valamint a beléptetés megtagadása szerinti határátkelőhely és a határ típusa (szárazföldi, légi vagy tengeri).

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában az eu-LISA létrehozza, bevezeti és műszaki helyszínein üzemelteti az (1) bekezdésben említett olyan adatokat tartalmazó központi adattárat, amelyek nem teszik lehetővé az egyének személyazonosítását, ugyanakkor az (1) bekezdésben felsorolt hatóságok számára testre szabható jelentéseket és statisztikákat tesznek elérhetővé a harmadik országbeli állampolgárok belépéseiről és kilépéseiről, beléptetésük megtagadásáról, valamint engedélyezett tartózkodási idejük túllépéséről, ezáltal elősegítik az engedélyezett tartózkodási idő túllépésére vonatkozó kockázatértékelést, fokozzák a határforgalom-ellenőrzés hatékonyságát, megkönnyítik a konzulátusok számára a vízumkérelmek feldolgozását, továbbá hozzájárulnak a tényeken alapuló uniós migrációs politika kialakításához. Az adattár napi statisztikákat is tartalmaz a (4) bekezdésben említett adatokról. A központi adattár az S-TESTA hálózaton keresztül biztonságosan hozzáférhető – ez a hozzáférés ellenőrzött és kizárólag a jelentések és statisztikák elérése céljából létrehozott speciális felhasználói profilok használatával lehetséges.

A központi adattár üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az adattárra alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokat a 61. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) Az eu-LISA által a határregisztrációs rendszer fejlődésének és működésének nyomon követése érdekében bevezetett, a 64. cikk (1) bekezdésében említett eljárások magukban foglalják az e nyomon követést biztosító rendszeres időközönkénti statisztikák előállításának lehetőségét is.

(4)Az eu-LISA negyedévenként statisztikákat tesz közzé a határregisztrációs rendszerről, amelyek tájékoztatást nyújtanak különösen azon harmadik országbeli állampolgárok számáról, állampolgárságáról és belépés szerinti határátkelőhelyéről, akik túllépték az engedélyezett tartózkodási időt, akik beléptetését megtagadták – feltüntetve a megtagadás okát is –, valamint akik tartózkodási engedélyét visszavonták vagy meghosszabbították, továbbá azon harmadik országbeli állampolgárok számáról, akik mentesülnek az ujjnyomatvételi kötelezettség alól.

(5)A statisztikai adatokból minden év végén összeállítják az adott évre vonatkozó negyedéves statisztikákat. A statisztikák tagállamok szerinti bontásban mutatják be az adatokat.

(6) Az eu-LISA a Bizottság kérésére rendelkezésre bocsátja az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó konkrét szempontok alapján készített statisztikákat, valamint a (3) bekezdés szerinti statisztikákat.

58. cikk
Költségek

(1) A központi rendszer, a kommunikációs infrastruktúra és a nemzeti egységes interfész létrehozásával és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Unió általános költségvetése viseli.

(2)A meglévő nemzeti határinfrastruktúrák integrációja és azok nemzeti egységes interfésszel való összekapcsolása, továbbá a nemzeti egységes interfész elhelyezése kapcsán felmerülő költségeket az Unió általános költségvetése viseli.

Ez alól kivételt képeznek az alábbi költségek:

a)a tagállamok projektirányítási irodái (találkozók, kiküldetések, irodák);

b)a nemzeti rendszerek elhelyezése (helyszín, végrehajtás, villamos energia, hűtés);

c)a nemzeti rendszerek üzemeltetése (üzemeltetők és támogatási szerződések);

d)a nemzeti határregisztrációs rendszer kapcsán már meglévő határ-ellenőrzési és rendőrségi rendszerek testre szabása;

e)a nemzeti határregisztrációs rendszer projektirányítása;

f)a nemzeti kommunikációs hálózatok kialakítása, fejlesztése, végrehajtása, üzemeltetése és karbantartása;

g)automatizált határ-ellenőrzési rendszerek, önkiszolgáló rendszerek és elektronikus beléptető kapuk.

(3)A központi hozzáférési pontok és azok nemzeti egységes interfésszel való összekapcsolása kapcsán felmerülő költségeket az egyes tagállamok viselik.

(4) A tagállamok és az Europol saját költségükre létrehozzák és fenntartják az 5. cikk (2) bekezdésének végrehajtásához szükséges műszaki infrastruktúrát, és viselik a határregisztrációs rendszerhez ebből a célból történő hozzáférésből eredő költségeket.

59. cikk
Értesítések

(1)A tagállamok értesítik a Bizottságot a 49. cikkben említett adatkezelőnek tekintendő hatóságról.

(2)A tagállamok értesítik az eu-LISA-t a 8. cikkben említett illetékes hatóságokról, amelyek hozzáféréssel rendelkeznek az adatok bevitele, módosítása, törlése, lekérdezése vagy keresése céljából.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot a 26. cikkben említett kijelölt hatóságaikról és központi hozzáférési pontjaikról, és haladéktalanul bejelentik ezen adatok bármilyen változását.

(4)A tagállamok értesítik a Bizottságot a 27. cikkben említett kijelölt hatóságukról és központi hozzáférési pontjukról, és haladéktalanul bejelentik ezen adatok bármilyen változását.

(5)Az eu-LISA értesíti a Bizottságot a 60. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett teszt sikeres befejezéséről.

(6)A Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően bejelentett információkat egy folyamatosan frissített, nyilvános weboldalon elérhetővé teszi a tagállamok és a nyilvánosság számára.

60. cikk
A működés megkezdése

(1)A Bizottság meghatározza azt az időpontot, amikor a határregisztrációs rendszer megkezdi működését, miután teljesültek az alábbi feltételek:

a)elfogadták a 33. cikkben említett intézkedéseket;

b)az eu-LISA bejelentette, hogy sikeresen lezárult a határregisztrációs rendszer átfogó tesztelése, amit az eu-LISA a tagállamokkal együtt hajt végre;

c)a tagállamok érvényesítették a 14–18. cikkben említett adatok összegyűjtésére és a határregisztrációs rendszerbe történő továbbítására vonatkozó technikai és jogi előírásokat, és értesítették azokról a Bizottságot;

d)a tagállamok értesítették a Bizottságot az 59. cikk (1) és (3) bekezdésében említetteknek megfelelően.

(2)A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően végzett teszt eredményéről.

(3)A Bizottság (1) bekezdésben említett határozatát kihirdetik a Hivatalos Lapban.

(4) A tagállamok és az Europol a Bizottság által az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott időponttól használni kezdik a határregisztrációs rendszert.

61. cikk
Vizsgálóbizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

62. cikk
Tanácsadó csoport

Az eu-LISA tanácsadó csoportot hoz létre, amely biztosítja az eu-LISA számára a határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos szakértelmet, különösen az ügynökség éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggésben.

63. cikk
Képzés

Az eu-LISA ellátja a határregisztrációs rendszer technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

64. cikk
Nyomon követés és értékelés

(1)Az eu-LISA biztosítja azon eljárások meglétét, amelyek a határregisztrációs rendszer fejlesztésének és működésének nyomon követését szolgálják a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos célok, illetve a technikai eredmények, a költséghatékonyság, a biztonság és a szolgáltatás minősége tekintetében.

(2)[E rendelet hatálybalépése után hat hónap – OPOCE...] -ig, majd azt követően hat hónaponként a határregisztrációs rendszer fejlesztési szakasza alatt az eu-LISA jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a központi rendszer, az egységes interfészek, valamint a központi rendszer és az egységes interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra fejlesztésének helyzetéről. A fejlesztés befejeztével jelentést kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely részletesen bemutatja a célok – különösen a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos célok – megvalósítását és az esetleges eltérések indokait.

(3)A műszaki karbantartás céljából az eu-LISA hozzáféréssel rendelkezik a határregisztrációs rendszerben végzett adatfeldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(4)A határregisztrációs rendszer működésének megkezdését követően két évvel, majd ezt követően kétévente az eu-LISA jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a határregisztrációs rendszer műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

(5)Három évvel a határregisztrációs rendszer működésének megkezdése után, majd azt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a határregisztrációs rendszerről. Ez az átfogó értékelés kiterjed az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatára, az alapvető jogokra gyakorolt hatás felmérésére, valamint az alapul szolgáló megfontolások változatlan helytállóságának, a rendelet alkalmazásának, a határregisztrációs rendszer biztonságosságának és a jövőbeni működésre gyakorolt hatásoknak az értékelésére, továbbá az átfogó értékelés szükség esetén javaslatokat is megfogalmaz. A Bizottság az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(6)A tagállamok és az Europol az eu-LISA és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat, a Bizottság és/vagy az eu-LISA által előzetesen meghatározott mennyiségi mutatóknak megfelelően. Ez a tájékoztatás nem veszélyeztetheti a kijelölt hatóságok munkamódszereit, és nem tartalmazhat a kijelölt hatóságok információforrásait, személyzetének tagjait, illetve nyomozásait felfedő információt.

(7)Az eu-LISA a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (5) bekezdésben említett átfogó értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.

(8) A bizalmas információk közzétételére irányadó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett a tagállamok és az Europol éves jelentést készítenek a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés eredményességéről, amely információkat és statisztikákat tartalmaz az alábbiakról:

a)a lekérdezés pontos célja (személyazonosítás vagy be-/kilépési bejegyzés lekérése), beleértve a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény típusát;

b)azon megalapozott gyanú alapos indokai, miszerint a gyanúsított, az elkövető vagy az áldozat e rendelet hatálya alá tartozik;

c)a 2008/615/IB határozat értelmében és a 29. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a más tagállamok automatikus ujjnyomat-azonosító rendszereiben történő lekérdezéstől való eltekintés alapos indokolása;

d)a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférésre irányuló kérelmek száma;

e)a sikeres személyazonosítást eredményező esetek száma és típusa,

f)a kivételesen sürgős eljárás szükségessége és alkalmazása, beleértve azokat az eseteket, amikor a központi hozzáférési pont az utólagos ellenőrzés során nem találta indokoltnak a sürgős eljárást.

A tagállamok és az Europol éves jelentéseit a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

65. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2016. március 9-i (EU) 2016/399 rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (kodifikált szöveg), HL L 77., 2016.3.23. 1. o.

(2) COM(2013) 95 final, COM(2013) 97 final és COM(2013) 96 final.

(3) Szakmai tanulmány az intelligens határellenőrzésről, Európai Bizottság, DG HOME, 2014. http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/borders-and-visas/smart-borders/index_en.htm

(4) Zárójelentés az intelligens határellenőrzés kísérleti projektjéről, eu-LISA, 2015. december. http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/borders-and-visas/smart-borders/index_en.htm

(5) http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-is-new/public-consultation/2015/consulting_0030_en.htm

(6) COM(2013) 47 final és SWD(2013) 50 final.

(7) COM(2015) 240 final.

(8) Amennyiben a schengeni körutazói vízum létrehozásáról és a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény, valamint az 562/2006/EK és a 767/2008/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatnak (COM(2014) 163 final) megfelelően bevezetésre kerül a schengeni körutazói vízum.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet).

(12) SEC(2008) 153.

(13) SWD(2013) 47.

(14) Az Európai Bíróság 2014. április 8-i ítélete a C–293/12. és C–594/12. sz., Digital Rights Ireland Ltd és mások egyesített ügyekben; EU:C:2014:238, 51. pont.

(15) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(16) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(17) HL L 160., 2011.6.18., 19. o.

(18) HL C […], […], […] o.

(19) HL C […], […], […] o.

(20) COM(2008) 69 végleges.

(21) A Tanács 2004. június 8-i 2004/512/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer (VIS) létrehozásáról (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelete a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(23) A Tanács 2002. június 13-i 2002/475/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 6. o.).

(24) A Tanács 2002. június 13-i 2002/584/IB kerethatározata az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

(25) A Tanács 2009. április 6-i 2009/371/IB határozata az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 37. o.).

(26) A Tanács 2008. június 23-i 2008/615/IB határozata a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását végző ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(30) A Tanács 2008. november 27-i 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről (HL L 350., 2008.12.30., 60. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 515/2014/EU rendelete a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL 150., 2014.5.20., 143. o.).

(34)

A Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(35) A Tanács2002. február 28-i 2002/192/EK határozata Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(36) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(37) A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(38) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(39)

A Tanács 2008. január 28-i 2008/146/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(40) A Tanács 2008. január 28-i 2008/149/IB határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

(41) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(42)

A Tanács 2011. március 7-i 2011/350/EU határozata az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(43) A Tanács 2011. március 7-i 2011/349/EU határozata az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).

(44) A Bizottság 2008. június 17-i 2008/602/EK határozata a nemzeti interfészek, valamint a nemzeti interfészek és a központi VIS közötti kommunikációs infrastruktúra kifejlesztési szakaszban alkalmazott fizikai architektúrájának és az azokra vonatkozó követelményeknek a meghatározásáról (HL L 194., 2008.7.23., 3. o.).

(45) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 810/2009/EK rendelete a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.4.6.

COM(2016) 194 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

{SWD(2016) 114 final}
{SWD(2016) 115 final}
{SWD(2016) 116 final}

I. MELLÉKLET
A 38. cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi szervezetek jegyzéke

1. ENSZ-szervezetek (mint az UNHCR);

2. Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM);

3. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága.

II. MELLÉKLET

Pénzügyi kimutatás

amely a következő dokumentumot kíséri

Javaslat
Rendelet az uniós határregisztrációs rendszer létrehozásáról

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról és a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet és a vízuminformációs rendszerről szóló 767/2008/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló felülvizsgálat javaslat.

1.2.A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 1

Szakpolitikai terület: Belügyek (18. cím)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

⌧ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 2 irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

– Határigazgatás – emberéletek megmentése és a külső határok biztonságának garantálása

Az uniós határok hatékonyabb igazgatásához az informatikai rendszerek és technológiák által kínált lehetőségek jobb kihasználása is hozzátartozik. Az intelligens határellenőrzésre vonatkozó kezdeményezés hatékonyabbá teszi a határátlépést, megkönnyíti az átkelést a jóhiszemű harmadik országbeli utazók nagy többsége számára, ugyanakkor pedig a harmadik országbeli állampolgárok határátlépéssel járó mozgásainak nyilvántartásba vételével – az arányosság elvét maradéktalanul tiszteletben tartva – megerősíti az irreguláris migráció elleni küzdelmet.

– Az információcsere javítása

A határigazgatás magas szintű közös előírásai – a jogállamiság és az alapvető jogok teljes tiszteletben tartása mellett – alapvetően fontosak a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmus megelőzéséhez.

A javaslat az Európai Unió integrált határigazgatási stratégiájának folyamatos fejlesztését célzó törekvés része.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

2. sz. konkrét célkitűzés

Az integrált határigazgatás támogatása, beleértve a határigazgatáshoz kapcsolódó intézkedések további, a közös uniós előírásoknak megfelelő harmonizálásának ösztönzését, valamint a tagállamok közötti és a tagállamok és a Frontex Ügynökség közötti információcserét is, biztosítva egyrészt a külső határok egységes és magas szintű ellenőrzését és védelmét – beleértve az irreguláris bevándorlás kezelését is –, másrészt a külső határok zökkenőmentes átlépését a schengeni vívmányokkal összhangban, ugyanakkor garantálva a nemzetközi védelemhez való hozzáférést az arra rászorulók számára, összhangban a tagállamok által az emberi jogok területén vállalt kötelezettségekkel, köztük a visszaküldés tilalmának elvével.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Biztonság és a szabadságjogok védelme: belső biztonság

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az általános szakpolitikai célkitűzések a következők:

1. A külső határok igazgatásának javítása.

2. Az irreguláris migráció csökkentése azáltal, hogy kezelik az engedélyezett tartózkodási idő túllépésének jelenségét.

3. Hozzájárulás a terrorizmus és a súlyos bűnözés elleni küzdelemhez, valamint magas szintű belső biztonság biztosítása.

A jobb határigazgatás mércéje az eredményesség és a hatékonyság. A határigazgatás akkor eredményes, ha a jogszerű utazók számára megkönnyítik a határátlépést, ugyanakkor megakadályozzák, hogy a beutazási feltételeket nem teljesítő utazók belépjenek a schengeni térségbe, vagy kilépéskor elfogják őket. A határigazgatás akkor hatékony, ha a határátlépések számának emelkedése nem teszi szükségessé a határőrök számának hasonló mértékű növelését.

A második célkitűzés teljesítése az elsőtől függ, ám egyúttal azt is szükségessé teszi, hogy a schengeni térségen belül az illetékes hatóságok valóban kihasználják a határregisztrációs rendszert. A határregisztrációs rendszer előmozdítja a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésére vonatkozó uniós szakpolitika végrehajtását.

A határregisztrációs rendszer létrehozása biztosítja a harmadik országbeli állampolgárok jobb személyazonosítását, és lehetővé teszi a több személyazonosságot használó személyek felderítését. Ez bizonyos mértékben hozzájárul a harmadik szakpolitikai célkitűzés eléréséhez. Ez a célkitűzés mindazonáltal csak akkor valósítható meg teljes mértékben, ha a bűnüldöző hatóságok számára biztosított a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférés.

Nem kerül sor új területeket érintő új szakpolitikák kialakítására. A javaslat az Európai Unió integrált határigazgatási stratégiájának folyamatos fejlesztését célzó törekvés része.

Konkrét szakpolitikai célok:

A határregisztrációs rendszer fő szakpolitikai céljai és az (EU) 2016/399 rendelet (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) módosításai az alábbiakra irányulnak:

1. A határforgalom-ellenőrzés hatékonyságának javítása annak révén, hogy be- és kilépéskor figyelemmel kísérik az engedélyezett tartózkodási jogosultságot;

2. Az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek azonosítása és felderítése (a tagállamok területén belül is), valamint a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai részéről megfelelő intézkedések meghozatala, ideértve a visszatérésre vonatkozó lehetőségek kiterjesztését is;

3. Az automatizálható ellenőrzéseknek köszönhetően határ-ellenőrzési erőforrások felszabadítása, és a harmadik országbeli állampolgárok vizsgálatára való fokozott összpontosítás lehetővé tétele;

4. Önkiszolgáló rendszerek és félig automatizált vagy automatizált rendszerek révén a harmadik országbeli állampolgárok határátlépésének megkönnyítése az EU külső határain, és ezzel egyidejűleg a biztonság jelenlegi szintjének fenntartása;

5. A konzulátusok számára a korábbi vízumok jogszerű használatára vonatkozó információkhoz való hozzáférés lehetővé tétele;

6. A harmadik országbeli állampolgárok tájékoztatása engedélyezett tartózkodásuk időtartamáról;

7. Az engedélyezett tartózkodási idő túllépésére vonatkozó kockázatértékelés javítása;

8. A tényeken alapuló uniós migrációs szakpolitikai döntéshozatal előmozdítása;

9. A személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem;

10. A terrorizmus és a bűnözés súlyos formái elleni küzdelemhez való hozzájárulás.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A fejlesztés során

A javaslattervezet jóváhagyását és a műszaki előírások elfogadását követően a határregisztrációs rendszert és a közös nemzeti egységes interfészt (amely elősegíti a tagállami nemzeti infrastruktúrák határregisztrációs rendszerbe történő integrációját) az eu-LISA fogja fejleszteni.

Az eu-LISA emellett koordinálja nemzeti egységes interfészek integrációját, amit a tagállamok nemzeti szinten hajtanak végre. Meghatározásra kerültek a fejlesztési szakasz átfogó irányításának részletei, valamint az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a Bizottsággal szembeni jelentéstételi kötelezettségek.

Konkrét célkitűzés: A rendszer működőképességének elérése 2019 végéig 3 .

Mutató: A tényleges működés megkezdésének előfeltétele, hogy az eu-LISA bejelentse a határregisztrációs rendszer átfogó, az ügynökség és a tagállamok által közösen végrehajtott tesztelésének sikeres befejezését.

A rendszer működésbe lépését követően

Az eu-LISA biztosítja azon rendszerek meglétét, amelyek a kitűzött célok tükrében nyomon követik a határregisztrációs rendszer működését. Két évvel a rendszer működésbe lépése után, majd ezt követően kétévente az eu-LISA jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára a rendszer műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát is. Emellett két évvel a határregisztrációs rendszer működésbe lépése után, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a rendszerről. Ez az átfogó értékelés kiterjed az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatára, az alapvető jogokra gyakorolt hatás felmérésére, valamint az alapul szolgáló megfontolások változatlan helytállóságának, a rendelet alkalmazásának, a határregisztrációs rendszer biztonságosságának és a jövőbeni működésre gyakorolt hatásoknak az értékelésére, továbbá szükség esetén javaslatokat is megfogalmaz. A Bizottság az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az értékelés szempontjából különösen fontosak az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek létszámára és a határátlépés idejével kapcsolatos adatokra vonatkozó mutatók – ez utóbbi információkat a VIS-ből nyert tapasztalatok révén is összegyűjtik –, valamint az adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés hatásának alapos elemzése. A Bizottság az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Konkrét célkitűzés: a határellenőrzések hatékonyságának erősítése annak révén, hogy be- és kilépéskor figyelemmel kísérik az engedélyezett tartózkodási jogosultságot, és javítják az engedélyezett tartózkodási idő túllépésével kapcsolatos kockázat értékelését;

Mutató: feldolgozási idő a határátkelőhelyeken + valamennyi harmadik országbeli állampolgár tájékoztatást kapott az engedélyezett tartózkodás időtartamáról. A feldolgozási idő a határátkelőhelyeken az az idő, amely a határregisztrációs rendszerben való rögzítés során az úti okmányban szereplő adatok olvasásának kezdetétől a belépés engedélyezésének rögzítéséig eltelik. Az engedélyezett tartózkodás időtartamát folyamatosan és automatikusan rögzítik, és kérésre statisztikák állíthatók elő. Összehasonlítást fognak végezni a rendszer működésbe lépése előtti alapforgatókönyvvel.

Az arra vonatkozó mutató, hogy valamennyi harmadik országbeli állampolgár tájékoztatást kapott-e az engedélyezett tartózkodás időtartamáról, évente megvizsgálható a használt eljárások és eszközök áttekintésével. Összehasonlítást fognak végezni a következő évekkel.

Konkrét célkitűzés: az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek azonosítása és felderítése (a tagállamok területén belül is), valamint a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai részéről megfelelő intézkedések meghozatala, ideértve a visszatérésre vonatkozó lehetőségek kiterjesztését is;

Mutató: Az engedélyezett tartózkodási időt túllépőként azonosított személyek száma kategória szerint (vízumköteles/vízummentes), a határ típusa szerint (szárazföldi/tengeri/légi), tagállam szerint, származási ország/állampolgárság szerint; Az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek elfogását eredményező figyelmeztető jelzések száma; Az engedélyezett tartózkodási időt túllépőként azonosított személyek száma a határregisztrációs rendszerben rögzített, tartózkodási idő túllépésére vonatkozó adatok elemzésének eredménye alapján. Statisztikák bármikor előállíthatók, ám értékelési célból éves alapon állítják majd elő azokat. A tendenciák több egymást követő évre nézve elemezhetők.
A tagállami adatok összesítése nyomán kiszámítható az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek elfogásához vezető figyelmeztető jelzések száma. A határregisztrációs rendszer mindazonáltal első mutatóként megadhatja a migrációs végrehajtó szolgálatok által kezdeményezett, biometrikus ellenőrzésre és azonosításra irányuló kérelmek számát, mivel ezek a kérelmek megkülönböztethetők a más célokból benyújtott kérelmektől. A tendenciák több egymást követő évre nézve elemezhetők.

Konkrét célkitűzés: önkiszolgáló rendszerek és félig automatizált vagy automatizált rendszerek révén a harmadik országbeli állampolgárok határátlépésének megkönnyítése az EU külső határain.

Mutató: Az EU külső határain félig automatizált vagy automatizált rendszerek használatakor a harmadik országbeli állampolgár határátlépésének átlagideje, valamint a releváns határátkelőhelyeken alkalmazott eljárásgyorsító mechanizmusok.

Konkrét célkitűzés: a tényeken alapuló uniós migrációs szakpolitikai döntéshozatal előmozdítása.

Mutató: Rendelkezésre állnak a határátlépésekre és az engedélyezett tartózkodási idő túllépésére vonatkozó statisztikák, amelyek állampolgárság és egyéb ismérvek (pl. az utazó életkora, neme és a határátkelőhely) szerinti bontásban tartalmaznak adatokat. Statisztikák kérésre bármikor előállíthatók, ám értékelési célra éves statisztikákat használnak. Összehasonlítást fognak végezni a következő évekkel.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

(1) A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó határátlépési eljárásoknak lehetővé kell tenniük a nagyobb mértékű automatizáltságot, hogy kezelhető legyen az utazók áramlásának 2025-ig várható 57 %-os növekedése.

(2) A harmadik országbeli állampolgárok engedélyezett tartózkodásának idejét megbízható, gyors, könnyen feldolgozható és következetes módon kell ellenőrizni.

(3) A határ-ellenőrzési eljárásnak következetesen, könnyen és megbízhatóan rögzítenie és azonosítania kell az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyeket; az irreguláris migrációra vonatkozó megbízható információszolgáltatás elősegíti a visszatérést.

(4) A nemzetközi bűnözés, a terrorizmus és az egyéb biztonsági fenyegetések elleni küzdelem fokozódik.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

Egyedül egyik tagállam sem képes megbirkózni az irreguláris migrációval. Előfordulhat, hogy egy adott személy egy nemzeti határregisztrációs rendszert alkalmazó tagállam határátkelőhelyén utazik be a schengeni térségbe, azonban olyan határátkelőhelyen keresztül távozik, ahol nem használnak ilyen rendszert. Ennélfogva a tagállamok önmagukban nem tudják figyelemmel kísérni az engedélyezett tartózkodási időre vonatkozó uniós szabályok betartását. A schengeni térségbe belépő harmadik országbeli állampolgárok szabadon utazhatnak e térségen belül. A belső határok nélküli térségben közösen kell fellépni az irreguláris bevándorlással szemben. Mindezt figyelembe véve az EU a tagállamoknál jobb helyzetben van ahhoz, hogy meghozza a megfelelő intézkedéseket.

Az európai migrációs stratégia „a migrációkezelés javítására szolgáló négy pillér” egyikeként határozta meg a „határigazgatást”. A külső határok biztonságának fokozása és hatékonyabb igazgatása az informatikai rendszerek és technológiák által kínált lehetőségek jobb kihasználását feltételezi. A három meglévő uniós nagyméretű informatikai rendszer (SIS, VIS és Eurodac) használata előnyökkel jár a határigazgatásra nézve. A határregisztrációs rendszer bevezetésével új szakasz veszi kezdetét, amely során növekedni fog a határátkelőhelyek hatékonysága, könnyebbé válik a határátkelés a jóhiszemű harmadik országbeli utazók nagy többsége számára, ugyanakkor a harmadik országbeli állampolgárok határátlépéssel járó valamennyi mozgására kiterjedő nyilvántartás létrehozásának köszönhetően – az arányosság elvét maradéktalanul tiszteletben tartva – erősödik az irreguláris migráció elleni küzdelem.

Az Unió egészére kiterjedő határregisztrációs rendszer életbe lépése többek között a határellenőrzéssel kapcsolatos egyes feladatok és tevékenységek automatizálását fogja eredményezni. Az automatizálás pedig biztosítja a harmadik országbeli állampolgárok engedélyezett tartózkodási idejének egységes és szisztematikus ellenőrzését.

A határregisztrációs rendszer használata az önkiszolgáló rendszerek, valamint az automatizált vagy félig automatizált határ-ellenőrzési megoldások alkalmazásának új lehetőségeivel ötvözve támogatni fogja a határőrök munkáját, és elősegíti, hogy meg tudjanak birkózni a határátlépések számának várható növekedésével. Az utazók szempontjából ez könnyebb határátlépést eredményez, mivel csökkenni fog a várakozási idő, a határforgalom-ellenőrzés pedig gyorsabbá válik.

Bár a tagállamok a biztonságra vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban továbbra is fenntarthatják nemzeti rendszereiket, az uniós határregisztrációs rendszeren keresztül a tagállami hatóságok azon harmadik országbeli állampolgárok adataihoz is hozzáférhetnek, akik az uniós külső határt átlépve beutaztak egy országba és egy másik schengeni országon keresztül léptek ki a térségből.

Uniós szinten a harmadik országbeli állampolgárok határátlépéseire vonatkozó jobb tájékoztatás megteremti az uniós migrációs politika és vízumpolitika kialakításának és elfogadásának ténybeli alapját. Elősegíti továbbá a harmadik országokkal kötendő visszafogadási megállapodások és vízumkönnyítési megállapodások prioritásainak meghatározását, valamint a származási és tanzitországokkal folytatott szakpolitikai párbeszédek keretében hozzájárul a bevándorlással kapcsolatos kérdésekre és a prioritásokra vonatkozó egységes álláspont kialakításához.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) és a Vízuminformációs Rendszernek (VIS) a fejlesztése az alábbi tanulságokkal szolgált:

1) A költségtúllépésekkel és a módosítási kérésekből eredő késedelemmel szembeni esetleges biztosítékként a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben semmilyen új információs rendszert – különösen, ha nagyméretű informatikai rendszert is érint – nem fejlesztenek ki mindaddig, amíg a rendszer célkitűzését, alkalmazási körét, funkcióit és műszaki adatait meghatározó, alapul szolgáló jogi aktusokat véglegesen el nem fogadták.

2) A SIS II és a VIS tekintetében lehetséges volt a tagállami nemzeti fejlesztéseknek a Külső Határok Alap keretében történő társfinanszírozása, ez azonban nem volt kötelező. Ebből adódóan nem lehetett felmérni a haladás mértékét azon tagállamokban, amelyek nem irányozták elő a vonatkozó tevékenységeket a többéves programozásban, vagy programozásuk nem volt kellően pontos. A jelenlegi javaslat értelmében ezért a Bizottság a tagállamokban felmerült valamennyi integrációs költséget visszatéríti, hogy lehetővé váljon a fejlesztések haladásának nyomon követése.

3) Az általános koordináció és végrehajtás előmozdítása céljából az eu-LISA nem csupán a központi rendszert fogja fejleszteni, hanem a közös nemzeti egységes interfészt is, amelyet valamennyi tagállam használni fog a meglévő nemzeti informatikai határinfrastruktúra összekapcsolására.

1.5.4.Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Ezt a javaslatot az Európai Unió integrált határigazgatási stratégiája folyamatos fejlesztésének részeként kell tekinteni, különös tekintettel az intelligens határellenőrzésről szóló közleményre 4 , valamint összefüggésben a többéves pénzügyi keret részét képező Belső Biztonsági Alap határokra vonatkozó intézkedéseivel 5 és az eu-LISA ügynökséget létrehozó rendelettel 6 . Az ügynökség létrehozására vonatkozó bizottsági javaslathoz 7 csatolt pénzügyi kimutatás lefedi a meglévő informatikai rendszerek – az EURODAC, a SIS II, a VIS – költségeit, azonban nem terjed ki azokra a jövőbeni határigazgatási rendszerekre, amelyeket a jogi keretben még nem bíztak az ügynökségre. Ezért az ISF határrendelet 5. cikke 791 millió EUR-t irányoz elő azon informatikai rendszerek fejlesztésére, amelyek a meglévő és/vagy új rendszerekre épülnek és elősegítik a migrációs áramlást a külső határokon. A Bizottság Belügyi Főigazgatóságán belül a főigazgató felel a szabad mozgás térségének létrehozásáért, ahol a személyek határforgalom-ellenőrzés nélkül léphetik át a belső határokat, a külső határokat pedig uniós szinten egységesen ellenőrzik és igazgatják. A rendszer az alábbi szinergiákat valósítja meg a Vízuminformációs Rendszerrel:

a) a vízumbirtokosok esetében a biometrikus azonosító rendszert a határregisztráció céljára is használni fogják;

b) a határregisztrációs rendszer kiegészíti a VIS-t 8 . A VIS kizárólag a vízumkérelmeket és a kiadott vízumokat tartalmazza, míg a határregisztrációs rendszer a vízumbirtokosok esetében a kiadott vízummal kapcsolatos konkrét be- és kilépési adatokat is tárolni fogja.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

⌧ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Előkészítési időszak: 2016

–Beindítási időszak: 2017-től 2019-ig,

–azt követően: 2020-tól rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 9

⌧ Bizottság általi közvetlen irányítás

–⌧ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

⌧ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–⌧ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Az ISF határrendelet az a pénzügyi eszköz, amelybe beépül az intelligens határellenőrzésről szóló csomag végrehajtására szánt költségvetés.

A rendelet 5. cikke 791 millió EUR-t irányoz elő a külső határokon a migrációs áramlások kezelését támogató informatikai rendszer kialakítására irányuló program végrehajtására a 15. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően.

A végrehajtási módszereket illetően az ISF határrendelet az alábbiakról rendelkezik:

Az 5. cikk (4) bekezdésének utolsó bekezdése kimondja, hogy „A meglévő és/vagy új IT-rendszerekre alapuló IT-rendszerek fejlesztésére vonatkozó program költségvetésének végrehajtási módszerét (módszereit) az elfogadandó vonatkozó uniós jogalkotási aktusok határozzák meg”.

A 15. cikk rendelkezik a következőkről: „A meglévő és/vagy új rendszereken alapuló IT-rendszerek fejlesztésére vonatkozó programot az ezen IT-rendszereket és kommunikációs infrastruktúrájukat meghatározó uniós jogalkotási aktusok elfogadását követően kell végrehajtani, különösen azzal a céllal, hogy javítsák a külső határokon az utazók áramlásainak kezelését és ellenőrzését, azáltal, hogy megerősítik az ellenőrzéseket, ugyanakkor felgyorsítják a rendszeres utazók határátlépéseit. A költségek megkettőzésének elkerülése érdekében adott esetben szinergiák kialakítására kell törekedni már meglévő IT-rendszerekkel.

Az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett összeg lebontásáról vagy a vonatkozó uniós jogszabályban, vagy – az említett jogalkotási aktusok elfogadását követően – a 17. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell gondoskodni.”

A jogalkotó egyértelműen úgy döntött, hogy ne az ISF határrendelet, hanem „a vonatkozó uniós jogszabályok”, vagyis a határregisztrációs rendszerről, illetve a regisztráltutas-programról szóló rendeletek határozzák meg az intelligens határellenőrzés költségvetésének végrehajtásakor alkalmazandó módszert. A 791 millió EUR lebontását illetően a jogalkotó ugyanezt a logikát követte (hogy „a vonatkozó uniós jogszabályok” rendelkezzenek róla), ám nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy a lebontást egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus határozza meg az intelligens határellenőrzésről szóló rendeletek elfogadását követően. Ez azt jelenti, hogy a végrehatási módszert a vonatkozó uniós jogszabályokban kell meghatározni, viszont a költségek lebontása ezt követően felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén is meghatározható, ami a lebontás módosítása esetén bizonyos mértékű rugalmasságot tesz lehetővé.

A javaslat a következő végrehajtási módszereket irányozza elő:

1) Közvetett irányítás: A 2017–2019 közötti időszakban az eu-LISA fogja fejleszteni a határregisztrációs rendszert. Ez a projekt valamennyi ága – a központi rendszer, a nemzeti egységes interfész, valamint a központi rendszer és a nemzeti egységes interfész közötti kommunikációs infrastruktúra – tekintetében lefedi a fejlesztési részt. A 2020-ban kezdődő működési időszak során az eu-LISA fogja ellátni a központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra karbantartásával kapcsolatos valamennyi operatív tevékenységet.

2017-ben a tervek szerint összesen 288 millió EUR-t fognak átcsoportosítani a Belső Biztonsági Alapból az eu-LISA költségvetési tételébe ezen tevékenységek fedezése céljából.

2) Közvetlen irányítás: A fejlesztési fázisban (2017–2019) a Bizottság összesen 120 millió EUR-t fog költeni a nemzeti egységes interfész integrációjával kapcsolatban a tagállamoknak nyújtott támogatások kezelésére.

3) Megosztott irányítás: A fejlesztési fázisban (2017–2019) a Bizottság összesen 52,7 millió EUR-t fog költeni a tagállamokban megvalósuló műveletekhez kapcsolódó kiadásokra. A 2020-ban kezdődő műveletek tekintetében 19,7 millió EUR összegű tartalékot különítettek el annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamokban rendelkezésre álljon a napi 24 órában működő szolgálathoz szükséges személyzet. Ehhez felül kell vizsgálni a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz keretében kidolgozott nemzeti programokat az új célirányos fellépések beágyazása érdekében. A további konkrét fellépéseket felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén ágyazzák majd be, az intelligens határellenőrzésre vonatkozó rendelet elfogadása után.

Az intelligens határellenőrzésre vonatkozó költségvetési tételből fennmaradó összeget (791 millió EUR kezdeti juttatás mínusz az intelligens határellenőrzés 480 millió EUR-s költségvetése = 311 millió EUR) az 515/2014/EU rendelet 5. cikke (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottaknak megfelelően fogják felhasználni.

Terület	Fejlesztési szakasz (2017–2019)	Műveleti szakasz (2020)	Irányítási módszer	Szereplő
Hálózat	X	X	Közvetett	eu-LISA
A központi rendszer fejlesztése és karbantartása	X	X	Közvetett	eu-LISA
A nemzeti egységes interfész fejlesztése	X		Közvetett	eu-LISA
A nemzeti egységes interfész integrációja és a kapcsolódó adminisztráció a fejlesztés alatt	X	X	Közvetlen / Megosztott	Bizottság
A nemzeti rendszerek karbantartása		X	Megosztott	Bizottság

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A határregisztrációs rendszer nyomon követésére és értékelésére vonatkozó szabályokat a javaslat 64. cikke határozza meg:

1. Az eu-LISA biztosítja azon eljárások meglétét, amelyek a határregisztrációs rendszer fejlesztésének és működésének nyomon követését szolgálják a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos célok, illetve a technikai eredményekkel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos célok tekintetében.

2. E rendelet hatálybalépése után hat hónappal, majd azt követően hat hónaponként a határregisztrációs rendszer fejlesztési szakasza alatt az eu-LISA jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a központi rendszer, az egységes interfészek, valamint a központi rendszer és az egységes interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra fejlesztésének helyzetéről. A fejlesztés befejeztével jelentést kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely részletesen bemutatja a célok – különösen a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos célok – megvalósítását és az esetleges eltérések indokait.

3. A műszaki karbantartás céljából az eu-LISA hozzáféréssel rendelkezik a határregisztrációs rendszerben végzett adatfeldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

4. A határregisztrációs rendszer működésének megkezdését követően két évvel, majd ezt követően kétévente az eu-LISA jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a határregisztrációs rendszer műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

5. Három évvel a határregisztrációs rendszer működésének megkezdése után, majd négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a határregisztrációs rendszerről. Ez az átfogó értékelés kiterjed az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatára, az alapvető jogokra gyakorolt hatás felmérésére, valamint az alapul szolgáló megfontolások változatlan helytállóságának, a rendelet alkalmazásának, a határregisztrációs rendszer biztonságosságának és a jövőbeni működésre gyakorolt hatásoknak az értékelésére, továbbá az átfogó értékelés szükség esetén javaslatokat is megfogalmaz. A Bizottság az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

6. A tagállamok és az Europol az eu-LISA és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat, a Bizottság és/vagy az eu-LISA által előzetesen meghatározott mennyiségi mutatóknak megfelelően. Ez a tájékoztatás nem veszélyeztetheti a kijelölt hatóságok munkamódszereit, és nem tartalmazhat a kijelölt hatóságok információforrásait, személyzetének tagjait, illetve nyomozásait felfedő információt.

7. Az eu-LISA a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (5) bekezdésben említett átfogó értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.

8. A bizalmas információk közzétételére irányadó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett a tagállamok és az Europol éves jelentést készítenek a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés eredményességéről, amely információkat és statisztikákat tartalmaz az alábbiakról:

– a lekérdezés pontos célja (személyazonosítás vagy be-/kilépési bejegyzés lekérése), beleértve a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény típusát

– azon megalapozott gyanú alapos indokai, miszerint a gyanúsított, az elkövető vagy az áldozat e rendelet hatálya alá tartozik

– a 2008/615/IB határozat értelmében és e rendelet 29. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a más tagállamok automatikus ujjnyomat-azonosító rendszereiben történő lekérdezéstől való eltekintés alapos indokolása

– a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférésre irányuló kérelmek száma

– a sikeres személyazonosítást eredményező esetek száma és típusa, valamint

– a kivételesen sürgős eljárás szükségessége és alkalmazása, beleértve azokat az eseteket, amikor a központi hozzáférési pont az utólagos ellenőrzés során nem találta indokoltnak a sürgős eljárást.

A tagállamok és az Europol éves jelentéseit a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

1) A rendszer műszaki fejlesztésével kapcsolatos nehézségek

A tagállamok műszakilag eltérő nemzeti IT-rendszerekkel rendelkeznek. Ezen túlmenően a határ-ellenőrzési eljárások a helyi körülményektől függően is eltérhetnek (a határátkelőhelyen rendelkezésre álló tér, az utasáramlások stb.). A határregisztrációs rendszert integrálni kell a nemzeti informatikai architektúrába és a nemzeti határ-ellenőrzési eljárásokba. Emellett a nemzeti egységes interfészek integrációját maradéktalanul össze kell hangolni a központi követelményekkel. Ezen a területen két fő kockázatot állapítottunk meg:

a) Annak a kockázata, hogy a központi és a nemzeti rész nem megfelelő koordinációja miatt a különböző tagállamok esetleg eltérően hajtják végre a határregisztrációs rendszer műszaki és jogi vonatkozásait. A nemzeti egységes interfészekre épülő elgondolás enyhíti ezt a kockázatot.

b) Annak kockázata, hogy következetlenül alkalmazzák ezt a jövőbeni rendszert attól függően, hogy a tagállamok hogyan valósítják meg a határregisztrációs rendszert a meglévő határellenőrzési eljárásaikban.

2) Az időben történő fejlesztés nehézségei

A VIS és a SIS II fejlesztése során szerzett tapasztalatok alapján megelőlegezhető, hogy a határregisztrációs rendszer sikeres megvalósítása tekintetében döntő tényező lesz, hogy a külső vállalkozó időben kifejleszti-e a rendszert. A nagyméretű IT-rendszerek fejlesztése és igazgatása terén kiválósági központnak számító eu-LISA felel a szerződések odaítéléséért és kezeléséért is, különös tekintettel a rendszer fejlesztésének alvállalkozásba adására. Többféle kockázatot jelent, hogy külső vállalkozót vesznek igénybe e fejlesztési munka elvégzéséhez:

a) különösen annak kockázatát, hogy a vállalkozó nem tud elegendő erőforrást elkülöníteni a projektre, illetve, hogy nem a technika jelenlegi állásának megfelelő rendszert alakít ki és fejleszt;

b) annak kockázatát, hogy a vállalkozó a költségek csökkentése érdekében nem tartja maradéktalanul tiszteletben a nagyméretű IT-projektek kezelésére vonatkozó adminisztratív technikákat és módszereket;

c) végezetül nem zárható ki teljesen annak kockázata, hogy a vállalkozónak e projekttől független okokból pénzügyi nehézségei adódnak.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

Az ügynökség küldetése, hogy kiválósági központtá váljon a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztése és kezelése terén. Az ügynökségnek el kell látnia a rendszer központi részével – így a tagállamok egységes interfészeivel – , valamint a hálózatokkal kapcsolatos fejlesztési és üzemeltetési feladatokat. Ez lehetővé teszi a legtöbb olyan hátrány elkerülését, amellyel a Bizottság a SIS II és a VIS fejlesztése során szembesült.

A fejlesztési szakaszban (2017–2019) valamennyi fejlesztési tevékenységet az eu-LISA fog végezni. Ez a projekt valamennyi ága – a központi rendszer, a nemzeti egységes interfész, valamint a tagállami hálózatok és irodahelyek – tekintetében lefedi a fejlesztési részt. A nemzeti egységes interfész integrációjának költségeit, valamint a rendszerek tagállami adminisztrációjával járó költségeket a Bizottság a fejlesztési szakaszban vissza nem térítendő támogatások révén fedezi.

A 2020-ban kezdődő műveleti szakaszban az eu-LISA feladata lesz a központi rendszer műszaki és pénzügyi igazgatása, különösen a szerződések odaítélése és kezelése, míg a Bizottság a nemzeti rendszerek karbantartásával összefüggésben a határigazgatást támogató eszköz (nemzeti programok) keretében a tagállamoknak nyújtott támogatásokat fogja kezelni.

A nemzeti szintű késedelem elkerülése érdekében valamennyi érdekelt vonatkozásában biztosítani kell a hatékony irányítást a fejlesztés megkezdése előtt. A Bizottság azt javasolta a rendelettervezetben, hogy egy tagállami nemzeti szakértőkből álló tanácsadó csoport biztosítsa az ügynökség számára a határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos szakértelmet.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Nem alkalmazandó.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás megelőzésére előirányzott intézkedéseket az 1077/2011/EU rendelet 35. cikke állapítja meg, amely a következőképpen rendelkezik:

1. A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1073/1999/EK rendelet alkalmazandó.

2. Az ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul kiadja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

3. A finanszírozásra vonatkozó döntések és az ezekből eredő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat az ügynökség finanszírozásának kedvezményezettjeinél és az annak elosztásáért felelős személyeknél.

E rendelkezés értelmében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség igazgatótanácsa 2012. június 28-án elfogadta a belső vizsgálatok kikötéseiről és feltételeiről és a csalás, korrupció és az Unió érdekeit hátrányosan érintő, jogellenes tevékenység megakadályozásáról szóló határozatát.

A Belügyi Főigazgatóság csalásmegelőzési és -felderítési stratégiája alkalmazandó.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság	diff./nem diff. 10	EFTA-országoktól 11	tagjelölt országoktól 12	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
		Diff.	NEM	NEM	IGEN	NEM
3	18.020101. – A határok igazgatásához és a jogszerű utazást megkönnyítő közös vízumpolitikához nyújtott támogatás	Diff.	NEM	NEM	IGEN	NEM
3	18.020103. – Az Unió külső határain a migrációs áramlások kezelését támogató új IT-rendszerek kialakítása	Diff.	NEM	NEM	IGEN	NEM
3	18.0207. – A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA)	Diff.	NEM	NEM	IGEN	NEM

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Biztonság és uniós polgárság

FŐIGAZGATÓSÁG: Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (DG HOME)

2017.
év

2018.
év

2019.
év

2020.
év

2021.
év

ÖSSZESEN

• Operatív előirányzatok

18.02.01.03 (Intelligens határellenőrzés)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

40,000

40,000

40,000

120,000

Kifizetési előirányzatok

(2)

28,000

28,000

28,000

36,000

120,000

18.020101 (Határok és vízumok)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

16,236

16,236

20,196

19,710

72,378

Kifizetési előirányzatok

11,365

11,365

14,137

13,797

21,713

72,378

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 13

Költségvetési tétel száma

(3)

A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a+3

56,236

56,236

60,196

19,710

192,378

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3

39,365

39,365

42,137

49,797

21,713

192,378

eu-LISA			2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	2021. év	ÖSSZESEN
1. cím:	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	1,876	1,876	1,876	4,221		9,849
	Kifizetési előirányzatok	(2)	1,876	1,876	1,876	4,221		9,849
2. cím:	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)
	Kifizetési előirányzatok	(2a)
3. cím:	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(3a)	54,569	57,513	144,326	21,606		278,014
	Kifizetési előirányzatok	(3b)	38,199	40,259	101,028	15,124	83,404	278,014
Az eu-LISA-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a+3a	56,445	59,389	146,202	25,827		287,863
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3b	40,074	42,135	102,904	19,345		287,863

A többéves pénzügyi keret
fejezete

5

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2017. év	2018. év		2019. év	2020. év		A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
Migrációs és Belügyi Főigazgatóság
• Humánerőforrás Költségvetési tétel száma: 18.01		0,402		0,402	0,402		0		1,206

• Egyéb igazgatási kiadások
Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	0,402		0,402	0,402		0		1,206

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok összesen

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,402

0,402

0,402

0

1,206

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év 14	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	112,653	115,597	206,517	45,474		480,242
	Kifizetési előirányzatok	112,653	115,597	206,517	45,474		480,242

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.1.Az eu-LISA előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket eu-LISA ⇩			2017. év		2018. év		2019. év		2020. év		A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető						ÖSSZESEN
	TELJESÍTÉSEK
	Típus 15	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Összesített szám	Összköltség
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 16 A központi rendszer fejlesztése
– Teljesítés	Vállalkozó			32,650		52,650		55,118		0								140,418
– Teljesítés	Szoftver			8,051		0		46,560		3,555								58,166
– Teljesítés	Hardver			4,754		0		22,853		0								27,607
– Teljesítés	Igazgatás			50		50		1,682		0								1,782
– Teljesítés	Egyéb (iroda)			219		0		0		0								0,219
1. konkrét célkitűzés részösszege				45,724		52,700		126,213		3,555								228,192
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS A központi rendszer karbantartása
– Teljesítés	Vállalkozó			0		0		1,734		1,748								3,482
– Teljesítés	Szoftver			1,343		1,343		9,102		9,939								21,726
– Teljesítés	Hardver			569		569		2,925		3,586								7,648
– Teljesítés	Igazgatás			0		0		0		50								50
– Teljesítés	Egyéb (iroda)			0		90		90		90								271
2. konkrét célkitűzés részösszege				1,912		2,002		13,851		15,413								33,178
3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Hálózat				6,118		1,995		2,520		2,310								12,944
4. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Találkozók/Képzés				816		816		1,741		327								3,700
eu-LISA ÖSSZKÖLTSÉG				54,570		57,513		144,325		21,605								278,013

3.2.1.2.A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

Migrációs és Belügyi Főigazgatóság

2017.
év

2018.
év

2019.
év

2020.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 17

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 18

Tagállami fejlesztés

– Teljesítés

A nemzeti egységes interfész integrációja kapcsán a tagállamoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás

40,000

120 000

– Teljesítés

A rendszer adminisztrációja kapcsán a tagállamoknak nyújtott támogatás

16,236

20,196

52,668

1. konkrét célkitűzés részösszege

56,236

60,196

172,668

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

A nemzeti rendszerek karbantartása

– Teljesítés

Igazgatás

19,710

2. konkrét célkitűzés részösszege

19,710

Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság ÖSSZKÖLTSÉG

56,236

60,196

19,710

192,378

3.2.2.Az eu-LISA humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.2.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2017.
év

2018.
év

2019.
év

2020.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

Tisztviselők (AD besorolási fokozat)

Tisztviselők (AST besorolási fokozat)

Szerződéses alkalmazottak

Ideiglenes alkalmazottak

1,876

1,876

1,876

4,221

9,849

Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

1,876

1,876

1,876

4,221

9,849

A munkaerő-felvétel a tervek szerint 2017 januárjában valósul meg. 2017 elején a teljes személyzetnek rendelkezésre kell állnia, hogy időben megkezdődhessen a hároméves fejlesztési szakasz, és így a határregisztrációs rendszer 2020-ban működésbe léphessen. Az erőforrásokat a projektmenedzsmentre és a szerződések kezelésére, valamint a rendszer fejlesztésére és tesztelésére fogják fordítani. A melléklet ismerteti a további részleteket.

Álláshelyek	2017	2018	2019	2020
Alapforgatókönyv – Közlemény 19	115	113	113	113
További álláshelyek	14	14	14	14 *
Összesen	129	127	127	127

* a rendszer fejlesztése érdekében az eu-LISA létszámterve 14 álláshellyel egészül ki. A 2020-ra és a következő évekre előirányzott álláshelyek számát a 2020. évi uniós költségvetés-tervezet előkészítése során felülvizsgálják, figyelembe véve a rendszer heti hét napban, napi 24 órában történő működtetésével kapcsolatos konkrét szükségleteket.

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2017.
év 20

2018.
év

2019.
év

2020.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret5. FEJEZETE

Humánerőforrás – Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság

0,402

0,402

0,402

0

1,206

Egyéb igazgatási kiadások

A többéves pénzügyi keret5. FEJEZETÉNEK részösszege

0,402

0,402

0,402

0

1,206

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 21 bele nem tartozó előirányzatok

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási kiadások

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

0,402

0,402

0,402

0

1,206

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
18 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság		3	3	3	0
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 22
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 23	– a központban
	– a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		3	3	3	0

18 az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak – Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság

A személyzet feladata a határigazgatást támogató eszköz éves programjai keretében a tagállamoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások kezelése.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–⌧ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–⌧A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–⌧ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–⌧ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 24
		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
6313. jogcímcsoport		4,798	6,983	8,932	6,315

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

18.02.01.03 (Intelligens határellenőrzés) és 18.0207 (eu-LISA)

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

A költségvetés tartalmazza a társult országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásával, alkalmazásával és fejlesztésével, valamint az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedésekhez való hozzájárulását, amelyet a megfelelő társulási megállapodások határoznak meg. A feltüntetett becslések pusztán jelzésértékűek, és azokon a közelmúltbeli számításokon alapulnak, amelyek a schengeni vívmányok fejlesztéséhez az Európai Unió általános költségvetéséhez jelenleg is hozzájáruló államoktól (Írország, Norvégia és Svájc) érkező bevételekre vonatkoznak (felhasznált kifizetések). Az adott pénzügyi évre vonatkozó éves összeget az adott ország bruttó hazai termékének az összes részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított százalékos arányának megfelelően számítják ki. A számítás az EUROSTAT 2015. júniusi adataira támaszkodik, amelyek jelentősen módosulhatnak attól függően, hogy miként alakul a részt vevő államok gazdasági helyzete.

(1) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(2) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(3) Feltéve, hogy 2016 végéig elfogadásra kerül a határregisztrációs rendszer jogi kerete, ami lehetővé tenné a fejlesztési szakasz elindítását 2017 elején.

(4) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Intelligens határellenőrzés – választási lehetőségek és a követendő út (COM(2011) 680).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 515/2014/EU rendelete a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról. Az 1. cikk (3) bekezdése szerint kizárólag akkor, ha a vonatkozó jogalkotási eszközök így rendelkeznek, „...az ügynökség felelősségi körébe utalható a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (2) bekezdésben említettektől eltérő nagyméretű IT-rendszereinek előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása is.”

(7) COM(2010) 93, 2010. március 19.

(8)

A Tanács 2008. június 23-i 2008/633/IB határozata a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelete a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet).

(9) Az irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(10) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(11) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(12) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(13) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(14) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(15) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(16) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

(17) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(18) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

(19) COM(2013) 519 végleges: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A decentralizált ügynökségek emberi és pénzügyi erőforrásainak 2014–2020 közötti időszakra történő programozása.

(20) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(21) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(22) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(23) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(24) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

Tisztviselők (AD besorolási fokozat)
Tisztviselők (AST besorolási fokozat)
Szerződéses alkalmazottak
Ideiglenes alkalmazottak	1,876	1,876	1,876	4,221	9,849
Kirendelt nemzeti szakértők

A többéves pénzügyi keret5. FEJEZETE
Humánerőforrás – Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság	0,402	0,402	0,402	0	1,206
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret5. FEJEZETÉNEK részösszege	0,402	0,402	0,402	0	1,206

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 21 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege