31.1.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 35/109

—

tekintettel „A gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszter: 2015. évi éves növekedési jelentés” című, 2015. március 11-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az egységes piacnak a 2015-ös európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2015. március 11-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az egységes piacnak a 2014-es európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2014. február 25-i állásfoglalására (3) és a Bizottság 2014. május 28-án elfogadott, erre adott válaszára,

—

tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2014. év prioritásainak végrehajtása” című, 2014. október 22-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel az egységes piac irányításáról szóló 2013. február 7-i, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó állásfoglalására (5) és a Bizottság 2013. május 8-án elfogadott, erre adott válaszára,

—

tekintettel az európai beruházási tervről szóló, 2014. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2014)0903),

—

tekintettel az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című, 2015. június 22-i jelentésére,

—

tekintettel a Bizottság „Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé” című, 2015. október 21-i bizottsági közleményére (COM(2015)0600),

—

tekintettel a Bizottság euróövezeti nemzeti versenyképességi testületek létrehozásáról szóló, 2015. október 21-i ajánlására (COM(2015)0601),

—

tekintettel a „2016. évi éves növekedési jelentés – A fellendülés erősítése és a konvergencia előmozdítása” című, 2015. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2015)0690),

—

tekintettel a tagállamok beruházási környezetének kihívásairól szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0400),

—

tekintettel a Bruegel elemző központ „Az euróövezeten belül az európai szemeszter keretében megvalósuló gazdaságpolitikai koordináció korlátai” című, 2015. novemberi szakpolitikai dokumentumára,

—

tekintettel az euróövezetről szóló negyedéves jelentésre (QREA), 14. kötet, 2. szám,

—

tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálata „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költség az egységes piacon” című 2014. szeptemberi tanulmányára,

—

tekintettel a Bizottság „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című 2015. október 28-i közleményére (COM(2015)0550) és „Az egységes piac integrációja és a versenyképesség az Unióban és tagállamaiban” című jelentésre (SWD(2015)0203),

—

tekintettel a Bizottság európai digitális egységes piaci stratégiáról szóló, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192),

—

tekintettel az online belső piaci eredménytábla 2015. évi kiadására,

—

tekintettel a Bizottságnak a szolgáltatási irányelv végrehajtásáról szóló 2012. június 8-i, 2015 októberében frissített közleményére (COM(2012)0261),

—

tekintettel az Európai Tanács 2013. június 27–28-i következtetéseire,

—

tekintettel az Európai Tanács 2013. október 24–25-i következtetéseire,

—

tekintettel az Európai Tanács 2013. december 19–20-i következtetéseire,

—

tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

—

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A8-0017/2016),

A.

mivel az Uniónak különféle olyan kihívásokkal kell szembenéznie mind globális, mind hazai szinten, mint a lassú növekedés, a magas munkanélküliség és főleg az erős nemzetközi verseny;

B.

mivel az európai szemeszter célja az, hogy a stabilitás, a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása, valamint a versenyképesség megerősítése érdekében növelje az Unió 28 tagállama között a gazdasági és költségvetési politikák összehangolását;

C.

mivel minden lehetőséget igénybe kell venni az uniós gazdaság és versenyképesség fellendítésére;

D.

mivel a közös piac az EU egyik mérföldköve és fő teljesítménye; mivel ahhoz, hogy az európai szemeszter sikeresen előmozdítsa a gazdasági növekedést és stabilizálja a gazdaságokat, egyenlő módon magába kell foglalnia az egységes piacot és a teljes megvalósítására törekvő szakpolitikákat;

E.

mivel a jobb szabályozásnak és a versenynek kedvező, fokozottabb irányítással felruházott inkluzív egységes piac alapvető eszközt jelent a növekedés, a foglalkoztatottság és a versenyképesség fokozásában és ezáltal az üzleti szféra és a fogyasztók bizalmának megőrzésében;

F.

mivel a folyamatos technológiai, társadalmi és magatartásbeli változások jelentős hatással vannak a vállalkozások és fogyasztók viselkedése, ami számos olyan gazdasági lehetőséget és kihívást idéz elő, amelyekkel az egységes piac keretében kell foglalkozni;

G.

mivel mindenekelőtt a hatályos szabályoknak az európai szemeszteren és az egységes piacon belüli betartása biztosít valódi rálátást a jelenlegi szabályok megfelelőségére vagy hiányosságaira;

1.

megismétli, hogy az egységes piac az EU egyik alapja; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy az európai szemeszter sikeresen előmozdítsa a gazdasági növekedést és stabilizálja a tagállamok gazdaságait, egyenlő módon magába kell foglalnia az egységes piacot és a teljes megvalósítására törekvő szakpolitikákat;

2.

hangsúlyozza, hogy az egységes piac adja a tagállamok gazdaságának és az egész európai integrációs projekt gerincét; hangsúlyozza az egységes piac gazdasági előnyeit, mint például a termékek standardizálása és a piac integrációja, a méretgazdaságosság, az erősebb verseny, valamint a 28 tagállam 500 millió fogyasztója számára biztosított egyenlő versenyfeltételek, ami különösen a kiváló minőségű termékek és szolgáltatások szélesebb választékát és alacsonyabb árakat jelent a fogyasztók számára;

3.

hangsúlyozza az egységes piac továbbfejlesztésének fontosságát a strukturális és fenntartható gazdasági növekedés beruházások – átláthatósági és hatékonysági szabályok melletti – bevonzása és elősegítése céljából történő megvalósítása érdekében, ami elő fogja segíteni a munkahelyteremtést és a tagállamok polgárainak körében növelni fogja a jólétet; sürgeti a Bizottságot, hogy az országspecifikus ajánlások keretében végezze el az egységes piac szabályai végrehajtásának és érvényesítésének rendszeres nyomon követését, különösen, ha e szabályok jelentősen hozzájárulnak a strukturális reformokhoz;

4.

úgy véli, hogy a gazdasági kezdeményezőképességhez és a vállalkozásfejlesztéshez megfelelő környezetet kell biztosítani, a kkv-k körében ösztönözve a versenyképességet és az együttműködést, ilyenformán kiaknázva az innovációban, a kutatásban és a technológiában rejlő ipari lehetőségeket;

5.

tudomásul veszi a Bizottság szolgálatainak a beruházásokkal kapcsolatos kihívások azonosítására és feltérképezésére, valamint az országspecifikus beruházási profilok kidolgozására irányuló munkáját;

6.

aggasztónak tartja, hogy az európai szemeszter 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó ajánlásainak végrehajtási szintje a vártnál gyengébb volt; felkéri ezért a Bizottságot, hogy javasoljon egy mechanizmust, amely az országspecifikus ajánlások végrehajtására ösztönzi az országokat;

7.

üdvözli, hogy a Bizottság egyszerűsítette az új európai szemeszter folyamatát, és úgy tudja, hogy csökkent az országspecifikus ajánlások száma olyan ajánlások előterjesztése érdekében, amelyek jobban összpontosítanak az országok prioritásaira; megjegyzi, hogy az éves növekedési jelentés több figyelmet fordít az egységes piaccal kapcsolatos kérdésekre, mint az országspecifikus ajánlások;

8.

ismételten szorgalmazza az egységes piaci pillér európai szemeszterbe történő beemelését a rendszeres figyelemmel követést, az egységes piac országspecifikus akadályainak azonosítását és az egységes piaci integráció és versenyképesség értékelését lehetővé tevő rendszer révén, amely olyan prioritáscsoportra összpontosít, ahol a fellépések a legnagyobb hatással lennének a növekedésre és a munkahelyteremtésre, ideértve a vállalkozások – köztük a kkv-k – fenntartható fejlesztését is; úgy véli, hogy a rendszernek magában kell foglalnia egy átfogó információs adatbázist, a többek között az egységes piaci szabályok alkalmazásával járó gazdasági hatások mérésére szolgáló mennyiségi és minőségi mutatókat, teljesítményértékelést, szakértői értékelést és a legjobb gyakorlatok cseréjét;

9.

üdvözli „Az egységes piac integrációja és a versenyképesség az Unióban és tagállamaiban” című 2015-ös jelentést; megjegyzi, hogy ezt a jelentést – amely a korábban az éves növekedési jelentéshez mellékelt, az egységes piac integrációjáról szóló jelentést és az európai ipari teljesítményről szóló jelentést is felváltja – a korábbiaktól eltérően nem az éves növekedési jelentés, hanem az egységes piaci stratégiáról szóló közlemény mellékleteként tették közzé; kéri a jelentés további kidolgozását és azt, hogy az váljon az egységes piac irányítási pillérének részévé és az egységes piac fejlődése éves értékelésének alapjává; úgy véli, hogy a jelentés eredményeit figyelembe kell venni a konkrét egységes piaci szakasznál az éves növekedési jelentésben, az országspecifikus ajánlásokban és az egységes piaci megfelelésről a tagállamokkal folytatott rendszeres strukturált párbeszédben;

10.

üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy az európai szemeszter keretében, különösen az országjelentésekben és a Tanáccsal folytatott tematikus megbeszélések keretében részletesebben megvizsgálja a beruházással kapcsolatban megállapított országspecifikus kihívásokat;

11.

felhívja a figyelmet arra, hogy a beruházással kapcsolatban azonosított kihívások közül több is az egységes piac működésével, valamint az egységes piaci jogszabályok átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos; kéri a Bizottságot, hogy szigorúan kövesse figyelemmel a tagállamok által a beruházással kapcsolatban azonosított kihívások és akadályok tekintetében tett lépéseket, kezdjen rendszeres strukturált párbeszédet a tagállamokkal a megfelelésről, valamint éljen hatáskörével és adott esetben intézkedjen az egységes piac indokolatlan és aránytalan akadályainak felszámolása érdekében;

12.

hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter bármilyen felülvizsgálati folyamatának lehetővé kell tennie az Európai Parlament, valamint a nemzeti és regionális parlamentek és az összes releváns döntéshozó – köztük a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek – megfelelő bevonását nemcsak az európai szemeszterrel kapcsolatos felelősségvállalás fokozása, hanem az országspecifikus ajánlások végrehajtási szintjének növelése céljából is;

13.

hangsúlyozza a fontos és szükséges reformokat előmozdító inkluzív és átlátható megközelítés fontosságát az európai szemeszter teljes folyamatában;

14.

emlékeztet arra, hogy az európai gazdaság termelékenységének és versenyképességének javítása érdekében megfelelő és igazságos gazdasági és szociális reformokat kell végrehajtani, illetve meg kell oldani a bürokrácia és a protekcionizmus problémakörét;

15.

hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy az egységes piacon nincsenek nyilvánvaló vámjellegű akadályok, rengeteg különböző, nem vámjellegű akadály van érvényben; ösztönzi az európai intézményeket, a tagállamokat és az összes érintett érdekelt felet, hogy az Unión belüli nem vámjellegű akadályok megszüntetése érdekében indítsanak konstruktív vitát erről a kérdésről;

16.

sajnálja, hogy több tagállamban is súlyos végrehajtási hiányosságok tapasztalhatók az Unió GDP-jének és a foglalkoztatásnak több mint 45 %-át kitevő tevékenységekre vonatkozó szolgáltatási irányelv végrehajtását illetően, többek között a számos különböző nemzeti szabály és rendelet miatt, ami nem mindig a közérdeket szolgálja; sajnálja azt is, hogy az értesítési eljárást nem mindig tartják be;

17.

üdvözli a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv korszerűsítését, ami a munkaerő mobilitását támogatva a képesítések elismerésének zökkenőmentesebb rendszerére tesz javaslatot; megjegyzi, hogy a szabályozott szakmákra vonatkozó szabályozások eltérnek a tagállamok között, akárcsak az egyes tevékenységek követelményekhez kötése;

18.

üdvözli a Bizottság szándékát, hogy kezdeményezést indítson a szolgáltatási útlevélre és egy harmonizált adatközlő nyomtatványra irányulóan, azzal a feltétellel, hogy ez a kezdeményezés nagyobb átláthatósághoz vezet a határon átnyúló szolgáltatók hatásköreinek kibővítése tekintetében, és a bürokrácia valamint az adminisztratív terhek csökkenését eredményezi; hangsúlyozza, hogy az esetleges kezdeményezés nem vezethet a származási ország elvének bevezetéséhez; ugyanakkor részletesebben kellene körvonalazni e javaslatot; úgy véli, hogy a szolgáltatási útlevél a teljesen integrált egységes piac megvalósulásáig történő használatra szánt ideiglenes megoldást jelent;

19.

hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési piac az egységes piac egészének jelentős részét teszi ki, és nagy mértékben hozzájárul a tagállamok és a vállalkozások növekedéséhez, illetve a munkahelyteremtéshez és a fokozott versenyképességhez; kéri a Bizottságot, hogy támogassa az állami szektorban a közbeszerzések átláthatóságát, a határon átnyúló versenyt és az állami erőforrások jobb felhasználását, ideértve a szociális és környezetvédelmi standardokat is;

20.

emlékeztet arra, hogy 2014-ben az EU elfogadta az uniós közbeszerzési keret jelentős átalakítását, egyszerűsítette az eljárásokat, valamint rugalmasabbá tette és kiigazította a szabályokat, hogy azok a közszférán belül jobban szolgálják a többi szakpolitikát is;

21.

rámutat, hogy a tagállamokban még mindig jelentős elégtelenségek mutatkoznak a közbeszerzés terén, amelyek korlátozzák a határokon átnyúló terjeszkedést és a hazai piacokon való növekedést; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak helyesen és időben kell átültetniük és végrehajtaniuk a közbeszerzésről és a koncesszióról szóló jogszabályokat; úgy véli, hogy a 2007. évi jogorvoslati eljárás pontos végrehajtása eredményesebb, hatékonyabb és átláthatóbb közbeszerzést biztosítana;

22.

üdvözli az európai közigazgatások közötti átjárhatósági megoldásokról szóló, 2016. január 1-jén kezdődött második programot (ISA2), amely támogatni fogja az átjárható digitális megoldások kifejlesztését, amelyek ingyenesen hozzáférhetők lennének minden érdekelt közigazgatás, valamint vállalkozás és polgár számára Európában;

23.

hangsúlyozza, hogy az e-kormányzat fejlesztése és tagállamokon belüli széles körű alkalmazása elengedhetetlen eszközül fog szolgálni ahhoz, hogy a vállalkozók könnyebben végezzenek üzleti tevékenységet az egységes piacon, a fogyasztók pedig gyakorolhassák jogaikat; a fentiekkel kapcsolatban felkéri a Bizottságot, hogy kötelezze el magát az e-kormányzat fejlesztése – mint kulcsfontosságú és sürgős prioritás – mellett;

24.

hangsúlyozza, hogy a magánszektor a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés kulcsfontosságú mozgatórugója; rámutat, hogy egyes nemzeti szabályok és gyakorlatok, a kölcsönös elismerés elvének nem megfelelő végrehajtása mellett fölösleges és káros akadályokhoz és terhekhez vezethetnek a vállalkozások számára; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a kölcsönös elismerési elv helyes alkalmazásáról és jobb érvényesítéséről, valamint a költséghatékony vitarendezési eszközökről;

25.

felkéri a Bizottságot, folytasson konzultációt az érdekelt felekkel azon ágazatok és piacok azonosítása érdekében, ahol nem megfelelő vagy problémás a kölcsönös elismerés elvének alkalmazása;

26.

úgy véli, hogy a már meglévő termékinformációs kapcsolattartó pontok (mint a gazdasági szereplők egységes közös piaci hozzáférési pontjai) megerősített szerepe segíteni fog a tudatosság növelésében és a vonatkozó jogszabályok megértésében;

27.

rávilágít arra, hogy az induló vállalkozások és a kkv-k felemelkedésének jobb feltételei aktívabb innovációhoz és munkahelyteremtéshez vezethetnek, és serkenthetik a fenntartható növekedést; emlékeztet arra, hogy számos – többek között bürokratikus jellegű – akadály még mindig gátolja a kkv-k fejlődését, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten; szorgalmazza a hazai és a nemzetközi növekedést gátló akadályok azonosítását és felszámolását;

28.

kiemeli, hogy a materiális és immateriális tőke felhalmozásának intenzitása az Unióban a pénzügyi válságot követően alacsonyabb volt a versenytársakkal való összehasonlításban, ami hátrányos a gazdasági és társadalmi fejlődésre nézve; kiemeli, hogy a beruházások – többek között az ikt területén – alapvető fontosságúak az EU-ban a termelékenység és a hosszú távú növekedés helyreállítása érdekében; nézetei szerint e kedvezőtlen tendencia visszafordítása érdekében erősíteni kell az egységes piacot, a beruházások előtt álló akadályokat pedig csökkenteni kell; kéri, hogy a beruházások irányuljanak a reálgazdaság finanszírozására, és hogy továbbra is támogassák az ezt célzó intézkedéseket;

29.

kéri a geoblocking néven ismert indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozások azonnali eltörlését, különösen a szolgáltatási irányelv 20. cikkének teljes körű végrehajtása révén, ezáltal pedig az az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén tapasztalható indokolatlan megkülönböztetés, valamint a földrajzi elhelyezkedésen vagy a nemzetiségen alapuló indokolatlan hátrányos árdiszkrimináció megszüntetését;

30.

kéri az európai szabványosítási rendszer továbbfejlesztésének mielőbbi megkezdését az uniós szakpolitikák támogatása érdekében a digitális innováció, a kiberbiztonság és az interoperabilitás javítása terén;

31.

sürgeti a tagállamokat, hogy pontosan és időben hajtsák végre és érvényesítsék az egységes piacra vonatkozó szabályokat; kiemeli az országspecifikus ajánlások – többek között a termékek és a szolgáltatások nemzeti piacaival kapcsolatos reformok – végrehajtásának fontosságát a tagállamok növekedési lehetőségeinek kiaknázása szempontjából;

32.

úgy véli, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell a közigazgatásuk korszerűsítésének irányába tett erőfeszítéseiket azáltal, hogy több és könnyebben hozzáférhető digitális szolgáltatást biztosítanak az állampolgárok, illetve a vállalkozások számára, valamint elő kell segíteniük a határon átnyúló együttműködést és az európai közigazgatási szervek közötti átjárhatóságot;

33.

hangsúlyozza, hogy a modern gazdaság fogalma a digitális és technológiai előrehaladás, az élénkebbé váló nemzetközi verseny, valamint a gazdasági szereplők és a fogyasztók viselkedésmintáinak változásai miatt gyorsan változik;

34.

rámutat a termékek és szolgáltatások közötti határvonalak elmosódására; rávilágít az üzletviteli szolgáltatások és az integrált termékekkel és szolgáltatásokkal járó rendszerek egyre növekvő fontosságára; úgy véli, hogy az egységes piac szabályozási kereteinek fel kell karolniuk ezeket az átalakító fejleményeket;

35.

örömmel fogadja a közösségi gazdaság új üzleti modelljeit, és elismeri az abban rejlő hatalmas innovációs lehetőségeket, amelyeket a fennálló jogi és fogyasztóvédelmi normák szem előtt tartásával és az egyenlő versenyfeltételek tiszteletben tartásával kell kihasználni; kiemeli az együttműködésen alapuló gazdaság számára a fejlődéshez és a növekedéshez szükséges lehető legjobb feltételek biztosításának fontosságát; felkéri a Bizottságot, hogy alkalmazzon stratégiai megközelítést annak lehetővé tételére, hogy a megosztáson alapuló gazdaságra épülő vállalkozások tisztességes feltételek között versenyezhessenek a hagyományos vállalkozásokkal;

36.

rámutat, hogy a vállalkozások befektetési szokásai jelentősen megváltoztak, úgy, hogy az immateriális javakban történő kiadások mérete és jelentősége egyre nagyobb a tárgyi eszközökben történőhöz viszonyítva; hangsúlyozza, hogy az immateriális javak viszonylatában a komoly befektetéseknek csak a 17 %-át fordítják tudományos kutatás-fejlesztésre; felhívja a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek azon szabályozási akadályok felszámolásáért, amelyek gátolják az ezen új innovációs emelőben rejlő lehetőségek maradéktalan megvalósítását;

37.

örömmel fogadja, hogy az egységes piacra vonatkozó stratégia felvázolja, hogy a Bizottság különböző intézkedései (Tőkepiaci Unió, digitális egységes piac, energiaunió stb.) hogyan összpontosulnak a legfontosabb cél – az EU egységes piacában rejlő lehetőségek kiaknázásának – irányába; kiemeli, hogy az egységes piaci stratégiáról szóló közlemény megállapítja, hogy az európai szemeszter folyamatában többet kell foglalkozni az egységes piaccal;

38.

üdvözli a digitális egységes piaci stratégiát mint helyes megközelítést annak érdekében, hogy az EU-t felkészítsük a digitális korra; kéri e stratégia mielőbbi végrehajtását és megvalósítását annak biztosítása érdekében, hogy az Unió ledolgozhassa a hátrányát a digitális technológiák korábban lassú átvétele és alkalmazása tekintetében; úgy véli, hogy ez nemzeti és uniós források kiosztását követeli meg a szükséges infrastruktúra biztosítása érdekében, különösen a vidéki térségek számára; megjegyzi, hogy a digitális innovációt és a jobb átjárhatóságot is fontos támogatni, és különös figyelmet kell fordítani a kiberbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre;

39.

hangsúlyozza, hogy az elérhető, megfizethető, hatékony és kiváló minőségű csomagkézbesítés a kkv-k, és különösen a fogyasztók javára szolgáló, határokon átnyúló, virágzó elektronikus kereskedelem alapvető előfeltétele;

40.

emlékeztet arra, hogy az áruk és szolgáltatások egységes piacának integrálása szinte mindig adatok segítségével történik, úgy, hogy a kölcsönös átjárhatóság a „kötőanyag”, amely az ellátási lánc teljes hosszán a kapcsolatot javítja, biztosítva a digitális összetevők közötti hatékony kommunikációt; felhívja a Bizottságot, hogy a kulcsfontosságú prioritásokat megnevező és körülíró, integrált szabványosítási tervvel összekapcsolva mielőbb kezdje el korszerűsíteni az európai interoperabilitási keretet;

41.

hangsúlyozza, hogy hogy a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű kommunikációs hálózatokba történő állami- és magánberuházások minden digitális előrelépés előfeltételeit képezik, és ösztönözni kell őket egy olyan, stabil uniós szabályozói keret révén, amely lehetővé teszi valamennyi szereplő számára a beruházások végrehajtását, többek között a vidéki és a távoli területeken is;

42.

kiemeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap sikeres végrehajtásának fontosságát a beruházások maximalizálása és az innovatív vállalkozások fejlődésük különböző finanszírozási szakaszaiban történő támogatása szempontjából; hangsúlyozza, hogy a piac nem megfelelő működése esetén fontos a digitális beruházásokhoz már rendelkezésre álló közpénzek maradéktalan felhasználása, valamint az uniós programok – például a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és más kapcsolódó strukturális alapok és egyéb eszközök – közötti szinergiák lehetővé tétele;

43.

felkéri a Bizottságot, hogy értékelje, hogy a mobil- és helyhez kötött hálózatokkal kapcsolatos, széles sávra vonatkozó jelenlegi stratégia és azon belül is a célkitűzések időtállóak-e, teljesítik-e a digitális szakadék megszüntetése érdekében mindenki számára biztosítandó kiterjedt internetes kapcsolódási lehetőségek, valamint az adatközpontú gazdaság szükségleteinek és az 5G gyors bevezetésének feltételeit;

44.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak úgy kellene versenyelőnyt kialakítania, hogy megteremti a tökéletes termőtalajt az innovatív vállalatok számára – ehhez korszerű iparpolitikára és jobban integrált infrastruktúrára van szükség, amelyek előtérbe helyeznék a technológiák átvételét és az innováció- és vállalkozóbarát szabályozói környezetet; kéri, hogy minden jövőbeli javasolt digitális keret legyen inkluzív és hozzáférhető, valamint biztosítson magas szintű védelmet valamennyi fogyasztó számára;

45.

hangsúlyozza, hogy az erősebb egységes piaci irányítás és minden szinten való felelősségvállalás megvalósítása érdekében, azért, hogy az egységes piac új lendületre kapjon, tisztázni kell a felelősségnek az adott szintek és keretek közötti megosztását jobb ösztönzők biztosítása révén, illetve egyértelmű elszámoltathatóságra van szükség az egységes piaci jog végrehajtásáért és végrehajtatásáért;

46.

megjegyzi, hogy a hatékony egységes piaci irányítással kapcsolatos többszintű felelősségvállalást egyrészt a jobb szabályozás eszközével, másrészt a szabályozás végrehajtásának általánosabb kultúrája révén lehetne sikeresen megvalósítani; többek között hozzáférhetőbb információk alapján a humántőke fejlesztését szorgalmazza, valamint az ismeretek és a tudatosság szintjének növelése érdekében megfelelő képzést kér;

47.

felkéri a Bizottságot, hogy az összes rendelkezésre álló információ, adat és eszköz felhasználásával biztosítsa, hogy a tagállamok következetesen végrehajtsák az egységes piac szabályait, valamint alkalmazza a Szerződésekben előírt következményeket abban az esetben, ha valamelyik tagállam nem tesz eleget az uniós politikáknak és jogszabályoknak;

48.

rámutat a nyomon követés és az adatgyűjtés fontosságára, valamint arra, hogy létre kell hozni egy átfogó és integrált rendszert; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nyilvános konzultációra vonatkozó információk a legtöbb esetben csak egy nyelven állnak rendelkezésre, ami nem teszi lehetővé, hogy az összes érdekelt fél észrevételt tehessen a fontos kérdésekkel és javaslatokkal kapcsolatban; úgy véli, hogy az egységes piac eléréséhez, a tagállamok közötti szakadékok csökkentéséhez és az egységes piaci irányítás fellendítéséhez létfontosságú stratégiai döntések meghozásakor – mint például a cselekvési és érvényesítési prioritások meghatározása, az egységes piaci integráció és versenyképesség értékelése során, továbbá a tagállamokkal a megfelelésről folytatott strukturált párbeszéden belül – figyelembe kell venni az adatokat és a bizonyítékokat;

49.

felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be éves jelentést a különböző tagállamokban és az EU egészében az egységes piac előtt fennálló akadályokról, az országspecifikus ajánlásokban pedig fogalmazzon meg az akadályok felszámolására irányuló ajánlásokat; hangsúlyozza, hogy az egységes piacnak fontosabb szerepet kell játszania az országspecifikus ajánlásokban;

50.

felszólítja a Bizottságot, hogy szükség esetén vegyen igénybe minden rendelkezésre álló intézkedést – beleértve a kötelezettségszegési eljárásokat – az egységes piacról szóló jogszabályok maradéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében; aggódik, hogy a kötelezettségszegési eljárások jogorvoslata hosszú időt vesz igénybe az egységes piacról szóló szabályok megszegésének kezelése és jogorvoslata esetén, és aggódik a lezáratlan ügyek magas száma miatt;

51.

tudomásul veszi a SOLVIT előnyeit; kéri a SOLVIT megerősítését és jobb összekapcsolását a Bizottság szervezeti egységeivel, továbbá megfelelő integrálását az olyan meglévő projektekbe és adatbázisokba, mint például a CHAP és az EU Pilot, információs szinergiák létrehozása és a bevált gyakorlatokat megosztása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon a megoldatlan eseteket; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak, hogy a SOLVIT megkapja a szükséges támogatást és szakértelmet a beérkezett ügyek hatékony kezelése érdekében;

52.

véleménye szerint az egységes piacon belül meg kell erősíteni, jobban össze kell kapcsolni és megfelelő személyzettel kell ellátni a piacfelügyeleti hatóságokat, hogy megfeleljenek napjaink – különösen a globális versenyből fakadó – kihívásainak; sürgeti a nemzeti piacfelügyeleti hatóságokat, hogy szorosabban működjenek együtt, és cseréljenek információt és bevált gyakorlatokat annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék az egységes piaci tisztességtelen verseny különféle megnyilvánulásait, többek között az illegális és nem megfelelő termékek sokaságát, amelyek miatt magas költségek merülnek fel a szabálytudó vállalkozások számára, és amelyek jelentős kockázatokat vetnek fel a fogyasztók, különösen a legkiszolgáltatottabbak számára; aggódik, hogy az Európai Unió Tanácsa késlekedik a termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomag elfogadásával, ami az Unión belüli termékek biztonságát veszélyezteti; kéri a Tanácsot a csomag haladéktalan elfogadására;

53.

üdvözli a Bizottság egységes digitális portál létrehozására irányuló kezdeményezését – ez egy olyan könnyen hozzáférhető ernyőportál, amely ésszerűsíti és egyszerűsíti az információkhoz való hozzáférést, és támogatja a meglévő külön felhasználói platformokat; hangsúlyozza, hogy a nemzeti és regionális kormányzatoknak az ilyen platformok előmozdításában játszott szerepét, amely keretében a platformokat hozzáférhetővé teszik és tájékoztatást adnak a felhasználóik számára; felkéri a Bizottságot, hogy még inkább erősítse meg és egyszerűsítse az online egységes piaci eszközöket;

54.

elismeri a jobb szabályozás elveinek és a REFIT kezdeményezésnek a fontosságát, illetve azt, hogy új jogalkotási kezdeményezések kialakításakor szabályozási biztonságra és kiszámíthatóságra van szükség; hangsúlyozza, hogy a szabályozás javításának elve nem sértheti az Unió és a tagállamok jogát, hogy jogszabályokat fogadjanak el az általános érdek szempontjából kulcsfontosságú területeken, így az egészségügy és a környezetvédelem területén;

55.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.