6.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/95

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés XIX. címének 189. cikkére,

—

tekintettel az „Európai Unió űripari politikája” című, 2013. február 28-i bizottsági közleményre (COM(2013)0108),

—

tekintettel „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című, 2011. április 4-i bizottsági közleményre (COM(2011)0152),

—

tekintettel az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – a versenyképes adat- és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0178),

—

tekintettel a „Cselekvési terv a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásairól” című, 2010. június 14-i bizottsági közleményre (COM(2010)0308),

—

tekintettel az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló 912/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. április 16-i 512/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel rendelete az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—

tekintettel a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i 2015/758/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5),

—

tekintettel a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—

tekintettel a vonatkozó tanácsi következtetésekre és az automatizált és összekapcsolt vezetésre vonatkozó, 2016. április 14-i amsterdami miniszteri nyilatkozatra,

—

tekintettel az európai biztonság és védelem céljait szolgáló világűrbeli képességekről szóló, 2016. június 8-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel az Európai Unió űripari politikájáról – az űrágazatban rejlő gazdasági növekedési potenciál kibontakoztatásáról szóló, 2013. december 10-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel a polgárok szolgálatában álló európai uniós űrstratégiáról szóló, 2012. január 19-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel a globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásairól – a rövid és középtávú uniós politikáról szóló, 2011. június 7-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel az űripari termékek piaci bevezetéséről szóló, 2016 januárjában készült tanulmányra (11),

—

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a világűrrel kapcsolatos uniós tevékenységek rendkívül fontosak a tudományos és műszaki fejlődés, az innováció, a gazdasági növekedés, az ipari versenyképesség, a társadalmi kohézió, a szakképesítést igénylő munkahelyek és új vállalkozások létrehozása, valamint üzleti lehetőségek teremtése szempontjából a beszerzési és értékesítési piacokon egyaránt;

B.

mivel a műholdas navigációs, Föld-megfigyelési és műholdas távközlési szolgáltatások létfontosságú hozzájárulást tehetnek számos különböző uniós politika végrehajtásához; mivel az európai polgárok számára jelentős előnyöket hozhatnak a műholdas navigációs és Föld-megfigyelési szolgáltatások;

C.

mivel az űrkutatási vezérprogramok végrehajtása egyértelművé teszi az uniós szintű együttműködés hozzáadott értékét; mivel az EU továbbra sem rendelkezik integrált és koherens űrpolitikával;

D.

mivel a világűrhöz való önálló hozzáférés az EU számára stratégiai fontossággal bír; mivel a magas fokon megbízható és pontos helymeghatározást biztosító időmérési információk és Föld-megfigyelési adatok alapvető fontosságúak az európai önállóság megszilárdítása szempontjából, és mivel a technológiai végrehajtás tekintetében az Európai GNSS program és a Kopernikusz-program egyedien innovatív megközelítést követ; mivel az Unió a 2020-ig terjedő időszakban több mint 11 milliárd eurót költ e programok infrastruktúrájára;

E.

mivel a GPS jelet felerősítő európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) már működőképes, és a Galileo hamarosan megkezdi első szolgáltatásait; mivel a Kopernikusz-program működőképes, és legfontosabb szolgáltatásai már a felhasználók rendelkezésére állnak, és világszerte ingyenesen hozzáférhetők;

F.

mivel az űrkutatás keretében kifejlesztett technológiák kölcsönös inspirációs hatása erős, és járulékos előnyöket hoznak más szakpolitikai területeken is;

G.

mivel a nagy mennyiségű műholdas adatok feldolgozását és tárolását lehetővé tevő kapacitás kifejlesztéséhez az adattárolás, a hálózati kapcsolatok és a nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerek területén már meglévő infrastruktúrákat össze kell kapcsolni, ezért fontos teendő az erős és versenyképes európai Föld-megfigyelési downstream (értékesítési) ipar előmozdítása;

H.

mivel a várakozások szerint az európai globális navigációs műholdrendszer a következő két évtizedben mintegy 60 és 90 milliárd EUR közé eső értékben gerjeszt majd gazdasági és társadalmi hasznot; mivel a Föld-megfigyelési downstream szolgáltatások 2020-ig elérendő potenciális éves forgalma a becslések szerint mintegy 2,8 milliárd EUR lesz, aminek több mint 90 %-a Kopernikusz-programból származik majd;

I.

mivel a downstream alkalmazások és a világűrből származó adatokon alapuló szolgáltatások bevezetése mindeddig elmaradt a várakozásoktól; mivel a világűrből származó adatokkal kapcsolatos potenciális piaci lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében mind az állami, mind a magánkeresletet serkenteni kell, továbbá fel kell számolni a piac széttöredezettségét és minden olyan technikai, jogalkotási és egyéb akadályt, amely a világűrrel szorosan összefüggő termékek és szolgáltatások terén gátolja a belső piac működését;

J.

mivel a Bizottság 2016-ra vonatkozó munkaprogramjában bejelentette, hogy „európai űrstratégiát” szándékozik előterjeszteni, és 2016 áprilisában nyilvános konzultációt kezdett; mivel ezen állásfoglalás hozzá kíván járulni e stratégia kialakításához;

1.

bátorítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő átfogó, nagyra törő és a jövőbe tekintő stratégiát, amely rövid, közép- és hosszú távon biztosítja Európa vezető szerepét az űrtechnológiában és az űrrel kapcsolatos szolgáltatások terén, független hozzáférést biztosítva Európa számára a világűrhöz, valamint egyenlő versenyszabályokat teremtve az európai űripar számára;

2.

úgy véli, hogy az európai uniós űrprogramok gazdasági-társadalmi előnyeinek maximalizálása érdekében a stratégia egyik fő elemének az űrből származó adatok, valamint az űripari szolgáltatások és alkalmazások piaci bevezetésének kell lennie;

3.

kéri a Bizottságot, hogy hamarosan elkészülő stratégiája részeként terjesszen elő egyértelmű európai űripari politikára vonatkozó javaslatot;

4.

hangsúlyozza, hogy az EU űrprogramjait a jövőben a felhasználókhoz kell igazítani, figyelembe véve az állami, magán- és tudományos felhasználók igényeit;

5.

elismeri, hogy az EU űrpolitikájának végrehajtásában részt vevő szereplők skálája széles, és közülük is kiemelkedik a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség (GSA), az Európai Űrügynökség (ESA), a Kopernikusz-program keretében működő szolgáltatásnyújtók (a Eumetsat, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA), az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex), az Európai Unió Műholdközpontja, a középtávú időjárás-előrejelzés európai központja (ECMWF), a Közös Kutatóközpont (JRC) és a Mercator Ocean), a tagállamok és az ipari szereplők; bátorítja e szereplőket, hogy fokozzák az együttműködést különösen az EU-val és az ESA-val; felhívja a Bizottságot, hogy töltsön be vezető szerepet ez európai ipar adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos képességének bővítésében, az űripari termékek piaci bevezetésének eredményesebbé tételében és világpiaci versenyképességük megerősítésében;

6.

hangsúlyozza, hogy az EU űrrel kapcsolatos tevékenységeit egyszerűsített intézményi keretek között kell folytatni, megkönnyítve mind az állami, mind a magánfelhasználók felvevőképességét; kéri a Bizottságot, hogy stratégiájában foglalkozzon e szükséglettel, és tegyen javaslatot a különböző szereplők szerepeinek egyértelmű meghatározásaira;

7.

hangsúlyozza a regionális dimenzió jelentőségét; támogatja a regionális és helyi hatóságok fokozott bevonását az EU eredményes űrpolitikájába; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a helyi kezdeményezéseket nemzeti szinten össze kell hangolni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az átfedés a Bizottság és a tagállamok fellépései között;

8.

üdvözli a mindkét uniós vezérprogram – Galileo és Kopernikusz – tekintetében elért előrelépést; úgy véli, hogy e programokat kiegészítő jellegűeknek kell tekinteni, és további szinergiákat kell előmozdítani; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy tartsa be az időhatárokat, és biztosítsa mindkét vezérprogram űrbeli és földi infrastruktúrájának és szolgáltatásainak maradéktalan működőképességét; úgy véli, hogy a magánszektor bizalmának megtartásához kulcsfontosságú a további késedelmek elkerülése; ismételten felhívja a figyelmet azokra a világpiaci lehetőségekre, amelyeket a globális navigációs műholdrendszernek (GNSS) az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatással (EGNOS) való összekapcsolása kínál, kiterjesztve a lefedettséget Dél-Kelet-Európára, Afrikára és a Közel-Keletre;

9.

támogatja az EGNOS/Galileo és a Kopernikusz-program által egyaránt használt integrált alkalmazások kidolgozását;

10.

úgy véli, hogy a Kopernikusz adatainak terjesztése túlságosan szétaprózott, és hogy alapvetően fontos az uniós megközelítés kialakítása annak érdekében, hogy az európai ipar valóban kihasználhassa a szolgáltatás előnyeit; hangsúlyozza, hogy a Kopernikusz Föld-megfigyelési adataihoz való jobb hozzáférés az erős downstream ipari ágazat kibontakozásának előfeltétele; hangsúlyozza különösen, hogy meg kell erősíteni a Föld-megfigyelési adatok nagy csomagjaihoz (például idősorokhoz) való hozzáférést;

11.

nyomatékosan kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Kopernikusz adatok független ikt-platformok rendelkezésére álljanak, ez ugyanis lehetővé tenné óriási méretű adathalmazok tárolását, kezelését és feldolgozását, valamint megkönnyítené az azokhoz való hozzáférést és a lehető legtöbb forrásból származó adatcsomagok integrálását és a felhasználók rendelkezésére bocsátását; véleménye szerint e platformok szerepe a következő:

12.

ajánlja továbbá, hogy a Bizottság szorosan működjön együtt a tagállamokkal és az Európai Űrügynökséggel a megfelelően integrált és kellő adatbiztonsági szintekkel rendelkező infrastruktúrarendszer megteremtése érdekében;

13.

hangsúlyozza, hogy a Galileóval kompatibilis lapkakészletek (chipset) és vevőkészülékek nélkül a Galileo piaci bevezetése komoly akadályokba ütközik; üdvözli ezért az európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS) költségvetésében az „Alapvető összetevők” finanszírozási programra elkülönített, az Európai GNSS Ügynökség (GSA) kezelésére bízott összeget, amelynek célja e lapkakészletek és vevőkészülékek kifejlesztésének támogatása; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy a félidős felülvizsgálat keretében vizsgálja meg, hogy ezt az összeget növelni kell-e;

14.

felhívja a GSA-t, hogy folytassa a lapkakészletek és vevőkészülékek gyártóival kapcsolatos munkát, hogy jobban meg lehessen érteni szükségleteiket, és el lehessen látni őket a szükséges technikai információkkal annak biztosítása érdekében, hogy a legtöbb felhasználói berendezés kompatibilis legyen a Galileoval; úgy véli, hogy az ipar igényeit szervesen figyelembe kell venni a program értékelési folyamatában annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer folyamatosan megfeleljen a piaci elvárásoknak; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a multi-konstellációs vevőkészülékek tekintetében a Galileo-t az ipar a referencia-konstellációk egyikének tekintse;

15.

emlékeztet arra, hogy a Galileo a versenyben „megkülönböztető elemekkel” is bír majd, ami azt jelenti, hogy olyan előnyöket is kínál, amilyeneket más globális navigációs műholdrendszerbeli konstellációk nem, például nyílt szolgáltatáshitelesítést, valamint a kereskedelmi szolgáltatás rendkívüli pontosságát és megbízhatóságát; hangsúlyozza, hogy e megkülönböztető elemeknek a lehető legrövidebb időn belül rendelkezésre kell állniuk, biztosítva, hogy a Galileo referencia-konstellációvá váljon, és kidomborítva versenytársaival szembeni előnyeit;

16.

hangsúlyozza, hogy az űripari adatok és szolgáltatások felhasználásához szükséges technikai szabványok meglétét biztosítani kell; nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy ilyen szabványok létrehozása érdekében állítson fel tematikus munkacsoportokat a tagállamok szakembereivel;

17.

úgy véli, hogy a magánszektor beruházásainak serkentése érdekében az állami szektor, közöttük a megbízott ügynökségek tevékenységeinek kiszámíthatónak kell lenniük; úgy véli, hogy a jövőben az űripari szolgáltatásokat főleg üzleti vállalkozásoknak kell nyújtaniuk (és e szolgáltatásokat tőlük kell igénybe venni), kivéve, ha ezzel szemben alapos indokok – például kézzelfogható biztonsági kockázatok – szólnak; javasolja, hogy a Kopernikusz-rendelet és a Galileo-rendelet féléves értékelését annak biztosítására is használják fel, hogy a szolgáltatások beszerzésekor a magánszektort jobban bevonják;

18.

nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy a Kopernikusz adatokkal kapcsolatban világosan határozza meg az alapvető állami szolgáltatások szerepét (mely termékeket szolgáltatnak a nyílt és ingyenes hozzáférés politikája jegyében, mely eljárásokkal lehet új termékeket hozzáadni), valamint azt, hogy mit kell a downstream ágazatra hagyni; felhívja a Bizottságot annak felmérésére, milyen igény van a rendkívül magas felbontású Föld-megfigyelési adatok iránt az EU belső működési céljaira; úgy véli, hogy ilyen adatokat európai kereskedelmi szolgáltatóktól kell beszerezni annak érdekében, hogy az európai ipar helyzete megszilárduljon, és hogy termékeit a globális kereskedelmi piacokon értékesíthesse; nyomatékosan kéri továbbá a Bizottságot olyan intézkedések foganatosítására – többek között ösztönözve a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzést –, amelyeknek köszönhetően az állami hatóságok könnyebben szereznek be űripari szolgáltatásokat, és felhívja a Bizottságot, hogy különösen támogassa az innovatív kis- és középvállalkozásokat;

19.

kéri az erőfeszítések fokozását annak érdekében, hogy az európai űrprogramokban rejlő lehetőségeket az állami és a magánszektor szereplői, valamint a végfelhasználók körében egyaránt nagyobb figyelem övezze, és hogy az állami szektor és az üzleti közösség bátrabban használja fel az űrből származó adatokat; hisz abban, hogy a felhasználókra és a problémamegoldásra összpontosító megközelítés hatékony lehet, amennyiben a politikai igényeket és a vonatkozó operatív műholdas szolgáltatásokat egymáshoz igazítják; ajánlja, hogy a Bizottság mozdítsa elő a legjobb gyakorlatok cseréjét, például az Egyesült Királyságban „Az űripar az intelligensebb kormányzás szolgálatában” program során szerzett tapasztalatok megosztását; úgy véli, hogy a Bizottság fontos szerepet játszhat az állami szektor szükségleteinek összesítésében, és hozzájárulhat a felhasználói kereslet serkentéséhez;

20.

nagyra értékeli a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség (GSA), az Európai Űrügynökség (ESA), a Kopernikusz szolgáltatásnyújtók, a nemzeti űrügynökségek és más szereplők különböző figyelemfelkeltő tevékenységeit; kiemeli – a legjobb gyakorlatok sikeres példáiként – az Európai Űrpolitika (éves) konferenciákat, az Európai Űrmegoldások konferenciákat, az Űr Napokat, az Európai Űr Expo-t, a Galileo Rajzversenyt, az Európai Műholdas Navigációs Versenyt és a Kopernikusz Mesterek versenyt;

21.

úgy véli, hogy több erőfeszítést kellene tenni a Kopernikusz program előmozdítása és marketingje érdekében;

22.

bátorítja az Európai GNSS Ügynökséget, hogy folytassa a Galileo és az EGNOS előmozdítása és marketingje tekintetében tett erőfeszítéseit, valamint szolgáltasson tájékoztatást a felhasználók igényeiről és a műholdas navigációs piacon bekövetkező fejleményekről;

23.

úgy véli, hogy a Bizottságnak be kellene vonnia a tagállamokban működő Europe Direct regionális központok hálózatát a Kopernikusz és Galileo adataiból származó előnyök terjesztését célzó figyelemkeltő kampányokba, és emellett támogatnia kellene az állami hatóságokat abban, hogy feltérképezzék igényeiket;

24.

ajánlja, hogy a Bizottság és tagállamok gondoskodjanak arról, hogy az európai űrprogramok infrastruktúráját és szolgáltatásait felhasználják a kapcsolódó politikákban és programokban; úgy véli, hogy a Bizottságnak meg kell erősítenie a kapcsolatokat az EU űrrel kapcsolatos forrásait és tevékenységeit olyan szakpolitikai területeken, mint például a belső piac, az ipari alap, a foglalkoztatás, a növekedés, a beruházás, az energia, az éghajlat, a környezetvédelem, az egészségügy, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, a közlekedés, a turizmus, a digitális egységes piac, a regionális politika és a helyi tervezés; úgy véli, hogy komoly lehetőségek nyílnak olyan kihívások kezelésére, mint például a migráció, a határigazgatás és a fenntartható fejlődés;

25.

nyomatékosan felhívja ezért a Bizottságot, hogy állítson fel „űrszempontú leltárat” minden meglévő és új szakpolitikai területen, bizonyossá téve az űrrel kapcsolatos uniós források legjobb felhasználását; nyomatékosan kéri a Bizottságot a meglévő uniós jogszabályok felülvizsgálatára annak felmérése érdekében, hogy szükség van-e bármilyen módosításra a műholdas adatok és szolgáltatások (GNSS, Föld-megfigyelés, távközlés) használatának ösztönzése, valamint a lehetséges gazdasági-társadalmi és egyéb előnyök kihasználása érdekében, valamint kéri a Bizottságot, hogy állítson fel ilyen „űrszempontú leltárat” minden új jogszabály esetében;

26.

bátorítja a Bizottságot azon lehetőségek feltárására, hogy miként használhatók fel az európai GNSS és Kopernikusz programok az uniós szomszédsági és fejlesztési politikákban, valamint a nem uniós országokkal és nemzetközi szervezetekkel az együttműködésről folytatott tárgyalások során;

27.

hangsúlyozza az európai GNSS adatok kritikus jelentőségét a fokozott biztonság, valamint az intelligens közlekedési és forgalomirányítási rendszerek hatékony alkalmazása szempontjából; hangsúlyozza az eCall-ra és a digitális tachográfokra vonatkozó rendeletek fontosságát, mivel ezek segítenek majd a Galileo és az EGNOS elfogadásának előmozdításában; bátorítja a Bizottságot, hogy foglalkozzon más érdemleges alkalmazási területekkel is, amelyeken fokozható az uniós polgárok biztonsága és védelme, mint amilyen például a sürgősségi hívás/üzenet helymeghatározása; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen jogalkotási intézkedéseket e tekintetben annak biztosítása érdekében, hogy a GNSS lapkák kompatibilisak legyenek a Galileo/EGNOS rendszerrel, különösen a polgári repülés és a kritikus infrastruktúrák terén;

28.

hangsúlyozza, hogy az űrből származó adatok és az űripari szolgáltatások lényeges szerepet tölthetnek be annak lehetővé tétele szempontjából, hogy Európa vezető szerephez jusson a legfontosabb technológiai irányokban, például a „dolgok internete”, az „intelligens városok”, az óriási méretű adathalmazok és az összekapcsolt/önjáró járművek tekintetében; üdvözli e tekintetben az Amszterdami nyilatkozatot, amely kiemeli a Galileo és az EGNOS szerepét;

29.

hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztését célzó finanszírozást és a downstream (értékesítő) piacot általában; felhívja a Bizottságot, hogy a legközelebbi többéves pénzügyi keret idején vizsgálja majd meg, hogy kívánatos-e az űrrel kapcsolatos uniós költségvetés nagyobb hányadát elkülöníteni e célra;

30.

hangsúlyozza, hogy az EU a pénzügyi lehetőségek széles skálájával rendelkezik a downstream űripar támogatásához (Horizont 2020, Európai strukturális és beruházási alapok, Program a vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért (COSME), Európai Stratégiai Beruházási Alap stb.); sürgeti a Bizottságot, hogy összehangolt és céltudatos módon használja ezeket az eszközöket, többek között a tanácsadói és segítő szolgáltatások megkönnyítése révén; bátorítja a Bizottságot, hogy vezessen be innovatív és rugalmas finanszírozási mechanizmusokat, és oldja meg az elegendő kockázati tőke rendelkezésére állásával kapcsolatos problémákat; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell szentelni az európai induló vállalkozások, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozására, különösen azzal a céllal, hogy segítséghez jussanak a piaci hasznosítás első szakaszában;

31.

nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az űripari társaságok, többek között kkv-k nemzetközivé válását azáltal, hogy jobb hozzáférést biztosít számukra a finanszírozáshoz, megfelelő támogatást nyújt az európai űripar versenyképességéhez, valamint célzott uniós fellépéssel lehetővé teszi Európa független hozzáférését a világűrhöz;

32.

ajánlja, hogy vonják szorosabbra a kapcsolatot a kutatás és fejlesztés, valamint az üzleti fejlesztést célzó programok támogatása között; úgy véli különösen, hogy a Horizont 2020 által kínált innovációs lehetőségeket az űripari ágazatban jobban ki kellene használni; kéri az űrrel kapcsolatos kutatások eredményeinek az üzleti közösség körében való terjesztésére vonatkozó megfelelő stratégia bevezetését, és úgy véli, hogy az alkalmazások és szolgáltatások kidolgozása során szorosabb együttműködést kell előmozdítani az egyetemek és a magáncégek között;

33.

meggyőződése, hogy az űripari csoportosulások (klaszterek), üzleti inkubátorházak és hasonló kezdeményezések hozzájárulnak a piaci jelenlét megalapozásához, serkentik az innovációt és szinergiákat mozdítanak elő az űripar és az ikt, valamint a gazdaság egyéb ágazatai között; üdvözli egyes tagállamok, valamint az ESA üzleti inkubátorházai által e téren kifejtett erőfeszítéseket; úgy véli, hogy a Bizottságnak építenie kellene ezen erőfeszítésekre, következetes uniós stratégiát alakítva ki a vállalkozói készség támogatása céljából az űrrel kapcsolatos szakterületeken, valamint megteremtve a kapcsolatot a vállalkozások és a szélesebb értelemben vett gazdaság között; felhívja a Bizottságot, hogy segítse az ilyen tevékenységek közötti földrajzi eltolódás kiigazítását, a közép- és kelet-európai országok ugyanis még le vannak maradva; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az együttműködést és az információcserét, valamint a legjobb gyakorlatok cseréjét és az infrastrukturális képességek megosztását;

34.

úgy véli, hogy az EU-nak és a tagállamoknak a magánszektorral együttműködve fokozniuk kell a vállalkozói készségek és kedv serkentésére irányuló erőfeszítéseiket, és az űripari ágazat felé kell vonzaniuk a műszaki egyetemek hallgatóit, valamint a fiatal tudósokat és vállalkozókat; úgy véli, hogy ez hozzájárul az űrrel kapcsolatos tudományos kapacitások tekintetében betöltött vezető szerep megtartásához, valamint a magasan képzett és komoly szakértelemmel rendelkező szakemberek más országokba csábításának megelőzéséhez;

35.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.