EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.12.19.
COM(2016) 810 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
2016. évi éves jelentés az Európai Unió külső tevékenységeit finanszírozó eszközök 2015. évi végrehajtásáról
{SWD(2016) 456 final}
GLOBÁLIS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
2015 folyamán Európa új és kiteljesedő globális kihívásokkal nézett szembe. Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) kiterjedt diplomáciai, biztonsági, pénzügyi, fejlesztési és humanitárius együttműködési szakpolitkai portfóliójának és eszközeinek teljességét bevetve, valamint átfogó és időérzékeny megközelítésű segítségnyújtással reagált.
Az év során az EU továbbra is vezető szerepet játszott a válságok kezelését és a támogatásnyújtást célzó nemzetközi erőfeszítésekben, nevezetesen Ukrajnában, Szíriában, Irakban és Líbiában. Az EU nemzetközi partnereivel együttműködve fáradhatatlanul igyekezett megfékezni a Dáis tevékenységét.
2015 folyamán is az EU és a tagállamok nyújtották a legtöbb fejlesztésfinanszírozást a világon, előmozdítva ezzel a béke, a biztonság, a fenntartható fejlődés, a szegénységcsökkentés, valamint az emberi jogok alapvető európai értékeit az egész világon, és kezelték ezáltal számos válság kiváltó okait. Egyedül az Európai Bizottság több mint 10,3 milliárd EUR hivatalos fejlesztési támogatást (ODA) fizetett ki 2015-ben. Az év folyamán megkezdte teljes körű működését a 11. Európai Fejlesztési Alap 1 (EFA), amely 30,5 milliárd euróval gazdálkodik a 2014–2020 közötti időszakban.
2015 során is folytatódott az ember okozta és természeti katasztrófák súlyosbodásának trendje világszerte. Az Európai Bizottság több mint 1,4 milliárd EUR értékben nyújtott segítséget a bajbajutottaknak, amely a világ több mint 80 országában több mint 120 millió személynek biztosított élelmet, menedéket, egészségügyi ellátást és ivóvizet foglalt magában.
A fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia megvalósításán keresztül az EU figyelembe veszi a fejlesztési célkitűzéseket valamennyi olyan szakpolitikájában, amely hatással járhat a fejlődő országokra. 2015-ben a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról szóló, a Bizottság által közzétett ötödik jelentés 2 az EU és a tagállamok szintjén is kiemelte a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia területén elért eredményeket és a még megoldandó kihívásokat.
Tegyünk közös jövőnk érdekében: A millenniumi fejlesztési céloktól a fenntartható fejlesztési célok felé – a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend.
A 2015. év során jelentős lépésekre került sor a nemzetközi együttműködés terén, a szegénységcsökkentés és a fenntartható fejlődés, valamint a katasztrófakockázat-csökkentés kérdésében. 2015 jelentette a millenniumi fejlesztési célok végét, és lehetőséget nyújtott arra, hogy áttekintsük az elért eredményeket és a még előttünk álló kihívásokat.
Az EU vezető szerepet játszott a mérföldkőnek számító nemzetközi megállapodások sorának létrejöttében, amelyek együttesen kijelölik a nemzetközi fejlesztés és együttműködés irányát a következő 15 évre.
2015. szeptember 25–27-én New Yorkban találkozott a nemzetközi közösség, hogy elfogadja a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolásának bátor és átalakító erejű új jövőképét: „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” 3 , mely magában foglalja a 17 új fenntartható fejlesztési célt.
A szeptemberi ENSZ-csúcstalálkozó egy hosszas, inkluzív kormányközi tárgyalási folyamat kiteljesedése volt, mely folyamatban az EU vezető szerepet játszott. A globális partnerségről szóló bizottsági közlemény 4 és az azt követő tanácsi következtetések 5 mutatták be az EU konstruktív elkötelezettségét.
A csúcstalálkozót megelőzően az Egyesült Nemzetek (ENSZ) 2015. júliusi harmadik fejlesztésfinanszírozási konferenciáján Addisz-Abebában megállapodás született a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtási eszközeinek átfogó csomagjáról. Az addisz-abebai cselekvési program új fenntartható fejlődési modellt dolgozott ki, melynek középpontjában a jó kormányzás áll, és a következőkre helyezi a hangsúlyt: felelősséget mindenkinek, a hazai fellépések elsőbbsége – az erőforrások mozgósítása terén is, a támogató intézkedések fontossága, a magánszektor szerepe, valamint a szakpolitikák koherenciája melletti elkötelezettség.
Az ODA szerepe továbbra is fontos lesz, és az EU 2015 májusában ambiciózus kollektív kötelezettségvállalást tett, mely szerint a 2030-ig tartó menetrend időkeretén belül el fogja érni az ENSZ ODA-célszámát, amely a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,7 %-ának felel meg. Ezen belül konkrét vállalás, hogy rövid távon a GNI 0,15–0,20 %-át biztosítják a legkevésbé fejlett országok (LDC) számára, ami a 2030-ig tartó menetrend időkeretén belül el fogja érni a 0,20 %-ot 6 . Az ODA azonban csak kis részét teszi ki a fejlesztésfinanszírozásnak. Az új addisz-abebai cselekvési programnak megfelelően az EU tevékenysége túlmutat majd az ODA-n, és segíteni fogja a segélyek, a beruházás, a kereskedelem, a hazai erőforrások mozgósítása és a jó szakpolitikák egymásra találását.
A magánszektor is lényeges szereplő a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend sikeres végrehajtása szempontjából. A Bizottság 2014 óta foglalkozik a magánszektor fejlesztésbe történő bevonásával, amit „A magánszektor meghatározóbb szerepéről, a fejlődő országok inkluzív és fenntartható növekedésének elérése érdekében” című közlemény 7 végrehajtása útján mozdít elő.
2015-ben a Bizottság strukturált párbeszédet mozdított elő a magánszektorral olyan kulcsesemények segítségével, mint például a fejlesztéspolitikai fórum, az addisz-abebai fejlesztésfinanszírozási konferencia magánszektor számára szervezett kísérőrendezvénye, valamint a tagállamokkal kialakított szakértői csoport.
Katasztrófakockázat-csökkentés
2015 márciusában a harmadik katasztrófakockázat-csökkentési világkonferencián az ENSZ tagállamai elfogadták a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet, amelyet ezt követően az ENSZ Közgyűlése is szentesített. A 2015-tel zárult időszak utáni első fejlesztési megállapodásként a sendai keret jelent alapot a katasztrófakockázatokat megfelelően figyelembe vevő és reziliens fenntartható fejlesztési menetrendhez.
A felülvizsgált európai szomszédságpolitika
Az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közös közleményt fogadott el „Új európai szomszédságpolitika felé” címmel, amely stratégiai keretet nyújtva és a stabilizációt legfőbb politikai prioritásként megfogalmazva javaslatot tesz arra nézve, hogy az EU és szomszédai hogyan építhetnének ki eredményesebb partnerségeket a szomszédságban.
Az EU bővítési politikájának középtávú stratégiája
Az uniós tagság kézzelfogható kilátása továbbra is az átalakulás hajtóerejét, valamint a biztonság zálogát jelenti Délkelet-Európában. 2015. november 10-én a Bizottság előterjesztette az uniós bővítési politikával kapcsolatos középtávú, azaz a jelenlegi Bizottság megbízatásának időtartamát lefedő stratégiáját. A stratégia egyértelmű útmutatást nyújt, valamint olyan keretet és eszközöket határoz meg, amelyek segíteni kívánják az érintett tagállamokat a csatlakozási folyamat alapvető kérdéseinek és követelményeinek kezelésében.
A Cotonoui Megállapodás után
Az EU és a tagállamok hosszú múltra visszatekintő kapcsolatokat ápolnak az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal. Az AKCS-partnerekkel érvényben lévő megállapodásunk, a Cotonoui Megállapodás időtartama 2000-től 2020-ig terjed, 78 partnerországot fog össze, tartalma pedig a politikai együttműködést, a fejlesztési együttműködést, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködést öleli fel.
2015-ben a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közös konzultációs dokumentumot 8 indítottak a jelenlegi megállapodás teljesítményéről és az együttműködés 2020 utáni lehetséges irányairól. A nyilvános konzultáció 2015 decemberében zárult le, melynek eredménye hozzájárul majd e fontos partnerség jövőjének alakításához.
Társadalmi nemek
„A nők és lányok életének átalakítása az unió külkapcsolatain keresztül 2016–2020” 9 című nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervet a Tanács 2015 októberében fogadta el. Ezen ambiciózus kezdeményezés célja, hogy erőteljesebb vezető szerepet biztosítson a Bizottságon belül, és olyan stratégiai megközelítést mozdítson elő, amely ötvözi a beruházások növelését, a jobb koordinációt és a közös elszámoltathatóságot.
|
Uniós fellépések: nemek közötti egyenlőség E jelentés terjedelmén belül az EU éves költségvetéséből mintegy 6,5 milliárd EUR foglalkozik a nemek közötti egyenlőséggel jelentős vagy fő célkitűzésként. A Bizottság világszerte számos olyan fellépést támogat, amely közvetlenül kezeli a nemek közötti egyenlőtlenségek kérdését, többek közt olyan programokat támogatva, melyek célja a női nemi szervek megcsonkításának megszüntetése, a nők és lányok ellen irányuló erőszak csökkentése, a nők termelési erőforrásokhoz – például földhöz – való hozzájutásának javítása, valamint a korai házasságok csökkentése. |
Fenntartható energia és éghajlatváltozás
Az ENSZ ambiciózus fenntartható fejlődési menetrendje elismeri, hogy az éghajlatváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása és megjegyzi, hogy kedvezőtlen hatásai mindegyik ország esetében hátráltatják a fenntartható fejlődés megvalósítását 10 . A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend egyik fenntartható fejlesztési célja az, hogy sürgős fellépés történjen az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelem érdekében.
A 2015 decemberében megrendezett párizsi éghajlat-változási konferencián (COP21) 195 ország fogadta el az eddig egyedülálló egyetemes, jogilag kötelező, globális éghajlat-változási egyezményt, amely minden országra kiterjed. A Párizsi Megállapodás 11 globális cselekvési tervet fogalmaz meg a veszélyes éghajlatváltozás elkerülésére, melynek célja, hogy 2 °C-on belül tartsa a globális felmelegedést. Az EU e nemzetközi erőfeszítések élén járt és a jelentősebb gazdaságok közül elsőként nyújtotta be szándékait az új megállapodáshoz való hozzájárulásáról 2015 márciusában.
Az EU elkötelezett amellett, hogy a 2014–2020-ra vonatkozó költségvetésének legalább 20 %-át az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó tevékenységekre fordítja 12 , valamint megduplázza a fejlődő országokba irányuló biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásait.
Uniós fellépések: fenntartható energia mindenki számára
Az energia az inkluzív és fenntartható növekedés egyik legfontosabb hajtóereje. 2014 és 2020 között 3,5 milliárd EUR uniós támogatást ötvöznek majd más finanszírozási forrásokkal, hogy mintegy 30 milliárd eurós tőkeáttételi hatást érjenek el a partnerországokban a fenntartható energiába eszközölt beruházások terén.
Emberi jogok és jó kormányzás
2015 júliusában az EU politikai elkötelezettségét fejezte ki a 2012. évi emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret 13 mellett, és elfogadta a 2015–2019-es időszakra szóló, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó új uniós cselekvési tervet 14 . A cselekvési terv az emberi jogok védelmének és előmozdításának, valamint a demokratikus folyamatok támogatásának világszintű, széleskörű célkitűzését konkrét célokra és célirányos fellépésekre váltja.
GLOBÁLIS FELLÉPÉS
A migrációnak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendbe foglalásával elismerésre került a fejlesztés és a migráció közötti erős kapcsolat. A 2030-ig tartó menetrend a kényszerű lakóhelyelhagyást is olyan fontos tényezőként azonosítja, amely a közelmúlt fejlesztési előrelépéseinek visszafordításával fenyeget.
Az európai és afrikai állam- és kormányfők 2015. novemberi valettai csúcstalálkozója azirányba tett erőfeszítéseket, hogy erősödjön az együttműködés, továbbá kiegyensúlyozott megközelítéssel, valamint a származási, a tranzit- és a fogadó országokkal szoros partnerségben kezelhessék a migráció és mobilitás jelentette kihívásokat és lehetőségeket.
Az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alapot 15 (1,8 milliárd EUR) a valettai csúcstalálkozó indította útjára. A szükséghelyzeti alap rugalmas módon egészíti ki a régióval fennálló uniós együttműködést és célja, hogy három földrajzi ablakon át (Száhel-övezet/Csád-tó, Afrika szarva és Észak-Afrika) támogassa a valettai kötelezettségvállalások hatékony végrehajtását.
2015-ben intenzívebbé váltak a folytatódó szíriai konfliktus által kiváltott menekültválság legnagyobb terhét viselő országoknak nyújtott támogatásra irányuló erőfeszítések, különösen a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap fokozott támogatásán, valamint Libanonnal és Jordániával célzott együttműködési megállapodások (paktumok) kidolgozásán keresztül. Jelenleg elsősorban ez az alap az egyik olyan legfontosabb uniós eszköz, amelyet a kényszerű lakóhelyelhagyás miatt a régióban kialakult válság kezelésére használnak fel.
Az uniós regionális alap minden más nemzetközi donor előtt is nyitva áll. Az alapító határozat módosítása tisztázta, hogy a regionális válság miatt menekülve Irakon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek szintén kedvezményezettjei az alapnak, továbbá a módosítás nagyobb rugalmasságot biztosít a Szíria szomszédságán túli érintett országok támogatásához. A kiterjesztés magában foglalja azt is, hogy nyugat-balkáni nem uniós országok is támogathatók.
Ezen kívül a 2015. november 29-i EU–Törökország csúcstalálkozón közös nyilatkozatot fogadtak el, mely jelentős finanszírozás mozgósítását tervezi Törökország számára a szíriai menekültek befogadására tett jelentős erőfeszítéseinek támogatása céljából. Ehhez kapcsolódva az Európai Bizottság létrehozta a törökországi menekülteket támogató eszközt, hogy azon keresztül koordinálja az EU költségvetéséből és a tagállamok hozzájárulásaiból származó 3 milliárd EUR mozgósítását.
Uniós fellépések: Szíria
„A gyors helyreállítás útjának kialakítása az oktatáson keresztül Szíriában” elnevezésű projekt eredményeképpen például kétmillió gyermeknek javult az oktatásban való részvétele mintegy 3000 iskolában Szíria hat tartományában a 2013/14 és a 2014/15-ös tanévben. 180 iskolában orvosi képzést és pszicho-szociális támogatást nyújtottak; 100 iskolát felújítottak és 200 000 gyermeknek volt lehetősége önálló tanulási programban részt venni. 1500 tanár kapott képzést a sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkához.
Migráció és mobilitás
2015. május 13-án az Európai Bizottság elfogadta az európai migrációs stratégiát 16 , mely lefekteti a területre vonatkozó legfontosabb elveket és tevékenységeket a 2015–2020-as időszakra. A Juncker elnök vezette Bizottság tíz politikai prioritásának egyikeként e stratégia ambiciózus és átfogó tervet kínál a migráció jelenlegi és hosszú távú jobb kezelésére. A stratégia négy pillérét az erős közös menekültügyi politika, az embercsempészet elleni küzdelem és az illegális migráció megelőzése, a külső határok igazgatása, valamint a legális migrációra vonatkozó új politika alkotja.
A migráció alapvető kérdés az EU-nak a közeli, különösen a keleti és a déli szomszédaival fenntartott viszonya szempontjából, melyek közül többen vagy a migráció forrásai, vagy pedig tranzitországok. Ezeken az országokon belül jelentős uniós segítség koncentrálódik a migráció szabályozására, a stabilitás előmozdítására és a migráció alapvető okainak kezelésére, mely célok megvalósítására a kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosság rezilienciájának kiépítése, gazdaságfejlesztés és a jobb kormányzás támogatása útján törekednek.
Az afrikai partnerországokkal folytatott migrációs párbeszédet megerősítették és elmélyítették a rabati és kartúmi migrációs folyamat keretében, valamint az Afrika–EU migrációs és mobilitási párbeszéd útján.
Fejlesztés, béke és biztonság
A fenntartható fejlődés nem valósulhat meg béke és biztonság nélkül, és nem lehet fenntartható béke fejlődés nélkül. A biztonság és a fejlesztés kezeléséhez valamennyi uniós eszközt be kell vetni, és e cél fontos részét képezi az EU átfogó megközelítésének.
2015 folyamán az EU közös közleményt dolgozott ki a biztonsági ágazat reformjának támogatását szolgáló uniós stratégiai keretről 17 , amely koherens szakpolitikát biztosít az olyan rövid és középtávú tevékenységek szinergikus megközelítéséhez, mint például a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) missziói és a hosszú távú uniós fejlesztési tevékenységek a biztonság terén.
A „Kapacitásépítés a biztonság és a fejlesztés támogatása érdekében” című közös közleményt 2015-ben fogadták el 18 . Rövid távon konkrét kísérleti projekteket mozdítanak előre. Hosszabb távon szakpolitikai kereteket és finanszírozási megállapodásokat dolgoznak ki az összes érintett szereplőt célozva (civileket és katonákat egyaránt).
2015 végéig az EU-nak 18 civil és katonai KBVP-misszója és -művelete folyt, melyek közül két katonai műveletet 2015-ben kezdtek meg: az EUNAVFOR MED Sophia művelet a Földközi-tenger déli-középső részén működő embercsempész és emberkereskedő hálózatok felszámolásához nyújt segítséget, míg az EUMAM CAR elsősorban a Közép-afrikai Köztársaság hatóságainak nyújt katonai tanácsadást és támogatást.
2015-ben az EU folytatta a konfliktusmegelőzésbe és a korai előrejelző rendszerekbe irányuló beruházásokat és a kapcsolódó kapacitások fejlesztését, ami jelentősen költséghatékonyabb, mint a válságok utáni beavatkozás.
A fejlesztés európai éve
„A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” mottóval megrendezett 2015-ös fejlesztés európai éve időszerű és sikeres kampány lett. Ez volt az első olyan európai év, amelyet a külkapcsolatok valamely témájának szenteltek, és fontos globális döntések idejére esett.
A fejlesztés európai évének köszönhetően az uniós polgárok jobban megérthették, hogy az EU segítségnyújtása milyen módon alakítja át emberek és közösségek életét világszerte. Uniószerte összesen 3828 fejlesztés európai évéhez kapcsolódó eseményre került sor, melyeken több mint 1,9 millió ember vett részt.
ELSZÁMOLTATHATÓSÁG ÉS EREDMÉNYEK
Minden egyes, a partnerországaink támogatására költött eurónak a lehető legnagyobb eredményeket kell elérnie. 2015. március 26-án 19 az Európai Bizottság szolgálatai közzétették az EU fejlesztési és együttműködési eredménykeretét, melynek segítségével a Bizottság megfelelőbben nyomon követheti az EU által finanszírozott, a helyszínen végrehajtott fellépések konkrét eredményeit, és megfelelőbb jelentéseket tehet ezekről. A Bizottság általános politikájának részét képezi az a törekvés, hogy eredményorientáltabbá váljanak az uniós fellépések. A Bizottság szolgálatai 2016-ban tették közzé az eredménykeret alapján készült első jelentést 20 . A közleményhez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza a második jelentést. Mostantól a Bizottság évente jelentést készít az uniós finanszírozású együttműködési és fejlesztési fellépések eredményeiről, és megmutatja, hogy milyenek ezek az eredmények az általános fejlesztési eredményekhez képest.
Uniós fellépések: a 2015-ben elért legfontosabb eredmények
A 2014 közepe és 2015 közepe között lezárult projektek és programok által elért eredmények közül a következők emelkednek ki:
Jó kormányzás: szabad és méltányos választásokhoz nyújtott támogatás négy esetben.
Konfliktus-megelőzés, békeépítés és biztonság: A konfliktusokat követő békeépítési és/vagy konfliktus-megelőzési civil tevékenységeket támogató programoknak 404 000 kedvezményezettje volt.
Fenntartható mezőgazdaság, élelmezésbiztonság és táplálkozás: 5 025 000 nő és 5 évnél fiatalabb gyerek részesült táplálkozással kapcsolatos programokból, hogy csökkenjen a gyermekhalandóság.
Energia: 2600 km villamosenergia-szállító/elosztó vezetéket építettek ki vagy korszerűsítettek.
Oktatás: 10 635 000 gyermeket írattak be az alapfokú oktatásba, 7 603 000-et a középfokú oktatásra, valamint 175 000 tanár kapott képzést.
Egészségügy: 8 104 000 szülést vezettek le képzett egészségügyi dolgozók, segítve ezzel az anyák halandóságának csökkentését.
Természeti erőforrások, környezet és éghajlatváltozás: 3 951 000 hektár védett területet kezelnek a biológiai sokféleség és a természeti örökség megőrzése céljából.
Közlekedés: 8 905 000 ember számára biztosítottak összeköttetést minden évszakban járható utakkal.
Foglalkoztatás és szociális védelem: 195 000 ember vett részt szakoktatásban és szakképzésben vagy készségfejlesztő programokban, melyek célja a foglalkoztatás, a termelékenység és a versenyképesség javítása volt.
Kereskedelem és a magánszektor fejlesztése: 10 000 vállalkozás jutott hitelhez a beruházások ösztönzése és a kockázatok elkerülése céljából.
Globális eredmények
Az Afrika–EU partnerség kiterjesztése
A Cotonoui Megállapodás keretében végzett munka mellett előrelépés történt az Afrika–EU kapcsolatokban az EU–Afrika közös stratégia keretében a 2015. április 22-i jelentős Afrika–EU találkozón Brüsszelben, melynek keretében az Afrikai Unió Bizottságának és az Európai Bizottságnak a biztosi testülete találkozott. E hetedik biztosi testületi találkozó keretében számos kérdést megvitattak, mint például a béke és biztonság; a demokrácia, a jó kormányzás és az emberi jogok; a humán fejlődés; a fenntartható és inkluzív fejlődés; a növekedés és a kontinentális gazdaság; valamint globális és újonnan felmerülő kérdések.
A 2015-ös év jelentős volt a helyszínen az Afrikai Unió Bizottságával folytatott együttműködési tevékenységek szempontjából is, az Afrikai Békekereten és a Pánafrikai Programon keresztül folyósított, megemelt pénzügyi támogatással.
A béke és biztonság az afrikai fejlesztés és együttműködés előtt álló egyik legfontosabb kihívás. Ezzel összefüggésben a Bizottság keményen dolgozott azon, hogy politikai megoldást mozdítson elő Burundiban, és az EU–AKCS partnerségi megállapodás 96. cikke szerinti konzultációs eljárásokat indítottak.
A 11. Afrikai Unió–EU emberi jogi párbeszédre 2015. november 24-én került sor Kigaliban, Ruandában. Mindkét fél megerősítette az emberi jogok előmozdítása és védelme, valamint a kontinensre kiterjedő és nemzetközi emberi jogi eszközök eredményes végrehajtására irányuló együttműködés iránti elkötelezettségét.
Ebola
Az EU-nak az Ebola epidémiára való reagálása 2015 során is folytatódott. Pótlólagos költségvetés-támogatást nyújtottak Libériának (31 millió EUR) és Sierra Leonénak (43 millió EUR), hogy tompítsák az epidémia gazdasági hatását, valamint hogy finanszírozást nyújtsanak az országoknak az állami pénzügyek stabilizálásához. A humanitárius segítségnyújtást a fejlesztéssel összekapcsoló program keretében számos stratégiai projektet indítottak, többek közt a guineai egészségügyi rendszer és a megélhetések rezilienciájának erősítése, valamint a libériai iskolák vízellátásának javítása céljával. Az első helyreállítási programok is elkezdődtek már Guineában (egészségügy) és Libériában (oktatás és energia).
Globális szinten az Európai Bizottság szolgálatai és az Európai Külügyi Szolgálat 2015. március 3-án nemzetközi magas szintű ebola-konferenciát szervezett. A konferencia segített a lendület fenntartásában és a betegség elleni folytatódó küzdelemre koncentrált. Az év végére mindhárom érintett ország jó úton haladt ahhoz, hogy ebolamentesnek nyilvánítsák őket.
A Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, valamint az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés sürgős pályázati felhívások formájában mintegy 240 millió EUR-t ruházott be az ebola-vírus leküzdésébe 21 . Valamennyi projekt 2014 vége és 2015 eleje között kezdődött.
Szomália támogatása
Közös EU–UNHCR donorkonferenciát rendeztek Szomália részére Brüsszelben, 2015. október 21-én. Szomália rendelkezik világszinten a legnagyobb lakóhelyét elhagyni kényszerült közösséggel: mintegy 1,1 millió belső menekülttel és majdnem egymillió Afrika szarváról származó menekülttel. A konferencia nemzetközi támogatást mozgósított a szomáliai menekültek és lakóhelyüket kényszerűen elhagyók életének javítása céljából. A konferencia napján 94 millió EUR felajánlást tettek, melyből az EU 60 millió EUR-val járul majd hozzá két célzott tevékenységhez.
Uniós fellépések: szomáliai menekültek
Egy 2015-ben kezdeményezett 50 millió EUR költségvetésű program fogja segíteni az önkéntes visszatérések igazgatását Szomáliába Kenyából, Jemenből és Európából, valamint javítja majd a belső menekültekre, menekültekre és visszatelepülőkre vonatkozó jogi keretet, javítja majd az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést és reális megélhetési lehetőségeket hoz létre.
Ezzel párhuzamosan az EU 10 millió EUR értékű programot finanszíroz majd Észak-Kenyában, melynek célja, hogy segítséget és jobb életlehetőségeket nyújtson a visszatérni nem képes menekültek és a fogadó közösségek számára.
Remény a Közép-afrikai Köztársaság számára
A 2015. május 26-án megrendezett, a Közép-afrikai Köztársaságról szóló nemzetközi konferencián az Európai Unió 72 millió EUR-val növelte támogatását, és több ország összesen 29 millió EUR értékű új kötelezettségvállalást tett az EU Bêkou vagyonkezelő alapja 22 javára.
Az EU legelső vagyonkezelői alapja, a Bêkou alap hat új projektjével megmutatta gyorsaságát és hatékonyságát, és hogy az EU hogyan képes gyorsan mozgósítani energiáit és eszközeit.
Uniós fellépések: a Bêkou egészségügyi projektje
A Bêkou egészségügyi projektjének célja, hogy alapvető egészségügyi ellátáshoz jutást biztosítson egymillió embernek egy olyan országban, ahol az egészségügyi struktúra és szolgáltatás legnagyobb része megsemmisült. 2015 folyamán a projekt hozzáférést biztosított alapvető egészségügyi ellátáshoz és 450 000 közvetlen kedvezményezettet ért el.
A Száhel-övezet
2015 folyamán az EU 216 millió EUR finanszírozást szabadított fel, hogy a Száhel-övezet kilenc országában kezelje az élelmezési és táplálkozási válságot. A Száhel-övezetben a visszatérő élelmezési válságok súlyosan rontottak a legszegényebbek ellenálló képességén, akik olykor kénytelenek elvándorolni és jobb megélhetési lehetőségeket keresni.
A 2015. évi valettai csúcstalálkozót követően létrehozott Szükséghelyzeti Alap Afrikáért Afrika-szerte a leginkább instabil és sebezhető országokat fogja támogatni, a Száhel-övezetet és a Csád-tó térségét is beleértve.
A Nyugat-Balkán és Törökország
Az Európai Bizottság 2015. november 10-én fogadta el középtávú bővítési stratégiáját 23 . A Bizottság megerősítette az „először a legfontosabbak” elv kiemelt alkalmazását a csatlakozási folyamat során, mely szerint a jogállamiság, az alapvető jogok, a demokratikus intézmények megerősítése – ideértve a közigazgatás reformját is, valamint a gazdasági fejlődés és a versenyképesség számít központi kérdésnek. A Bizottság továbbra is annak biztosítására koncentrálja majd erőfeszítéseit, hogy a bővítési országok e kulcsterületek reformjainak adjanak elsőbbséget.
Nyugat-Balkán: összeköttetési menetrend
A Nyugat-Balkánon a Bizottság erőfeszítéseinek központi elemét képezi az összeköttetés, mellyel az egyes országok közötti, valamint az EU-val történő integrációt kívánja előmozdítani. Az EU egy milliárd eurót különített el az összeköttetéssel kapcsolatos beruházási projektekre és technikai segítségnyújtásra a 2014–2020-as időszakra. 2015-ben az EU 200 millió EUR értékben társfinanszírozott tíz, összesen 600 millió EUR értékű prioritást élvező projektet, köztük egy intermodális terminált, két hidat és három vasúti projektet, valamint villamosenergia-rendszerösszekötőket és a régió villamosenergia átviteli rendszerének megerősítését.
Európai szomszédság
„Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata” című közös közleményt 2015. november 18-án fogadták el 24 . Ezt egy 2015. március 4-én közzétett közös konzultációs anyag 25 , valamint az azt követő nyilvános konzultáció előzte meg, melynek keretében több mint 250 vélemény érkezett.
Az EU és partnereinek kölcsönös érdekét képviselő prioritások között a következők szerepelnek: jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság és emberi jogok; gazdasági fejlődés a stabilizáció érdekében; összeköttetések, energia és éghajlatváltozás; biztonság; valamint migráció és mobilitás.
Ukrajna: a jogállamiság megerősítése
Ukrajna jelentős előrelépést tett az igazságügy és a korrupció leküzdése területén 2015-ben azáltal, hogy új jogszabályokat fogadott el, köztük a tisztességes eljáráshoz való jog biztosításáról szóló törvényt és az ügyészségről szóló törvényt. Az EU segítsége mellett megkezdődött az igazságügyi szektor 2015–2020-as reformstratégiájának végrehajtása, valamint létrejött a nemzeti korrupcióellenes hivatal, amely 70 nyomozót alkalmazott nyílt felvételi eljárás keretében.
Ázsia, Közép-Ázsia és a Csendes-óceán
Nepált pusztító, 7,8-as erősségű földrengés rázta meg 2015. április 25-én, melyet májusban újabb erős földrengés követett. Az Európai Unió azonnal reagált a katasztrófára: hat millió eurót adott szükséghelyzeti reagálási munkákra. Nem sokkal később ezt 16,6 millió EUR értékű költségvetés-támogatás követte, lehetővé téve, hogy a nepáli kormány végrehajtsa a további szükséghelyzeti reagálási és helyreállítási munkákat.
Uniós fellépések: helyreállítás és újjáépítés Nepálban
A pusztító földrengésekre reagálva az EU létrehozta a Nepál–EU helyreállítási és újjáépítési programot (NEARR) a Nepál újjáépítéséről szóló, 2015. júniusi nemzetközi konferencián. A program finanszírozása 100 millió EUR összegű költségvetés-támogatást és 5 millió EUR összegű kiegészítő intézkedésekre fordítható támogatást tartalmaz. A rekordidő alatt létrehozott NEARR program a nepáli kormányt támogatja a rehabilitációs és újjáépítési folyamatban: az új Nepál felépítésének kampányában.
2015-ben az EU a következőkre kiterjedő tevékenységeket finanszírozott Afganisztánban: sürgősségi orvosi ellátás, élelmiszer és ivóvíz, védelem, menedék, csatornázás, a higiénia ösztönzése, valamint megélhetési támogatás a konfliktus és természeti katasztrófák által érintett embereknek általában, és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereknek különösen. Október 26-án továbbá 7,5-es erősségű földrengés rázta meg Badakhshan tartomány fővárosát Afganisztán északkeleti részén, amely az egész országban 12 tartományt érintett. 2015-ben az országnak nyújtott összes uniós humanitárius segély 40 millió euróra rúgott, mely magában foglalja a növekvő humanitárius szükségletek kielégítésére szánt, decemberben elkülönített további 12 millió eurót is. Erre a támogatásra az országban dúló konfliktus drasztikus fellángolása közepette került sor.
Uniós fellépések: élelmezésbiztonság Afganisztánban
2014 és 2015 folyamán az EU segítséget nyújtott 540 nő zöldségtermesztésre való tanításához a hiányos táplálkozás csökkentése, valamint a változatos és egészséges táplálkozás ösztönzése érdekében. Bamiyan és Ghor tartományban mintegy 900 család kapott segítséget és sajátított el olyan új készségeket, amelyek hatása messze túlmutat a projekt élettartamán.
Latin-Amerika és a Karib-szigetek
2015. június 10–11-én rendezték meg Brüsszelben az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) közötti második csúcstalálkozót, melynek általános témája a következő volt: Közös jövőnk alakítása: virágzó, összetartó és fenntartható társadalmak kialakítása polgáraink számára. A csúcstalálkozó keretében aláírták a 346 millió EUR költségvetésű, 2014–2020-as időszakra szóló EU–Karib-térség regionális indikatív programot. Frissítették a régióközi cselekvési tervet, mely két új, a felsőoktatásról és a polgárok biztonságáról szóló fejezettel egészült ki.
Ezzel a csúcstalálkozóval párhuzamosan került sor az EU–CELAC vállalkozói csúcstalálkozóra is, melynek témája a következő volt: Európa, Latin-Amerika és a Karib-térség: fenntartható és inkluzív növekedés a kis-és középvállalkozások szerepének erősítése révén. Az EU a legfontosabb külföldi befektető a CELAC-régióban, és a régió második legnagyobb kereskedelmi partnere.
A tudomány, a kutatás, az innováció és a technológia szerepel a vonatkozó 2015-ös csúcstalálkozó után létrehozott EU–CELAC cselekvési terv 26 első pontjában. A tudomány, a kutatás, a technológia és az innováció témájában a 2011 márciusában létrehozott „EULAC közös kezdeményezés a kutatás és az innováció érdekében” keretében folytatott párbeszéd megerősíti majd az EU és a CELAC közötti együttműködést.
SWD(2015)159 final, 2015.8.3.
https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1481811611496&uri=CELEX:52015DC0044
http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9144-2015-INIT/hu/pdf
COM(2014)263 final, 2014.5.13.
JOIN(2015)33 final, 2015.10.6.
SWD(2015)182 final, 2015.9.21.
https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld , az „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című dokumentum 14. pontja.
A Párizsi Megállapodás elfogadása: https://unfccc.int/resource/docs/2015/cop21/eng/l09r01.pdf
COM (2011) 500 final, 2011.6.29., valamint a Tanács 37/13 sz. következtetései, 2013.2.8.
http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11855-2012-INIT/hu/pdf
https://eeas.europa.eu/human_rights/docs/eu_action_plan_on_human_rights_and_democracy_en.pdf
COM(2015)240 final, 2015.5.13.
JOIN(2016) 31 final, 2016.7.5.
JOIN(2015) 17 final, 2015.4.28. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX:52015JC0017
SWD(2015) 80 final, Az EU fejlesztési és együttműködési eredménykeretének elindítása.
SWD (2016) 255, Az uniós nemzetközi együttműködés és fejlesztés: konkrét eredményekről készült első jelentés.
http://ec.europa.eu/research/health/index.cfm?pg=area&areaname=ebola
A Közép-afrikai Köztársaság legtöbb lakosa által beszélt szangó nyelven a Bêkou szó reményt jelent.
COM(2015) 611 final, 2015.11.10.
JOIN(2015) 50 final, 2015.11.18.
JOIN(2015) 6 final, 2015.3.4.
http://ec.europa.eu/research/iscp/pdf/policy/eu-celac_action_plan_2015.pdf