Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Spanyolország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról,

amelyben véleményezi Spanyolország 2016. évi stabilitási programját

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 2 és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására 3 ,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira 4 ,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)A Bizottság 2015. november 26-án elfogadta az éves növekedési jelentést 5 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2016. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2016. március 17–18-án jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2015. november 26-án elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést 6 , amelyben Spanyolországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást 7 is elfogadott. Az ajánlást az Európai Tanács 2016. február 18–19-én jóváhagyta, majd a Tanács 2016. március 8-án elfogadta. Olyan országként, amelynek pénzneme az euró, továbbá tekintettel a gazdasági és monetáris unión belüli gazdaságok közötti szoros kapcsolatra, Spanyolországnak gondoskodnia kell az ajánlás teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról.

(2)2016. február 26-án közzétették a Spanyolországra vonatkozó 2016. évi országjelentést 8 , amely értékelte a Spanyolország által tett előrelépéseket a Tanács által 2015. július 14-én elfogadott országspecifikus ajánlások kezelése, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek teljesítése terén. Az országjelentés emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is. 2016. március 8-án a Bizottság előterjesztette a részletes vizsgálat eredményeit. 9 Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Spanyolországban makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható. Mindenekelőtt mind az állami, mind a magánszektorban nagyarányú a külső és belső adósságállomány, ami a magas munkanélküliséggel összefüggésben változatlanul sebezhetőséget okoz. Különösen nagy szükség van olyan intézkedések meghozatalára, amelyek csökkentik a spanyol gazdaságra gyakorolt negatív hatások, illetve annak méretéből adódóan az onnan a gazdasági és monetáris unióra átgyűrűző negatív hatások kockázatát. A folyó fizetési mérleg javulása ellenére nem várható, hogy a nettó külső kötelezettségállomány rövid időn belül prudens szintre mérséklődne. A magánszektor hitelállomány-leépítése – részben a kedvező növekedési feltételek miatt – jól halad, de a hitelállomány-leépítési szükséglet nagy és az államadósság továbbra is magas. Sor került intézkedésekre a pénzügyi szektor, valamint a vállalati és magáncsődre vonatkozó keret terén, de további lépésekre van szükség az innováció és a szakképzettség, továbbá a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelés tekintetében.

(3)Spanyolország 2016. április 29-én benyújtotta 2016. évi nemzeti reformprogramját, majd 2016. április 30-án 2016. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(4)A vonatkozó országspecifikus ajánlásokat figyelembe vették az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020 közötti időszakra szóló programozása során. Az 1303/2013/EU rendelet 23. cikkének megfelelően a Bizottság kérheti egy tagállamtól partnerségi megállapodása és releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát, amennyiben ez szükséges a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében. Az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban 10 a Bizottság részletesen kifejtette e rendelkezés esetleges alkalmazását.

(5)Spanyolország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozik. 2016. évi stabilitási programja alapján Spanyolország azt tervezi, hogy 2016-ban eléri a GDP 3,6 %-ának, majd 2017-ben 2,9 %-ának megfelelő mértékű államháztartási hiánycélt. A tervek szerint így a túlzott hiányt a Tanács által jelenleg ajánlottnál egy évvel később tudja megszüntetni, miután 2014-ben, valamint 2015-ben nem valósította meg a költségvetési intézkedéseket és az elsődleges célokat. Ezek a célok annak feltételezésén alapulnak, hogy a központi és regionális kormányzati szinteken teljes mértékben végrehajtják a 2016. március 9-i önálló bizottsági ajánlásra válaszul bejelentett, a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékű tartós megtakarításokat. A tervek szerint a hiány ezután tovább csökken és 2019-ben a GDP 1,6 %-a lesz. Mindazonáltal a tervek szerint a stabilitási program időtávjában nem valósul meg a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetési pozícióként meghatározott középtávú cél. Mindenekelőtt az előrejelzés szerint az újraszámított strukturális egyenleg 2016-ban és 2017-ben csak kismértékben javul, a GDP körülbelül –2,5 %-ára, majd lassan csökken és 2019-ben a GDP –2,75 %-át éri el. A GDP-arányos államadósság 2015-ben csak csekély mértékben csökkent 99,2 %-ra, 2016-ban, valamint 2017-ben várhatóan némileg, majd a következő két évben erőteljesebben szűkül és 2019-ben – az elsődleges egyenleg többletbe fordulása mellett – a GDP 96 %-a lesz. Az említett költségvetési előrejelzéseket alátámasztó – a független spanyol költségvetési hivatal (AIReF) által jóváhagyott – makrogazdasági forgatókönyv 2016 és 2017 tekintetében megalapozott, majd a későbbi évekre vonatkozóan némileg optimista. A Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése szerint a hiány 2016-ban a GDP 3,9 %-ának, majd 2017-ben 3,1 %-ának megfelelő mértékű lesz, ami meghaladja a stabilitási programban szereplő elsődleges célokat. Az előrejelzés szerint tehát Spanyolország nem fogja megszüntetni a túlzott hiányt a Tanács által ajánlott 2016-os határidőig. A program hiánycéljaihoz kapcsolódó kockázatok főként a 2016. márciusi-áprilisi intézkedésekből eredő megtakarítások megvalósítását övező bizonytalanságokhoz kapcsolódnak. Mivel az előrejelzés szerint a strukturális hiány mindkét évben kismértékben nőni fog, a költségvetési erőfeszítés nincs összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel. A stabilitási program értékelése alapján és a Bizottság 2016. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint fennáll a kockázata annak, hogy Spanyolország nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. Ezért további intézkedésekre van szükség a megfelelés 2016. és 2017. évi biztosításához.

(6)Az 1467/97/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság rendszeresen felügyeli a Spanyolország által az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti utolsó tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedések végrehajtását: a Bizottság ezért azt ajánlja a Tanácsnak, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a túlzott hiány esetén követendő eljárásban.

(7)2012 óta Spanyolország költségvetési keretét megerősítették többek között az eltérések megelőzése és annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi kormányzati szint betartsa a hiányra, az adósságra és a kiadásokra vonatkozóan kitűzött céljait. Emellett az egészségügyre és a gyógyszerkészítményekre fordított kiadások növekedésének visszafogása érdekében 2015 közepén elfogadták a keret regionális szintű (önkéntes alapon történő) alkalmazására vonatkozó szabályt, továbbá 2015 novemberében a kormány és a gyógyszeripar megállapodást írt alá a gyógyszerkiadások racionalizálásának előmozdításáról. Ennek ellenére 2015-ben a legtöbb régió, valamint a társadalombiztosítási ágazat jelentős mértékben elmaradt a belső költségvetési célok teljesítésétől. A központi, regionális és helyi kormányzati alszektorok nem tartották be a stabilitási törvénybe foglalt kiadási szabályt, és a gyógyszerkészítményekre fordított kiadások – mindenekelőtt a kórházakban – tovább emelkedtek, még az hepatitis C elleni új kezelések hatásának figyelembevétele nélkül is.

(8)Spanyolország jól teljesít a közbeszerzések terén, ami a jogszabályok minőségét és a felülvizsgálati eljárások rendelkezésre állását illeti. Intézkedések történtek a közbeszerzés racionalizálására, mindenekelőtt közös közbeszerzési mechanizmusok révén. Mindazonáltal a közbeszerzés végrehajtása terén különbségek vannak a közigazgatási szervezetek között és az elégtelen ellenőrzési mechanizmusok gátolják a közbeszerzési szabályok megfelelő alkalmazását. Az utóbbi években az uniós közbeszerzési szabályok feltételezett megsértésével kapcsolatosan a Bizottság tudomására jutott esetek száma viszonylag magas. Emellett a spanyol számvevőszék rámutatott néhány hiányosságra, például a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás gyakori alkalmazására, a szerződések ismétlődő módosítására, a szerződések kisebb szerződésekre való felosztására, valamint arra, hogy egyes ajánlattételi dokumentumok és közigazgatási döntések nem kellően pontosak és egyértelműek.

(9)Spanyolország jelentős haladást ért el a pénzügyi szektor szerkezetátalakítása terén. A takarékpénztárak irányításának megerősítésére és a banki alapítványok ellenőrző részesedésének csökkentésére vonatkozó törvényt végrehajtották. Jól halad az állami támogatásban részesülő bankok szerkezetátalakítását célzó tervek végrehajtása. A spanyol nemzeti bank módosította a hitelintézetekre vonatkozó hatályos számviteli szabályozást és elfogadta a Spanyol Eszközkezelő Társaságra (SAREB) vonatkozó új keretet. Ez az új keret lehetővé teszi a SAREB számára az értékvesztések megfelelő kezelését, és hozzájárul ahhoz, hogy hitelállomány-leépítési politikáját hiteles piaci feltételezésekhez igazítsa.

(10)Az elmúlt években végrehajtott munkaerő-piaci reformok eredményeként a foglalkoztatás jobban reagál a növekedésre, és helyreállt a munkahelyteremtés, amelyet alátámaszt a nagyobb rugalmasság és a bérek további mérséklődése. A kollektív megállapodások felerősítették ezt a tendenciát, amihez hozzájárult a 2015 júniusában aláírt szakmaközi megállapodás is. Az általános foglalkoztatás közelmúltbeli növekedése főként a határozott idejű munkaszerződéseknek köszönhető, bár lassan növekszik az újonnan megkötött határozatlan idejű szerződések száma is. Mindazonáltal még mindig korlátozott az új tartós foglalkoztatásra irányuló ösztönzők alkalmazása, és a határozott időre felvett munkavállalók aránya változatlanul az egyik legmagasabb az Unióban, valamint továbbra is korlátozottak a lehetőségek arra, hogy a határozott időre felvett munkavállalók szerződéseit határozatlan idejűre változtassák. A rövid időtartamú határozott idejű szerződések korlátozzák a humántőkébe való befektetésre irányuló ösztönzőket és akadályozzák a termelékenység növekedését. Bár gyorsan csökken a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében még mindig magas, és átlagos időtartama növekszik. A folyamatosan nagyarányú tartós munkanélküliség arra utal, hogy a munkanélküliséggel összefüggő kockázatok állandósultak, ami hátrányosan befolyásolja a munka- és szociális feltételeket. A tartósan munkanélküliek csaknem 60 %-a alacsony képzettségű, ami megfelelő aktív és passzív munkaerő-piaci és képzési politikákat tesz szükségessé, hogy meg lehessen szüntetni a mindent átható strukturális munkaerőhiányt és meg lehessen akadályozni e csoport készségeinek elértéktelenedését. A munkaadók továbbra is csekély szerepet kapnak a képzési programok kialakítása során.

(11)Az aktivizálás és az aktív munkaerő-piaci intézkedések eredményessége nagyrészt attól függ, hogy a foglalkoztatási szolgálatok képesek-e a kedvezményezettek számára személyre szabott támogatást kialakítani és kínálni. Az aktív munkaerő-piaci szakpolitikák közelmúltbeli reformjainak végrehajtása lassan halad előre, és továbbra sem elegendő az állami foglalkoztatási szolgálatok kapacitása ahhoz, hogy eredményes személyre szabott tanácsadást és álláskeresési támogatást nyújtsanak. A regionális állami foglalkoztatási szolgálatok és a magán munkaközvetítő ügynökségek közötti együttműködés továbbra is korlátozott. Emellett régiónként eltérő a foglalkoztatási és a szociális szolgálatok közötti együttműködés, és ez akadályozza az összehangolt segítségnyújtást a munkaerőpiacon különösen kevés eséllyel indulók, mindenekelőtt a minimumjövedelemben részesülő kedvezményezettek esetében. A regionális jövedelemtámogatási rendszerek jelentősen eltérnek, ami a teljesítésre vonatkozó megállapodásokat, a támogathatósági feltételeket, a hatókört és a megfelelőséget illeti, miközben a szociális juttatások transzferének nehézségei akadályozzák az interregionális foglalkoztatási mobilitást. Emellett meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre a minimumjövedelem-rendszerből a foglalkoztatásba való átmenetről. Spanyolországban jelenleg folyik a nemzeti és regionális jövedelemtámogatási rendszerek nemzeti és regionális szintekre kiterjedő feltérképezése. Bár sor került néhány intézkedés bevezetésére, a szegénység visszaszorítását célzó családi és lakhatási juttatások hatékonysága korlátozott, és a megfelelő és megfizethető gyermekgondozás és tartós ápolás-gondozás hiánya mindenekelőtt a nők munkavállalását gátolja.

(12)Spanyolországra 2008 óta jellemző a foglalkoztatás ágazati összetételének egyre gyorsabb változása, ami összekapcsolódott a strukturális munkaerőhiány fokozódásával. Az alacsony általános készségszint megnehezíti a nagyobb hozzáadott értéket jelentő tevékenységek felé való átmenetet és akadályozza a termelékenység növekedését. Bár a felsőfokú végzettségűek aránya magas, a készségkínálat nem igazodik megfelelő mértékben a munkaerő-piaci igényekhez, és a felsőfokú végzettségűek foglalkoztathatóságának aránya a legalacsonyabbak között van az Unióban, jelentős hányaduk pedig olyan munkát végez, amely nem igényel felsőfokú végzettséget. Emellett továbbra is gyenge az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködés, annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben volt némi javulás részben azon ösztönzőknek köszönhetően, hogy az egyetemek irányító testületeiben erősödjön a vállalkozói szféra képviselete. A szorosabb együttműködést akadályozza a tudományos szakemberek csekély mobilitása, az egyetemek irányítási rendszerének rugalmatlansága és a kutatási eredmények átadásával foglalkozó irodák (Oficinas de transferencia de resultados de investigación) működését hátráltató adminisztratív akadályok.

(13)Spanyolországban a kutatási és innovációs politika számos kihívással szembesül. A köz- és a magánszektorbeli kutatás közötti kölcsönhatás gyenge. Spanyolország K+F-intenzitása (a GDP-re vetített K+F-kiadások) és innovációs teljesítménye az innovatív vállalkozások viszonylag alacsony számával és az állami kutatás, valamint a vállalkozások közötti együttműködés korlátozott ösztönzésével összefüggésben folyamatosan csökken. Spanyolország a legtöbb üzleti innovációs mutató tekintetében alulteljesít. Ami a magánszektor K+F-beruházásait illeti, különösen nagy a különbség a K+F-kiadások intenzitása tekintetében az Unió egészéhez viszonyítva (Spanyolországban 0,6 %, az Unió egészében pedig 1,3 %). A kockázati tőke – elsősorban az induló szakaszban – továbbra sem játszik jelentős szerepet Spanyolországban. A K+F-politikák koordinációja gyenge, aminek következtében az innovációs tevékenységek előmozdítását és a tudomány, valamint a vállalkozások együttműködésének megerősítését célzó testületek és programok regionális szinten széttagoltak, és ez komoly kihívást jelent a vállalkozások, különösen a kisvállalkozások számára. A vállalkozások innovációs tevékenységekben való csekély részvétele az innovációbarát keretfeltételek és ösztönzők hiányára utalhat. Az Európai Kutatási Térséggel és Innovációval Foglalkozó Bizottság (ERAC) által a spanyol kutatási és innovációs rendszerre vonatkozóan 2014-ben elvégzett szakértői értékelés rámutatott arra, hogy a sikeres állami kutatási rendszerek többségére a spanyolországinál magasabb fokú értékelés és elszámoltathatóság jellemző. Így például a K+F-tevékenységekre fordított állami finanszírozás elosztása az egyetemeken és az állami kutatóintézetekben általában nem a teljesítményen alapul, aminek következtében nincsenek ösztönzők a kutatási eredmények minőségének és relevanciájának javítására.

(14)A gazdaság tartósan alacsony termelékenysége részben a spanyol vállalkozások átlagosan kis méretével magyarázható. A vállalkozások növekedése a humántőke, az innováció, a technológia, a finanszírozáshoz és a hatékony igazságügyhöz való hozzáférés javításával együtt hozzájárulhat az összesített termelékenység előmozdításához. 2015-ben az üzleti beruházások erősödtek a dinamikus keresleti feltételeknek, az alacsony hitelfelvételi költségeknek, továbbá annak köszönhetően, hogy folytatódott a vállalati szféra és a lakosság anyagi helyzetének javulása. Spanyolország számos intézkedést tett a vállalkozások növekedésének elősegítése érdekében. Például a vállalkozásfinanszírozásra vonatkozóan nemrég elfogadott törvény várhatóan megkönnyíti a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést. Emellett kötelezővé vált az új jogszabályok kkv-kra gyakorolt esetleges hatásának előzetes értékelése. Mindazonáltal a vállalkozásindításhoz és egyes gazdasági tevékenységek megkezdéséhez szükséges idő és engedélyek száma változatlanul viszonylag magas.

(15)A szabályozói gyakorlatok, többek között a vállalkozások engedélyezése terén a spanyol régiók között jelentkező jelentős különbségek korlátozhatják a vállalkozások növekedési kapacitását. A piac egységességéről szóló törvény célja a gazdasági tevékenységhez való hozzáférés és annak gyakorlása akadályainak csökkentése a spanyol régiók egészében, továbbá a szabályozás javítása. E törvény jelentős hozzájárulhat a beruházások akadályainak megszüntetéséhez és a vállalkozások engedélyezésének, a vállalkozói műveleteknek és a vállalkozások növekedésének a megkönnyítéséhez. Mindazonáltal alkalmazásának harmadik évében a regionális kormányzatok körében lassan halad előre a végrehajtás. Hasonlóan, a kiskereskedelmi ágazat 2014. évi reformjából eredő előnyök kihasználása attól függ, hogy a regionális kormányzatok elfogadják-e a szükséges végrehajtási aktusokat. Emellett a szakmai szolgáltatások ágazatához való hozzáférés akadályainak megszüntetése valószínűleg javítani fogja az említett ágazat szolgáltatásait igénybe vevő egyéb ágazatok termelékenységét. A szolgáltatási irányelv spanyol törvényekbe való átültetésétől eltekintve, a projektek szakmai testületek általi hitelesítésének területén kívül nincs előrelépés a szabályozott szakmák és szakmai szövetségek szabályozási keretére irányuló horizontális reform terén. A korábbi nemzeti reformprogramokban tervezett reformot nem fogadták el. Ez a reform a következő célokat tűzte ki: a szakmai szervezeteknél való regisztrációhoz kötött szakmák körének meghatározása, a szakmai szervek átláthatóságának és elszámoltathatóságának megerősítése, az indokolatlanul korlátozott kör számára fenntartott tevékenységek megnyitása, a piac egységességének biztosítása a szakmai szolgáltatások piacára való belépés és az érintett szakmák gyakorlása tekintetében Spanyolországban.

(16)Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Spanyolország gazdaságpolitikájának elemzését, és azt közzétette a 2016. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Spanyolországnak címzett ajánlások nyomán hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak Spanyolország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat.

(17)A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét 11 mindenekelőtt az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(18)A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. A Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi,

AJÁNLJA, hogy Spanyolország 2016–2017-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.2017-re biztosítsa a túlzott hiány tartós kiigazítását azáltal, hogy a szükséges strukturális intézkedések megtételével a költségvetési hiányt 2016-ban a GDP 3,7 %-ának, 2017-ben pedig 2,5 %-ának megfelelő mértékűre csökkenti, és a többletbevételeket a hiány és az adósság csökkentésére használja fel. Ez összhangban van a strukturális egyenlegben elérendő, 2016-ban a GDP 0,25 %-ának, 2017-ben pedig 0,5 %-ának megfelelő mértékű javulással. Érvényesítse valamennyi kormányzati szinten a költségvetési keretre vonatkozó törvényben meghatározott eszközöket. A kormányzati szinteken erősítse meg a közbeszerzés ellenőrzési mechanizmusait és a közbeszerzési politikák összehangolását.

2.A személyre szabott támogatást előtérbe helyezve és a képzési intézkedéseket megerősítve tegyen további intézkedéseket a munkaerő-piaci integráció javítása érdekében. Fokozza a regionális foglalkoztatási szolgálatok kapacitását és erősítse együttműködésüket a szociális szolgálatokkal. Kezelje a minimumjövedelem-rendszerek közötti szakadékokat és eltéréseket, továbbá javítsa a családtámogatási rendszereket, ideértve a minőségi gyermekgondozáshoz és a tartós ápoláshoz-gondozáshoz való hozzáférést.

3.Tegyen további intézkedéseket a felsőoktatás munkaerő-piaci relevanciájának javítása céljából, többek között az egyetemek, vállalkozások és kutatószervezetek közötti együttműködésre irányuló ösztönzők biztosításával. Növelje az állami kutatási testületek és az egyetemek teljesítményalapú finanszírozását, és mozdítsa elő a magánszektor K+F-beruházásait.