EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.12.15.
COM(2016) 794 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a szénhidrogének (például palagáz) masszív hidraulikus rétegrepesztéssel való feltárására és kitermelésére vonatkozó minimumelvekről szóló 2014/70/EU ajánlás hatékonyságáról
1. Bevezetés
2014. januárban a Bizottság közleményt és ajánlást 1 fogadott el a szénhidrogének (például palagáz) masszív hidraulikus rétegrepesztéssel történő feltárásáról és kitermeléséről. A meglévő uniós jogszabályok kiegészítéseként az ajánlás az említett tevékenységekre vonatkozó minimumelveket rögzít a közegészség, az éghajlat és a környezet védelmének, az erőforrások hatékony felhasználásának és a nyilvánosság tájékoztatásának elősegítése érdekében. Azoknak a tagállamoknak, amelyek ilyen tevékenységeket kívántak végezni, 2014. július 28-ig végre kellett hajtaniuk az ajánlást. Az ajánlás szerint a Bizottságnak az ajánlás közzététele után 18 hónappal felül kell vizsgálnia az ajánlás eredményességét.
2. A kúttalpkezelés és a szénhidrogén-kinyerés fokozását célzó technikák alkalmazásával történő szénhidrogén-kinyerés jelenlegi állása az EU-ban
•Egy tagállamok közötti felmérésből 2 az derül ki, hogy 11 tagállam 3 engedélyezte vagy tervezi engedélyezni a szénhidrogének olyan kinyerését, amely masszív hidraulikus rétegrepesztés alkalmazását igényelheti. A többi tagállam vagy nem rendelkezik ismert erőforrásokkal, vagy moratóriumot, illetve tilalmat vezetett be. A palagáz-kinyerésben érdekelt tagállamok többsége a tervezési fázisban van, vagy éppen a feltárási projektekre vonatkozó engedélyeket bocsátja ki. Összesen körülbelül 80 feltáró kutat fúrtak, amelyből legalább 16 kutat nagy mennyiségű folyadékkal repesztettek 4 .
A palagázzal szemben a szénhez kötött metán kinyerése már kitermelést eredményezett. A tagállamok legalább 137 kútra adtak ki szénhez kötött metán feltárására vagy kitermelésére vonatkozó engedélyt 5 . A szénhez kötött metán kitermelése nem igényel szükségszerűen hidraulikus rétegrepesztést, de nagy vízmennyiség kiszivattyúzásával jár, ami a potenciális talajvízszennyezés nagyobb kockázatát rejti magában.
•A tömött kőzetekben lévő földgáz kitermelése a palagáz esetében használtakhoz hasonló folyamatokat követ. Az elmúlt évtizedekben több mint 600, tömött kőzetekben lévő földgázkút fúrását és hidraulikus rétegrepesztését végezték el a tagállamokban a szárazföldön és a tengeren 6 . A tömött kőzetekben lévő földgáz kinyerése jellemzően a palagáznál kisebb mennyiségeket igényel a hidraulikus rétegrepesztéshez.
•A hagyományos földgáz- vagy olajkutak esetében nincs szükség hidraulikus rétegrepesztésre áramlás előidézése céljából az elsődleges kinyerési fázisban. Ugyanakkor a mezők kimerülésével az EU-ban egyre inkább a kinyerés fokozását célzó technikákat alkalmaznak a kitermelési időszak meghosszabbítása érdekében. Ezek a technikák folyamatosan fejlődnek, azonban gőz, gázok és más vegyi anyagok kútba való befecskendezését is magukban foglalhatják 7 . Összesen 11 tagállam 8 erősítette meg, hogy kúttalpkezelést vagy a kinyerés fokozását célzó technikákat alkalmazó hagyományos kőolaj- és gázkitermelésre adtak vagy terveznek adni engedélyeket 9 .
3. Az ajánlás eredményessége
•A jelen felülvizsgálat felméri az ajánlás eredményességét az alábbi területeken:
a környezeti hatások és kockázatok megelőzése, kezelése és csökkentése;
jogbiztonság és kiszámíthatóság biztosítása az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők számára;
a közvélemény aggályainak eloszlatása; és
a műszaki fejlődés és a masszív hidraulikus rétegrepesztéstől eltérő technikák alkalmazásának figyelembevétele.
•A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy tájékoztassák az általuk az ajánlásra válaszul 2014-ben és 2015-ben bevezetett intézkedésekről.
•A felülvizsgálatot az alábbi tanulmányok 10 és konzultációs folyamat támogatták:
az ajánlás és a vonatkozó uniós jog alkalmazásáról szóló tanulmány, beleértve az érdekelt felekkel készített interjúkat;
a kinyerés fokozását célzó technikákat alkalmazó kőolaj- és gázkitermelés, valamint a tömött kőzetekben lévő földgáz, a kötött olaj és a szénhez kötött metán kitermelése környezeti hatásainak és kockázatainak kezeléséről szóló tanulmányok;
az érdekelt feleknek szervezett rendezvény a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagokról;
Eurobarométer gyorsfelmérés 11 , amely megvizsgálta a polgárok hozzáállását azokban az európai régiókban, amelyekben palagázzal kapcsolatos projekteket engedélyeztek vagy terveznek engedélyezni; és
a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok környezetvédelmi vonatkozásaival foglalkozó műszaki munkacsoport találkozóin a tagállamoktól kapott visszajelzés.
3.1. A ajánlás eredményessége a környezeti hatások és kockázatok megelőzése, kezelése és csökkentése terén
•Az ajánlásban a Bizottság stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) elvégzését javasolja a szénhidrogénekkel kapcsolatos engedélyek megadása előtt, valamint környezeti hatásvizsgálat (KHV) lefolytatását az olyan projektek esetében, amelyek masszív hidraulikus rétegrepesztés alkalmazásához vezethetnek. Az ajánlás elfogadását követően az Egyesült Királyság 12 a hidraulikus rétegrepesztés kockázatainak figyelembevételével SKV-t végzett az új engedélyek megadása előtt, míg Lengyelország továbbra is SKV lefolytatása nélkül adott ki engedélyeket. Számos érintett tagállam jogszabályai KHV lefolytatását írják elő a hidraulikus rétegrepesztés alkalmazását magukban foglaló tevékenységek megkezdése előtt, míg más tagállamok csak abban az esetben követelik meg KHV elvégzését, ha a projekt megfelel bizonyos kritériumoknak.
•Az ajánlásban a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy alkossanak szabályokat arról, hogy milyen korlátozások vonatkozhatnak a tevékenységekre. Néhány tagállam rendelkezik konkrétan a – például Litvániában és Németországban a vízvédelmi területeken történő – hidraulikus rétegrepesztésre alkalmazandó szabályokkal, míg más tagállamok a tevékenységek széles körére alkalmazandó általános szabályokkal rendelkeznek vagy esetileg állapítanak meg szabályokat.
•A helyszín kiválasztásával kapcsolatos alapelv alkalmazása lengyelországi, angliai és bizonyos mértékben spanyolországi feltárási helyek tekintetében volt értékelhető. Lengyelországban és Angliában egyegy adott helyszín kockázatainak értékelését végezték el. A Spanyolországban megvizsgált előzetes KHV dokumentumok arra utalnak, hogy kockázatértékelések elvégzésére fog sor kerülni.
•Dániában és Angliában a kutak sértetlenségével kapcsolatos vizsgálatokat független harmadik félnek kell felülvizsgálnia. Nem voltak ilyen felülvizsgálatra utaló jelek találhatók a Lengyelországban megvizsgált helyszíneken.
•Az ajánlásban a Bizottság tíz paraméterrel, például a víz és a levegő minőségével foglalkozó alaptanulmány elkészítését kéri. Ez az alapelv nem határozza meg a gyűjtendő konkrét adatokat. Összességében az ajánlás elfogadása óta engedélyt kapott helyszíneken a paraméterek nagy többségét figyelembe vették.
•A nyomon követést az alaptanulmányban meghatározott paraméterek alapján végezték el vagy tervezik elvégezni. A gazdasági szereplők nem minden környezetvédelmi nyomonkövetési eredményt jelentenek szisztematikusan az illetékes hatóságoknak. Litvániában a palaolaj és -gáz feltárására és kitermelésére vonatkozó konkrét nyomonkövetési követelményeket a nemzeti jogi szabályozás tartalmazza.
•Az ajánlásban foglalt valamennyi alapelv tagállami alkalmazásának átfogóbb képét tartalmazza a jelen felülvizsgálatot alátámasztó tanulmány.
3.2. Az ajánlás eredményessége a jogbiztonság és kiszámíthatóság illetékes hatóságok és gazdasági szereplők számára történő biztosítása terén
•Az ajánlás célja azon uniós jogszabályok kiegészítése, amelynek kidolgozása idején a masszív hidraulikus rétegrepesztést nem alkalmazták az EU-ban. E szakasz három olyan jogszabályra összpontosít, amelyek jelentőséggel bírhatnak a palagázprojektek korai szakaszában, és amelyeket a tagállamok eltérően alkalmaznak. Az említett és más jogszabályok részletesebb elemzését tartalmazza a felülvizsgálatot alátámasztó tanulmány.
•A víz-keretirányelv 13 tiltja a szennyezőanyagok közvetlenül a felszín alatti vizekbe ürítését. Az illetékes hatóságok eltérően értelmezik annak a palagázzal kapcsolatos műveletekre való alkalmazhatóságát. Egyes hatóságok a hidraulikus rétegrepesztést olyan tevékenységnek tekintik, amely meghatározott engedélyezési feltételek teljesítését igénylő szennyezőanyag-bevitellel járhat, míg más hatóságok úgy vélik, hogy ilyen feltételek teljesítésére nincs szükség, mivel befecskendezésre a felszín alatti vizekben nem kerül sor.
•A palagáz-feltárási vagy -kitermelési tevékenységből származó hulladék ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot tartalmaz, amelyet az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékról szóló irányelvnek 14 megfelelően kell kezelni. Míg a vizsgált tagállamok többsége a fúrásból származó törmeléket és iszapot ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladéknak tekinti, addig a hidraulikus rétegrepesztést követően felszínre törő folyadékokra és a kút lezárását követően a földfelszín alatt maradó repesztő folyadékok maradványaira eltérő értelmezéseket alkalmaznak. Egyes tagállamok ezeket a folyadékokat nem sorolják az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékok közé, míg mások igen. Ez befolyásolja az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékról szóló irányelv alapján engedélyezett hulladékkezelő létesítmények számát.
•Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 15 hatálya nem terjed ki kifejezetten az ásványinyersanyag-kitermelő iparágakra, azonban a projektek magukban foglalhatnak az irányelv hatálya alá tartozó tevékenységeket (pl. hulladék égetése és tárolása, tüzelőanyagok égetése). Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó egyes tevékenységek az adott létesítményben végzett összes tevékenységre alkalmazott, elérhető legjobb technológiákon alapuló engedélyhez kötöttek. A tagállamok általi értelmezések eltérnek annak kérdésében, hogy a fáklyagázokat elégetett hulladékgázoknak kell-e tekinteni.
•3.3. Az ajánlás eredményessége a közvélemény aggályainak eloszlatása terén
•Az ajánlás azt javasolja, hogy az illetékes hatóságok egy nyilvánosan hozzáférhető internetes oldalon tegyék közzé a releváns információkat. Románia és az Egyesült Királyság a környezetvédelmi engedélyeket az interneten teszi közzé, míg Németországban és Litvániában nem nyilvánosak az engedélyezési feltételek, Lengyelországban pedig nem rendszeres a közzététel. Spanyolországban online eszköz biztosít hozzáférést a központi kormányzat hatáskörébe tartozó projektekkel kapcsolatos releváns dokumentációhoz, azonban nem biztosít ilyen hozzáférést az autonóm régiók esetében. Részletesebb elemzést tartalmaz a felülvizsgálatot alátámasztó tanulmány.
•Az egyes kutak repesztéséhez használni tervezett vegyi anyagokról való tájékoztatást illetően a Spanyolországból, Angliából és Lengyelországból származó, vizsgált KHV dokumentumok és környezeti jelentések egy példajellegű összetételre hivatkoztak. Németországban, Angliában és Lengyelországban a gazdasági szereplők információt szolgáltattak a repesztéshez ténylegesen használt anyagokkal kapcsolatban, azonban nem feltétlenül közölték az ajánlásban javasolt összes részletet. Németországban kötelezővé fog válni a hidraulikus rétegrepesztéshez használt anyagokkal kapcsolatos tájékoztatás 16 .
•Az ajánlásban a Bizottság annak biztosítását kéri a tagállamoktól, hogy a hidraulikus rétegrepesztéshez használt vegyi anyagokkal kapcsolatos akták utaljanak a „hidraulikus rétegrepesztésre” a REACH rendelet 17 szerinti nyilvántartásba vételkor. A 2008 és 2014 közötti időszakban az EU-ban hidraulikus rétegrepesztésre használt anyagok 18 REACH nyilvántartó adatbázisban elvégzett keresése azt tárta fel, hogy kevés bejegyzés utal kifejezetten a hidraulikus rétegrepesztésre. Az említett időszakban használt anyagokat általánosabb felhasználási megnevezések, például „bányászati vegyi anyagok” megnevezés alatt jegyezték be, vagy az alacsony űrtartalom 19 , illetve mentesség miatt a REACH alapján nem volt szükséges bejegyezni azokat. A kőolaj és földgáz feltárása vagy kitermelése során történő felhasználás tekintetében nyilvántartásba vett anyagokra vonatkozó információk keresésének megkönnyítése érdekében 2016 áprilisában a REACH adatbázist a „kőolaj és földgáz feltárásából vagy kitermeléséből származó termékek” új kategóriájával bővítették ki. 20 (lásd még az 5.1. pontot.)
•Az Eurobarométer felmérés megvizsgálta a válaszadóknak a régiójukban zajló palagázprojektekkel kapcsolatos tudatosságát, és hogy milyen potenciális kihívásokkal találkoznak ezen a területen. A palagázprojektekről már hallott, kisebbségben lévő válaszadók 12-ből 10 régióban úgy nyilatkoztak, hogy kellően tájékoztatottnak érzik magukat. A megkeresett polgárok többsége csak két lengyelországi régióban érezte úgy, hogy kellő tájékoztatást kapott. A régiók többségében a leggyakrabban kihívásként a víz- és levegőszennyezést említették, míg a más ágazatokra, például a mezőgazdaságra vagy a turizmusra gyakorolt negatív hatásokra és az egészségügyi kockázatokra is hivatkoztak.
•Az érdekelt felek közti felmérésre az ajánlás alkalmazásáról szóló bizottsági tanulmány részeként került sor. A választ adó 19 szervezetből az érdekelt felek különböző kategóriáiba tartozó 12 válaszadó (hatan a kőolaj- és földgáziparból, egy a vízágazatból, négyen nem kormányzati szervezetektől és egy a geológiai kutatások területéről) úgy nyilatkozott, hogy az ajánlás nem segített a lakossági aggályok enyhítésében, míg hatan (négyen a kőolaj- és földgáziparból, egy a geológiai kutatások területéről és egy nem kormányzati szervezettől) azt válaszolták, hogy az ajánlás részben segített.
•3.4. Az ajánlás eredményessége a műszaki fejlődés és a masszív hidraulikus rétegrepesztéstől eltérő technikák alkalmazásának figyelembevétele terén
•A Bizottság részére készített tanulmány értékeli az ajánlás elfogadása óta bekövetkezett technológiai fejleményeket és rövid és közép távon az iparban valószínűleg szélesebb körben alkalmazandó, kialakulóban lévő technológiákat. A tanulmány nem jelöl meg olyan fejleményeket, amelyek a palagáz kinyerési módjának általános kockázati profilját jelentősen megváltoztatná. A nanotechnológiákat is magukban foglaló, egyes kialakulóban lévő technológiákkal kapcsolatos kockázatok teljes körű értékelésére nincs lehetőség. Habár néhány, tengeri palaképződményekre vonatkozó engedélyt sok tagállamban kibocsátottak, a mai napig nem érkezett jelentés működési tevékenységekről.
•Ami a repesztési technológiákat illeti, a nem hagyományos szénhidrogén-kitermeléssel foglalkozó európai tudományos és technológiai hálózat 21 várakozása szerint a következő években az ágazatban továbbra is a vízalapú repesztés marad a legelterjedtebb technika.
•Ami a palagáztól eltérő nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok kinyerését illeti, a szénhez kötött metán erőforrások engedélyezése, feltárása vagy felmérése számos tagállamban megtörtént vagy folyamatban van 22 . Sok széntelep a palaképződményeknél kisebb mélységben és a talajvíz- vagy ivóvízkészletekben található. Amennyiben hidraulikus rétegrepesztés szükséges, a talajvízszennyezéssel összefüggő kockázatok potenciálisan jelentősebbek a palagázhoz képest a szénhez kötött metán esetében 23 . Az illékony kibocsátás kockázata is potenciálisan nagyobb. A kitermelési fázisban a szénhez kötött metán kinyerése olyan mennyiségű víz kiszivattyúzását igényli, amely a vízerőforrások kimerülésének megnövekedett kockázatát hordozza magában. Abban az esetben, ha hidrogeológiai kapcsolat áll fenn az átnyúló vagy oldalsó képződményekkel, a talajvízáramlás fokozódhat, ami hátrányosan érinti az ivóvíz minőségét 24 .
•A tömött kőzetekben lévő földgáz kitermelése olyan volumenű hidraulikus rétegrepesztést igényel, amely általában nem elég nagy ahhoz, hogy az ajánlás vonatkozzon rá. A Bizottság részére készített tanulmányok rámutatnak arra, hogy a tömött kőzetekben lévő földgáz kinyerésével kapcsolatos kockázatok és hatások hasonlóak a palagázzal összefüggő kockázatokhoz és hatásokhoz, kivéve a hidraulikus rétegrepesztési eljárással, kútkészítéssel és a vízerőforrás kimerüléshez kapcsolódó kitermelési szakaszokkal összefüggő hatásokat és kockázatokat, amelyek potenciálisan kevésbé jelentősek, mivel a repesztési eljárás jellemzően kevesebb vizet igényel.
•Általában véve a közvélemény nem tesz különbséget a kis volumenű és a masszív hidraulikus rétegrepesztés kötött. Jelenleg sok polgár aggódik a kúttalpkezelési technika kőolaj- vagy földgáz-kitermelési projektekben történő esetleges alkalmazása miatt annak ellenére, hogy néhány ilyen technikát már sok éve használnak.
•A kinyerés fokozását célzó technikákat egyre többen használják arra, hogy maximalizálják a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését, amely eredetileg nem igényelt kúttalpkezelést. A legfőbb kockázatok a befecskendezési pontok és az anyagok befecskendezésének biztosítása céljából további kutak építéséből és fúrásából erednek, és azok hatásai a talajfelhasználással, a forgalommal és a levegőbe történő kibocsátással, míg kockázatai a talaj és a víz szennyeződésével kapcsolatosak 25 .
•Tekintettel számos tagállamban a szénhez kötött metán és tömött kőzetekben lévő földgáz további fejlesztéséhez és a kúttalpkezelési, illetve a kinyerés fokozását célzó technikák alkalmazásához fűződő érdekre, a Bizottság megbízást adott olyan tanulmányok készítésére, amelyek összevetik az említett erőforrások kitermeléséből eredő kockázatokat és hatásokat a palagáz kitermeléséből eredő hatásokkal és kockázatokkal. Összességében azt a következtetést vonja le, hogy a palagáz vonatkozásában meghatározott fő kockázatkezelési gyakorlatokat a fent említett gyakorlatokra egyaránt alkalmazni lehetne.
•4. Az érdekelt felek véleménye
•Az Európai Parlament 2015 decemberében plenáris ülésen elfogadott egy határozatot 26 , amelyben kéri hidraulikus rétegrepesztést folytatni kívánó tagállamoktól a 2014/70/EU ajánlás betartását és a „legmagasabb szintű éghajlati, környezetvédelmi és közegészségügyi előírásoknak” való megfelelést.
•Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 27 2014 júniusában kiadott állásfoglalásában úgy véli, hogy a jelenlegi keret „megfelelő végrehajtás esetén elégséges a helyi közösségek szintjén történő felhasználásra”, ugyanakkor rámutat arra, hogy újból meg kell vizsgálni ezt a kérdést „ha a tevékenységek volumene jelentősen megnő”. Ezenfelül hangsúlyozza, hogy a feltárási és kitermelési projektekben az átláthatóság magas fokára van szükség a közvélemény általi elfogadottsággal kapcsolatos kérdések kezeléséhez.
•Az érdekelt felek számára 2015 júniusában megrendezett eseményről érkezett visszajelzések szerint az érdekelt felek látszólag eltérő nézeteket képviselnek. A kőolaj- és földgázipar azon a véleményen van, hogy az ajánlás elegendő és nincs szükség jogalkotási intézkedésre. Számos vízkitermelőket képviselő egyesület kérte további szabályozási biztosítékok meghatározását az ivóvíz védelmének biztosítása érdekében. A környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek úgy vélekednek, hogy az ajánlás nem volt hatásos, és további szabályozást, illetve a palagázzal, palaolajjal és szénhez kötött metánnal kapcsolatos projektekre tilalom bevezetését kérték.
•Az Eurobarométer felmérés is eltérő véleményeket váltott ki, amelyek a „nincs szükség az EU bevonásától” a szabályozási intézkedés vagy a hidraulikus rétegrepesztés betiltása szükségességének megjelöléséig terjednek. Az új szabályozás bevezetése nélküli ajánlások kibocsátására irányuló jelenlegi megközelítés volt a legkevésbé népszerű opció.
•A Tanács nem fogadott el hivatalos álláspontot az ajánlás közzétételét követően. A Környezetvédelmi Munkacsoport találkozóján számos küldött üdvözölte, hogy a Bizottság az ajánlást választotta, míg mások kívánatosabbnak tekintették a jogilag kötelező intézkedéseket. Számos illetékes hatóság kérte a Bizottságot, hogy pontosítsa a vonatkozó uniós környezetvédelmi szabályozás alkalmazhatóságát a környezetvédelmi jog végrehajtásának és alkalmazásának elősegítésére létrehozott európai uniós hálózat (IMPEL) keretében.
•
•
•
•
•
•
•5. Következtetések és további teendők
•A palagáz rendelkezésre állása és a palagáz kineyeréséhez fűződő érdek az egyes tagállamokban igen változó. Az érdekelt tagállamok közül néhány a korai tervezési fázisban van, míg mások feltárási projektekbe kezdtek. A kiválasztott tervezési dokumentumok, engedélyezési kérelmek és működési engedélyek elemzése rámutat arra, hogy az ajánlásban rögzített számos alapelvet jó néhány tagállamban már alkalmaztak az ajánlás elfogadása előtt. Az ajánlás elfogadását követően jó néhány tagállam változtatott az engedélyezési gyakorlatán vagy olyan nemzeti szabályozást dolgozott ki, amely tükrözi az ajánlásban foglalt elvek egy részét, míg más tagállamok visszafogtak a környezetvédelmi törekvéseikből annak érdekében, hogy egyszerűsítsék az engedélyek kiadását, illetve a beruházók ösztönzésére összpontosítottak. Egy tagállam olyannyira egyszerűsítette a környezetvédelmi szabályozását, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást 28 indított ellene az KHV-irányelven alapuló kötelezettségei teljesítésének elmulasztása miatt. Az ajánlásban foglalt néhány alapelvet jelenleg néhány tagállamban úgy alkalmaznak, hogy azokat a nemzeti jogszabályok nem tartalmazzák, és majd kiderül, hogy ez folytatódik-e, különös tekintettel ezen országok befektetések vonzására irányuló törekvéseire.
•Ez a jelentés az ajánlás alkalmazásának első két és fél évét vizsgálja néhány tagállamban, korlátozott számú projekt esetében. Jelenleg az ajánlás alkalmazása eltérő az egyes tagállamokban, és néhányban nem kielégítő. Következésképpen a jelen felülvizsgálatban tett megállapítások alapján jelenleg nem lehet megerősíteni, hogy az ajánlás hatékony a környezeti hatások és kockázatok megelőzésében, kezelésében és csökkentésében. Az ajánlás tagállamok általi követésének változatossága a dokumentum jogilag nem kötelező jellegéből is ered. Következésképpen a Bizottság arra bátorítja a tagállamokat, hogy vegyék nagyobb mértékben figyelembe az ajánlásban szereplő alapelveket, amennyiben masszív hidraulikus rétegrepesztést igénylő szénhidrogén-kinyerést terveznek.
•A tagállamok a vonatkozó uniós környezetvédelmi szabályozás egyes rendelkezéseit egymástól eltérően értelmezik. Az egynél több tagállamban tevékenykedő gazdasági szereplők e rendelkezések következetlen alkalmazásával találkozhatnak. Jóllehet a jelenlegi jogi szabályozás megállapítja a palagázzal kapcsolatos tevékenységek jogi keretét, a jogbiztonság és a kiszámíthatóság illetékes hatóságok és gazdasági szereplők számára történő biztosítására irányuló célkitűzés nem valósul meg teljeskörűen.
•Alapos alkalmazása esetén az ajánlás hasznos eszköz lehet a szénhidrogén kinyerésével összefüggő masszív hidraulikus rétegrepesztés alkalmazásával kapcsolatos kockázatok átlátható módon történő kezeléséhez. További előrelépésre van szükség az ajánlás releváns tagállamokban való alkalmazása és az uniós környezetvédelmi joganyag helyes és egységes alkalmazása terén is.
•E célból a Bizottság azt tervezi, hogy az alábbi területekre összpontosít:
az átláthatóság növelése és nyomon követés;
a vonatkozó rendelkezések helyes és egységes tagállami alkalmazásának elősegítése;
a szénhidrogén-feltárás és -kitermelés környezeti hatásainak és kockázatainak kezelése; és
a szénhidrogén-kitermelés egészségügyi hatásaival és kockázataival kapcsolatos kutatási hézagok kitöltése.
•
•5.1. Az átláthatóság növelése és nyomon követés
•A Bizottság továbbra is nyomon fogja követni a műszaki fejleményeket, valamint az ajánlás és a vonatkozó uniós környezetvédelmi szabályozás alkalmazását. Az ajánlás alkalmazásával kapcsolatban a tagállami jelentéstétel folytatódik, és az eredményeket éves szinten közzéteszik. Ebben az összefüggésben a folyamatban lévő környezetvédelmi nyomonkövetési és jelentéstételi 29 célravezetőségi vizsgálat megállapításait kellően figyelembe kell venni.
•A Bizottság rendszeresen, de legalább háromévente felül kívánja vizsgálni az alkalmazott megközelítés eredményességét, különösen az ágazat uniós szintű átfogó fejlődésének és a világszerte bárhol bekövetkező incidensek és balesetek fényében.
•Habár az ajánlás számos tagállam engedélyezési gyakorlatában változásokat váltott ki, az átláthatóságot elősegítő alapelvek alkalmazása nem kielégítő. A legtöbb tagállamban a palagázprojektekkel szemben folytatódó tiltakozás arra utal, hogy az ajánlás nem változtatott a közgondolkodáson. A nyilvános vizsgálatot a palagázprojektekről az összes szárazföldi és partmenti kőolaj- és földgázkinyerésre kiterjesztették.
•Az átláthatóság általános szintjének fokozása és a környezetvédelmi hatások szoros nyomon követésének lehetővé tétele érdekében a Bizottság internetes platformot hoz létre, amely a tervezett és létező nem hagyományos kőolaj és földgáz kutak uniós szintű leltárát és térképét fogja tartalmazni. A platform nyilvánosan hozzáférhető lesz, és „jobb szabályozási” alapelveket fog tükrözni, az INSPIRE irányelvet is figyelembe véve 30 . Célja, hogy az ajánlásban foglalt kérésnek megfelelően hozzáférhetővé tegye az adatokat többek között a tagállamok és a gazdasági szereplők által rendelkezésre bocsátott információk felhasználása révén. A platform prototípusa 2017 első félévében lesz nyilvánosan elérhető és az elkövetkezendő években tovább fejlesztik.
A hidraulikus rétegrepesztéshez használt, REACH adatbázisba bejegyzett vegyi anyagokra vonatkozó keresések megkönnyítése érdekében az Európai Vegyianyag-ügynökség honlapján 31 található keresőfunkciókat tovább fogják fejleszteni, hogy 2017 első félévében már lehetővé váljon a kulcsszavas keresés. A Bizottság fel fogja venni a kapcsolatot a tagállamokkal annak hangsúlyozása céljából, hogy a hidraulikus rétegrepesztéshez használt anyagok esetében a REACH nyilvántartási aktáknak kifejezett hivatkozást kell tartalmazniuk e tevékenységre. A Bizottság az olaj- és gázipari egyesületeket is arra bátorítja, hogy készítsenek felhasználási térképeket 32 , amelyekkel segíthetik a regisztrálókat az általuk történő értékelésben és jelentéstételben.
•Ezenfelül a Bizottság 2017 végéig műszaki jelentést készít, amelyben feltérképezi a nem hagyományos kőolaj- és földgáz-feltárási és -kitermelési helyszínek közelében a vízminőség nyomon követéséhez használható módszertani megközelítéseket.
•
•
•
•
•5.2. A vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi rendelkezések helyes és egységes tagállami alkalmazásának elősegítése
•E célból a Bizottság azt tervezi, hogy
párbeszédet folytat a tagállamokkal, szükség esetén a rendelkezésre álló platformok és támogatási mechanizmusok, például a környezetvédelmi politikák végrehajtása felülvizsgálatának alkalmazásával 33 ; az uniós környezetvédelmi jog és az IMPEL végrehajtásával foglalkozó bizottságokkal; és a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok környezetvédelmi vonatkozásaival foglalkozó műszaki munkacsoporttal.
gyakran feltett kérdések formájában támogató dokumentumok kidolgozása a Bizottságnak a védett területekkel, tervezéssel, hulladékgazdálkodással, vízvédelemmel és ipari kibocsátásokkal kapcsolatos uniós szabályozásról feltett kérdések alapján;
az uniós jog helyes alkalmazása esetleges elmulasztásának kivizsgálása és megfelelő intézkedés megtétele.
5.3. A szénhidrogén-feltárási és -kitermelési tevékenységek környezeti hatásainak és kockázatainak kezelése
•Az ajánlásban a Bizottság kéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők az elérhető legjobb technikákat alkalmazzák a környezetvédelmi hatások és kockázatok megelőzése, illetve minimálisra csökkentése érdekében. Jelenleg két, kidolgozás alatt álló és masszív hidraulikus rétegrepesztést használó szénhidrogén-feltárással és -kitermeléssel kapcsolatos tevékenységek szempontjából releváns „legjobb technikák” referenciadokumentum az ásványinyersanyag-kitermelő ágazatokból származó hulladék kezelésével 34 és a hulladékkezeléssel kapcsolatos 35 . Az említett referenciadokumentumok jelenleg átdolgozás alatt állnak, és 2017-re, illetve 2018-ra várható véglegesítésük. Ezenfelül a szénhidrogén-ágazatban a legjobb technikák nem kötelező erejű összefoglalójának 36 véglegesítése meg fog történni 2018-ban.
•A 3.4. pont megjelölte a palagáz kitermelésen felül más tevékenységek környezetvédelmi hatásait és kockázatait. Az ajánlásban foglalt alapelvek alkalmasak e hatások és kockázatok kezelésére. Következésképpen a Bizottság arra bátorítja a tagállamokat, hogy alkalmazzák az ajánlásban foglalt alapelveket a szénhidrogén-feltárási és -kitermelési tevékenységek más formáira, amennyiben azok hidraulikus rétegrepesztést, nagy vízmennyiségek kiszivattyúzását vagy a kinyerés fokozását foglalják magukban.
•5.4. Az egészségügyi hatásokkal és kockázatokkal kapcsolatos kutatási hézagok kitöltése
A palagáz-kitermelés környezet hatásaival és kockázataival foglalkozó öt kutatási projekt kapott finanszírozást a „Horizont 2020” kutatási és innovációs program keretében 37 és nemrégiben egy további kutatási témát tettek közzé 38 .
•Ezenfelül a kutatók 39 rámutattak arra, hogy hiányoznak a megbízható kitettségi és epidemiológiai tanulmányok, különösen az esetleges hosszú távú hatások felmérésére, és kérték a hidraulikus rétegrepesztést alkalmazó kőolaj- és földgázkitermeléssel összefüggő közegészségügyi hatások és kockázatok további vizsgálatát. Ebben az összefüggésben a Bizottság 2016-ban műszaki workshopot szervezett, amely az esetleges tudásbeli hiányosságok meghatározására irányult. A Bizottság mérlegelni fogja a megállapított hézagoknak a 2018. és 2019. évre szóló „Horizont 2020” munkaprogramok keretében történő kezelését.
•A Bizottság mérlegelni fogja az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottságának (EKKTB) megbízását is a szénhidrogének feltárásából és termeléséből eredő, emberi egészségre gyakorolt hatásokra és kockázatokra vonatkozó állásfoglalás elkészítésére.
• Az Európai Parlament és a Tanács 2006/21/EK irányelve ( 2006. március 15. ) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról.
https://echa.europa.eu/documents/10162/13632/information_requirements_r12_en.pdf