13.6.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 204/2

P8_TA(2016)0320

Kohéziós politika és az intelligens szakosodást célzó kutatási és innovációs stratégiák (RIS3)

Az Európai Parlament 2016. szeptember 13-i állásfoglalása a kohéziós politikáról és az intelligens szakosodást célzó kutatási és innovációs stratégiákról (RIS3) (2015/2278(INI))

(2018/C 204/01)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 4., 162., és 174–178. cikkére,

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet (1)),

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—

tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—

tekintettel a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—

tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7),

—

tekintettel a 2014. január 14-i, „Intelligens szakosodás: hálózatépítési kiválóság a jó kohéziós politikáért” című állásfoglalására (8),

—

tekintettel „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítése” című, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel az Európai Bizottság „Európai beruházási terv: új iránymutatások az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap ötvözéséhez” című, 2016. február 22-i kiadványára,

—

tekintettel a „Kutatás és innováció: a megújuló növekedés forrásai” című, 2014. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2014)0339),

—

tekintettel a Bizottság „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások” című, 2014. július 23-i, hatodik jelentésére a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról,

—

tekintettel az Európai Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

—

tekintettel a „Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című, 2015. december 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0639),

—

tekintettel a Bizottság „Az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 és más kutatási, innovációs és versenyképességgel kapcsolatos uniós programok közti szinergiák előmozdítása” című, 2014-es iránymutatására,

—

tekintettel „Az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika” című, 2010. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2010)0553),

—

tekintettel „Az innovációs output mérése Európában: egy új mutató felé” című, 2013. szeptember 13-i bizottsági közleményre (COM(2013)0624),

—

tekintettel a Régiók Bizottságának 2012. május 4-i, „Aktív idősödés: innováció, intelligens egészség – jobb életminőség” című véleményére (10),

—

tekintettel a Régiók Bizottságának 2013. május 30-i, „Az innovációs szakadék megszüntetése” című véleményére (11),

—

tekintettel a Régiók Bizottságának 2014. október 7-i, „Induló csúcstechnológiai vállalkozásokat támogató ökoszisztémák létrejöttét segítő intézkedések” című véleményére (12),

—

tekintettel a Bizottság „Az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 és más kutatási, innovációs és versenyképességgel kapcsolatos uniós programok közötti szinergiák előmozdítása” című, döntéshozóknak és végrehajtó szervezeteknek szánt, iránymutatásokat tartalmazó, 2014-ben közzétett szolgálati munkadokumentumára (SWD(2014)0205),

—

tekintettel „A kohéziós politika és a kutatási és fejlesztési alapokkal való szinergiák: a kiválósághoz vezető út” elnevezésű kísérleti projektre,

—

tekintettel az Európai Parlamentnek a Kelet-Makedónia és Trákia régióra vonatkozó előkészítő intézkedésére (REMTh),

—

tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

—

tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0159/2016),

A.

mivel a jelenlegi gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság idején az Európai Uniónak fokoznia kell erőfeszítéseit, hogy intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedést hozzon létre;

B.

mivel a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció (K+F+I) megerősítése egyike a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) beruházási prioritásainak; mivel az innováció támogatása Unió-szerte és a tagállamokon belül nagyon eltérő, különösen a tekintetben, hogy miként támogatják a tudás és a technológia kiaknázását az innováció előmozdítása érdekében;

C.

mivel a tagállamoknak a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan első alkalommal kell a nemzeti és regionális irányító hatóságok, valamint más érdekelt felek – például a felsőoktatási intézmények, az ipari szereplők és a szociális partnerek – bevonásával egy vállalkozói felfedezési folyamat során nemzeti és/vagy regionális intelligens szakosodási stratégiákat kidolgozniuk;

D.

mivel az intelligens szakosodás különböző, többek között a vállalkozó szellemre, oktatásra és innovációra vonatkozó szakpolitikákat kombinál és ötvöz annak érdekében, hogy a régiók saját erősségeikre és komparatív előnyeikre összpontosítva azonosítsanak és válasszanak ki a fejlesztésükhöz és a kapcsolódó beruházásokhoz kiemelt területeket;

E.

mivel a RIS3 stratégiák várhatóan segíteni fognak az európai gazdaság versenyképesebbé tételében, az innováció terén európai hozzáadott érték létrehozásában, több és magasabb színvonalú munkahelyek teremtésében, valamint új tapasztalatok széles körének hasznosításában; mivel ezek a stratégiák céljaik szerint hozzájárulnak a bevált gyakorlatok terjesztéséhez és újfajta vállalkozói szemléletmódot teremtenek, amely a működő digitális egységes piaccal és az intelligens szakosodással ötvözve új készségekhez, szaktudáshoz, innovációhoz és munkahelyteremtéshez vezethet a kutatási eredmények jobb kiaknázása és az innováció valamennyi formájának hasznosítása érdekében;

F.

mivel a RIS3 stratégia kidolgozása olyan, több érdekelt félre kiterjedő irányítási mechanizmusok kialakítását foglalja magában, amelyek azonosítják a helyi alapú, legnagyobb stratégiai potenciállal rendelkező területeket, stratégiai prioritásokat állapítanak meg és hatékony támogató szolgáltatásokat nyújtanak a vállalkozásoknak, hogy maximálisra növeljék egy adott régió tudásalapú fejlődési potenciálját;

G.

mivel a RIS3 stratégiák hozzájárulnak az uniós alapok hatékony felhasználásához, az Európai Unió minden tagállamát és régióját érintik, valamint felszabadítják valamennyi régió potenciálját, ezáltal elősegítve, hogy az Unió leküzdje mind a belső, mind a külső innovációs szakadékokat annak érdekében, hogy globális szinten versenyképesebbé váljon;

H.

mivel a RIS3 stratégiák időben történő és sikeres kidolgozása a tagállamokban jelentős mértékben függ a programozásra, költségvetés-tervezésre, végrehajtásra és értékelésre vonatkozó, növekvő adminisztratív kapacitásuktól a szakpolitikai kereten belül, amelynek célja a K+F+I területén történő magánberuházások fokozása; mivel a stratégiák kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy az intelligens szakosodási stratégiák első értékelései vegyes képet mutattak, különösen a prioritások kiválasztása terén, amelyek gyakran túl általánosnak vagy a regionális gazdasági és innovációs struktúrákhoz nem eléggé kötődőnek minősültek, ami azt jelenti, hogy e tekintetben javítani kell az intelligens szakosodási stratégiákat;

I.

mivel a RIS3 platform segíti a részt vevő régiók közötti, alulról felfelé irányuló és szakértők közötti eszmecserét és tudástranszfert; mivel e folyamatnak prioritást kell kapnia az intelligens szakosodási kezdeményezések jövőbeli kialakítása és gyakorlata tekintetében;

A RIS3 központi szerepet tölt be a kohéziós politikának az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez való hozzájárulásában

1.

 kiemeli, hogy az intelligens szakosodási stratégiák támogatják az európai strukturális és beruházási alapok tematikus koncentrációját és stratégiai programozását, és helyben nagyobb fokú teljesítményorientáltságot eredményeznek, ezáltal hozzájárulva az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához; hangsúlyozza, hogy e stratégiák célja, hogy tudásalapú és fenntartható növekedést, kiegyensúlyozott fejlődést és minőségi munkahelyeket teremtsenek valamennyi régióban, nem csak a fejlett térségekben, hanem az átmeneti régiókban, a kevésbé fejlett és a vidéki térségekben, valamint a szigeteken is;

2.

 kéri, hogy az intelligens szakosodási stratégiák megfelelő működése érdekében teljes mértékben tartsák be az európai strukturális és beruházási alapok odaítélésére vonatkozó új, előzetes feltételekkel kapcsolatos rendelkezéseket;

3.

 felhívja az összes részt vevő szereplőt, hogy a RIS3-at az egyes régiók már létező képességeinek, eszközeinek és kompetenciáinak elemzése alapján alakítsák ki, és hogy összpontosítsanak a vállalkozói felfedezési folyamatra annak érdekében, hogy feltárják az intelligens szakosodás várhatóan kialakuló szegmenseit vagy komparatív előnyeit, hogy elkerüljék az erőltetett és mesterséges túlszakosodást, valamint hogy erőteljesebb partnerséget alakítsanak ki a köz- és a magánszféra között, úgy, hogy közben mindig elkerülik a magán- és a közszféra közötti esetleges összeférhetetlenséget;

4.

 támogatja az innováció tág meghatározását, amely szerint az innováció egy ötletnek egy új vagy továbbfejlesztett, a piacra bevezetett termékké vagy szolgáltatássá, vagy az iparban és kereskedelemben alkalmazott, új vagy továbbfejlesztett operatív eljárássá, vagy egy szociális szolgáltatáshoz való új megközelítéssé történő átalakítását jelenti;

5.

 felkéri a régiókat, hogy dolgozzanak ki innovatív támogatási szolgáltatási rendszereket azzal a céllal, hogy kiegészítsék vagy helyettesítsék a meglévő támogatási szolgáltatásokat annak érdekében, hogy lehetővé tegyék valamely adott régió számára, hogy teljes mértékben kibontakoztassa versenyképességi potenciálját, versenyképességük megőrzése érdekében segítsék a vállalkozásokat az új tudás és technológia átvételében, és biztosítsák, hogy a kutatási és innovációs források elérjék a kritikus tömeget;

6.

 felkéri az Európai Bizottságot az általános csoportmentességi rendelet kiigazítására annak lehetővé tétele érdekében, hogy az európai strukturális és beruházási alapok a kiválósági pecsét feltételeit is felajánlhassák;

7.

 felkéri a nemzeti hatóságokat, hogy fektessenek be a regionális hírszerzésbe és a nagy mennyiségű adatbányászatba, hogy igazolni tudják egyedi versenyelőnyüket, valamint hogy megértsék azokat a trendeket, amelyek a regionális vállalkozásokat a globális értékláncban jellemzik;

8.

 úgy véli, hogy a Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága által létrehozott, a sevillai Közös Kutatóközpontban található S3 platform kulcsszerepet tölt be a régiók innovációs stratégiájára vonatkozóan nyújtott tanácsadás és a vonatkozó referenciaértékek meghatározása, a lemaradó régiók segítése, valamint a többszintű irányítás és a régiók közötti szinergiák fokozása terén, a nemzeti és regionális döntéshozók számára nyújtott tájékoztatás, módszerek, szakértelem és tanácsadás révén; hangsúlyozza, hogy a platformnak folyamatosan törekednie kell adatbázisának frissítésére, figyelembe véve a régiók és városok helyi szükségleteit, sajátosságait és prioritásait;

9.

 úgy véli, hogy a sevillai S3 platformnak különös figyelmet kellene szentelnie a lemaradó régióknak, és segítségükre kellene lennie különösen stratégiájuk kialakításában és azok orientációjának meghatározásában;

10.

 úgy véli, hogy a kisebb régióknak nagyobb gondot jelent a stratégiák kidolgozása és végrehajtása, és olyan javaslatok kidolgozására szólít fel, amelyek növelik az ilyen régióknak nyújtott támogatást, hogy így erősítsék az S3 stratégiák végrehajtását és a bevált gyakorlatok cseréjét;

11.

 üdvözli, hogy a Bizottság újabban a lemaradó régiókra összpontosít, egy, az Európai Parlamentnek a Kelet-Makedónia és Trákia régióra vonatkozó előkészítő intézkedéséhez kapcsolódó nemrégi kísérleti projekt formájában, amelyet 2017 végéig nyolc tagállam régióira terjesztenek ki;

12.

 üdvözli a Bizottság DG GROW főigazgatósága által létrehozott Regionális Innovációs Monitor Plusz platform (RIM Plus) folytatását, a DG RTD által létrehozott Kutatási és Innovációs Megfigyelőközpontot (RIO) és a különböző szakpolitikákkal kapcsolatos tudásközpontokat a DG JRC-nél (Közös Kutatóközpont), amelyek átfogó adatokat, mutatókat és iránymutatást nyújtanak az S3-ban érdekelt nemzeti és regionális szereplőknek;

13.

 várakozással tekint az Európai Innovációs Tanáccsal kapcsolatos részletek elé, amelynek célja egy egyablakos rendszer kialakítása az innovátorok számára, összekötve így a tudományos eredményeket az európai vállalkozások és hatóságok szükségleteivel;

14.

 emlékeztet arra, hogy a közfinanszírozás továbbra is az innováció jelentős motorja; felhívja az érintett hatóságokat, hogy legyenek elővigyázatosak a tekintetben, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek-e a pénzügyi eszközökre, mivel az innovációknak nem szabad csak a támogatásokra összpontosulniuk, lehetővé kell tenni számukra az alternatív finanszírozási módok – mint például a kölcsönök és a garanciák – azonosítását is, valamint hogy tartsanak fenn egyensúlyt a támogatások és az alternatív finanszírozási módok (köz- és magánfinanszírozás) között;

Többszintű irányítás és annak teljesítőképessége

15.

 sajnálja, hogy egyes tagállamok a nemzeti szintű RIS3 mellett döntöttek, anélkül, hogy lehetőséget biztosítottak volna a helyi és regionális hatóságok számára saját véleményük kialakítására, és így aláásták az alulról felfelé irányuló vállalkozói felfedezési folyamatot, amelynek meg kellene jelennie a RIS3-ban; hangsúlyozza a regionális megközelítés fontosságát, mivel a RIS3 stratégiák végrehajtása csak akkor lehet sikeres, ha a helyi és regionális eszközökön alapul; felszólítja az érintett tagállamokat, hogy fontolják meg a nemzeti RIS3 regionális stratégiákkal történő felváltását, hogy ne mulasszák el a növekedési lehetőségeket, és adott esetben felszólít a nemzeti és a regionális S3 stratégiák közötti jobb koordinációra, annak érdekében, hogy szükség esetén azokat hozzáigazítsák a fenntartható fejlődés jövőbeli szükségleteihez és követelményeihez, különösen az élelmiszeripari és az energetikai ágazatban; sajnálja, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 5. cikkében foglalt partnerségi elvet nem mindig tartják be; felszólítja a tagállamokat, hogy a partnerségi megállapodás és az operatív programok előkészítésének és végrehajtásának minden szakaszában tartsák tiszteletben a partnerség elvét;

16.

 úgy véli, hogy a kormány és a régió érintett szereplői közötti együttműködés minősége döntően befolyásolja a RIS3 stratégia sikerét, és a prioritások meghatározása során jelentősen csökkenti a hibás fejlődési irányok kockázatát; ennek kapcsán hangsúlyozza a vállalkozásokkal és különösen a kkv-kkal folytatott konzultáció fontosságát, mivel az innovációs jövőkép csak akkor lehet sikeres, ha a vállalkozások rendelkeznek a végrehajtásához szükséges megfelelő potenciállal;

17.

 kiemeli az összes irányítási szint közötti jobb koordináció fontosságát annak érdekében, hogy a regionális stratégiákat illetően előmozdítsák az alulról építkező szemléletet, bevonva az intelligens szakosodás valamennyi hatóságát és az érdekelt feleket, továbbá a szakértőket, a civil társadalmat és a végfelhasználókat, hogy szakítani lehessen az elszigetelt gondolkodásmóddal; felhívja a figyelmet arra, hogy a vonatkozó tagállami szabályozás kiigazításának elmulasztása akadályozza a beruházások megvalósítását a kutatás és innováció területén;

18.

 rámutat arra, hogy milyen korlátozott szerepet kapott a civil társadalom a RIS3 stratégiák kidolgozásában, ezért a civil társadalom részvételének platformok és együttműködésen alapuló partnerségek révén történő fokozására szólít fel, mivel ez segíthet a stratégiák jobb kialakításában, továbbá erősíti a társadalommal való együttműködést és jobb irányítást eredményez;

19.

 kiemeli annak fontosságát, hogy a teljes végrehajtási szakasz során szoros koordinációt kell biztosítani az operatív programok és a RIS3 között;

20.

 megerősített párbeszédre és együttműködésre szólít fel az uniós intézmények (az EP és a Tanács) között, valamint a végrehajtás szintjén (a Bizottság és a nemzeti végrehajtó hatóságok), az innováció és a kutatás számára kedvező keret kialakítása, valamint a RIS3 végrehajtásának megerősítése érdekében, a 2014-es többéves pénzügyi keret közelgő felülvizsgálatával összefüggésben;

21.

 felszólítja a Bizottságot és az egyéb érintett szerveket, hogy az arra rászoruló tagállamoknak nyújtsanak további segítséget a RIS3 stratégia végrehajtásához;

22.

 felhív arra, hogy folyamatosan tegyenek erőfeszítéseket a szemléletmód megváltoztatásának ösztönzésére, és hogy támogassák az innovatív szakpolitikai megközelítéseket a régión belüli, régiók közötti, régión kívüli, határokon átnyúló és nemzetek feletti együttműködés – többek között a makrorégiókon keresztül történő – fokozása érdekében olyan, már létező eszközök révén, mint az INTERREG, hogy tovább erősíthessék a stratégiákban rejlő európai hozzáadott értéket;

23.

 emlékeztet arra, hogy hangsúlyozni kell a társadalmi innováció fontosságát, mivel az segíthet új üzleti modelleket és kultúrákat kialakítani, ezáltal megfelelő környezetet teremtve a körforgásos gazdaság megvalósításához;

24.

 felszólítja a Bizottságot, hogy a RIS3 stratégiák hozzáadott értékéről és az operatív programokban történő végrehajtásáról adjon ki integrált közleményt, amelyet a 7. kohéziós jelentésben a további intézkedésekre irányuló javaslatoknak kell követniük;

25.

 sajnálattal veszi tudomásul az intelligens szakosodás témáján alapuló, régiók közötti együttműködés hiányát; megállapítja, hogy a közös stratégiai keret lehetőséget kínál arra, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá tartozó alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és Európai Tengerügyi és Halászati Alap) legfeljebb 15 %-át a saját régión kívül, ilyen együttműködésre használják fel; hangsúlyozza, hogy a „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című jelentés 16.3. pontja is rámutatott arra, hogy ezeket a lehetőségeket eddig nem használták ki kellőképpen; felszólítja a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket nagyobb mértékben használják ki;

26.

 felhív olyan rugalmassági és koordinációs mechanizmusok kialakítására, amelyek összekapcsolják a RIS3 folyamat eredményeit és a „Horizont 2020”, valamint más programok végrehajtását; ösztönzi a régiókat, hogy használják a transznacionális együttműködés olyan formáit, mint például a Vanguard kezdeményezés, a „kiválósági pecsét”, a tudáscsereplatform, az S3 platformok, „a kiválósághoz vezető út” kezdeményezés, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) helymegosztási központjaira vonatkozó regionális innovációs programok; felszólít a stratégiai klaszterpartnerségek kialakításának előmozdítására, hogy ezek által fokozzák a beruházást, javítsák a koordinációt, szinergiákat alakítsanak ki és mozdítsák elő az eszmecserét a párhuzamosságok és a közpénzek nem kellően hatékony felhasználásának elkerülése érdekében;

27.

 ösztönzi a nemzeti és európai intézményeket, hogy ne csupán az EU-tagállamok között és a NUTS2 régiók körében, hanem a tagállamokon belül is egyre inkább folytassák az innovációs szakadék nyomon követését;

28.

 úgy véli, hogy az eljárásokat egyszerűsíteni kell, és csökkenteni kell a stratégiák adminisztratív folyamatában tapasztalt szűk keresztmetszetek számát;

29.

 felhívja az illetékes hatóságokat minden szinten, hogy a stratégiák adminisztratív folyamatát illetően egyszerűsítsék az eljárásokat és csökkentsék a szűk keresztmetszeteket; ösztönzi a humán tőkébe való beruházást – többek között az Unió régiók közötti partnerségein keresztül – az igazgatási kapacitások növelése és a RIS3 folyamat sikeres irányítása, végrehajtása és figyelemmel kísérése érdekében, anélkül, hogy további igazgatási szinteket hoznának létre; arra ösztönzi a hatóságokat, hogy biztosítsanak elsőbbséget a kutatás és az innováció számára azokban a régiókban, ahol megvan ehhez a szükséges potenciál, de ahol az e területre irányuló beruházások alulméretezettek;

30.

 sürgeti a régiókat és a tagállamokat, hogy a RIS3 eredményes és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében fokozzák a technikai segítségnyújtásra rendelkezésre álló költségvetés felhasználását;

31.

 emlékeztet arra, hogy az intelligens szakosodási stratégiákat olyan hathatós eszközzé kell tenni, amelynek segítségével kezelni lehet a társadalmi, környezeti, éghajlati és energiaügyi kihívásokat, valamint elő lehet mozdítani a tudás átgyűrűzését és a technológia diverzifikációját;

Jobb szinergiák a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében

32.

 kritikát fogalmaz meg az európai strukturális és beruházási alapok és más uniós pénzügyi eszközök közötti szinergiák hiánya miatt, ami akadályozza az uniós támogatások koordinálását, koherenciáját és integrálását, valamint rontja azok eredményeit és hatását; felszólít arra, hogy több figyelmet és kutatást kell szentelni a szinergiákhoz való stratégiai megközelítés javítása módjának, valamint hogy figyelembe kell venni a finanszírozási eszközök kombinálását, egymást kiegészítő jellegét és potenciálját olyan módon, hogy biztosított legyen az uniós garanciák teljes mértékű kihasználása a beruházási platformok finanszírozása érdekében;

33.

 hangsúlyozza az intelligens szakosodás hármas és négyes spirálon alapuló megközelítése regionális szintű folytatásának és elmélyítésének szükségességét, a közigazgatási szervek, vállalkozások, egyetemek és polgárok bevonásával; hangsúlyozza, hogy az utóbbi két résztvevő (azaz a felsőoktatási/kutatóintézmények és a polgárok szervezetei) szerepét meg kell erősíteni az új uniós programozással és finanszírozási típusokkal kapcsolatban;

34.

 felszólít a kkv-knak és az induló vállalkozásoknak nyújtandó támogatás növelésére, mivel e vállalkozások túlnyomó többsége élen jár az áttörést hozó innováció terén, és számos területen jelentős mértékben hozzájárulnak a helyi tehetségek felfedezéséhez és a fiatalok foglalkoztatásához;

35.

 ösztönzi a megbízható mutatószámok folyamatos kutatását, amelyekkel az irányítás valamennyi szintjén nyomon követhető az innovációs teljesítmény, amihez jobban kell mozgósítani és koordinálni az Eurostat és az Európai Bizottság egyéb illetékes főigazgatóságainak forrásait, valamint figyelembe kell venni az OECD, az ESPON és az ezen a területen aktív egyéb szereplők, például a nemzeti statisztikai hivatalok eredményeit;

36.

 hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapoknak a „Horizont 2020” keretprogrammal és az Európai Stratégiai Beruházási Alappal való koordinált és egymást kiegészítő felhasználása – összhangban a Bizottság által 2016 februárjában kiadott, az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap egymást kiegészítő jellegére vonatkozó iránymutatással – kiváló lehetőségeket teremt az innováció fokozására regionális, nemzeti és uniós szinten azáltal, hogy növeli a kutatásra és az innovációra fordított beruházások vonzerejét, hogy azok a közfinanszírozást kiegészítő magánforrásokat is vonzzanak; felhívja a helyi és regionális hatóságokat, hogy a lehető legjobban használják ki a lehetőségeket az említett eszközök kombinálására;

37.

 felhív a szükséges információk összegyűjtésére a RIS3 keretében rendelkezésre álló különböző szakpolitikák és eszközök – így például a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika, az intelligens szakosodási platform, az Európai Klaszter Megfigyelőközpont, az európai innovációs partnerség, az Európai Stratégiai Fórum, a kulcsfontosságú alaptechnológiák és a kutatási infrastruktúrák – közötti szinergiák kialakítása érdekében;

38.

 ösztönzi a régiókat, hogy RIS3 stratégiáik végrehajtása során erősítsék meg a nyílt innovációs szemléletmódot és a négyes spirál modellen alapuló ökoszisztéma-együttműködést;

39.

 hangsúlyozza az oktatás és a kutatás valós piaci szükségletekhez való hozzáigazításának jelentőségét annak érdekében, hogy az új innovációk megfeleljenek a keresletnek és hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez;

Intelligens városok mint a RIS3 katalizátorai

40.

 megismétli, hogy az uniós városi területeknek kulcsfontosságú szerepet kell betölteniük az Unió gazdasági és társadalmi fejlődésében azáltal, hogy központként szolgálnak különböző szereplők és ágazatok számára, ötvözve az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés kihívásait és lehetőségeit, és úttörőként lépnek fel az integrált és területi alapú szakpolitikai megközelítések tekintetében; hangsúlyozza a városi területek fontosságát az innovációs klaszterek fejlődéséhez szükséges emberi erőforrások, infrastruktúra és beruházási potenciál előmozdításában;

41.

 felszólítja a Bizottságot, hogy az európai városfejlesztési menetrend kidolgozásakor az erőforrások hatékony felhasználása céljából történő szinergiák és szoros kapcsolatok kialakítása érdekében vegye figyelembe a RIS3 stratégiákat és egyéb innovációs programokat, különös tekintettel az integrált területi beruházásokra;

42.

 hangsúlyozza az innovatív, ágazatokon átnyúló, hármas spirálon alapuló és határokon átnyúló együttműködés elősegítésének fontosságát, amely a régiók és a városok intelligensebbé, zöldebbé és élhetőbbé tételére irányuló európai kihívásokhoz kapcsolódik;

43.

 hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni az „intelligens és összekapcsolt városok” koncepcióját, és ki kell terjeszteni egész Európára; üdvözli a holland uniós elnökség azon szándékát, hogy alulról építkező megközelítést hozzanak létre, amellyel megerősítik a városok hatásköreit – a regionális hatóságokkal egyeztetve –, hogy továbbfejlesszék az uniós városfejlesztési menetrendet, és hogy az intelligens városok kiváló városokká fejlődjenek; ezzel összefüggésben támogatja az Amszterdami Paktum elkészítését, amely a fenntartható növekedésre és a munkahelyteremtésre, a minden érdekelt fél, a polgárok és a társadalmi szervezetek közötti kapcsolatok elősegítésére, valamint a fenntartható és inkluzív fejlődés előmozdítására összpontosít;

44.

 felhívja a figyelmet a különböző, városok közötti, az intelligens szakosodásra és innovációra irányuló együttműködési és tudáscsereprogramok – mint például a Bizottság által támogatott „nyitott és agilis intelligens városok” program – előmozdítására;

45.

 támogatja a Bizottságnak és a Tanácsnak az Amszterdami Paktummal összefüggésben az uniós városfejlesztési menetrend érdekében megfogalmazott kezdeményezéseit; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a városi és regionális politikák közötti összhangot; felkéri a Bizottságot, hogy a 7. kohéziós jelentésben terjesszen be az „Intelligens Városok” és a RIS3 kezdeményezéseinek és módszertanának összehangolására irányuló javaslatokat;

Nyomon követés és értékelés

46.

 megjegyzi, hogy bár a legtöbb régió elfogadott egy RIS3-at, közülük számos régiónak még dolgoznia kell azon, hogy megfeleljen az előzetes feltételrendszer követelményeinek. A fő kihívásokat a nyomon követési mechanizmus, a költségvetési keret, valamint a kutatási és innovációs célú magánberuházásokat ösztönző intézkedések jelentik;

47.

 emlékezteti a helyi és regionális döntéshozókat az iránti elkötelezettségük fontosságára, hogy a RIS3-at a gazdasági szerkezetváltás eszközeként használják fel saját régiójukon belül, ezáltal befolyásolva az uniós politikát is;

48.

 üdvözli, hogy ezek a regionális stratégiák az energiaügyre, az egészségügyre, az információs és kommunikációs technológiákra, a korszerű anyagokra, az élelmiszerekre, a szolgáltatásokra, a turizmusra, a fenntartható innovációra és közlekedésre, a bioalapú gazdaságra, a gyártási rendszerekre és a kulturális és kreatív ágazatokra összpontosítanak, valamint egyéb szakosodásra és az adott régiók különösen versenyképes ágazataira; sajnálja azonban, hogy sok stratégia nem elég részletes, és felszólít a prioritások meghatározási folyamatának finomítására, amivel elkerülhető annak kockázata, hogy valamennyi stratégia ugyanazokra a témákra összpontosítson; felszólít arra, hogy ne csupán a csúcstechnológia, hanem az alacsonyabb színvonalú technológia és a társadalmi innováció terén is dolgozzanak ki stratégiákat, és arra ösztönzi az összes érdekelt felet, hogy törekedjenek az ágazatok közötti átfedésekre, mivel ezek az átfedések elősegíthetik az innovációt;

49.

 úgy véli, hogy az intelligens szakosodási stratégiák nemzeti megfigyelőközpontjainak támogatása segíthet a RIS3 nyomon követését biztosító megfelelőbb indikátor-rendszerek kiépítésében, különösen a módszertan és a képzés vonatkozásában;

50.

 megállapítja, hogy egyes RIS3 stratégiák nem kellően dokumentáltak, például az érintett régió egyedi versenyelőnyeire vonatkozó bizonyítékokat illetően, míg mások nem szolgáltatnak kellő bizonyítékot az érdekelt felek azon kapacitását illetően, hogy a vállalkozások részére támogatást nyújtsanak az innovációhoz, vagy a kutatók azon kapacitását illetően, hogy alkalmazott kutatásokat végezzenek, vagy kereskedelmi célú alkalmazásokat találjanak az eredmények számára; megjegyzi továbbá, hogy egyes régiók a területek széles körére kiterjedő stratégiákkal és leegyszerűsítő nyomon követési mutatókkal rendelkeznek; ezért sürgeti a hatóságoknak a kapott releváns információk összegyűjtésére és értékelésére vonatkozó kapacitásainak növelését, valamint hogy növeljék a régiók és a központi hatóságok koordinált erőfeszítéseit a meglévő adatbázisok azonosítása és szabványosítása, továbbá azoknak az érdekelt felek számára történő hozzáférhetővé tétele érdekében;

51.

 felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy használják fel a meglévő eszközöket – mint például a közösségi innovációs felmérést (CIS) – a stratégiák végrehajtásának időszakos (éves és középtávú) – mind mennyiségi, mind minőségi szempontú – nyomon követése érdekében, valamint hogy vonják be valamennyi érdekelt felet – többek között a civil társadalmat – a folyamatba; megállapítja, hogy mind a régiók, mind a tagállamok hasonló problémákkal néznek szembe a nyomon követés értékelése tekintetében, és felhívja a régiókat, hogy a RIS3 hatásának megfelelőbb elemzése érdekében rendszeresen tegyenek közzé jelentést célkitűzéseik elérésére vonatkozóan, továbbá hogy garantálják az átláthatóságot és a nyomon követési információkhoz való nyilvános hozzáférést; tisztában van azonban azzal, hogy a stratégiák csak évek elteltével hoznak eredményt, ezért a korai nyomon követést az ésszerű elvárásokhoz kell igazítani;

52.

 ösztönzi a régiókat és a tagállamokat, hogy – tekintettel a 2016. decemberi céldátumra – az előzetes feltételrendszernek való megfelelés érdekében legyenek proaktívak a cselekvési tervek időben történő végrehajtását illetően; kéri őket, hogy a RIS3 folyamatos felülvizsgálata keretében dolgozzák ki és vezessék be nyomon követési mechanizmusukat, amelynek olyan beruházási szegmensek meghatározására kell összpontosítania, ahol a regionális innovációs szereplők versenyelőnyre tehetnek szert vagy fenntarthatják versenyelőnyüket;

53.

 véleménye szerint a RIS3 keretében a releváns eszközök nyomon követésében és értékelésében való közös részvétel, valamint a különböző eszközökről készítendő jelentések nyomon követésének és értékelésének összehangolása sokat segíthet ezen a területen; felszólítja ezért az összes érdekelt felet és döntéshozót, hogy teremtsenek szinergiákat, és dolgozzanak ki olyan megoldásokat, amelyek összegyűjtik és szintetizálják a konkrét RIS3 stratégiákban foglalt szakpolitikákból és eszközökből származó adatokat;

54.

 emlékeztet arra, hogy egy jól megfogalmazott stratégiai dokumentum nem segít elérni a várt eredményeket, ha nem vezetnek be támogatási szolgáltatásokat a vállalkozások számára;

Legfőbb tanulságok és a RIS3 jövője

55.

 sajnálja, hogy a RIS3 stratégiák gyakran elismerik ugyan annak szükségességét, hogy segíteni kell a vállalkozásoknak az innováció valamennyi formájának kiaknázásában, később azonban csak a technológiai tudáson alapuló innovációt támogatják; azt javasolja e tekintetben, hogy a RIS3 vegye figyelembe az innovációt más területeken is, például a szolgáltatási és a kreatív ágazatban, és emlékeztet mindenfajta innovációs rendszer és intézmény fontosságára, függetlenül azok méretétől és a helyi és regionális klaszterekhez fűződő kapcsolatától;

56.

 rámutat, hogy a RIS3-akat megfelelően kell végrehajtani annak érdekében, hogy orvosolják az innovációs szakadék problémáját és elősegítsék Európában a munkahelyteremtést és a növekedést; hangsúlyozza, hogy e célból alapvető fontosságú, hogy előmozdítsák az alulról építkező stratégiákat, és hogy megerősítsék a RIS3 potenciáljának vizsgálatát valamennyi irányítási szinten; e tekintetben úgy véli, hogy a tagállamoknak be kell vonniuk nemzeti statisztikai hivatalaikat, hogy segítsenek a régiók számára értékelési és nyomon követési mechanizmusaik kialakításában;

57.

 úgy véli, hogy a stratégiák részvételen alapuló megközelítését valamennyi folyamatban meg kell valósítani – a nyomon követési és értékelési folyamatot is beleértve –, mivel ez növelni fogja a RIS3-célkitűzések megvalósításával kapcsolatos együttműködés hatókörét;

58.

 felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy ne tévesszék szem elől, hogy ennek az eszköznek életképesnek, operatívnak és hatékonynak kell lennie, hogy ne okozzon a kedvezményezettek számára bürokratikus terheket;

59.

 felhívja a Bizottságot, hogy sürgesse a stratégiák 2017-ben történő felülvizsgálatát annak érdekében, hogy előmozdítsa azok hatékonyságát és eredményességét, és hogy adjon tájékoztatást azoknak a 2020 utáni, jövőbeli kohéziós politikához, valamint kutatási és innovációs politikához történő hozzájárulásáról, figyelembe véve a végrehajtásuk első éveiben nyert tapasztalatokat; felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen nyilvános konzultációt, valamint hogy a 7. kohéziós jelentést megelőzően szervezzen uniós szintű konferenciát a Parlamenttel, a Régiók Bizottságával és más érdekelt felekkel közösen;

60.

 elismeri, hogy az intelligens szakosodási stratégiák hathatós eszközként szolgálhatnak az energetikai kihívások, az erőforrás-hatékonyság és az energiabiztonság kezelésében;

61.

 felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az S3 platform szerepét, segítsen a stratégiák részletességének növelésében, valamint hogy továbbra is összpontosítson a magánberuházások bevonásának jelentőségére;

62.

 kéri a DG REGIO-t és az S3 platformot, hogy készítsenek rövid szakpolitikai dokumentumot a RIS3-mal kapcsolatos korábbi tapasztalatokról, és széles körben terjesszék azt. A dokumentum összpontosítson a következőkre: 1) a tapasztalatok SWOT-elemzése; 2) a régiók által szerzett tapasztalatok és a legfőbb csapdák a RIS3-ról szóló iránymutatásban leírt hat lépés mindegyikét illetően; 3) ajánlások és a RIS3 folyamatos fejlesztését szolgáló egységesített formanyomtatványok a 2020-at követő stratégiák megfelelőbb kidolgozása érdekében; valamint 4) a RIS3 stratégiák sikeres kidolgozásához és végrehajtásához szükséges emberi erőforrások; úgy véli, hogy a kutatásban és innovációban érintett regionális hálózatokat ösztönözni és támogatni kell a sikertörténetek és a levont tanulságok népszerűsítése terén, hogy a megfelelő gondolkodásmódot a régiókban valamennyi szinten meghonosíthassák;

o

o o

63.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 289. o.

(3)  HL L 347., 2013.12.20., 470. o.

(4)  HL L 347., 2013.12.20., 259. o.

(5)  HL L 347., 2013.12.20., 303. o.

(6)  HL L 347., 2013.12.20., 281. o.

(7)  HL L 347., 2013.12.20., 487. o.

(8)  Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0002.

(9)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0308.

(10)  HL C 225., 2012.7.27., 46. o.

(11)  HL C 218., 2013.7.30., 12. o.

(12)  HL C 415., 2014.11.20., 5. o.