EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.6.1.
COM(2016) 359 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Európa ismét beruház
Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések
1.Bevezetés
A munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások előmozdítása a Juncker-Bizottság 10 fő prioritásának egyike. Az európai beruházási terv 2014. november 26-i bemutatásával 1 összehangolt és célirányos fellépés vette kezdetét annak érdekében, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) – vagyis együttesen az EBB csoport – támogatásával lendületet kapjon a beruházásfinanszírozás, ami a strukturális reformok, a felelős költségvetési politika és a beruházások alkotta bűvös háromszög egyik eleme. A Bizottság hármas célkitűzés révén kívánja biztosítani, hogy: a szűkös állami forrásokat hatékonyan használják fel a magánberuházás mozgósítására és a magántőke bevonásán keresztül a piaci hiányosságok orvoslására; a beruházások eljussanak a reálgazdaságba; valamint a beruházási környezet európai szinten és az egyes tagállamok szintjén egyaránt javuljon. Az Európai Tanács 2014 decemberében a beruházási terv valamennyi elemét jóváhagyta, és a terv gyors végrehajtását szorgalmazta 2 . Az EBB csoport eleget tett az Európai Tanács felhívásának, és 2015 januárjában megkezdte a terven alapuló beruházási tevékenységét. Az Európai Parlament és a Tanács ezt követően kivételesen rövid időn belül, 2015 júliusában elfogadta a szükséges jogalkotási javaslatot 3 . Most elérkezett az ideje a számvetésnek és a jövőbe tekintésnek.
Az európai beruházási terv előterjesztése óta eltelt 18 hónap során javultak a beruházás bővülésének feltételei és visszatérőben van az európai gazdaságba és növekedésbe vetett bizalom. Az Európai Unióban (EU) immár negyedik éve tart a szerény gazdaságélénkülés, és a GDP 2015-ben 2 %-kal növekedett 4 . A pénzügyi válság következtében az EU-ban lényegesen visszaesett a beruházási szint, ám a növekedést fenyegető globális és hazai kockázatok ellenére már észrevehetők a fellendülés első jelei. Az európai beruházási terv révén mozgásba hozott átfogó erőfeszítések máris kézzelfogható eredményeket hoznak, még ha a nagyberuházási projektek makrogazdasági hatásait nem is lehet azonnal érzékelni. A várakozások szerint a beruházás 2016 és 2017 során fokozatosan növekedni fog, viszont még így is a korábbi fenntartható szint alatt marad (lásd az 1. ábrát).
|
1. ábra: Beruházási tendenciák az EU-ban
Megjegyzés: Reálértéken mért bruttó állóeszköz-felhalmozásra vonatkozó alapadatok és korábbi átlagértékek az EU-ban, 2013-as árakon mérve, milliárd EUR-ban kifejezve. |
Fenn kell tartani ezt a kedvező lendületet, és további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy visszaálljon a hosszú távon fenntartható beruházási tendencia. Az európai beruházási terv mechanizmusai működnek és meg kell őket erősíteni, hogy még több magánberuházást tudjanak mozgósítani az Európa jövője szempontjából meghatározó ágazatokban, illetve azokon a területeken, ahol a piac működése továbbra sem megfelelő. Ez magában foglalja az energiaügy, a környezetvédelem és az éghajlat-politika 5 , a szociális és a humántőke 6 , valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra, egészségügy, kutatás és innováció, határokon átnyúló és fenntartható közlekedés, valamint digitális átalakulás területére irányuló beruházásokat. Az EU a beruházáshoz nélkülözhetetlen, nyilvánvaló és egyedülálló értékekkel rendelkezik: ilyen az egységes piac, a világszinten legjobban képzett népesség, a magas szintű szociális és környezetvédelem, továbbá a stabil, kiszámítható, hatékony és átlátható jogi rendszerek. Az uniós beruházásokban rejlő potenciál néhány hónapon belüli maradéktalan kiaknázását ugyan semmilyen csodaszer nem képes biztosítani, ám a rövid idő alatt elért ígéretes eredmények szilárd alapot teremtenek mind az uniós költségvetés felhasználására, mind a szabályozási környezetre vonatkozó jövőbeli szakpolitikai kezdeményezésekhez.
2.A jövőbeli modell
a.Gyors és átfogó cselekvés
Az európai beruházási terv első kézzelfogható eredményei máris jelentkeznek, ami annak köszönhető, hogy gyorsan kialakították a terv összes elemét:
Az EBB csoport által működtetett és társfinanszírozott Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) a legjobb úton halad az arra vonatkozó célkitűzés teljesítése felé, hogy 2018 közepéig legalább 315 milliárd EUR értékű reálgazdasági többletberuházást mozgósítson 7 . A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó kkv-keret piaci felhasználása kiemelkedően gyors volt – az ESBA teljesítménye e területen messze felülmúlja a várakozásokat.
A Bizottság iránymutatást dolgozott ki arról, hogy miként ötvözhetők az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) és az ESBA-források a további beruházások támogatása érdekében. Jelenleg kidolgozás alatt áll az első projektcsomag, amely a források ezen együttesének gyakorlati működését példázza. Ez az európai beruházási tervben kitűzött azon cél eléréséhez is hozzájárul, miszerint az esb-alapok keretében növelni kell a pénzügyi eszközök alkalmazásának részarányát.
A Bizottság és az EBB közös kezdeményezéseként megvalósuló Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) 8 teljes körű szakmai segítségnyújtási és tanácsadó szolgáltatást biztosít, és már több mint 160 megkeresést kapott. A kezdet biztató, mindazonáltal további intézkedésekkel igyekeznek a tanácsadást közelebb hozni a végső kedvezményezettekhez és bővíteni az EBTP szolgáltatásait azokon a konkrét területeken, ahol még nem sikerült kielégíteni az igényeket (például a határokon átnyúló projektek terén).
Megkezdte működését az európai projektgazdákat és az uniós, illetve Unión kívüli befektetőket összefogó online platform, a Beruházási Projektek Európai Portálja (BPEP) 9 , amely előmozdítja az Európa-szerte megvalósuló beruházási projektek láthatóságát és finanszírozási lehetőségeit.
Végül, a Bizottság már egy sor kezdeményezést terjesztett elő a beruházásélénkítés és a gazdaság finanszírozásának ösztönzése érdekében. Ezek közé tartozik az infrastrukturális beruházásokra vonatkozó tőkekövetelmények csökkentése a biztosítók és viszontbiztosítók számára, valamint egy gyakorlati útmutató elfogadása arról, hogy miként alkalmazandók az állami támogatási szabályok az infrastrukturális projektek állami finanszírozása és a köz-magán társulások (PPP) vonatkozásában. Ezen túlmenően az energiaunió, a tőkepiaci unió, az egységes piaci és a digitális egységes piaci stratégia 10 , valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag egyaránt célzott intézkedéseket irányoz elő, amelyek segítségével – maradéktalan végrehajtás esetén – felszámolhatók a konkrét akadályok és tovább javítható a beruházási környezet. A Bizottság emellett az európai szemeszter keretében strukturált párbeszédet folytatott a tagállamokkal 11 , hogy elősegítse a beruházások nemzeti akadályainak lebontását például a fizetésképtelenség, a közbeszerzés, az igazságügyi rendszer, valamint a közigazgatás, illetve az ágazati szabályozás hatékonysága terén.
b.Európai Stratégiai Beruházási Alap: a szűkös források hatékonyabb felhasználása
Konkrét és kézzelfogható eredmények
Az ESBA 12 már támogatást nyújt az EBB csoport újabb beruházásaihoz az EU fenntartható növekedése szempontjából kulcsfontosságú területeken. Az ESBA keretében 26 uniós tagállamra kiterjedően mintegy 250 ügylet került jóváhagyásra 13 , ami a várakozások szerint 100 milliárd EUR összberuházást fog mozgósítani – ez mintegy 32 %-át teszi ki a három év alatt elérendő 315 milliárd EUR értékű új beruházásra vonatkozó célkitűzésnek. Ugyancsak sikerült jelentős (a mozgósított összberuházás 85 %-ának megfelelő) többletforrásokat bevonni az állami és magánbefektetőktől. Az ESBA két támogatási keretébe tartozó projektek jegyzéke nyilvánosan hozzáférhető 14 . Az ESBA olyan projekteket támogat, amelyek számos előttünk álló sürgető társadalmi kihívás kezelésén túl a meglévő piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek orvoslásához is hozzájárulnak.
Az addicionalitás az ESBA-garancia alapvető sajátossága, amelyet a megfelelő projektkiválasztáson keresztül erősíteni kell. Az ESBA-n keresztül költségvetési támogatásban részesülő EBB-projektek addicionalitása abban rejlik, hogy piaci hiányosságok vagy nem megfelelő beruházási helyzetek kezelésére irányulnak, és az adott időszakban az ESBA támogatása nélkül az EBB elvileg egyáltalán nem vagy nem ugyanolyan mértékben finanszírozná őket 15 . Ebben az összefüggésben az EBB és a beruházási bizottság 16 számos mutatót és alapelvet alkalmaz a támogathatósági kritériumok értékelésekor. Az ESBA-garancia által támogatott projektek addicionalitásának értékelésekor meghatározó tényező a kockázat mértéke. Az EBB által eddig jóváhagyott valamennyi művelet olyan kockázattal jár, amely megfelel az EBB úgynevezett különleges tevékenységeinek 17 . Ennek eredményeként az EBB képes volt az évi mintegy 4 milliárd EUR-ról évi 20 milliárd EUR-t meghaladó szintre bővíteni a magasabb kockázatú/különleges tevékenységeinek portfólióját. Az EBB csoport olyan új termékek kifejlesztésén is dolgozik, amelyek a nemzeti fejlesztési bankokkal, beruházási platformokkal és a kedvezményezettek új típusaival folytatott együttműködési lehetőségekre épülnek, és a különféle ágazatok finanszírozási szükségleteinek kielégítését szolgálják.
Ki kell terjeszteni a földrajzi és ágazati lefedettséget. Az ESBA nem alkalmaz kvótákat, ám a jelenlegi ágazati és földrajzi lefedettséget (lásd a 2. ábrát) a végrehajtás előrehaladtával tovább kell javítani. Az ESBA és más uniós alapok ötvözése, valamint a beruházási platformok létrehozása várhatóan egyaránt elősegíti majd a valóban kiegyensúlyozott földrajzi lefedettség elérését. Az EBTP szintén hatékony eszköznek bizonyulhat a szükséges szakértelem fokozatos mozgósítása és a jobb projektek kidolgozásának előmozdítása terén, különös tekintettel azokra a régiókra, illetve ágazatokra, ahol további bevonásra és szakmai többletkapacitásra lehet szükség.
Az ESBA támogatja az Európai Beruházási Alapot (EBA), hogy kiemelkedően sok európai kkv férhessen hozzá a finanszírozási eszközökhöz. Az ESBA kkv-kerete rendkívül jól indult, felülmúlva a várakozásokat és bizonyítva a nagymértékű piaci keresletet. Az ESBA által egyetlen év alatt támogatott EBA-ügyletek előreláthatólag 49 milliárd EUR összértékű beruházást fognak mozgósítani, ami önmagában a három év alatt elérendő 75 milliárd EUR-s célösszeg több mint 65 %-át képviseli 18 . A jelenlegi várakozások szerint 26 tagállam több mint 140 000 kkv-je és közepes piaci tőkeértékű vállalata részesül majd ESBA-támogatásban.
|
2. ábra: Az ESBA fő adatai 2016. május végén Az ESBA ágazati lefedettsége (az EBB csoport által az ESBA keretében nyújtott, jóváhagyott finanszírozás %-a)
Az ESBA földrajzi lefedettsége
|
További teendők
Maradéktalanul ki kell aknázni az ESBA-ban rejlő lehetőségeket, hogy az még jelentősebb szerepet tölthessen be a finanszírozási szükségletek fenntartható módon történő kielégítése terén. Európának számottevő új, hosszú távú és fenntartható beruházásra van szüksége termelékenységének növelése és a karbonszegény és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás céljából 19 . Ez kiterjed a zöld/fenntartható kötvények piacának támogatására is, amely tekintetben az EBB a világ első számú kötvénykibocsátója. Az ESBA más uniós alapokkal együtt, a tőkepiaci unió összefüggésében új lendületet biztosít az átálláshoz, mivel a párizsi éghajlat-változási megállapodás ambiciózus célkitűzéseivel összhangban növeli a finanszírozandó fenntartható projektek számát és nagyságrendjét 20 . A technikai segítségnyújtás szintén jelentős szerepet játszhat ezekben az ágazatokban és más területeken, például a digitális infrastruktúra terén.
A kkv-keret sikerére alapozva jelenleg új pénzügyi eszközök kidolgozása van folyamatban az innovatív kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok szélesebb körének támogatása céljából. Ezek közé tartozik egy sajáttőke-termék, amely bővíteni fogja az innovatív és gyorsan növekvő kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok által igénybe vehető sajáttőke-bevonási lehetőségeket. A Bizottság ezen a téren az EBA-val is együttműködik annak érdekében, hogy létrehozzák a kockázatitőke-alapok páneurópai alapját, amely az állami finanszírozást nagyobb volumenű magántőkével ötvözné, és ezáltal az EBA meglévő tevékenységeit kiegészítve fokozná a legígéretesebb új vállalkozásoknak nyújtott támogatás nagyságrendjét és lendületét. Az alapok alapja kereskedelmi feltételek mellett fog működni és a fragmentációból, illetve a kis méretből adódó azon problémák áthidalását fogja célozni, amelyek jelenleg visszavetik az uniós kockázati tőke eszközosztályának létrehozását. Az EU szociális menetrendjével és készségekre vonatkozó menetrendjével összhangban egyéb új célirányos eszközök révén is támogatni fogják a szociális vállalkozásokat és a mikrofinanszírozást. Továbbá új termékeket fognak kifejleszteni, amelyek előmozdítják a kkv-k számára többletfinanszírozást mozgósító értékpapírosítási ügyleteket, valamint az innovatív kkv-knek és közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott fedezetlen kölcsönökhöz biztosított garanciákon keresztül javítják az ilyen vállalatok finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését.
Érdemes feltérképezni, hogy miként alkalmazható az ESBA-modell a fejlődő harmadik országokban megvalósuló beruházások mozgósítása céljából. Az (EU) 2015/1017 rendelet értelmében az ESBA-beruházások hatálya az uniós tagállamokra és a szomszédos országokkal megvalósuló, határokon átnyúló beruházásokra korlátozódik. Ugyanakkor egy különálló, ám hasonló rendszer az EU külső együttműködési programjai számára is hasznosnak bizonyulhat. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy a harmadik országokban megvalósuló beruházások terén miként alkalmazható egy ESBA-jellegű modell, azaz egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi a nemzetközi pénzügyi szervezetek számára a beruházás terén fennálló konkrét szűk keresztmetszetek kezelését és ezáltal magánszereplők bevonását. Emellett a különböző nemzetközi pénzügyi szervezeteknek lehetőségük nyílna arra, hogy kihívásokkal teli beruházási környezetben, például instabil és konfliktust követő helyzetben lévő országokban, valamint a migrációval összefüggő projektek terén is kiterjesszék tevékenységüket. A Bizottság a vizsgálat során figyelembe fogja venni a meglévő uniós szintű beruházási programok működését és egymást kiegészítő jellegét (ilyen például az EBB által kezelt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok számára létrehozott beruházási keret, az Európai Bizottság kezelésében lévő beruházási eszközök és az EBB hitel-/garanciaprogramja).
c.A kiegészítő jelleg biztosítása valamennyi szinten a további beruházási potenciál felszabadítása érdekében
Kiegészítő jelleg
Az ESBA és az egyéb uniós alapok közötti kiegészítő jelleg kulcsfontosságú elemként épül be a Bizottság arra vonatkozó átfogó kötelezettségvállalásába, hogy valamennyi szakpolitikai területen biztosítsa az uniós források jobb felhasználását 21 . Az ESBA-támogatás és más uniós finanszírozási források ötvözése révén egy adott projekt különböző típusú kockázatai fedhetők le, ami a befektetők részéről fokozott érdeklődésre tarthat számot. Az ESBA-projektek társfinanszírozása projektszinten vagy egy beruházási platform szintjén valósulhat meg. A beruházási platformok hozzájárulhatnak kisebb projektek finanszírozásához és a különböző forrásokból származó pénzeszközök összevonásához, aminek nyomán egy adott földrajzi területre vagy témára irányuló, diverzifikált beruházások valósulhatnak meg. Ezen túlmenően pénzügyileg vonzóvá tehetik a kisebb vagy helyi beruházási lehetőségeket új befektetői csoportok – például nyugdíjalapok vagy tengerentúli intézményi befektetők – számára 22 . A beruházási platformok egyik első példája egy 2015 februárjában létrehozott alap, amely a franciaországi termelőberuházások ösztönzését célozza. Az alap magánfelek és francia állami források bevonásával újonnan létrejött vállalkozások támogatására törekszik, hogy biztosítsa számukra az új technológiák és új ágazatok iparosítási szakaszára való átálláshoz szükséges forrásokat. Fő célkitűzése az új ipari lehetőségek előmozdítása, a versenyképesség fokozása és az ipari klaszterek létrejöttének ösztönzése, különös tekintettel az ökológiai és energetikai átállásra. További ESBA beruházási platformok előkészítése is folyamatban van.
Az uniós források és az ESBA-támogatás ötvözése
A Bizottság további lépésekkel kívánja megkönnyíteni az uniós források és az ESBA-támogatás ötvözését. Az eszközök ilyen ötvözése – különösen az esb-alapok esetében – rendkívül hasznos lehet az ESBA széles körű földrajzi lefedettségének biztosítása szempontjából. A Bizottság már kidolgozta a vonatkozó konkrét iránymutatást 23 , és a jövőben a források ötvözésére vonatkozó általános keret további egyszerűsítésére fog törekedni. A Bizottság az esb-alapok és az ESBA-források ötvözésére irányadó közös rendelkezésekről szóló rendelet módosítási javaslatainak előkészítésén dolgozik, hogy elősegítse az esb-alapokból származó eszközök felhasználását az ESBA beruházási platformok keretében, megkönnyítse az esb-alapok és az ESBA ötvözését a vegyesfinanszírozási eszközökben, továbbá ösztönözze a pénzügyi eszközök általános használatát. Az intelligens szakosodási platformok létrehozása (például az ipari korszerűsítés tekintetében) szintén lendületet adna e cél elérésének.
Az esb-alapokon túlmenően a Bizottság az EBB csoporttal és az EBTP-vel együttműködve annak lehetőségeit is felméri, hogy miként egyszerűsíthető az egyéb uniós programok (például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 24 vagy a Horizont 2020 25 ) keretében rendelkezésre álló források vegyes finanszírozás révén történő felhasználása, illetve az ESBA által kínált lehetőségekkel való ötvözése a további beruházások mozgósítása érdekében. A forrásötvözés és a vegyes finanszírozás konkrétan újabb beruházásokat eredményezhet a beruházási platformokon és a kkv-kre vonatkozó kockázatmegosztási eszközökön keresztül 26 , továbbá elősegítheti a magas uniós hozzáadott értéket képviselő projektek 27 megvalósítását.
A tagállami társfinanszírozás mozgósítása
Az EBB csoporttal partnerségi kapcsolatban álló nemzeti fejlesztési bankok kiegészítő jellegű termékkínálatukból, helyismeretükből és földrajzi hatókörükből adódóan kulcsszerepet játszanak az európai beruházási terv végrehajtásában 28 . Eddig kilenc tagállam 29 vállalt kötelezettséget az ESBA segítségével megvalósítandó projektek társfinanszírozására – többnyire nemzeti fejlesztési bankokon keresztül –, összesen 42,5 milliárd EUR értékben.
A kkv-keretben az EBA jelenleg a tőkebefektetés és a kkv-értékpapírosítás terén a nemzeti fejlesztési bankokkal való együttműködés kiegészítő modelljeinek kialakításán dolgozik, hogy még tevékenyebben bevonja a nemzeti fejlesztési bankokat az ESBA célkitűzéseinek elérésébe.
Az Európába irányuló tőkeáramlás elősegítése
Az ESBA az EU nyitott gazdaságának része, és harmadik felek által nyújtott társfinanszírozásra is nyitott (mind projektszinten, mind a beruházási platformok szintjén) nem kizárólagos jelleggel, feltéve, hogy az EU alapelvei és jogi kerete maradéktalanul érvényesülnek. A Bizottság és az EBB együttesen kidolgozta az állami befektetési alapok által biztosított társfinanszírozás technikai lehetőségeit. A Kínai Népköztársaság volt az első olyan Unión kívüli ország, amely bejelentette az európai beruházási tervhez való hozzájárulási szándékát 30 , és ennek gyakorlati megvalósítását egy társberuházási struktúra keretében képzeli el. A Bizottság nyitott arra, hogy más állami befektetők vonatkozásában is fontolóra vegyen hasonló lehetőségeket.
3.Reálgazdasági beruházások megvalósítása egy jól kidolgozott projektekből álló stabil portfólióra építve
a.Megerősített és célzottabb technikai segítségnyújtás a tényleges beruházások érdekében
Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP/a Tanácsadó Platform) a Bizottság és az EBB közös kezdeményezése, amely egyablakos ügyintézés formájában díjmentes tanácsadással támogatja a közigazgatási szerveket, a bármely ágazatban és Európa bármely régiójában megvalósítandó beruházási projektek azonosítása, előkészítése és kidolgozása terén.
A Tanácsadó Platform által nyújtott szolgáltatást egyre nagyobb mértékben veszik igénybe: a 2016. május végi adatok szerint 26 tagállamból több mint 160 megkeresés érkezett hozzá, ezek mintegy kétharmada a magánszektorból. A Tanácsadó Platform könnyen elérhető online 31 , és proaktívan fellép az olyan prioritást élvező szakpolitikai területeken, mint az energiahatékonyság, a kkv-k, valamint az új területeken, mint például az intelligens városok vagy az elektromos közlekedés és a széles sávú rendszerek. A Tanácsadó Platform kiemelt figyelmet fordít a köz-magán társulásokra és a határokon átnyúló projektekre.
|
3. ábra: Az EBTP-hez benyújtott megkeresések (a május végi adatok alapján) Megkeresések száma országonként
Projektspecifikus megkeresések száma ágazatonként
|
A Tanácsadó Platform szolgáltatásainak nemzeti szintű bevezetése érdekében az EBB és a Bizottság szoros együttműködést folytat a nemzeti fejlesztési bankokkal, valamint más nemzetközi partnerekkel – köztük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal és a Világbankkal –, hogy egyrészt megerősítsék a helyszíni jelenlétet, másrészt pedig tanácsadási támogatást biztosítsanak az EBB jelenlegi tevékenységi körén kívül eső területeken. Az EBB helyi külső irodák hálózatának kialakításán is dolgozik, amely megkönnyíti majd az információk terjesztését, a testre szabottabb helyi szintű technikai segítségnyújtást, valamint a megfelelő ESBA-projektek végrehajtását.
Az EBB és a Bizottság emellett azt is feltérképezi, hogy az EBTP miként segíthetné tanácsadással a tagállamokat az esb-alapokból valószínűleg támogatható kisebb projektekre vonatkozó helyi technikai segítségnyújtási rendszerek kidolgozása terén. A Bizottság az érdeklődést mutató tagállamok bevonásával fel fogja mérni annak lehetőségét, hogy megerősíthető-e az EBTP-hálózat az e tagállamok számára elkülönített esb-alapokból származó hozzájárulások által.
A Bizottság ugyancsak elő fogja segíteni a köz-magán társulások kialakítására irányuló tagállami adminisztratív kapacitások bővítését azáltal, hogy még inkább ösztönzi a bevált gyakorlatok helyi, regionális, nemzeti és uniós hatóságok közötti megosztását.
Több és jobb technikai segítségnyújtás. A Tanácsadó Platform a jövőben meghatározó szerepet fog játszani a kedvezményezettek forráshoz jutásának megkönnyítésében azáltal, hogy egyszerűsíti és összevonja a technikai segítségnyújtásra elkülönített keretösszegeket, és azokat a kedvezményezettek igényeinek leginkább megfelelő támogatásokra irányítja. Az uniós szinten meglévő célirányos technikai segítségnyújtási programok (például Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, Horizont 2020, Jaspers stb.) közötti szinergia fokozása előmozdíthatja a kedvezményezettek finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését, és végső soron növelheti a finanszírozás rugalmasságát, a tanácsadás célirányosságát, ezáltal javítva a támogatás minőségét. Mindemellett tovább kell ésszerűsíteni a Tanácsadó Platformot a célzottabb tanácsadási és bevonási tevékenység biztosítása érdekében, hogy ezáltal lehetővé váljon a támogatás bővítése és több potenciális projektgazda elérése ott, ahol arra a leginkább szükség van. Szintén komoly finanszírozási potenciál vár kiaknázásra a digitális infrastruktúrába, például a széles sávú száloptikás hálózatokba 32 és a nagyléptékű demonstrációs projektekbe való beruházások terén. Van még tennivaló az egyéb innovatív és fenntartható megoldásokra irányuló beruházások ösztönzése terén, amelyek hozzájárulnának az intelligens városok kialakításához, valamint az informatikai infrastruktúra jobb integrációjához az energia, a közlekedés, illetve a víz- és hulladékgazdálkodás területén.
b.Az európai beruházási lehetőségeket népszerűsítő új portál
Az európai beruházási lehetőségek láthatóságának fokozása. A Bizottság a pénzügyi piacokon meglévő likviditás és a reálgazdasági beruházási projektek összekapcsolása céljából létrehozta a Beruházási Projektek Európai Portálját (BPEP), ahol az uniós projektgazdák láthatóbbá tehetik projektjeiket a világ befektetői közössége számára 33 . A kezdeményezés az uniós beruházás egyik nyilvánvaló strukturális szűk keresztmetszetét hivatott orvosolni.
|
4. ábra: A BPEP-n közzétett projektek (a május végi adatok alapján) Projektek száma országonként
A BPEP-n közzétett projektek ágazatonként
|
A kezdeményezés az IMF, a G20-ak, az OECD és hasonló nemzetközi fórumok által jóváhagyott szakpolitikai irányvonalat érvényesíti, amely szerint a potenciális befektetők számára hasznos, átlátható és előretekintő projektportfóliót kell kialakítani. A későbbiekben a Portál ki fog egészülni a kisebb projektek nemzeti és regionális szintű portfólióira mutató hivatkozásokkal.
A Bizottság szorosan nyomon fogja követni a piaci visszajelzéseket, hogy azok alapján fokozatosan továbbfejlessze a Portál funkcióit, és biztosítsa az összhangot a G20-csoport égisze alatt elindított kezdeményezésekkel.
4.A beruházási környezet javítása a beruházási akadályok felszámolása és a szabályozási biztonság megteremtése által
Az új finanszírozási szemléletmód érvényesítésén és a technikai segítségnyújtás biztosításán túl konkrét fellépések indultak a beruházást gátló pénzügyi, adminisztratív és szabályozásból fakadó akadályok megszüntetése, valamint az egységes piac további mélyítése céljából. A finanszírozási források javítása és diverzifikálása szükséges, ám nem elégséges tényező. Európának kiszámítható szabályozási környezetet kell kialakítania, amely enyhíti az adminisztratív terheket és ösztönzi a beruházást. Az e téren tett uniós szintű erőfeszítéseket az európai szemeszter keretében tett, illetve azon túlmutató tagállami kötelezettségvállalások kísérik, amelyek a nemzeti szintű adminisztratív, pénzügyi és ágazatspecifikus akadályok lebontását célzó reformfolyamat folytatására irányulnak.
a.Uniós szintű előrelépés: az egységes piac kiteljesítése és a meglévő ágazati szabályok egyszerűsítése
A Bizottság számos kulcsfontosságú kezdeményezése támogatja ezeket a célkitűzéseket. A Bizottság egy ma kiadott közleményben beszámol a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás szolgálatában álló egységes piac létrehozását célzó munkájáról 34 . A közleményben ismertetett intézkedések meghatározó jelentőséggel bírnak az európai beruházási terv céljainak hosszú távú, sikeres teljesítése szempontjából. Emellett az energiaunió stratégiája 35 stabil, piaci alapú szabályozási keret biztosítására törekszik, amely elősegíti az uniós fogyasztók érdekeit középpontba helyező, karbonszegény gazdaságra való átállást, és egyúttal ösztönzi a beruházást – különösen a rugalmas és karbonszegény energiatermelés terén. A Bizottság még az idén előterjeszti az átállást ösztönző szilárd szabályozási keret megteremtéséhez szükséges jogalkotási javaslatokat. Ezzel párhuzamosan a minőségi jogalkotási program keretében a Bizottság a jogi keret egyszerűsítésére és a szabályozásból eredő terhek csökkentésére törekszik.
A tőkepiaci unió összefüggésében kezelt beruházási akadályok konkrét példájaként említhető, hogy csökkentették az elismerhető infrastrukturális projektekbe beruházó biztosítókra és a tőzsdén nem jegyzett európai hosszú távú befektetési alapokra vonatkozó tőkekövetelményeket, és az új szabályozás már életbe is lépett 36 . A Bizottság a Szolvencia II. irányelv további módosításait mérlegeli a biztosítók infrastruktúra-fejlesztési vállalati beruházásait illetően. Értékelni fogja, hogy helyénvaló-e az infrastrukturális kitettségekre vonatkozó banki tőkekövetelmények hasonló csökkentése, figyelembe véve a banki kitettségekre vonatkozó tőkekövetelményekről az illetékes nemzetközi fórumokon zajló egyeztetéseket. Az európai kockázatitőke-beruházások ösztönzése érdekében a kockázatitőke-alapok páneurópai alapjára vonatkozó kezdeményezésen kívül a Bizottság a kockázati tőke szabályozási keretét illetően is több módosítást fog javasolni. Hamarosan megkezdődik az egyéni nyugdíjtermékek európai piacainak létrehozását előkészítő munka – ezek a piacok jelentős tőketartalékot biztosíthatnak a hosszú távú beruházások finanszírozásához. A fenntartható beruházások előmozdítása érdekében – a párizsi megállapodás keretében tett határozott uniós kötelezettségvállalásnak megfelelően – a folyamatban lévő nemzetközi munkára építve alaposan meg kell vizsgálni a zöld finanszírozásnak kedvező átfogó pénzügyi szakpolitikai keret kialakításának lehetőségeit.
E kezdeményezések fenntarthatóbbá teszik a beruházásokat, és egyúttal eleget tesznek az arra vonatkozó igénynek, hogy a magánberuházások – a párizsi megállapodásban foglalt elvárásokkal összhangban – elősegítsék az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállást.
A Bizottság számos területen tesz lépéseket, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak az európai beruházási döntésekre:
Először is, az állami támogatást illetően a Bizottság tisztázta, hogy az ESBA-finanszírozás a Szerződés értelmében nem minősül állami támogatásnak, és az ESBA keretében az EBB csoport által nyújtott finanszírozásnak – az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok értelmében – nem előfeltétele a bizottsági jóváhagyás. Ugyanakkor az ESBA által támogatott projektek tagállami társfinanszírozásban is részesülhetnek, amely – ha nem piaci feltételek mellett nyújtják, illetve ha nem tartozik a csoportmentesség hatálya alá – állami támogatásnak minősül, és a Bizottságnak jóvá kell hagynia. Az ESBA-támogatás mihamarabbi folyósítása érdekében a Bizottság vállalta, hogy prioritásként kezeli a tagállami társfinanszírozás vizsgálatát, és azt a szükséges információk kézhezvételétől számított hat héten belül elvégzi. A befektetők számára az infrastrukturális projektek finanszírozásával kapcsolatos jogbiztonság fokozása érdekében a Bizottság az állami támogatás fogalmáról szóló közlemény formájában gyakorlati útmutatást adott arról, hogy mi minősül állami támogatásnak. A közlemény meghatározza azokat az eseteket, amikor az állami támogatási szabályok elvileg nem alkalmazandók az infrastrukturális projektek állami finanszírozására 37 .
Másodszor, az állami számvitelt illetően az Eurostat aktív konzultációs tevékenységet folytat a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy – mind az ESBA keretében, mind általában véve – a köz-magán társulások osztályozása összhangban álljon a költségvetési felügyelet során alkalmazott adatok 38 alapjául szolgáló állami számviteli elvekkel, és így a PPP-projekteket az állami források legjobb felhasználását lehetővé tevő módon lehessen strukturálni. Az Eurostat a tagállamokkal együttműködve kidolgozta az ilyen projektek osztályozásának statisztikai módszertanát 39 . Emellett az Eurostat kérésre előzetes szakvéleménnyel segíti a tagállami statisztikai hivatalokat annak értékelésében, hogy a PPP-projektek kormányzati számlának minősülnek-e vagy sem (mindkét esetre van példa), szükség esetén az EBB-t is bevonva. A tanácsok tájékozódás céljából a nyilvánosság számára is elérhetők 40 .
A jövőben további intézkedésekre fog sor kerülni a fő érdekeltekkel és az állami projektgazdákkal folytatott aktív együttműködés fellendítése, és ezzel egyidejűleg az Eurostat függetlenségének megőrzése érdekében. Kifejezett cél az uniós alapok – köztük az ESBA – által társfinanszírozott beruházásokkal kapcsolatos tanácsadási kapacitás megerősítése. Ezenfelül az Eurostat szintén együttműködik az EBB által létrehozott Európai PPP Szakértői Központtal (EPEC), hogy a PPP-projektek elszámolását illetően tisztázza a nemzeti számvitel bizonyos vonatkozásait, ismertesse a számviteli szabályokat és megossza a PPP-projektekkel kapcsolatos tapasztalatokat a tagállamokkal. A PPP-szerződéseket előkészítő felek számára a nyár folyamán célirányos iránymutatást tesznek közzé. Az Eurostat a Bizottság egyéb szolgálataival közösen szorosan nyomon fogja követni, hogy az államháztartási számviteli szabályok hogyan befolyásolják a PPP-k létrehozását a különböző ágazatokban. Adott esetben a tagállamokkal konzultálva felül fogja vizsgálni iránymutatását, többek között egyes szerződéses megállapodások – például a megtakarítási garanciákat tartalmazó energiahatékonysági szerződések – sajátosságainak figyelembevétele érdekében.
Harmadszor, a közbeszerzést illetően – amelynek számottevő piaca alakult ki az EU-ban és az államháztartás számára jelentős potenciális megtakarítási forrást jelent – 2014-ben új uniós keretet 41 fogadtak el, amelyet 2016. április 18-ig kellett nemzeti szintre átültetni. A módosított keret nagyobb tárgyalási mozgásteret biztosít, valamint világosabb szabályokat határoz meg a szerződés végrehajtása alatt bekövetkező szerződésmódosításokra és a határokon átnyúló projektekre vonatkozóan, és hozzá fog járulni a projektek – mindenekelőtt az uniós támogatással megvalósuló projektek – népszerűsítéséhez. Az új szabályok az uniós finanszírozás megszerzéséhez szükséges időt és a visszautasított kifizetések kockázatát egyaránt csökkentik. A Bizottság ugyancsak szorgalmazza a zöld közbeszerzés fokozott térnyerését, hogy az állami kiadások összhangba kerüljenek a fenntartható fejlődési célkitűzésekkel 42 . Ami a további lépéseket illeti, a Bizottság 2017 októberéig egy önkéntes előzetes konzultációs mechanizmust kíván életbe léptetni, amely az ajánlatkérő szervek segítségére lesz abban, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a közbeszerzési keretből.
Negyedszer, általánosabb értelemben véve a beruházási projektek kialakítása és jóváhagyása gyakran több bizottsági szolgálat bevonását követeli meg, amelyek eltérő szempontokból – úgy mint uniós finanszírozás, államháztartási számviteli szabályok, állami támogatások ellenőrzése, környezetvédelmi engedélyek és közbeszerzés – vizsgálják a projekteket. A Bizottság a jövőben szorosabban össze akarja hangolni a különféle eljárások ütemezését, hogy kezelje a túl összetettnek tartott uniós szabályokat és eljárásokat. E célból hatékony egyablakos ügyintézési modellt fog bevezetni az infrastrukturális nagyprojektek számára, amely keretében az illetékes bizottsági szolgálatok egyetlen beruházási szakpolitikai csapatot alkotva párhuzamosan végzik az ellenőrzéseket a közös jóváhagyási határidőig. Ez a megközelítés a közös érdekű energiaügyi projektek terén már bizonyos mértékben érvényesül, és ki kellene terjeszteni a nemzeti társfinanszírozást mozgósító fő beruházási platformokra, valamint az egyéb gazdasági ágazatokban – például a közlekedés terén – megvalósuló, uniós hozzáadott értéket képviselő infrastrukturális nagyprojektekre, köztük az ESBA által támogatott projektekre is. A túlzott adminisztratív terhek csökkentésére és az előírt jóváhagyások és értékelések megszerzéséhez szükséges idő lerövidítésére vonatkozó cél az uniós szabályozás folyamatban lévő célravezetőségi vizsgálatai során, illetve a tagállamokkal kialakított új együttműködési mechanizmusok keretében is érvényesülni fog. A Bizottság ugyanebben a szellemben mérlegelni fogja egy egységes uniós engedélyezési keret kialakításának lehetőségét, amely közvetlenül alkalmazandó lenne a határokon átnyúló dimenziójú nagyprojektekre, illetve a nemzeti társfinanszírozást mozgósító fő beruházási platformokra, és felváltaná az uniós és nemzeti szinten alkalmazott engedélyezési eljárások sokaságát.
b.Nemzeti szintű előrelépés: a beruházási akadályok kezelése az európai szemeszter keretében
A tagállamok szintén többet tehetnek a nemzeti szintű beruházási keretfeltételek javítása érdekében. A 2016. május 18-i közlemény 43 áttekintést nyújt a 2016. évi országspecifikus ajánlások fő célkitűzéseiről. A tagállamoknak lehetőség szerint fel kell használniuk költségvetési mozgásterüket a növekedést ösztönző területeken, például az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás és a kutatás területén az állami beruházások növelésére. Ugyanakkor további intézkedésekkel kell elősegíteni a magánberuházásokat, és a tagállamokat arra ösztönzik, hogy gyorsítsák fel a strukturális reformok elfogadását és szüntessék meg a beruházásokat hátráltató szűk keresztmetszeteket, például a szabályozási és adminisztratív akadályokat, valamint a nehézkes és hosszadalmas jóváhagyási eljárásokat. A Bizottság megállapítása szerint egyes tagállamokban továbbra is hatékonysági problémák állnak fenn a közbeszerzés, az adórendszer, az igazságszolgáltatási rendszer és a fizetésképtelenségi keret terén. Az előrelépés azt is magában foglalja, hogy a tagállamok stabil projektportfóliót állítanak össze, és a nemzeti közigazgatás minden szintje tekintetében gondoskodnak a koordinációról és a tervezésről. A Bizottság ugyanebben a szellemben a tagállamokkal együttműködve feltérképezi a tőke szabad mozgásának és a tőkepiaci unió megfelelő működésének útjában álló indokolatlan nemzeti akadályokat, és azok felszámolására törekszik. 2016 végén jelentésben számol majd be tevékenységéről 44 .
Az Európai Bizottság 2015. július 1-jén létrehozta a Strukturálisreform-támogató Szolgálatot, amely szakmai segítséget – például a növekedésösztönző adminisztratív és strukturális reformokkal kapcsolatos kapacitásépítési támogatást – nyújt a tagállamok számára. A Szolgálat konkrét technikai segítségnyújtási projektek keretében több tagállammal működik együtt, hogy elősegítse a beruházás akadályainak azonosítását és megszüntetését 45 .
Az uniós alapok és a reformok szorosabb összekapcsolása. Annak érdekében, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszakban rendelkezésre álló esb-alapok még inkább a kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi reformok támogatására összpontosuljanak, a Bizottság szorosabbra kívánja fűzni a finanszírozás és az országspecifikus ajánlásokban meghatározott kiemelt prioritások között fennálló kapcsolatot. Az esb-alapokból nyújtott támogatás jóváhagyása számos reform végrehajtásától függ (előzetes feltételek) – ez a feltételesség előmozdítja az esb-alapok felhasználását és hatékonyságát. Az esb-alapokra vonatkozó jogi keret megköveteli, hogy az esb-alapokból társfinanszírozott programok minden releváns országspecifikus ajánlást kezeljenek. A Bizottság nyomon követi az elfogadott célkitűzések végrehajtását, és az elért eredményekről 2017-ig jelentést nyújt be.
5.Előretekintés: az európai beruházási terv megerősítése és az ESBA továbbfejlesztése
Az ESBA kevesebb mint egyéves működése máris kézzelfogható eredményeket hozott. A projektgazdák projektjeik minőségének javítása céljából kihasználják az EBTP-t, a befektetők számára pedig számos beruházási lehetőség vált elérhetővé a BPEP-nek köszönhetően. Ezen túlmenően a Bizottság egy sor kezdeményezést terjesztett elő a beruházási környezet javítása érdekében, és együttműködik a tagállamokkal a beruházást gátló szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolása terén.
Az ESBA rugalmasságának, a bürokrácia hiányának és a független, szakmai és pénzügyi életképességen alapuló projektkiválasztásnak köszönhetően az uniós források innovatív felhasználása már most megtérül.
Az (EU) 2015/1017 rendelet előirányozza, hogy a Bizottság 2017 januárjáig vizsgálja felül az uniós garancia felhasználását, és legkésőbb 2018 júliusáig nyújtson be független értékelést az ESBA, az EBTP és a BPEP működéséről. Ugyanakkor, amint az a jelen közleményből is kiderül, néhány fontos tanulság máris levonható.
Mindezeket figyelembe véve a Bizottság felkéri az Európai Tanácsot az alábbi prioritások jóváhagyására:
Az elért konkrét eredményekre való tekintettel az ESBA megerősített formában a kezdeti hároméves időszak lejártával is folytatja tevékenységét, hogy orvosolja a fennmaradó piaci hiányosságokat és zavarokat, valamint további magánfinanszírozást mozgósítson a jövőbeli európai munkahelyteremtés, növekedés és versenyképesség szempontjából meghatározó, nagymértékű addicionalitást biztosító beruházások javára. E célból a Bizottság – a költségvetési források szűkösségét szem előtt tartva – idén ősszel előterjeszti az ESBA működésének meghosszabbítására vonatkozó megfelelő jogalkotási javaslatokat.
A sikerre való tekintettel a meglévő szabályozási kereten belül hamarosan bővíteni fogják az ESBA kkv-keretét, aminek előnyeit valamennyi tagállam kkv-i és közepes piaci tőkeértékű vállalatai igénybe vehetik. A Bizottság az ESBA irányítóbizottságával együttműködve, az ESBA-rendelet által biztosított valamennyi lehetőséget kihasználva a kkv-keret megerősítésére fog törekedni 46 .
A Bizottság meg fogja vizsgálni egy ESBA-jellegű modell alkalmazásának lehetőségét a fejlődő harmadik országokban megvalósuló beruházások tekintetében.
Egyszerűbbé fog válni az ESBA-támogatás és az esb-alapok ötvözése, és megszűnnek az ilyen forrásötvözés jogi és más jellegű akadályai. A többéves pénzügyi keret közelgő félidős értékelése keretében nagy hangsúlyt fog kapni az alkalmazandó szabályozás módosítási lehetőségeinek feltérképezése 47 . A Bizottság és az EBB igyekszik 2016 végéig összeállítani a vezérprojektek listáját, amely konkrét példákkal szemléltetné a forrásötvözési megoldásokat.
Szintén megerősítik a Tanácsadó Platformot, hogy bevonási tevékenysége célzottabbá váljon és fokozottan elősegítse a helyi szintű tanácsadás kialakítását, valamint a nemzeti fejlesztési bankokkal való együttműködést. A Bizottság fel fogja mérni a technikai segítségnyújtásra elkülönített, meglévő uniós keretösszegek közötti szinergiákat, hogy megteremtse a rugalmasabb technikai segítségnyújtás és a piaci igények gyors kielégítésének lehetőségét.
Változatlanul szorgalmazni fogják a beruházási platformok létrehozását, amiből a Bizottság, az EBB csoport, a nemzeti fejlesztési bankok és más érintett szereplők is tevékenyen kiveszik majd részüket.
Az ESBA a továbbiakban is hozzájárul a fenntartható/zöld projektek piacának fejlesztéséhez azáltal, hogy kiemelten támogatja a zöldkötvények piacának európai térnyerését és a meglévő intézkedések koordinációjának javítását.
A Bizottság további intézkedéseket fog hozni az egységes piac tekintetében meghatározott prioritások jegyében. A Bizottság az Eurostattal együtt tovább fogja egyértelműsíteni a köz-magán társulások számviteli vonatkozásait, és adott esetben felülvizsgálja a vonatkozó iránymutatást.
A tagállamoknak szintén világos prioritásokat kell kijelölniük, a Tanácsadó Platform segítségét igénybe véve konkrét beruházási projekteket kell előkészíteniük – kiváltképp ami a határokon átnyúló projekteket illeti – és optimálisan kell strukturálniuk projektjeiket, hogy ezáltal biztosítsák a pénzügyi eszközök jobb felhasználását. Az európai szemeszter folyamatával összefüggésben a tagállamoknak a beruházás nemzeti akadályainak felszámolása érdekében végre kell hajtaniuk az országspecifikus ajánlásokat.
Az Európai Tanács, az Európai Parlament és az illetékes tanácsi formációk rendszeres helyzetértékelése, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott együttműködés biztosítani fogja az ahhoz szükséges politikai felelősségvállalást, hogy ezek a kezdeményezések a jövőben is megőrizzék eredményességüket. A Bizottság és az EBB változatlanul fenntartja a kapcsolatot a nemzeti és regionális szintű kulcsfontosságú érdekelt felekkel, hogy célzott nyomonkövetési tevékenység keretében megvitassák és kialakítsák a helyi és regionális igényekhez illeszkedő konkrét megoldásokat.
A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, hogy hagyja jóvá az európai beruházási terv végrehajtásával összefüggésben a jelen közleményben felvázolt valamennyi további intézkedést. Ugyancsak felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy uniós jogalkotóként késedelem nélkül tegyék meg a szükséges lépéseket a beruházási terv valamennyi jogalkotási vonatkozásában.
COM(2014) 903 final.
EUCO 237/14, a dokumentum elérhető itt: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/HU/ec/146430.pdf .
Az Európai Parlament és a Tanács 2016. június 25-i (EU) 2015/1017 rendelete az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).
A 2016. tavaszi európai gazdasági előrejelzést 2016. május 3-án hozták nyilvánosságra, és a következő linken elérhető: http://ec.europa.eu/economy_finance/eu/forecasts/2016_spring_forecast_en.htm .
Ez összhangban áll a 2015. decemberi párizsi éghajlat-változási konferencián újfent megerősített, határozott uniós kötelezettségvállalásokkal.
A közeljövőben teszik közzé a készségekre vonatkozó új európai menetrendet, amely tágabb összefüggésben foglalkozik a beruházással, valamint a készségek és a humántőke fejlesztésével összefüggő konkrét kérdésekkel: széleskörűen elismert tény, hogy a készségek jelentik a K+F, az innováció, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség mozgatórugóját, a tényleges adatok tanúsága szerint azonban az uniós munkaerő jelentős hányada (kb. 20 %-a) csupán alacsony szintű alapkészségekkel rendelkezik. Az ilyen alacsony szakképzettségű munkavállalók foglalkoztatása nehézségekbe ütközik, ami a strukturális munkanélküliség növekedéséhez vezet. Ezzel egyidejűleg pedig a képzett munkaerő szűkössége miatt sok álláshely betöltetlen marad. Ez arra enged következtetni, hogy strukturális beruházási hiány áll fenn a humántőke területén. Ahhoz, hogy többen rendelkezzenek jobb és relevánsabb készségekkel, megfelelő finanszírozással és strukturális reformokkal kell javítani az oktatási és képzési rendszerek hatékonyságát.
Az ESBA végrehajtását az (EU) 2015/1017 rendeletben foglalt átmeneti rendelkezéssel összhangban felgyorsították.
https://ec.europa.eu/priorities/european-investment-project-portal-eipp_hu
Lásd a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás szolgálatában álló egységes piac létrehozásáról szóló, szintén a mai napon elfogadott közleményt.
A Bizottság által májusban elfogadott, tagállamoknak címzett országspecifikus ajánlások nagy hangsúlyt fektettek a beruházásokra, és adott esetben a beruházási hiányosságok kezelését sürgették – különösen az infrastruktúra és az immateriális javak tekintetében –, továbbá a beruházási környezet javításához szükséges strukturális reformok elfogadását és végrehajtását szorgalmazták, amelyek kiegészítik az uniós szintű fellépést. Lásd a COM(2016) 321 final közleményt.
Mivel az EBB üzleti modelljének szerves része a magánforrások projektfinanszírozási célú mozgósítása a szűkös állami források lehető legjobb kihasználása érdekében, a rendelkezésre álló 16 milliárd EUR uniós költségvetési garancia és az EBB 5 milliárd EUR értékű hozzájárulása jelentős mértékű magántőke bevonásának alapjául szolgál.
A projektek áttekintése a következő linken elérhető: http://www.eib.org/efsi/index.htm. A projektek jóváhagyását az EBB csoport, átvilágítását pedig az ESBA beruházási bizottsága (illetve a beruházási bizottság megalakulása előtt a Bizottság) végezte. Egyes projektek szerződéseit még nem írták alá, ezért a végleges adatok eltérők lehetnek.
Az infrastrukturális és innovációs támogatási keret jóváhagyott projektjeinek jegyzéke a következő linken elérhető: http://www.eib.org/efsi/efsi-projects/index.htm . A kkv-keret tekintetében a közvetítőkkel aláírt megállapodások jegyzéke a következő linken elérhető: http://www.eif.org/what_we_do/efsi/index.htm . Az egyes ágazatokra és tagállamokra vonatkozó részletesebb információk megtalálhatók az interneten: http://ec.europa.eu/priorities/jobs-growth-and-investment/investment-plan_hu .
Lásd az (EU) 2015/1017 rendelet 5. cikkét. A további alapelveket az ESBA által használatos mutatókat tartalmazó eredménytábla részletezi: a Bizottság 2015. július 22-i (EU) 2015/1558 felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletet kiegészítő, az uniós garancia alkalmazásához szükséges, mutatókat tartalmazó eredménytábla létrehozásáról (HL L 244., 2015.9.19., 20. o.).
Az ESBA beruházási bizottsága nyolc független szakértőből áll, akik az uniós garancia ESBA keretében történő igénybevételének jóváhagyásáért felelősek. A tagok önéletrajza a következő linken elérhető: http://www.eib.org/efsi/governance/efsi-investment-committee/index.htm .
A különleges tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek vonatkozásában az EBB belső minősítése elmarad a befektetési kategóriától, vagyis e tevékenységek az EBB rendes műveleteinél nagyobb kockázattal járnak.
Ez annak köszönhető, hogy a Horizont 2020 keretében létrehozott InnovFin eszköz és a COSME program kkv-garanciarendszerének végrehajtásában előreütemezték az ESBA-t, továbbá megerősítették az EBB kockázatitőkeforrás-mandátumát.
Ez olyan ösztönzőket foglal magában, amelyek elősegítik a környezeti externáliák beágyazását a pénzügyi piac döntéshozatali folyamataiba.
Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze (PF4EE), a Természetitőke-finanszírozási Eszköz (NCFF) és a hasonló új kísérleti eszközök a követendő irányba mutatnak.
Az európai beruházási tervről szóló, 2014. évi közleményben foglalt ajánlás szerint a tagállamoknak lényegesen növelniük kell az innovatív pénzügyi eszközök felhasználását a kulcsfontosságú beruházási területeken, így például a kkv-támogatás, az energiahatékonyság, az információs és kommunikációs technológiák, a közlekedés és a K+F támogatása terén. Ezáltal a 2014–2020 közötti programozási időszakban összességében megduplázódna a pénzügyi eszközök felhasználása az esb-alapok keretében.
Az ESBA irányítóbizottsága elfogadta az ESBA beruházási platformokkal, illetve nemzeti fejlesztési bankokkal folytatott műveleteire vonatkozó szabályokat, amelyek a következő linken elérhetők: http://www.eib.org/attachments/strategies/efsi_steering_board_rules_applicable_to_operations_with_investment_platforms_and_npbs_or_institutions_en.pdf .
http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/thefunds/fin_inst/pdf/efsi_esif_compl_en.pdf
Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. 2015 eleje óta négy projektet hagytak jóvá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze keretében (illetve a korábbi pénzügyi eszköz, a projektkötvény-kezdeményezés keretében). E projektek az ESBA által mozgósított beruházáson felül további 1,8 milliárd EUR összértékű beruházás végrehajtását teszik lehetővé.
Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről.
Például az energiahatékonyság, az intelligens városi mobilitás, az innovatív technológiák – köztük az alternatív tüzelőanyagok és az elektromos járművek –, a széles sávú rendszerek, valamint a fertőző betegségek terén.
Például a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos határokon átnyúló projektek.
COM(2015) 361 final.
2015 februárjában Németország bejelentette, hogy a KfW bankon keresztül 8 milliárd EUR-val fog hozzájárulni az európai beruházási tervhez. Szintén februárban Spanyolország bejelentette 1,5 milliárd EUR értékű hozzájárulását az Instituto de Crédito Oficial bankon keresztül. 2015 márciusában Franciaország bejelentette 8 milliárd EUR értékű kötelezettségvállalását a Caisse des Dépôts és a Bpifrance bankon keresztül, valamint Olaszország bejelentette, hogy a Cassa Depositi e Prestiti bankon keresztül 8 milliárd euróval fog hozzájárulni a tervhez. 2015 áprilisában Luxemburg bejelentette, hogy a Société Nationale de Crédit et d’Investissement bankon keresztül 80 millió EUR-s hozzájárulást kíván rendelkezésre bocsátani, Lengyelország pedig bejelentette, hogy a Bank Gospodarstwa Krajowego bankon keresztül 8 milliárd EUR-t ajánl fel. 2015 júniusában Szlovákia bejelentette 400 millió EUR értékű hozzájárulását a Slovenský Investičný Holding és a Slovenská Záručná a Rozvojová Banka nemzeti fejlesztési bankokon keresztül, valamint Bulgária bejelentette 100 millió EUR értékű hozzájárulását a Bolgár Fejlesztési Bankon keresztül. 2015. július 16-án az Egyesült Királyság bejelentette, hogy 6 milliárd angol fonttal (körülbelül 8,5 milliárd EUR) fog hozzájárulni az ESBA-támogatásban részesülő projektekhez.
Ebben az összefüggésben előnyös lehet a széles sávú rendszerekre vonatkozó célirányos technikai segítségnyújtás, továbbá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz széles sávú komponensének, a Horizont 2020-nak és az ESBA-nak az ötvözése.
A Portál június 1-jén lép működésbe, és a következő linken elérhető: http://ec.europa.eu/eipp . A közös fórum létrehozásával a Bizottság az uniós projektgazdákat és a nemzetközi befektetőket egyaránt előnyös helyzetbe kívánja hozni. A projektek minőségét azonban kizárólag a potenciális befektetők értékelik majd. Önmagában az, hogy egy beruházási projektet közzétesznek a Portálon, nem jelenti az EU vagy az EBB/ESBA által nyújtott pénzügyi támogatás megszerzésének sem előfeltételét, sem garanciáját, és a Portálon az uniós és/vagy EBB/ESBA-támogatásban már részesülő projekteket is lehet népszerűsíteni a további forrásbevonás céljából.
COM(2016) 361.
COM(2015) 80.
A Bizottság 2015. szeptember 30-i (EU) 2015/467 felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a biztosítók és viszontbiztosítók által tartott eszközök egyes kategóriáira vonatkozó szabályozói tőkekövetelmény számítása tekintetében történő módosításáról (HL L 85., 2016.4.1., 6. o.).
A Bizottság közleménye az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás fogalmáról a következő linken elérhető: http://ec.europa.eu/competition/state_aid/modernisation/notice_of_aid_en.pdf .
A túlzotthiány-eljárás és a Stabilitási és Növekedési Paktum összefüggésében használatos költségvetési mutatókat (hiány és adósság) a Szerződés rögzíti és az Eurostat bocsátja rendelkezésre. Az alkalmazandó fogalmak és fogalommeghatározások alapja a nemzeti és regionális számlák európai rendszere (ESA 2010), amely összhangban áll a nemzetközi számviteli standardokkal, és elfogadására az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet révén került sor (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.). A politikai döntéshozók és egyben a nyilvánosság érdeke, hogy e mutatók számítása megfeleljen a legszigorúbb minőségi standardoknak és az egyes tagállamokra vonatkozó mutatók összehasonlíthatók legyenek.
Kézikönyv a költségvetési hiányról és az államadósságról – az ESA 2010 végrehajtása – 2016. évi kiadás, elérhető: http://ec.europa.eu/eurostat/web/products-manuals-and-guidelines/-/KS-GQ-16-001 .
A tanácsok a következő linken elérhetők: http://ec.europa.eu/eurostat/web/government-finance-statistics/methodology/advice-to-member-states
A közbeszerzési eljárásokról szóló 2014/24/EU irányelv; a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló 2014/25/EU irányelv; valamint a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló 2014/23/EU irányelv.
A zöld közbeszerzésről további információk találhatók a következő honlapon: http://ec.europa.eu/environment/gpp/index_en.htm .
COM(2016) 321 final.
COM(2015) 468 final.
2015. november 26-án a Bizottság a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslatot fogadott el (COM(2015) 701 final).
Ez magában foglalja, hogy az uniós garanciából legfeljebb 500 millió EUR-t az infrastrukturális és innovációs keretből a kkv-keretbe csoportosítanak át, továbbá az ESBA-garanciát az InnovFin és a COSME hitelgarancia-eszközök, valamint a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja kiegészítésére használják fel. Ezáltal bővül az említett eszközökre elkülönített összesített költségvetési keret, és lehetővé válik, hogy az EBA jelentős nagyságrendű többletfinanszírozást nyújtson további műveletek számára.
Ez magában foglalhatja olyan eszközök bevezetését, amelyek arra ösztönzik a tagállamokat, hogy az esb-alapokból kiegészítsék az uniós szintű pénzügyi eszközöket és – amennyiben a pénzügyi eszközök nagyobb hozzáadott értéket biztosítanak – elmozduljanak a vissza nem térítendő támogatások használatától, továbbá szükség esetén lehetővé teszik a vissza nem térítendő támogatást és pénzügyi eszközöket magában foglaló vegyes finanszírozás és az ESBA-támogatás együttes igénybevételét, így hozzákapcsolják az adott projekthez nyújtott pénzügyi támogatás szintjét a projekt uniós szakpolitikai célkitűzéseknek való megfeleléséhez, és megerősítik az előzetes feltételek rendszerét.
