EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.9.1.
COM(2016) 550 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Az ISA-program záró értékelésének eredményei
{SWD(2016) 279 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.9.1.
COM(2016) 550 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Az ISA-program záró értékelésének eredményei
{SWD(2016) 279 final}
Tartalom
1. Bevezetés
2. Interoperabilitás mint a közszféra korszerűsítésének egyik alapfeltétele
3. Háttér-információk
4. Módszertan
5. Az értékelés szempontjai és a feltett kérdések
6. Megállapítások
A program célkitűzéseinek megvalósítása
6.1. Relevancia
6.2. Hatékonyság
6.3. Eredményesség
6.4. Gyakorlati haszon
6.5. Fenntarthatóság
6.6. Koherencia
6.7. Koordináció
7. A záró értékelés következtetései
8. Ajánlások
8.1. Kommunikáció a közigazgatási szervekkel és az interoperabilitással kapcsolatos tájékozottságuk növelése
8.2. Az interoperabilitás holisztikus megközelítésének és átfogó nézetének növelése
8.3. Együttműködés más uniós politikákkal és kezdeményezésekkel
9. A következő lépések
1.Bevezetés
A páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról szóló IDABC-program folytatásaként egy európai parlamenti és tanács határozat (az ISA-határozat) 1 2010. január 1-jétől útnak indította az európai közigazgatások közötti átjárhatósági megoldásokról szóló hatéves programot (az ISA-program). 2 A program végrehajtására 2010. január 1. és 2015. december 31. között került sor.
Az ISA-határozat 1. cikkében említettek szerint az ISA-program célja az volt, hogy az uniós politikák és tevékenységek végrehajtását támogató elektronikus közszolgáltatások nyújtásának lehetővé tétele érdekében a közigazgatási szervek, és a nevükben közfeladatokat ellátó szervek közötti, határokon és ágazatokon átnyúló, hatékony és eredményes elektronikus együttműködés megkönnyítése révén támogassa az európai közigazgatási szervek közötti együttműködést 3
E jelentés a programról az ISA-határozat 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően végzett záró értékelés fő eredményeit mutatja be 4 . E rendelkezés értelmében a záró értékelésről 2015. december 31-ig kellett tájékoztatni az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A záró értékelést a Bizottság 2014 decembere és 2016 februárja között végezte, amikor az irányítócsoport elfogadta a bizottsági jelentéstervezetet. Ugyanakkor a Bizottság értékelési eljárásaiban bekövetkezett közelmúltbeli változások eredményeként jelentős késedelmet szenvedett a jogalapban előírt határidő.
A záró értékelés során a Bizottságot egy tanácsadó cég független szakértőiből álló csapata (az értékelő csapat) segítette. Az illetékes bizottsági szolgálatok képviselői a záró értékelés folyamatát bizottsági irányítócsoport segítségével felügyelték. 5
2.Interoperabilitás mint a közszféra korszerűsítésének egyik alapfeltétele
A közigazgatási rendszerek korszerűsítése az „Európa 2020” stratégia sikeres végrehajtásához szükséges egyik kiemelt prioritás. 6 Ezzel összefüggésben a Bizottság 2011-2015 közötti éves növekedési jelentései rámutatnak, 7 hogy az európai közigazgatási szervek működésének színvonala közvetlen hatást gyakorol a gazdasági környezetre, és ezáltal fontos szerepet játszik a növekedés, a versenyképesség és a termelékenység előmozdításában.
Amint az a 2013-ra szóló éves növekedési jelentésben is szerepel, 8 a Bizottság úgy véli, hogy a határokon átnyúló interoperábilis online szolgáltatások és az európai közigazgatási rendszerek digitalizálása komoly mértékben járul hozzá a növekedéshez és a hatékonyság növeléséhez. A közigazgatási szervek közötti interoperabilitás alapvetően fontos ahhoz, hogy a digitális szolgáltatások nyújtása hatékonyabbá és eredményesebbé váljon.
Az európai digitális menetrendben (DAE) 9 szerepel, hogy az IKT gazdasági és társadalmi potenciáljának maximális kiaknázásához elengedhetetlen az interoperabilitás, és ebből következik, hogy az európai digitális menetrend csak akkor tud megvalósulni, ha az interoperabilitás már biztosított. Az „interoperabilitással és szabványokkal” foglalkozó pillér arra sürgette a tagállamokat, hogy az interoperabilitással kapcsolatos egyedi fellépéseket tegyenek 10 , nevezetesen hajtsák végre a Granadában és Malmőben tett miniszteri nyilatkozatokban meghatározott kötelezettségeket, és ezen belül ültessék át nemzeti szabályozásukba az európai interoperabilitási keretrendszert (EIK) 11 .
Az Európai Tanács 2013. október 24–25-i ülésén elfogadott következtetései 12 értelmében a közigazgatások korszerűsítését folytatni kell, az interoperabilitásra támaszkodó olyan szolgáltatások gyors megvalósításával, melyek a hatékony működéshez az interoperabilitásra támaszkodnak, úgymint az e-kormányzat, az e-egészségügy, az e-számlázás és az e-beszerzés. E fejlemények nyomán a polgárok és a vállalkozások szerte Európában több és jobb digitális szolgáltatást tudnak majd igénybe venni, a közszolgáltatások költségei csökkenésnek, a hatékonyságuk, átláthatóságuk és minőségük pedig növekedésnek fog indulni.
Ugyanakkor a tagállamok törekvései nemzeti szinten gyakran a közös európai megközelítés mellőzésével történnek, veszélyeztetve az európai szintű interoperabilitást és a határokon átnyúló digitális közszolgáltatások elérhetőségét. Ezért nagyban fennáll annak a veszélye, hogy új elektronikus akadályok („e-akadályok”) jelennek meg, melyek gátolják az állampolgárokat és az üzleti vállalkozásokat más országok közszolgáltatásának igénybe vételében és akadályozzák a belső piac zökkenőmentes működését.
3.Háttér-információk
Az ISA-programot korábbi programok (IDA és IDABC) eredményeit alapul véve hozták létre. Az ISA határozat3 egyértelművé tette, hogy az ISA-program fő célja az európai közigazgatások közötti együttműködés támogatása volt, lehetővé téve az uniós politikák és tevékenységek végrehajtását támogató elektronikus közszolgáltatások nyújtását. A köztes cél az ilyen igazgatások közötti, hatékony és eredményes, elektronikus, határokon és ágazatokon átnyúló együttműködés megkönnyítése volt.
A célkitűzések megvalósítására és az ISA-határozat 1. és 3. cikkében megfogalmazott tevékenységek elősegítésére, illetve az „átjárhatóságot megkönnyítő közös és megosztott megoldások biztosítása végett”, 13 a program keretében egyedi fellépések formájában tanulmányokra, projektekre és kísérő intézkedésekre került sor az alábbiak támogatása céljából:
a meglévő közös szolgáltatások működtetése és fejlesztése, valamint újak létrehozása;
a meglévő, újrahasznosítható általános eszközök fejlesztése, valamint újak létrehozása;
közös keretrendszerek létrehozása és fejlesztése a határokon és ágazatokon átnyúló átjárhatóság támogatása terén; és
az európai uniós jogszabályok IKT-vonatkozásainak értékelése (ISA-határozat, 3. cikk)
Az ISA-határozat 2. cikkének értelmében a „közös szolgáltatások” általános jellegű működési alkalmazások és infrastruktúrák, amelyek szakpolitikai területeken átnyúló közös felhasználói követelményeket elégítenek ki. Az „általános eszközök” referenciaplatformok, megosztott és együttműködési platformok, közös alkotóelemek és hasonló építőelemek, amelyek szakpolitikai területeken átnyúló közös felhasználói követelményeket elégítenek ki. A „közös keretrendszerek” stratégiák, előírások, módszertanok, iránymutatások és hasonló megközelítések és dokumentumok.
Az ISA-program végrehajtása végrehajtási aktusok (ISA-határozat 9. cikke) elfogadás révén történik egy olyan folytatólagos munkaprogram alapján, amelyet legalább évente felülvizsgálnak, és amely az interoperabilitás egy vagy több rétegéhez kapcsolódó (műszaki, szemantikai, szervezeti és jogi eszközök) támogatási fellépéseket foglal magába. 14 Az éves munkaprogramok meghatározására a bizottsági szolgálatok és a tagállamok éves ajánlattételi felhívása után kerül sor, melyet hatályba lépés előtt az ISA Bizottság hagy jóvá és a Bizottság fogad el. A folyamatos munkaprogramban kerülnek felsorolásra a támogatandó konkrét fellépések.
4.Módszertan
Az ISA-program záró értékelése többféle módon gyűjtött mennyiségi és minőségi adatokra támaszkodott (másodelemzés, online felmérések, interjúk, további információkat kérő levelezés illetve esettanulmányok), és abban a tagállamok és az Európai Unió szolgálatainak részéről számos képviselője, valamint korlátozott számban a programmal együttműködő civil társadalmi és magánszervezeti érintettje vett részt.
5.Az értékelés szempontjai és a feltett kérdések
A záró értékelés az időközi értékelés során alkalmazottakkal azonos kritériumokat használta, 15 és az időközi értékelés szolgál az eredmények referenciájaként. A záró értékelés eredményei, következtetései és ajánlásai széles körű adatokon nyugszanak, melyek a program intervenciós logikájának és a célkitűzések elérésének értékelése során bizonyítékul szolgálnak. Az értékelés a következő hét fő kritériumra összpontosított:
– Relevancia — Milyen mértékben illeszkedett/illeszkedtek a program célkitűzése/célkitűzései a nemzeti és európai uniós szinten felmerülő igényekhez és prioritásokhoz?
– Hatékonyság — Mennyire volt gazdaságos a különböző bemenetek kimenetté történő alakítása, illetve milyen hatásokkal járt az erőforrások lehető legjobb felhasználása szempontjából? A programnak mely vonatkozásai voltak a leghatékonyabbak vagy legkevésbé hatékonyak, különösen a mozgósított források szempontjából?
– Eredményesség — A program eredményei és hatásai milyen mértékben járultak hozzá a program célkitűzéseinek a teljesítéséhez? Meghatározhatók-e olyan szempontok, amelyek a többihez képest hatékonyabbak vagy kevésbé hatékonyak, és amennyiben igen, mi az ebből levonható tanulság?
– Gyakorlati haszon — A program elért, illetve várt eredményei és hatásai mennyiben felelnek meg azoknak az igényeknek, amelyek kielégítésére azokat létrehozták? Milyen intézkedések segítségével lehetne fokozni a következő program fellépéseinek gyakorlati hasznát?
– Fenntarthatóság — Milyen mértékben biztosított a program során kidolgozott, fenntartott és működtetett megoldások pénzügyi, műszaki és működtetési fenntarthatósága?
– Koherencia — Az ISA-fellépések milyen mértékben képeztek „holisztikus” megközelítést (az egymással, illetve a többi európai uniós politikák és kezdeményezések közti koherencia tekintetében)? Mennyire jól sikerült szinergiát teremteni a program fellépései és az egyéb uniós tevékenységek között?
– Koordináció — Milyen mértékben voltak összehangolva a tagállamokat, illetve az ISA Bizottságot érintő tevékenységek, annak érdekében, hogy az ISA-programnak részesei legyenek az érintettek? Milyen mértékben voltak összehangolva/hozzáigazítva a tevékenységek azon egyéb érintettek igényeivel/igényeihez, akikkel a Bizottságnak együtt kellett volna működnie az ISA keretében?
6.Megállapítások
A program célkitűzéseinek megvalósítása
A záró értékelés megállapította, hogy az ISA-program hatékonyan valósította meg célkitűzéseit és operációs megoldásokat hozott „az európai közigazgatások [….] közötti együttműködés támogatására az ilyen közigazgatások közötti, határokon és ágazatokon átnyúló, hatékony és eredményes elektronikus együttműködés megkönnyítésével, lehetővé téve az európai uniós politikák és tevékenységek végrehajtását támogató elektronikus közszolgáltatások nyújtását”3. Különösen vonatkozik ez a közös keretrendszerekre, az általános eszközökre és a közös szolgáltatásokra, illetve az új uniós jogszabályok IKT-vonatkozásainak értékelésére. Összességében az ISA-program megvalósult és várható eredményei és hatásai nagymértékben foglalkoznak az üzleti vállalkozások megcélzott igényeivel, bár néhány fellépés hasznosabbnak bizonyult a többinél.
Az értékelés számos olyan kulcsterületet azonosított, ahol az utód ISA²-program képes lehet kollektív módon, még relevánsabban foglalkozni az interoperabilitás jelenlegi igényeivel és növelni annak hasznosságát. Azt is megerősíti, hogy az ISA-program a közös keretrendszerek létrehozásával hozzájárult a megosztáshoz és az újrafelhasználáshoz. Legvégül pedig, az ISA-programban lehetőség nyílt a „Jobb szabályozás” iránymutatás felülvizsgálatára 16 annak érdekében, hogy az IKT-vonatkozások értékelése egyértelműen része legyen az Európai Bizottság hatásvizsgálati folyamatának.
A megállapítások összefoglalása a következő:
6.1. Relevancia
Az ISA-program célja („az európai közigazgatások közötti együttműködés támogatása az ilyen közigazgatások közötti, határokon és ágazatokon átnyúló, hatékony és eredményes elektronikus együttműködés megkönnyítésével”) még mindig fontos mind a nemzeti, mind az uniós szinten felmerülő igények szempontjából. Ezt igazolta a programnak az ISA-eredmények hatásairól készült záró értékelése, de a tagállamok politikai napirendje szintén egyértelműen jelezte, hogy hatékony és eredményes digitális közszolgáltatásnyújtás szükséges.12 Az ISA-program emellett kidolgozta, bevezette és nyomon követte az EIK-et (Európai Interoperabilitási Keretrendszer). Az EIK ajánlásai és iránymutatásai bemutatják, hogy miként kellene az interoperabilitást bevezetni a tagállamok közigazgatásaiban, és céljuk, hogy:
a)a határokon és ágazatokon átnyúló interoperabilitás elősegítésével előmozdítsák és támogassák az európai közszolgáltatások nyújtását;
b) segítsék az európai közigazgatási szerveket az üzleti vállalkozásoknak és polgároknak nyújtott szolgáltatásai során; és
c)európai szinten kiegészítsék és összekössék a különböző Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszereket (NIK-ek).
Az EIK az interoperabilitás közös értelmezését biztosítja az Unióban, melyet a DSM stratégiával ismer el; a stratégia egyedi fellépést tartalmaz a közigazgatási szervek közti interoperabilitásra vonatkozóan (15. fellépés: kiemelt IKT-szabványosítási terv elfogadása és az európai interoperabilitási keretrendszer kiterjesztése a közszolgáltatásokra).
Az EIK folyamatban lévő felülvizsgálata a megfigyelést végző és a tagállamokban történő bevezetést támogató Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszer Megfigyelőközpont (NIKM) 17 elmúlt néhány évben végzett munkájára épít.
Az ISA-program további olyan DSM fellépésekhez is hozzájárul, ahol az interoperabilitás mintegy alaptényezőként működik. 18 A program célkitűzései jól illeszkednek a DAE és a 2010-2015-ös európai e-kormányzati 2010-2015-ös akciótervhez, hisz mindkettő a siker tényezőjeként azonosítja az interoperabilitást. Továbbá a program jól illeszkedik a CEF-hez, melynek célja az európai digitális szolgáltatások összekapcsolódásának és interoperabilitásának fejlesztése, mivel néhány építőköve 19 (pl. elektronikus kézbesítés, fordítás, elektronikus számlázás) az ISA eredményekre támaszkodik. 20 A CEF operatív támogatást nyújthat az ISA-program keretében kidolgozott és kiteljesedett megoldásokhoz.
Az ISA-program aktívan járult hozzá számos uniós politikához, úgymint a belső piaci politikához, 21 az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításához), 22 a közös információ-megosztási környezet kifejlesztéséhez (CISE), 23 a páneurópai nyílt adatportálhoz 24 és a versenyjoghoz, 25 melyek a célzott fellépések és a megosztott megoldások formájában részesültek a támogatásából. 26 Ezek a politikák olyan célokat és célkitűzéseket fogalmaztak meg, melyek a végrehajtásuk során az interoperabilitásra támaszkodnak.
Az európai közigazgatások igényei, úgymint a közszolgáltatás nyújtás korszerűsítése, a tagállamok közti igazgatások és a bizottsági szolgálatok koordinálásának javítása, a szervezeti összehangolás a közigazgatásban és a megoldások nagyobb fokú újrahasználhatósága, melyeket az ISA2 ex-ante 27 és az ISA időközi értékelése fogalmazott meg, 28 továbbra is fennállnak. Az egységes és erőforrás-hatékony módon történő határokon és ágazatokon átnyúló szolgáltatás nyújtás megkönnyítése a meglévő interoperabilitás megoldások nagyobb mértékű újrafelhasználását és a tagállamok közigazgatásai közti, illetve a tagállamok és a Bizottság közti fokozott együttműködést igényel. Az általános megközelítések gondoskodnak arról, hogy az erőfeszítések ne ismétlődjenek. 29
6.2. Hatékonyság
Összességében az ISA-program hatékonynak minősíthető. Először is, a fellépések ellenőrzése és értékelése során talált bizonyíték 30 rámutatott, hogy a 2010-2015-ös időszakban a program "jó úton haladt", átlagosan kevesebb, mint 5% lemaradással. 31 Másodszor a 2010-2014-es munkaprogramok összes ráfordított költségvetése 128,2 millió Euró volt, amely átlagosan körülbelül 2%-al kevesebb az időszakra elkülönített kumulatív költségvetésnél. 32 Tekintettel ezekre a megállapításokra a program a költségvetés szempontjából hatékonynak nyilvánítható.30
Emellett a megkérdezett tagállami képviselőknek és az illetékes szolgálatok bizottsági tisztviselőinek 90%-a erősítette meg, hogy a program időben és eredeti hatáskörében teljesített 33 . Az ISA-program záró értékelése azt is említi, hogy az érintettek többsége érezte úgy, hogy teljesen vagy részben bevonták a program éves felülvizsgálataiba. 34
Az új fellépések és a támogatások folyósítására tett javaslatok befogadásának folyamata hatékonynak tekinthető. 35 A humán erőforrások elosztásának hatékonyságát az a tény erősíti meg, hogy az aktuális elosztás mindig alacsonyabb volt, mint az eredeti ISA jogalkotási javaslatban felvázoltak.
6.3. Eredményesség
Az ISA-program operatív megoldásokat, pl. közös keretrendszereket, újrafelhasználható általános eszközöket és közös szolgáltatásokat hozott, melyek az európai közigazgatási szervek közti hatékony együttműködés elősegítése céljának elérésében segítenek. Összességében a megkérdezettek és az online felmérést kitöltők többsége úgy érezte, hogy az ISA-megoldások elősegítik ezen közigazgatások közötti interoperabilitást. 36
A közös keretrendszerek, mint például az EIK létrehozása az ajánlásaival szintén támogatta a megoldások megosztását és újrafelhasználását. 37 Az ISA keretében megkezdődött a megosztó és újrafelhasználást célzó keretrendszer kidolgozása, véglegesítése jelenleg is zajlik az ISA2-program keretében.
A program az interoperabilitás két felső rétegével, a szervezeti és a jogi rétegekkel kezdte a munkát, mely területek óriási potenciális hatással bírnak a tagállamok közigazgatásának korszerűsítésében és további fejlesztésük és konszolidálásuk szükséges.
Az új uniós jogszabályok IKT-vonatkozásainak értékelése, mint például az új IKT-megoldások végrehajtásához vagy a meglévő IKT-megoldások átvételéhez kapcsolódó hatás is szerepelt a Bizottság hatásvizsgálati folyamatában, a Jobb szabályozás iránymutatás keretében.16 Az ISA-program ennél tovább ment, elősegítve az ilyen vizsgálatokat és támogatva az azokat végző Főigazgatóságokat és szolgálatokat.
A programnak a szemantikai interoperabilitás és a szabványosító szervezetekkel való erősebb kapcsolatok kiépítése terén tett erőfeszítése jelentősen hozzájárult a fokozottabb ágazatokon átnyúló interoperabilitáshoz.
Bár a program és az ISA-eredmények használói újrafelhasználják a meglévő közös keretszerkezeteteket, közös szolgáltatásokat és az újrafelhasználható általános eszközöket, a programnak tovább kell népszerűsítenie ezek újrafelhasználását, amint azt a megkérdezett tagállami képviselők és bizottsági tisztviselők is jelezték. 38
6.4. Gyakorlati haszon
Az ISA-program megvalósult és várható eredményei és hatásai nagymértékben foglalkoznak az üzleti vállalkozások igényeivel. 39 A programban 23 megoldás született, melyek a honlapon szabadon elérhetőek 40 vagy megosztott szolgáltatásként hozzáférhetőek. Ezek a megoldások az uniós politikák végrehajtását támogató rendszerektől, mint például a belső piaci információs rendszer (IMI) kezdve egészen a közös specifikációkig, mint például a páneurópai nyílt adatportálban használt adatkatalógus szótár alkalmazás profil (DCAT-AP) terjednek. A 23 megoldásból 15-öt a tagállamok mindegyike vagy egy része használ, 14-et több bizottsági szolgálat, 5-öt pedig néhány egyéb uniós intézmény használ. Ez a siker még szembeötlőbb, tekintve hogy a tagállamoknak nem kötelességük újrafelhasználni a megoldásokat.
A Bizottság "Jobb szabályozás eszköztárában" található, az új uniós szabályozás IKT-vonatkozásainak vizsgálatára kifejlesztett módszer széles körben újrafelhasználásra kerül a hatásvizsgálati folyamatban.16
A további fellépések a hasznosságukat széleskörű alkalmazásukkal bizonyították, melyet a fellépések ellenőrzése és értékelése által gyűjtött statisztikák is mutatnak. 41
A tagállamok képviselői és a Bizottság tisztviselői a következőket határozták meg, mint az ISA-program tagállamok számára legfontosabb 4 előnyét: 42
1)az ISA-megoldások használatát; 43
2)a program meglétét, az interoperabilitás terjesztésében és a politikai napirenden tartásában betöltött szerepét; 44
3)a NIFO által támogatott referenciák biztosítását, úgymint EIK, és
4)a nyújtott szolgáltatásokat, úgymint az sTESTA hálózat és a CIRCABC fórum.
A záró értékelés rávilágít a program alacsony ismertségére a meginterjúvolt és megkérdezett kulcsfontosságú érintettek, tagállamok képviselői és bizottsági tisztviselők körében 45 . Ezt erősíti meg az a tény is, miszerint a meginterjúvoltak és a felmérés válaszadói által javasolt kiegészítő intézkedések vagy hatályban vannak, vagy fejlesztés, vagy bővítés alatt állnak. 46
A program egyéb uniós politikákhoz és kezdeményezésekhez és az európai közszféra korszerűsítéséhez való hozzájárulása növelte hasznosságát.30 Végül, az egyes ISA-megoldások aktuális használatát (beleértve a felhasználók számát) szisztematikusan mérni, a megoldások előnyeit pedig népszerűsíteni kell.
6.5. Fenntarthatóság
A záró értékelés megállapította, hogy a kidolgozott, a program keretében fenntartott és működtetett megoldások, pénzügyi, műszaki és operatív szempontból fenntarthatóak voltak.
Az ISA-megoldások műszaki és operatív fenntarthatóságát közvetetten az üzemeltetésével és használatával mérik, a fellépések ellenőrzése és értékelése keretében.
Pénzügyi szempontból a fenntarthatóságot elsődlegesen az utánkövető ISA²-program vagy más uniós kezdeményezés és programok, pl. a CEF garantálja. Bizonyos esetekben az olyan finanszírozási opciók, mint a költségmegosztás vagy a használatért történő fizetés is elképzelhető, a hosszan tartó pénzügyi fenntarthatóság biztosításáért.
A szervezeti fenntarthatóság szintén alapvetően fontos az általános fenntarthatóságban. A folytonosság biztosításához a megoldások és szolgáltatások hosszú távú irányítását szisztematikusan tervezni kell. 47 Fontos megjegyezni, hogy a program keretében finanszírozott megoldások irányítására vonatkozó információt az éves jelentkezési folyamat részeként mindig előírják.
6.6. Koherencia
A záró értékelés megállapította, hogy az ISA-program fellépései holisztikus megközelítésűek. Ez a holisztikus megközelítés, melyet 2013 januárjában terjesztettek az ISA Bizottság elé, 48 elismeri, hogy a közigazgatási szervek közti tényleges interoperabilitáshoz több vonalon is szükséges tevékenykedni: stratégiai célkitűzések, keretszerkezeti és architektúra iránymutatások, specifikációk és a végrehajtás kidolgozása, működtetése és a megoldások terjesztése terén. Továbbá az interoperabilitás európai helyzetének felmérése feltérképezése és az ismertség növelése az interoperabilitás fontos alapelemeinek tekintendők. A holisztikus megközelítéssel felismerhetőek a hiányosságok, és megoldásukra megfelelő tevékenységek vagy projektek indíthatóak.
Ez a holisztikus megközelítés azon ISA érintettek számára nem egyértelmű, 49 akik inkább az egyes fellépéseket, mint magát a programot ismerik. A meginterjúvoltak és a válaszadók szintén megerősítették, hogy a program szinergiák kevéssé ismertek, bár a záró értékelés rámutatott, hogy az időközi értékelés óta történt javulás.
Az érintettek egyetlen ISA fellépést (EUSurvey) 50 említettek szignifikánsan többször, mely szerintük nem áll összhangban a program célkitűzéseivel.36
A program folyamán a koherencia a jelentős számú, a fellépések és más uniós politikák és kezdeményezések között megjelenő szinergiákkal erősödött, ahol az interoperabilitás a megvalósítás alapfeltétele. A program során egyértelműen kiderült és tárgyalásra került a horizontális cselekvés szükségessége a szakpolitikákon keresztüli interoperabilitás biztosításában. Ez a horizontális dimenzió hiányzik a szakpolitika specifikus megvalósításból. Az ISA olyan területekkel hozott létre szinergiát, mint a belső piac, a versenyjog az INSPIRE, CISE, páneurópai nyílt adatportál és újabban a CEF, mely bizonyos mértékben a program eredményeire épít.
Az interoperabilitás átfogó megközelítése kézzelfogható előnyöket hoz, melyeket egyéb módon a szektorspecifikus megközelítésekkel és megoldásokkal nem lehet elérni. A közbeszerzés, a közszféra információi, az IKT szabványosítás, a bel- és igazságügy, valamint az adózás számára egyaránt hasznos lenne az ágazatokon átnyúló interoperabilitás megoldásokkal történő, uniós szintű szorosabb összehangolás és a lehetséges ebből fakadó együttműködés.
Az ISA-program utolsó fázisaiban az európai strukturális és beruházási alapokért (ESIF) felelős bizottsági szolgálatokkal szinergiák épültek. A 11-es tematikus célkitűzés keretében, mely a közigazgatási szervek intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelését tűzi ki célul, az ESIF a nemzeti, regionális és helyi igazgatások erőfeszítéseit támogathatja az interoperabilitás javításában a közigazgatásuk korszerűsítéseként. 51 Az ISA2-program keretében történő szorosabb együttműködés kölcsönösen hasznos eredményeket hozhat a program és a tagállamok ESIF végrehajtásában. Továbbá az Informatikai Főigazgatóság (DG DIGIT) aktív részvétele a nemrégiben útjára indított Közszolgáltatási Minőség és Innováció Közös Szolgáltatási Csoportban 52 gondoskodik a program és az ESIF közti együttműködésről.
A program keretében és az Informatikai Főigazgatóság (DG DIGIT) által tett erőfeszítések hatására a Bizottság IT irányításával szorosabb kapcsolat alakult ki.
6.7. Koordináció
A program megvalósítása során az ISA-határozattal összhangban (12. és 14. cikk) a tagállamokkal és a bizottsági szolgálatokkal megfelelően zajlott a hivatalos tevékenységek koordinálása. A tagállami képviselők kétharmada és a bizottsági tisztviselők több mint fele részben vagy teljesen egyetértett azzal, hogy az ISA és az érintettek közti együttműködés hatékonynak bizonyult az információ-, a nézetek és a bevált gyakorlatok cseréjének tekintetében. 53
Továbbá a program keretében a közigazgatási szerveken kívül a tevékenységek koordinálása az érintettekkel megfelelő volt, a program keretében történő részvétel biztosítására, szükség szerint. Ide tartoztak, adott esetben, a szabványosítási szervezetek, tudósok, magánszektorbeli szervezetek és nem-uniós országok, pl. Egyesült Államok, Japán és Ausztrália.
A záró értékelés méltatta az egyértelműen pozitív eredményeket hozó uniós szintű koordinációba fektetett összehangolt törekvéseket. 54 A Közszolgáltatási Minőség és Innováció Közös Szolgáltatási Csoport alapvetően fontos lesz az európai közigazgatások korszerűsítéséhez hozzájáruló uniós szintű kezdeményezések koordinációjának javításában.
Az értékelés megállapította, hogy a tagállamok képviselőinek lehetősége van arra, hogy az ISA bizottságban, a koordinációs csoportban és a munkacsoportban jobban koordináljanak nemzeti kollégáikkal az interoperabilitási kérdésekben, hozzájárulva ezzel az utánkövető program sikeréhez. 55
A NIFO és az e-kormányzati tagállami adatlap szettek egy helyen, a Joinup fórumon történő konszolidálásával a program jó áttekintést nyújt a nemzeti szintű interoperabilitási fejlesztésekről. 56
A tagállami képviselők és a Bizottság tisztviselőinek többsége részben vagy teljesen egyetért azzal, hogy az ISA által használt elektronikus fórumok az érintettek és a Bizottság (pl. Joinup, ISA weboldal és eredményjelző (dashboard) közti következetes együttműködésre megfelelőek voltak. Ugyanakkor az érintettek nem rendelkeztek megfelelő ismeretekkel a nemzeti szinten (pl. a program újrafelhasználása) és az uniós szinten elért eredményekről, illetve a bizottsági szolgálatok ISA-eredményeinek használatáról. 57
7. A záró értékelés következtetései
A záró értékelés nagyrészt pozitív volt, és megállapította, hogy az ISA-program összhangban állt az uniós politika prioritásaival és a tagállamok igényeivel. 58 Megállapította, hogy végrehajtására hatékonyan és koherensen került sor, az eredményeit pedig egyaránt újrafelhasználják a bizottsági szolgálatok és a tagállamok. Az ISA-program hatékonyan valósította meg célkitűzéseit és operatív megoldásokat hozott, elősegítve az európai közigazgatási szervek közti hatékony együttműködést, beleértve az új uniós szabályok IKT-vonatkozásainak értékelését. Összességében az ISA-program megvalósult és várható eredményei és hatásai nagymértékben kezelik az üzleti vállalkozások igényeit, melyeket célul tűzött ki, és tevékenységeit jól összehangolta az érintettekkel, hogy részvételüket biztosítsa.
A következtetések megállapították, hogy az ISA-megoldások újrafelhasználásának növelésére kell összpontosítani és az újonnan jelentkező igényekkel foglalkozni. Továbbá az uniós szintű kezdeményezések koordinálására kell építkezni, különösen a Főigazgatóságok között, a "Közszolgáltatási Minőség és Innováció Közös Szolgáltatási Csoport" keretében és a tagállamok illetve a Bizottság között, hogy biztosítható legyen a más uniós és nemzeti kezdeményezésekkel történő nagyobb fokú koherencia és az érintettekkel való koordináció.
A program által 2013 óta folytatott általános stratégiai megközelítés az ISA-program keretének koherens holisztikus megközelítését bizonyítja. A program fellépések között és más uniós tevékenységekkel szinergiák alakultak ki, de a további szinergiák kiépítése továbbra is fontos.
8. Ajánlások
Fontos megjegyezni, hogy az ISA-határozat a program tevékenységeit a közigazgatási rendszerek interoperabilitásának megvalósítására összpontosította. Ez valószínűleg hatással volt a hasznosság, az ismertség és az újrafelhasználás szintjére, mivel a program hatálya nem tért ki a közigazgatásnak az üzleti vállalkozásokkal és a polgárokkal lévő kapcsolatára. Mindazonáltal néhány esetben a program az érintettek körét pragmatikusan kiterjesztette, bevonva az üzleti vállalkozásokat és polgárokat az interoperábilis megoldások kidolgozásába és sokkal holisztikusabb nézetet alakított ki, mint ami egyébként lehetséges lett volna.
Az interoperábilis megoldások kidolgozása során egyre nyilvánvalóbbá válik egyrészt a közigazgatási szervek közti kapcsolat, másrészt a polgárok és az üzleti vállalkozások és azok egyedi szükségletei közötti kapcsolat figyelembe vételének szükségessége, tekintve hogy ez utóbbiak valamennyi közigazgatási szolgáltatás felhasználói. 59 Az ISA-határozat nem rendelkezett a végfelhasználók igényeivel foglalkozó fellépésekről, de a program végrehajtása során és a fellépések "tulajdonosaival" és a tagállamokkal történt konzultációk során szerzett tapasztalatok egyértelművé tették, hogy erre szükség volt. Ezt a korlátot célozza a javaslat; mely az új ISA²-program hatályát az üzleti vállalkozásokra és polgárokra is kiterjesztené.
Az értékelés szerint az ISA²-programnak sokkal szisztematikusabb "üzleti vonalú" megközelítést kell kidolgoznia, mely segítene még inkább hangsúlyozni az interoperabilitás szerepét a gazdasági és társadalmi előnyök létrehozásában. 60 Továbbá az ISA²-program teljes hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságnak arra kell törekednie, hogy betartsa a személyügyi célkitűzéseket, 61 különösen mivel a humán erőforrások elosztása alacsonyabb volt a programban eredetileg tervezettnél.
Az időközi értékelés ajánlásainak tekintetében a program megfelelően foglalkozott az érintettek együttműködésével és a fontosabb eseményeken való részvétel növelésével, és folyamatosan haladt előre a többi téma feldolgozásával. Ugyanakkor az értékelés megállapította, hogy a következő területek folyamatos erőfeszítést igényelnek az új ISA²-program keretében:
a közigazgatási szervekkel történő kommunikáció és megismertetésük az interoperabilitással;
növelje az interoperabilitás holisztikus megközelítését és az átfogó nézetét; és
működjön együtt más uniós politikákkal és kezdeményezésekkel.
Továbbá a záró értékelést végző csoport szerint az IDABC program záró értékelés 11 következtetéséből kettő következtetés alkalmazható az ISA-programra is; ezek a következők: 62
egy közös "népszerűsítő" dokumentumot kell kidolgozni, mely az uniós programok és kezdeményezések közti politikai összehangolásra és szinergiákra összpontosít. (IDABC 5. ajánlás); és
a projekt pénzügyi és operatív fenntarthatóságára vonatkozó információt átláthatóbbá kell tenni, és a külső érintettek részére jobban el kell magyarázni. (IDABC 8. ajánlás)
A főbb ajánlások a következők:
8.1. Kommunikáció a közigazgatási szervekkel és az interoperabilitással kapcsolatos tájékozottságuk növelése
2010 és 2015 között az ISA-program által szervezett és a tagállamok képviselőivel tartott események körülbelül kétharmadára, valamint a tagállamok által szervezett 40 esemény 63%-ára (25) melyen az ISA-program megjelent, 2013 után, azaz az időközi értékelés után került sor. A program több konferencián és egyéb eseményeken jelent meg; a több mint 60 esemény háromnegyedére történő részvételre az időközi értékelés után került sor. 63
Az ISA²-programnak aktualizálnia kell, és ki kell dolgoznia egy kommunikációs stratégiát, mely a célzott részvételre összpontosít, ide értve az ágazatspecifikus érintetteket is. Ez foglalkozna a program aktuális teljesítménye és az érintettek erről szóló véleménye közti eltéréssel. 64
8.2. Az interoperabilitás holisztikus megközelítésének és átfogó nézetének növelése
A 2013 óta alkalmazott holisztikus megközelítést folytatni kell az ISA²-programban is, mivel a jogi és szervezeti interoperabilitás még gyermekcipőben jár. Az európai interoperabilitási referenciaszerkezet (EIRA) 65 és az európai interoperabilitási térkép (EICart), 66 melyek a meglévő szolgáltatásokat és eszközöket dokumentálják, nélkülözhetetlenek lesznek a holisztikus megközelítés támogatásában, mivel segítenek beazonosítani és újrafelhasználni a meglévő megoldásokat és rávilágítanak azokra a pontokra, ahol az interoperabilitási alapok hiányoznak. 67 Az EIRA és az EICart alapvetően fontos szerepet játszanak az eredmények terjesztésében és a szükségletek jobb azonosításában. Lehetővé teszik a nagyobb ismertséget, a jobb koordinációt és a nagyobb fokú szinergiák megjelenését.
Most, hogy az új uniós jogszabályok IKT-vonatkozásainak értékelése belekerült a hatásvizsgálati folyamatba, az ISA²-programnak továbbra is a szándékolt szerepét kell betölteni és a szakértelmét kihasználva az ilyen vizsgálatokat végző főigazgatóságokat és szolgálatokat kell támogatni és ezt a gyakorlatot segíteni. 68
Legvégül az ISA²-programnak sokkal szisztematikusabb megközelítést kell kifejlesztenie a közös szolgáltatások és általános eszközök támogatására és nyomon követésére, de a közös keretek alkalmazására és végrehajtására is. 69
8.3. Együttműködés más uniós politikákkal és kezdeményezésekkel
Az ISA/²-program más releváns uniós politikákkal történő összehangolására tett erőfeszítések folytatódnak, példaként ilyen a CEF, mely követi az eredményeit. 2016-tól emellett tekintettel kell lenni a felülvizsgált EIK-re az egyéb uniós politikák támogatása során a megoldások végrehajtásakor.
Az ISA²-program alapját a Bizottság szerte jelenlévő interoperabilitáshoz és e-kormányzáshoz kapcsolódó tevékenységek koordinálásának egyértelmű javulására kell építeni, melyet az ISA-program az időközi értékelés óta valósított meg. 70 Ez magába foglalja a folyamatos együttműködést az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságával (DG CNECT) a CEF-t, valamint az új 2016-2020-as e-kormányzati akciótervet illetően. Emellett tervben van a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságával (DG EMPL) és a Regionális és Várospolitikai Főigazgatósággal (DG REGIO) történő együttműködés a meglévő vagy új ISA/ISA2 fellépések azonosítására, melyek potenciálisan hozzájárulhatnak az ESIF 2. („az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének és használatának terjesztése, minőségük javítása”) és 11. számú tematikus célkitűzéseihez („a közigazgatási szervek és érintettek intézményi kapacitásának fejlesztése és a közigazgatás hatékonyságának javítása”). Ez kiegészíti a nemzeti operatív programokat értékelő és a feltételeket meghatározó munkálatokat. Végül, az ISA-program kiváló lehetőséget biztosított többek között, a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósággal (DG HOME), Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósággal (DG JUST), Tengerügyi és Halászati Főigazgatósággal (DG MARE), Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatóságával (DG FISMA), Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósággal (DG GROW ) és a Közös Kutatóközponttal (RC) történő nagyobb fokú együttműködésre.
A záró értékelés szerint a Közszolgáltatási Minőség és Innováció Közös Szolgáltatási Csoport a közszektor korszerűsítéséhez történő hozzájárulásban az uniós politikák és kezdeményezések közti egyenletes együttműködés és koherencia elérésének fő hajtóereje. 71
9. A következő lépések
A nyomonkövető ISA²-program végrehajtásakor a Bizottság kiemelt figyelmet fog fordítani a fenti megállapításokra és ajánlásokra, és szükség szerint a tagállamokkal és más érintettekkel, köztük az üzleti vállalkozásokkal és polgárokkal szorosan együttműködve felvetett kérdések ellenőrzése és kezelése céljából azokat elemzi.
Az ISA-határozat 1. cikkének (2) bekezdése.
Az ISA-program záró értékelése, elérhető itt: http://ec.europa.eu/isa/library/official-documents/index_en.htm
Az Informatikai Főigazgatóság (DIGIT), Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság, Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (GROW), Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság (TAXUD), Közös Kutatóközpont (JRC) és a Főtitkárság tisztviselőiből állt.
„EURÓPA 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”, a Bizottság közleménye, (COM(2010) 2020 végleges, 2010. március 3., 12. o.).
A Bizottság 2013-ra szóló éves növekedési jelentése, COM(2012) 750 végleges, 2012. november 28., 13. o.
Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, (COM(2010) 245 végleges/2, 5.o.)
http://daeimplementation.eu/dae_actions.php?action_n=26&id_country=1
„Az európai közszolgáltatások interoperabilitása felé" – Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, (COM(2010) 744 végleges, 1. melléklet)
http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-169-2013-INIT/en/pdf
Az ISA-határozat 1. cikkének (1) bekezdése.
Lásd: Európai közszolgáltatásokra vonatkozó európai interoperabilitási keretrendszer (EIK) (COM(2010) 744 végleges, 2. melléklet), 21. o.
Az ISA-program időközi értékelése, 2012.
http://ec.europa.eu/isa/documents/interim_evaluation_of_the_isa_programme.pdf
Jobb szabályozás iránymutatás, Bizottsági szakmai munkadokumentum (SWD(2015) 111 végleges);
Hatásvizsgálatokra vonatkozó iránymutatás (COM(2015) 215 végleges) (SWD(2015) 110 végleges), 18. o.
AZ IDABC-program keretében kifejlesztett NIK az EIK tagállamokban történő végrehajtását támogatja, az EIK-nek a nemzeti interoperabilitás keretrendszerbe történő átültetésén keresztül. http://ec.europa.eu/isa/actions/04-accompanying-measures/4-2-3action_en.htm
Ilyen példák az üzleti jegyzékek összekapcsolásához, a "csak egyszer" alapelv végrehajtásához (DSM 16. fellépés) való hozzájárulás az alapjegyzékek és a "digitális egyetlen átjáró" célkitűzés területeken történő tevékenységeken keresztül, a szemantikai és a szolgáltatáskatalógus munkákkal.
https://joinup.ec.europa.eu/community/cef/og_page/catalogue-building-blocks
Az ISA-program záró értékelése, 10. táblázat: "Az ISA-program CEF-hez történő illeszkedése", 54. old.
„Együtt egy újfajta növekedésért” - Egységes piaci intézkedéscsomag Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez Az európai közszolgáltatások interoperabilitása felé – Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, (COM (2011) 206 végleges), 10. o.
Az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelv (2007. március 14.) 7. cikke.
A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az EU tengeri területeinek felügyeletét biztosító közös információ-megosztási környezet létrehozására vonatkozó ütemterv tervezetéről (COM(2010)0584 végleges), 3. o.
Nyílt adatok: Az innováció, a növekedés és az átlátható kormányzás motorja Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, (COM(2011) 882 végleges, 11. o.)
2012. évi jelentés a versenypolitikáról, Bizottsági jelentés (COM(2013) 257 végleges), 12. o.
Az ISA-program záró értékelése, 21. táblázat: "A Bizottsági szolgálatok ISA-megoldások befogadásának szintje", 131. o.
Az ISA2-határozatot kísérő dokumentum (COM(2014) 367 végleges).
Az ISA-program időközi értékelése, 2012., 172. o.
http://ec.europa.eu/isa/documents/interim_evaluation_of_the_isa_programme.pdf
Az ISA-program záró értékelése, „Az ISA-célkitűzések illeszkedése az uniós közigazgatási szervek igényeihez”, 45. o.
Az ISA-program záró értékelése, „ISA-program hatékonysága”: % késés, 82. o.
Az ISA-program záró értékelése, „ Költségvetési elosztás és ráfordítás”, 67. o.
Az ISA-program záró értékelése, „4. következtetés”, 86. o.
Az ISA-program záró értékelése, „Az ISA-munkaprogram felülvizsgálati folyamata”, 59. o.
Az ISA-program záró értékelése, „A pénzügyi források elosztása”, 66. o.
Az ISA-program záró értékelése, „6. következtetés”, 111. o.
Az ISA-program záró értékelése, „A közös keretrendszerek létrehozása és fejlesztése”, 94. o.
Az ISA-program záró értékelése, „7. és 8. következtetés”, 112. és 140. o.
Az ISA-program záró értékelése, 18. táblázat, „Gyakorlati haszon pontszámok fellépés szinten”, 116. o.
Az ISA-program záró értékelése, „Az európai közigazgatások közti hatékony együttműködés elősegítése”, 88. és 89. o.
Az ISA-program záró értékelése, „A főbb észlelt ISA-eredmények”, 88. o.
Az ISA-program záró értékelését, „A program hozadékainak általános értékelése”, 113. és 114. o.
Az ISA-program záró értékelése, 37. ábra „A válaszadók véleménye az ISA-program ismertség növelését illetően”, 171. o.
Az ISA-program záró értékelése, „9. következtetés”, 141. o.
Az ISA-program záró értékelése, „Koherencia”, 17. o.
Az ISA-program záró értékelése, „10. következtetés”, 148. o.
ISA Bizottsági megbeszélés, 2013. január 23. - Az időközi ISA-program értékelés eredményeinek bemutatása
Az ISA-program záró értékelése, „11. következtetés”, 165. o.
Az EUSurvey egy olyan nyílt forráskódú, ingyenes, web alapú alkalmazás, mely megkönnyíti a válaszadók számára a feleleteket, a felmérést készítők számára pedig az eredmények elemzését.
Az ISA-program záró értékelése, „Belső koordináció az Európai Bizottságban”, 167. o.
Közszolgáltatási Minőség és Innováció Közös Szolgáltatási Csoport (Ares (2015) 4431139, 2015. október 20.)
Az ISA-program záró értékelése, „Az ISA és az érintettek közti együttműködés eredményessége”, 172. o.
Az ISA-program záró értékelése, „Belső koordináció az Európai Bizottságban”, 167. o.
Az ISA-program záró értékelése, „13. következtetés”, 187. o.
Az ISA-program záró értékelése, „Más uniós kezdeményezések eredményeinek újrafelhasználása az ISA keretében”, 163. o.
Az ISA-program végső értékelése, „1., 2. és 3. következtetés”, 57., 57. és 58. o.
ISA-program záró értékelése, „Az ISA-megoldások létrehozása során a tagállamok által elért eredmények mérlegelése”, 184. o.
Az ISA-program záró értékelése, „5. ajánlás”, 200. o.
Az ISA-program záró értékelése, „6. ajánlás”, 201. o.
Az ISA-program záró értékelése, „Ajánlások a korábbi értékelésekből”, 190. o.
Az ISA-program záró értékelése, „14. következtetés, illetve milyen mértékben növelte az ismereteket az ISA-program az ISA-megoldásokat illetően”, 188. o.
Az ISA-program záró értékelése, „4. ajánlás”, 199. o. és „Az ISA-program teljesítményéről alkotott vélemények”, 83. o.
Az EIRA határokon és ágazatokon átnyúló interoperábilis digitális közszolgáltatások nyújtására szolgáló referenciastruktúra.
Az EICart eszközzel a vállalkozói struktúra megoldási építőkövei (SBB) írhatók le és katalogizálhatók, az EIRA-val összhangban.
Az ISA-program záró értékelése, 8. ajánlás a 9-ből, 202. o.
Az ISA-program záró értékelése, 3. ajánlás a 9-ből, 198. o.
Az ISA-program záró értékelése, 9. ajánlás a 9-ből, 202. o.
Az ISA-program záró értékelése, 7. ajánlás a 9-ből, 201. o.