27.6.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/93


P8_TA(2016)0450

EU–Törökország-kapcsolatok

Az Európai Parlament 2016. november 24-i állásfoglalása az EU és Törökország közötti kapcsolatokról (2016/2993(RSP))

(2018/C 224/15)

Az Európai Parlament,

tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen az újságírók törökországi helyzetéről szóló, 2016. október 27-i (1) és a Törökországra vonatkozó 2015. évi jelentésről szóló, 2016. április 14-i állásfoglalására (2),

tekintettel a Törökországról szóló 2016. évi, a Bizottság által 2016. november 9-én közzétett éves jelentésre (SWD(2016)0366),

tekintettel a Törökországgal kapcsolatos, 2005. október 3-i uniós tárgyalási keretre,

tekintettel a Törökországról szóló 2016. július 18-i tanácsi következtetésekre,

tekintettel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

tekintettel a véleménynyilvánításnak az emberi jogok európai egyezményében (EJEE) és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában (ICCPR) rögzített szabadságára, amelyeknek Törökország is részes fele,

tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosa által kiadott memorandumokra,

tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának a törökországi szükségállapot során hozott intézkedésekről szóló, 2016. július 26-i nyilatkozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel az Európai Unió és az Európai Parlament határozottan elítélte a törökországi katonai puccskísérletet és elismerte, hogy a török hatóságok legitim hatásköre, hogy büntetőeljárást indítsanak a puccskísérlet szervezőivel és résztvevőivel szemben;

B.

mivel Törökország fontos partner, és tagjelölt országként elvárás vele szemben, hogy a legmagasabb szinten érvényesítse a demokráciát, beleértve az emberi jogok, a jogállamiság, az alapvető szabadságok és a tisztességes eljáráshoz való egyetemes jog tiszteletben tartását; mivel Törökország 1950 óta az Európa Tanács tagja, ezért rá nézve is kötelező a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya;

C.

mivel a török kormány által a szükségállapot folyamán foganatosított elnyomó intézkedések aránytalan súlyúak és sértik a török alkotmány oltalma alá helyezett alapvető jogokat és szabadságokat, az Európai Unió alapját képező demokratikus értékeket, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát; mivel a puccskísérlet óta a hatóságok letartóztatták a Török Nagy Nemzetgyűlésnek a HPD ellenzéki párthoz tartozó 10 képviselőjét, valamint mintegy 150 újságírót (újságírók ilyen magas számban történő letartóztatása az egész világon példátlan); mivel 2 386 bírót és ügyészt tartanak fogva, valamint 40 000 további személyt, akik közül 31 000 továbbra is letartóztatás alatt áll; mivel a Bizottság Törökországra vonatkozó 2016-os jelentése szerint 129 000 közalkalmazottat vagy továbbra is felfüggesztenek állásából (66 000), vagy már elbocsátottak (63 000), és a legtöbbjükkel szemben mind a mai napig nem történt vádemelés;

D.

mivel Erdogan elnök és a török kormány tagjai több nyilatkozatot tettek a halálbüntetés visszaállítására vonatkozóan; mivel a Tanács 2016. július 18-i következtetéseiben emlékeztetett arra, hogy a halálbüntetés egyértelmű elutasítása az uniós vívmányok alapvető elemét képezi;

E.

mivel súlyos aggályok vetődtek fel a puccskísérletet követően fogva tartott és letartóztatott személyek életkörülményei, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtót és médiát sújtó megszorítások miatt Törökországban;

F.

mivel a tárgyalási keret 5. bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben Törökországban súlyosan és tartósan megsértik az Európai Unió alapját képező elveket – a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását és a jogállamiságot –,a Bizottság saját kezdeményezésére vagy a tagállamok egyharmadának kérésére a tárgyalások felfüggesztését ajánlja, és javaslatot tesz a tárgyalások lehetséges folytatásának feltételeire;

G.

mivel a tárgyalások ideiglenes leállítása a jelenlegi megbeszélések befagyasztását vonná maga után, nem nyílna új tárgyalási fejezet, és nem kerülne sor új kezdeményezésre a Törökországgal kapcsolatos uniós tárgyalási keret kapcsán;

1.

határozottan elítéli a Törökországban 2016 júliusában megkísérelt katonai puccs kudarca óta foganatosított aránytalan elnyomó intézkedéseket; hangsúlyozza töretlen elkötelezettségét amellett, hogy Törökország továbbra is erős szálakkal kötődjék az EU-hoz; felhívja azonban a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdeményezzék a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások ideiglenes felfüggesztését;

2.

vállalja álláspontjának felülvizsgálatát, mihelyt Törökországban megszűnnek a szükségállapot alatt bevezetett aránytalan intézkedések; felülvizsgálatát arra alapozza majd, hogy a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása az egész országban helyreállt-e; úgy véli, hogy e felülvizsgálat megfelelő időpontját a szükségállapot feloldása jelentené;

3.

ismételten hangsúlyozza, hogy ha a török kormány visszaállítaná a halálbüntetést, akkor ennek a csatlakozási folyamat hivatalos végét kellene jelentenie;

4.

megjegyzi, hogy Törökország a vízumliberalizációs ütemtervben előírt 72 referenciaérték közül 7-et nem teljesített, és ez utóbbiak között vannak rendkívül fontosak is;

5.

megjegyzi, hogy a vámunió frissítése fontos Törökország számára; hangsúlyozza, hogy a vámunió frissítését célzó munka felfüggesztése súlyos gazdasági következményekkel járna Törökország számára;

6.

súlyos aggodalmának ad hangot a mai Törökország határait megállapító, valamint a régió békéjének és stabilitásának közel egy évszázados megőrzéséhez hozzájáruló lausanne-i szerződést vitató nyilatkozatok miatt;

7.

kéri a Bizottságot, hogy az IPA félidős felülvizsgálatáról szóló, 2017-re előirányzott jelentésében térjen majd ki a Törökországban bekövetkezett legfrissebb fejleményekre; kéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze keretében miként lehetne nagyobb támogatást nyújtani a török civil társadalom számára;

8.

ösztönzi az Európai Bizottságot, az Európa Tanácsot és a Velencei Bizottságot, hogy kínáljanak fel további igazságszolgáltatási támogatást a török hatóságoknak;

9.

hangsúlyozza az EU és Törökország közötti kapcsolatok stratégiai jelentőségét mindkét fél számára; elismeri, hogy Törökország az EU fontos partnere, ugyanakkor a partnerségben az együttműködésre irányuló politikai akaratnak mindkét fél részéről meg kell lennie; úgy véli, hogy Törökország nem mutatja ki ezt a politikai akaratot, a kormány fellépései ugyanis egyre inkább eltérítik Törökországot az Európa felé vezető útról;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint Törökország kormányának és parlamentjének.

(1)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0423.

(2)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0133.

(3)  HL L 77., 2014.3.15., 11. o.