EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.22.

JOIN(2016) 30 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemei

I. BEVEZETÉS

I.1. Összefoglaló

Ez a közös közlemény felvázolja a Kínára vonatkozó új uniós stratégia lehetséges elemeit. Célja, hogy megteremtse a Juncker-Bizottság által követett politikai iránymutatás végrehajtásának Kína-dimenzióját, ezáltal hozzájárulva a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházásélénkítés programjához, valamint megerősítve az EU szerepét a globális színtéren. Szorosan összefügg a mindenki számára előnyös kereskedelemre vonatkozó bizottsági stratégiával, és figyelembe veszi az Európai Parlamentnek az EU–Kína kapcsolatról szóló, 2015. decemberi jelentésben kifejtett álláspontját, amely szerint helyénvaló kialakítani az EU és Kína közötti együttműködés következő öt évre szóló politikai keretét.

Az EU és Kína egyaránt a világ három legjelentősebb gazdasági és kereskedelmi nagyhatalma közé tartozik 1 . Mindkettő lényeges változásokon ment keresztül a Kínáról szóló legutóbbi bizottsági közlemény egy évtizeddel ezelőtti kiadása óta 2 . Kína minden eddiginél gyorsabb felemelkedése példátlan nagyságrendet öltött. Nem csupán Kína belpolitikai színtere változott meg a jelenlegi vezetés 2013-as hivatalba lépése előtti időszakhoz képest, hanem Kína erősödő jelenléte és a globális szerepvállalás előtérbe helyezése azt is jelenti, hogy az ország meghatározóbb szerepet kíván betölteni és nagyobb befolyást akar gyakorolni a globális kormányzás folyamatosan fejlődő rendszerében.

Az EU–Kína 2020 stratégiai együttműködési menetrend fontos szerepet tölt be, hiszen ez az EU–Kína átfogó stratégiai partnerség tekintetében irányadó, legmagasabb szintű közös dokumentum. Az EU-nak azonban saját stratégiára van szüksége, amely az új kapcsolatban az uniós érdekeket helyezi előtérbe; amely előmozdítja az egyetemes értékeket; amely elismeri annak szükségességét, hogy Kína fokozott szerephez jusson a nemzetközi rendszerben, és ezt elő is segíti; valamint amely egy eredményközpontú partnerségi program és a nézetkülönbségek konstruktív kezelésének együttesén alapul.

Ez a közlemény javasolja, hogy az EU: Használja ki a nyitás új lehetőségeit a Kínához fűződő kapcsolatainak megerősítése érdekében. Támogassa a kínai reformfolyamat gyakorlati megvalósítását, ami kölcsönös előnyökkel jár a gazdasági, kereskedelmi, beruházási, szociális, környezetvédelmi és egyéb területeken fennálló kapcsolatainkra nézve. Mozdítsa elő a kölcsönösséget, az egyenlő versenyfeltételeket és a tisztességes versenyt az együttműködés valamennyi területén. Törekedjen az átfogó beruházási megállapodással, valamint az új piaci lehetőségek megnyitására vonatkozó ambiciózus megközelítéssel kapcsolatos tárgyalások késedelem nélküli lezárására. Egy szabályokon alapuló, nyitott platformra építve segítse elő Európa és Kína infrastrukturális, kereskedelmi és digitális összekapcsolását, illetve az emberek közötti kapcsolatok megteremtését, ami az előirányzott útvonalak mentén fekvő összes országnak kedvez. Mozdítsa elő a globális közjavakat, a fenntartható fejlődést és a nemzetközi biztonságot, összhangban az ENSZ, illetve a G20-csoport keretében vállalt vonatkozó kötelezettségeinkkel. Mozdítsa elő a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását Kínában és a nemzetközi színtéren egyaránt. A Kínával való kapcsolatokban maximalizálja az uniós kohéziót és hatékonyságot.

I.2. Kína helyzete

Kína döntő válaszút előtt áll. Régi gazdasági és társadalmi modelljét „fenntarthatatlannak” nyilvánította, és egy kiegyensúlyozottabb fejlődési modell felé igyekszik elmozdulni, ami megköveteli a piacvezérelt gazdasághoz szükséges intézményi alapok megerősítését. Ez az átalakulás összetett és nem feltétlenül zökkenőmentes folyamat. A gazdasági reformot ráadásul egymással versengő politikai és gazdasági érdekek közepette kell végrehajtani. Ugyanakkor a hazai politikai legitimitás szempontjából fontos a stabil gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. Kínában gyors ütemű a népesség öregedése és egyre nőnek a regionális és társadalmi-gazdasági különbségek, ami belső feszültségek kialakulásához vezet.

A Kínában zajló belső változásoknak külső hatása is van. A gazdasági és a pénzügyek, a kereskedelem és a beruházások terén, stratégiailag és egyre inkább katonailag, valamint más területeken is Kína arra törekszik, hogy teret hódítson és hallassa hangját. Ebből eredően Kína politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésre vonatkozó döntései minden eddiginél jobban számítanak az EU-nak.

Az EU-nak számos kialakulóban lévő tendenciával kell szembenéznie:

Kína globalizációs politikája egyre nagyobb méreteket ölt. A kínai vállalkozásokat minden korábbit meghaladó mértékben arra ösztönzik, hogy külföldön kereskedjenek, fektessenek be és mozgósítsanak erőforrásokat. Kína fokozódó globális tőkepiaci jelenléte valamennyi fél számára előnyös lehet, amennyiben a megfelelő keretfeltételek érvényesülnek.

Kína globális befolyása és érdekei egyre erősödnek, így az ország ennek megfelelően meghatározóbb szerepet kíván játszani a globális gazdasági kormányzásban. Kína szerepvállalása a nemzetközi kapcsolatok terén is fokozódik (például a fejlesztés, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a nemzetközi biztonság szempontjából legveszélyesebb területek vonatkozásában). Saját térségében egyre határozottabban lép fel.

Kína gazdasága strukturális okokból lassul, és ez Kínán belül és kívül egyaránt kihívásokat és lehetőségeket teremt. Kína fenntarthatóbb fejlődési minta felé való elmozdulása összetett folyamat, amely mind az országon belül, mind tágabb értelemben zavarokat idézhet elő.

A legutóbbi ötéves terv a gazdasági, társadalmi és környezeti egyensúly helyreállításának felgyorsítását, a fogyasztásközpontú növekedés felé való elmozdulást, valamint a jogállamisággal kapcsolatos reform és a korrupcióellenes fellépés folytatását célozza.

Az EU számára kulcsfontosságú területeken nem kielégítő az előrelépés a piac gazdasági szerepének megerősítése terén. A közelmúltbeli jogalkotási kezdeményezések új korlátozásokat vezettek be a Kínában tevékenykedő külföldi piaci szereplőkre nézve, ami ellentétes a piacnyitás, az egyenlő bánásmód és az egyenlő versenyfeltételek elvével. Az új rendelkezések emellett megfosztják Kínát a gazdasági tevékenység élénkítésének legjobb lehetőségeitől.

Ezzel egyidejűleg a belföldi elégedetlenség tekintélyelvű kezelése aláássa a jogállamiság megteremtésére és az egyéni jogok megszilárdítására irányuló törekvéseket.

II. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPELVEI

Az elmúlt évtizedben az EU és Kína is gyors ütemben változott, így itt az ideje a kettejük között fennálló kapcsolat alapját képező elvek újraértékelésének és megerősítésének.

Az EU bízik benne, hogy Kínával politikai és gazdasági szempontból egyaránt kölcsönösen előnyös kapcsolatot tud kialakítani. Ténylegesen érvényesülnie kell a Kína által hangoztatott „mindenki számára előnyös együttműködésnek”. Az EU továbbá elvárja, hogy Kína a szabályokon alapuló nemzetközi rendből származó előnyeinek megfelelő felelősséget vállaljon.

Az EU-nak határozott, világos és egységes álláspontot kell képviselnie Kínával szemben. A Kínával fennálló kétoldalú kapcsolataikat illetően a tagállamoknak – akár önállóan, akár csoportosan, például a 16+1 formációban fellépve – együtt kell működniük a Bizottsággal, az EKSZ-szel és a többi tagállammal, így elősegítve annak biztosítását, hogy az EU szempontjából fontos kérdéseket az uniós joggal, szabályokkal és szakpolitikákkal összhangban kezeljék, valamint hogy az átfogó eredmények az Unió egésze számára kedvezőek legyenek.

Az EU külső tevékenységét ugyanazon elvek vezérlik, mint az Unió létrehozását: demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, valamint az ENSZ Alapokmányában lefektetett elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Ezek az elvek a kínai alkotmányban és a Kína által aláírt nemzetközi okmányokban is érvényesülnek. Az emberi jogok védelme változatlanul az EU Kínával való együttműködésének központi eleme lesz. Az EU meggyőződése, hogy az emberek méltóság- és tiszteletteljes kezelése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a polgárok kiteljesíthessék önmagukat és kiaknázhassák kreativitásukat, és az ilyen bánásmód a kínai társadalom, valamint az egész világ stabilitása és biztonsága szempontjából is kedvező.

A védőügyvédekkel, munkajogi aktivistákkal, kiadókkal, újságírókkal és a jogaikat békésen gyakorló egyéb szereplőkkel szembeni erőszakos kínai fellépésnek immár egy igen aggasztó külső dimenziója is van, ami megkérdőjelezi a jogállamisággal és a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésével kapcsolatos kínai kötelezettségvállalást. Ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy nemrégiben több, korlátozó jellegű nemzetbiztonsági jogszabályt és rendelkezést fogadtak el. Az EU különösen tart attól, hogy a külföldi nem kormányzati szervezetek tevékenységéről szóló, újonnan kihirdetett kínai törvény visszavetheti a kínai civil társadalom fejlődését, és káros hatással lehet az emberek közötti kapcsolatokra az EU és Kína viszonylatában.

Az EU és tagállamai továbbra is együttműködnek Kínával és a kínai polgárokkal az emberi jogok előmozdítása, valamint a jogállamiság, a civil társadalom, a politikai elszámoltathatóság, illetve a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a vallás szabadságának megerősítése érdekében. Ehhez a diplomáciai, érdekképviseleti és egyéb eszközök teljes tárházát be kell majd vetni, kétoldalú és többoldalú szinten egyaránt. Az EU-nak továbbra is szorgalmaznia kell, hogy Kína bocsássa szabadon a politikai foglyokat, biztosítson tisztességes eljárást, valamint tegyen eleget a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinek – főként Tibetben és Hszincsiangban.

Az EU változatlanul kitart az „egy Kína” politika mellett.

Az EU kötelezettséget vállal a Hongkonggal és Makaóval fennálló szoros kapcsolatok megőrzésére és az alaptörvény, illetve az „egy ország – két rendszer” elv tiszteletben tartásának előmozdítására.

Az EU megerősíti a Tajvanhoz fűződő kapcsolatok továbbfejlesztésére és a tajvani kormányzati rendszer alapját képező közös értékek támogatására vonatkozó kötelezettségvállalását. Az EU-nak az ázsiai és csendes-óceáni térség békéjének megőrzése jegyében a továbbiakban is elő kell segítenie a Tajvani-szoros két oldala közötti kapcsolatok konstruktív fejlesztését. Ennek megfelelően az EU minden rendelkezésre álló csatornát kihasználva ösztönözni fogja a Tajvani-szoros két oldala közötti párbeszéd, együttműködés és bizalomépítés előmozdítását célzó kezdeményezéseket. Az EU-nak elő kell segítenie a Tajvan nemzetközi keretekben való részvételére vonatkozó gyakorlati megoldások kidolgozását, amennyiben azok összeegyeztethetők az EU „egy Kína” politikájával és az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel.

A Kínával kapcsolatos uniós döntéshozatalt az ázsiai és csendes-óceáni térségre vonatkozó széles körű és átfogó politikai megközelítés részévé kell tenni, maradéktalanul kihasználva és figyelembe véve az EU egyéb partnerekkel – például Japánnal, Koreával, az ASEAN-országokkal, Ausztráliával és másokkal – fennálló szoros kapcsolatait. A transzatlanti kapcsolatok meghatározó jelentőségére való tekintettel alapvetően fontos, hogy ebben az összefüggésben megerősítsék az EU és az USA közötti együttműködést és koordinációt.

Az EU Kínával fennálló kapcsolatának alapelve, hogy az együttműködésnek a kölcsönös politikai és gazdasági előnyökre kell épülnie. Az EU-nak elvközpontú, praktikus és pragmatikus együttműködést kell folytatnia Kínával, szem előtt tartva az uniós érdekeket és értékeket. E szerepvállalás változatlanul egy eredményközpontú partnerségi program és a nézetkülönbségek konstruktív kezelésének együttesén alapul. Az uniós tagállamok és Kína közötti együttműködésnek összhangban kell állnia az uniós joggal, szabályokkal és szakpolitikákkal. Az EU elvárja, hogy Kína a szabályokon alapuló nemzetközi rendből származó előnyeinek megfelelő felelősséget vállaljon. Az emberi jogok előmozdítása továbbra is az EU Kínához fűződő kapcsolatának meghatározó eleme marad, amelynek középpontjában a polgárok jólléte és a nemzetközi kötelezettségvállalások tiszteletben tartása áll. Az EU el fogja számoltatni Kínát az emberi jogok helyzetének alakulásáért. Az EU megerősíti „egy Kína” politikáját. Az EU-nak tovább kell fejlesztenie Tajvanhoz fűződő kapcsolatait, és változatlanul támogatnia kell a Tajvani-szoros két oldala közötti kapcsolatok konstruktív alakulását. Az EU-nak elő kell mozdítania az „egy ország – két rendszer” elv további érvényesítését Hongkongban és Makaón. A Kínával kapcsolatos uniós döntéshozatal során teljes mértékben figyelembe kell venni az EU USA-val és más partnerekkel fennálló szoros kapcsolatait.

III.    A JÓLÉTI ÉS REFORMPROGRAM

A 2013. évi kínai pártgyűlésen Hszi Csin-ping elnök bejelentette a kínai gazdasági és társadalmi modell 2020-ig végrehajtandó átfogó reformját. E hosszú távú célkitűzések nehézségekbe ütköznek a GDP-növekedéssel, a foglalkoztatással és a stabilitással kapcsolatos rövid távú problémák miatt, amelyek lassítják a reformot és akár hosszabb távon is károsan érinthetik a gazdaság megfelelő működését. Kína prioritásai lehetőségeket teremtenek az EU számára, például kiterjesztik az együttműködési és exportlehetőségeket a kiemelt területeken, köztük a környezetvédelmi és a szolgáltatóiparban. A „nyitás” keretében mindazonáltal a kínai piachoz való hozzáférés javítása helyett inkább a kínai vállalkozások külföldi terjeszkedésén van a hangsúly. Emellett olyan kihívásokkal is szembe kell nézni, mint például a fokozott közvetlen verseny egyes ágazatokban vagy harmadik országok piacain, ahol Kína világelsővé kívánja tenni állami tulajdonú vállalatait. Az EU egy olyan Kínát szeretne, amely gazdaságilag nyitottabb és stabilabb, és amely a külföldi vállalkozások számára lényegesen jobb piacra jutási lehetőségeket, a vállalkozások és a befektetők számára pedig egyenlő versenyfeltételeket és tisztességes versenyt kínál, az uniós piacon tevékenykedő valamennyi vállalkozás számára biztosított nyitottság szintjét tekintve mérvadónak.

III.1. Az EU mint a kínai reformok partnere

Az EU jóléte összefügg Kína fenntartható növekedésével. Az EU-nak ezért jelentős érdeke fűződik a kínai gazdasági és kormányzati reformok sikeréhez. Az EU a kínai kereskedelemben való mintegy 15 %-os részesedésével az ország legnagyobb kereskedelmi partnere, valamint Kína közvetlen külföldi befektetéseinek vonzó és biztonságos célpontja, így Kínának épp annyira szüksége van az EU-ra, mint az EU-nak Kínára.

Kína egy alacsonyabb, ám fenntarthatóbb növekedési rátához vezető nehéz strukturális átalakuláson megy keresztül. Ez a kiigazítás Kína hosszú távú növekedési kilátásai szempontjából elkerülhetetlen, ugyanakkor rövid távú ingadozásokat és kockázatokat eredményezhet. Kína kiemelkedő lépéseket tett például az adóreform, a társadalombiztosítási fedezet kiterjesztése és a pénzügyi piacok reformja terén. Más területeken – így az állami tulajdonban lévő ágazatok vagy a szolgáltatóipar megnyitása terén – lassabb ütemű a haladás. 

Az EU első számú prioritásainak egyike a reform és az innováció előmozdítása, egy fenntarthatóbb kínai növekedési modell kialakítása érdekében, amely a fokozott hazai fogyasztáson, a kibővített szolgáltatóiparon, valamint a külföldi befektetésekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal szembeni nyitottságon alapul. Mindezt a kölcsönös előnyökre és az átláthatóságra, valamint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartására építve kell megvalósítani. Az EU gazdasági erősségei jól illeszkednek a Kína 13. ötéves tervében meghatározott prioritásokhoz, köztük az innovációhoz, a szolgáltatásokhoz, a zöld növekedéshez és a város- és vidékfejlesztés közötti egyensúly megteremtéséhez. Az EU-nak ugyancsak érdekében áll elősegíteni Kína fenntarthatóbb és inkluzívabb társadalmi és gazdasági modellre való átállását az alapvető munkaügyi normák és a tisztességes foglalkoztatás, a jóléti reform, valamint a felelősségteljes globális ellátási láncok iránti közös kötelezettségvállalás előmozdítása révén.

Miközben Kína lépéseket tesz annak érdekében, hogy az értékláncon felfelé haladva elkerülje a közepes jövedelmi csapdát, a kínai vállalkozások egyre jelentősebb versenytársakká válnak az élvonalbeli ágazatokban. A kínai kormány iparpolitikájának kimondott célja a globális színtéren is versenyképes, kiemelkedő nemzeti vállalkozások előmozdítása olyan ágazatokban, mint például a polgári légi járművek, az új anyagok, a digitális gazdaság, a bankszektor, az energiaipar és az infrastruktúra. Az EU számára fontos a Kínával való együttműködés egyrészt az egymás piacain megvalósuló tisztességes és nyílt verseny előmozdítása érdekében, másrészt azért, hogy Kína tartózkodjon azon gyakorlattól, miszerint állami támogatások vagy a nemzeti piacok védelme útján garantálja a kínai vállalkozások versenyképességét.

Az EU-nak továbbra is aktívan támogatnia és bátorítania kell a kínai gazdasági, környezeti és társadalmi reformokat, amelyet egy nyitottabb, fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedési modell felé mutatnak.

III.2. Kereskedelem- és beruházásélénkítés

A Kínához fűződő kapcsolatunk mélyítésére és kiegyensúlyozására vonatkozó célkitűzés összefüggésében az EU azonnali prioritása egy átfogó beruházási megállapodás. Egy ilyen megállapodás megkötése, valamint a gazdasági liberalizációt és ezáltal a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételek megteremtését célzó kínai reformok előmozdítása új piaci lehetőségeket tárna fel, és mindkét fél számára lehetővé tenné, hogy még nagyra törőbb célokban – például egy szabadkereskedelmi megállapodásban – gondolkodjanak.

Egy esetleges jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásnak mélynek és átfogónak kell lennie, és ambiciózus célok megvalósítására kell törekednie, az EU és partnerei – például Kanada, Japán és az Egyesült Államok – közötti tárgyalásokat irányadónak tekintve. Ezen túlmenően egy mind jobban integrált regionális ellátási láncban az uniós befektetők tevékenységének megkönnyítése érdekében az EU-nak ki kell terjesztenie a régiót érintő beruházási megállapodások hálózatát. Kínával jelenleg is folynak a tárgyalások a beruházási rendelkezésekről, és erre építve az EU megvizsgálja a beruházási tárgyalások elindításának lehetőségét Hongkonggal és Tajvannal.

Gazdasági és kulturális szempontból szintén fontosak a földrajzi jelzések, mivel értékteremtő szerepet töltenek be a helyi közösségek számára. Mindkét fél számára előnyös lenne egy földrajzi jelzésekre vonatkozó, a védelem legmagasabb szintű nemzetközi szabványain alapuló megállapodás megkötése.

Az EU és Kína számára egyaránt kedvező lenne a vámügyi és kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló – a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodás keretében folytatott, illetve azon túlmutató – együttműködés elmélyítése, amelynek ki kell terjednie a kockázatkezelésre, az ellátási láncok biztonságára és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok szélesebb körű érvényesítésére.

Az EU üdvözli Kína európai termelőberuházásait, amennyiben azok megfelelnek az uniós jognak és szabályoknak. Bízunk benne, hogy az uniós beruházások is hasonlóan kedvező fogadtatásban részesülnek majd Kínában. Fokozni kell a kölcsönösen előnyös együttműködést a beruházások valamennyi vetületével összefüggésben – így például fel kell térképezni az európai beruházási tervhez való kínai hozzájárulás gyakorlati lehetőségeit. Kínának az EU kínai beruházásainak biztonsági okokból történő ellenőrzését kizárólag azokra az esetekre kell korlátoznia, amelyek legitim nemzetbiztonsági aggályokat vetnek fel. Hasonlóképpen, az EU elvárja, hogy Kína Európába irányuló tengerentúli közvetlen beruházásai a szabad piac elveit kövessék, és minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni az esetleges piaci torzulások orvoslása és az egyéb olyan beruházási kockázatok kezelése érdekében, amelyeket az állami támogatásban vagy az állam által biztosított szabályozási előnyökben részesülő vállalatok okoznak. A tagállamok bevonásával meg kell vizsgálni egy közös minimumkövetelmény bevezetésének lehetőségét, amely meghatározná, hogy mi minősül kritikus nemzeti infrastruktúrának az EU-ba irányuló beruházások összefüggésében.

A kínai pénzügyi rendszer megreformálása Kína gazdasági átalakulásának nélkülözhetetlen eleme. A kínai tőkepiacok egyre nyitottabbá válnak, így Kína világgazdasági befolyása is növekedik. A fokozódó kölcsönös függőség abban is megnyilvánul, hogy a kínai részvénypiaci volatilitás a világpiacokra is átgyűrűzött, aminek nyomán megnőtt az összehangolt és átlátható gazdaság- és monetáris politika jelentősége. A kínai pénzügyi piacokon megjelenő kockázatok adott esetben rendszerszintű jelentőséggel bírhatnak, ezért az EU-nak kimondottan érdekében áll a gyümölcsöző és hatékony együttműködés megőrzése és mélyítése Kínával a pénzügyi szabályozás területén.

A globális rendszerbe jobban integrált kínai gazdaság egyúttal azt is jelenti, hogy Kína elismeri a kölcsönös függőséget és olyan hazai gazdaságpolitikát folytat, amely nem torzítja a nemzetközi piacokat és kereskedelmi kapcsolatokat. Az EU komoly problémának tekinti az ipari kapacitásfelesleget, amely Kína számos iparágát – főként az acélgyártást – érinti. Amennyiben a helyzetet nem kezelik megfelelően, a piacvédelmi intézkedések az acélágazaton túlmenően más iparágakban – például az alumíniumgyártás, a kerámiaipar és a faalapú termékek gyártása terén – is elterjedhetnek.

Bár Kína politikai szinten egyre nagyobb figyelmet szentel ennek a problémának, a kihívás nagyságrendje továbbra is számottevő. A kínai acéliparban fennálló kapacitásfelesleg nagyjából 350 millió tonnára tehető, ami csaknem kétszerese az EU éves termelésének. A nyersacéltermelés 2020-ig 100–150 millió tonnával való csökkentésére vonatkozó kínai célkitűzés ugyan üdvözlendő fejlemény, mindazonáltal Kínának nemzetközi szinten konstruktív együttműködést kell folytatnia kereskedelmi partnereivel (például az OECD acélbizottságában), és ambiciózusabb, mérhető és átlátható szerkezetátalakítási tervet kell végrehajtania a túlkapacitás leépítése érdekében. Az acélipari kapacitás bővítését vagy exportját, illetve a strukturálisan veszteséges tevékenységek fenntartását elősegítő állami támogatásokat és egyéb kormányzati támogatási intézkedéseket a lehető leghamarabb fel kell számolni. Kínának szintén eleget kell tennie az állami támogatások bejelentésére vonatozó WTO-kötelezettségvállalásának, elsősorban az acélágazatnak megítélt támogatásokat illetően. Középtávon Kínának meg kell reformálnia állami irányítású gazdaságát, és lehetővé kell tennie, hogy a piaci erők természetes módon kiküszöböljék a problémát.

A Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv egyes rendelkezéseinek közelgő hatályvesztése tükrében a Bizottság felméri, hogy az EU-nak 2016 decemberét követően meg kell-e változtatnia – és ha igen, miként – a dömpingellenes vizsgálatok során Kínával szemben alkalmazott bánásmódot; a Bizottság 2016 második felében ismét napirendre tűzi ezt a kérdést. Kulcsfontosságú, hogy az EU fokozza piacvédelmi eszközeinek hatékonyságát, konkrétan a Bizottság piacvédelmi eszközök korszerűsítésére vonatkozó, 2013. áprilisi javaslatának mielőbbi elfogadása révén. Meghatározó lesz, hogy a kapacitásfelesleg kiváltó okait globális megközelítés keretében kezeljék.

A kínai reformok átfogó sikerének előfeltétele a jogi reform végrehajtása és a kínai jogállamiság megerősítése. Az átlátható és pártatlan jogrendszer a piaci alapú gazdaság intézményi keretében alapköve, amely hatékony biztosítékokat nyújtana az uniós és a kínai vállalkozások számára egyaránt. Az EU-nak a jogi ügyekről szóló új – első ízben 2016 júniusában tartott – párbeszéd elindítására kell építenie, amelynek fő témája az elektronikus kereskedelem és az online fogyasztóvédelem.

Az EU-nak folytatnia kell a kulcsfontosságú ágazatokat érintő szabványokról, szabályozásról és megfelelőségértékelési eljárásokról szóló párbeszédet Kínával annak érdekében, hogy csökkentsék a költségeket és a belépési korlátokat, valamint elősegítsék a nemzetközi szabványok érvényesülését olyan ágazatokban, mint például az egészség és biztonság, a gyógyszerek, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság és a fogyasztási cikkek biztonsága, az éghajlat-politika és az adatvédelem. A közös szabványok jövőbeli használata kutatási együttműködés révén is előmozdítható. Az állat- és növényegészségügy terén az EU elkötelezett a Kínával való együttműködés iránt a lehető legmagasabb szintű élelmiszer-biztonsági normák terjesztése érdekében. Kína élelmiszer-biztonsági modelljének korszerűsítése jelenleg is folyamatban van, és a reform arányos és átlátható végrehajtása esetén a kínai rendszer jobban fog illeszkedni az uniós modellhez. Ez új növekedési és munkahely-teremtési lehetőségeket teremt mind az EU-ban, mind Kínában, kölcsönös előnyökhöz juttatja a fogyasztókat és javítja a mezőgazdasági termékek piacra jutását. Ennek érdekében az EU arra ösztönzi Kínát, hogy kövesse a nemzetközi tudományos normákat és a viszonosság elvét érvényesítve egyetlen entitásként ismerje el az EU-t.

Az EU–Kína partnerség erősítésével egyidejűleg az EU-nak mélyítenie kell szerepvállalását Ázsiában és máshol is, ezáltal megsokszorozva és diverzifikálva a gazdasági lehetőségeket és a növekedés forrásait.

Az EU célja, hogy a Kínával fennálló kereskedelmi és beruházási kapcsolatainak minden vonatkozásában biztosítsa a viszonosságot és az egyenlő versenyfeltételeket. Ennek érdekében meg fogja erősíteni az európai vállalkozások kínai piacokhoz, illetve Kína K+F támogatási rendszereihez való hozzáférésének nyomon követését. A Kínához fűződő gazdasági kapcsolatunk mélyítésére és egyensúlyának helyreállítására vonatkozó célkitűzés összefüggésében az EU azonnali prioritása egy átfogó beruházási megállapodás. Az EU kiemelt fontosságúnak tekinti a földrajzi jelzésekről szóló megállapodás mielőbbi megkötését Kínával, amely az élelmiszer-elnevezések védelmét szolgálja és a legmagasabb szintű nemzetközi normákon alapul. Az EU a korszerű és színvonalas kereskedelmi megállapodások új generációjának kidolgozásán munkálkodik, és nagyra törőbb elképzeléseket – például egy Kínával kötendő mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást – is mérlegelhet, amennyiben megfelelők a feltételek, így például Kína végrehajtotta a szükséges gazdasági reformokat. Az EU elvárja, hogy Kína egyértelmű kötelezettségvállalási menetrendre és független monitoringmechanizmusra alapozva jelentős és ellenőrizhető módon csökkentse az ipari kapacitásfelesleget. Az EU üdvözli Kína európai termelőberuházásait, amennyiben azok megfelelnek az uniós jognak és szabályoknak. Ennek nyomán az EU elvárja, hogy Kína megkönnyítse a külföldi vállalkozások piacra jutását, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a vállalkozások és a beruházások számára. Kínának csökkentenie kell a védett ágazatok számát és minimalizálnia kell a nemzetbiztonsági ellenőrzéseket. Meg kell erősíteni az együttműködést a jogállamiság, a versenyjog érvényesítése, valamint a kulcságazatokat érintő szabványok, szabályok és rendelkezések terén.

III.3. Kutatás, innováció és a digitális gazdaság

Kína gyors ütemben halad a tudásalapú és az innováció által vezérelt gazdaság felé. Az e téren világelső EU-nak határozott érdeke a Kínával való együttműködés, hogy a digitális egységes piaci stratégiával összhangban megvalósuljanak az uniós célkitűzések. A digitális gazdaság terén folytatott együttműködés keretében a viszonosságra alapozva ki kell aknázni a nyitott piacok, az egységes szabványok és a közös kutatás kínálta növekedési lehetőségeket olyan területeken, mint az 5G mobiltávközlés és a dolgok internete.

Az olyan ambiciózus kezdeményezések, mint a „Made-in-China 2025” és a kapcsolódó „Internet+” cselekvési terv világosan rámutatnak, hogy Kína mekkora jelentőséget tulajdonít a digitális gazdaságnak, és az milyen szinten képes átalakítani a gyártást és a hasonló ágazatokat. Ugyanakkor a kínai politikára és szabályozásra egyre inkább rányomja bélyegét a protekcionizmus. Az információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó európai vállalkozások a teljes értéklánc mentén piacra jutási problémákkal szembesülnek, például a bizonyos technológiáknak tisztességtelen előnyt biztosító szabványok, az összetett és megkülönböztető engedélyezési és tanúsítási követelmények, a biztonsággal kapcsolatok jogszabályokból eredő aránytalan korlátozások, a szabványügyi testületekben való méltányos részvétel hiánya és a zárt közbeszerzési eljárások miatt. Az EU-nak meg kell kétszereznie erőfeszítéseit, hogy javítsa a digitális termékek és szolgáltatások egyre bővülő kínai piacához való hozzáférést, és egyenlő versenyfeltételeket érjen el. Az EU-nak ezen túlmenően elő kell mozdítania a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó szigorúbb szabályok érvényesítését Kínában, és ki kell tartania amellett, hogy a Kínával folytatott valamennyi személyesadat-csere során tiszteletben tartsák az uniós adatvédelmi szabályokat.

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme és érvényesítése meghatározó jelentőséggel bír az innováció fellendítése szempontjából. Élénkíteni kell a kapcsolódó párbeszédet, és fokozni kell az együttműködést a növekvő kihívások – például az online hamisítás és a szellemi kalózkodás – kezelése érdekében. Az EU elismeri, hogy a kormányoknak jogos érdekük fűződik a digitális piac biztonságához, ugyanakkor ellenzi az olyan általános érvényű politikákat, amelyek a piacra jutás előfeltételeként megkövetelik a szoftverek forráskódjához való hozzáférést vagy annak átadását. Az EU-nak arra kell törekednie, hogy politikai megállapodásra jusson Kínával a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és az üzleti titkok kibertechnológiával elkövetett lopása elleni küzdelemről.

Az EU sokat nyerhet a Kínával folytatott kutatási és innovációs együttműködés megerősítéséből, ami a szakértelem és a technológia közös fejlesztése, Kína szakértői bázisának kiaknázása, az EU mint vonzó kutatási és innovációs helyszín népszerűsítése, valamint a közös társadalmi és környezeti kihívások megoldása révén érhető el. Változatlanul alapvető fontosságú, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a kutatás és innováció terén, ideértve a kutatási és innovációs programokhoz és erőforrásokhoz való kölcsönös hozzáférést is. Az EU „Horizont 2020” keretprogramja és az Euratom programjai keretében folytatott együttműködést ezen az alapon tovább kell fejleszteni és ki kell terjeszteni. A „Horizont 2020” keretprogram társfinanszírozási mechanizmusai és kiemelt kezdeményezései, továbbá az érintett kutatóintézetek közötti megállapodások egyaránt elősegíthetik a hosszú távú partnerségek kialakítását a tudomány és a technológia területén.

Meg kell erősíteni a kölcsönösen előnyös kutatási és innovációs együttműködést, és ezzel párhuzamosan egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani. A digitális gazdasággal kapcsolatos együttműködés mind az EU, mind Kína számára előnyös lehet. Ennek során a viszonosságra alapozva ki kell aknázni az egységes szabványok és a közös kutatás kínálta növekedési lehetőségeket. Az EU-nak fokoznia kell a Kínával folytatott együttműködést a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme és érvényesítése terén. Az EU-nak meg kell erősítenie a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és az üzleti titkok kibertechnológiával elkövetett lopása elleni fellépést.

III.4. Hálózatfejlesztés és az emberek közötti kapcsolatok

Az EU és Kína közötti infrastrukturális összeköttetések javítása kedvezően befolyásolná valamennyi érintett fél gazdasági kilátásait. Az EU–Kína Hálózatfejlesztési Platform várhatóan szinergiákat teremt majd a közlekedési és más infrastruktúrák területén az uniós szakpolitikák és projektek, valamint Kína „egy övezet, egy út” („One Belt One Road”) kezdeményezése között csakúgy, mint az egyes finanszírozási források között.

Kínának teljesítenie kell arra vonatkozó célkitűzését, hogy az „egy övezet, egy út” kezdeményezést a piaci szabályokhoz és a nemzetközi normákhoz igazodó nyílt platformmá tegye, amely mindenki számára előnyös és ösztönzi a felelősségteljes gazdasági magatartást a harmadik országokban. Az e területre irányuló együttműködést a vonatkozó szakpolitikák, valamint az alkalmazandó – többek között a közbeszerzésre vonatkozó – szabályok és normák maradéktalan tiszteletben tartására kell építeni, és mindkét fél gazdasági szereplői számára egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani. Ezt azokra az Unión kívüli országokra is alkalmazni kell, amelyek kötelezettséget vállaltak az uniós szabványok használatára. Arra kell törekedni, hogy az EU és Kína között fekvő országokban és régiókban elősegítsék a fenntartható és interoperábilis, határokon átnyúló infrastrukturális hálózatok kiépítését. A kiemelt beruházási projektek portfóliójának közös kidolgozása keretében szoros koordinációt kell megvalósítani az érintett országokkal, nem utolsósorban a pénzügyi korlátaikkal való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében. A hálózatfejlesztés terén az EU és Kína közötti együttműködés előreláthatólag rendkívül kedvező lesz az ázsiai partnerek – köztük Afganisztán, Pakisztán és a közép-ázsiai országok – számára is, mivel hozzá fog járulni a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódásukhoz.

Az emberek közötti kapcsolatoknak elő kell mozdítaniuk az olyan uniós ágazatok előtt álló lehetőségeket, mint például a felsőoktatás, a kreatív és kulturális iparágak, valamint az idegenforgalom. Ez egyúttal az interkulturális párbeszéd élénkítéséhez, továbbá a kulturális sokféleség és a civil társadalmi részvétel előmozdításához is hozzájárulna. Az emberek közötti kapcsolatokat az EU–Kína kapcsolatok minden vonatkozásában előtérbe kell helyezni. Ösztönözni kell az EU és Kína közötti jogszerű migrációs csatornák maradéktalan kihasználását. Amint sikeresen végrehajtották a mobilitás megkönnyítésére és az irreguláris migráció felszámolására irányuló első lépéseket, az EU és Kína közötti migrációs és mobilitási párbeszéd keretében elő kell mozdítani a vízumkönnyítésre és az irreguláris migráció elleni együttműködésre vonatkozó megállapodásokról zajló tárgyalásokat.

Az EU-nak elsősorban az EU–Kína Hálózatfejlesztési Platformon keresztül kell együttműködnie Kínával az eurázsiai kontinens fizikai és digitális hálózatok révén történő összekapcsolása érdekében, amelyek lehetővé teszik a kereskedelem, a beruházások és az emberek közötti kapcsolatok szabad áramlását. Kína „egy térség, egy út” kezdeményezését illetően az együttműködést attól kell függővé tenni, hogy Kína teljesíti-e kitűzött célját, miszerint a piaci szabályokhoz és a nemzetközi normákhoz igazodó nyílt platformot alakít ki, amely mindenki számára előnyökkel jár. Ki kell terjeszteni az emberek közötti párbeszéd hatókörét, és új kezdeményezéseket kell kidolgozni a kapcsolatok sokféleségének fokozása érdekében. Az emberek közötti kapcsolatokat az EU–Kína kapcsolatok minden vonatkozásában előtérbe kell helyezni, továbbá élénkíteni kell a mobilitásról és a migrációról folytatott párbeszédet.

IV. A KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖZÖS ÉRDEKEK AZONOSÍTÁSA

Kína olyan országként tekint magára, amely kilép múltbeli passzivitásából, hogy gazdasági súlyának megfelelően vezető szerepet vállaljon a globális ügyekben. Egyre szélesebb körű érdekeivel összhangban Kína immár szomszédságán túl is kiterjesztette látókörét. Az ország változatlanul kiemelt figyelemmel kezeli az Egyesült Államokat, továbbá megújult érdeklődést tanúsít a multipoláris világban kiegyensúlyozottabb partnernek tekintett EU iránt, bár az ázsiai és csendes-óceáni térség regionális biztonsága – Kína egyre határozottabb fellépése tükrében – változatlanul kihívást jelent. A nagyszabású „egy térség, egy út” kezdeményezés hátterében elsősorban gazdasági és belpolitikai megfontolások húzódnak, ugyanakkor a kezdeményezés messzemenő geostratégiai következményekkel jár. Kínának immár nyomós oka van arra, hogy tevékenyebben vegyen részt a globális kormányzással, biztonsággal és védelemmel összefüggő kérdések rendezésében. Az EU számára kihívást és egyben lehetőséget jelent, hogy Kína részvételét pozitív területek – például az Afrika békéjét célzó együttműködés – és a globális hatalomként az országra háruló feladatok teljesítése felé irányítsa (például a Közel-Keleten). A mindkét fél számára fontos országokra vonatkozó beruházási együttműködésről szóló, Kínával folytatott párbeszéd elmélyítése tükrözné Kína növekvő pénzügyi szerepvállalását az EU számos partnerországában.

IV.1. A Kínával folytatott külpolitikai együttműködés megerősítése

Kína növekedése nyomán az ország érdekei messze túllépték közvetlen szomszédsága határait, globális jelenléte pedig kereskedelmi, pénzügyi, diplomáciai, sőt katonai szempontból is megerősödött, és egyre nő a külföldön élő kínai állampolgárok száma. Ebből adódóan Kína fokozott mértékben rá van utalva a nemzetközi békére és biztonságra. Az ország proaktívabb megközelítésbe helyezte a békeépítést és a szomszédsági folyamatokat olyan országok vonatkozásában, mint például Dél-Szudán és Afganisztán.

Az EU-nak arra kell törekednie, hogy Kínát a biztonság – mint globális közjó – garantálásában való konstruktív és aktív részvételre ösztönözve kiterjessze a Kínával közös külpolitikai napirendet. Szorgalmazni kell, hogy Kína – az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjaként rá háruló feladatokat ellátva – következetesen részt vegyen a nemzetközi vitarendezési folyamatokban. Az Iránnal kötött megállapodást megelőző tárgyalásokban való konstruktív kínai szerepvállalásra építve az EU-nak tevékeny együttműködésre kell törekednie Kínával olyan területeken, mint Afganisztán, Szíria és Líbia kérdése, a migrációs kihívás, illetve a közel-keleti helyzet átfogó rendezése. Az Afrikában gyakran az EU és Kína közötti versengésnek tekintett jelenséget szorosabb együttműködéssé kell alakítani a válságrendezés (akár helyi szinten, akár többoldalú fórumok, köztük az ENSZ BT keretében), az afrikai békeépítés és a biztonsági kapacitások bővítése, a gazdasági környezet javulásának elősegítése, valamint a globális közjavak – mindenekelőtt a környezet és az óceánok – terén. Az EU-nak ugyancsak együttműködést kell folytatnia Kínával a konfliktus vagy egyéb kockázatok által sújtott térségekből származó ásványi anyagokkal kapcsolatos kellő gondosság fokozása érdekében.

Kína külpolitikai prioritásként kezeli az Európához fűződő kapcsolatainak továbbfejlesztését, és jelentős pénzügyi és diplomáciai erőforrásokat mozgósít e cél elérése érdekében. Az EU-nak érdekében áll, hogy Kínával együttműködve biztosítsa, hogy az EU keleti és déli szomszédságára irányuló bármilyen kínai szerepvállalás hozzájáruljon a szabályokon alapuló kormányzás és a regionális biztonság megszilárdításához. Az EU határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi integritása mellett – ezeket az elveket Kína is elismeri. Az EU azt szeretné, hogy Kína partner legyen az Ukrajna hosszú távú életképességére és jólétére irányuló beruházásban, valamint a régió stabilitásának és békéjének biztosításában, valamennyi érintett fél javára. Ezen túlmenően a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia szintén lehetőséget kínál a Kínával való együttműködés szorosabbra fűzésére olyan területeken, mint például a biztonság, a hálózatfejlesztés, a fejlesztési támogatás, valamint a víz- és energiaforrások fenntartható használata.

Az EU-nak diplomáciai és gazdasági eszközeit latba vetve tevékenyen hozzá kell járulnia az ázsiai és csendes-óceáni térség regionális biztonságához, és tovább kell fejlesztenie a régió országaival fennálló partnerségeit. Az EU továbbra is aggasztónak tartja a Kelet- és Dél-kínai-tengeren fennálló helyzetet, és változatlanul hangsúlyoznia kell a békés vitarendezés jelentőségét, valamint elleneznie kell az olyan egyoldalú intézkedéseket, amelyek a status quo megváltozásához vagy a feszültség fokozódásához vezethetnek. Az EU kitart álláspontja mellett, miszerint Kínának, illetve a többi szereplőnek tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot a Dél-kínai-tengerre vonatkozó követeléseikkel összefüggésben. Az említett térségen áthaladó nemzetközi tengeri kereskedelem nagy volumenére tekintettel az EU elsődleges fontosságúnak tartja a hajózás és az átrepülés szabadságát. Az EU-nak ösztönöznie kell Kínát, hogy bizalomépítő intézkedések, a szabályokon alapuló nemzetközi rend – különösen az ENSZ Tengerjogi Egyezménye és a kapcsolódó választottbírósági eljárások – előmozdítása, valamint a magatartási kódexről szóló ASEAN–Kína tárgyalások mielőbbi lezárása révén konstruktív módon segítse elő a regionális stabilitást.

Az EU-nak rendszeres és érdemi párbeszédet kell kialakítania Kínával, amely az exportellenőrzés, a leszerelés és a nonproliferáció valamennyi kérdésére, köztük a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság politikáira és intézkedéseire, illetve a hasonló regionális kihívásokra is kiterjed. Az EU-nak kifejezetten szorgalmaznia kell, hogy Kína ratifikálja az Átfogó Atomcsend Szerződést, csatlakozzon a Fegyverkereskedelmi Szerződéshez és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódexhez, valamint tartsa tiszteletben az adott nemzetközi export-ellenőrzési rendszerek keretében alkalmazandó export-ellenőrzési előírásokat a fegyverekre és a kettős felhasználású termékekre vonatkozóan. A Kínába irányuló uniós exportot illetően az EU tartja magát az Európai Tanács 1989-es következtetéseiben bevezetett fegyverembargóhoz és a katonai technológia és felszerelések kiviteléről szóló tanácsi közös álláspontban (2008/944/KKBP) meghatározott nyolc kritériumhoz.

Az egyre fokozódó globális terrorista veszélyre való tekintettel az EU-nak nyitottnak kell lennie a terrorizmus elleni küzdelem terén Kínával folytatott együttműködésre, amelyet közösen elfogadott, erőteljes jogállamisági és emberi jogi dimenzióval rendelkező keretek között kell megvalósítani. Ebben az összefüggésben a kiváltó okok kezelését célzó nemzetközi erőfeszítésekre, a terrorizmus finanszírozási forrásainak felszámolására (többek között a Pénzügyi Akció Munkacsoport keretében) és a radikalizálódás megelőzésére és visszaszorítására kell összpontosítani.

Nemzetközi kibertér-politikájában az EU az internet nyitottságát és szabadságát támogatja, és szorgalmazza az állami magatartás egységes normáinak kidolgozására irányuló erőfeszítéseket. Az internet irányítására vonatkozó korlátozó jellegű kínai megközelítés magában hordozza az internet fragmentációjának kockázatát, ami károsan érintené a globális érdekelt feleket és negatív gazdasági és emberi jogi következményekkel járna. Az EU-nak továbbra is arra kell buzdítania Kínát, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a felelős magatartásra vonatkozó normák kidolgozásához és a kibertérre vonatkozó hatályos nemzetközi jogszabályok alkalmazásához, többek között a kritikus informatikai eszközök védelméről szóló globális megállapodás előmozdításán keresztül. A hibrid fenyegetések elleni küzdelemről szóló, nemrégiben kiadott közös közlemény idevágó – konkrétan a kiberbiztonsággal és a kritikus infrastruktúra védelmével foglalkozó – elemeit szintén figyelembe kell venni.

Kína nemzetközi kapcsolatok és irányítás terén betöltött megnövekedett szerepének együtt kell járnia azzal, hogy az ország fokozottan tiszteletben tartja a nemzetközi szabályokat és normákat. Az EU arra ösztönzi Kínát, hogy diplomáciai és egyéb eszközeit mozgósítva törekedjen a biztonság mint globális közjó garantálására, többek között az Afganisztánnal és Szíriával kapcsolatos szerepvállalás formájában. Az EU-nak érdeke fűződik Ázsia biztonságához, ezért a jövőben is annak eredményes előmozdítására fog törekedni. Hasonlóképpen, az EU felszólítja Kínát, hogy a nemzetközi joggal összhangban tevékenyen járuljon hozzá az EU szomszédságának békéjéhez és biztonságához. Az EU elvárja, hogy a Kelet- és Dél-kínai-tengeren változatlanul biztosítsák a hajózás és az átrepülés szabadságát. A vitákat békés úton, a jogállamiság elvéből kiindulva kell rendezni, és tartózkodni kell az egyoldalú provokációtól. Az EU és Kína közötti párbeszéd keretében szilárdabb közös alapra kell helyezni a leszerelés, a nonproliferáció, a terrorizmus elleni küzdelem és a kibertér témáját.

IV.2. A biztonsági és védelmi dimenzió

Az elmúlt években egyre nagyobb méreteket öltött az uniós civil és katonai válságmissziók tengerentúli tevékenysége, főként Afrikában. Kína hasonlóképpen – növekvő globális felelősségét felismerve – egyre nagyobb mértékben kiveszi részét a békefenntartási és kalóztámadások elleni műveletekből, továbbá az Afrikai Uniónak biztosított katonai támogatását is bővítette.

Afrika jelentős lehetőségeket kínál az EU számára a Kínával való, közös érdekek mentén folytatott együttműködésre, ideértve az EU és Kína kalóztámadások elleni, nyílt tengeri sikeres együttműködésének a szárazföldi békeépítésre és kapacitásbővítésre való kiterjesztését is. A közös tájékoztatási és konfliktusfelszámolási mechanizmus keretében megvalósuló, kalóztámadások elleni koordináció elősegítette az együttműködés kultúrájának továbbfejlesztését, az Élelmezési Világprogram szállítmányainak kíséretére vonatkozó tehermegosztás pedig rámutatott az ilyen együttműködés hozzáadott értékére.

Az EU–Kína biztonság- és védelempolitikai konzultációsorozat eredményeire építve az EU-nak helyszíni együttműködést kell kialakítania az érintett kínai szereplőkkel (például a kínai nagykövetségekkel és békefenntartó csapatokkal egyes országokban, köztük Maliban és Szomáliában) a gyakorlati együttműködés lehetőségeinek feltárása érdekében, és támogatnia kell az Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezet létrehozására irányuló kínai erőfeszítéseket. A további közös érdekű területek közé tartozhat a békefenntartó műveletek rendőrségi dimenziója, valamint az uniós polgárok és a kínai állampolgárok védelmére és evakuációjára vonatkozó rendelkezések terén folytatott együttműködés.

V. GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS ÉS MULTILATERÁLIS KÖRNYEZETBEN FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS

Kína – a világban betöltött jelentős szerepének megfelelően – hallatni akarja hangját a globális kormányzásban, politikai és gazdasági téren egyaránt. Az EU-nak erre kell építenie, ugyanakkor elő kell mozdítania a multilateralizmust, és Kínát a globális normák és intézmények támogatására kell ösztönöznie. A teljes képbe az is beletartozik, hogy sikeresen kell kezelni a nemzetközi rend és jog, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos nézetkülönbségeket, különösen Kína egyre határozottabb külső fellépése és a fokozódó belső elnyomás tükrében. Számos terület már kellően érett a párbeszéd és az együttműködés továbbfejlesztésére – ilyen például az éghajlatváltozás, az energiaügy, az óceánok és az erőforrás-hatékonyság, valamint a rendkívüli nagyságrendű kínai környezeti problémák megoldásának elősegítése (amelyek az EU-ra is érzékelhető hatást fognak gyakorolni). Ugyancsak gyümölcsözőnek ígérkezik a fejlesztés, a globális egészségügy, a békefenntartás, a humanitárius ügyek és a katasztrófakockázat-kezelés terén folytatott együttműködés. E tekintetben Kína erősödő globális jelenléte és egyre határozottabb érdekei megteremtik az EU számára annak lehetőségét, hogy tapasztalatait Kína erőforrásaival ötvözze.

V.1. A hatékony multilateralizmus előmozdítása

Az EU elkötelezett az Egyesült Nemzetek köré épülő, hatékony multilateralizmus támogatása iránt. Az EU-hoz hasonlóan Kína is a szabályokon alapuló nemzetközi rend haszonélvezője. 2015-ben, az ENSZ létrejöttének 70. évfordulója alkalmából Kína – az eredeti aláíró felek egyikeként – megerősítette az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalását. Kína az ENSZ költségvetéséhez hozzájáruló országok élvonalába tartozik, és egyre nagyobb mértékben bocsát rendelkezésre csapatokat az ENSZ békefenntartó műveletei céljából.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként és az Emberi Jogi Tanács tagjaként Kínának kifejezett kötelessége, hogy támogassa az ENSZ három pillérét: az emberi jogokat, a békét és biztonságot, valamint a fejlesztést. Az EU-nak együtt kell működnie Kínával a globális kormányzás megszilárdítása érdekében. A globális intézmények folyamatos fejlődése közepette ez azt jelenti, hogy Kína szavának megfelelő súllyal – az ország által vállalt hozzájárulással arányosan – kell latba esnie, ugyanakkor ki kell tartani a nemzetközi rend alapjául szolgáló nemzetközi jog, szabályok és elvek egyetemessége mellett. Ugyanebben a szellemben arra kell buzdítani Kínát, hogy támogassa az ENSZ reformjának és a globális kormányzási keret továbbfejlesztésének azon elemeit, amelyek nagyobb előnyöket biztosítanának a nemzetközi közösség számára.

Az EU-nak konstruktív együttműködést kell folytatnia Kínával annak érdekében, hogy lehetőség szerint a meglévő globális kormányzási struktúrák keretében találjanak megoldásokat, és főként annak biztosítása érdekében, hogy az új kezdeményezések megfeleljenek a globális normáknak és kiegészítsék a meglévő nemzetközi intézményeket. A többoldalú döntéshozatalnak inkluzív módon és valamennyi érintett fél bevonásával kell megvalósulnia.

A globális gazdasági válság nyomán a G20-csoport egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, amiből kitűnik, hogy feltétlenül hatékony együttműködést kell folytatni a feltörekvő piacgazdaságokkal a globális kihívások kezelése érdekében. A G20-ak kínai elnökségének eredményeire és a G20-ak pénzügyminisztereinek, illetve jegybankelnökeinek találkozói keretében folytatott szoros pénzügyi együttműködésre alapozva az EU-nak közös platformot kell kialakítania Kínával például a növekedési stratégiák, a kölcsönösen összekapcsolt infrastruktúrára irányuló beruházások, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása és a globális antikorrupciós normák terén. Kína a Bretton Woods-i intézményekben is fokozta szerepvállalását. Az EU-nak ki kell használnia ezt a megerősített elkötelezettséget az erőteljesebb, fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb globális növekedés előmozdítása, egy szilárd és megfelelően finanszírozott IMF biztosítása, valamint a globális pénzügyi biztonsági háló megerősítése érdekében.

Az EU-nak arra kell ösztönöznie Kínát, hogy vállaljon meghatározóbb és tevékenyebb szerepet a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO), illetve a multilaterális és plurilaterális kereskedelmi és beruházási kezdeményezésekben azáltal, hogy a nyílt kereskedelmi rendszerből származó előnyeivel arányosan vállal felelősséget és megerősíti az e kezdeményezésekkel – köztük a környezeti javakról szóló tárgyalásokkal – kapcsolatos cselekvési szándékot. Az EU elvárja, hogy Kína a kínai piac jelentőségét tükröző javaslatot terjesszen elő a közbeszerzésről szóló megállapodáshoz való csatlakozására vonatkozóan. Az EU ezen túlmenően szorgalmazza, hogy Kína jelentőségteljes és érdemi módon kapcsolódjon be az exporthitelezéssel foglalkozó nemzetközi munkacsoport tevékenységébe. A G20-csoportot illetően az EU-nak arra kell ösztönöznie Kínát, hogy tevékenyebben vegyen részt a nemzetközi beruházási szabályok reformjában, különösen a beruházási vitákkal foglalkozó multilaterális bíróság létrehozására irányuló munkában.

Az EU-nak egyéb területeken is érdemes közös tárgyalási alapot kialakítania Kínával – ilyen például a békefenntartás, a konfliktusmegelőzés és a korai előrejelzés, a békés vitarendezés, a humanitárius ügyek, a katasztrófakockázat-kezelés, a gazdasági és szociális jogok, valamint az egészségügy. Az EU-nak arra kell biztatnia Kínát, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a jelenlegi menekült- és migrációs válság orvoslására irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez.

Az EU és Kína közös érdeke a multilateralizmus előmozdítása. Az EU-nak együtt kell működnie Kínával a szabályokon alapuló globális kormányzás megszilárdítása érdekében. Az EU-nak közös nevezőre kell jutnia Kínával a G20-ak kulcsfontosságú prioritásait illetően. Az EU-nak arra kell ösztönöznie Kínát, hogy vállaljon meghatározóbb és tevékenyebb szerepet a WTO-ban, illetve a multilaterális és plurilaterális kereskedelmi és beruházási kezdeményezésekben azáltal, hogy a nyílt kereskedelmi rendszerből származó előnyeivel arányosan vállal felelősséget és megerősíti az e kezdeményezésekkel kapcsolatos cselekvési szándékot. Az EU elvárja, hogy Kína a kínai piac jelentőségét tükröző javaslatot terjesszen elő a közbeszerzésről szóló megállapodáshoz való csatlakozására vonatkozóan. Az EU-nak szorosabbra kell fűznie a Kínával folytatott együttműködést a katasztrófavédelem, a humanitárius válságok és a migráció területén.

V.2. A nemzetközi jog és az egyetemes értékek tiszteletben tartása

A nemzetközi jog – többek között a nemzetközi humanitárius jog és emberi jogi normák – tiszteletben tartására épülő, szabályokon alapuló nemzetközi rend a nemzetközi béke, biztonság és fenntartható fejlődés garantálásának nélkülözhetetlen előfeltétele. Ennek megfelelően az EU-nak együtt kell működnie Kínával az emberi jogok egyetemes előmozdítása érdekében, különös tekintettel a nemzetközi emberi jogi normáknak való megfelelésre bel- és külföldön egyaránt. Ennek keretébe tartozik például a Kína által már megerősített emberi jogi egyezményekben foglalt kötelezettségek végrehajtásának támogatása, valamint a Kína által 1998-ban aláírt Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya megerősítésének elősegítése. Az EU-nak változatlanul ösztönöznie kell Kínát az ENSZ és az ILO további jogi eszközeinek – például a kényszermunkáról szóló két egyezmény és az egyesülési szabadságról, illetve a kollektív tárgyalásról szóló két egyezmény – megerősítésére.

Kína az utóbbi évtizedekben előrelépést tett többek között a gazdasági és szociális jogok érvényesítése terén, ami az EU és Kína közötti együttműködés kialakításának kiindulópontjaként szolgálhat például a nők jogai, a munkavállalói jogok, a szociális normák, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelőssége és a kulturális jogok terén.

Az EU-nak továbbra is szorgalmaznia kell, hogy Kína – mind az országon belül, mind az országhatárokon túl – tegyen eleget nemzetközi jogi és emberi jogi kötelezettségeinek, és e célból együttműködést kell folytatnia Kínával.

 V.3. Globális kihívások és globális közjavak

Az elmúlt néhány évben Kína egyre nagyobb mértékben hozzájárul az ambiciózusabb globális fenntarthatósági fejlesztési célok kitűzéséhez, többek között az éghajlatváltozást, az egészségügyet és az oktatást illetően. Világszintű donor országgá vált, amely új és fenntarthatóbb fejlesztési stratégiák kidolgozásán munkálkodik. Az EU-nak szoros együttműködést kell folytatnia Kínával ezeken a közös érdekű területeken.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend általánosan alkalmazandó, és valamennyi ország számára előírja egyrészt a menetrend nemzeti szintű végrehajtását, másrészt pedig a globális erőfeszítéshez való hozzájárulást. Ebből adódóan az EU-nak és Kínának közös érdeke a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés biztosítása mindenki számára, ami a hatékony intézmények, a jó kormányzás, a jogállamiság és a békés társadalmak révén valósítható meg. Az EU-nak be kell vonnia Kínát a 2030-ig tartó menetrendről, illetve az abban foglalt fenntartható fejlesztési célokról folytatott párbeszédbe.

Kína a nemzetközi fejlesztési együttműködés egyre fontosabb szereplőjévé válik, és növekvő hatást gyakorol a harmadik országokra irányuló fejlesztési folyamatokra. Lényeges tehát, hogy az EU és Kína megfelelő csatornákon tudja megvitatni a fejlesztési együttműködésre vonatkozó megközelítését. A G20-csoport kínai elnöksége során Kína kiemelt figyelemmel kezelte a 2030-ig tartó menetrendet, ami lehetőséget kínál a fejlődő országokkal való együttműködés élénkítésére. Az EU-nak elő kell mozdítania a kétoldalú és többoldalú fejlesztési együttműködést, így hozzájárulva a 2030-ig tartó menetrend végrehajtásához, annak érdekében, hogy donori partnerséget alakítson ki Kínával például a fejlesztés hatékonysága és a donorok közötti koordináció területén, továbbá lendületet adjon a gyakorlati szerepvállalásnak a többoldalú fórumokon és a helyszíneken – köztük Afrikában és Ázsiában – egyaránt.. Az EU-nak szorgalmaznia kell, hogy Kína a segélyhatékonysággal foglalkozó puszani magas szintű fórum keretében mindkét fél által jóváhagyott alapelvek mentén cselekedjen és részt vegyen a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló globális partnerségben. Az érintett uniós intézményeknek, csakúgy, mint az uniós tagállamoknak változatlanul támogatniuk kell az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank fejlesztését, valamint párbeszédet kell folytatniuk az Új Fejlesztési Bankkal a jó kormányzás és a multilaterális rendszer megerősítése érdekében. Mindemellett az EU-nak párbeszédet kell kezdeményeznie Kínával a fejlődő országoknak történő hitelnyújtás bevált gyakorlatairól, az olyan vonatkozásokra is kitérve, mint például az adósság fenntarthatósága, a környezetvédelmi és munkaügyi normák, illetve a vesztegetés és korrupció elleni küzdelem.

Az EU üdvözli, hogy a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy egynegyedéért felelős Kína vezető szerepet vállal az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodással kapcsolatos tárgyalásokban és a megállapodás mielőbbi megerősítése terén. Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) párizsi COP 21 konferenciáján elért eredményekre és az éghajlatváltozásról szóló, 2015. évi közös EU–Kína nyilatkozatra építve az EU-nak fokoznia kell Kínával folytatott együttműködését, mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind nemzetközi szinten. Az EU és Kína közötti együttműködésnek a karbonszegény/karbonsemleges gazdaságra való átállás felgyorsítására vonatkozó közös kötelezettségvállaláson kell alapulnia. Amennyiben csak lehetséges, közös megközelítést kell érvényesíteni a párizsi megállapodás végrehajtásának felgyorsítása érdekében, ideértve a tervezett nemzeti hozzájárulások végrehajtását is. Az uniós klímadiplomácia keretében Kínával folytatott egyeztetéseknek ki kell terjedniük a Montreali Jegyzőkönyvvel (a fluorozott szénhidrogének globális szintű fokozatos megszüntetésével), a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel (a légi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó globális piaci alapú intézkedéssel) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (a tengeri közlekedésből származó kibocsátások visszaszorításával) kapcsolatos kérdésekre is. Az EU-nak továbbra is támogatnia kell Kínát a kibocsátási egységek kereskedelme terén, hogy 2017 során megvalósulhasson a kínai nemzeti szintű rendszer létrehozására irányuló terv. Szélesebb körű párbeszédre kell törekedni az olyan területeken, mint például az éghajlat-változási politikai döntéshozatal és a kibocsátás modellezése, a karbonszegény városok, a karbonszegény technológiák, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint az éghajlatváltozással szemben ellenálló beruházások. A zöld finanszírozással foglalkozó G20-munkacsoport innovatív javaslatait minden lehetséges esetben át kell ültetni a gyakorlatba.

Az EU és Kína egyaránt nettó energiaimportőr, és közös érdekükben áll az átlátható, jól szabályozott és nyitott energiapiacok kialakítása a fokozott energiabiztonság érdekében. E célból az EU-nak együtt kell működnie Kínával egy korszerűbb, inkluzívabb és hatékonyabb globális energiaszerkezet megvalósításáért, és továbbra is támogatnia kell a Nemzetközi Energia Ügynökség Kínával való szoros együttműködését az energiabiztonsággal, az energiára vonatkozó adatokkal és statisztikákkal, valamint az energiapolitikai elemzésekkel összefüggő közös tevékenységek előmozdítása érdekében. Az EU-nak ezen túlmenően törekednie kell a Kínával való együttműködésre az energiaágazat átláthatósága, szabványai és szabályozása – többek között a harmadik országokra irányuló energetikai infrastrukturális projektek – terén, és elő kell segítenie a belső energiaügyi reformokat, például az energiahatékonyság, az energetikai fenntarthatóság és az erőforrás-hatékonyság vonatkozásában. Ugyancsak ki kell aknázni a tisztaenergia-technológiák terén kínálkozó közös kutatási és fejlesztési lehetőségeket.

Kína rendkívüli környezeti kihívásokkal néz szembe a lég-, talaj- és vízszennyezés terén. Az EU saját érdeke, hogy szaktudásával hozzájáruljon a zöld, karbonszegény és körforgásos gazdaságra való átállás megfelelő szakpolitikai és szabályozási keretének kidolgozására irányuló kínai erőfeszítésekhez, mindenekelőtt a nagymértékű és fenntarthatatlan kínai erőforrás-felhasználásból eredő problémák mérséklése érdekében. Ennek eléréséhez környezetbarát tudományos és technológiai megoldások alkalmazására lesz szükség, amelyek környezeti és gazdasági szempontból is előnyösek lehetnek mindkét fél számára. Az EU-nak meg kell osztania a bevált gyakorlatokat a környezetvédelmi irányítás, a levegő, a víz és a termőföld erőforrásainak kezelése, a hulladékgazdálkodás, a veszélyes vegyi anyagok fokozatos kivezetése, valamint a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások és normák végrehajtása területén. A vízügyi kérdésekben szintén meg kell erősíteni az együttműködést, nem utolsósorban az EU–Kína vízügyi platform keretében. Az EU-nak szorosabb együttműködést kell folytatnia Kínával azon globális problémák – például az erdőirtás, az illegális fakitermelés és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme – megoldása érdekében, amelyek összefüggésben állnak a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel, és ebből adódóan aláássák a fenntartható fejlődést, a biológiai sokféleséget és a jó kormányzást.

Az EU-nak Kínával együttműködve szintén javítania kell az óceánpolitikai irányítást, elsősorban a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépésen keresztül, továbbá fel kell szólítania Kínát a halállományokról szóló ENSZ-megállapodás és a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló FAO-megállapodás megerősítésére.

Az EU-nak emellett arra kell ösztönöznie Kínát, hogy határozottabb és tevékenyebb szerepet vállaljon az antimikrobiális rezisztencia terjedése elleni küzdelemre irányuló szakpolitikák kialakításában, és támogassa az antimikrobiális rezisztencia jelentette komoly egészségügyi kockázat kezelésére vonatkozó globális stratégiát.

Az EU-nak és Kínának ki kell terjesztenie a fejlesztésről folytatott párbeszédet. Az EU-nak ki kell aknáznia Kína éghajlatváltozás kezelése iránti elkötelezettségét azáltal, hogy megerősíti az e területen fennálló kétoldalú és többoldalú partnerségeket. A környezetvédelem Kína legsürgetőbb politikai prioritásainak egyikévé vált, amint az a legutóbbi ötéves tervben is szerepel. Az EU-nak erre építve eredményközpontú közös program kialakítására kell törekednie olyan területeken, mint a lég-, víz- és talajszennyezés kezelése, a körforgásos gazdaság, az óceánok erőforrásaival való fenntartható gazdálkodás, valamint az élőhelyeket és a biológiai sokféleséget fenyegető tényezőkkel szembeni fellépés. Az EU-nak szorosabbra kell fűznie a Kínával folytatott együttműködést az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem terén.

VI. EGYSÉGESEBB MEGKÖZELÍTÉS KÍNÁVAL SZEMBEN

Kína alapvető stratégiai partner, ezért a hozzá fűződő kapcsolatokban az Unió egésze által támogatott megközelítést kell érvényesíteni, amely koherens módon összhangba hozza a Bizottság, az EKSZ és más uniós intézmények tevékenységét az uniós tagállamok intézkedéseivel. A tagállamoknak Kínával fennálló kétoldalú kapcsolataikban meg kell erősíteniük a közösen elfogadott uniós álláspontokat, a Bizottságnak és az EKSZ-nek pedig gondoskodnia kell arról, hogy a tagállamok tudatában legyenek az uniós érdekek védelmére vonatkozó kötelezettségüknek. A Bizottság és az EKSZ szoros együttműködést fog folytatni az Európai Parlamenttel, amely intézmény határozottan kiáll a Kínával kapcsolatos hatékony uniós politikai döntéshozatal mellett.

Az EU-nak ambiciózus programot kell követnie a Kínával való együttműködés során. A kölcsönös gazdasági és kereskedelmi érdekek ugyan igen erősek, ám nem tarthatják vissza az EU-t attól, hogy megőrizze értékeit a Kínával fennálló kapcsolataiban. Kína ugyanolyan nagy igényekkel lép fel, mint mi, és az együttműködés sikertelensége Kínára nézve is káros következményekkel járna.

Az EU-nak ezért határozott, világos és egységes álláspontot kell képviselnie. A koherens és egységes uniós fellépés meghatározó jelentőséggel bír a nagy horderejű politikai döntések és a szabályokon alapuló nemzetközi rend megőrzése szempontjából. Az EU-nak arra kell törekednie, hogy a közös érdekekre építve egy bizalmon alapuló együttműködési kapcsolatot alakítson ki Kínával. Az EU–Kína kapcsolatban mindazonáltal azt a tényt sem szabad szem elől téveszteni, hogy Kína az állami dominanciájú kapitalizmus modellje szerint működő egypártrendszer. 

Az EU-nak meg kell találnia a kapcsolódási pontokat a különböző szakpolitikai területeken és ágazatokban, hogy képes legyen nagyobb nyomást gyakorolni célkitűzései elérése érdekében. Megfelelő ágazatközi koordinációra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az azonnali ágazati érdekek ne szorítsák háttérbe az átfogó célokat.

Maradéktalanul ki kell aknázni az EU–Kína csúcstalálkozók és az EU és Kína közötti magas szintű stratégiai párbeszéd, magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd, valamint magas szintű, népek közötti párbeszéd nyújtotta lehetőségeket, mivel e platformok keretében a legmagasabb szinten kialakíthatók a politikai, gazdasági és kereskedelmi kérdésekre vonatkozó átfogó stratégiai irányvonalak, ösztönözhető a kapcsolatok fokozott sokszínűsége, valamint előmozdítható a szinergia és az egyensúly megteremtése az EU-Kína kapcsolat számos vetületében.

Tevékenyen ki kell használni a meglévő uniós koordinációs mechanizmusokat Brüsszelben, és helyi szinten Pekingben egyaránt. Az EU–Kína partnerség megszilárdítására irányuló munka kiegészítéseként a Bizottság szolgálatainak, az EKSZ-nek és a tagállamoknak ugyancsak meg kell erősíteniük forgatókönyv-alapú tervezésüket, hogy szükség esetén gyorsabb és egységesebb válaszintézkedéseket tudjanak hozni.

Az EU–Kína párbeszédek mennyisége és változatossága a két fél közötti sokszínű és élénk kapcsolatrendszer meglétéről tanúskodik, ugyanakkor annak veszélyét is magában hordozza, hogy az intézkedések elvesztik koherenciájukat és töredezetté válnak. Az EU és Kína évente átlagosan csaknem száz párbeszédet és műhelytalálkozót tart. Szigorúbbnak kell lenni a prioritási sorrend kialakításakor, és az erőforrásokat elsősorban a legfontosabb feladatokra kell összpontosítani. Az EU-nak rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia e párbeszédek eredményeit annak érdekében, hogy a párbeszédek eredményesen előmozdítsák az átfogó uniós célkitűzéseket és azok szükség esetén ésszerűbbé váljanak. Általános érvényűvé kell tenni az olyan prioritásokat, mint az egyenlő versenyfeltételek biztosítása.

Az EU–Kína 2020 Stratégiai Együttműködési Ütemterv végrehajtásának első közös értékelésére 2016 áprilisában Pekingben került sor. A jövőben is folytatni kell a végrehajtás vezető tisztviselői szinten végzett éves felülvizsgálatát, amelynek eredményeit az EU–Kína csúcstalálkozó alkalmával ismertetik.

Stratégiai megközelítésbe kell helyezni az EU Partnerségi Eszközének, fejlesztési együttműködési eszközének, Horizont 2020 kezdeményezésének, Erasmus+ programjának és egyéb releváns támogatási forrásainak felhasználását, ezáltal előmozdítva a Kínával kapcsolatos uniós érdekeket. Az uniós érdekekkel összhangban fel kell lendíteni a társadalmi diplomáciát. A kulturális cserét és együttműködést ugyancsak ösztönözni kell.

Az EU-nak ki kell alakítania elemzési forrásainak hálózatát, hogy képes legyen helyesen felmérni Kínai politikai motivációit és kiaknázni az EU–Kína kapcsolat megerősítésének lehetőségeit. A Kínával jelenleg fennálló kapcsolatokat valamennyi szinten – a pártok, a kormányzat, a jogalkotók és a társadalom szintjén is – javítani kell, és a 21. századi média teljes tárházát felhasználva minden területen kapcsolatba kell lépni a kínai vezetők következő nemzedékeivel.

A Kínával való együttműködést átfogó megközelítésbe kell helyezni a lehető legnagyobb hatás biztosítása céljából. A tagállamoknak Kínával fennálló kétoldalú kapcsolataikban meg kell erősíteniük a közösen elfogadott uniós álláspontokat, a Bizottságnak és az EKSZ-nek pedig gondoskodnia kell arról, hogy a tagállamok minden esetben tudatában legyenek az uniós érdekek védelmére vonatkozó kötelezettségüknek. A közös stratégiai menetrend végrehajtására vonatkozó célkitűzéseket és prioritásokat az éves EU–Kína csúcstalálkozók, illetve a magas szintű párbeszédek keretében fogják meghatározni. A jövőben is folytatni kell az EU–Kína 2020 Stratégiai Együttműködési Ütemterv végrehajtásának vezető tisztviselői szinten végzett éves felülvizsgálatát, amelynek eredményeit az EU–Kína csúcstalálkozó alkalmával ismertetik. Az EU Kínával együttműködve fogja értékelni a számos közös párbeszéd eredményeit, és szükség esetén e párbeszédek ésszerűsítésére fog törekedni, az uniós prioritásokkal összhangban. Tevékenyen ki kell használni a meglévő uniós koordinációs mechanizmusokat az EU egységességének előmozdítása érdekében. Az EU-nak tovább kell javítania a Kínára vonatkozó elemzési kapacitást, és minden téren kapcsolatot kell teremtenie a kínai vezetők következő nemzedékeivel. A Kínára vonatkozó uniós stratégia végrehajtását rendszeres időközönként felül kell vizsgálni a megfelelő tanácsi formációk keretében. Az EU-nak készen kell állnia megközelítése frissítésére, amennyiben és amikor megváltoznak az annak alapjául szolgáló feltételezések.

VII. KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK 

A Bizottság felkéri a Tanácsot az e közleményben felvázolt elemek jóváhagyására. A nyomon követésre vonatkozóan konkrét ajánlások készülnek majd a következő területeken:

Az EU–Kína csúcstalálkozók, illetve más magas szintű találkozók előkészítésének és nyomon követésének javítása, valamint az ilyen találkozók és a Kínával fenntartott magas szintű tagállami kapcsolatok közötti összhang fokozása;

Közös szakpolitikai keretre irányuló javaslatok előterjesztése konkrét területekre (pl. a hálózatépítésre) vonatkozóan;

A kulcsfontosságú témák és célok átfogó érvényesítése az EU és Kína közötti valamennyi párbeszédben, továbbá az erőforrásoknak a legnagyobb uniós hozzáadott értékkel rendelkező prioritások szűk körére való összpontosítása.

(1)

A Világbank adatai szerint 2014-ben a globális GDP 22,6 %-át az EU-28, 22,3 %-át az USA és 13,3 %-át Kína adta, piaci árfolyamon mérve. A vásárlóerő-paritás tekintetében a 2014-es globális GDP 17,1 %-át az EU, 15,9 %-át az USA, 16,6 %-át pedig Kína adta (IMF Világgazdasági Kilátások, 2016. április). Az Eurostat adatai szerint 2014-ben a globális import és export 15,5 %-át az EU-28, 16,6 %-át az USA és 13,5 %-át Kína adta, így e három piaci szereplő bonyolította le a világkereskedelem 45,6 %-át.

(2)

Az Európai Bizottság 2006. októberi közleménye: „EU–Kína: Közelebbi partnerség, növekvő felelősség”.