9.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 185/29

1.

hangsúlyozza, hogy az új készségfejlesztési program kialakításának kérdése igen nagy jelentőségű Európa további fejlődésének szempontjából. A gazdasági, társadalmi és kulturális beruházások hosszú távú hatással járnak és elsődleges fontossággal bírnak. Az RB ezért örömmel fogadja az új készségfejlesztési programot, és úgy véli, hogy annak gyors és hatékony végrehajtásáért minden erőfeszítést meg kell tenni. Mindez rendkívüli mértékben érinti a helyi és regionális szintet Európában;

2.

hangsúlyozza, hogy a munkaerőpiac egyre változékonyabb. Az embereknek sokoldalúaknak és rugalmasaknak kell lenniük ahhoz, hogy helyt tudjanak állni a váratlan változások közepette, és ki tudják használni az új lehetőségeket. Az egyes szakmákhoz szükséges készségek mellett a munkaadók egyre gyakrabban keresnek „transzverzális” vagy „humán” készségeket. Ez összhangban áll a modern élet és társadalom követelményeivel: a kompetens, sokoldalú emberek nemcsak jobban teljesítenek a munkaerőpiacon, hanem tájékozottabb egyének, elkötelezettebb polgárok és intelligensebb fogyasztók is;

3.

szükségesnek tartja, hogy az alapvető készségek terén hiányosságokkal rendelkező európai polgároknak továbbképzési erőfeszítések révén biztosítsák a körülményeket arra, hogy aktívan részt vehessenek a foglalkoztatásban, és el tudják látni magukat. Ez az egyén szempontjából és a társadalom egészét tekintve egyaránt fontos. Európában újabban a társadalmi nyugtalanság jelei mutatkoznak. Ez teljesen egyértelműen azt mutatja, hogy a társadalmi befogadás az elidegenedés elleni küzdelem eszközeként az alapvető oktatási és képzési erőfeszítések nélkülözhetetlen célja. Mindenkire ki kell terjednie az aktív polgári szerepvállalásnak, amely magában foglalja, hogy az ember elfogadja a demokratikus értékeket, és tudatában van annak, hogy mivel jár tevékenyen felelősséget vállalni ezeknek az értékeknek a fenntartásáért. Az integráció érdekében ezért fontos, hogy a migránsokra, köztük a menedékkérőkre és a menekültekre is kiterjedjen a készséggarancia valamilyen alkalmas formában;

4.

hangsúlyozza azonban, hogy az alapkészségeket elsődlegesen a legkorábbi oktatási szakaszokban, és mindenképpen a kötelező oktatás keretében kell elsajátítani;

5.

úgy véli, hogy az új készségfejlesztési program fontos az Európában mutatkozó készséghiány kezeléséhez. A program a szükséges készségek teljes spektrumát lefedi az alapvető készségektől az összetettekig, a transzverzális készségektől az ágazatspecifikus készségekig. Bár lényeges, hogy korai életkortól kezdve fejlesszük a készségek széles skáláját, a készségfejlesztési program a felnőttek különböző csoportjainak számára is fontos: azoknak, akiknek továbbképzésre van szükségük, hogy belépjenek a munkaerőpiacra vagy munkájukban lépést tudjanak tartani; azoknak, akiknek más tevékenységi területeken végzett munkához van szükségük készségfejlesztési lehetőségre; a határokon átnyúló mobilitásra törekvő személyeknek; valamint azoknak, akik további tanulmányaikat és képzésüket szeretnék megalapozni. Fontosnak tartja továbbá, hogy a készségszint emelését célzó intézkedések terén biztosítva legyen a koherencia az általában vett oktatás és képzés (és különösen a szakképzés) és a munkahelyi képzés között, továbbá azokon belül, valamint hogy ezek egymást kiegészítsék;

6.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy hozzanak létre Készséggaranciát a foglalkoztatási lehetőségek javítása és az alacsonyan képzett európai felnőttek teljes körű társadalmi részvételének fokozása érdekében. A Készséggaranciában való részvételre vonatkozó ajánlatban konkrétan fel kell sorolni a készségek vagy képzettség szintje tekintetében elérendő célokat és mindazokat a kötelezettségeket, amelyeknek az alacsonyan képzett felnőtteknek eleget kell tenniük. Fontos, hogy az ajánlat a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő szintű és jellegű készségekre összpontosítson, és – amennyiben lehetséges – hasznosítsa a már meglévő szakképesítéseket. Hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális szintet közelről érintik ezek a kérdések, mivel hatáskörökkel rendelkeznek az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás terén;

7.

úgy véli, hogy a készségek feltérképezése és az azt követő oktatási erőfeszítések között személyre szabott tantervek formájában világos kapcsolatot kell létesíteni. Egy jól kidolgozott, személyre szabott tantervnek arra kell törekednie, hogy egyértelmű tájékoztatást adjon az egyén számára a tanulmányok felépítéséről, irányvonalairól és célkitűzéseiről;

8.

úgy véli továbbá, hogy a személyre szabott tantervek kidolgozásához szükség van színvonalas és hatékony, élethosszig tartó pályaorientációs és -információs szolgáltatásokra. E szolgáltatások révén az érdeklődők tájékozódhatnak a szükségleteikhez igazodó és az elhelyezkedéshez szükséges készségek megszerzését lehetővé tevő tanulási lehetőségekről. Ezek például útmutatás, tanulmányi látogatás, gyakorlati foglalkozások, a tanulmányok finanszírozására vonatkozó tanácsadás, a képzési lehetőségekről szóló tájékoztatás, vagy akár a különböző képzési formák elérhetőségével és a különböző oktatási szereplőkkel kapcsolatos információk formáját is ölthetik;

9.

hangsúlyozza, hogy az oktatási intézkedésekkel arra kell törekedni, hogy az érintett felnőttek megszerezzék az ahhoz szükséges készségeket, hogy be tudjanak illeszkedni, illetve meg tudják őrizni helyüket a munkaerőpiacon és a társadalomban. Aláhúzza, hogy a képzésben részt vevőknek ezáltal arra is lehetőségük nyílik, hogy tanulmányaik során egy oktatási rendszeren belül a különböző szinteket és a különböző tanulási környezeteket igényeik szerint kombinálják. Ennek célja az, hogy minél gyorsabban meg lehessen szerezni a munkaerőpiacon, illetve a társadalmi életben – nem utolsósorban a menedékkérők és a menekültek beilleszkedéséhez – szükséges készségeket. Cél lehet például az alapszintű nyelvismeret elsajátítása elemi, közép- vagy magasabb szintű tanulmányokkal kombinálva. A tanulmányok munka melletti folytatását is elő kell segíteni;

10.

felhívja a figyelmet arra, hogy a célcsoportbeli egyének számára biztosítani kell a különböző tanulási formákhoz való hozzáférést, figyelembe véve az egyénnek megfelelő idő- és térbeli szempontokat – például földrajzi vagy társadalmi adottságok függvényében –, valamint a tanulmányok más tevékenységekkel, illetve különböző tanulási módszerekkel való kombinálásának lehetőségét. Az RB hangsúlyozza, hogy – megfelelő irányítás mellett – ki kell használni az új tanulási lehetőségeket is, amelyek különböző informatikai alapú tanulási formákat – például (valós idejű) távoktatás formáját –, illetve vegyes tanulási vagy más nyitott oktatási formákat ölthetnek. Okkal feltételezhetjük, hogy ezeket a technikai lehetőségeket az elkövetkező évek során hamar ki fogják fejleszteni. A kihívás abban rejlik, hogy a pedagógiai tevékenységek is tudnak-e ezzel lépést tartani;

11.

kiemeli, hogy az effajta struktúrába megkeresési tevékenységeket is bele kell építeni, hogy az olyan, továbbképzést igénylő hátrányos helyzetű csoportok se maradjanak ki, amelyek tagjai maguktól nem néznének oktatási lehetőségek után. Az ilyen célú fellépéseket nemzeti, illetve helyi/regionális eszközökkel kombinálva érdemes kidolgozni. Ez történhet például úgy, hogy a helyi/regionális önkormányzatok elvállalják, hogy felkutatják az intézkedés célcsoportjait, és megkeresési tevékenységekkel ösztönzik őket. Ezután azok, akiket alkalmasnak találtak a programban való részvételre, nemzeti szinten meghatározott támogatási formákban részesülhetnek, például megerősített tanulmányi támogatásban, adókedvezményekben vagy tanulmányi szabadságban. Az RB felhívja rá a figyelmet, hogy a civil társadalmi szereplők, például a különböző ifjúsági szervezetek fontos szerepet tölthetnek be a megkeresési szakaszban;

12.

egyetért a közleménynek azzal a megállapításával, hogy a munkáltatók a korábbiaktól eltérően ma már nem annyira foglalkozásspecifikus készségeket keresnek, hanem egyre inkább a több területen is hasznosítható készségeket igénylik, így a csapatmunkát, a kreatív gondolkodást és a problémamegoldást, valamint a különböző tevékenységi területeken való munkavégzés képességét. Az oktatási fellépések kidolgozása és végrehajtása során ezekre az új körülményekre is figyelmet kell fordítani. Ugyanakkor szükségesnek tartja az új gazdasági ágazatokat – például a zöld vagy a kék gazdaságot – célzó egyedi képzési tartalmak kidolgozását;

13.

kéri, hogy a nemzeti, regionális, illetve helyi kormányzatok, a vállalatok, a munkavállalók és szervezeteik, valamint a civil társadalom szereplői a köztük lévő partnerségek alapján folytassanak széles körű együttműködést, hogy nagymértékben ki lehessen használni a nem formális és informális tanulás során megszerzett tudást és képesítéseket. A formális iskolai rendszeren kívül megszerzett ismeretek érvényesítése révén sokkal tájékozottabban lehet felmérni, hogy milyen új készségekre és képesítésekre van szükség;

14.

hangsúlyozza, hogy – bár az oktatási és képzési rendszerek megszervezése és tartalommal való megtöltése a tagállamok hatásköre – a Készséggarancia kialakításakor először is figyelembe kell venni a nemzeti, regionális és helyi körülményeket és az elérhető erőforrásokat, ám ügyelni kell egyúttal arra is, hogy a humántőkébe való beruházásokat szociális beruházásoknak kell tekinteni. Az RB aláhúzza, hogy az európai társfinanszírozás lehetősége – létező vagy jövőbeli finanszírozási programok révén – nagy jelentőséget kap majd, amikor a tagállamok végrehajtják a Készséggaranciát;

15.

örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság tovább kívánja vizsgálni a kulcskompetenciák közös értelmezésének kérdését, hogy azok világos kifejeződésre jussanak a nemzeti irányítási dokumentumokban, nagyobb hatást fejthessenek ki az oktatásban, és kiértékelésükre az oktatáson belül az irányítási lánc különböző szintjein is sor kerüljön. Fontos, hogy az embereknek a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodását is lehetővé tevő kulcskompetenciák jelentőségének kérdése különböző európai, nemzeti, regionális és helyi fórumokon is felvetődjön. Ezért ezt például társadalmi, munkaügyi, oktatási, kutatási és civil szervezetek képviselői közötti, mélyreható párbeszéd keretében lenne érdemes megvitatni;

16.

igen fontosnak tartja, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat – mint oktatási és képzési szolgáltatókat – és a tanárképző intézményeket már a tervezett fejlesztési szakaszban bevonják ebbe a munkába, hogy a megszerzett készségek az elképzelhető legrövidebb időn belül alkalmazhatóak legyenek. Kiemeli, hogy az Európai Bizottság által a digitális, illetve vállalkozói készségekhez kidolgozott referenciakeretek igen jelentős lépést képviselnek ebben a fejlesztésben. Azt javasolja ezért, hogy a többi kulcskompetenciához, köztük a pénzügyi alapismeretekhez is dolgozzanak ki ennek megfelelő dokumentumokat a végrehajtást, a felmérést és a kiértékelést szolgáló segédanyagokkal együtt;

17.

fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottságnak a tematikus hetek és a WorldSkills szervezettel folytatott együttműködés formájában tett erőfeszítései tovább folytatódjanak. Így információs napok és szakmai vetélkedők, valamint kipróbálási lehetőségek révén ösztönözni és támogatni lehet a szakképzés előmozdítására irányuló nemzeti, regionális és helyi erőfeszítéseket;

18.

üdvözli a készségek területén mutatkozó olyan hiányok kezelésére irányuló uniós fellépést, amelyek gyakran különösen problematikusak a kisebb, vidéki helyi és regionális önkormányzatok számára. Ebben a tekintetben várakozással tekint a készségek terén megvalósuló ágazati együttműködés tervére tett új javaslat megvalósítása elé, mivel ez megmutatja majd, hogy az új rendszer képes-e hozzájárulni a helyi és regionális önkormányzatok ágazatközi együttműködéséhez. Egy ilyen ágazatközi együttműködési platform hasznos lehetne a helyi gazdaságok, munkaerő és közszolgáltatások számára;

19.

támogatja az Európai Bizottságnak azt az elképzelését, hogy felkérje a tagállamokat arra, hogy oktatási rendszereik megfelelő kialakítása révén tegyék lehetővé az általános oktatásból a különböző szakmai területeket célzó képzésre való fokozatos áttérést;

20.

egyetért azzal az elképzeléssel, hogy felkérjék a tagállamokat, hogy biztosítsák a folyamatos oktatás lehetőségét azon újonnan érkezők számára, akik célzott intézkedések révén gyorsan bekerültek a munkaerőpiacra, hogy azok később nehogy kirekedjenek a munkaerőpiacról;

21.

támogatja az Európai Bizottságnak azt a törekvését, hogy ösztönözni kellene a magasabb szintű szakképzési kínálat szélesítését, hogy egyre javuljon a szakképzés színvonala. Ennek az oktatási szerkezetnek a vázát egy, az oktatási szolgáltatók, a kutatók, a vállalkozások és a helyi/regionális önkormányzatok közötti, jól kidolgozott partnerség képezhetné;

22.

emlékeztet rá, hogy az Európai Bizottságnak továbbra is tennie kell azért, hogy a szakképzés szükségképpen támogatni tudja az egész életen át tartó tanulást, és lehetővé tehesse a további tanulmányok képzettebb szinten történő folytatását;

23.

támogatja azt az európai bizottsági javaslatot, hogy kérjék fel a tagállamokat arra, hogy dolgozzanak ki átfogó nemzeti stratégiákat a digitális készségekre vonatkozóan;

24.

felhívja a figyelmet, hogy a digitális tartalmakat használó, minőségi és innovatív oktatási módszerekhez és tanulási formákhoz a következőkre van szükség:

25.

úgy látja, hogy a digitalizálás lehetőséget teremt az iskolák előtt álló számos kihívás megoldására. Példák:

26.

felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális készségek terén tett erőfeszítések sikeréhez határozott pedagógiai vezetésre van szükség a különböző oktatási szinteken. Úgy véli, hogy a digitális készségek terén tett iskolai erőfeszítések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tanári állások vonzóbbá váljanak, és így erősödjön a tanárok továbbképzés iránti igénye, illetve bővüljenek ez irányú lehetőségeik;

27.

megjegyzi, hogy különbséget kell tenni a digitális alapkészségek – amelyeket mindenkinek el kell sajátítania – és a konkrét tárgyi, illetve tudományterületekhez kapcsolódó, speciális digitális készségek között;

28.

várja az európai képesítési keretrendszer felülvizsgálatát, hogy szükség esetén biztosítani lehessen a nemzeti képesítési keretrendszerek frissítését, valamint hogy a kimutatások egységes formában készülhessenek. Ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik az, hogy kidolgozzák a nemzeti képesítési keretrendszereken belül a minőségbiztosítási alapelveket;

29.

fontosnak tartja, hogy a tagállamok folyamatosan egyeztessenek a minőség érdekében, és egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy fokozatos megközelítésre van szükség az EU és a harmadik országok közötti együttműködés terén a képesítések egybevethetőségét illetően;

30.

aláhúzza, hogy több szakma, illetve szakterület is lényeges átalakuláson megy keresztül, új szakmai munkakörök keletkeznek, míg mások elavulnak. Fontos ezért, hogy a jövőbeli kompetencialeírások és -leltárak egy gyorsan változó és megújuló munkaerőpiacot tudjanak tükrözni. Ebben az összefüggésben külön ki kell emelni a kulcskompetenciák jelentőségét;

31.

felhívja a figyelmet, hogy amint az az Európai Parlament egy 2016-os állásfoglalásában (1) is szerepel, rendkívül fontos, hogy támogassuk a menekültek, a menedékkérők és a hasonló helyzetben lévők befogadását és beilleszkedését. Fontos ezért elősegíteni, hogy a tagállamok a lehető legrövidebb időn belül rendezzék a felmérésekhez, a nyelvi bevezető kurzusokhoz, a készségfejlesztési programokhoz és más, a munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedést támogató intézkedésekhez való hozzáférést. Az is lényeges, hogy azok, akik hazájukban már vettek részt oktatásban, illetve vizsgát tettek, tudásukat haladéktalanul felmérethessék;

32.

méltányolja, hogy az Európai Bizottság ígérete szerint a készségfejlesztési programban külön figyelmet fog kapni a pedagógiai innováció, és reméli, hogy ez a kulcskompetenciák megszerzését is előmozdítja majd, ami az európai oktatási és képzési rendszerek alapvető alkotóeleme;

33.

úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a tanulócentrikus tanulás folyamatos fejlesztésére kell törekednie, mégpedig a digitális tanulás szempontjaira építve, amelyeket az RB a megnyíló oktatásról szóló 2014. évi európai bizottsági közleményről (2) készített véleményében is említett;

34.

rámutat, hogy az új készségfejlesztési program megvalósítása a tanárok, éspedig különösen a felnőttképzéssel és közösségi tanulással foglalkozók továbbképzésétől függ. A tanárok támogatására megfelelő figyelmet kell fordítani a tagállami végrehajtási tervekben, és népszerűsíteni lehetne az európai felnőttoktatás elektronikus platformját (EPALE);

35.

osztja az Európai Bizottságnak azt a nézetét, hogy a tagállamoknak meg kell erősíteniük a tanárok, illetve a Készséggarancia végrehajtásával foglalkozó minden személy képzését és folyamatos továbbképzését;

36.

méltányolja, hogy az Európai Bizottság együtt kíván működni különböző érdekelt felekkel a felsőoktatás korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseikben, külön ügyelve a kompetenciák értékeléséhez kapcsolódó kérdésekre. Ennek során figyelembe kell venni a tagállamok nemzeti oktatási keretrendszereit, valamint a helyi és regionális szint erősségeit és az előttük álló kihívásokat, többek között az eltérő helyi és regionális munkaerőpiacok igényeit. Kiemeli ebben a kontextusban annak szükségességét, hogy levonjuk a tanulságokat a hasonló projektek korábbi sikereiből és kudarcaiból, biztosítandó azt a kötelezettségvállalást, amely ahhoz szükséges, hogy konszenzus szülessen a felsőoktatás korszerűsítésének kijelölendő irányát illetően;

37.

az Európai Bizottság által beharangozott, a felsőfokú végzettségűek pályakövetésére irányuló kezdeményezésre vonatkozóan hangsúlyozza, hogy egy ilyen kezdeményezés nem vezethet a nemzeti és regionális hatóságok és a felsőoktatási intézmények igazgatási többletterheihez és a hallgatók terheléséhez; ezenkívül utalunk az adatvédelmi rendelkezések betartásának szükségességére. Ezért felül kell vizsgálni az adóügyi és társadalombiztosítási adatok e tervhez való felhasználásának ötletét;

38.

üdvözli a jelenlegi Europass keretrendszer átdolgozására irányuló európai bizottsági szándékot. Ahhoz, hogy a készségek kereslete és kínálata kapcsán pontos és friss információk álljanak rendelkezésre, az Europass keretrendszer átdolgozásakor a helyi és regionális szinten szerzett aktuális tapasztalatokból kellene kiindulni. A helyi és regionális önkormányzatok tehát hasznos módon járulhatnak hozzá a készségekkel kapcsolatos információgyűjtéshez és a javasolt online szolgáltató platform működéséhez.