18.1.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 17/40

1.

kijelenti, hogy a demográfiai változás az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívások egyike. Ennek tényezői többek között a népesség elöregedése, a fiatalok számának csökkenése és az alacsonyabb születésszám. Ennek következtében a demográfiai növekedés nagymértékben függ a migrációs mozgásoktól, amelyek az Unió különböző területei között igen nagy eltérést mutatnak. Az egyensúlyhiány pedig mind a csökkenő népességű területeken, mind pedig a növekvő népességű nagyvárosi térségekben különböző problémákhoz vezet;

2.

úgy gondolja azonban, hogy a migráció csupán rövid távú és nem elegendő megoldást jelent a csökkenő születésszám problémájára. Jóllehet a migráció további munkaerőt biztosít rövid távon, ugyanakkor növeli is a felnőtt lakosság százalékos arányú jelenlétét az európai területen, és nem oldja meg a csökkenő születésszám problémáját és magának a népességnek az elöregedését;

3.

rámutat arra, hogy 2000 óta Európa népességnövekedése az azt megelőző 50 évhez képest nagyon visszafogott volt: mintegy évi 0,5 %. 2014-ben tizenkét tagállam népessége csökkent, míg tizenhat országban növekedés volt tapasztalható. Jelentős különbségek vannak Kelet- és Nyugat-Európa között, valamint – bár kisebb mértékben – az északi és a déli országok között. Még az egyes tagállamokon belül is gyakran előfordulnak regionális egyenlőtlenségek. A legtöbb európai országban általában nagyobb növekedés tapasztalható a városi területeken, mint vidéken. A félreeső vidéki területeknek az egész kontinensen demográfiai kihívásokkal kell szembenézniük. A közelmúlt gazdasági válsága mind európai, mind nemzeti szinten fokozta e tendenciák polarizációját, valamint a népességfogyás jelentette kihívást regionális szinten;

4.

hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni az idősödésről szóló 2015. évi jelentés 2060-ra vonatkozó előrejelzéseit. A termékenység, a várható élettartam és a migráció dinamikája miatt nagy változásokra számíthatunk az EU népességének korösszetételében. Az aktív keresők és az eltartottak aránya 4:1-ről megközelítőleg 2:1-re csökken majd. 2060-ra Európa népessége nemcsak idősebb lesz, hanem nagyon egyenlőtlenül is oszlik meg a kontinensen. Az előrejelzések szerint nagy különbségek lesznek a tagállamok között és a tagállamokon belül is, az országok mintegy felében népességcsökkenés, míg a másik felében növekedés várható;

5.

felhívja a figyelmet a demográfiai változások igen jelentős gazdasági, szociális, költségvetési és ökológiai hatásaira nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. Ez érinti a nyugdíj- és az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát. Meghatározza a jóléti állam alakulását, főként az egészségügyi rendszerekre és az idősek és az eltartottak ellátásához kapcsolódó szociális szolgáltatásokra nehezedő nyomás miatt. Befolyásolja az EU különböző területeinek fejlődését és a hagyományos ökoszisztémák és az infrastruktúrák fenntartását. Az RB rámutat azokra a kockázatokra, amelyeket az EU egyes területeinek elnéptelenedése jelent. A távoli területek például mobilitási nehézségeik miatt sajátos földrajzi és demográfiai kihívásokkal szembesülnek. Továbbá annak ellenére, hogy bizonyos térségeket vagy régiókat sajátos jellemzőik miatt később vagy kisebb mértékben érintenek majd e változások, vitathatatlan, hogy a folyamat következményei az egész EU-ban érzékelhetőek lesznek;

6.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy e tényezőket a világ demográfiai fejlődésének összefüggésében figyeljük. E tekintetben nagyon pozitívan értékeli az OECD munkáját a népességre vonatkozó összehasonlító adatok helyi és regionális szintű gyűjtése terén, amely segít megérteni a demográfiai kihívások európai dimenzión túli összefüggéseit. Az uniós szintű demográfiai térképek alkalmas eszközei lehetnének a demográfiai kihívások megértésének és a demográfiai változásokra vonatkozó adatok gyűjtésének. A demográfiai térképek alatt olyan digitális eszközöket értünk, amelyeket demográfiai mutatók földrajzi információs rendszereken (GIS) keresztül történő gyűjtésére és feltérképezésére használnak.

7.

megállapítja, hogy az európai régiók és városok különbözőképpen reagálnak a demográfiai kihívásokra:

8.

ösztönzi az európai városokat és régiókat, hogy továbbra is kezeljék ezeket a nehézségeket, és éljenek a demográfiai változások nyújtotta – például az „ezüstgazdaságban” rejlő – lehetőségekkel az olyan vállalatok és intézmények érdekében, amelyek innovatív termékeket és szolgáltatásokat alakítanak ki és nyújtanak idősek számára. E lehetőségeket ugyanis főként azokon a területeken használják ki, ahol a demográfiai változások a leginkább éreztetik a hatásukat. A kihívások egyben alkalmat kínálnak a humántőkébe való beruházások erősítésére, a helyi erőforrások jobb hasznosítására, hatékonyabb és eredményesebb közszolgáltatás kialakítására, valamint az összes polgár életminőségének javítására irányuló új megoldások bevezetésére. A cél az életminőség és egyben a jóllét javítása, ami alatt itt a fizikai, szellemi és társadalmi jóllét háromdimenziós állapotát értjük. A demográfiai változással összefüggő lehetőségeket jelentenek az idősek számára nyújtott (fizikai, digitális, egészséges életstílus stb.) szolgáltatásokkal kapcsolatos foglalkoztatási lehetőségek is;

9.

felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy a szolgáltatási struktúrát a csökkenő népességű régiókban úgy igazítsák ki, hogy a régióban maradó, gyakran idős népesség az alapvető jogainak megfelelően férjen hozzá a szolgáltatásokhoz. Ehhez az szükséges, hogy az egyes szintek közti vertikális együttműködéssel és kezdeményezésekkel fejlesszék a kínált szolgáltatásformákat, így biztosítva a helyi és regionális erőforrásokat a demográfiai változásokhoz való alkalmazkodáshoz;

10.

vállalja, hogy továbbra is támogatja az AGE Platform Europe és a WHO-Europe szoros együttműködése révén az AFE-Innovnet projektre építve létrehozott „European Covenant for Demographic Change” elnevezésű kezdeményezést, amely egy olyan, helyi és regionális szerveket tömörítő platform, amelynek célja az egészségügy, a szociális szolgáltatások, a lakhatás, az információs és kommunikációs technológia, valamint a várostervezés és mobilitás terén az idősek igényeihez igazított környezet kialakításának ösztönzése;

11.

hangsúlyozza, hogy az európai településeknek és régióknak kiemelt szerepet kell játszaniuk a demográfiai kihívás ellen ható európai szakpolitikák végrehajtásában, különösen az olyan kezdeményezések kialakításában, amelyek előtérbe helyezik a sokféleséget és előmozdítják a kultúrák közötti együttműködést. Emellett regionális és helyi stratégiákat kell kidolgozni a K+F-központok, a vállalkozások és a központi közintézmények közötti kapcsolatok támogatására, foglalkozások újjáélesztésének előmozdítására, a vidéki turizmus fellendítésére stb.; mindezt munkahelyteremtési céllal és annak érdekében, hogy e térségek vonzóvá váljanak az aktív korú népesség számára;

12.

hangsúlyozza a demográfiai változásokkal kapcsolatos horizontális együttműködés jelentőségét. A területi együttműködési programok egyes esetekben erre irányultak, különösen a népesség elöregedésének és a vidéki térségek hanyatlásának kezelésére, vagy – sokkal kisebb mértékben – a demográfiai változásokkal kapcsolatban a születési rátákkal kapcsolatos kérdésekre összpontosítottak. Az RB üdvözli a téma mérlegelését és a bevált gyakorlatok cseréjét lehetővé tevő kereteket, amilyen például a demográfiai változással küzdő régiók hálózata (DCRN), amely megfelelő teret biztosított közös kezdeményezések és válaszok kialakítására;

13.

úgy véli, hogy az Európát érintő demográfiai változás oly nagy mértékű, hogy nem lehet kezelni erőteljes vertikális együttműködési kezdeményezések nélkül, amelyek a nemzeti és nemzetek feletti szinten kialakított intézkedésekkel megerősítik a regionális és helyi fellépéseket;

14.

megállapítja, hogy a demográfiai kihívásokra adott jelenlegi uniós válasz részleges és kezdetleges. Részleges, mivel szinte kizárólag az öregedésre összpontosít, és nem fordít kellő figyelmet más szempontokra, például az alacsony születési rátára vagy a társadalmi-gazdasági okokból bekövetkező népességcsökkenésre, sem a közlekedés, a mobilitás és az elvándorlás problémáira. Kezdetleges, mivel sok olyan szakpolitika, amely hozzájárulhatna a demográfiai kihívások kezeléséhez, nem rendelkezik kifejezetten erre vonatkozó megközelítésekkel;

15.

megjegyzi, hogy a demográfiai kihívások kezelése terén a kutatási és innovációs politikák indították el a legtöbb kezdeményezést, csaknem minden esetben az öregedésre összpontosítva. „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének keretében az Európa 2020 stratégia elősegítette a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség (European Innovation Partnership) létrehozását. A Horizont 2020 program a harmadik pillérben, a társadalmi kihívások között foglalkozik a demográfiai változásokkal. További példa erre a „Hosszabb élet, jobb életminőség” elnevezésű közös programozási kezdeményezés, az aktív és egészséges időskort elősegítő innovációt szolgáló tudományos és innovációs társulás, valamint a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló program;

16.

hangsúlyozza, hogy a közös agrárpolitika (KAP) a vidékfejlesztésre összpontosító második pillére által hozzájárul a demográfiai kihívások kezeléséhez. A 2014 és 2020 között programozási időszak erőfeszítései mindenekelőtt ösztönözni kívánják „az olyan szolgáltatás- és infrastruktúrafejlesztést, amely egyrészt társadalmi befogadáshoz, másrészt a vidéki térségekben a társadalmi és gazdasági hanyatlás és elnéptelenedés folyamatának a megfordulásához vezet”. A népesség elöregedése nagy aggodalomra ad okot a vidéki területeken, ezért a KAP ösztönzi a generációváltást és a női foglalkoztatást;

17.

rámutat arra, hogy az EUMSZ 174. cikkében foglalt kifejezett megbízatásnak megfelelően a kohéziós politikának nagyobb szerepet kell vállalnia a demográfiai kihívások elleni küzdelemben. E rendelkezés előírja, hogy „kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók”. Az EUMSZ 175. cikke úgy rendelkezik, hogy az uniós politikák és fellépések kialakításánál és végrehajtásánál figyelembe kell venni az előző cikkben meghatározott célokat, továbbá e célok elérését támogatni kell a strukturális alapok, az Európai Beruházási Bank és egyéb pénzügyi eszközök révén. Ezenkívül egyéb egyedi intézkedésekre is szükség lehet. Mindeddig azonban ezek a rendelkezések nem kerültek megfelelő mértékben kidolgozásra, és nem születtek a demográfiai hátrányokat figyelembe vevő pozitív intézkedések;

18.

sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy sok olyan uniós politika, amely hozzájárulhatna a demográfiai kihívások kezeléséhez, nem tartalmaz egyedi intézkedéseket az említett kihívásokkal küzdő területek javára. Ilyen például a közlekedéspolitika, az információs társadalomra vonatkozó politika, a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika, a környezetvédelmi és éghajlat-politika, valamint a vállalkozáspolitika stb.;

19.

felhívja a figyelmet arra, hogy az európai szemeszter keretében nagyobb hangsúlyt kell helyezni a demográfiai problémákra, mivel az mostanáig csak azt vette figyelembe, hogy miként befolyásolja az elöregedés a tagállamok költségvetésének fenntarthatóságát. Különösen nagyobb helyi és regionális érzékenységet hiányol, mind a problémák felismerése, mind a tagállamoknak szóló ajánlások meghatározása terén;

20.

úgy véli, hogy mivel ez egy átfogó kérdéskör, az EU-nak átfogó, összehangolt és integrált megközelítést alkalmazva kell választ adnia a demográfiai változásokra. A demográfiai kihívások kapcsán olyan európai stratégiára van szükség, amely növeli valamennyi politika – kohéziós, innovációs, közlekedés-, egészségügyi, szociálpolitika, foglalkoztatás-, IKT-, vidékfejlesztési, bevándorláspolitika stb. – érzékenységét; Ennek a stratégiának határozottan az EU értékrendjére, az egyenlő bánásmódra és az emberi jogokra kell épülnie. A stratégiai megközelítés részeként költségelemzésre és -tervezésre van szükség nemzeti, regionális és helyi szinten is;

21.

emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás 2012-es európai évének végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről szóló jelentésről szóló 2015. szeptember 9-i állásfoglalásában (1) felszólítja az Európai Bizottságot, hogy „fogadjon el egy, a demokratikus változásra vonatkozó uniós stratégiát a különböző uniós fellépések összehangolására a szinergiák biztosítása és az európai polgárokra gyakorolt pozitív hatás maximalizálása, a gazdaság és a munkahelyteremtés, valamint az idősebbek emberi jogainak valamennyi uniós politikában történő védelme érdekében”;

22.

úgy véli, hogy ennek a stratégiának előnyben kellene részesítenie az eddigi életvitel folytatásának biztosítását, lehetőségeket teremtve ahhoz, hogy valamennyi területre oda lehessen vonzani és meg lehessen tartani a fiatal népességet, valamint hogy elő lehessen segíteni a sűrűn lakott, a csökkenő népességű, illetve a gyéren lakott területek kiegyensúlyozott növekedését, minőségi közszolgáltatásokat biztosítva valamennyi polgár számára. Ugyanakkor családbarát politikákat is ösztönözni kellene, különösen olyan intézkedések révén, melyeknek köszönhetően egyrészt felszámolhatóak a gyermekvállalást gátló tényezők, másrészt nő a születésszám. Emellett a nemi dimenziót is figyelembe kell venni. Továbbá támogatni kell, hogy az idősek önálló életvitelt folytathassanak, növelni kell a várható egészséges élettartamot és csökkenteni kell a másoktól való függőséget, fel kell lépni a népesség egy részét érintő társadalmi kirekesztés ellen és újabb erőfeszítésekkel kell támogatni a nem fizetett házimunka elismerését, valamint a szakmai és a családi élet összeegyeztetésére irányuló politikák végrehajtását;

23.

megjegyzi, hogy a jövőbeli európai stratégiának az egész társadalmat figyelembe kell vennie és be kell vonnia, és megfelelő módon figyelembe kell vennie azt a szerepet, amelyet a helyi és regionális önkormányzatok a demográfiai változás elleni küzdelem terén töltenek be, támogatnia kell az ilyen önkormányzatok között a bevált gyakorlatok megosztását, illetve a korai beavatkozáson és megelőzésen alapuló megközelítések kidolgozását;

24.

vállalja, hogy kiemeli a demográfiai kihívásokra adott európai szintű válasz fontosságát a különböző közösségi intézmények és szervek közötti politikai platform, az ESPAS által. A platform meríthetne számos olyan, uniós szinten működő hálózat tapasztalataiból, amelyek az egészséges időskor kérdéskörével foglalkoznak, ilyen például a WHO „Egészséges időskor” munkacsoportja, a minden életkornak megfelelő városok hálózata (Age-Friendly Cities Network), az Európai Polgármesterek Demográfiai Változásokkal Foglalkozó Szövetsége (European Covenant on Demographic Change), az AFE-INNOVNET vagy az AGE Platform Europe;

25.

ismételten hangsúlyozza, hogy az EU valamennyi politikájának és intézkedésének tekintettel kell lennie a demográfiai kihívásokra, és mechanizmusokat kell biztosítania azok kezelésére. Az EU-nak törekednie kellene arra, hogy a demográfiai megfontolásokat minden szakpolitikai területbe beépítse. Az Uniónak a jövőbeli többéves pénzügyi keretek meghatározásakor is figyelembe kell vennie a fent említett problémákat, a költségvetésében szerepeltetnie kell az e politikák és intézkedések fejlesztését lehetővé tevő fejezeteket, valamint prioritást biztosító mechanizmusokat kell létrehoznia azon régiók számára, ahol a demográfiai változások következményei különösen erősek. Ezeknek a mechanizmusoknak a NUTS III területi besorolási rendszeren kellene alapulniuk;

26.

kiemeli, hogy a demográfiai változás hatással van a demográfiai nehézségekkel küzdő régiókban a mobilitásra, különösen az olyan vidéki térségekben, amelyek közel esnek a lakosságot elszívó, nagy városi területekhez, és megismétli azt a kérését, hogy készüljön zöld könyv e tárgyban (2);

27.

véleménye szerint az EU-nak támogatnia kellene olyan, elsősorban a foglalkoztatásra épülő bevándorlási politikák bevezetését a tagállamokban, amelyek képesek a fent említett demográfiai tendenciák hatásának csökkentésére. Rámutat, hogy hosszú távú elképzelésre van szükség a bevándorlók integrálása érdekében, hozzájárulva így egy többkultúrájú, az alapvető európai értékeket tiszteletben tartó társadalom kialakulásához. Kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok jelentős szerepét, melyeket ezért teljes körben fel kell ruházni az ahhoz szükséges képességekkel, hogy helyi szinten sikeresen végrehajtsák az integrációs politikákat, a vidéki kistelepülésekről sem feledkezve meg;

28.

megjegyzi, hogy az idősödő népesség és ezzel párhuzamosan az államkincstárra nehezedő nyomás azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatoknak fel kell készülniük a munkaerő elöregedésére, számolniuk kell azzal, hogy a következő néhány évben sokan mennek majd nyugdíjba, illetve biztosítaniuk kell, hogy megfelelő számban vonzzanak fiatal, képzett szakembereket. A fiatal és az idősebb munkavállalók, valamint a visszatérő elvándoroltak felvétele és megtartása minden kormányzati szinten nagyobb figyelmet igényel;

29.

úgy véli, hogy a kohéziós politikának határozottan a demográfiai kihívások elleni küzdelemre kell összpontosítania. Olyan szempontról van szó, amelyet fontos hangsúlyozni az említett politika 2020 utáni jövőjéről szóló viták során, amelynek hatással kell lennie e politika hatókörére és megközelítésére, valamint jövőbeli végrehajtási mechanizmusaira, oly módon, hogy hozzájáruljon valamennyi terület erősségeinek jobb kihasználásához és a kiegyensúlyozott fejlődésüket gátló akadályok – többek között a demográfiai akadályok – leküzdéséhez. Az RB sajnálja, hogy ez a szempont mostanáig nem lett kellőképpen kidolgozva, annak ellenére, hogy a Lisszaboni Szerződés beépítette a területi dimenziót ebbe a szakpolitikába;

30.

úgy véli, hogy a regionális és helyi önkormányzatok által nyújtott lakhatási és területrendezési szolgáltatásoknak is figyelembe kell venniük az idősek lakhatással kapcsolatos igényeit, lehetőleg tiszteletben tartva azt, hogy a megszokott környezetükben szeretnének maradni, és intézkedésekkel szabályozva a már létező lakhatási lehetőségek módosítását vagy kiigazítását, az építési gyakorlatban alkalmazott inkluzív tervezés fejlesztésének előmozdításával, illetve – ha ehhez kellő erőforrás áll rendelkezésre –szociális lakhatási projektek megvalósításával;

31.

kéri az uniós intézményeket, hogy pontosítsák az EUMSZ 174. cikkében foglalt „súlyos és állandó demográfiai hátrányok” fogalmát. Továbbá kéri, hogy az Európai Unió megfelelő szintű statisztikai mutatókkal támassza alá a meghatározást;

32.

emlékeztet arra, hogy a „Területfejlesztési mutatók – A GDP-n innen és túl” című véleménye (3) hangsúlyozza, hogy a GDP nem méri pontosan egy társadalom képességét az őt érintő kérdések – például a demográfiai változások – kezelésére, és kéri, hogy a fejlődés mérésére vezessenek be a GDP-n túlmutató nemzetközi, nemzeti, helyi és regionális szintű mutatókat. Ennek fényében, ha döntés születik a GDP-n túli további mutatók figyelembevételéről, olyan mutatók bevezetését is meg kellene vizsgálni, amelyek képesek felmérni egy ország, régió vagy meghatározott terület demográfiai helyzetét;

33.

kéri ugyanakkor, hogy a kohéziós politika írjon elő konkrét eszközöket a demográfiai kihívások által leginkább érintett területekre, például azt, hogy a forráskiutalás során vegyék nagyobb súllyal figyelembe a demográfiai szempontokat, illetve nagyobb rugalmasságot a tematikus célok kiválasztásában vagy a társfinanszírozási arányokban. E tekintetben megismétli az „Európa demográfiai jövője” című véleményében foglaltakat, vagyis azt, hogy a nagyobb nehézségekkel küzdő régiók támogatása „lehetővé teszi megfelelő eszközök létrehozását egész Európa számára a demográfiai változás problémáinak leküzdéséhez” (4);

34.

hangsúlyozza, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap hozzájárulhat ahhoz, hogy az erősen vidéki jellegű, magas öregedési és elvándorlási mutatóval rendelkező területek többek között fejleszthessék közlekedési, távközlési és idegenforgalmi infrastruktúrájukat, csökkenthessék a digitális szakadékot, jobb közszolgáltatásokkal rendelkezhessenek és támogathassák az idősek igényei szerinti lakásátalakításokat és bentlakásos otthonok kialakítását;

35.

úgy véli, hogy az Európai Szociális Alap nagyon fontos szerepet tölthet be a fiatalok képzésében, elvándorlásuk megfékezésében és a származási helyükre történő visszatérésében. Ugyanakkor hozzájárulhat a nők foglalkoztathatóságának fejlesztéséhez, a szakmai és a családi élet jobb összeegyeztetésének elősegítéséhez, és az idősek társadalmi kirekesztettsége elleni küzdelemhez;

36.

szükségesnek tartja a regionális és helyi szereplők együttműködésének fokozását a demográfiai változásokkal kapcsolatos kérdésekben. Ezért javasolja, hogy az európai területi együttműködési program a demográfiai kihívások együttes megoldásának érdekében tartalmazza konzorciumok alapításának a lehetőségét határokon átnyúló, nemzeteken átívelő és régiók közötti szinten egyaránt;

37.

a közlekedéspolitika tekintetében hangsúlyozza, hogy nem szabad elszigetelten hagyni a demográfiai szempontból kevésbé aktív, illetve a súlyos demográfiai és természeti hátrányokkal küzdő területeket, hogy ezáltal elkerülhető legyen, hogy az ilyen területek – amelyek gyakran egybeesnek a vidéki, perem-, hegyvidéki és távoli területekkel – kirekesztettsége fokozódjon;

38.

emlékeztet arra, hogy a „Mobilitás a földrajzi és demográfiai nehézségekkel küzdő régiókban” című RB-vélemény (5) megjegyzi, hogy a nehézségekkel küzdő régiók fontos szerepet töltenek be az EU kiegyensúlyozott fejlődésében, mindenekelőtt a nyersanyagokhoz való hozzáférés, a mezőgazdaság, a halászat, a környezetvédelem, az idegenforgalom, határokon átnyúló kapcsolatok és a szabadidős lehetőségek révén. Éppen ezért az ilyen régiókon belüli, valamint az érintett régiók és az EU többi része közötti jobb közlekedési kapcsolatok az EU kohéziós politikájának, illetve az uniós mobilitási politikáknak egyaránt fontos részét kell, hogy képezzék, mégpedig nemcsak a személyek, hanem az áruk mobilitásának a szempontjából is. Ha a nehézségekkel küzdő régiókban támogatjuk a nagyobb gazdasági növekedést, az hozzájárulna a belső piac hatékony működéséhez és az Unió egészének területi kohéziójához;

39.

hangsúlyozza, hogy az információs és kommunikációs technológiák, valamint az intelligens környezetek kulcsszerepet tölthetnek be a demográfiai kihívások által leginkább érintett területek életkörülményeinek javításában. E tekintetben kéri az Európai Uniót, hogy legyen tekintettel az ezekre a területekre gyakran jellemző digitális szakadékra;

40.

sürgeti az európai intézményeket, hogy a környezetvédelmi és éghajlati politikák keretében ismerjék el számos vidéki és kevéssé lakott, illetve szétszórt lakosságú terület elengedhetetlen szerepét a vidéki környezet, a biológiai sokféleség és a táj megőrzésében;

41.

ösztönzi, hogy a közös agrárpolitika továbbra is hozzon intézkedéseket a generációs váltás elősegítésére a vidéki területeken, a nők foglalkoztatásának támogatására és a gazdasági diverzifikáció elősegítésére; kiemeli, hogy javítani kell a LEADER-módszeren, több szerepet szánva a vidéki szereplőknek, valamint hogy integrált fejlesztési stratégiákat kell kidolgozni és végrehajtani;

42.

kéri, hogy a minőségi jogalkotásra vonatkozó kezdeményezés keretében a valamennyi európai jogalkotási kezdeményezést megelőző hatáselemzésbe építsék be a lehetséges demográfiai hatások elemzését;

43.

úgy véli, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) fontos eszköz lehet a beruházások ösztönzésére az olyan kiemelt uniós területeken, mint az energia, a közlekedés, az intermodális logisztika, a turizmus, a kultúra, az információs és kommunikációs technológiák, a kutatás, az innováció, a kkv-k, az oktatás, az egészségügy, a környezeti hatékonyság, a szociális infrastruktúra és a szociális és szolidáris gazdaság, amint az az ESBA-ra vonatkozó rendelet (6) 9. cikkében szerepel. Kívánatos, hogy az említett alap előnyben részesíthesse a demográfiai szempontból kevésbé dinamikus területeket, hozzájárulva ezáltal a területi törések kialakulásának elkerüléséhez;

44.

sürgeti, hogy az Európa 2020 stratégia mutasson nagyobb érzékenységet a regionális és helyi szintű demográfiai kihívások iránt, megfontolva egy demográfiai kérdésekkel kapcsolatos kiemelt kezdeményezés létrehozását. Vállalja, hogy az említett stratégia nyomonkövetési platformja keretében külön foglalkozik majd a demográfiai kérdések kezelésével;

45.

hangsúlyozza a demográfiai változások és az európai szemeszter között szükséges kapcsolatot, és kiemeli ez utóbbi területi dimenziójának szükségességét. A helyi és regionális önkormányzatoknak kiemelt szerepet kell vállalniuk az európai szemeszter keretében elfogadott, a demográfiai kihívások kezelésére irányuló intézkedésekben, és figyelembe kell venni őket a tagállamoknak szóló, az említett kihívások kezelésére vonatkozó ajánlásokban;

46.

úgy véli, hogy bár a népesség elöregedése egyértelműen problémát jelent, annak fényében, hogy az európai társadalom milyen eredményeket ért el, a kohézió, a foglalkoztatás és a fejlődés szempontjából egyben lehetőség is;

47.

végül megállapítja, hogy amennyiben az Európai Unió a leírt forgatókönyv felé halad, továbbra is minden hatóságot érzékennyé kell tenni a demográfiai kihívások iránt, és a jelenleg rendelkezésre álló eszközökből kiindulva lépéseket kell tenni a megfelelő irányba.