EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.9.14.
COM(2016) 603 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
A 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata
Eredményközpontú uniós költségvetés
{SWD(2016) 299 final}
1.Bevezetés
Az Uniónak számos jelentős, hosszú távú kihívással kell szembenéznie: meg kell szilárdítania Európa gazdaságát és társadalmi szerkezetét; szavatolnia kell a biztonságot az EU-n belül és külső határain egyaránt; kezelnie kell a migrációt; valamint foglalkoznia kell az éghajlatváltozás okaival és következményeivel. Mindezek és egyéb kihívások megoldásához átfogó közép és hosszú távú szakpolitikákra és stratégiákra van szükség, amelyeket európai és nemzeti szinten egyaránt megfelelő pénzügyi támogatással kell alátámasztani.
Az Unió többéves pénzügyi kerete biztosítja az alapvető fontosságú középtávú kiszámíthatóságot az Európa prioritásaira irányuló beruházások támogatása tekintetében. A többszörösen kialakuló válsághelyzet jelenlegi kontextusában azonban a pénzügyi keretnek képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan igazodjon a változó prioritásokhoz és az előre nem látható eseményekhez, valamint hogy a helyszínen is mihamarabb végrehajtsa a szükséges intézkedéseket. Ez sikeresen megvalósult az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) az európai beruházási terv keretében történő létrehozása révén, valamint a forrásoknak a sürgető migrációs, menekültügyi és biztonsági kihívások kezelésére irányuló intézkedésekhez történő rendelkezésre bocsátása révén.
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről 2013-ban született megállapodás a pénzügyi és gazdasági válság, valamint számos tagállam amúgy is nehéz helyzetben lévő államháztartásának figyelembevételével. Következésképpen a többéves pénzügyi keret a munkahelyek és a növekedés ösztönzése érdekében nagy hangsúlyt helyezett az uniós hozzáadott értéket képviselő területekre irányuló beruházásokra. A többéves pénzügyi keret egy szigorú feltételrendszer bevezetése révén is megszilárdította az uniós költségvetés és a tagállamok lényeges igazgatási és strukturális reformjai közötti kapcsolatot. A többéves pénzügyi keret a gyors eredmények elérése érdekében inkább teljesítményalapú költségvetés-tervezést vezetett be és egyszerűsítette a végrehajtási mechanizmusokat. Az innovatív technikák és eszközök megerősítették az uniós költségvetés azon képességét, hogy választ tudjon adni az új kihívásokra, továbbá mozgósítsa a köz- és magánfinanszírozást.
A 2014 novemberében hivatalba lépő Bizottság az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) által támogatott európai beruházási terv sikeres elindításával megszilárdította ezt a keretet. Ezen túlmenően az ƒ„eredményközpontú uniós költségvetés” (BFOR) kezdeményezés biztosítani fogja, hogy a prioritásokhoz forrásokat rendelnek, és valamennyi fellépés számottevő eredményt fog mutatni és hozzáadott értéket is teremt. Az „eredményközpontú uniós költségvetés” kezdeményezés célja, hogy négy fő kérdéssel foglalkozzon 1 :
1. Hol költsük el az uniós pénzt – hogyan biztosítható a magas uniós hozzáadott érték?
2. Hogyan költsük el az uniós pénzt – hogyan tudjuk a legtöbbet kihozni valamennyi, az uniós költségvetés által elköltött euróból?
3. Hogyan lehet az uniós költségvetés teljesítményét megfelelően értékelni?
4. Továbbá hogyan kommunikáljunk az uniós költségvetésről – hogyan magyarázzuk el érthetőbben polgárainknak, hogy milyen eredményeket tud felmutatni az uniós költségvetés?
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 2 2. cikkének megfelelően a Bizottság ezúton ismerteti a többéves pénzügyi keret működésének félidős értékelését, figyelembe véve a gazdasági és tágabb összefüggéseket is. Továbbá felülvizsgálja a jelenlegi többéves pénzügyi keret 2014 óta zajló végrehajtásának főbb szempontjait. Ezt az időszakot összehangolt erőfeszítések jellemzik egyrészt a gazdasági fellendülés előmozdítása érdekében, másrészt a menekültügyi válságra és a biztonsági fenyegetésekre irányuló rendkívül sürgős válaszadás érdekében.
A 2017. évi költségvetés-tervezetben javasolt, elsősorban a migráció miatt megemelt előirányzatokkal, illetve a kohéziós politika keretösszegeinek technikai kiigazításából eredő kiegészítő allokációkkal együtt a félidős értékelést tartalmazó pénzügyi csomag mintegy 13 milliárd EUR összegű kiegészítő uniós finanszírozásra tesz javaslatot a munkahelyteremtésre, a növekedésre, a migrációra és a biztonságra vonatkozóan a 2017–2020 közötti időszakban (lásd a pénzügyi mellékletet).
A 2015-ben tapasztalt, példa nélküli migrációs áramlások és az Európában és világszerte bekövetkezett sorozatos terrorista támadások erőteljes és gyors európai válaszadásra szólítottak fel, amely új jogszabályi, operatív és pénzügyi eszközök összekapcsolásával járt. Az uniós költségvetés – mint az eszköztár központi eleme – jelentős rugalmasságot mutatott az irányváltás és a költségvetésen belül további források rendelkezésre bocsátása terén, valamint a tagállamoktól, illetve más támogatóktól kapott további hozzájárulások mobilizálása terén. E rugalmasság azonban eléri a jelenlegi szabályozási keret teljesítőképességének határait.
Mivel a migrációval és a biztonsággal kapcsolatos kihívások geopolitikai és társadalmi fejleményekben gyökereznek, amelyekkel hosszú távon kell foglalkozni, tovább kell fejleszteni az uniós költségvetésnek a migrációs áramlások kezelésének, valamint a menekültek védelmének és integrációjának támogatására, továbbá a migráció kiváltó okainak kezelésére irányuló kapacitását. Ez a jogalkotási javaslatokból álló csomag egyik fő célja, amely ezt a felülvizsgálatot kíséri és amelynek célja, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül további pénzügyi eszközöket biztosítson a migrációra és a biztonságra irányulóan, valamint tovább erősítse annak az előre nem látható körülmények kezelése kapcsán tanúsított rugalmasságát.
Ebből következően javasolt módosítani a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet a Rugalmassági Eszköz és a sürgősségisegély-tartalék kapacitásának további növelése, valamint számos olyan korlátozás eltávolítása érdekében, amely korlátozza a korábbi pénzügyi évekből rendelkezésre álló tartaléksávok 3 újbóli felhasználását lehetővé tevő eszközök hatékonyságát. A javaslatok között szerepel továbbá a válságokra képzett európai uniós tartalék létrehozása a válságokra, például a jelenlegi migrációs válságra, valamint súlyos humanitárius és biztonsági következményekkel járó eseményekre adott válasz finanszírozása céljából. Ezt a tartalékot a többéves pénzügyi keret valamennyi fejezetéből visszavont előirányzatokból fogják finanszírozni 4 . Mindez nem emelné meg az elfogadott többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalásainak és kifizetéseinek felső korlátját.
A pénzügyi és gazdasági válság által hátrahagyott beruházási szakadék megszüntetése, valamint a foglalkoztatás előmozdítása, különös tekintettel a fiatalok foglalkoztatására, továbbra is alapvető kihívást jelent az Unió számára. Az eddigi végrehajtás alapján a Bizottság számos sikeres programot és eszközt azonosított, amelyek vonatkozásában javasolja, hogy további pénzügyi eszközökkel erősítsék meg. Ezek elsősorban az alábbiak: az Európai Stratégiai Beruházási Alap, illetve a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram 5 , az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 6 , az Erasmus+ 7 , a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) 8 és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés.
Az uniós finanszírozás jelentős tőkeáttételi hatást fejt ki a tagállamokra és a magánberuházásokra. Ez vonatkozik a digitális területre is – e Bizottság legfontosabb 10 prioritásának egyike –, ahol meghatározták a nagyteljesítményű számítástechnikához, a kiberbiztonsághoz, a digitális készségekhez és összeköttetéshez kapcsolódó beruházási igényeket. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az említett beruházási igények kezelése érdekében miként tudja összevonni az uniós, a nemzeti és a magánfinanszírozást.
A költségvetésnek az EU prioritásainak kezelése terén nyújtott teljesítményének javítása nem csak megfelelő pénzügyi eszközöket igényel, hanem költséghatékony végrehajtási mechanizmusokat is. Az érintett szereplőkkel konzultálva a Bizottság értékelte, hogy miként működtek a gyakorlatban a hatályos jogszabályok szerint bevezetett uniós alapok végrehajtásának egyszerűsítését célzó intézkedések, és megállapította, hogy további javításokra van szükség. Ennek alapján a Bizottság e felülvizsgálat előterjesztésével együtt az ágazati pénzügyi szabályok megfelelő módosításával együtt járó általános költségvetési szabályok ambiciózus felülvizsgálatát is végrehajtja.
A félidős értékelésről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum tovább részletezi az e közlemény által tárgyalt valamennyi szempontot. Magában foglalja továbbá a középtávú kifizetések előrejelzését, amely 2020-ig tartalmazza a kifizetési igények ütemezését, figyelembe véve az ezen értékeléshez kapcsolódó javaslatokat is. Megállapítja, hogy a jelenlegi kifizetési felső határ éppen elegendő: a példa nélküli hátralék 2014-es felhalmozódását követően az európai strukturális és beruházási alapok késedelmes végrehajtása nagy mozgásteret hagyna a kifizetések terén 2016-ban és 2017-ben, mielőtt jelentősen megnövekednének a kifizetési igények az időszak vége felé 9 .
A félidős értékelést a következő jogalkotási javaslatok kísérik:
–A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU tanácsi rendelet módosításáról szóló javaslat, amelyet a 2015. április 21-i (EU, Euratom) 2015/623 tanácsi rendelet 10 és a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás 11 megfelelő kiigazítása módosított;
–A rendkívüli tartalék igénybevételéről szóló, 2014. december 17-i (EU) 2015/435 európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról szóló javaslat 12 ;
–A pénzügyi szabályoknak a költségvetési rendelet és az érintett alap-jogiaktusok értelmében történő egyszerűsítésére irányuló javaslat 13 ;
–Az ESBA-rendeletnek ((EU) 2015/1017) az ESBA kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló javaslat 14 ;
–A külső beruházási terv keretében: az Európai Fenntartható Fejlődési Alapról (EFFA) és az EFFA garancia és az EFFA garanciaalap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 15 ; a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról szóló 2009/480/EK, Euratom rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 16 ; és az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló 466/2014/EU határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat 17 .
–A távközlési csomag keretében: Az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendeletnek az internetkapcsolat helyi közösségekben történő előmozdítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 18 .
A Bizottság felhívja a Tanácsot és a Parlamentet, hogy biztosítsa e javaslatok mihamarabbi elfogadását és azok finanszírozását.
2.a többéves pénzügyi keret a program félidejében: A végrehajtás helyzete és új kihívások
A kifizetési hátralékok megszüntetése
A 2014. évi költségvetésben szereplő kifizetési előirányzatok elégtelen szintje egybeesett az előző többéves pénzügyi keretből származó kohéziós programok végrehajtási ciklusából eredő jelentős felhalmozódott kifizetési igényekkel. Ez vezetett az év végén még teljesítetlen kifizetési követelésekből adódó számottevő kötelezettségállomány kialakulásához (2014 végén 24,7 milliárd EUR). A többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben előírt speciális eszközök igénybevétele segített mozgósítani az újabb kifizetési előirányzatok beillesztését 2014-ben. A kifizetési hátralékok kiegyenlítésére várhatóan 2016 végéig sor kerül.
A hátralék megszüntetését elősegíti az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozott programok új generációjának a vártnál lassabb megindítása, amelynek következtében jelentős összegek állnak továbbra is rendelkezésre a kifizetési előirányzatok felső határai keretében 2016-ban és még inkább 2017-ben. Miközben ez ideiglenesen lehetővé teszi, hogy az új igényeknek nemzeti költségvetésekből származó további hozzájárulások nélkül feleljenek meg, valószínű, hogy a többéves pénzügyi keret időszakának vége felé – amint az új programok teljes kapacitáson kezdenek működni – jelentős nyomás nehezedik majd a kifizetési kötelezettségvállalásokra.
Az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtása
Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó végrehajtására irányuló új jogszabályi keret számos olyan rendelkezést vezetett be, amelynek célja a finanszírozás hatékonyságának és európai hozzáadott értékének javítása. Az új jogszabályi keret elsősorban a nemzeti célkitűzésekre irányuló forrásokra összpontosít, amelyek az országspecifikus ajánlásokkal összhangban az Európa 2020 stratégia kulcsfontosságú célkitűzéseit tükrözik. Az eredményességi tartalék felszabadításához kötött mérhető mutatók és célértékek alapján eredményességmérési keretet hoz létre és előzetes feltételrendszert vezet be, továbbá szorosabb kapcsolatokat alakít ki az uniós gazdasági kormányzással. Ennek eredményeként az esb-alapok az uniós szinten meghatározott prioritásokkal összhangban támogatni fogják a strukturális reformokat.
Ezen innovatív elemek létrehozása időt és forrásokat igényelt a kezdeti szakaszban annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljenek a hatékony forrásfelhasználás szükséges feltételei. Ez, valamint a jogi aktusok késedelmes elfogadása és a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó általános n+3 szabály bevezetése miatt, amely jelentős mértékben enyhítette a végrehajtás sebességével összefüggő szabályozási fegyelmet, mind hozzájárult az operatív programok előkészítésének késedelméhez. A tagállamok ezenkívül arra összpontosították erőfeszítéseiket, hogy maximalizálják a 2007–2013-as programok végrehajtását annak érdekében, hogy elkerüljék a költségvetési juttatások lehetséges elvesztését.
Tekintettel a munkahelyteremtéshez és növekedéshez való potenciális hozzájárulásukra, sürgős intézkedések szükségesek az esb-alapok végrehajtásának felgyorsítása érdekében. A Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy zárják le az irányító és igazoló hatóságok kijelölésének folyamatát, nyújtsák be a nagyprojekt-pályázatokat és a projekt-végrehajtás gyorsítására irányuló előzetes feltételrendszer teljesítése terén tett előrelépések érdekében hajtsák végre az intézkedéseket. A Bizottság továbbra is technikai segítséget nyújt a tagállamoknak a végrehajtás kérdéseivel kapcsolatban.
Az ebben a csomagban foglalt javaslatoknak megfelelően az egyszerűbb és rugalmasabb szabályok hozzájárulnak majd az esb-alapok végrehajtásának felgyorsításához.
A válság által leginkább sújtott tagállamok nehéz helyzetének figyelembevétele érdekében a Bizottság 2016 júniusában felülvizsgálta a tagállami kohéziós előirányzatokat, és a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján, adott esetben kiigazította a 2017–2020 közötti időszakra vonatkozóan. A többéves pénzügyi keret 2017. évre vonatkozó technikai kiigazításában foglaltaknak megfelelően 19 a Bizottság megbeszéléseket folytatott azon tagállamokkal, amelyek a leginkább részesülnek a kohéziós politika keretösszegeinek kiigazításából, abból a célból, hogy a többletösszegek a migrációs válság és az ifjúsági munkanélküliség kezelésére irányuló intézkedésekre, valamint a pénzügyi eszközökön keresztüli, az Európai Stratégiai Beruházási Alappal kombinált beruházásokra fordítódjanak, valamennyi tagállam esetében figyelembe véve szükségleteiket és az említett prioritások relevanciáját.
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK)
A jelenlegi többéves pénzügyi keret részeként egy 3,2 milliárd eurós egyedi előirányzatot (az Európai Szociális Alapból ugyanezen összeggel megnövelt) bocsátottak rendelkezésre egy külön ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés létrehozása céljából. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célzott támogatást nyújt a fiatal munkanélkülieknek azokban a régiókban, ahol az ifjúsági munkanélküliségi ráta meghaladja a 25 %-ot. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés jelentős késedelmet tapasztalt a programok létrehozása, a hatóságok kijelölése és a kifizetési kérelmek benyújtása terén. Most azonban, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy kialakultak a struktúrák, az első értékelésekből kiderül 20 , hogy jelentősen javultak azon fiatalok lehetőségei, akik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén támogatásban részesültek a munkakeresés vagy tanulmányaik folytatása során. Eddig több mint 1,3 millió fiatal élt az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés nyújtotta lehetőséggel, ami felülmúlja a kezdeti becsléseket.
Tekintettel az ifjúsági munkanélküliség számos régióban tapasztalt tartósan magas szintjére, valamint a biztató első eredményekre, javasolt az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés eredeti előirányzatát a 2017–2020 közötti időszakban 1 milliárd euróval kiegészíteni, hogy a teljes összeg elérje a 8 milliárd EUR-t (1 milliárd EUR összegű kiegészítő finanszírozást kell biztosítani az Európai Szociális Alapból).
Versenyképességi programok
A kohéziós politikával kapcsolatos késedelemmel szemben a többéves pénzügyi keret 1a. alfejezete („Intelligens és inkluzív növekedés”) szerint közvetlen irányítás alatt álló versenyképességi programok, mint a „Horizont 2020” kezdeményezés, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, valamint a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program rendkívül népszerűek voltak, a pályázati felhívások eredményeként a támogatható projektek száma gyakran jelentős mértékben meghaladta a rendelkezésre álló költségvetést. Az Erasmus+ esetében szintén ez a helyzet állt elő; jelentős uniós hozzáadott érték valósult meg a transznacionális mobilitási tevékenységeiben, amelyek hozzájárulnak a készségek fejlesztéséhez, a hallgatók foglalkoztathatóságához és a munkanélküliség kisebb valószínűségéhez.
Ezen első tapasztalat alapján a munkahelyteremtés és a növekedés uniós támogatásának fokozása érdekében a következőképpen javasolt a 2017–2020 közötti időszakban kiegészíteni az alábbi programok eredeti előirányzatát: a „Horizont 2020” keretprogram esetében 0,4 milliárd EUR összeggel, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési munkaprogramja esetében 0,4 milliárd EUR-val, az Erasmus+ program esetében 0,2 milliárd EUR-val és a COSME program esetében 0,2 milliárd EUR-val.
A digitális egységes piaccal összefüggő internetkapcsolat európai jövőképét meghatározó közlemény fényében és a digitális integráció előmozdítása érdekében az Uniónak célzott támogatás révén kell hozzájárulnia az ingyenes, helyi vezeték nélküli kapcsolat biztosításához a helyi közéleti tevékenységek központjaiban. E célból a Bizottság elfogadta a Wifi4EU javaslatát, amelynek előirányzott teljes költségvetése 120 millió EUR, ideértve az 50 millió EUR-val történő megerősítést is.
Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)
A többéves pénzügyi kereten belül a meglévő programoknak a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzése érdekében történő kiegészítése céljából a Bizottság 2014 novemberében javasolta az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) az európai beruházási terv keretében történő létrehozását. Az ESBA, amelynek jogalapját a Parlament és a Tanács 2015 júniusában elfogadta, már kézzelfogható eredményeket hozott. Összesen 115,7 milliárd EUR összeget fognak várhatóan mozgósítani a beruházásokra az Unió egészében. Ez a 315 milliárd EUR összegű átfogó célkitűzés több mint egyharmadát teszi ki, amelynek célcsoportja az új beruházások finanszírozása az elkövetkező három évben. Ugyancsak sikerült az ESBA-nak jelentős (a mozgósított összberuházás 85 %-ának megfelelő) többletforrásokat bevonni az állami és magánbefektetőktől. A program különösen sikeresnek bizonyult a kisvállalkozások számára nyújtott nagyobb mértékű finanszírozás biztosítása terén.
Tekintettel e sikerre, a Bizottság javasolja, hogy 2017 után is folytatódjon az Európai Stratégiai Beruházási Alap, és hogy meg kell duplázni finanszírozási kapacitását 21 .
Tekintettel az elért eredményekre, a Bizottság – a többéves pénzügyi keret félidős értékeléséről/felülvizsgálatáról szóló közleményével párhuzamosan – jogalkotási javaslatot terjeszt elő, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamát 2020-ig meghosszabbítsák. Ez a javaslat tartalmazza a CEF 500 millió EUR összegű pénzügyi eszközeinek az ESBA számára történő átadását, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 1 146 millió EUR összegű pénzügyi eszközeinek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által nyújtott támogatások 22 számára történő átadását, amelyet ötvöznek az ESBA-finanszírozással vagy az energiahatékonyság növelése céljából elkülönített egyéb pénzügyi eszközökkel, valamint 150 millió EUR felhasználását a lekötetlen tartalékból. Ez biztosítaná az uniós alapok maximális hatását, megszüntetné az átfedéseket és maximalizálná a különböző uniós alapok, pénzügyi eszközök, valamint a magánbefektetők közötti szinergiákat. Összeségében 1,4 milliárd EUR további finanszírozás áll rendelkezésre az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési támogatásaiból az elsődleges fontosságú uniós hálózatok határokon átnyúló közlekedési infrastrukturájának finanszírozására.
Fenntartható növekedés: természeti erőforrások
A költségvetés végrehajtása szintén lassú volt a 2. fejezet („Fenntartható növekedés: természeti erőforrások”) keretében, mivel az új közvetlen kifizetési rendszerek és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) végrehajtása késett. Az uniós mezőgazdasági termékekre elrendelt orosz importtilalomra és a 2014–2016 közötti piaci egyensúlyhiányra adott válaszként a Bizottság számos rendkívüli piactámogatási intézkedést fogadott el a gyümölcs- és zöldségtermelők, valamint a tejtermék és más állattenyésztői ágazat számára összesen 1 664 millió EUR összegben 23 .
Migráció, menekültügyi válság és biztonság
A többéves pénzügyi keret végrehajtásának első éveit a migrációs és menekültügyi válság belső és külső dimenzióinak sürgős kezelésének szükségessége jellemezte. Az európai migrációs 24 és biztonsági 25 stratégia elfogadása óta a 3. és 4. fejezet szerinti programok súlypontját áthelyezték és megerősítették azokat annak érdekében, hogy fokozzák a humanitárius tevékenységet és a mentési kapacitásokat, tovább építsék a külső határok védelmének jogi és működési keretét, segítsék a tagállamokat a menekültáramlások kezelésében, valamint megoldást találjanak a migráció kiváltó okaira. Egy új jogalap jött létre, és az Unión belüli Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz 26 formájában új forrásokat kapott. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy pénzügyi támogatást nyújtson azon tagállamoknak, amelyekre az Unió külső határain rendkívüli nyomás nehezedik.
A Bizottság egy jogalkotási javaslat előterjesztésével és a biztonsági szükségletek megoldására elkülönített pénzügyi források növelésével gyorsan reagált a biztonság romlására. A jövőben további intézkedésekre lehet szükség, ideértve a pénzügyi források szükség szerinti növelését is.
A 2015 és 2017 között eredetileg tervezett több mint 15 milliárd EUR összegű támogatás majdnem megkétszerezése érdekében számos intézkedést fogadtak el, köztük a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben foglalt speciális eszközök mobilizálását. A Rugalmassági Eszköz és a sürgősségisegély-tartalék különösen lehetővé tette a fő kiadási programok, mint például a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap jelentős kiegészítését a nagyon szűk kötelezettségvállalási korlátok ellenére.
Annak érdekében, hogy tovább lehessen növelni az uniós költségvetés és az Európai Fejlesztési Alap rendelkezésre állását, egyesíteni lehessen a különböző forrásokból és programokból származó kiegészítő hozzájárulásokat, valamint össze lehessen hangolni a fellépéseket, létrehoztak számos, a külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapot és a törökországi menekülteket támogató eszközt. Ezek működését gondosan nyomon követik 27 . Ezen túlmenően a pénzügyi szabályozás egyszerűsítése érdekében e jelentést kísérő javaslat magában foglalja a demokratikus ellenőrzésnek, az átláthatóságnak és a legitimitásnak az Európai Parlament időben történő bevonása révén való javítását célzó eljárásokat.
2,55 milliárd EUR szükséges 2018–2020 között az Európai Határ- és Parti Őrség költségvetési hatásainak és az Europol megerősítésének finanszírozásához, valamint az EU menekültügyi ügynökséggel, a dublini közös európai menekültügyi rendszer felülvizsgálatával, az Unión belüli szükséghelyzeti támogatásnyújtás eszközével , valamint az uniós tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépési, kilépési és a beléptetés megtagadására vonatkozó adatainak nyilvántartásba vételét célzó határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos bizottsági javaslatokhoz.
Amennyiben ezen intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek a migrációs és biztonsági kihívások leküzdéséhez, további forrásokat kellene rendelkezésre bocsátani. Ezt finanszírozni lehetne a javasolt új európai uniós válságtartalékból, amelyet a visszavont előirányzatok újrafelhasználásából finanszíroznak.
A meglévő programokon kívül a Bizottság javaslatot tett a harmadik országokkal az európai migrációs stratégia keretében való partnerségi keretre a partnerországok viszonylatában következetes megközelítés és a különböző finanszírozási források – a többéves pénzügyi keret programjai, az Európai Fejlesztési Alap (EFA), az uniós vagyonkezelői alapok és egyéb eszközök – hatékony felhasználásának biztosítása érdekében. A kezdeményezés végső célja olyan következetes és célzott eljárás kialakítása, amelynek keretében az Unió és tagállamai összehangoltan alakítják ki a harmadik országokkal megkötendő átfogó partnerségek (paktumok) alapjául szolgáló intézményeket, eszközöket és ösztönzőket, hogy humanitárius és emberi jogi kötelezettségeink maradéktalan tiszteletben tartása mellett javítsák a migráció kezelését.
Az EU-nak hosszú távon tovább kell fokoznia erőfeszítéseit az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhely-elhagyás kiváltó okainak felszámolására, valamint kapacitásépítést kell biztosítania a befogadó közösségek és az érintett intézmények számára. Ez a hagyományos fejlesztési együttműködési modellek nagyságrendjének és jellegének alapvető újragondolását teszi szükségessé. Sokkal nagyobb szerepet kell biztosítani a feltörekvő piacokon új befektetési lehetőségeket kereső magánbefektetőknek. A Bizottság ezért javasol egy ambiciózus Külső Beruházási Tervet, amely a migráció kiváltó okait kezeli, támogatja a partnereket a migráció következményeinek kezelésében és ugyanakkor elősegíti majd más fejlesztési célok elérését.
A félidős értékeléssel párhuzamosan a Bizottság javaslatot terjeszt elő egy új Európai Fenntartható Fejlődési Alapra (EFFA) vonatkozóan, amely a külső beruházási terv befektetési pillérét képezi, és ötvözi a meglévő forrásötvöző mechanizmusokat az új Európai Fenntartható Fejlődési Alapból származó, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos garanciával.
A javaslatban szerepel a 750 millió EUR mozgósítása a partnerségi kerettel kapcsolatos folyamat számára és 250 millió EUR mozgósítása az Európai Fenntartható Fejlődési Alap számára.
Az Unió szomszédságában mutatkozó makrogazdasági és a pénzügyi instabilitás, amit a közelmúltban regionális válságok és konfliktusok súlyosbítottak, ahhoz vezetett, hogy az elmúlt években megnövekedett az igény az uniós makroszintű pénzügyi támogatás iránt. Az MFA-kötelezettségvállalások a 2000–2008 közötti 1,5 milliárd EUR-ról 2009 óta 4,6 milliárd EUR-ra nőttek 28 . Mindazonáltal a lehetséges makroszintű pénzügyi támogatási műveletek mérete évente mintegy 500 millió EUR összegre korlátozódott a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapnak a jelenlegi többéves pénzügyi keret szerinti feltöltési mechanizmusának köszönhetően.
Mivel továbbra is fennáll a geopolitikai és gazdasági instabilitás a régióban, az uniós makroszintű pénzügyi támogatás iránti igények várhatóan továbbra is történelmileg magas szinten maradnak az elkövetkező években. Aa javaslat szerint a makroszintű pénzügyi támogatás hitelkeretét a jelenlegi évi 0,5 milliárd EUR-ról 2 milliárd EUR-ra kell növelni, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap tartalékainak 270 millió EUR-val történő megemelésével a 2019. és 2020. pénzügyi évek során.
Emellett az EBB-nek a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap által garantált külső tevékenységeinek (külső hitelezési megbízatás) külső félidős értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a külső hitelezési megbízatást 30 milliárd EUR-val növelni kell a hitelnyújtási kapacitásának növelése érdekében. Ezzel párhuzamosan az EBB javaslatot tett egy új, „reziliencia” kezdeményezésre, amelynek célja, hogy gyors ütemben kiegészítő finanszírozást lehessen mozgósítani a fenntartható növekedés, a létfontosságú infrastruktúrák és a társadalmi kohézió támogatására a déli szomszédság országaiban és a nyugat-balkáni országokban.
A fentiek alapján a Bizottság azt javasolja, hogy a külső hitelezési megbízatást 5,3 milliárd EUR-val növeljék, hogy az összeg elérje az összesen 32,3 milliárd EUR-t. Ehhez a garanciaalapot a 2018 és 2020 közötti időszakban 115 millió EUR-val kell növelni.
Részletesebb áttekintés és elemzés
A 2014–2020-as többéves pénzügyi keretet számos minőségi innováció jellemezte, amelyet a bizottsági szolgálati munkadokumentum részletez, nevezetesen a pénzügyi eszközök szisztematikusabb alkalmazása a szűkös erőforrások célirányos módon való mozgósítása érdekében és azokban az ágazatokban, ahol a magánbefektetések bevonása különösen helyénvaló. Ez kifejezetten fontos a beruházási terv és az Európai Stratégiai Beruházási Alap tekintetében. A bizottsági szolgálati munkadokumentum arról is beszámol, hogy előrehaladás történt azon politikai kötelezettségvállalás felé, miszerint az uniós költségvetés legalább 20%-át az éghajlattal kapcsolatos fellépésekre különítik el, amelyek máris jelentős eredményeket értek el az uniós, tagállami és regionális szinten érintett valamennyi szereplő arra való ösztönzése révén, hogy a döntéshozatal és a programozás során figyelembe vegyék az éghajlati szempontokat, azonban további erőfeszítésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy 2020-ig fenntartható legyen a 20%-os éghajlat-politikai ráfordítási célérték. A többéves pénzügyi keret félidős értékelése meg fogja vizsgálni, milyen előrelépések történtek a 20%-os uniós ráfordítás tekintetében. Az 1A. fejezet programjainak megerősítése például segíthet abban, hogy a „Horizont 2020” keretprogram elérhesse az éghajlati szempontból kitűzött 35%-os várt célt. Ezen túlmenően az ESBA 2 meghosszabbítására irányuló javaslat az éghajlatváltozással kapcsolatos projektek tekintetében minimális célértéket állapít meg.
Végül a személyzeti munkadokumentum beszámol arról, hogy az európai strukturális és beruházási alapokat miként használják a gondos gazdasági irányítás támogatására és az országspecifikus ajánlások végrehajtására.
1.A költségvetés fókuszának és rugalmasságának megerősítése az új kihívásoknak és prioritásoknak való megfelelés érdekében
A többéves pénzügyi keret végrehajtásának félidős értékelése és az eredményközpontú uniós költségvetési stratégia keretében párhuzamosan végzett munka alapján a Európai Bizottság javaslatot tesz további javításra abból a célból, hogy a költségvetést a politikai prioritásokra és az új kihívásokra összpontosítsa; növelje a hatékonyságot és a rugalmasságot a pénzeszközök mobilizálása tekintetében, hogy reagálni lehessen a felmerülő igényekre; valamint eredményeket mutasson a teljesítményre, elszámoltathatóságra és eredményekre vonatkozó jelentéstételi rendszerek tökéletesítése révén.
A költségvetés összpontosítása a politikai prioritásokra és új kihívásokra
Ahogy az előző fejezet 29 említette, az új kihívásokra adott válaszként jelentős további eszközöket alkalmaznak átcsoportosítások, a mozgástér kihasználása és a speciális eszközök révén, valamint a tagállamok általi további finanszírozásnak a törökországi menekülteket támogató eszközön és a vagyonkezelői alapokon keresztüli mozgósításával.
Annak érdekében, hogy megerősítsék vagy folytassák azokat a programokat, amelyek iránt továbbra is nagy a kereslet és amelyek a forrásokat hatékonyan használták fel a foglalkoztatási és növekedési prioritások tekintetében, valamint a migrációval és a biztonsággal kapcsolatos, az elkövetkező években megjelenő új kihívásokra adandó határozott európai fellépés fenntartása érdekében a Bizottság további eszközök rendelkezésre bocsátását és 6,3 milliárd EUR további összeg rendelkezésre bocsátását javasolja a többéves pénzügyi keret fennmaradó időszakára vonatkozóan.
A javaslat 12,8 milliárd EUR összegű pénzügyi csomagot jelent, beleértve a 2017. évi költségvetési tervezetet, amely a rendelkezésre álló mozgástérből és speciális eszközökből 1,8 milliárd EUR mobilizálását javasolja, elsősorban a migráció kezelésére, valamint a 2017–2020 közötti időszakra vonatkozó, a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre, a menekültek integrációjára és a beruházások pénzügyi eszközökön keresztül és az ESBA-val 30 kombinálva történő támogatására irányuló erőfeszítések fenntartására vonatkozó nemzeti kohéziós politikai keretek technikai kiigazításából eredő további 4,6 milliárd EUR összeg elkülönítését.
Ezen túlmenően számos megerősítést javasolnak a meglévő programok keretében rendelkezésre álló a pénzeszközök átcsoportosítása révén, például az Unió a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköze 31 keretében nyújtott támogatás kiterjesztése által.
A költségvetés rugalmasságának, valamint a pénzeszközök mobilizálásának és a finanszírozás gyorsaságának növelése
A félidős értékelés által javasolt kezdeményezések felhasználják a többéves pénzügyi keret alapján rendelkezésre álló költségvetési mozgásteret 32 . Ennek eredményeként korlátozódik a költségvetés azon képessége, hogy reagálni tudjon az előre nem látható eseményekre a többéves pénzügyi keret végéig. A bizonytalanságnak az Unió szomszédságában mutatkozó magas szintjére és az abból eredő hibrid fenyegetésekre tekintettel a Bizottság javasolja a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és – a pénzügyi szabályok egyszerűsítésére irányuló javaslaton keresztül – a költségvetési rendelet módosítását annak érdekében, hogy a költségvetés jobban reagálhasson az előre nem látható körülményekre. A javasolt intézkedések közé tartoznak különösen a Rugalmassági Eszköz és a sürgősségisegély-tartalék méretének megduplázása, a jelenlegi többéves pénzügyi keret felső határai teljes kihasználásának lehetővé tétele érdekében a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék és a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék korlátozásának megszüntetése, az új európai uniós válságtartalék, rugalmassági keret létrehozása a külpolitikai eszközök 33 számára, vagyonkezelői alapok létrehozása a belső szakpolitikák számára is, amely rugalmas megoldásokat tesz lehetővé a tagállami források egyesítése érdekében, például a digitális területen.
A vállalt uniós kötelezettségek teljesítése érdekében, valamint szükség esetén lehetővé téve a gyors intézkedést, elegendő kifizetési előirányzatot kell biztosítani a többéves pénzügyi keret teljes időtartama alatt. A jelenlegi középtávú kifizetési előrejelzés azt mutatja, hogy a tényleges átfogó kifizetési felső korlát éppen elégséges a jelenlegi többéves pénzügyi keretből eredő kifizetési igények és az e félidős felülvizsgálat által javasolt kezdeményezések kielégítésére, feltéve, hogy a speciális eszközökhöz kapcsolódó kifizetések rendelkezésre állnak a többéves pénzügyi keretre vonatkozó kifizetési felső határain túl.
Egyszerűbb szabályok és nagyobb teljesítményorientáció
Az uniós finanszírozás végrehajtásának egyszerűbb és rugalmasabb pénzügyi szabályai szintén kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az EU költségvetése képes legyen alkalmazkodni a változó körülményekhez, és reagálni tudjon a váratlan fejleményekre, miközben fenntartjuk a magas szintű pénzügyi ellenőrzést. Jelentős előrelépés történt a vonatkozó szabályok egyszerűsítése és az uniós finanszírozás végrehajtása terén. Azonban a 2014 óta szerzett tapasztalatok és az európai strukturális és beruházási alapok egyszerűsítésének nyomon követésével foglalkozó magas szintű munkacsoport munkája rámutat arra, hogy van még lehetőség további egyszerűsítésre, melyet megerősítenek az érdekelt felek visszajelzései is.
A többéves pénzügyi keret félidős értékelésének/felülvizsgálatának szerves részeként a pénzügyi szabályok egyszerűsítésére irányuló bizottsági javaslat célja, hogy egyetlen jogi aktusban ambiciózusan felülvizsgálja az általános pénzügyi szabályokat a többéves programokkal kapcsolatos 15 jogalkotási aktusban meghatározott ágazati pénzügyi szabályozás megfelelő módosításával kísérve. Az ágazati módosításoknak egyetlen jogalkotási javaslatba történő foglalásának célja az egységes megközelítés és a hatékony elfogadási folyamat biztosítása.
|
1. háttérmagyarázat: A pénzügyi szabályok javasolt felülvizsgálatának célja: Az uniós alapok kedvezményezettjeit szolgáló egyszerűsítések; Az ellenőrzés, értékelés és engedélyezés többrétegű ellenőrzése helyett az azokra való kölcsönös támaszkodás, valamint a jelentéstételi követelmények harmonizációja; Annak lehetővé tétele, hogy csak egy szabálycsomagot alkalmazzanak a hibrid intézkedésekre, illetve az intézkedések vagy eszközök kombinációja esetén; A pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználása; A költségvetés rugalmasabb kezelése; Összpontosítás az eredményekre és a jelentéstétel egyszerűsítése; Az uniós közigazgatás karcsúsítása és egyszerűsítése; A polgári szerepvállalás. |
Egyszerűbb és rugalmasabb pénzügyi szabályok hozzájárulnak majd a kiadások optimalizálásához és a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret hatásaihoz, csökkentve az uniós szabályok végrehajtásához kapcsolódó költségeket és a hibaarányt. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a programok lezárásakor, amennyiben minden korrekciós intézkedést végrehajtották, a becslés szerint kockázatnak kitett összeg az összes kiadás 0,8%–1,3%-át teszi ki. Ez arra utal, hogy a többéves rendszerek már most megfelelően védik az uniós költségvetést a jogellenes kiadásoktól. A javasolt további egyszerűsítés további javulást kíván elérni ezen a területen.
2.A következő többéves pénzügyi keretre való áttérés
Az ezen értékeléssel együtt benyújtott javaslatok célja, hogy további célzott források álljanak az Unió rendelkezésére a foglalkoztatással, a növekedéssel, a migrációval és a biztonsággal kapcsolatos prioritásai kezeléséhez, hogy biztosítsa a kifizetések megfelelő felső határait, hogy a költségvetés kellő kapacitással rendelkezzen ahhoz, hogy reagálni tudjon a nem várt körülményekre, továbbá az uniós finanszírozás végrehajtását megkönnyítse, maximalizálva egyúttal annak hatását. A javaslatoknak lehetővé kell tenniük az uniós költségvetés jelentős mértékű további korszerűsítését, kialakítva ezzel az utat a következő többéves pénzügyi keret messzemenő változtatásai felé.
A Bizottság várhatóan 2017 végén terjeszt elő javaslatot a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan. E javaslat, amelyet az „eredményközpontú uniós költségvetés” kezdeményezés vezérel, tükrözi az Unió 2020 utáni kihívásait és szükségleteit, értékelve az olyan területeken, mint például a kohéziós politika, a közös agrárpolitika és a külső fellépési eszközök terén meglévő megközelítések hatékonyságát, valamint az uniós költségvetésben rejlő potenciált az olyan új területekhez való hozzájárulás tekintetében, mint például az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása, az öt elnök jelentésében vázolt menetrend követése, valamint a védelem és a biztonság.
Ez arra is lehetőséget fog nyújtani, hogy ismét megvizsgálják a költségvetés szerkezetét, finanszírozását és időtartamát annak érdekében, hogy maximalizálják azon képességét, hogy támogassa Európa politikai célkitűzéseit.
Egyre szélesebb egyetértés van kialakulóban azt illetően, hogy az uniós költségvetés korszerűsítéséhez mind a kiadási, mind a finanszírozási oldal koherens reformjára szükség van. Az uniós költségvetésre túlságosan gyakran a nemzeti számlák költségtényezőjeként tekintenek, ugyanakkor alábecsülik a benne rejlő lehetőséget, hogy a legköltséghatékonyabb módon egyesítse az erőforrásokat. A Bizottság nagy várakozással tekint a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásai felé, amelyek fontos hozzájárulást jelentenek a következő többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatai elkészítéséhez.
A jelenlegi hétéves időtartam nincs kellően összehangolva az Európai Parlament és a Bizottság ötéves megbízatásával. A kérdés az, hogy hogyan lehet egyensúlyt létrehozni az uniós alapok – különösen a megosztott irányítás alá tartozó alapok – előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges idő és az ezekkel kapcsolatos követelmények, valamint a többéves pénzügyi keret időtartama között.
Alapvető fontosságú megtalálni a megfelelő egyensúlyt a közép távú kiszámíthatóság és az előre nem látható körülményekre történő válaszadási rugalmasságközött. A jelenlegi többéves pénzügyi keretben az EU költségvetésének körülbelül 80%-a előirányzott, ami korlátozza a költségvetést abban, hogy reagáljon a változó igényekre. Felül kell vizsgálni az Unió fő programjain belül és azok között gyorsan mobilizálható tartalékok létrehozását.
A 2013. évi intézményközi megállapodással összhangban a Bizottság alaposan elemzi az Európai Fejlesztési Alap költségvetésbe történő bevonása felé vezető utat, figyelembe véve valamennyi vonatkozó körülményt és megfontolást, ideértve i. a 2020 utáni külső fellépési eszközök általános kialakítását és szerkezetét; ii. az Európai Unió és az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok közötti, a Cotonoui Megállapodás 2020. évi megszűnését követő új partnerség természetét; és iii. a korábbi fellépések értékeléséből, az érdekelt felekkel folytatott konzultációkból, valamint a különféle megállapodások hatásvizsgálataiból levont tanulságokat.
A reflexió másik fontos eleme arra vonatkozik, miként lehet az uniós alapokat igénybe venni a lehető legnagyobb hatás elérése érdekében, hogy minden egyes eurót a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a jelenlegi többéves pénzügyi keret egyes innovációira építve, többek között:
-Feltételesség: Kis mennyiségű pénz is jelentős hatással járhat, ha a finanszírozás függ a nemzeti szakpolitikai döntéshozatalban történő változásoktól: megújult figyelmet érdemel az uniós alapok és a gazdasági kormányzás közötti kapcsolata a következő többéves pénzügyi kerettel összefüggésben, a jelenlegi rendelkezések szerinti előrelépés értékelésére építve.
-Mobilizálás és szinergiák: A jelenlegi többéves pénzügyi keret szerint az uniós költségvetés több mint kétszeresére növelte kapacitását ahhoz, hogy pénzügyi eszközökön, az Európai Stratégiai Beruházási Alapon és egyéb vagyonkezelői alapokon keresztül további köz- és magánforrásokat mozgósítson. Kulcsfontosságú lesz e kapacitás további bővítése, építve többek között a feltételes kötelezettségeknek a rendelkezésre bocsátott eszközökön felüli létrehozásának javasolt lehetőségére és egy olyan közös alap kialakítására, amely központosítaná a javasolt felülvizsgált költségvetési rendelet alapján nyújtott garanciákat. Továbbá alapvető fontosságú a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása az olyan területeken, ahol jelentősek a méretgazdaságosság és/vagy externáliák, különösen ott, ahol az uniós szintű együttműködés jelentősége megnőtt, mint például a biztonság és a védelem területén.
-Egyszerűsítés: A megosztott irányítás alá tartozó programokra vonatkozó követelményeket ismét meg kell vizsgálni, mivel azok végrehajtása során ismét késedelem történt.
E javaslatok kidolgozása során a Bizottság gondos figyelmet fordít a Parlament, a Tanács és az érdekelt felek észrevételeire.
PÉNZÜGYI MELLÉKLET
|
A félidős értékelés javaslatai |
millió EUR folyó árakon |
|
1A. fejezet: Horizont 2020 CEF–közlekedés Az Erasmus+ program COSME Az ESBA meghosszabbítása WIFI4EU |
1 400 400 400 200 200 150 50 |
|
1 B. fejezet: Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés |
1 000 1000 |
|
3. fejezet: Európai Határ- és Parti Őrség, EUROPOL, Uniós Menekültügyi Ügynökség, a dublini közös menekültügyi rendszer, az Unión belül sürgősségi támogatás, határregisztrációs rendszer |
2 549 |
|
4. fejezet: A partnerségi kerettel kapcsolatos folyamat Európai Fenntartható Fejlődési Alap Makroszintű pénzügyi támogatás az Európai Beruházási Bank külső hitelezési megbízatása |
1 385 750 250 270 115 |
|
ÖSSZESEN |
6 334 |
|
2017. évi költségvetési tervezet A migrációval kapcsolatos további kiadások (a speciális eszközökből és tartaléksávokból) |
1 822 |
|
A kohéziós politika keretösszegeinek technikai kiigazítása A fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések fenntartására, a menekültek integrációjára és a beruházások pénzügyi eszközökön keresztül és az ESBA-val kombinálva történő támogatására irányuló erőfeszítések fenntartására |
4 642 |
|
A félidős értékelési csomag ÖSSZESEN |
12 798 |