14.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/203


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2016/1502 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2016. április 28.)

az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0095/2016),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (az ügynökség) 2014-es pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 181 179 098 euró volt, ami 2013-hoz képest 8,47 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetésének 21,1 %-a az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2014-es pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

A 2013. évi mentesítés nyomon követése

1.

az ügynökségtől kapott tájékoztatás alapján tudomásul veszi, hogy:

az ügynökség kiigazító intézkedéseket hozott a tanúsítási szolgáltatásai egy részének a nemzeti légi közlekedési hatóságokhoz és minősített szervezetekhez való kiszervezésére használt kritériumok hivatalos formába öntésére és dokumentálására; megjegyzi, hogy az ügynökség frissítette az alátámasztó dokumentumok mintáját, hogy javítsa a kiszervezési folyamat átláthatóságát;

az ügynökség felülvizsgált és ellenőrzött számos érdekeltségi nyilatkozatot annak biztosítására, hogy megfeleljen az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikájának; megjegyzi továbbá, hogy forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos ügyek nem kerültek nyilvántartásba vételre; sajnálja azonban, hogy különböző igazgatósági tagok, valamint vezetőségi tagok összeférhetetlenségi nyilatkozataival kapcsolatban továbbra sem kapott magyarázatot, illetve azt még nem hitelesítették; nyomatékosan utal arra, hogy ezt az átláthatóság javítása érdekében haladéktalanul meg kell tenni;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

2.

megállapítja, hogy a 2014-es pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 97,1 %-os volt, ami 2013-hoz képest 0,9 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 91,1 %-os volt, ami 2013-hoz képest 6,17 %-os csökkenést jelent;

3.

megjegyzi, hogy az ügynökség költségvetésének csak egyharmada származik közpénzekből, míg kétharmada az iparágból; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ezek az iparági pénzügyi kötelékek hatással lehetnek az ügynökség függetlenségére; felhívja az ügynökséget biztosítékok beépítésére függetlenségének biztosítása és az összeférhetetlenség elkerülése érdekében;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

4.

tudomásul veszi, hogy 2014-ben az ügynökség tovább csökkentette az átvitt lekötött előirányzatok átfogó szintjét, a 2012-es 10 100 000 euróról (11 %) és a 2013-as 7 200 000 euróról (7,7 %) 5 900 000 euróra (6,2 %); megjegyzi, hogy az átvitelek összege a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében 3 600 000 euró (22 %), míg a III. cím (Operatív kiadások) esetében 2 000 000 euró (38,1 %) volt; a számvevőszéki jelentés alapján megjegyzi, hogy ezek az átvitelek főleg az ügynökség által végzett tevékenységek többéves jellegéhez kapcsolódnak; továbbá megjegyzi, hogy a Számvevőszék által vett mintában előforduló átvitelek megfelelően indokoltak voltak;

5.

felhívja az ügynökség figyelmét arra, hogy a következő évre átvitt lekötött előirányzatok összegét a jövőben is tartsa a lehető legalacsonyabban, hogy ezáltal jobban megfeleljen az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvének;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

6.

aggodalommal állapítja meg a számvevőszéki jelentés alapján, hogy az ügynökségnek javítania kellene közbeszerzési tervezését, főként a keretszerződések tekintetében; rámutat, hogy 2014-ben három eljárás túl későn indult ahhoz, hogy az új szerződések már a meglévő keretszerződések lejártakor azok helyébe léphessenek; megjegyzi továbbá, hogy az üzletmenet-folytonosság érdekében két meglévő keretszerződést meghosszabbítottak az újak hatálybalépéséig, egy esetben pedig a köztes időszak áthidalásához tárgyalásos eljárást indítottak; aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség nem tartotta be pénzügyi szabályzatát (1) a szerződések eredeti időtartamának módosítása és a tárgyalásos eljárás alkalmazása miatt, amely hatással van a tisztességes versenyre; arról értesült az ügynökségtől, hogy felülvizsgált közbeszerzési tervet vezetett be e kérdések kezelésére; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ennek előrehaladásáról;

7.

megjegyzi, hogy az ügynökség felülvizsgálta a költségvetési hatóság által 2014 elején jóváhagyott létszámtervét, és arra a következtetésre jutott, hogy az AST/AD álláshelyek és a besorolási fokozatok felosztását ki kell igazítani az ügynökség igényeinek való jobb megfelelésük érdekében; megjegyzi, hogy az ügynökség igazgatósága az ügynökség pénzügyi szabályzatának 38. cikke értelmében elfogadta a módosított létszámtervet, amely érintette az AD/AST álláshelyek közötti egyensúlyt és 64 álláshely átsorolását, de nem befolyásolta a 2014-es költségvetésben tervezett álláshelyek teljes számát vagy a személyzeti előirányzatok mértékét;

8.

nyugtázza az ügynökség álláshelyeire vonatkozó első teljesítmény-összehasonlítási vizsgálat eredményeit, melyek szerint a munkakörök 14 %-a igazgatási támogatással és koordinációval, 78,7 %-a operatív feladatokkal, 7,3 %-a pedig ellenőrzési és pénzügyi feladatokkal kapcsolatos; úgy véli, hogy a következő éves jelentésben ki kellene térni a személyzet ágazatok és bevételi források (díjak és illetékek, illetve uniós támogatás) szerinti kategóriákra történő lebontására annak érdekében, hogy tisztább képet lehessen alkotni az uniós költségvetést terhelő források szükségességéről;

9.

emlékeztet a költségvetési eljárás során kifejtett álláspontjára, amely szerint a személyzetet nem érintheti az Európai Bizottság által minden évben alkalmazott 2 %-os csökkentés, mivel bérköltségüket nem az uniós költségvetés, hanem az ágazat által befizetett díjak finanszírozzák;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

10.

megjegyzi, hogy az ügynökség csalás elleni stratégiája megállapítja az ügynökség feladatait, céljait és intézkedéseit a csalások megelőzése, feltárása, kivizsgálása és javítása tekintetében; tudomásul veszi, hogy 2014-ben kinevezésre került egy csalás elleni tisztviselő, valamint az ügynökség a csalás elleni stratégia keretében cselekvési tervet vezetett be, amelynek intézkedéseit a 2015-ös és 2016-os években kell végrehajtani; megjegyzi, hogy a csalás elleni stratégia keretében 2014 folyamán nem kerültek azonosításra csalási esetek;

11.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2014-ben bizalmas biztonsági jelentési eljárást fogadott el, amely foglalkozik a repülésbiztonság területén külső magánszemélyek által jelentett állítólagos szakmai mulasztásokhoz és szabálytalanságokhoz kapcsolódó, a visszaélések bejelentéséhez fűződő információkkal; megállapítja, hogy 2014-ben 66 eset kapcsolódott ehhez az eljáráshoz; tudomásul veszi, hogy az ügynökség a visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárást alkalmaz, és hogy 2014-ben egy esetet vett nyilvántartásba, amellyel kapcsolatban nem érkezett fellebbezés;

12.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség igazgatóinak és osztályvezetőinek önéletrajzai és érdekeltségi nyilatkozatai közzétételre kerültek az ügynökség honlapján; továbbá tudomásul veszi, hogy az ügynökség fellebbviteli tanácsa tagjainak és igazgatósági tagjainak önéletrajzai és érdekeltségi nyilatkozatai szintén közzétételre kerültek az ügynökség honlapján;

13.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség már átfogó politikát vezetett be és alkalmaz az összeférhetetlenség megelőzésével és csökkentésével, valamint az „adományokkal és vendéglátással” kapcsolatban az „EASA tagjaira vonatkozó magatartási kódexben”; megállapítja, hogy ez a politika többek között magában foglalja egy etikai bizottság létrehozását a kitöltött érdekeltségi nyilatkozatok értékelésére és a magatartási kódexhez kapcsolódó ügyek kezelésére, valamint kötelező képzést ír elő a magatartási kódexszel kapcsolatban az ügynökség minden alkalmazottja számára; nyugtázza, hogy az ügynökség fellebbviteli tanácsának tagjaira és igazgatósági tagjaira vonatkozó, az összeférhetetlenség megelőzésével és csökkentésével kapcsolatos politikát tartalmazó magatartási kódex is elfogadásra került; megjegyzi, hogy az ügynökség tervezi az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó politikái felülvizsgálatát és frissítését, és felhívja az ügynökséget, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a politika frissítéséről;

14.

ösztönzi az ügynökséget, hogy a folyamatban lévő figyelemfelkeltő tevékenységekkel párhuzamosan a személyzete körében hívja fel jobban a figyelmet az összeférhetetlenségi politikára, és a felvételi eljárásokba és teljesítményértékelésekbe kötelezően megvitatandó elemként foglalja bele a feddhetetlenséget és az átláthatóságot;

15.

a korrupció megelőzésének és az ellene folytatott küzdelemnek az átfogó javítását kéri egy mindenre kiterjedő megközelítés révén, amely a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés javításával és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályok szigorításával, átláthatósági nyilvántartások bevezetésével vagy megerősítésével, a bűnüldözési intézkedések számára elegendő forrás biztosításával és a tagállamok közötti, valamint az érintett harmadik országokkal folytatott együttműködés javításával kezdődik;

Belső ellenőrzés

16.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2014-ben vizsgálatot hajtott végre és hét ajánlást fogalmazott meg; megjegyzi, hogy az IAS az ellenőrzések során nem fogalmazott meg „kritikus” besorolású megállapításokat, és hogy négy „nagyon fontos” minősítésű megállapítást tett a 2009 és 2013 között végzett három ellenőrzés során; megjegyzi, hogy az ügynökség kiigazító intézkedéseket tett a belső ellenőrzési szolgálat vizsgálatai során tett ajánlásokkal kapcsolatban és „felülvizsgálatra kész”-nek jelölte azokat a belső ellenőrzési szolgálat nyomonkövetési ellenőrzésének előkészítése során; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési szolgálat 2014-ben nem értékelte hivatalosan az ügynökség által az ajánlások megvalósítása során tett előrelépést; az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy 2016. februárban az IAS kijelentette, hogy a „nagyon fontos” minősítést kapó megállapításokon alapuló mind a négy ajánlás állapota „végrehajtva”;

Belső kontrollrendszerek

17.

megjegyzi, hogy az ügynökség belső ellenőrzési egysége nyolc megfelelési vizsgálatot hajtott végre, 56 ajánlást tett és három olyan eredendő kockázatot tárt fel, amelyek előfordulási valószínűsége „magas”, esetleges hatásuk pedig„jelentős”; továbbá megjegyzi, hogy az ügynökség által a kockázati szint mérséklésére kidolgozott hat intézkedés közül kettő lezárásra került, míg a fennmaradó négy végrehajtása 2016 szeptemberére van ütemezve; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a fennmaradó intézkedések végrehajtásának állásáról;

Teljesítmény

18.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2014-ben alapvető változtatásokat vezetett be működésében annak érdekében, hogy megközelítése a biztonságot illetően arányosabb legyen és nagyobb mértékben a teljesítményen alapuljon, továbbá felülvizsgálta szervezeti struktúráját, hogy felkészüljön az elkövetkező évek számos kihívására;

Egyéb megjegyzések

19.

üdvözli az ügynökség azon kezdeményezését, hogy szinergiák kialakítása érdekében megosztja szolgáltatásait más ügynökségekkel, illetve szolgáltatásokat nyújt számukra; megjegyzi különösen azt, hogy az ügynökség ingyenesen hozzáférést biztosít az emberi erőforrásokkal kapcsolatban kidolgozott eszközökhöz, és hogy helyet ad az uniós ügynökségek hálózatát kiszolgáló állandó titkárságnak; megjegyzi, hogy az ügynökség a Bizottság keretszerződéseit, informatikai és azokhoz kapcsolódó szolgáltatásait használja, és hogy egyes egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesz a Bizottságtól; ösztönzi az ügynökséget, hogy lehetőség szerint más uniós ügynökségekkel közös közbeszerzési eljárásokat bonyolítson le költségmegtakarítási célokból;

20.

elismeri az ügynökség által a hatékonyságnövelés és a megtakarítások érdekében tett intézkedéseket; tudomásul veszi különösen az ügynökség átszervezési projektjét, amelyet belső munkatársak hajtottak végre hét hónapon át, miközben egy külső cég által folytatott ugyanilyen projekt sokkal magasabb költségekkel járt volna;

21.

aggodalommal jegyzi meg, hogy 2004 óta – amikor az ügynökség megkezdte működését – működésének alapja csupán a fogadó tagállammal folytatott levelezés és véleménycsere; megállapítja továbbá, hogy az ügynökség és a fogadó tagállam között mindeddig nem született átfogó székhely-megállapodás; megjegyzi azonban, hogy egy ilyen megállapodás elősegítené az ügynökség és személyzete működési feltételeinek jobb átláthatóságát és biztonságát; elismeri, hogy a fogadó tagállam kormánya nemrégiben nem hivatalos tárgyalásokat kezdeményezett az ügynökséggel ebben a kérdésben; felhívja az ügynökséget és a fogadó tagállamot, hogy a lehető legsürgősebben orvosolják ezt a kérdést, és tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot a tárgyalások előrehaladásáról;

22.

tájékoztatást kér az ügynökségtől arra vonatkozóan, hogy áthelyezése a költséghatékonyság céljának elérésével fog-e járni;

23.

felhívja a Bizottságot, hogy használja ki az idén felmerült lehetőséget arra, hogy módosítsa az ügynökség létrehozásáról szóló 216/2008/EK rendeletet a székhely-megállapodás biztosítása céljából, amely lehetővé teszi az ügynökség akadálytalan működését; ezért tájékoztatást kér az ügynökség székhelyére vonatkozó végleges döntésről;

24.

megállapítja, hogy az ügynökség célja a repülés biztonsága, amelyet közjónak kell tekinteni; sürgeti az ügynökséget, hogy ezt a célt kövesse stratégiájában, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés és a vezetőségi határozatok során mint a részvényesek felé vallott vezérelvet, amelyet soha nem szabad feláldozni a versenyképesség, a hatékonyság és a dereguláció miatt;

25.

kiemeli az ügynökségnek a maximális repülésbiztonság Európa-szerte történő biztosítása terén betöltött fontos szerepét; tudomásul veszi, hogy az MH370-es járat eltűnése, az MH17-es járat tragikus balesete, az Air Asia QZ8501 lezuhanása és a Közép-Európa feletti radarinterferenciák miatt 2014 nehéz év volt az ügynökség, és általánosságban a repülésbiztonság számára, ami szükségessé tette a repülési idő korlátozásáról szóló új rendelkezések végrehajtását és felügyeletét; a polgári légi közlekedési ágazat gyors fejlődésének tükrében hangsúlyozza, hogy szabályozási és végrehajtási feladatainak sikeres végrehajtásához biztosítani kell az ügynökség számára a szükséges pénzügyi, tárgyi és emberi erőforrásokat a biztonság és a környezetvédelem területén, anélkül, hogy ez veszélyeztetné függetlenségét és pártatlanságát;

26.

rámutat, hogy az ügynökség részt vesz a légi közlekedés biztonságáról szóló, a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú megállapodások gyakorlati végrehajtásához szükséges eszközök kidolgozásában;

27.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2016. április 28-i állásfoglalására (2).


(1)  https://easa.europa.eu/system/files/dfu/EASA%20MB%20Decision%2014-2013%20amending%20the%20FR_Final_signed_Annex.pdf

(2)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0159 (lásd e Hivatalos Lap 447. oldalát).