16.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/116

—

tekintettel az Európai Bizottságnak szóló, Jean-Claude Juncker által 2014. július 15-én ismertetett, „Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja” című politikai iránymutatásra,

—

tekintettel „A Bizottság 2016. évi munkaprogramja – Lejárt a szokványos megoldások ideje” című, 2015. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2015)0610) és annak I–VI. mellékleteire,

—

tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra,

—

tekintettel a Bizottsági Elnökök Értekezletének összefoglaló jelentésére, amely kiegészítő információkat nyújt ezen állásfoglaláshoz a parlamenti bizottságok szempontjából, és amelyet a Bizottságnak kellőképpen figyelembe kell vennie 2017. évi munkaprogramjának kidolgozásakor és elfogadásakor,

—

tekintettel az Egyesült Királyságban tartott népszavazásból eredő, az Európai Unióból való kilépésről szóló döntésről szóló, 2016. június 28-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az Európai Tanács 2016. június 28–29-i következtetéseire,

—

tekintettel a Régiók Bizottságának a Bizottság 2017. évi munkaprogramjára vonatkozó megállapításaira,

—

tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,

A.

mivel az európai integrációs folyamat békét eredményezett, és évtizedek óta hozzájárul Európában a biztonsághoz és a jóléthez;

B.

mivel Európa jelenleg számos közös és globális kihívással néz szembe, emellett pedig sok polgár részéről növekvő frusztrációval és bizalmatlansággal a bizonytalan életkilátások és a lehetőségek hiánya miatt, és a polgárok elvárják, hogy a döntéshozók reagáljanak erre; mivel annak érdekében, hogy sikeres legyen, az európai integráció nem korlátozódhat pusztán egy gazdasági projektre; mivel az európaiak szívét sürgősen ismét meg kell nyerni az európai projekt számára, és sürgősen meg kell erősíteni a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót;

C.

mivel az Unió egymást átfedő válságai hatékony európai megoldásokat tesznek szükségessé, amelyek a közösségi módszer révén szilárdan egy demokratikusabb folyamaton alapulnak, amely teljes körűen bevonja az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket, összhangban az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 5. cikkével;

D.

mivel az Unió mindannyiunk közös otthona, amelynek biztonságos helyként kell szolgálnia és stabil gazdasági környezet kell nyújtania polgárai számára; mivel a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés összeegyeztethetők egymással, és kölcsönösen erősíthetik egymást; mivel fontos, hogy az EU leküzdje az elhúzódó gazdasági válságot azáltal, hogy fokozza a fenntartható beruházásokat, csökkenti a különbségeket, megállapodott szakpolitikákat hajt végre és jobb szakpolitikákat dolgoz ki, különösen a belső piac elmélyítése és a gazdasági és monetáris unió javítása révén;

E.

mivel úgy döntöttünk, hogy közös értékeken alapuló közösségként közös jövőt építünk, és ápoljuk hagyományaink és történelmünk gazdagságát és sokszínűségét; mivel azt szeretnénk, hogy Európa betölthesse szerepét és felelősségét a globális színtéren, elkötelezetten a szolidaritás, a multilateralizmus, külső partnerségeink és a jobb normák felé közelítés előmozdítása iránt; mivel biztosítani szeretnénk a közös békén, jóléten és demokrácián alapuló közös projektünket annak érdekében, hogy vonzó jövőt teremtsünk az összes elkövetkező nemzedék számára;

1.

emlékeztet arra, hogy az utóbbi időben az európai gazdasági fellendülés visszafogott és kiegyensúlyozatlan volt, az Unió számos régiójában továbbra is elfogadhatatlan a munkanélküliség, a szegénység és az egyenlőtlenség szintje, valamint hogy a fiatalabb generációk súlyos kilátástalansággal szembesülnek; az Uniónak ezért azon kell dolgoznia, hogy dinamikus és befogadó munkaerőpiacot valósítson meg a szociális piacgazdaság európai modelljébe ágyazva, javítva a polgárok élet- és munkakörülményeit és lehetővé téve a tisztességes munkaerő-mobilitást; meg van győződve arról, hogy valamennyi uniós polgár számára biztosítani kell, hogy számíthasson a tisztességes munkakörülményekre és a magas színvonalú oktatáshoz való hozzáférésre, a szociális védelemre és azokra az alapvető szolgáltatásokra, amelyek lehetővé teszik a munka és a magánélet közötti egyensúlyt és megfelelnek egy modern uniós munkaerőpiac igényeinek; felismeri, hogy egy versenyképes és inkluzív gazdaság lényegét az a képessége jelenti, hogy minden tevékenység tekintetében kiaknázza a nőkben és a férfiakban rejlő tehetséget;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy e célból építsen a folyamatban lévő nyilvános konzultációra és a Parlament hamarosan elkészülő jelentésére, azáltal hogy a szubszidiaritás elvével és a Szerződés célkitűzéseivel összhangban előterjeszt egy javaslatot a szociális jogok európai pillérével kapcsolatban, amelyet konkrét kezdeményezésekre lehet átültetni, különösen az alábbiakra:

3.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak nyomon kell követnie, ösztönöznie és támogatnia kell a tagállamok hatékony és eredményes pénzeszközfelhasználását a fiatalok foglalkoztatásának fellendítése és a minőségi munkahelyek létrehozása terén, különösen azokban a régiókban, ahol magas a munkanélküliség szintje, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, az európai strukturális és beruházási alapok, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alap és az Európai Beruházási Bank által finanszírozottakhoz hasonló foglalkoztatási és növekedési programokon keresztül;

4.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak – a tagállamokkal és a szociális partnerekkel együttműködve – meg kell erősítenie az európai szociális párbeszédet is, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek és a versenyképességi kihívások kezelése érdekében jobban összehangolja a munkaerő-piacokat és a szociális védelmi követelményeket;

5.

meggyőződése, hogy az EU világelső lehet egységes piaca teljes potenciáljának felszabadítása, valamint a vállalkozási kedv, a tisztességes verseny és az innovációba történő beruházás előmozdítása révén;

6.

úgy véli, hogy az Uniónak egy erős és sokszínű európai üzleti környezetet kell előmozdítania; rámutat arra, hogy az uniós versenypolitika alapvető szerepet játszik szociális piacgazdaságának működésében; hangsúlyozza, hogy az európai ipar csak akkor maradhat versenyképes, a célnak megfelelő és időtálló, ha fenntarthatóvá válik és megvalósítja a digitális átállást; osztja a Bizottság azon nézetét, hogy Európának nagy dolgokban nagynak, kis dolgokban kicsinek kell lennie;

7.

kéri, hogy indítsák újra a fenntartható növekedést és a foglalkoztatást célzó Európa 2020 stratégiát, a jövőre vonatkozó valódi ambícióval, különösen a szociális piacgazdaságunk modelljének javítása és a tagállamok gazdaságainak modernizálását szolgáló strukturális reformok megvalósítása, valamint a széles körű jólét megteremtése révén; meggyőződése, hogy a foglalkoztatás és a termelékenység növelése továbbra is kiemelt fontosságú, és hogy az EU-nak célzott beruházásokra van szüksége az innovatív, erőforrás-hatékony és digitális gazdaság felé történő elmozdulás felgyorsításához, Európa újraiparosítása és a munkahelyek visszatelepítése érdekében;

8.

kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy új, ambiciózus, a körforgásos gazdaságról szóló csomagra épülő és azt kiegészítőt ipari stratégiát; rámutat, hogy még több magán- és közberuházásra van szükség az energetikai átállás, az ökoinnovatív kkv-k, a kutatás és az oktatás terén;

9.

felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot további intézkedésekre a kutatás és fejlesztés, az innováció, a kulturális sokszínűség és a kreativitás fokozására, melyek a munkahelyteremtés kulcsfontosságú előmozdítói, ugyanakkor vegye figyelembe, hogy a vállalatok – és különösen a kkv-k – tőkéhez való hozzáférése alapvető fontosságú a fejlesztés és az új termékek és szolgáltatások előállításának ösztönzéséhez mind a hagyományos, mind a feltörekvő ágazatokban, valamint a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmének ösztönzéséhez;

10.

úgy véli, hogy az egységes piacon további integrációra van szükség, különösen a digitális területen, a fogyasztók és a kkv-k számára tisztességes környezet megteremtése, valamint az indokolatlan akadályok felszámolása révén; mélyen meg van győződve arról, hogy a globálisan versenyképes, innovatív és polgárközpontú digitális egységes piac az egyik lehetséges útja annak, hogy meg tudjunk felelni a 21. század kihívásainak;

11.

elvárja a Bizottságtól, hogy használja valamennyi hatáskörét és jogkörét, hogy elősegítsen egy jobb növekedési modellre való áttérést, amely összeegyeztethető a fenntartható fejlődés elveivel, amely gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziókat is magában foglal;

12.

emlékeztet arra, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket az energiaunió megvalósítása érdekében, amely garantálni fogja az energiabiztonságot, valamint a megfizethető és fenntartható energiát valamennyi polgár és vállalkozás számára;

13.

rámutat az európai éghajlati katasztrófák emberi és gazdasági következményeire; hangsúlyozza, hogy továbbra is kezelni kell az éghajlatváltozás kiváltó okait – biztosítva ugyanakkor iparunk versenyképességét – egy, az energiahatékonyságot is magában foglaló ambiciózus éghajlat-változási stratégia révén;

14.

sürgeti ambiciózusabb célkitűzések uniós szinten történő meghatározását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozóan a 2020 utáni időszakra, összhangban az ENSZ párizsi éghajlat-változási konferenciáján (COP 21) elért megállapodással;

15.

kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közös energia- és klímadiplomáciai stratégiát a globális aggályok eloszlatására;

16.

kéri a Bizottságot, hogy azonosítsa a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére irányuló törekvéseket, és ezzel együtt csökkentse ezek lehetséges gazdasági és társadalmi hatásait;

17.

úgy véli, hogy az Európai Uniónak konkrét megoldásokat kell kidolgoznia a menekültügyi vészhelyzet kezelésére, különösen a kiváltó okok kezelése, a migrációs áramlások tranzit- és származási országaival történő együttműködés megerősítése, valamint ezen országok stabilizációját, helyreállítását és fejlesztését biztosító valamennyi rendelkezésre álló szakpolitika és eszköz felhasználása révén;

18.

ösztönzi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve folytassa a szükséges humanitárius segítségnyújtást és biztosítson megfelelő életkörülményeket a menekülttáborokban, összekapcsolva mindezt a hosszabb távú fejlesztési programokkal, különösen az oktatás terén;

19.

rámutat arra, hogy az uniós menekültügyi és migrációs politika nem felel meg a célnak, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 80. cikke alapján alapvető újragondolás szükséges; úgy véli, hogy a közös európai menekültügyi rendszer reformja semmiképpen sem vezethet az uniós menekültügyi jogszabályok nyújtotta védelem jelenlegi szintjének csökkenéséhez;

20.

kéri rendszerszerű és érvényesíthető programok megszervezését a menedékkérők közvetlen áttelepítésére és áthelyezésére;

21.

felszólít arra, hogy a menedékkérők fogadására hozzanak létre olyan körülményeket az EU-n belül, amelyek biztosítják a menedékkérők biztonságát, valamint a velük való humánus bánásmódot, különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok szükségleteire; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy elegendő forrást kell garantálni a menekültek munkaerő-piaci integrációjának biztosítására, valamint a menekültek társadalmi befogadására;

22.

kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy megfelelő uniós gazdasági és jogi migrációs politika kialakítására, amely a diákok, kutatók és magasan képzett munkavállalók számára rendelkezésre álló meglévő eszközökön alapul, valamint – az uniós munkaerőpiacokon megállapított hiányosságok orvoslása érdekében – hosszabb távon állapítson meg általánosabb szabályokat, amelyek irányadóak azon harmadik országbeli állampolgárok beutazására és a tartózkodására nézve, akik munkakeresés céljából érkeznek az EU-ba;

23.

úgy véli, hogy mivel a nemzetközi migráció globális jelenség, amelynek mértéke, összetettsége és hatása egyre inkább nő, az EU-nak és a nemzetközi közösség többi részének felelősséget kell vállalnia ezen a területen;

24.

hangsúlyozza, hogy a belső és külső biztonság egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz;

25.

sürgeti a Bizottságot, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó javaslat elfogadását követően biztosítsa annak gyors elindítását, és biztosítsa számára a szükséges emberi és logisztikai kapacitásokat;

26.

felszólítja a Bizottságot, hogy a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség fenyegetéseire válaszul kövesse szorosan nyomon az EU terrorizmus elleni intézkedéseinek – többek között rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a nemzetközi hatóságok közötti, valamint az Europolon és az Eurojuston keresztüli információk időben történő megosztása, a terrorizmus finanszírozására irányuló új trendek visszaszorítására irányuló intézkedések – hatékony átültetését és végrehajtását;

27.

kéri a Bizottságot, hogy mobilizálja a szakértelmet, valamint a technikai és pénzügyi erőforrásokat annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a bevált gyakorlatok uniós szintű koordinációját és cseréjét az erőszakos szélsőségesség, a terrorista propaganda, valamint a radikális hálózatok és a terrorista szervezetek általi online és offline eszközökön keresztül történő toborzás elleni küzdelem területén, különös tekintettel a megelőzési, beilleszkedési és újrabeilleszkedési stratégiákra;

28.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a biztonságra vonatkozóan már elfogadott jogszabályok maradéktalan végrehajtását; megismétli felhívását az EU terrorizmus elleni stratégiájának mélyreható elemzésére, amelynek során felmérik mind az elfogadott intézkedések alkalmazását, mind azok hatékonyságát; elvárja, hogy a Bizottság – figyelembe véve a növekvő terrorfenyegetettséget – szükség szerint frissítse a biztonsági stratégiát;

29.

felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő bejelentett javaslatait az Europolon belül működő, a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja megfelelő jogi alapjára, a meglévő információs rendszerek javítására és fejlesztésére, az információs hiányosságok kezelésére, az interoperabilitás előmozdítására, valamint az információk kötelező uniós szintű megosztására, amelyet megfelelő adatvédelmi biztosítékok kísérnek;

30.

nagyra törő uniós globális stratégiáját szorgalmaz, amelyben az EU geopolitikai szereplővé válik a gyorsan változó világban, és kéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy koherens módon mozdítsa elő az EU valamennyi külső fellépési eszközét egy fokozottabb globális irányítás elérése, a hatékonyabb szabályozással kapcsolatos széles körű konvergencia, nagyobb biztonság és az emberi jogoknak az egész világon történő fokozottabb tiszteletben tartása céljából; hangsúlyozza ezért, hogy ennek érdekében az alábbi kulcsfontosságú elemeket az EU külügyi napirendjének prioritásai közé kell sorolni:

31.

hangsúlyozza, hogy soha nem volt még nagyobb szükség arra, hogy fokozzák az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmet, ami a nemzeti költségvetések számára akár 1 billió euró összegű potenciális bevételt jelent; úgy véli, hogy e forrásokat a jövőt szolgáló beruházásokra, a foglalkoztatás fellendítésére és az egyenlőtlenségek csökkentésére lehetne fordítani;

32.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak továbbra is haladéktalanul fel kell lépnie annak biztosítása érdekében, hogy a nyereséget azokban az európai országokban adóztassák, amelyekben a tényleges gazdasági tevékenység és értékteremtés folyik; az Uniónak arra kell törekednie, hogy elmozduljon a kötelező közös konszolidált társaságiadó-alap felé, fokozza az adózással összefüggő állami támogatás megsértéseinek kivizsgálására irányuló erőfeszítéseket, alkalmazzon a feltételes adómegállapítások használatára és átláthatóságára vonatkozó közös szabályokat, valamint alkalmazzon pontosan meghatározott közös megközelítést az adóparadicsomok megszüntetése érdekében;

33.

sürgeti a Bizottságot, hogy az adókijátszás és az adókikerülés ellen folytatott küzdelmébe foglalja bele a külső dimenziót, tekintettel többek között az Unióból adózatlanul kivitt nyereségre;

34.

azon a véleményen van, hogy ahhoz, hogy az Unió képes legyen hatékonyan fellépni, új pénzügyi és költségvetési stratégiára van szüksége; úgy véli, hogy a Bizottságnak ezért a következő elvekre és elemekre épülő intézkedéseket kell javasolnia:

35.

ragaszkodik az európai gazdasági kormányzás keretében hozott határozatok tekintetében az uniós jogban foglalt demokratikus elszámoltathatóságra vonatkozó előírások tiszteletben tartásához;

36.

kitart azon véleménye mellett hogy az Uniónak a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciára kell törekednie, a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályaival és az európai szemeszter irányítási keretével teljes összhangban;

37.

úgy véli, hogy a Bizottságnak következetes módon javítania kell az adósságok, hiányok és a makrogazdasági egyensúlyhiány nyomon követését oly módon, hogy tiszteletben tartsa a Stabilitási és Növekedési Paktumot, és ösztönözze a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést, fokozott figyelemmel az euróövezet összesített költségvetési irányvonalára;

38.

úgy véli, hogy az Uniónak javítania kell az európai szemeszter hitelességét, következetességét, nemzeti felelősségvállalását és demokratikus legitimitását annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok végrehajtsák az országspecifikus ajánlásokat, olyan strukturális reformokkal és beruházásokkal, melyek célja gazdaságuk modernizálása és versenyképességük fokozása, a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás megvalósítása, valamint az egyenlőtlenségek és az egyensúlyhiány kezelése;

39.

szorgalmazza a szorosabb gazdaságpolitikai koordinációt az euróövezet beruházási hiányosságainak kezelése és a reform-erőfeszítések megerősítése érdekében a versenyképesség növelése és a kereslet fenntartása céljából;

40.

úgy véli, hogy a bankuniót ki kell teljesíteni úgy, hogy a kockázatcsökkentő intézkedések szorosan együtt járjanak a kockázatmegosztással;

41.

megjegyzi, hogy a gazdasági és monetáris unió közös fiskális rendszerének fejlesztésére vonatkozó jelenlegi mérlegelés eredményeit figyelembe kell venni;

42.

kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő következetes és jól megalapozott javaslatcsomagot a gazdasági és monetáris uniónak az öt elnök jelentésében meghatározottak szerinti kiteljesítéséről;

43.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a halmozott válság nemcsak az európai társadalmak kohézióját kezdte ki, hanem megrendítette az európai polgárok demokratikus intézményeikbe vetett hitét uniós, és egyes esetekben nemzeti szinten; ezért úgy véli, hogy Európa legfontosabb feladata az Unió demokratikus legitimitásának növelése és a polgárok érdekeinek szolgálatára vonatkozó képességébe vetett bizalom helyreállítása;

44.

emlékeztet arra, hogy megannyi mai kihívás, köztük az éghajlatváltozás, a menekültügy és a migráció, a pénzügyi piacok, a vállalatok ellátási láncai, a terrorista hálózatok, valamint a bukott és „lator” államok kérdése nemzetek feletti probléma, és európai megoldásokat tesz szükségessé, amelyeket a Bizottság és a Parlament teljes körű bevonásával a közösségi módszerrel kell meghatározni;

45.

emlékezteti a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként elő kell mozdítania az Unió általános érdekeit (az EUSZ 17. cikke), vagyis a békét, az általa vallott értékeket és népei jólétét (az EUSZ 3. cikke); rámutat arra, hogy a Parlamentnek is saját politikai felelőssége van a tagállamok közötti megosztottság megszüntetésének elősegítésében, az európai polgárok általános érdekeinek védelmében, valamint az európai szinten hozott döntések demokratikus legitimációjának biztosításában; felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy minden kezdeményezés – ideértve az Európai Tanács kezdeményezéseit is – megfeleljen a Szerződések rendelkezéseinek;

46.

felkéri a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az európai intézmények megerősítése érdekében, valamint azért, hogy az uniós polgárokat az európai politikai életben való aktívabb részvételre ösztönözze; felhívja az uniós intézményeket, hogy fűzzék szorosabbra a kapcsolatot a fiatalabb generációkkal és kapcsolódjanak jobban vitafórumjaikhoz; úgy véli, hogy határozottabb lépésekre is van lehetőség, hogy az uniós polgárokat jogaikról tájékoztassák, kiaknázzák az európai polgári kezdeményezésben rejlő lehetőségeket, és hogy az európai ombudsman feladatát megerősítsék;

47.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak javaslatokat kellene előterjesztenie a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról, figyelembe véve a Parlament hamarosan várható jelentését; úgy véli, hogy a Bizottságnak továbbra is törekednie kellene arra, hogy az Unió csatlakozzon az emberi jogok európai egyezményéhez (EJEE), figyelembe véve a Bíróság e kérdésről szóló véleményét és kezelve a fennmaradó jogi kihívásokat;

48.

felhívja az uniós intézményeket, hogy törekedjenek a lehető legnagyobb fokú átláthatósági, elszámoltathatósági és feddhetetlenségi normákra, valamint harcoljanak az összeférhetetlenségek ellen;

49.

elkötelezett amellett, hogy minden rendelkezésére álló eszközt és forrást hajtóerőként használjon az Európai Unió reformja felé vezető megújított demokratikus folyamat során;

50.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.