EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.10.14.
COM(2016) 655 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a vízuminformációs rendszer (VIS) létrehozásáról, az ujjlenyomatok külső határokon történő alkalmazásáról és a biometrikus adatok vízumkérelmi eljárások/REFIT értékelések során történő használatáról szóló 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
{SWD(2016) 327 final}
{SWD(2016) 328 final}
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a vízuminformációs rendszer (VIS) létrehozásáról, az ujjlenyomatok külső határokon történő alkalmazásáról és a biometrikus adatok vízumkérelmi eljárások/REFIT értékelések során történő használatáról szóló 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
1.BEVEZETÉS
1.1.A VIS és a tagállamok közötti adatcsere megkönnyítése terén betöltött szerepe
Ahogy az Európai Unió fokozatosan létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, biztosítania kell a személyek szabad mozgását és a nagyfokú biztonságot. Ezzel összefüggésben elsőbbséget kapott a vízuminformációs rendszer (a továbbiakban: VIS) kidolgozása és létrehozása a tagállamok közötti vízumadatok cseréje érdekében 1 .
A VIS létrehozásához egy átfogó jogi keretet fogadtak el:
a 2004. június 8-i 2004/512/EK tanácsi határozat létrehozta a Vízuminformációs Rendszert, mint a tagállamok közötti vízumadatok cseréjére szolgáló rendszert;
a 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet meghatározta a VIS célját, működőképességét és feladatait, továbbá megállapította a vízumadatok cseréjére vonatkozó feltételeket és eljárásokat annak érdekében, hogy megkönnyítsék a vízumkérelmek elbírálását és a kapcsolódó határozatokat;
a 2009. július 13-i 810/2009/EK rendelet (a vízumkódex) meghatározta a biometrikus azonosítók VIS-ben történő nyilvántartásba vételének szabályait.
A VIS további célja volt, hogy hozzájáruljon a belső biztonsághoz és a terrorizmus elleni küzdelemhez. A 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat ezt követően lefektette azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol betekintés céljából hozzáférhetnek a VIS-hez a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása érdekében.
A VIS nélkülözhetetlen a következő területeken:
1)a közös vízumpolitika végrehajtásának, a konzuli együttműködésnek és a központi vízumhatóságok közötti konzultációnak javítása annak érdekében, hogy megakadályozza a belső biztonság elleni fenyegetéseket és a „vízum-shoppingot”;
2)megkönnyítse a csalás elleni küzdelmet, valamint a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén végzett ellenőrzéseket;
3)az illegális bevándorlók azonosításának és visszatérésének elősegítése;
4)a Dublini Rendelet 2 alkalmazásának előmozdítása.
A VIS a vízumkérelmek elbírálása módjának javításán keresztül különösen hozzájárul a tagállamok belső biztonságának védelméhez és a terrorizmus elleni küzdelemhez 3 . Idetartozik a központi hatóságok közötti konzuli együttműködés javítása és a kérelmezők ellenőrzésének és azonosításának javítása a konzulátusokon és a határátkelőhelyeken. A tagállamok belső biztonságának védelme és a terrorizmus elleni küzdelem a közös vízumpolitika egyik általános célkitűzése és alapvető kritériuma. A VIS továbbá segíti az illegális bevándorlás elleni küzdelmet 4 és a jóhiszemű utazók javát szolgálja azáltal, hogy javítja és elősegíti a vízumkibocsátásra és ellenőrzésekre vonatkozó eljárásokat.
A VIS-t fokozatosan vezették be az összes tagállam konzulátusán világszerte 2011 októbere és 2016 februárja között.
A 26 tagállam és a schengeni társult országok évente mintegy 16 millió schengeni vízumot bocsátanak ki. 2016 márciusának végére a VIS-ben közel 23 millió vízumkérelmet és 18,8 millió ujjlenyomatot rögzítettek.
A rendszer meghaladta a napi 1 millió és óránkénti 100 000 műveleti küszöböt. Kapacitása legfeljebb óránként 450 000 művelet, és 60 millió vízumkérelmi adatot tud tárolni, illetve feldolgozni.
1.2.Értékelés és nyomon követés
A VIS jogi kerete rendelkezett a VIS-rendelet 5 és a VIS alapító határozat 6 végrehajtásának értékeléséről, valamint a VIS bűnüldöző hatóságok általi alkalmazásáról a vízuminformációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférésről szóló határozat 7 alapján; valamint biometrikus adatok használata a vízumkérelmi eljárásban a vízumkódex 8 alapján.
Ezen alapon, valamint az uniós szakpolitikai eszközöknek a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) kontextusában történő értékelésére vonatkozó általános alapelvek és kritériumok figyelembe vételével, a Bizottság 2015-ben megkezdte a rendszer első értékelését működése (2011) óta, és különösen a következőket vizsgálta:
a VIS, mint rendszer teljesítménye;
gyakorlati megvalósítása;
milyen mértékben érte el politikai célkitűzéseit;
a célnak megfelelő-e a következők szempontjából: eredményesség, hatásosság, relevancia, koherencia és értéktöbblet az uniós vízumpolitika vonatkozásában.
A jelentés (és az azt alátámasztó értékelés) továbbá:
értékeli, hogy a rendszer a kitűzött célokat ésszerű költségek mellett teljesíti-e;
megvizsgálja az elért eredményeket a célkitűzések figyelembevételével;
megvizsgálja a jogi keretrendszer tagállamok általi végrehajtását.
Az értékelést belsőleg a Bizottság végezte. Számos különböző adatgyűjtési eszköz segítségével gyűjtöttek információt az érdekeltek széles körétől, amely magában foglalta:
a dokumentációk kiterjedt felülvizsgálatát;
a tagállamoknak és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökségnek (eu-LISA) megküldött uniós felmérést, amelyre 19 tagállam 9 válaszolt;
az eu-LISA igazgatótanácsa és a VIS tanácsadó csoport üléseiről, az illetékes tanácsi munkacsoportoktól (a vízum-munkacsoport, a „VIS barátai”, a VISION), a tagállamok schengeni értékeléseiből, valamint a világszerte a tagállami konzulátusok közötti helyi schengeni együttműködésekből kapott visszajelzések.
A harmadik országbeli állampolgárok és a vízumkötelezettség alá eső országok kormányainak véleményét a VIS világszerte történő bevezetése és alkalmazása során szerzett tagállami és bizottsági tapasztalatok alapján egyaránt figyelembe vették.
Ez a jelentés továbbá merít a Közös Kutatóközpont által a gyermekek ujjlenyomat felismeréséről készített tanulmányból 10 .
Míg ez az értékelés a VIS működésének négy évére alapult, figyelembe vették azt a tényt is, hogy a VIS világszerte történő bevezetése fokozatos volt, ami azt jelenti például, hogy a VIS tranzakciók mennyiségének több mint 50 %-a olyan régiókból származik, ahol a VIS-t az értékelés vége előtt mindössze 3–4 hónappal indították meg, ezért csak korlátozott mennyiségű adat és nyomon követés volt lehetséges e régiókból az értékelés elvégzésének idején. Bár ez korlátozó tényezőnek tekinthető, a rendelkezésre álló adatok és a begyűjtött bizonyítékok lehetővé tették a VIS kulcsfontosságú szempontjaira és az értékelés kérdéseire vonatkozóan számos következtetés levonását.
Az értékelés fő megállapításainak és a Bizottság álláspontjának bemutatása mellett e jelentés több ajánlást is tartalmaz a következő lépésekhez.
2.Az értékelés fő megállapításai
Összességében véve az értékelés megállapításai azt a tényt emelik ki, hogy a VIS bevezetése a következőket eredményezte: 1) a vízumkérelmek feldolgozásának egyszerűsítése és megkönnyítése annak biztosítása által, hogy az összes tagállam által összegyűjtött adatokat egy közös rendszerben tárolják és cserélik ki, 2) a nemzeti közigazgatások adminisztratív terheinek csökkentése, valamint 3) egyértelmű, zavartalan és hatékony eljárások a vízumkérelmek feldolgozása, a külső határokon vagy a területen végzett ellenőrzések, a harmadik országbeli állampolgárok migrációs vagy visszatérési célzatú azonosítása vagy a menedékjog iránti kérelmek megvizsgálása során.
Az átfogó értékelés az alább ismertetett értékelési kritériumok elemzésén alapul.
2.1.Hatékony volt a VIS célkitűzéseinek elérésében?
A hozzájáruló tagállam jelentős többsége 11 egyetértett azzal, hogy a VIS bevezetése megkönnyítette a vízumkérelmek feldolgozásának eljárását, amelyet egyszerűsített egy közös rendszer felállítása a kérelmekre és kapcsolódó határozatokra vonatkozó adatok tárolására és tagállamok közötti cseréjére.
Az eu-LISA statisztikák szerint az elbíráláshoz szükséges idő a vízumkérelem benyújtásától a vízum kiadásáig átlagosan négy nap volt, a legtöbb tagállamban a kérelmek elbírálása öt napot vett igénybe. Ez az időszak jelentősen rövidebb, mint a 15 munkanapos jogszabályi határidő.
A legtöbb hozzájáruló tagállam 12 azzal is egyetértett, hogy a VIS bevezetése megkönnyítette a vízumhamisítások elleni küzdelmet, bár a többségük 13 úgy vélte, hogy a VIS bevezetésének nem volt semmilyen hatása a tekintetben, hogy megelőzze a kérelmezők arra irányuló kísérleteit, hogy megkerüljék a vízumkérelmük elbírálásáért felelős tagállamot meghatározó kritériumokat.
A Frontex 2016-os éves kockázatelemzése azt mutatja, hogy a határokon történő VIS ellenőrzések 2011. októberi bevezetése növelte a határokon a hamis vízumok felderítését a közvetlenül követő időszakban (2012), és hosszabb távon visszatartó tényezőt jelentett az EU területére való belépéshez a hamis vízumok használata terén 14 .
A legtöbb válaszadó tagállam 15 úgy vélte, hogy a VIS bevezetése megkönnyítette a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén végzett ellenőrzéseket.
Adatnaplókon alapuló eu-LISA jelentések alapján jelenleg átlagosan 1,36 másodpercig tart egy ellenőrzési ponton történő ellenőrzés elvégzése ujjlenyomat-vizsgálattal, míg 0,31 másodpercig ujjlenyomat-vizsgálat nélkül. Egy elkülönített helyen történő ellenőrzés átlagosan 13,78 másodpercig tart ujjlenyomat-vizsgálattal, és 0,28 másodpercig anélkül.
Az ujjlenyomatok határokon történő használatának technológiai fejlődéséről szóló jelentés 16 megállapította, hogy az ujjlenyomatok gyűjtéséhez és ellenőrzéséhez szükséges időre való kihatás átlagosan 26 másodperc a légi, és 44 másodperc a tengeri határokon. Ezek az adatok jelentős előrelépést mutatnak a külső határokon végett ellenőrzésekre fordított idő lerövidítése terén, összehasonlítva a korábbi, manuálisan végzett ellenőrzés helyzetével. Továbbá a biometriának köszönhetően ezen ellenőrzések megbízhatósága jelentősen fokozódott.
A tagállamok jelentő része volt azon a véleményen 17 , hogy a VIS bevezetése segített nekik azonosítani azokat a személyeket, akik nem, vagy már nem felelnek meg a tagállamok területére történő belépés, ott tartózkodás vagy ott állandó lakóhely létesítés feltételeinek, nagyrészt a biometria összehasonlítási lehetőségnek köszönhetően.
A válaszadó tagállamok nagyrésze 18 úgy véli, hogy a VIS bevezetése támogatta a Dublini Rendelet alkalmazását azzal, hogy segít meghatározni, melyik a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam olyan esetekben, ahol a menedékkérő számára valamely tagállam vízumot bocsátott ki. A számok azt is alátámasztják, hogy a VIS-t a tagállamok kellően elfogadták a dublini eljárásban alkalmazott bizonyítási eszközként: 2011 októbere és 2015 novembere között a VIS-t 12 schengeni tagállam közel 400 000 esetben használta a dublini eljárással kapcsolatos célból, és 15 tagállam használta közel 1,38 millió menekültügyi eset elbírálásához.
A válaszadó tagállamok közel felénél a VIS bevezetése pozitív hatással volt a tagállamok belső biztonságát érintő fenyegetések megelőzésére, miközben csak két tagállam véli úgy, hogy ez a hatás korlátozott volt. Ezt az álláspontot alátámasztják a statisztikák is, amelyek szerint a VIS-t meglehetősen korlátozott mértékben használják belső biztonsági célokra, részben a VIS e célra történő friss használata miatt 19 . A korlátozott használat a VIS belső biztonsági fenyegetések megelőzésére történő vélt korlátozott pozitív hatásának oka és következménye is lehet.
2.2.Hatékonyan érte el a VIS a célkitűzéseit?
A VIS felállításának költségei közel 151 millió eurót tettek ki hat év alatt (2005-től 2011-ig). Emellett a tagállamoknak 1–2 milliótól 30 millió euróig terjedő költségük keletkezett nemzeti rendszereik kiépítése során, mely összesen hozzávetőlegesen 600 millió eurót tett ki 20 , beleértve az első évek karbantartási költségeit is. A tagállamok költsége konzuli hálózatuktól és a használt berendezések típusától függött. A tagállamoknál a nemzeti rendszerek kiépítésénél felmerült költségek számszerűsítése összetett kérdés elsősorban a nemzeti szinten a rendszerek szervezésének módja miatt. A legtöbb esetben a nemzeti rendszereket nem nulláról építették fel, hanem meglévő rendszereket fejlesztettek tovább és adaptáltak a VIS-hez való csatlakozás lehetővé tétele érdekében. Amióta a harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése és azonosítása átkerült a központi VIS-rendszerbe, a VIS elősegítette a szinergiák európai szintű megerősítését és korlátozza a nemzeti szintű költségeket.
A kérelmenként 60 euróban megállapított schengeni vízumdíjjal és a jelenleg a VIS-ben tárolt közel 23 millió kérelemmel a tagállamok több mint 1 380 millió eurót gyűjtöttek e kérelmek elbírálására. Ugyanakkor ezek a bevételek nem csak a VIS felállításának és működtetésének költségeit fedezik. Figyelemmel a beruházás komoly induló költségeire, a viszonylag alacsony későbbi fenntartási költségre és a tagállamoknak a vízumok feldolgozásakor felmerült összes egyéb adminisztrációs költségét is figyelembe véve úgy tűnik, hogy a rendszer telepítésének induló költségét sikerült nagymértékben amortizálni.
Azonban a rendszer fő hasznai társadalmi értékkel bírnak, és azok nem számszerűsíthetők:
hozzájárul a közös vízumpolitika érvényesítéséhez és a konzuli együttműködéshez, valamint könnyen hozzáférhető és biztonságos konzultációt biztosít a központi vízumhatóságok között;
lehetővé teszi azon személyek azonosítását, akik nem, vagy már nem felelnek meg a tagállamok területére történő belépés, ott tartózkodás vagy ott állandó lakóhely létesítés feltételeinek;
megkönnyíti azon kritériumok és mechanizmusok alkalmazását, amelyek segítenek megállapítani, hogy melyik a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam, és hogy magát a menedékjog iránti kérelmet mikor kell elbírálni;
hozzájárul a komoly bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához.
2.3.Célkitűzéseit tekintve releváns volt a VIS?
Az értékelés kimutatta, hogy a VIS megoldást talált azokra a szükségletekre, problémákra és kérdésekre, amelyek miatt a rendszert elsősorban felállították.
Ez a VIS-t elengedhetetlenné teszi a közös vízumpolitika megfelelő működése és a szabad mozgás közös térségének támogatása szempontjából. Fokozott átláthatóságot valósított meg a vízumeljárások terén, különösen a kérelmek összekapcsolásával, és jobban harmonizált eljárásokat eredményezett azzal, hogy ösztönzi a tagállamokat a közös gyakorlat kialakítására a vízumkérelmek elbírálása során.
A VIS emellett a vízumeljárást és végeredményét kiszámíthatóbbá teszi a vízumkérelmezők számára.
Ezen túlmenően a biometria alkalmazásával a VIS kulcsfontosságú eszköznek bizonyult a személyazonosság-lopás és vízum-shopping felderítése terén. A biometrikus ellenőrzés ez a közös azonosítási és ellenőrzési folyamat sarokköve.
Bár az értékelés további fejlődési területeket azonosított, ezek elsősorban technikai jellegűen és nem foglalják magukban a VIS kezdeti célkitűzéseinek felülvizsgálatát.
2.4.A VIS illeszkedik az egyéb vonatkozó uniós jogszabályokhoz?
Az értékelés kimutatta, hogy a VIS és egyéb uniós politikák nagymértékben összeegyeztethetők, és hogy a VIS és a más uniós belügyi politikák közötti illeszkedés csak fokozódik.
Négy szakpolitikai terület van, amelyekkel a VIS különösen koherens:
-határ- és migrációs politika – valószínűleg a legjelentősebb és legkedvezőbb hatás. A VIS megkönnyítette az ellenőrzéseket a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belül, és segített azonosítani azokat a személyeket, akik nem, vagy már nem felelnek meg a tagállamok területére történő belépés, ott tartózkodás vagy ott állandó lakóhely létesítés feltételeinek;
-menekültügyi politika – a VIS támogatja a Dublini Rendelet alkalmazását azzal, hogy egyértelmű és megcáfolhatatlan bizonyítási eszközt biztosít a vízumkritérium tekintetében, valamint hasznos információkat szolgáltat a VIS-ben korábban felismert személyek menedékjog iránti kérelmének elbírálása során;
-visszatérési politika – annak ellenére, hogy a VIS használata a visszatérési eljárás során eddig meglehetősen korlátozott volt, a legújabb trendek fokozódó igényt jeleznek ennek az eszköznek a használata iránt, amely egy visszatérési eljárásban elengedhetetlen vitathatatlan bizonyítékot szolgáltat a személyazonosságra vonatkozóan;
-biztonságpolitika – jelenleg a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférés a VIS határozat alapján eléggé széttagolt a különböző tagállamokban. Azonban a megelégedettség magas foka és az ilyen hozzáféréstől várt valós vagy várható előnyök azt sugallják, hogy a felhasználók és kérelmek száma a jövőben emelkedni fog.
A VIS a következőkkel együtt egyike annak a három fő központosított információs rendszernek, amelyeket az EU a belügy területén fejlesztett ki:
a Schengeni Információs Rendszer (SIS), amely széles spektrumú figyelmeztetéseket ad személyekről és tárgyakról, valamint
az Eurodac-rendszer, amely a menedékkérők és a külső határokat szabálytalanul átlépő harmadik országbeli állampolgárok ujjlenyomatadatait tartalmazza.
Ez a három rendszer a külső határok védelmével és a nemzeti hatóságok bűnözés és terrorizmus elleni küzdelmének támogatásával kapcsolatos feladatait tekintve egymást kiegészíti.
Fontos eszköz továbbá, amely segít a menekültügyi hatóságoknak meghatározni, hogy melyik a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam, majd ezt követően segíti a kérelmek tényleges elbírálását.
A VIS illeszkedik a kereskedelemre és turizmusra vonatkozó uniós politikákhoz, mivel az értékelés nem talált semmilyen lényeges hatást e téren a VIS bevezetésével kapcsolatosan, az nem eredményezte a tagállamokba irányuló turisztikai vagy üzleti célú beutazások számának csökkenését sem.
2.5.Teremt a VIS hozzáadott értéket az EU számára?
Az értékelés kimutatta, hogy a VIS kulcsfontosságú eszköz a hatékony és eredményes közös vízumpolitika végrehajtásához, és egyre inkább hozzájárul az EU külső határainak biztonságához, az irreguláris migráció, valamint a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelemhez, ezáltal további hozzáadott uniós értéket teremt.
A VIS szerepe egyre növekszik a határok uniós szintű informatikai eszközeinek jelenlegi keretrendszerében. A Bizottság határregisztrációs rendszerre vonatkozó friss javaslata 21 jelentős mértékben módosítaná a VIS-rendeletet is, méghozzá a két rendszer közötti átjárhatóság biztosításával, és a határátkelőhelyeken végzett VIS ellenőrzések módjának megváltoztatásával. Ez lehetővé tenné a két rendszer közötti közvetlen kétirányú lekérdezést (határregisztrációs rendszerből VIS-be és fordítva) a határátkelőhelyeken és a konzulátusokon.
Az olyan helyzethez való visszatérés, amelyben kizárólag nemzeti rendszereket használnak a külső határok biztonságának biztosítására, a vízumcsalással és személyazonossággal való visszaéléssel – és egyúttal az irreguláris migrációval – szembeni küzdelemre, vagy a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelem elősegítésére, jelenleg nem opció.
3.A Bizottságnak az értékelés megállapításaira vonatkozó álláspontja
Az értékelés kontextusában a Bizottság számos olyan kulcsfontosságú területet azonosított, ahol a fennálló problémákra megoldást kell találni annak biztosítása érdekében, hogy a VIS fő célkitűzéseit jobban tudja teljesíteni.
3.1.Adatminőség
Az értékelés által azonosított prioritási területek közül első helyen szerepel az adatok minősége. Az adatok minőségével kapcsolatos problémák leginkább a jogszabályok optimálistól elmaradó alkalmazásából erednek, noha néhány esetben a jog elégtelenül reagál a rendszer hatékony működéséhez szükséges minőségi elvárásokra.
A minőséggel kapcsolatos problémák az alfanumerikus és biometrikus adatoknál egyaránt jelentkeztek. A jellemző problémák a következők:
az ujjlenyomatadási kötelezettség alóli mentesség különböző okainak összekeverése;
félreértés a jogszabályi okokból nem kötelező biometrikus elemek (például a kérelmező államfő vagy kormányfő, vagy 12. életévét nem betöltött gyermek) és az ujjlenyomat adásának fizikai lehetetlensége közötti különbségtételt illetően.
Ez utóbbi esetben további különbséget kell tenni az ujjlenyomatadás átmeneti vagy tartós lehetetlensége között.
Az alfanumerikus adatokat illetően, noha a tagállamokat egyértelmű jogi kötelezettség terheli arra vonatkozóan, hogy a vízumkérelem során gyűjtött összes adatot rögzítsék a VIS-ben, még mindig nem teljesítik maradéktalanul e kötelezettségüket. A VIS Mail kommunikációs hálózat bevezetése és szerves kapcsolata a VIS-szel azt jelenti, hogy a VIS Mailen keresztül folytatott jövőbeli lekérdezés nem lesz lehetséges, ha a rendelkezésre álló adatokat nem hangolták teljes mértékben össze valamely konkrét lekérdezés követelményeivel.
Ugyanazon személy vagy a csoportosan utazó személyek kérelmei helyes összekapcsolásának jelentőségét az értékelés során ismételten kiemelték. Egy helytelen kapcsolatnak súlyos következményei lehetnek az adott személy korábbi kérelmeinek követésére irányuló kapacitásra, és így aláásná az adatok VIS-be való regisztrációjának célját. Ezért elengedhetetlen, hogy ahol hibás kapcsolatot találnak, azokat haladéktalanul kijavítsák. A jövőben a kapcsolatot létrehozótól eltérő tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani a hiba kijavítására, és a hibás kapcsolatok módosítására.
3.2.Nyomonkövetési és statisztikai célú jelentéstétel
Az értékeléshez és a jelenésbe betáplált egyéb folyamatokhoz történő adatgyűjtés legfőbb akadálya az érdemi és megbízható statisztikák fellelhetősége volt.
Szilárd számszerű bizonyíték nélkül a Bizottság nem lett volna képes:
megfelelően nyomon követni, hogy a tagállamok miként alkalmazzák az uniós jogot (egy szakpolitika értékelése során vagy célzott folyamatokban, mint például a schengeni értékelés);
indokolni a szakpolitikai fejleményeket.
A jelenlegi VIS rendelet a statisztikai adatok előállítását kizárólag a tagállamokra bízza. Azonban egy olyan központosított rendszerben, mint amilyen a VIS, nem hatékony, ha 26 különböző ország különféle módokon állít elő és gyűjt össze adatokat, ami ráadásul felesleges adminisztrációs terhet is jelent. A gyakorlatban ezeknek az adatoknak a többsége könnyen és azonnal lekérdezhető a VIS-ből, vagy minimális erőfeszítéssel könnyen összegyűjthetők és anonimizálhatók különböző statisztikai vagy vizsgálati célokból.
3.3.A VIS használata adatgyűjtés során
Míg az értékelés azt találta, hogy a VIS jelentősen megkönnyítette a vízumcsalások elleni küzdelmet, a rendszert nem arra létesítették, hogy egy vízumkérelem elbírálási eljárás során megelőzze a benyújtott hamis okmányokkal/hamis útlevelekkel kapcsolatos csalásokat. Figyelemmel arra, hogy az utazók ujjlenyomatának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség megnehezíti a csalóknak, hogy hamis vízumbélyeggel jussanak át a határon, aminek egyik lehetséges következménye az lehet, hogy a hamis vízumbélyeg használatáról áttérnek a konzulátusokon (a vízumkérelem benyújtásának időpontjában) csalárd módon megszerzett vízumok használatára. Ez viszont növelné az egyéb dokumentumtípusokat (pl. úti okmányokat) érintő csalások valószínűségét. Ennek megelőzésére a konzulátusoknak a meglévő felderítési intézkedések megfelelő használatával ellenőrizniük kell a kérelmező személyazonosságát, mielőtt ujjlenyomatot vesznek tőle.
A vízumkódex rendelkezik arról, hogy egy kérelemhez rögzített ujjlenyomat levételét követő 59 hónapig egy következő kérelem benyújtásakor azt az ujjlenyomatot le kell másolni. Ez azt jelenti, hogy az adott személynek nem kell személyesen megjelennie vagy ismételten ujjlenyomatot adnia. Azonban az értékelés azt mutatja, hogy a gyakorlatban ezt nagyon ritkán alkalmazzák. A tagállamok gyakran megismétlik az ujjlenyomatvételt minden egyes kérelemnél vagy az adott személy személyazonosságával kapcsolatos kételyeik miatt, vagy azért, mert az illető nem emlékszik arra, hogy korábban vettek-e tőle ujjlenyomatot, vagy hogy ez mikor történt.
3.4.A VIS használata a külső határokon
A VIS-nek nagyon kedvező hatása van a külső határokon végzett ellenőrzések megerősítésére és megkönnyítésére. Különösen az ujjlenyomatoknak a vízum számával történő együttes ellenőrzése nagymértékben hozzájárul a vízumhamisítás elleni küzdelemhez.
Annak ellenére, hogy a VIS-ben a vízum számának és az ujjlenyomatnak az együttes ellenőrzése 2011 októbere óta kötelező volt, e kötelezettség teljesítése még elégtelen, és tagállamonként jelentősen eltérő.
Várható, hogy az ujjlenyomatvétel nélkül kiadott vízumok (vagyis az egy adott régióban történő bevezetés előtt kiállított vízumok) fokozatos eltűnésével fokozódik a VIS ellenőrzések száma a külső határátkelőhelyeken, és különösen azon ellenőrzéseké, amelyek során a vízum számát és az ujjlenyomatot együttesen ellenőrzik.
3.5.Az adatok felhasználása menekültügyi célokból
A VIS fontos eszköz annak megállapítására, hogy melyik tagállam feladata elbírálni a menedékjog iránti kérelmeket. Gyorsan és megbízható módon szolgáltat információt a menedékkérő személyazonosságáról, valamint arról, hogy a menedékkérő kapott-e vízumot. Ezért bizonyítékot biztosít a felelős tagállam meghatározásához, és a Dublini Rendelet értelmében megkönnyíti az „átvételt” a „vízum” kritérium alapján.
Amint azt a VIS-t menekültügyi célokra használó tagállamok megerősítették, a VIS nem csak arra használható, hogy elősegítse a Dublini Rendelet alkalmazását, hanem használható a menedékjog iránti kérelmek elbírálásakor is, különösen a kérelmezők azonosítására és hitelességük meghatározására. Azonban az értékelés azt állapította meg, hogy csak néhány tagállam használja a VIS-t menekültügyi célokból 22 .
3.6.Az adatok felhasználása bűnüldözési célokból
A VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférést csak a közelmúltban vezették be, és ezért az értékelés eredményei részlegesek és nem meggyőzőek. Kizárólag előzetes tanulság vonható le a tagállamok által szolgáltatott adatokból. Van lehetőség a VIS használatára a bűnüldözéssel összefüggésben, figyelemmel arra, hogy a VIS általánosságban egyértelműen hatékony és hasznos eszköznek tűnik a terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének és nyomozásának támogatásában. A VIS szolgáltathat olyan értékes információkat, amelyek azonosíthatják a gyanúsítottakat vagy áldozatokat, és megkönnyíthetik a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokat.
Azonban a VIS használata a bűnüldözésben még mindig nagyon részleges a tagállamok között. Különösen az ujjlenyomat-lekérdezés lehetőségét nem használják még. Az értékelés nem azonosította a VIS-ből való lekérdezések alacsony számának konkrét okait. Azonban a jelenlegi hiányosságok magyarázhatók azzal, hogy a rendszer viszonylag új, a lehetséges felhasználók nem ismerik, továbbá a rendszernek vannak technikai és adminisztratív nehézségei.
3.7.Adatvédelem a VIS-ben
Az érintettek jogai az adatvédelmi jog fontos részét képezik. Annak biztosítása, hogy az érintettek hozzáférhessenek a róluk tárolt adatokhoz, módosíthassák vagy törölhessék azokat, fokozza számukra az adatkezelés átláthatóságát, segít felfedni a törvénytelen adatkezelést és javítja az adatok minőségét a törvényes adatfeldolgozáshoz. Ezek a megfontolások még inkább relevánsabbak például a vízumkérelmek terén, ahol a jogi keretrendszernek való megfelelés különösen fontos, figyelemmel a törvénytelen adatkezelés esetleges hátrányos következményeire.
Az értékelés során azonosított figyelemre méltó jelenség az érintettek arra irányuló kérelmének hiánya vagy nagyon alacsony száma, hogy gyakorolhassák a VIS-ben tárolt személyes adataikhoz való hozzáféréshez, azok módosításához vagy törléséhez való jogukat. A megállapítás magyarázható azzal, hogy a tagállamok jól teljesítenek a személyes adatok védelme terén. Azonban részben az is lehet az oka, hogy az érintettek nincsenek tisztában adatvédelmi jogaikkal, és nem tudják, hogyan gyakorolják azokat (pl. az érintettek kinek címezzék a kérelmeiket).
Az európai adatvédelmi biztosnak a személyes adatok kezelése jogszerűségének nyomon követése érdekében végzett helyszíni ellenőrzései és a VIS központi rendszerének biztonsági auditjai nem azonosítottak adatvédelmi problémákat. Működése közel három éve során az eu-LISA nem kapott adatvédelemmel kapcsolatos panaszt.
4.A következő lépések
4.1.Rövid- / középtávú intézkedések
Minőségi kérdések
Ahhoz, hogy az adatminőséget a vízumkérelmi eljárás korai szakaszában lehessen javítani, az adatok minőségi hibáira vonatkozó mutatókat lehetne bevezetni és alkalmazni a kérelmek ellenőrzésére azok benyújtásakor. Például a mutatókról egy rövid listát lehetne összeállítani mindegyik kérelemhez, amely kiemeli a hiányosság területét (pl. egy dátum, egy név, egy hibás adat stb.), figyelmeztetve a jövőbeli felhasználókat arra, hogy esetleges minőségi hiányosság áll fenn.
Megfelelő intézkedések is mérlegelhetők annak biztosítására, hogy az előzetes betekintéseket ne veszélyeztesse a VIS-ből hiányzó információ. E probléma megoldására a VIS-t lehetne úgy programozni, hogy az elutasítsa az előzetes betekintések iránti kérelmek indítását mindaddig, amíg a VIS-rendelet 9. cikkében előírt összes információ nincs megfelelően feltöltve a rendszerbe. Ezenkívül a rendszernek lehetővé kellene tennie azon személyek gyors és egyértelmű azonosítását, akiknek az ujjlenyomata hiányzik a rendszerből, valamint ennek okát az elhúzódó lekérdezések elkerülése érdekében a határátkelőhelyeken.
Az ujjlenyomatokat illetően a rendszert technikailag úgy kell beállítani, hogy az jobban különbséget tudjon tenni azon esetek között, ahol jogszabályi okokból nincs szükség ujjlenyomatra, illetve ahol tényszerű oka van annak, hogy nem lehet ujjlenyomatot adni. Ezáltal a rendszer alkalmasabb lesz arra, hogy egyértelmű adatokat szolgáltasson, amelyek felhasználhatók annak ellenőrzésére, hogy a konzulátusok megfelelően alkalmazzák-e az ujjlenyomatokra vonatkozó kötelezettségeket, valamint, hogy azonosítsa azokat az eseteket, ahol valamely személytől megtagadták a vízumot, mert tényszerű okból nem tudott ujjlenyomatot adni.
A biometrikus adatok gyűjtésének bejelentett – és különösen az arckép minőségét érintő – akadályainak felszámolása, valamint annak érdekében, hogy a jövőben arckép használatával lehetővé váljon az összetett keresés, alternatív normákat kellene bevezetni, például a fényképek közvetlenül a konzulátuson történő készítését a vízum kérelmezésekor.
Az adatminőség központosított nyomon követése és az azzal kapcsolatos közös megoldások meghatározása és megvalósítása biztosítaná e problémák hatékonyabb kezelését. Ezért a jövőben az eu-LISA-t e tekintetben egy olyan feladatkörrel kell felruházni, amely magában foglalja az adatminőségre vonatkozó jelentések elkészítését.
Központosított technikai megoldások az előzetes betekintésre és képviseletre
Elképzelhető lenne egy, az összes előzetes betekintés által érintett tagállam által egységesen alkalmazott, központosított technikai megoldás, esetleg a fogadó tagállam azonosító mátrixának formájában. Ez szinergiákat teremtene és megkönnyítené a tagállamok számára az érintett informatikai rendszerek fenntartását, valamint biztosítaná, hogy egy betekintés megindítása előtt a VIS tárolja a megfelelő adatokat.
Az érintett fogadó tagállamok utólagos értesítéssel történő azonosítását szolgáló központosított technikai megoldás szintén mérlegelhető. Így a vonatkozó adatokat már az értesítés kiküldése előtt tárolja a rendszer.
Végezetül, fontolóra vehető a VIS-ben egy központosított technikai megoldás a tagállamok konzuli képviseletének mátrixához. Ez kedvező lenne a tagállamokra nézve azáltal, hogy nem lenne szükség arra, hogy a képviseleti megállapodásokba műszaki meghatározások kerüljenek, valamint általában egyszerűbbé válna az új megállapodások megkötése. A kérelmezők számára is kedvező volna, mivel megszűnne az azzal kapcsolatos bizonytalanság, hogy képviselet esetében miként zajlik az eljárás.
A VIS Mail integrálása a VIS-be
A központi rendszer és a nemzeti rendszerek közötti cserék koherenciájának fokozása érdekében a betekintések VIS Mail mechanizmusát integrálni kellene a VIS infrastruktúrába. Egy ilyen intézkedés megkönnyítené a tagállamok számára, hogy elvégezzék feladataikat, mivel kevesebb rendszert kellene nemzeti szinten kezelniük és karbantartaniuk. Ezt az intézkedést kísérhetné a VIS Mail-en lefuttatandó szükséges üzenetek/értesítések (pl. konzuli együttműködés, KTÉV 23 kiadási értesítések) vizsgálata.
Többszörös ujjlenyomatvétel 59 hónapon belül
Az ujjlenyomatok másolására vonatkozó 59 hónapos szabály jelenlegi problematikájának lehetséges megoldása lehet, ha minden konzulátus kiad egy igazolást arról, hogy ujjlenyomatot vett egy adott napon egy adott kérelmezőtől. Az érintett személy tájékoztatást kapna arról, hogy amennyiben 59 hónapon belül ismét vízumkérelmet nyújt be, be kell mutatnia ezt az igazolást.
Hozzáférés a VIS-hez bűnüldözési célokból
Figyelemmel arra, hogy bevezetésre került a VIS-hez való hozzáférés terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása érdekében, további információ és bizonyíték szükséges annak azonosítására, hogy a rendszerbe e célból miért tekintettek be eddig ritkán.
A jövőben a bűnüldöző hatóságok lehetőséget kapnának arra, hogy látens ujjlenyomatok és fényképek alapján végezzenek keresést a VIS-ben. Ez hasznosabbá és eredményesebbé tenné az ilyen kereséseket.
A VIS szisztematikus használata a határokon
A tagállamok hatóságait ösztönözni kell arra, hogy teljesítsék azon kötelezettségüket, hogy a VIS-ben a kötelező ellenőrzést a vízumszám és a vízumbirtokos ujjlenyomatának együttes használatával végezzék el. A vízumellenőrzésekre vonatkozó gyakorlati információk a külső határokon elérhetők a határőrök gyakorlati kézikönyvében, amely a rendszer teljes bevezetésével aktualizálásra került. Továbbá a külső határokon rendelkezésre álló informatikai rendszerek közötti tervezett fokozott átjárhatóság megkönnyítheti és felgyorsíthatja a szükséges ellenőrzéseket. Mivel a szisztematikus VIS-ellenőrzések egyik legfőbb akadályát az elhúzódó határátkelések jelentik, a fokozott átjárhatóság és az intelligens határok fejlesztése minden bizonnyal pozitív hatással jár majd.
A VIS használata egy, a külső határ szabálytalan átlépésével kapcsolatban letartóztatott vagy valamely tagállamban illegálisan tartózkodó személy azonosítására
A tagállamoknak fontolóra kell venniük az érvényes úti okmányok nélkül utazó irreguláris migránsok területükön belüli szisztematikus ellenőrzését, hogy azok visszatérés céljából azonosíthatók legyenek. Noha harmadik országok gyakran nem tekintik a VIS-ből gyűjtött adatokat megfelelő bizonyítéknak úti okmányok kibocsátásához a visszatéréshez, a rendszer még hasznos lehet az állampolgárság megállapításánál és a későbbi vizsgálatok során. Továbbá a legfrissebb uniós visszafogadási megállapodások alapján a VIS-lekérdezések eredményei az állampolgárság igazolásának minősülnek.
A VIS-t jelenleg visszatérési célból csak nagyon korlátozott mértékben használják. Azonban a VIS sokkal fontosabb szerepet kaphatna, ha a rendszerben tárolni lehetne a vízumbirtokos útlevelének beolvasott adatoldalát. Ha a tagállamok lehetőséget kapnának arra, hogy betekintsenek az irreguláris migránsok útleveleinek másolatába, az nagymértékben javítaná az eredményes visszatérés esélyét, és felgyorsítaná a folyamatot. Ez ráadásul több visszatérést tenne lehetővé a visszatérési célból kiállított uniós úti okmány 24 és az útlevél másolata alapján.
A VIS szisztematikus használata a menedékjog iránti kérelmeknél
A VIS menekültügyi célú használatának lehetőségét minden tagállamnak szisztematikusabb módon kellene kiaknáznia. Az összes tagállamot ösztönözni kell a VIS menekültügyi célú használatára, hogy:
egy hatékonyabb és egységesebb gyakorlat biztosítása érdekében meghatározzák, melyik a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam; valamint
mikor kell érdemben elbírálni egy menedékjog iránti kérelmet annak érdekében, hogy könnyebb legyen megállapítani a kérelmező személyazonosságát és hitelességét.
A dublini eljárást illetően a Dublin III. Rendelet átdolgozására tett javaslat 25 kötelezettséget ró a tagállamokra a VIS-lekérdezésre vonatkozóan. A jövőben a menekültügyi hatóságok betekinthetnek az adatokba, hogy a hitelességi vizsgálat részeként ellenőrizzék az utazás célját.
Adatvédelem
A nemzeti adatvédelmi hatóságokat fel kell kérni arra, hogy végezzenek minőségellenőrzéseket az érintetteknek a diplomáciai képviseletek, konzuli képviseletek és külső szolgáltatók által szolgáltatott adatok tekintetében, és végezzenek szisztematikusabb ellenőrzéseket, köztük auditokat a nemzeti VIS-re vonatkozóan.
Fokozott keresési hatékonyság a csalás elleni küzdelem érdekében
A VIS, főként a biometrikus elemek használatával jelentősen javította a személyazonossággal való visszaéléssel szembeni küzdelmet a vízumkérelmi eljárások során és a határokon. A határokon az elkülönített helyen történő lekérdezések hatóköre kiterjeszthető lenne pontatlan eredmények engedélyezésre is olyan utazók esetében, akiknél lehetetlen ellenőrizni az ujjlenyomatot (vagy akiktől a vízumkérelem benyújtásakor nem lehetett ujjlenyomatot venni). Az ilyen eredmények több információt szolgáltatnak a határőröknek, ami lehetővé tenné számukra, hogy megállapítsák, fennáll-e csalás gyanúja.
VIS-adatokon alapuló statisztika
Statisztikai adatok előállításakor megfelelő előrelépésnek tűnik az eu-LISA megbízása a tagállamok nevében történő jelentések elkészítésével. A határregisztrációs rendszernél javasolthoz hasonlóan előírható az eu-LISA számára, hogy hozzon létre egy központi adatraktárt, és tegye azt rendszeresen elérhetővé a Bizottság, a tagállamok és az EU ügynökségei (például a Frontex vagy az Europol) számára. E célból az is az eu-LISA feladata lenne, hogy nyilvántartást vezessen a 2008/633/IB határozat alkalmazásában végzett adatkezelési műveletekről. Hosszabb távon lehetővé kell tenni, hogy ezek az adatok egyesíthetők legyenek más adatbázisok (pl. határregisztrációs rendszer) adataival stratégiai jelentések készítéséhez a migrációs trendekről. A tagállamok így a következő adatokhoz férhetnének hozzá:
-technikai statisztikák (vízumkérelmi akták létrehozása, lekérdezések, határhitelesítések óránként, naponta, havonta, évente stb.);
-a VIS teljesítményére vonatkozó adatok a célkitűzésekkel összevetve (összesített és tagállamonkénti adatok egyaránt);
-üzleti intelligencia és analitika a VIS-adatokra vonatkozóan (a határregisztrációs rendszerben lévőhöz hasonló külön adatraktár lehetősége) az összes tagállam vízumtevékenységének figyelembevételével. E tekintetben a vízumstatisztika előállításának feladatát – amely feladatot a vízumkódexben ráruházták – a Bizottság átruházhatná az eu-LISA-ra.
Továbbá a VIS technikai működésére vonatkozó jelentést, amelyet jelenleg az eu-LISA minden második évben készít el, évente el lehetne készíteni. Ez javítaná a rendszer nyomon követését, és összehangolná a vonatkozó rendelkezéseket a hasonló eszközök (Schengeni Információs Rendszer, Eurodac) rendelkezéseivel.
Egy átdolgozott VIS-rendelet lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy az eu-LISA-tól statisztikák szolgáltatását kérje a rendszer megvalósításának meghatározott szempontjaira, vagy arra vonatkozóan, hogy a tagállamok hogyan valósítják meg a VIS-szel kapcsolatos politika különböző szempontjait, különösen a tagállamok schengeni értékeléséhez szükséges adatok tekintetében.
4.2.A VIS egyéb lehetséges jövőbeni fejlesztései
A VIS jogi keretrendszer múltbeli alkalmazásából levont tanulságok mellett figyelmet kell fordítani a VIS lehetséges jövőbeni alkalmazására is. Egy minden korábbinál jobban összekapcsolódó világban és a különböző politikai területek bonyolult összefonódásai közepette a VIS több, nem számszerűsíthető előnyt kínál a határbiztonság tekintetében. Ezek magukban foglalnak potenciálisan egyszerű és alacsony költségű összekapcsolódást a következőkkel:
meglévő uniós rendszerek (Schengeni Információs Rendszer, Eurodac);
küszöbön álló uniós rendszerek (határregisztrációs rendszer);
adatbázisok (ellopott vagy elveszett úti okmányok).
A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekről szóló 2016. április 6-i közleményt („Intelligens határigazgatási közlemény”) 26 követően a Bizottság felállított egy, az informatikai rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoportot, amelynek feladata foglalkozni a Schengeni Információs Rendszer, VIS és Eurodac közötti interoperabilitás különböző megvalósítási lehetőségeinek jogi, technikai és műveleti szempontjaival. A javaslatokat tartalmazó végleges jelentés 2017 közepére várható, amely a VIS jogi módosításait eredményezheti a többi rendszerrel való átjárhatóság elérése érdekében.
Ezen túlmenően egy Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozására irányuló jogalkotási javaslatot terjesztenek elő az év vége előtt, az eu-LISA új feladatai mellett, amelyek közé tartozik az összes rendszer adatminőségére vonatkozó kapacitás központi ellenőrzésének kidolgozása is.
További technikai és műveleti interoperabilitás és új funkciók kifejlesztése és megvalósítása során figyelembe kell venni a személyes adatok védelmének az Alapjogi Charta 8. cikkében elismert alapvető jogát, és különösen az abból a jogból eredő célhoz kötöttség elvét 27 .
A nagyméretű rendszerek interoperabilitásának megvizsgálása során különös figyelmet kell fordítani a 2016/679 új általános adatvédelmi irányelv 25. cikke és a 2016/680 rendőrségi adatvédelmi irányelv 20. cikke szerinti beépített adatvédelemre vonatkozó követelményre.
A 2015-ben elvégzett eu-LISA értékelés 28 továbbá megállapította, hogy a VIS üzemeltetési igazgatása teljes koherenciájának biztosítása érdekében a Bizottság kommunikációs infrastruktúrára vonatkozó feladatait át kellene ruházni az eu-LISA-ra. E kezdeményezések és megállapítások némelyike a VIS-szel kapcsolatos jogi eszközök és egyéb jogi aktusok módosításit teszi szükségessé.
Az értékelés kiemelte a tagállamok érdeklődését az iránt, hogy információval rendelkezzenek a nemzeti hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozóan is, beleértve a VIS-ben rögzített biometrikus adatokat.
Elemezni kell továbbá annak lehetőségét, hogy miként lehet a központi rendszer konfigurációját úgy átalakítani, hogy az jobban reagáljon arra a szükségletre, hogy rendszerzavarok során gyorsan és hatékonyan tudjon alkalmazkodni a rendelkezésre állási igényekhez.
Annak érdekében, hogy az eu-LISA tesztelni tudja a különböző VIS funkciókat, reálisabb tesztelési megoldásokat kell lehetővé tenni az eu-LISA számára az alkalmazandó adatvédelmi keretrendszerrel összhangban.
Végezetül, a 12 év alatti gyermekek ujjlenyomatvételének megbízhatóságáról szóló tanulmányban 29 említetteknek megfelelően, és figyelemmel a Bizottság emberkereskedelemről szóló 2016. évi jelentésére 30 , tovább kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ujjlenyomatvétel korhatárát 6 évre lehessen csökkenteni a gyermek mindenek felett álló érdekeit figyelembe véve, és annak érdekében, hogy értékelni lehessen különösen az emberkereskedelem áldozatainak azonosítását és az emberkereskedők leleplezését elősegítő potenciálját.
4.3.Lehetséges jogszabályi felülvizsgálatok
A VIS jogi keretrendszer értékelése során azonosított néhány hiányosság, illetve a javítás érdekében tett néhány javaslat csak a VIS jogalapjának felülvizsgálatával kezelhető, illetve valósítható meg. Ezek közé tartozik például:
a statisztikák előállítása feladatának átruházása az eu-LISA-ra;
más rendszerekkel való összekapcsolhatóság;
az adatminőségre vonatkozó finomított szabályok és az adatminőségre vonatkozó jelentések készítése;
a jelenlegi elavult jogi rendelkezések (pl. a VIS Mail kiépítésére, telepítésére és az arra való áttérésre vagy különböző átmeneti időszakokra vonatkozó) elhagyása.
Amennyiben tervezett egy jogszabály-módosítás, és szükség esetén, a Bizottság hatásvizsgálatot fog végezni, amely elemzi és méri egy ilyen javaslat különböző szakpolitikai alternatíváinak hatásait.
COM(2016) 205 végleges.
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért eredményekről dokumentumot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2016) 159 végleges.