EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.12.7.

COM(2016) 942 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLET

 Az Európai Szolidaritási Testület létrehozása

 

I. Szolidaritás Európában

Az Európai Unió alapköve a szolidaritás: az uniós polgárok közötti szolidaritás, a tagállamok közötti, határokon átnyúló szolidaritás és az uniós fellépésben megnyilvánuló szolidaritás az Unió határain belül és azokon túl. A szolidaritás közös érték, amely az európai társadalom egészében erőteljesen érvényesül. Ez fémjelzi az európai projektet, amelyet folyamatosan újra kell értelmezni és meg kell erősíteni. A szolidaritás egyúttal beépül az európai álom alapszövetébe, amely folyamatosan képes inspirációt nyújtani az egymást követő nemzedékeknek. Az Európai Unió több, mint a közös szabályok, intézmények és piacok együttese: egy értékközösségről van szó.

A fokozott szolidaritás összetartó erővel hat Európára, és szilárd erkölcsi alapot teremtve biztosítja a jelenlegi és jövőbeli válságok leküzdéséhez szükséges egységességet. Egyértelmű iránytűként szolgál az európai fiatalok számára az Unió jobbá tételére irányuló törekvéseikben. Pontosan az ő lelkükben és szívükben lakozik az az erő és leleményesség, amely képes előmozdítani az európai projektet. Az pedig a jelenlegi vezetők erkölcsi kötelessége, hogy megfelelően előkészítsék ehhez a terepet.

Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i beszédében felvázolta az Európai Szolidaritási Testületre vonatkozó elképzelést:

„Nagyon sok szociálisan érzékeny európai fiatal hajlandó jelentős társadalmi hozzájárulást tenni, és ezzel előmozdítani a szolidaritást. Lehetőségeket teremthetünk számukra, hogy ezt megtehessék […] A szolidaritás az az összekötő erő, amely egyben tartja Uniónkat […] Unió-szerte a fiatalok önkéntes segítséget nyújthatnak majd ott, ahol arra a legnagyobb szükség van, […] krízishelyzetekben […] Ezek a fiatalok fejleszthetik készségeiket, és nemcsak munkához jutnak, de felbecsülhetetlen emberi tapasztalatokhoz is”.

Az európai fiatalok számára több könnyebben elérhető lehetőséget kell teremteni szolidaritásuk kifejezésére. Az Európai Szolidaritási Testület összefogja a lelkes és elkötelezett fiatalokat, akik készen állnak tenni egy közös szolidaritási projektért. Ez inspiráló és a felelősségvállalást ösztönző tapasztalatot kínál azon fiatalok számára, akik segíteni, tanulni és fejlődni akarnak, ugyanakkor értékes tapasztalatokkal kívánnak gazdagodni. A cél az, hogy 2020-ra már 100 000 európai fiatal vegyen részt az Európai Szolidaritási Testület tevékenységében.

Az Európai Szolidaritási Testület megerősíti az Európa egészére kiterjedő szolidaritás alapjait. Európa-szerte kiterjeszti az olyan szervezetek támogatására vonatkozó lehetőségeket, amelyek szolidaritással kapcsolatos tevékenységet kínálnak a fiatalok számára. Számos területen kezelni fogja a kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségek, illetve a nemzeti és helyi nyilvános struktúrák igényeit, például a rászorulók élelmezése, erdők és vízpartok megtisztítása, katasztrófa által sújtott régiók támogatása vagy a menekültek integrációjának előmozdítása terén.

II. Legfőbb ideje, hogy megalakuljon az Európai Szolidaritási Testület

Már most is sokan aktív szerepet vállalnak...

Az európai fiatalok készek szerepet vállalni közösségükben. Csaknem minden második fiatal már jelenleg is tagja legalább egy szervezetnek. A legnépszerűbb tevékenységek közé tartoznak a sportklubok (29 %), az ifjúsági klubok vagy szervezetek (16 %), a helyi közösségeket támogató helyi szervezetek (11 %) és a kulturális egyesületek (10 %). Az Európai Unióban az elmúlt tizenkét hónap során minden negyedik fiatal részt vett szervezett önkéntes tevékenységben, elsősorban jótékonysági, humanitárius és fejlesztési segélyezési, környezetvédelmi, oktatási, képzési és sporttal kapcsolatos kezdeményezésekben 1 .

Az Európai Szociális Alap és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számos lehetőséget biztosít a fiataloknak saját országukban a társadalmi befogadást és az integrációt előmozdító tevékenységekben való részvételre, akik így a munkatapasztalat szerzése mellett Európa-szerte kinyilváníthatják a kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségek és a rászorulók iránti szolidaritásukat.

...azonban még többen követhetnék a jó példát...

Az önkéntes munka iránti érdeklődés meghaladja a meglévő lehetőségeket. A fiatalok elmondása alapján csupán 6 %-uk tartózkodott külföldön önkéntes munka céljából, és a többiek 88 %-a azt állította, hogy a lehetőség hiánya jelentette számukra az akadályt. Összességében véve tíz európai fiatal közül több mint négy állítja, hogy szívesen dolgozna, illetve venne részt oktatási vagy képzési programban egy másik uniós tagállamban 2 .

Egy folyamatban lévő tanulmányból 3 kiderül, hogy az EU-ban 2015-ben több mint 40 millióan dolgoztak a szolidaritással kapcsolatos ágazatokban. Példaként említhető, hogy a becslések szerint jelenleg mintegy 170 000 fő dolgozik a társadalmi integráció és a szociális munka terén, beleértve a menedékkérők és migránsok befogadását és integrációját is. Egyes szektorokban – mint például az oktatásban és az egészségügyben – a becsült munkaerő még ennél is nagyobb. A potenciális érdeklődők nagyságrendjét szemlélteti, hogy az EURES-portál adatai 4 szerint mintegy 80 000 álláskereső szeretne szolidaritással kapcsolatos ágazatokban elhelyezkedni külföldön.

...és egyes csoportok több erőfeszítést tesznek, mint mások...

A felmérések azt mutatják, hogy valamennyi társadalmi-demográfiai csoportba tartozó fiatal tekintetében javítani lehetne az önkéntes tevékenységekben való részvételt. A szervezett önkéntes tevékenységben való részvétel gyakoribb azon fiatalok körében, akik 20 évesen vagy annál később fejezték be tanulmányaikat (26 %), míg a tanulmányaikat 16–19 éves kor között befejező, illetve 15 éves korban vagy annál fiatalabban befejező fiatalok esetében kisebb ez az arány (20 %, illetve 15 %). 2014-ben a szervezett önkéntes munkát vállaló fiataloknak alig több mint negyede kapott erről bármilyen formális elismerést (pl. tanúsítványt vagy oklevelet).

Ami a más uniós országokban való munkavégzést illeti, e lehetőség iránt a fiatalok nagymértékű érdeklődést tanúsítanak, amelyet a jelenlegi programok nem képesek teljes mértékben kielégíteni. Mióta a 2014–2020 közötti EaSI program keretében kezdetét vette „Az első EURES-állásod” foglalkoztatási program, a 8 615 regisztrációt és segítségkérést követően mindössze 1 469 személy számára közvetítettek munkát.

...ezért az Európai Szolidaritási Testületnek ambiciózus célokat kell kitűznie és mindenkit be kell vonnia.

Az összesített képből kirajzolódik, hogy a fiatalok igényei nem csupán a szolidaritással kapcsolatos önkéntes tevékenységek, hanem a szolidaritással összefüggő munka vállalása tekintetében is meghaladják a kínált lehetőségeket, otthon és külföldön egyaránt. E két terület közös vezérfonala a szolidaritást központba helyező fellépés. Több és jobb lehetőséget kell biztosítani a tevékenységek széles körére kiterjedően, megfelelő képzést kell nyújtani, és formálisan is el kell ismerni az ilyen módon megszerzett készségeket és tapasztalatokat. A tevékenységeknek a készségek széles skáláját kell felölelniük a nagymértékű részvétel biztosítása érdekében. A foglalkoztatási esélyeiket javítani igyekvő, és egyúttal a szolidaritás megerősítéséhez hozzájárulni kívánó fiataloknak, akik részt vesznek az Európai Szolidaritási Testületben, több lehetőségre van szükségük.

III. Célkitűzések, alapelvek és hozzáadott érték

Az Európai Szolidaritási Testület fő célja az összetartás megerősítése és a szolidaritás fokozása az európai társadalomban. Több fiatal számára teszi lehetővé, hogy önkéntes munka vállalása vagy szakmai tapasztalat megszerzése révén Európa-szerte részt vegyen a szolidaritási tevékenységek széles körében, a kihívásokkal teli helyzetek megoldásának elősegítése érdekében. Az Európai Szolidaritási Testület egyrészt nemzeti és helyi közigazgatási szervek és testületek, nem kormányzati szervezetek és vállalkozások erőfeszítéseit mozdítja elő a különféle kihívások és válságok megoldása érdekében, másrészt a részt vevő fiatalokat is támogatja. Az Európai Szolidaritási Testület alapja a szolidaritás mint érték. A küldetésnyilatkozatban foglaltakkal összhangban az Európai Szolidaritási Testület egy befogadóbb társadalom építése, a kiszolgáltatott helyzetben lévők megsegítése és a társadalmi kihívások kezelése céljából mozgósítja a fiatalokat. Inspiráló és a felelősségvállalást ösztönző tapasztalatot kínál azon fiatalok számára, akik segíteni, tanulni és fejlődni akarnak.

Tevékenysége egy sor alapelv köré épül, amelyeket a részt vevő fiataloknak tiszteletben kell tartaniuk. Ezek többek között az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartását, a méltányos és egyenlő esélyeket biztosító társadalom előmozdítását, a társadalomhoz való érdemi hozzájárulást, a részt vevő szervezetek szabályainak és gyakorlatainak betartását, valamint a fiataloknak az Európai Szolidaritási Testületben való részvételre vonatkozó önkéntes döntését érintik. A részvétel lehetősége valamennyi fiatal előtt nyitva áll háttértől, képzettségtől, készségszinttől és fogyatékosságtól függetlenül.

Minden részt vevő szervezetnek, illetve a foglalkoztatási elem keretében a munkaközvetítést támogató összes közvetítő szervezetnek (például az állami foglalkoztatási szolgálatoknak) alá kell írniuk az alapokmányt, amely meghatározza jogaikat és felelősségeiket a szolidaritással kapcsolatos tevékenység valamennyi szakaszára nézve: regisztráció, kiválasztás, illetve a kiközvetítés előtti, alatti és utáni tevékenységek. Az alapokmány egyúttal előírja a részt vevő szervezetek számára, hogy gondoskodniuk kell az Európai Szolidaritási Testület tagjainak biztonságos élet- és munkakörülményeiről. Szintén ezek a szervezetek vagy a munkaközvetítést támogató közvetítő szervezetek biztosítják a szükséges képzést, valamint a résztvevőknek való támogatásnyújtást feladataik végrehajtása terén. A részt vevő szervezetek a kiküldetés végén tanúsítványt állítanak ki a résztvevőknek, és lehetőség szerint az adott személy által a kiküldetés alatt elért tanulási eredményeket is dokumentálják. Ezen túlmenően a részt vevő szervezetek nem kérhetnek semmilyen pénzügyi hozzájárulást vagy díjat az Európai Szolidaritási Testület tagjaitól.

Az Európai Szolidaritási Testület két, egymást kiegészítő részterületet foglal magában: az önkéntességi és a foglalkoztatási elemet.

Az önkéntességi elem megerősíti és kiterjeszti a meglévő európai önkéntes szolgálatot, amelyet az Erasmus+ program keretében finanszíroznak. Az európai önkéntes szolgálatban az elmúlt 20 év folyamán mintegy 100 000 fiatal vett részt. Az önkéntes szolgálat tevékenysége világosan meghatározott minőségi standardokon alapul – amilyen például a szervezetek akkreditációja –, és bebizonyosodott, hogy e kezdeményezés képes hozzájárulni a fiatalok társadalmi szerepvállaláshoz és a munkába álláshoz szükséges készségeinek és kompetenciáinak fejlesztéséhez. Az európai önkéntes szolgálat önkénteseinek 70 %-a úgy véli, hogy önkéntesként szerzett tapasztalata növelte munkaerőpiaci esélyeit, 74 %-uk javította vállalkozói kompetenciáit, 85 %-uk pedig továbbfejlesztette a csapatmunkával kapcsolatos készségeit.

Az Európai Szolidaritási Testület kínálta önkéntes munkában való részvételt valamennyi fiatal esetében jelentős teljesítménynek és az álláskereséskor kiemelkedő értéknek kell tekinteni. Az Európai Szolidaritási Testület sok európai fiatal előtt új lehetőséget nyit meg egy hasznos tevékenységben való részvételre, amely ugródeszkaként szolgálhat a munkaerőpiacra való belépéshez.

Az egyes programok jogalapjának megfelelően az Európai Szolidaritási Testület támogatást nyújt a fiataloknak abban, hogy kettőtől tizenkét hónapig terjedő önkéntes szolgálatot végezzenek saját országukban vagy külföldön. A végrehajtás kezdetben nagyrészt az Erasmus+ nemzeti ügynökségek jól kiépített és hatékony hálózatára fog épülni. Az egyéb önkéntes tevékenységeket a meglévő programok – például a LIFE, az Európa a polgárokért, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, illetve az egészségügyi program – keretében fogják finanszírozni. Az önkéntes munkát vállaló fiatalok elszállásolási, ellátási, utazási és biztosítási költségeit, illetve zsebpénzét általános szabályként uniós forrásokból biztosítják.

A foglalkoztatási elem keretében a fiatalok munkavállalóként, gyakornokként vagy tanulószerződéses gyakorlati képzés céljából szerződhetnek a szolidaritási tevékenységre lehetőséget nyújtó legkülönbözőbb ágazatokban külföldön vagy saját országukban, ahol elkötelezett és szociálisan érzékeny fiatalokra van szükség. Ezt a tevékenységi területet fokozatosan fogják kiépíteni állami szervekkel és szolgálatokkal (elsősorban állami foglalkoztatási szolgálatokkal), elismert nem kormányzati szervezetekkel, illetve az érintett ágazatokban tevékenykedő szervezetekkel együttműködve, például az önkéntességi elem kapcsán kialakított partnerségekre építve. Az Európai Szolidaritási Testület tagjai számára e partnerségek keretében konkrét munkalehetőségeket fognak felajánlani. Az alkalmazás időtartama 2 és 12 hónap között mozoghat, és a fiatalok teljes vagy részmunkaidős állásokat tölthetnek be. A tevékenységeket kezdetben a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programján, illetve egyéb meglévő uniós programokon – például a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapon és az Európa a polgárokért programon – keresztül fogják finanszírozni.

A foglalkoztatási elem keretében megvalósuló tevékenységek kiegészítik a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok és különösen az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) munkáját, amely a tájékoztatásnyújtásra és a valamennyi uniós tagállamra kiterjedő általános munkaközvetítésre irányul. A szolidaritással kapcsolatos értékek kiemelt kezelésének köszönhetően az Európai Szolidaritási Testület gazdagítja a meglévő nemzeti szintű munkafelvételi gyakorlatokat, és új lehetőségeket nyújt a fiatalok egyéb kategóriái számára is, akik eddig nem részesültek támogatásban.

A munkát vállaló, szakmai gyakorlatot végző vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő fiatalok a fogadó ország nemzeti szabályozási keretének megfelelően munkaszerződést írnak alá. Az EU hozzájárul a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő és a szakmai gyakorlatot végző fiataloknak járó napidíjhoz. A munkába állás terén további akadályokba ütköző, hátrányos helyzetű fiatalok (pl. szegénységben vagy fogyatékossággal élő fiatalok) számára kiegészítő támogatás is nyújtható. A munkavállalóként alkalmazott résztvevők minden esetben munkaszerződést írnak alá és javadalmazásban részesülnek a helyi jogszabályoknak, előírásoknak és kollektív megállapodásoknak megfelelően. Ezzel összhangban a résztvevők a nemzeti szociális védelmi rendszer keretében biztosítottak. A részt vevő fiatalok munkaerőpiaci integrációját elősegítő eredmények elérése érdekében az állami foglalkoztatási szolgálatok tevékeny szerepvállalására lesz szükség.

A résztvevők mind az önkéntességi, mind a foglalkoztatási elem keretében tanúsítványt kapnak, amely részletesen ismerteti az általuk végzett tevékenységeket. A Bizottság ugyancsak szorgalmazni fogja az Európai Szolidaritási Testület tagjaként elsajátított készségek értékelését és validálását.

Az Európai Szolidaritási Testület hozzáadott értékének számít, hogy kapcsolattartási pontot biztosít az Európai Unió egészére kiterjedő szolidaritási tevékenységek vonatkozásában. A tagállamokkal és a nemzeti, illetve uniós szintű érdekelt felekkel folytatott együttműködés révén ez a kezdeményezés kiegészíti a meglévő nemzeti rendszereket, és megerősíti azok alapjait a pénzügyi eszközök koncentrációjának köszönhetően. Az egyablakos ügyintézés, a két elemből felépülő tevékenység, a hatékony és eredményes kiválasztási és megfeleltetési eszköz, a juttatások, a biztosítások és a tanúsítványok együttese lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy Európa-szerte kinyilvánítsák a szolidaritáshoz kapcsolódó értékeket.

A részt vevő szervezetek 5 számíthatnak az Európai Szolidaritási Testületre, bevonhatják annak tagjait, és ezt az értékes erőforrást saját helyi tevékenységeik megerősítésére használhatják a polgárok és az egész társadalom javát szolgálva. Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő szervezetek a keresett készségekkel rendelkező potenciális munkavállalók/önkéntesek szélesebb köréből választhatnak. További előnyt jelent számukra, hogy javíthatják szervezetük vagy üzleti tevékenységük társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos dimenziójának láthatóságát.

IV. Az Európai Szolidaritási Testület ütemezése és fő jellemzői

Fokozatos megközelítés

Az Európai Szolidaritási Testület felállítására fokozatosan, az érintett felekkel valamennyi szinten folytatott együttműködés keretében kerül sor. A mostani közleménnyel induló első fázisban az Európai Szolidaritási Testülethez csatlakozni kívánó fiatalok az Európai Ifjúsági Portál kijelölt regisztrációs oldalán fejezhetik ki erre irányuló szándékukat ( http://europa.eu/solidarity-corps ). A regisztrációs folyamat gyors és egyértelmű lesz. A szolgáltatások első köre – mint például a képzés és az online nyelvi támogatás – már a végrehajtás első fázisában elérhetővé válik.

Az első fázisban a meglévő pénzügyi programok és források felhasználásával fogják támogatni az Európai Szolidaritási Testület résztvevőinek tevékenységét. A részt vevő szervezetek az e programok keretében kidolgozott projektekhez igényelhetnek finanszírozási forrásokat, amelyek lehetővé teszik számukra az Európai Szolidaritási Testület résztvevőinek alkalmazását.

Az önkéntességi és a foglalkoztatási elem kapcsán rendelkezésre álló különféle finanszírozási lehetőségeket az alábbi táblázat foglalja össze 6 .

A második fázisban – az érdekelt felek hozzájárulásai alapján – 2020-ig megvalósul az Európai Szolidaritási Testület konszolidációja és nagyléptékű kiterjesztése. A foglalkoztatási elem tekintetében az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében biztosított finanszírozási lehetőségeket is megvizsgálják. Az Európai Szolidaritási Testület (mind az önkéntességi, mind a foglalkoztatási elem) finanszírozását teljes egészében az erre kijelölt költségvetési sorból kell biztosítani, különálló jogalap alapján – az erre vonatkozó javaslat előterjesztése 2017 tavaszán esedékes –, illetve a meglévő pénzügyi kereten belüli esetleges költségvetési kiigazítások révén. A Bizottság megteszi az e tekintetben szükséges intézkedéseket.

Széles tevékenységi kör

A fiatalok igen változatos tevékenységekbe kapcsolódhatnak be. E területek az általános érdekű szolgáltatásokhoz kapcsolhatók, és kiterjednek például a következőkre: oktatás, egészségügyi ellátás, társadalmi és munkaerő-piaci integráció, élelmiszer és nem élelmiszer jellegű termékek elosztásában való segítségnyújtás, menedékhelyek építése, létesítmények építése, felújítása és kezelése, migránsok és menekültek fogadása, támogatása és integrációja, konfliktus utáni békéltetés, környezet- és természetvédelem, valamint természeti katasztrófák megelőzése (a különleges készségeket és képzést igénylő közvetlen katasztrófareagálás kivételével).

Az Európai Szolidaritási Testület földrajzi hatóköre elsősorban ez Európai Unióra terjed ki, illetve adott esetben más olyan országokra is, amelyek részt vesznek az Európai Szolidaritási Testületet támogató különféle meglévő pénzügyi eszközökben. A regisztráció a 17–30 éves kor közötti uniós polgárok, illetve az EU-ban lakóhellyel rendelkező fiatalok 7 számára áll nyitva. Az Európai Szolidaritási Testület tagjaként való tényleges munkavégzés 18 éves kortól kezdődhet.

Többnyelvű weboldal, amely továbbfejlesztett szolgáltatásokat kínál és erőteljes vizuális identitással rendelkezik

Az Európai Szolidaritási Testület regisztrációs eszköze beépül az Európai Ifjúsági Portálba, és megtalálható az internetes keresőmotorok segítségével. Az érdeklődő fiatalok alapvető személyes adataikkal regisztrálhatnak, az adatvédelmi szabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Ezt követően kerül sor a résztvevőkre vonatkozó átfogó profilalkotáshoz szükséges részletesebb adatok megadására.

A regisztrációs eszköz az EU 24 hivatalos nyelvén lesz elérhető, mobilalkalmazásként is. A fiatalok a regisztráció folyamán megjelölhetik, hogy mely országban szeretnének tevékenységet folytatni, önkéntes és/vagy szakmai munkát kívánnak-e végezni, milyen jellegű tevékenységek iránt érdeklődnek, és milyen tudással és tapasztalattal tudnak hozzájárulni az Európai Szolidaritási Testület tevékenységéhez.

Mindazoknak a részt vevő szervezeteknek, vagy a képviseletükben eljáró közvetítő szervezeteknek, amelyek az Európai Szolidaritási Testület révén szeretnének projektet működtetni, be kell tartaniuk az Európai Szolidaritási Testület alapokmányában foglalt rendelkezéseket. A végrehajtási eszköztől függően a szervezeteket egy vizsgálatsorozatot követően akkreditálják, vagy felkérik a magas szintű minőségi előírások betartására az említett projektek végrehajtása érdekében. Ezt követően a szervezetek megfelelő jelölteket kereshetnek az Európai Szolidaritási Testület adatbázisában regisztrált fiatalok közül. A kínált szolgáltatásokhoz, köztük a célzott képzéshez szükséges anyagokat és eszközöket, a nyelvi képzési eszközöket és a tanúsítási rendszert fokozatosan fogják kifejleszteni.

A fiatalok rendszeres tájékoztatást és aktív segítségnyújtást kapnak majd a szolidaritási tevékenységekkel kapcsolatban. A webes alkalmazást tovább fogják fejleszteni, hogy az Európai Szolidaritási Testület tevékenységében részt vevők számára lehetővé váljon a közösségépítés. Emellett számos kezdeményezés várható annak érdekében, hogy a regisztrált fiatalokkal a regisztrálás és az első kiküldetés közötti időszakban is fenntartsák a kapcsolatot – ezek közé tartoznak az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatos legfrissebb újdonságokat tartalmazó elektronikus hírlevelek, illetve a Bizottság képviseletei által szervezett tevékenységek, amelyekre a regisztrált fiatalok is meghívást kapnak. Szintén tervbe van véve egy online platform kialakítása, ahol az Európai Szolidaritási Testület résztvevői, a fiatalok és a szervezetek megoszthatják egymással tapasztalataikat.

Az informatikai eszközöket tovább fogják fejleszteni, ezáltal elősegítve az Európai Szolidaritási Testület résztvevői számára az egymással való kapcsolattartást és a projektek megismerését, a szervezetek és a közvetítő szervezetek 8 számára pedig a résztvevők kiválasztását projektjeikhez.

Valamennyi tagállamban sor kerül majd egy erőteljes vizuális identitást közvetítő kommunikációs kampányra, amelynek célja az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatos tájékoztatásnyújtás és az érdeklődés felkeltése. A 2017. év egészére kiterjedő kampány többek között bemutatja majd az első kiküldetéseket, valamint a fiatalok és a szervezetek tapasztalatait.

V. Következtetés: az Európai Szolidaritási Testület előkészítése

Együttműködés valamennyi érdekelt féllel

Az Európai Szolidaritási Testület létrehozásához az érdekelt felek széles körének támogatására és a velük folytatott szoros együttműködésre van szükség, beleértve a közigazgatási szerveket, a nemzetközi, európai, nemzeti, regionális és helyi szintű egyesületeket, az uniós és más szintű hálózatokat, a nem kormányzati szervezeteket és a vállalkozásokat. Ezek a szereplők olyan tevékenységet folytatnak, amely kapcsolódik a szolidaritáshoz és az önkéntességhez, vagy kulcsszerepet játszhat abban, hogy bevonják a fiatalokat az Európai Szolidaritási Testület munkájába. Több uniós tagállamban komoly hagyománya van az önkéntességnek, maga az EU pedig 20 éves tapasztalattal rendelkezik a határokon átnyúló európai önkéntes szolgálat irányításában. Az Európai Szolidaritási Testület mindebből merít majd, ugyanakkor nem lép a tagállamok által létrehozott, meglévő önkéntes programok helyébe. A cél a kielégítetlen igények azonosítása, a sikeres projektek kiterjesztése és minél több szervezet bevonása.

Az Európai Szolidaritási Testület első fázisának előkészítése jegyében a Bizottság máris megkezdte a figyelemfelkeltő tevékenységet, és célzott konzultációkat indított. A mostani közlemény az ezekből származó értékes hozzájárulásokra épül.

A hozzászólók többsége támogatta a kezdeményezést, és hangsúlyozta az Európai Szolidaritási Testületben rejlő lehetőségeket az integráció támogatása, az Európán belüli, illetve nemzedékeken belüli szolidaritás megerősítése, a közös értékek előmozdítása, a nacionalizmus visszaszorítása és általában véve a polgárság eszméjének népszerűsítése terén. A legfontosabb kiemelt témák között szerepelt, hogy: i. a végrehajtást illetően a fokozatosság elvét kell alkalmazni, ii. a meglévő programok lemásolása helyett azok kiegészítésére kell törekedni a kielégítetlen igények kezelése révén, iii. több lehetőséget kell biztosítani a fiataloknak a meglévő finanszírozás növelésén, kiterjesztésén és megfelelő források biztosításán keresztül, iv. az Európai Szolidaritási Testületnek inkluzív jellegűnek kell lennie, nem szabad elitistává válnia, és támogatnia kell a kisebbségek és a kiszolgáltatott helyzetű csoportok részvételét, v. biztosítani kell a személyre szabott képzést és az elsajátított készségekre vonatkozó, világosan meghatározott tanúsítási rendszert, vi. alapos akkreditációs eljárást kell alkalmazni, amelynek ugyanakkor nem szabad bürokratikussá válnia, valamint vii. biztosítani kell, hogy az önkéntes munka ne helyettesítse, hanem kiegészítse a fizetett munkavégzést.

A megkérdezett nemzeti hatóságok képviselői hangsúlyozták, hogy világos stratégiai elképzelésre van szükség az Európai Szolidaritási Testületet illetően, amelynek a rászorulók megsegítésére kell összpontosítania. Következésképpen a helyi közösségek igényei és szükségletei a támogatható projektek fontos minőségi kritériumává válhatnak. A felkeresett, többnyire európai szintű egyesületek szintén szorgalmazták a részt vevő szervezetek virtuális hálózatának kialakítását, ami lehetővé tenné a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztását. Az egyes nem kormányzati szervezetek úgy vélték, hogy az Európai Szolidaritási Testület kiváló lehetőséget kínál arra, hogy Európa újra meghonosítsa az önkéntességet a fiatalok körében. Mindemellett a nem kormányzati szervek rámutattak a pénzügyi támogatás szükségességére is annak érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület mind a helyi, mind a nemzeti szintű nem kormányzati szervezetek számára elérhetővé váljon, és elinduljon a program egységes internetes portálja. Ugyancsak javasolták a részt vevő szervezetekkel való konzultációt, a pontos igények felmérése céljából.

Az érdekelt felekkel folytatott párbeszédet az Európai Szolidaritási Testület létrehozásának és végrehajtásának valamennyi fázisa során erősíteni fogják. A párbeszédet egy kifejezetten ezt célzó médiakampány is népszerűsíteni fogja, mindenekelőtt a fiatalok körében. A Bizottság ezen túlmenően meg fogja szólítani az uniós tagállamokat és a szolidaritás terén tevékenykedő egyéb szervezeteket annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület megfelelően kiegészítse a meglévő szolidaritási programokat.

Az előrelépések nyomon követése és az uniós intézményekkel való együttműködés

Az Európai Bizottság szorosan nyomon követi az Európai Szolidaritási Testületben való részvétel iránti érdeklődést, a kiküldetések tényleges számát és a szolidaritási tevékenységekben érintett ágazatokat, szem előtt tartva az átfogó célt, miszerint biztosítani kell, hogy az érdeklődő fiatalok Európa-szerte egyenlő esélyekkel vehessenek részt az Európai Szolidaritási Testület tevékenységében, és ott végezzenek munkát, ahol arra szükség van.

Az Európai Bizottság folyamatos erőfeszítéseket fog tenni az Európai Szolidaritási Testületre vonatkozó projekt előmozdítása érdekében, az érdekelt felek, a tagállamok és az európai intézmények tevékeny bevonására, illetve a velük folytatott szoros együttműködésre építve.

(1) Az európai fiatalokkal kapcsolatos 2015. évi Eurobarométer felmérés (408. számú Eurobarométer felmérés).

(2) Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése: Az európai fiatalság 2014-ben (EP EB395).

(3) A „Munkaerőigény a szolidaritással kapcsolatos ágazatokban az EU-ban” című, hamarosan közzéteendő jelentés.

(4) Az értékelés alapját a 2016 novemberében egy bizonyos időpontban fennálló helyzet képezi. A portál összegyűjti a betöltendő álláshelyeket, és lehetővé teszi az egyének számára, hogy munkát keressenek, illetve online létrehozzák önéletrajzukat, amely alapján a portálon regisztrált munkaadók felvehetik velük a kapcsolatot. Az egységes formátumú önéletrajzban feltüntethető a képzettség, a szakmai tapasztalat és a betölteni kívánt állás.

(5) Az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatos kezdeményezés összefüggésében a „részt vevő szervezet” kifejezés mindazokat az állami vagy magánszervezeteket jelöli, amelyek részt vesznek az Európai Szolidaritási Testületben azáltal, hogy a kezdeményezés valamely eleme keretében alkalmazzák a Testület résztvevőit. Az Európai Szolidaritási Testület bármilyen típusú szervezet számára nyitott, amely az Európai Szolidaritási Testület hatáskörébe, illetve tevékenységi körébe tartozó, önkéntes vagy szakmai jellegű munkalehetőséget kínál (pl. nem kormányzati szervezetek, közigazgatási szervek és testületek, intézmények, vállalkozások).

(6)  Az egyes programoknál megadott összegek a részvételi költségeket és a kapcsolódó szolgáltatásokat is fedezik. Emellett az olyan programok, mint a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, illetve az Európa a polgárokért program kezdetben szélesebb körű tevékenységeken keresztül fogják támogatni az Európai Szolidaritási Testület kezdeményezést. A feltüntetett összegek tehát a kezdeményezéshez biztosított maximális hozzájárulásnak tekintendők.

(7) Kizárólag az önkéntességi elem tekintetében.

(8) A foglalkoztatási elem tekintetében a munkalehetőségek és a jelöltek összekapcsolásával kapcsolatos valamennyi tevékenységre a kiválasztott partnerségek keretében kerül sor, az érintett állami foglalkoztatási szolgálatok bevonásával.