27.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/85

P8_TA(2016)0446

Ildar Dadin oroszországi lelkiismereti fogoly ügye

Az Európai Parlament 2016. november 24-i állásfoglalása Ildar Dagyin oroszországi lelkiismereti fogoly ügyéről (2016/2992(RSP))

(2018/C 224/13)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel korábbi, Oroszországról szóló jelentéseire, ajánlásaira és állásfoglalásaira, különösen a Tanácshoz intézett, a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz tisztviselőkkel szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló, 2012. október 23-i ajánlására (1), az oroszországi jogállamiságról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására (2), a Bolotnaja téri eseményekben részt vevő tüntetők elleni ítéletről szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására (3); a Tanácshoz intézett, a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz tisztviselőkkel szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló, 2014. április 2-i ajánlására (4); a (2009. évi Szaharov-díjjal kitüntetett) Memorial nevű nem kormányzati szervezet feloszlatásáról szóló, 2014. október 23-i állásfoglalására (5), a Borisz Nyemcov orosz ellenzéki vezető meggyilkolásáról és a demokrácia oroszországi helyzetéről szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására (6), az EU és Oroszország közötti kapcsolatok helyzetéről szóló, 2015. június 10-i állásfoglalására (7) továbbá az Oroszországról, különösen Eszton Koliver, Oleg Szencov és Alekszandr Kolcsenko ügyéről szóló, 2015. szeptember 10-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel a 2013. június 3–4-i EU–Oroszország csúcstalálkozó eredményeire, valamint a 2013. május 19-i emberi jogi konzultációkra,

—	tekintettel az orosz alkotmányra, különösen annak a szólásszabadságot védelmező 29. cikkére, valamint a békés gyülekezéshez való jogot tartalmazó 31. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

mivel 2015. december elején Ildar Dagyin orosz ellenzéki aktivistát három év börtönbüntetésre ítélték több békés háborúellenes tiltakozás és gyülekezés megszervezése miatt, és ő volt az első ember Oroszországban, akit a 2014-ben elfogadott, a nyilvános gyülekezésre vonatkozó szigorú törvény alapján helyeztek vád alá;

B.	mivel Ildar Dagyint az ügyészség által kért két évet meghaladóan három év börtönbüntetésre ítélték, amelyet utóbb a fellebbezés következtében két és fél évre csökkentettek;

C.	mivel folyamatban levő börtönbüntetése alatt Ildar Dagyint jelentések szerint az orosz hatóságok a karéliai 7. számú büntetőtáborban több ízben megkínozták, megverték, embertelen bánásmódban részesítették és megöléssel fenyegették;

D.	mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) jóváhagyta Dagyin ügyvédjének kérelmét és kötelezte az Oroszországi Föderációt, hogy tényleges vizsgálatot folytassanak le, Ildar Dagyint szállítsák át egy másik büntetés-végrehajtási intézménybe és biztosítsák kapcsolattartását jogi képviselőjével;

mivel Ildar Dagyin esete nem elszigetelt eset és szavahihető emberi jogi jelentések rámutatnak, hogy az orosz büntetés-végrehajtási rendszerben kiterjedten és szisztematikusan folyamodnak kínzáshoz, durva és embertelen bánásmódhoz; mivel azok, akik a börtönökben, büntetés-végrehajtási és fogvatartási intézményekben levőkkel szemben kínzást alkalmaznak és felelősek a visszaélésekért, gyakran büntetlenséget élveznek;

F.	mivel 2016. november 3-án Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára Alekszandr Konovalov, az Oroszországi Föderáció igazságügyminisztere előtt aggodalmának adott hangot a Dagyint sújtó állítólagos durva bánásmód miatt;

mivel az utóbbi években az országban jelentősen – a Memorial Emberi Jogi Központ szerint 102-re – növekedett a politikai foglyok száma, akik között ott találhatók Alekszandr Kosztyenko Fjodorovics, Ivan Nyepomnyascsij, Dmitrij Busenkov, Vlagyimir Ionov, Makszim Panfilov és mások; mivel Oroszország 2015-ben 109 alkalommal – minden más országnál többször – sértette meg az emberi jogok európai egyezményét;

mivel 2015-ben 197 rendőrségen fogva tartott személy vesztette életét, közülük 109-en „hirtelen egészségromlás” miatt, 62-en pedig öngyilkosok lettek, ami az Oroszországi Föderáció büntetés-végrehajtási intézményeiben fogva tartott emberekkel szemben kiterjedten alkalmazott visszaélésekről, kínzásról és rossz bánásmódról tanúskodik;

I.	mivel 2016. október 26-án a moszkvai bíróság 300 000 rubel összegű pénzbüntetést szabott ki a Jurij Levada Elemzőközpontra (Levada Központ), Oroszország három legjelentősebb közvélemény-kutató intézetének egyikére amiatt, hogy elmulasztotta magát „külföldi ügynökként” nyilvántartásba vétetni;

mivel Putyin elnök a közelmúltban aláírt egy rendeletet, amely szerint Oroszország nem vesz részt többé a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútumában; mivel az orosz külügyminiszter nyilatkozatában az NBB munkáját „elégtelennek és egyoldalúnak” nevezte, és kifejezte fenntartásait a 2008. augusztusi dél-oszétiai események kapcsán indított vizsgálata miatt; mivel az NBB ügyészei egy olyan jelentést közöltek a bíróság honlapján, amely szerint „az orosz megszállást a krími tatárok zaklatása és megfélemlítése kísérte”;

K.	mivel 2016. októberben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa úgy határozott, hogy Oroszországot nem választja újólag tagjává, miután több mint 80 emberi jogi és nemzetközi segélyszervezet levélben sürgette az ENSZ tagállamait, hogy akadályozzák meg Oroszország beválasztását a testületbe;

felszólít Ildar Dagyin és mindazok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiket hamis vagy megalapozatlan vádak alapján, vagy véleménynyilvánításhoz és gyülekezéshez való joguk gyakorlása miatt tartanak fogva;

mélyen aggasztja, hogy az Oroszországi Föderáció büntető törvénykönyvét egy olyan cikkel módosították, amely újabb korlátozásokat vezet be a nyilvános gyülekezések tekintetében és az ilyen gyülekezéseket bűncselekménnyé minősíti;

sürgeti az orosz hatóságokat, hogy független emberi jogi szakértők részvételével folytassanak le alapos és átlátható vizsgálatot Ildar Dagyin állításai vonatkozásában, melyek szerint megkínozták és rossz bánásmódban részesítették; felhív független vizsgálat lefolytatására azon állítások tekintetében, hogy az orosz büntetés-végrehajtási intézményekben, munkatáborokban és börtönökben állami tisztviselők kínzás, visszaélések, megalázó és embertelen bánásmód elkövetésében vétkesek;

felszólítja e tekintetben az Oroszországi Föderációt, hogy végezze el büntetés-végrehajtási rendszerének alapos felülvizsgálatát a rendszer mélyreható reformjának végrehajtása céljából, továbbá maradéktalanul alkalmazza a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglalt normákat;

kifejezi szolidaritását az Oroszországban és az ideiglenesen elfoglalt ukrajnai területeken hamis és megalapozatlan vádak alapján letartóztatott személyekkel, beleértve a krími tatárokat is, és felszólít azonnali szabadon bocsátásukra;

emlékezteti Oroszországot – mint az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagját – a nemzetközi jogi kötelezettségeinek, valamint az alapvető emberi jogoknak és a jogállamiságnak való maradéktalan megfelelés fontosságára, ahogyan azok az Oroszország által részes félként aláírt számos nemzetközi szerződésben és megállapodásban szerepelnek; hangsúlyozza, hogy az Oroszországi Föderáció csak akkor tekinthető megbízható partnernek a nemzetközi együttműködés világában, ha eleget tesz a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek; hangot ad e tekintetben aggodalmának azon elnöki rendelet miatt, amely Oroszországot kivonja az NBB Római Statútumából;

felszólítja az orosz kormányt, hogy tegyen konkrét és azonnali lépéseket az EJEE Oroszországgal szemben hozott ítéleteinek való megfelelés érdekében; sajnálja e tekintetben, hogy az Oroszországi Föderáció a 2015 decemberében elfogadott új törvényben felhatalmazta alkotmánybíróságát az EJEE ítéleteinek kétségbe vonására;

nyomatékosan kéri a Tanácsot, hogy dolgozzon ki egységes politikát Oroszországra vonatkozóan, amelyben a 28 uniós tagállam és az uniós intézmények elkötelezik magukat az emberi jogok EU–Oroszország kapcsolatokon belüli szerepére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására vonatkozó határozott üzenet mellett; felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy az EKSZ-szel és a Bizottsággal együtt dolgozzon ki alapos és konkrét stratégiát az orosz civil társadalom és szervezetek támogatására, igénybe véve a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét;

felhívja a Tanácsot, hogy fogadjon el célzott szankcióegyüttest azok megbüntetésére, akik vétkesek az Ildar Dagyinnal és más emberi jogi aktivistákkal szemben alkalmazott rossz bánásmódban;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 68. E, 2014.3.7., 13. o.

(2) HL C 65., 2016.2.19., 150. o.

(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0253.

(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0258.

(5) HL C 274., 2016.7.27., 21. o.

(6) HL C 316., 2016.8.30., 126. o.

(7) HL C 407., 2016.11.4., 35. o.

(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0314.