30.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 207/57

1.

megjegyzi, hogy az EU-ban a gazdaságokért felelős összes személy csak körülbelül 6 %-a 35 évesnél fiatalabb, míg több mint a fele 55 évesnél idősebb. A várható élettartam növekedése és a csökkenő születési ráták miatt az idős emberek arányának növekedése az EU népességének általános jellemzője. Ez a trend azonban hangsúlyosabb a mezőgazdaságban, mint az egyéb gazdasági ágazatokban. A hosszabb ideig élő idősebb gazdák jelenléte, valamint a számukra a gazdálkodás folytatásához nyújtott jelentős ösztönzők és a távozásukhoz kapott kevés ösztönző miatt az európai mezőgazdasági munkaerő fokozatosan idősödik, ami jelentős akadályokat hoz létre az új belépők számára;

2.

az idősebb gazdáknak a gazdaságaik átadásával kapcsolatos vonakodását általában az is befolyásolja, hogy a gazdálkodás a nyugdíjkorhatáron túl terjedő közösségi alapú életstílust jelent. E tekintetben a gazdálkodás eltér számos egyéb gazdasági tevékenységtől. Az átadás előtt álló akadályok gyakran abból következnek, hogy az idősebb gazdálkodók számára nehéz elhagyni a gazdaságukat és kivonni magukat a mezőgazdaságból, mivel lakóhelyük megegyezik a mezőgazdasági tevékenységeik helyszínével. A vidéki területeket érintő általános „agyelszívás” súlyosbítja a problémát, mivel az egyre jobban képzett munkaerő többé nem érdeklődik a mezőgazdasági munkák iránt;

3.

úgy véli, hogy sok fiatal hajlamos nemkívánatos szakmának tekinteni a mezőgazdaságot, az alacsony jövedelem, a beruházások alacsony megtérülése, a hosszú munkaidő, a szabadságok kivételének kevés lehetősége – különösen az állattenyésztők esetén –, valamint a sok kapcsolódó kockázat és bizonytalanság miatt. Míg a családon belüli közvetlen utódlás jelenti továbbra is a gazdálkodásba való első belépés legáltalánosabb mechanizmusát, vannak arra utaló jelek, hogy növekszik azoknak az új belépőknek a száma, akik nem öröklik a gazdaságukat. A vidéki területek előtt álló kihívások – a rossz kommunikáció; a közlekedéshez, az oktatási, kulturális, szociális vagy egészségügyi szolgáltatásokhoz való korlátozott vagy nehéz hozzáférés – tovább bonyolítják ezt a problémát. Annak érdekében, hogy a vidéki területeken maradjanak, a fiataloknak fejlett vidéki gazdaságra van szükségük, szolgáltatásokkal és szabadidős lehetőségekkel; ellenkező esetben gyakran előnyben részesítik a városokba költözést és a nem mezőgazdasági foglalkozásokat;

4.

úgy véli, hogy a gazdálkodó fiatalok hiánya veszélyezteti a vidéki területek gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát. A fiatal gazdák támogatása szükséges feltétel a mezőgazdaság fennmaradásához EU-szerte és a vidéki területek életben tartásához, ami összhangban van a területi kohézió Lisszaboni Szerződésben rögzített céljával is;

5.

ismételten kéri, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok legyenek proaktívabbak a fiatalok, különösen a nők vidéki területeken történő letelepedésének bátorításában és elősegítésében, az olyan tevékenységek előmozdításával, amelyek segítik a gazdákat abban, hogy könnyebben elérjék a munka és a magánélet közötti egyensúlyt (1);

6.

úgy véli, hogy tovább kell dolgozni azon, hogy azonosítsák és kezeljék azokat az akadályokat, amelyekkel a nők változatlanul szembesülnek, amikor karriert indítanak vagy építenek az ágazatban;

7.

tudomásul veszi a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa által 2015-ben közzétett „Fiatal gazdák kiáltványát”, amely a következőkre szólít fel: földhöz és hitelhez jutás állami támogatási intézkedések révén; az élelmiszer-ellátási láncban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megfékezésére irányuló szabályozás; a fiatal gazdák jövedelemingadozásának csökkentésére irányuló intézkedések; valamennyi uniós szabvány jogi védelme a kereskedelmi tárgyalásokon és az uniós termelők fokozott reklámtámogatása; valamint a földhöz jutás támogatása annak érdekében, hogy megőrizzék és védjék a talajt és optimalizálják a fiatal gazdák élelmiszertermelés érdekében történő földhasználatát;

8.

osztja a 2016. szeptember 6-i Cork 2.0 nyilatkozatban kifejezett aggodalmakat a vidékről való elvándorlással és a fiatalok elszívásával, valamint azzal kapcsolatban, hogy a vidéki területek és közösségek (a táj, a gazdaságok, a falvak és kisvárosok) esetén biztosítani kell, hogy továbbra is vonzó lakóhelyek és munkahelyek legyenek, a vidéken élők szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez való hozzáférésének javításával és a vállalkozások támogatásával mind a hagyományos vidéki tevékenységekben, mind az új gazdasági ágazatokban;

9.

úgy véli, hogy a jelenlegi gazdasági válság megnehezítette a hitelhez jutást számos fiatal, vidéki vállalkozó számára, akik gyakran nem rendelkeznek a hiteleik garantálásához szükséges biztosítékkal, és túlzott bürokráciával szembesülhetnek;

10.

üdvözli az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank által 2015 márciusában javasolt mezőgazdasági garanciavállalási eszköz létrehozását, amely várhatóan megkönnyíti a fiatal gazdák hitelhez jutását;

11.

üdvözli, hogy a 2014–2020-as KAP-reform új intézkedéseket vezetett be a fiatal gazdák támogatására gazdaságaik létrehozásához. Azonban aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a bürokrácia és az adminisztratív terhek meggátolhatják ezeknek az intézkedéseknek az alkalmazását. El kell kerülni, hogy a bürokratikus szabályok túlburjánzása akadályozza a fiatal gazdákat az új intézkedések optimális alkalmazásában. Több tagállamban a fiatal gazdák például különféle társulási konstrukciókat alkalmaznak. Ezért fontos, hogy a brüsszeli intézkedések illeszkedjenek ezekhez a helyi jogi és pénzügyi konstrukciókhoz;

12.

sürgeti a tagállamokat, hogy használják a fiatal gazdák támogatására és a generációs megújulásra az új KAP keretében biztosított lehetőségeket, például az 1307/2013/EU rendelet 50. és 51. cikke szerinti támogatást;

13.

felhívja a figyelmet az esb-alapokban (2) a fiatal gazdák számára nyújtott lehetőségekre, hogy pénzügyi eszközöket tervezzenek és alkalmazzanak hitel, garancia vagy befektetési alapok formájában annak érdekében, hogy finanszírozáshoz való hozzáférést biztosítsanak az arra rászorulók számára;

14.

megjegyzi azonban, hogy a fiatal gazdák gazdasági pozícióját a vállalkozás tényleges átruházása után lehet a legjobban, leghatékonyabban megerősíteni. Ahhoz, hogy a vállalkozás társulási konstrukciókban történő átruházásakor megerősítsük a fiatal gazdák gazdasági pozícióját, módosítani kell az 1307/2013/EU rendelet 50. cikkének (5) bekezdését. Ezért a Régiók Bizottsága azt javasolja, hogy a rendelet esetleges jövőbeli felülvizsgálatakor maradéktalanul töröljék az 50. cikk (5) bekezdésének 2. mondatát, az alábbira módosítva a bekezdés szövegét: „A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás mezőgazdasági termelőnként legfeljebb ötéves időtartamra nyújtható”. Az RB kéri továbbá, hogy az Európai Bizottság gondoskodjon egy időközi megoldásról, amely lehetővé teszi, hogy a fiatal gazdák minél hatékonyabban alkalmazni tudják a szóban forgó intézkedéseket;

15.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság által 2016-ban javasolt „omnibusz-rendeletben” szerepel az, hogy a pénzügyi eszköz típusú támogatás használatára irányuló lehetőséget kiterjesztik a fiatal gazdák indulási támogatására is, ami lehetővé teszi e csoport finanszírozásának fokozását, figyelembe véve ezen eszköztípusok jellegét (a hitel vagy garancia segélytartalma jóval alacsonyabb, mint a támogatásé);

16.

úgy ítéli meg, hogy mindenekelőtt a családi gazdaságok számára kell támogatást biztosítani azon az alapon, hogy azok hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtenek, és segítik lehetővé tenni, hogy a gazdák új generációi be tudjanak lépni az ágazatba, mivel életképes és észszerű méretű gazdaságokat könnyebb továbbadni;

17.

emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottságnak a fiatal gazdák igényeiről szóló jelentése azt mutatja, hogy a fiatal gazdák és a gazdálkodást kezdő új belépők számára a megvásárolható és bérelhető földek elérhetősége jelenti a legnagyobb problémát (4);

18.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a gazdálkodás egyre gyorsabban távolodik a családi gazdaságok modelljétől, oly mértékben, hogy 2014-et a Családi Gazdálkodás Nemzetközi Évének nyilvánították, hogy globális szinten felhívják a figyelmet a kérdésre. Úgy véli, hogy mivel a föld jellemzően biztonságos befektetést jelent a nem mezőgazdasági befektetők számára, a földhöz jutás egyre nehezebbé válik a mezőgazdasági vállalkozást létrehozni kívánó fiatal gazdák számára;

19.

kéri az Európai Bizottságot, hogy értékelje, hogy az európai politika milyen közvetlen és közvetett hatással van a földterületek koncentrációjára és a nagyarányú földszerzésre Európában. A közös agrárpolitika (KAP) és az annak keretében nyújtott támogatások például kifejezetten a nagy gazdaságokat részesítik előnyben és marginalizálják a kis gazdaságokat, és különböző hatást gyakorolhatnak a különböző ágazatokra;

20.

megjegyezve, hogy több tagállam is olyan nemzeti szabályozással rendelkezik, amely megakadályozza a kényszerű földkoncentrációt és a külföldiek vásárlását – például elővásárlási jog biztosításával –, úgy véli, hogy a tagállamoknak és a régióknak nagyobb hatalmat kell kapniuk a mezőgazdasági földterületek szabályozására és e tekintetben korlátozások megállapítására, különösen a nagyarányú földszerzés és koncentráció Európában megfigyelhető jelenségének kezelésére, ami korlátozza a fiatal gazdák lehetőségeit az indulásnál;

21.

bár az Európai Bizottság beavatkozási hatásköre nagyon korlátozott a földpiaci szabályozás terén (ami nemzeti hatáskörbe tartozik), a következő elképzeléseket meg lehetne vizsgálni:

22.

úgy ítéli meg, hogy az ipar, a szabadidő és mindenekelőtt a növekvő urbanizáció a földterületek gyors átalakulásához és a termőföldek eltűnéséhez vezet. Ezért úgy ítéli meg, hogy a helyi közösségeket be kell vonni a földhasználatról szóló döntésekbe, és ezáltal további jogokat és lehetőségeket kell kapniuk;

23.

hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a fiatal gazdáknak hosszú távú kilátást kell nyújtani annak érdekében, hogy kezelni lehessen a vidék elnéptelenedését, kéri, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok vezessenek be a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási vállalkozások, a feltörekvő iparágak és a munkaerőpiac támogatására irányuló kezdeményezéseket annak érdekében, hogy új mezőgazdasági munkahelyeket teremtsenek és fenntartsák a meglévőket, valamint vonzóbbá tegyék azokat a fiatalok számára;

24.

megjegyzi, hogy a fiatal gazdák képzési és tájékoztatási igényei jelentősek és sokfélék: egyes fiatal gazdák számára a technológiai készségek és a gazdálkodási stratégia kidolgozásával kapcsolatos készségek iránti igény az elsődleges, másoknak vállalkozói készségekre – például marketing-, kapcsolatépítési, kommunikációs és pénzügyi készségekre – van szükségük ahhoz, hogy gazdaságuk életképes maradjon. Nem mindig vannak tisztában azzal, hogy mindezek a különféle készségek előnyösek lehetnének számukra, mivel hajlamosak a gazdaságukat hagyományos módon irányítani, és nem látják szükségesnek a változást;

25.

ezért úgy véli, hogy erőfeszítéseket kell tenni azzal kapcsolatban, hogy felhívják a figyelmet ezekre a lehetőségekre és a közép- és felsőfokú oktatáson belüli továbbképzés előnyeire. E tekintetben fontos szerepet kell betölteniük a helyi és regionális önkormányzatoknak, valamint a nemzeti és uniós ügynökségeknek;

26.

hangsúlyozza, hogy a fiatal gazdák fiatal vállalkozók is, ezért rámutat, hogy az Erasmus fiatal vállalkozóknak program (melyet a kkv-k versenyképességére irányuló COSME keretprogram finanszíroz) nagy lehetőségeket rejt magában. A programnak – amely lehetővé teszi a határon átnyúló információcserét, melynek révén az új vagy leendő vállalkozók tanulhatnak gyakorlott kollégáiktól – megfelelő támogatást és teret kell biztosítani a primer szektorban is;

27.

emlékeztet arra, hogy a vidéki gazdaság innovációjáról és modernizációjáról szóló véleményében a Régiók Bizottsága ajánlja a vidéki területeken nyújtott szakképzés korszerűsítését és annak globális versenyfeltételekhez és a helyi vállalkozások igényeihez való igazítását, valamint az ESZA finanszírozásból a vidéki területeken zajló szakképzésre kiosztott összegek növelését (5).