(-1)

A járművek, a számlák és az adóparadicsomokban és az együttműködésre nem hajlandó jogrendszerekben székhellyel rendelkező társaságok szerepe a széles körű műveletek általában utólagosan észlelt közös nevezőjeként jelenik meg, amelyek adócsalási, tőkekimenekítési és pénzmosási gyakorlatokat lepleznek. Ennek a ténynek önmagában az offshore központok globális szintű eltörlését célozó politikai és diplomáciai cselekvésre kell indítania.

(1)

A 2014/107/EU irányelvvel (11) módosított 2011/16/EU tanácsi irányelv (12) 27 tagállamban 2016. január 1-jétől, Ausztriában pedig 2017. január 1-jétől alkalmazandó. Ez az irányelv hajtja végre az adózás területén a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standardot (a továbbiakban: nemzetközi standard) az EU-ban . Biztosítja, hogy a pénzügyi számlák tulajdonosairól szóló információkat bejelentsék annak a tagállamnak, amelyben a számlatulajdonos lakóhellyel rendelkezik.

(1)

A 2014/107/EU tanácsi irányelvvel (11) módosított 2011/16/EU tanácsi irányelv (12) 27 tagállamban 2016. január 1-jétől, Ausztriában pedig 2017. január 1-jétől alkalmazandó. Ez az irányelv hajtja végre az adózás területén a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standardot (a továbbiakban: nemzetközi standard) az Unióban . Biztosítja, hogy az adókijátszás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem céljából a pénzügyi számlák tulajdonosairól szóló információkat bejelentsék annak a tagállamnak, amelyben a számlatulajdonos lakóhellyel rendelkezik.

(1a)

Az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem, beleértve ezeknek a pénzmosással való kapcsolatát, az Unió elsőrendű prioritása.

(3)

A 2011/16/EU irányelvben meghatározott átvilágítási eljárások pénzügyi intézmények általi végrehajtásának hatékony nyomon követése érdekében az adóhatóságoknak hozzá kell férniük az AML-információkhoz. Ilyen hozzáférés hiányában e hatóságok nem tudnák nyomon követni, megerősíteni és ellenőrizni, hogy a pénzügyi intézmények helyesen alkalmazzák-e a 2011/16/EU irányelvet azáltal, hogy megfelelően azonosítják és bejelentik a közvetítő szervezetek tényleges tulajdonosait.

(3)

A 2011/16/EU irányelvben meghatározott átvilágítási eljárások pénzügyi intézmények általi végrehajtásának hatékony nyomon követése érdekében az adóhatóságoknak gyorsan és teljeskörűen hozzá kell férniük az AML-információkhoz , és e feladat végrehajtására rendelkezniük kell elegendő számú megfelelően képzett személyi állománnyal, valamint képesnek kell lenniük az említett információcserére . Ennek a hozzáférésnek kötelező automatikus információcsere eredményeképpen kell megvalósulnia. Ilyen hozzáférés és megfelelő személyi állomány hiányában e hatóságok nem tudnák nyomon követni, megerősíteni és ellenőrizni, hogy a pénzügyi intézmények helyesen alkalmazzák-e a 2011/16/EU irányelvet azáltal, hogy megfelelően azonosítják a köztes szervezetek tényleges tulajdonosait, és adatokat szolgáltatnak róla.

(3a)

Az adókijátszás, az adókikerülés és a pénzmosás között megfigyelt kapcsolat szükségessé teszi, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználják az ilyen bűncselekmények és visszaélések elleni küzdelemben részt vevő különböző hatóságok közötti belföldi, uniós és nemzetközi együttműködésből eredő szinergiákat. Az olyan kérdések, mint a tényleges tulajdonosi szerkezet átláthatósága, illetve hogy a harmadik országokban az egyes szervezetekre, például a jogi szakmára milyen mértékben vonatkozik a pénzmosás elleni küzdelem jogi kerete, döntő fontossággal bírnak abban, hogy javítsák az uniós hatóságok képességét az adókikerülés és a pénzmosás kezelésére.

(3b)

A Swissleaks, a Luxleaks, a Panama-papírok és a bahama-szigeteki kiszivárogtatások – mely események egy globális jelenség egyedi megnyilvánulásai – rávilágítottak, hogy feltétlenül nagyobb adóügyi átláthatóságra és sokkal szorosabb igazságügyi koordinációra és együttműködésre van szükség.

(3c)

Az adózási információk kötelező automatikus cseréjét nemzetközileg – a G20-ak, az OECD és az Unió részéről – a nemzetközi adózási átláthatóság elérésének leghatékonyabb eszközeként ismerik el. A Bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, az adózási átláthatóság, valamint az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem fokozása érdekében hozott további intézkedésekről szóló, 2016. július 5-i közleményében  (1a) úgy véli, hogy „nagy szükség van az adóhatóságok közötti igazgatási együttműködés további, tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkra való kiterjesztésére” és hogy „a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk automatikus cseréje beépíthető lenne az EU-ban már hatályban lévő kötelező adózási átláthatósági keretbe.” Továbbá, már valamennyi tagállam részt vesz a vállalatok és a vagyonkezelők tényleges végső tulajdonosaira vonatkozó információk cseréjével kapcsolatos kísérleti projektben.

(4)

Ezért szükséges gondoskodni arról, hogy a 2011/16/EU irányelv helyes végrehajtásának nyomon követéséhez kapcsolódó feladataik ellátása érdekében az adóhatóságok hozzáférjenek a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos információkhoz, eljárásokhoz, dokumentumokhoz és mechanizmusokhoz.

(4)

A pénzmosás megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló uniós jogszabályokból idővel módosítások épültek be a nemzetközi normákba a tagállami koordináció megerősítése és a globális szintű kihívásokra adandó válaszadás céljával, különösen a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, a szervezett bűnözés, az adókijátszás és az adókikerülés közötti összefüggések miatt. Ezért szükséges gondoskodni arról, hogy a 2011/16/EU irányelv helyes végrehajtásának nyomon követéséhez kapcsolódó feladataik ellátása , valamint az említett irányelvben említett valamennyi igazgatási együttműködési forma működése érdekében az adóhatóságok közvetlenül és könnyen hozzáférjenek a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos információkhoz, eljárásokhoz, dokumentumokhoz és mechanizmusokhoz , továbbá hogy ezeket az információkat adott esetben beépítsék a tagállamok közötti automatikus csererendszerbe, valamint a Bizottság is hozzáférést kapjon hozzájuk, azok bizalmas kezelése mellett .

(4b)

Emellett az is fontos, hogy az adóhatóságok megfelelő információs és kommunikációs technológiai (ikt) rendszerekkel rendelkezzenek, amelyek korai szakaszban fel tudják fedni a pénzmosási tevékenységeket. E tekintetben az adóhatóságoknak megfelelő ikt- és személyzeti erőforrásokkal kell rendelkezniük, amelyek kezelni tudják a tagállamok között kicserélendő nagy mennyiségű AML-információkat.

(4c)

Továbbá, mivel a továbbfejlesztett információcsere és az információk kiszivárogtatása növelte az információk spontán cseréjét és elérhetőségét, nagyon fontos, hogy a tagállamok kivizsgálják a lehetséges törvénysértéseket, és fellépjenek azokkal szemben.

(4d)

Mivel az AML- információk sok esetben határokon átnyúló jellegűek, ezeket adott esetben be kell vonni a tagállamok közötti automatikus információcserébe, és kérésre az állami támogatásokra vonatkozó szabályok érvényesítésére vonatkozó hatáskörének keretében a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. Emellett ezen információk – mint például a tényleges tulajdonosi szerkezetre vonatkozó adatok – összetettségéből és azok megbízhatósága ellenőrzésének szükségességéből adódóan az adóhatóságoknak együtt kell működniük a határokon átnyúló megkeresések során.

(4e)

Alapvető fontosságú az adóügyekkel kapcsolatos információk különböző illetékes hatóságok közötti automatikus, kötelező és folyamatos cseréje a lehető legnagyobb átláthatóság biztosítása, illetve annak érdekében, hogy alapvető eszköze legyen minden típusú csalárd magatartás megelőzésének és leküzdésének.

(4f)

A pénzmosási tevékenységek globális jellege miatt az ilyen tevékenységek elleni eredményes és hatékony küzdelem kulcsa a nemzetközi együttműködés.

(6)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok közötti hatékony közigazgatási együttműködést és annak a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető feltételek melletti hatékony nyomon követését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e célok – a szükséges egységesség és hatékonyság miatt – az Unió szintjén jobban elérhetők, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(6)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok közötti hatékony közigazgatási együttműködést és annak a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető feltételek melletti hatékony nyomon követését az adócsalás elleni küzdelem érdekében , a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e célok – a szükséges egységesség és hatékonyság miatt – az Unió szintjén jobban elérhetők, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(7)

A 2011/16/EU irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények által végzendő ügyfél-átvilágítás már kezdetét vette, és az első információcseréket 2017 szeptemberére kell lezárni. Ezért annak érdekében, hogy az alkalmazás hatékony nyomon követése ne szenvedjen késedelmet, indokolt előírni, hogy e módosító irányelv 2017 . január 1-jére hatályba lépjen és átültetésre kerüljön.

(7)

A 2011/16/EU irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények által végzendő ügyfél-átvilágítás már kezdetét vette, és az első információcseréket 2017 szeptemberére kell lezárni. Ezért annak érdekében, hogy az alkalmazás hatékony nyomon követése ne szenvedjen késedelmet, indokolt előírni, hogy e módosító irányelv 2018 . január 1-jére hatályba lépjen és átültetésre kerüljön.

-1.

(1)   Ezt az irányelvet alkalmazni kell minden, a tagállamok által vagy nevében, vagy a tagállamok területi vagy közigazgatási alegységei – beleértve az önkormányzatokat is – által vagy nevében kivetett, bármilyen típusú adóra , valamint a virtuális valutaátváltási szolgáltatásokra és a letétkezelő pénztárca-szolgáltatókra .

-1.

„8a. cikk

Az egyes tagállamok adóügyi hatóságai a begyűjtésüket követő három hónapon belül végrehajtják az ezen irányelv 22. cikkében említett dokumentumok és információk automatikus cseréjét valamennyi más tagállammal, amennyiben egy vállalat tényleges tulajdonosa, vagy vagyonkezelő esetében a vagyonrendelő, valamely kezelő, az alapító (adott esetben), a meghatalmazott vagyonkezelő gondnok vagy bármely más, a vagyonkezelő felett tényleges ellenőrzést gyakorló személy, vagy, végül, az (EU) 2015/849 irányelv 32a. cikkében említett számla tulajdonosa az adott tagállam adófizetője. Feladatai teljesítése érdekében a Bizottság számára bizalmas jelleggel hozzáférést kell biztosítani.”

1a.

„(1b)     A kicserélt adatok hatékony felhasználása céljából a tagállamok biztosítják, hogy minden kicserélt és megszerzett információt megfelelő időben megvizsgálnak, függetlenül attól, hogy ezt az információt a hatóságok kérésre, egy másik tagállam spontán információcseréjén keresztül, vagy az információ nyilvános kiszivárogtatása útján szerezték meg. Amennyiben egy tagállam a nemzeti jogban előírt időtartamon belül ezt elmulasztja megtenni, nyilvánosan közölnie kell e mulasztás okait a Bizottsággal.”