9.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/2

—

tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságról (KDK) szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2016. március 10-i (1) és a 2015. július 9-i (2) állásfoglalásra,

—

tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek a Kongói Demokratikus Köztársaság választások előtti és biztonsági helyzetéről szóló, 2016. június 15-i állásfoglalására,

—

tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) és szóvivőjének a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről szóló nyilatkozataira,

—

tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságban járt uniós küldöttség által az országban tapasztalható emberi jogi helyzetről tett nyilatkozatokra,

—

tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságról szóló, 2016. május 23-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel „Az EU 2014. évi éves jelentése az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban” című, a Tanács által 2015. június 22-én elfogadott dokumentumra,

—

tekintettel a Beni, Butembo és Lubero területén tevékeny civil társadalmi csoportok által a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökéhez címzett, 2016. május 14-i keltezésű nyílt levélre,

—

tekintettel a 2013. decemberi nairobi nyilatkozatra,

—

tekintettel a KDK és a Nagy-tavak régió békéje és biztonsága érdekében folytatandó együttműködésről szóló keretmegállapodásra, amelyet 2013 februárjában, Addisz-Abebában írtak alá,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a KDK-ról szóló határozataira, különösen a KDK szankciórendszerének és a szakértői csoportok megbízatásának megújításáról szóló 2198. (2015) számú, valamint a 2277. (2016) számú határozatára, amely megújította az Egyesült Nemzetek Szervezetének kongói demokratikus köztársasági stabilizációs missziójának (MONUSCO) megbízatását,

—

tekintettel az ENSZ szakértői csoportjának a KDK-ról szóló, 2016. május 23-i jelentésére,

—

tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2015. július 27-i éves jelentésére az emberi jogok kongói demokratikus köztársasági helyzetéről és az ENSZ Közös Emberi Jogi Hivatalának a KDK-ban folytatott tevékenységéről,

—

tekintettel a Nemzetközi Bíróság által kiadott határozatokra és végzésekre,

—

tekintettel az afrikai Nagy tavak-régióval foglalkozó nemzetközi küldöttek és képviselők csoportja által a KDK-ban lezajlott választásokról szóló, 2015. szeptember 2-án kiadott közös sajtónyilatkozatra,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének a KDK-ban kialakult helyzetről szóló, 2015. november 9-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az ENSZ főtitkárának az Egyesült Nemzetek Szervezetének kongói demokratikus köztársasági stabilizációs missziójáról, valamint a KDK és a régió békéje és biztonsága érdekében folytatandó együttműködésről kidolgozott keretmegállapodás végrehajtásáról szóló, 2016. március 9-i jelentéseire,

—

tekintettel a felülvizsgált Cotonou-i Partnerségi Megállapodásra,

—

tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak 1981. júniusi afrikai chartájára,

—

tekintettel a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai chartára,

—

tekintettel a 2006. február 18.-i kongói alkotmányra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel a biztonsági helyzet a Kongói Demokratikus Köztársaságban az ország keleti részén tovább romlik, ahol továbbra is tucatnyi fegyveres csoport tevékenykedik, és folyamatosan érkeznek jelentések mészárlásokról, gyermekek fegyveres csoportok általi besorozásáról és felhasználásáról, valamint a szexuális és nemi alapú erőszak széles körű elterjedéséről;

B.

mivel 2014 októbere és 2016 májusa között Beni, Lubero és Butembo területén több mint 1 160 embert brutálisan meggyilkoltak, több mint 1 470-en eltűntek, számos házat, egészségügyi központot és iskolát leégettek, és számos gyermek, férfi és gyermek szexuális erőszak áldozatává vált;

C.

mivel számos, e területeken elhelyezkedő falut jelenleg fegyveres csoportok tartanak megszállva;

D.

mivel a KDK kormányának az állítólag mind a lázadó fegyveres csoportok, mind az állami katonai erők által elkövetett atrocitásokkal szembeni tétlensége és hallgatása egyre növekvő elégedetlenséget vált ki;

E.

mivel kivételesen kegyetlen gyilkosságokra került sor, olykor a nemzeti hadsereg (FARDC) által tartott pozíciók és az ENSZ kongói demokratikus köztársasági békefenntartó missziója (MONUSCO) bázisainak közvetlen közelében;

F.

mivel a mészárlásokat a nemzetközi közösség részéről közöny és a média hallgatása kísérte;

G.

mivel a KDK elnökének, mint az ország fegyveres ereje főparancsnokának alkotmányos feladata, hogy garantálja a nemzeti integritást, a nemzeti függetlenséget, a lakosság és a javak biztonságát, valamint az ország intézményeinek rendszeres működését;

H.

mivel a KDK-ban nagy politikai feszültséget kelt, hogy a 2001 óta hatalmon lévő Kabila elnöknek az alkotmány szerint 2016. december 20-án kell mondania, ám még nem jelentette be, hogy így fog tenni;

I.

mivel a kongói hadsereg és a MONUSCO jelen van a régióban, hogy fenntartsa a stabilitást, felvegye a harcot a fegyveres csoportokkal és megvédje a civil lakosságot;

J.

mivel a MONUSCO mandátumát megújították és megerősítették;

K.

mivel széles körben elmulasztották az emberi jogi jogsértések elkövetőinek felelősségre vonását, ami a büntetlenség kultúrájának ösztönzéséhez és újabb bűncselekmények elkövetéséhez vezetett;

L.

mivel a béke előtt álló egyik fő kihívás a KDK arra irányuló tétova erőfeszítése, hogy több ezer fegyveres lázadót oly módon szerel le, hogy integrálja őket a nemzeti hadseregbe, vagy pedig megkönnyíti számukra a polgári életre való áttérést;

M.

mivel humanitárius szereplők becslései szerint jelenleg mintegy 7,5 millióan szorulnak segítségre; mivel a folyamatban lévő konfliktus és katonai műveletek miatt 1,5 millióan hagyták el lakóhelyüket, illetve több mint 400 000 ember kényszerült az ország elhagyására;

N.

mivel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) jelentése szerint növekszik az emberrablások és a segélymunkások és konvojok elleni támadások száma, ami arra kényszerítette a humanitárius szervezeteket, hogy elhalasszák a segélyek kiszállítását és felfüggesszék tevékenységüket;

O.

mivel a kelet-kongói mészárlások a regionális és a nemzeti politika, az etnikai feszültségek eszközként való kezelése és az erőforrások kiaknázása közötti kapcsolat eredménye;

1.

mély aggodalmának ad hangot az erőszak fokozódása és az egyre romló és riasztó humanitárius helyzet miatt a KDK-ban, amelynek oka elsősorban a keleti tartományokban már több mint 20 éve dúló fegyveres konfliktusok; sajnálatát fejezi ki az emberéletek elvesztése miatt, és együttérzéséről biztosítja a KDK lakosságát;

2.

megismétli a konfliktusban részt vevő felekhez intézett felhívását, hogy késedelem nélkül vessenek véget az erőszaknak, tegyék le a fegyvert, engedjék szabadon a besorozott gyerekeket, és mozdítsák elő a konfliktus békés és fenntartható megoldását célzó párbeszédet; felszólít a MONUSCO és a Kongói Demokratikus Köztársaság fegyveres erői (FARDC) közötti együttműködés gyors és aktív folytatására a 2016. január 28-án, Kinshasában aláírt katonai együttműködési megállapodás alapján, annak érdekében, hogy újra megteremtsék és megszilárdítsák a békét és a biztonságot az ország keleti részében, valamint az ország egészében;

3.

emlékeztet arra, hogy a régióban tevékeny fegyveres csoportok semlegesítése erőteljesen hozzájárul majd a békéhez és a stabilitáshoz, és felhívja a KDK kormányát, hogy tegye ezt prioritássá, és állítsa helyre valamennyi polgár számára a biztonságot, valamint Beni, Lubero és Butembo területén a stabilitást;

4.

felszólít arra, hogy a nemzetközi közösség a KDK kormányával és a MONUSCO-val szoros együttműködésben sürgősen indítson alapos, független és átlátható vizsgálatot a mészárlások ügyében; kéri, hogy az afrikai Nagy tavak-régióval foglalkozó nemzetközi küldöttek és képviselők csoportja tartson rendkívüli ülést a KDK-ban lezajlott választásokról, és ennek érdekében tegyék meg a megfelelő intézkedést, például az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását;

5.

kitart amellett, hogy ez a helyzet nem akadályozhatja meg, hogy az alkotmányban előírt módon sor kerüljön a választásokra; hangsúlyozza, hogy a választások sikeres és időben való megtartása döntő fontosságú lesz az ország hosszú távú stabilitása és fejlődése szempontjából;

6.

felhívja a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét, hogy gyűjtsön információkat és vizsgálja ki a visszaéléseket annak érdekében, hogy meg lehessen határozni, hogy szükség van-e arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a Beni városában állítólag elkövetett bűncselekményeket kivizsgálja;

7.

megismétli, hogy az emberi jogi jogsértések, háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és a lányokkal és nőkkel szembeni nemi erőszak elkövetői, valamint a gyermekkatonák besorozásáért felelős személyek nem maradhatnak büntetlenül; hangsúlyozza, hogy bármely ilyen cselekményért felelős személyt jelenteni és azonosítani kell, továbbá a nemzetközi büntetőjoggal összhangban büntetőeljárás alá kell vonni és meg kell büntetni;

8.

kéri, hogy készüljön értékelő jelentés a MONUSCO fellépéseiről, amelyet tegyenek a nyilvánosság számára is elérhetővé; üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2277(2016). számú határozatát, amely megújította a MONUSCO mandátumát és megerősítette a polgári lakosság védelme és az emberi jogok terén biztosított hatáskörét, ideértve a nemi alapú erőszak és a gyermekek elleni erőszak problémakörét;

9.

arra ösztönzi a MONUSCO-t, hogy maradéktalanul használja ki felhatalmazását a polgári lakosság védelme érdekében, és biztosítsa, hogy a MONUSCO gyorsbevetési mechanizmusok és légi felderítés – többek között járőrözés és operatív mobilegységek – révén nagyobb operatív képességekkel rendelkezzen a polgári személyek védelmére Kelet-Kongóban;

10.

felszólítja az Afrikai Uniót és az EU-t, hogy a további destabilizáció megelőzése érdekében biztosítsák az állandó politikai párbeszédet a Nagy-tavak régió országai között; sajnálattal állapítja meg, hogy csak korlátozott előrelépés történt a béke és biztonság érdekében folytatandó együttműködésről szóló 2013. februári megállapodás végrehajtása terén, és felhívja a feleket, hogy tevékenyen járuljanak hozzá a stabilizációs erőfeszítésekhez;

11.

ragaszkodik ahhoz, hogy a civil társadalmat vonják be a civil lakosság védelmére és a konfliktusok megoldására irányuló bármely fellépésbe, és hogy az emberi jogok védelmezőit is védeni kell, valamint a KDK kormányának és a nemzetközi közösségnek platformot kell biztosítania számukra;

12.

elismeri a kongói hatóságoknak a büntetlenség felszámolása, valamint a szexuális erőszak és a gyermekekkel szemben elkövetett erőszak megelőzésére tett erőfeszítéseit, hozzátéve azonban, hogy az előrelépés üteme továbbra is lassú;

13.

emlékezteti az Uniót, hogy meg kell teremteni a politikák közötti összhangot – ideértve a fegyver- és a nyersanyag-kereskedelem terén is –, valamint a térségbeli megállapodásokra vonatkozó tárgyalásoknak elő kell segíteniük a békét, a stabilitást, a fejlődést és az emberi jogokat is;

14.

felhívja az EU-t, hogy a további erőszak megelőzésének elősegítése érdekében vegye fontolóra célzott szankciók kivetését – többek között utazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását – azokra nézve, akik felelősek a kelet-kongói mészárlásokért és a KDK-ban történt erőszakos fellépésért;

15.

felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is nyújtsanak segítséget a Kongói Demokratikus Köztársaság népének a lakosság leginkább veszélyeztetett csoportjai – elsősorban a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek – életkörülményeinek javítása érdekében;

16.

elítél minden, a humanitárius szereplők ellen irányuló támadást és a humanitárius hozzáférés akadályozását; felhívja a konfliktusban részt vevő valamennyi felet, hogy tartsák tiszteletben a humanitárius szereplők függetlenségét, semlegességét és pártatlanságát;

17.

újólag megerősíti, hogy a vállalkozások tevékenységeinek maradéktalanul meg kell felelniük a nemzetközi emberi jogi normáknak; felhívja ezért a tagállamokat annak biztosítására, hogy a saját nemzeti joghatóságuk alá tartozó vállalkozások harmadik országokban végzett tevékenységeik során ne hagyják figyelmem kívül az emberi jogokat és a nemzetközi szabványokat;

18.

üdvözli a kongói hatóságok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy végrehajtsák az ásványkincsekkel való kereskedést és feldolgozásukat tiltó jogszabályokat azokon a területeken, ahol az ásványkincsek illegális kitermelése zajlik, például a fegyveres csoportok által ellenőrzött területeken; felszólítja a kongói hatóságokat, hogy fokozzák a jogszabályok végrehajtását, és folytassanak alaposabb vizsgálatot a bányászati ügyletek és a bányászati bevételek hűtlen kezelése vonatkozásában; felszólítja az EU-t, hogy fejlesztési együttműködési politikája révén támogassa a KDK által e tekintetben tett erőfeszítéseket; üdvözli a nemrégiben elfogadott európai álláspontot, amelynek értelmében az európai vállalkozások ezen a téren megmutatkozó felelősségét érintő első lépésként kötelező a konfliktusövezetből származó ásványkincsek beszállítóinak átvilágítása, és sürgeti az EU-t, hogy az álláspontot ambiciózus jogszabályok mielőbbi elfogadásával váltsa fel;

19.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Afrikai Uniónak, az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének.