30.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/36

Előadó:

Daniel MAREELS

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatcsomagját, és reméli, hogy ez hatékonyan hozzájárul annak a munkának a befejezéséhez, amely a válságot követően kezdődött a pénzügyi ágazat megreformálása érdekében.

1.2.

Az EGSZB üdvözli a csomag alapjául szolgáló holisztikus és integrált elképzelést, vagyis azt, hogy többféle terület számos fontos célkitűzését egyesítették és összehangolták ezekben a javaslatokban úgy, hogy eközben az alapelveket sem hagyták figyelmen kívül. Ez a megközelítés lehetőséget teremt arra, hogy előrelépést érjünk el számos fontos területen egy fenntarthatóbb és közös európai jövő és a GMU kiteljesítése felé.

1.3.

Ez elsősorban a banki és a pénzügyi terület célkitűzéseire vonatkozik. Az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt intézkedések kétségkívül hozzájárulnak az európai banki prudenciális és szanálási keretrendszer megerősítéséhez . Ez elengedhetetlenül szükséges a pénzügyi ágazat kockázatainak csökkentéséhez és az intézmények ellenálló képességének fokozásához . Elengedhetetlen a pénzügyi stabilitás és egy olyan szilárd pénzügyi rendszer, amely hozzájárul a stabil és fenntartható gazdasági növekedéshez. Ezenkívül az árnyékbankrendszert sem szabad kihagyni, és nem szabad megengedni, hogy kimaradjon a szabályozásból.

1.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy ezek a javaslatok és különösen azok kockázatcsökkentő jellege lehetővé teszi, hogy előrelépést érjünk el, nemcsak a bankunió további előmozdításában, hanem a harmadik pillér, az európai betétbiztosítási rendszer végrehajtásában is. Ez különösen fontos most, amikor a teljes értékű bankunió a GMU kiteljesítésének egyik alapvető elemét jelenti, amelynek megvalósítására a lehető leghamarabb törekedni kell. A javaslatok bizonyos kiigazításai minden bizonnyal megkönnyítik majd a tőkepiaci unió céljainak elérését is.

1.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy ezek a javaslatok pozitív módon hozzájárulnak az ügyfelek és a fogyasztók bizalmának folyamatos helyreállításához a pénzügyi ágazatban. Ezért elégedetten veszi tudomásul, hogy foglalkoznak a „túl nagy ahhoz, hogy csődbe mehessen” problémával a TLAC-intézkedések útján, és hogy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó (bail-in) szabályok hatékonyabbakká és eredményesebbekké váljanak. Mindenképpen kiemelkedően fontos az, hogy bankválság esetén ne merüljön fel az a kérdés, hogy igénybe lehet-e venni közpénzeket vagy az adófizetők általi finanszírozást.

1.6.

Az EGSZB üdvözli továbbá a gazdaság finanszírozására fordított figyelmet. A jelenlegi bizonytalan és változó légkörben és egy olyan pillanatban, amikor a beruházások szintje túlságosan alacsony, egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztani új és további lehetőségek megteremtéséhez a reálgazdaság tartós és fenntartható fellendülése érdekében, amely kéz a kézben jár a növekedéssel, a további beruházásokkal és a munkahelyteremtéssel .

1.7.

A bankok közvetítőként fontos szerepet töltenek be a tőkepiacokon, és nem lehet kétséges, hogy a banki hitelezések a jövőben is a háztartások és a kkv-k finanszírozásának legfontosabb forrásai maradnak. Bár a javaslatok fontos lépést jelentenek azoknak a megfelelő feltételeknek a megteremtése felé, amelyek között a bankok betölthetik ezt a szerepet, felmerül a kérdés, hogy nem lehetne-e többet tenni az európai gazdaság gerincét képező kkv-k javát szolgáló erőfeszítések erősítése és fokozása érdekében. Az EGSZB konkrétabban a „kkv-szorzó (1)” megerősítését és további kiterjesztését sürgeti, ami lehetővé teszi, hogy a bankoknak kevesebb tőkét kelljen elkülöníteniük a kkv-k számára nyújtott hitelek esetében. Az EGSZB egyébiránt a szociális gazdaság vállalkozásai számára is egy hasonló megközelítés alkalmazását sürgeti.

1.8.

Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy figyelembe vették az Unió számos sajátosságát , többek között véleményezési felhívás alapján. Vonatkozik ez többek között azokra a módosításokra, amelyekre azért került sor, hogy a pénzügyi ágazat globális reformjának részeként alkalmazkodjanak az elfogadott nemzetközi standardokhoz, amelyek felfedezhetők ezekben a javaslatokban. Ez hasznos lesz a gazdaság finanszírozása szempontjából.

1.9.

A jelenlegi javaslatok egy további – de nem az utolsó – lépéssel közelebb visznek bennünket a pénzügyi ágazat megreformálásához , amelyről a válságot követően nemzetközi megállapodás született. Az EGSZB úgy véli, hogy Európa számára továbbra is nagyon fontos, hogy vezető szerepet játsszon a folyamatban lévő és a jövőbeni nemzetközi munkákban. Nemzetközi minimumszabályokat kell meghatározni, az Unió értékeit és érdekeit pedig meg kell óvni. Az mindenképpen nagyon fontos, hogy ne fogadjunk el olyan torzulásokat, amelyek hátrányosak lennének az európai intézmények számára.

1.10.

Ami azonban az európai pénzügyi ágazaton belül szükséges változatosság szabályaira gyakorolt hatásokat illeti, az EGSZB úgy véli, hogy továbbra sem vették figyelembe megfelelő súllyal a kicsi és nem összetett bankokat. A jelenlegi javaslatok továbbra sem veszik megfelelő módon tekintetbe az ilyen típusú intézmények egyedi jellegzetességeit és lehetőségeit. Különösen vonatkozik ez az arányosság elvére . Az EGSZB úgy véli, hogy a jelenlegi széttagolt és korlátozott megközelítési mód helyett egy strukturáltabb és átfogóbb megközelítési módra lenne szükség, amely több intézmény javát szolgálja és több területre kiterjed. Ezeket az intézménytípusokat nem szabad túlzottan súlyos kötelezettségekkel vagy terhekkel sújtani.

1.11.

Minden szereplőnek, érintettnek, szabályozónak, felügyeletnek és intézménynek egyformán érdeke az is, hogy egyértelműségre és jogbiztonságra törekedjen az új szabályok kidolgozása során, amelyhez emellett elegendő végrehajtási időről is gondoskodni kell. A gazdaság finanszírozására gyakorolt esetleges negatív hatások elkerülése érdekében fontos, hogy mielőbb végrehajtsák az új IFRS (2) 9-re vonatkozó, jogszabályban előírt átmeneti intézkedéseket. Ezenkívül az ágazatnak egész sor kihívással kell megküzdenie, például a technológiai és a digitális fejlődésből adódó kihívásokkal, az alacsony kamatlábakkal és számos más fejleménnyel, amelyek a válságot követően merültek fel.

1.12.

A prudenciális keretet illetően az EGSZB üdvözli, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a szabályozókra és felügyeletekre, valamint azokra a lehetőségekre, amelyeket megkapnak majd. A szabályozás és a felügyelet kölcsönösen összefüggő folyamatok, és önmagukban is képesnek kell lenniük a saját szerepük betöltésére, ideértve a szabályok és a gyakorlat jobb összehangolását is. Emellett képeseknek kell lenniük a hatékony és eredményes fellépésre, ha erre szükség van.

1.13.

Ami a szanálási keretrendszert illeti, az EGSZB támogatja a teljes veszteségviselő képességi (TLAC) keret integrálását a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre (MREL) vonatkozó szabályokba, valamint ösztönzi a hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírok nemzeti besorolási szabályainak összehangolását és egy fizetésképtelenségi eljárásba való integrálását is. Ez biztosítja a szabályok összehangolását, és javítja a veszteségviselő keret gyakorlati alkalmazhatóságát.

2.1.

2016. november 23-án az Európai Bizottság egy sor javaslatot tett közzé a bankokra vonatkozó szabályozás reformjával kapcsolatban. Céljuk a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságban és a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban elvégzett munka nyomán megfogalmazott szövegek végrehajtása, az Európai Bizottság véleményezési felhívása eredményeinek figyelembevételével, amely felhívás a jelenlegi bankjog hatékonyságának és eredményességének értékelésére irányult.

2.2.

Ezek a jogalkotási javaslatok (4) a jelenleg érvényben lévő bankjog módosítására irányulnak. Ez különösen a következőket érinti:

2.2.1.

a tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) és a tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD), amelyeket 2013-ban fogadtak el, és amelyek a hitelintézetekre (azaz a bankokra) és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményeket, valamint irányítási és felügyeleti szabályokat állapítják meg,

2.2.2.

a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv és az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló 2014. évi rendelet . Ezek között szerepelnek a fizetésképtelenné váló intézmények helyreállítására és szanálására vonatkozó szabályok, valamint az egységes szanálási mechanizmus létrehozása.

2.3.

Az új javaslatok több célkitűzést szolgálnak. Lényegében a következőket tartalmazzák:

2.3.1.

az uniós pénzintézetek fokozott ellenálló képessége és nagyobb pénzügyi stabilitás;

2.3.2.

a bankok hitelezési képességeinek javítása az Európai Unió gazdaságának támogatása érdekében; valamint

2.3.3.

a tőkepiaci unió létrehozását támogató mélyebb és likvidebb uniós tőkepiacok megvalósításában játszott banki szerepkör ösztönzése.

2.3.4.

Ugyanakkor megjegyezhetjük, hogy a javaslatok az arányossági elv kifinomultabb és átfogóbb alkalmazására irányulnak a kicsi és/vagy nem összetett bankok érdekében.

2.4.1.

A 2.3.1 pontban említett célkitűzések tekintetében:

2.4.1.1.

a kockázatokat jobban figyelembe vevő tőkekövetelmények előírása, főként a piaci kockázat, a partner-hitelkockázat, valamint a központi szerződő felekkel szembeni kitettség területén;

2.4.1.2.

a bankokat érintő tényleges kockázatokat pontosabban tükröző módszerek végrehajtása,

2.4.1.3.

legalább 3 %-os kötelező tőkeáttételi mutató (LR (6)) bevezetése, amely megakadályozza, hogy az intézmények túlzott mértékben növeljék a tőkeáttételt;

2.4.1.4.

nettó stabil forrásellátottsági ráta (NFSR (7)) előírása a túlságosan a rövid távú nagykereskedelmi finanszírozásra épülő üzleti modellek kezelése és a hosszú távú finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében;

2.4.1.5.

a globálisan rendszerszinten jelentős pénzügyi intézményekre (8) (G-SII (9)) vonatkozóan előírt követelmény, hogy rendelkezzenek egy bizonyos mennyiségű tőkével és egyéb eszközökkel, amelyek szanálás esetén elnyelik a veszteséget. Ezt a követelményt, amelyet a teljes veszteségviselő képesség (TLAC (10)) néven ismerünk, beépítik a jelenlegi szavatolótőke-rendszerbe és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek rendszerébe (MREL) (11), amelyek az összes bankra vonatkoznak. Ez lehetővé teszi az Unió számára, hogy szükség esetén hatékonyabban szanálja a csődhelyzetbe került G-SII-ket, emellett megőrizze a pénzügyi stabilitást, és minimálisra csökkentse az adófizetőket veszélyeztető kockázatokat. Ezenkívül gondoskodtak a hitelezői hierarchia összehangolásáról, hogy biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket a hitelezői feltőkésítés (bail-in) esetére nézve a bank szanálása során.

2.4.2.

A 2.3.2 pontban (és bizonyos mértékben a 2.3.4 pontban) említett célkitűzések a következőkre irányulnak:

2.4.2.1.

a bankok kapacitásának javítása a kkv-knak nyújtott hitelezés és az infrastrukturális projektek finanszírozásának területén;

2.4.2.2.

a kicsi és nem összetett bankok adminisztrációs terheinek csökkentése a javadalmazásra vonatkozó egyes szabályok kapcsán, különös tekintettel azokra, amelyek a fizetési halasztással és az eszközökkel, például részvényekkel történő javadalmazással kapcsolatosak;

2.4.2.3.

a CRR/CRD-szabályok arányosabbá tétele és terheinek csökkentése a kisebb és kevésbé összetett intézmények esetében, mivel néhány jelenlegi közzétételi, adatszolgáltatási és kereskedési könyvvel kapcsolatos összetett követelmény alkalmazását láthatólag nem indokolják prudenciális megfontolások.

2.4.3.

A 2.3.3 pontban említett célkitűzések a következőkre irányulnak:

2.4.3.1.

a többek között árjegyzési tevékenységekhez kapcsolódó kereskedési könyvi pozíciókra vonatkozó aránytalanul magas tőkekövetelmények elkerülése,

2.4.3.2.

egyes eszközök (fedezett kötvények, minőségi értékpapírosítási eszközök, állampapírok, fedezeti célú származtatott pénzügyi eszközök) kibocsátási/tartási költségeinek csökkentése,

2.4.3.3.

az olyan tényezők elkerülése, amelyek visszatartják az ügyfelek közvetítőiként eljáró intézményeket a központi szerződő felek által elszámolt ügyletektől.

3.1.1.

A javaslatok minden kétséget kizáróan üdvözlendők. Újabb kiegészítésekkel látják el és tovább finomítják a pénzügyi ágazat megreformálása érdekében a válság után elvégzett fontos munkát. Azt is figyelembe veszik, hogy az európai bankok a jövőben is fontos társadalmi szerepet fognak betölteni, különös tekintettel a gazdaság finanszírozására. A bankok közvetítőként fontos szerepet töltenek be a tőkepiacokon, és a banki hitelezések a jövőben is a háztartások és a vállalatok, különösen a kkv-k finanszírozásának alapvető forrásai maradnak. Ezt nem szabad veszélyeztetni.

3.1.2.

Az EGSZB üdvözli a javaslatok megfogalmazása során alkalmazott holisztikus és integrált megközelítési módot, amelynek során figyelembe vettek több fontos társadalmi célkitűzést és kívánatos fejleményt. Komoly érdem, hogy a jelenlegi javaslatok megfogalmazása során ezt a megközelítési módot alkalmazták, és közben az alapelveket sem hagyták figyelmen kívül. A két dolognak nem szabad egymás kárára történnie.

3.1.3.

A jelenlegi nehéz és összetett politikai, társadalmi és gazdasági helyzetben, amikor számos súlyos kihívás vár ránk, a különféle területeken megfogalmazott több fontos célkitűzés egyesítése és összehangolása több szempontból is jelentős előrelépési lehetőséget teremt a fenntarthatóbb közös európai jövő megvalósítására. Ez a kiegyensúlyozott megközelítési mód a bizalom folyamatos helyreállításához is hozzájárul majd.

3.1.4.

Az EGSZB azt is elégedetten veszi tudomásul, hogy figyelembe vették a „véleményezési felhívás” (12) eredményeit, mivel ez lehetővé tette egyrészt egy harmonikusabb megközelítési mód elfogadását és az összes érintett bevonását, másrészt pedig egy kifinomultabb és változatosabb megközelítési mód alkalmazását a meghatározott célkitűzések keretei között.

3.1.5.

Az EGSZB szerint továbbra is kulcsfontosságú az, hogy a bankrendszer a pénzügyi stabilitás megőrzésének előfeltételeként és alapjaként ellenálló és tőkével megfelelő mértékben ellátott legyen.

3.1.6.

Nem kevésbé fontosak a gazdaság támogatására és az annak hatékony finanszírozására vonatkozó intézkedések, hogy a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés a lehető legnagyobb támogatásban részesüljön.

3.1.7.

Emellett a javaslatok – kockázatcsökkentő jellegük miatt – valószínűleg hozzájárulnak a bankunió további megvalósításához (13), és az EGSZB szerint kulcsfontosságú szerepet töltenek be, mert lehetővé teszik a harmadik pillér, az európai betétbiztosítási rendszer megvalósítása felé történő előrehaladást. Maga a bankunió a GMU egyik alapvető pillérét képezi, amelynek gyors megvalósítására mindenképpen törekednünk kell. A javaslatok előmozdítják a tőkepiaci unió (14) létrehozását is, amivel további hozzáadott értéket teremtenek.

3.1.8.

A szóban forgó javaslatok egy további, de nem az utolsó lépést jelentik a pénzügyi ágazatba és a bankokba vetett bizalom helyreállítása felé vezető úton. Az EGSZB reméli, hogy további lépések is várhatók ugyanebben a szellemben. Különösen vonatkozik ez néhány, jelenleg megvitatás alatt álló kérdésre, többek között a Bázel III. keret (15) véglegesítésével kapcsolatos kérdésekre (16), és azokra a területekre, ahol eredményekre számítunk viszonylag rövid időn belül. Minden esetben az ágazat további kockázatainak csökkentése a fontos, az európai banki ágazatra gyakorolt aránytalan hatások nélkül.

3.1.9.

Ezenkívül a nemzetközi összefüggésről sem szabad megfeledkezni, különösen azért, mert a pénzügyi ágazat globális reformjával kapcsolatos bizonyos megállapodásokat a nem európai partnerek a jelek szerint eltérően és/vagy kevésbé szigorúan értelmeznek. A pénzügyi válság után a G20 szintjén elfogadott átfogó reformprogramot nem szabad veszélyeztetni, nehogy ez túlzott eltérésekhez vagy globális széttöredezettséghez vezessen, az uniós székhelyű intézmények rovására.

3.1.10.

Fontos, hogy ezek a javaslatok kellő egyértelműséget és jogbiztonságot garantáljanak a pénzügyi ágazat és az érintettek számára. Az egységes európai térségben működő, megfelelően javadalmazott és sokszínű ágazatnak emellett képesnek kell lennie más, például a technológiai és a digitális fejlődéshez, az alacsony kamatlábakhoz és számos egyéb, a válság után felmerült problémához kapcsolódó kihívások kezelésére is, ilyenek például a nem teljesítő hitelek (17) egyes országokban.

3.1.11.

Végezetül az EGSZB megismétli azt a korábban már megfogalmazott álláspontját, hogy az árnyékbankrendszert sem szabad kihagyni, és nem szabad megengedni, hogy kimaradjon a szabályozásból. A pénzügyi stabilitás megerősítése érdekében ennek potenciális kockázatát az ellenőrzésünk és felügyeletünk alatt kell tartani. Ugyanakkor egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani mindazok számára és között, akik a pénzügyi környezetben tevékenykednek.

3.2.1.

Az EGSZB üdvözli a prudenciális keretre fordított figyelmet, valamint az ennek további kiegészítése és megerősítése érdekében a jelenlegi javaslatokban szereplő különféle ráták és más intézkedések útján megtett lépéseket. Ezek a javaslatok meleg fogadtatásra számíthatnak, különösen az alkalmazott árnyalt megközelítésmód miatt, amely biztosítja például, hogy ne akadályozzák indokolatlanul a gazdaság finanszírozását.

3.2.2.

Az EGSZB üdvözli, hogy fokozott figyelmet fordítottak a szabályozók és felügyeletek ebben a környezetben játszott szerepére, további lehetőségeket szándékoznak biztosítani a számukra, és szeretnék elérni a szabályok és a gyakorlatok további és jobb összehangolását. Ez nemcsak azért fontos, hogy elkerüljük a túlzott egyenlőtlenségeket a bankokkal való bánásmód területén, hanem az arányosság elvének átfogóbb alkalmazása szempontjából is nagyon lényeges.

3.3.1.

Korábbi véleményeivel összhangban az EGSZB elégedetten látja, hogy az új javaslatokban foglalkoznak a „túl nagy ahhoz, hogy csődbe mehessen” problémával. A teljes veszteségviselő képesség (TLAC) bevezetése a globálisan rendszerszinten jelentős európai intézmények (G-SII-k) tekintetében, a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek (MREL) keretei között, amely általánosan alkalmazható (18) és személyre szabott (19) részeket tartalmaz, ugyanakkor lehetővé teszi egy harmonizált és egy testre szabott megközelítési mód alkalmazását is.

3.3.2.

De ezen a területen tovább kell lépnünk. Amint korábban már megállapítottuk (20), a következő évekre vonatkozó programnak szintén (továbbra is) a Bázel III. teljes végrehajtására kell összpontosítania a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban (FSB), és megoldást kell találnia a „túl nagy ahhoz, hogy csődbe mehessen” bankok problémájára, a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően (G-20). Továbbra is a pénzügyi ágazat stabilitásának és ellenálló képességének megerősítésére kell törekednünk, ugyanakkor meg kell akadályoznunk azt, hogy a jövőben bármikor újból közpénzek lehívására kényszerüljünk bankok megmentése érdekében. A szanálási mechanizmus alkalmazását megkönnyítendő, tovább kell vizsgálni, hogy miként lehet csökkenteni a bankoknál lévő államadósság magas szintjét (21). Ez előmozdítaná a bankunió teljeskörű megvalósítását is (22).

3.3.3.

Az EGSZB különösen üdvözli az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy fokozni kell a hitelezők hierarchiájának összehangolását a hitelezői feltőkésítés (bail-in) rendszerének alkalmazásában új eszközosztály létrehozásával, hogy ezzel egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk a tagállamok között (23).

3.4.1.

Természetesen nagyon pozitív fejlemény, hogy a különféle tervezett intézkedéseket tüzetesen megvizsgálták a reálgazdaság finanszírozására gyakorolt hatásaik szempontjából, és megtették a bankok hitelezési képességeinek javításához szükséges lépéseket.

3.4.2.

Az EGSZB különösen elégedett, amiért nagy figyelmet fordítottak a kkv-k részére történő hitelezésre, mert továbbra is ezek alkotják az európai gazdaság gerincét, beruházásokat és munkahelyeket biztosítva.

3.4.3.

Különösen vonatkozik ez a kkv-szorzó konszolidációjára és további kiterjesztésére. Az EGSZB sürgeti, hogy gondosan vizsgálják meg a szorzó szélesebb körű alkalmazásának lehetőségét a hitelezés maximális kihasználása és a kkv-k érdekében. Szorgalmazza továbbá, hogy az Európai Bizottság tegyen többet a gazdasági válság által leginkább legyengített tagállamok gazdaságának megerősítése érdekében.

3.4.4.

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy hasonló erőfeszítéseknek kell történniük a szociális gazdaság és az ott tevékenykedő szereplők támogatása érdekében. Konkrétan meg lehetne vizsgálni egy olyan szorzó lehetőségét, amelyet a szociális vállalkozásokra alkalmaznak.

3.5.1.

Jóllehet nem ez alkotja a legfontosabb elemet, az EGSZB üdvözli, hogy a jelenlegi javaslatok nagy hangsúlyt helyeznek a tőkepiaci unió továbbfejlesztésére.

3.5.2.

Az ebben a tárgykörben korábban megfogalmazott véleményeivel (24) összhangban az EGSZB úgy véli, hogy a szabályozási és felügyeleti keretnek minden esélyt meg kell teremtenie a tőkepiacok erősségeinek kibontakoztatására, ugyanakkor határt kell szabnia a piacok gyengeségeinek, így a felesleges, túlzott kockázatok vállalásának. Az új rendszernek ellenállónak kell lennie egy esetleges új válság negatív következményeivel szemben. Ehhez megint csak több konvergenciára és együttműködésre van szükség a mikro- és makroprudenciális felügyelet terén, európai és nemzeti szinten egyaránt.

3.6.1.

Az EGSZB először is szeretné újból leszögezni, hogy feltétlenül szükség van egy diverzifikált banki környezetre (25). Ez nemcsak a stabilitást mozdítja elő, hanem annak is a legjobb módja, hogy mindenki igényeit kielégítsük, legyen szó megtakarítókról, befektetőkről, fogyasztókról vagy vállalkozókról.

3.6.2.

Az EGSZB nagyon elégedett azzal kapcsolatban, hogy az arányosság elve, amelyet korábban a kicsi és nem összetett bankok legfontosabb problémájaként azonosított (26), a jelenlegi javaslatok számos rendelkezésének a tárgyát alkotja.

3.6.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy ezeknek a bankoknak a helyzetét nem vették kellő módon figyelembe. A jelenlegi javaslatok továbbra sem veszik megfelelő módon tekintetbe ennek az intézménytípusnak az egyedi jellegzetességeit és lehetőségeit.

3.6.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy a jelenlegi széttagolt és korlátozott megközelítési mód helyett feltétlenül szükség van az arányosság elvének strukturáltabb és átfogóbb megközelítési módjára.

3.6.5.

Konkrétabban az arányossági elvnek nem volna szabad csupán az érintett intézmények nagyságára támaszkodnia, hanem a következő tényezőket is figyelembe kellene vennie: i. a különböző üzleti modellek sajátosságait; ii. az érintett bankok által megtestesített különböző intézményi típusokat; és iii. azokat a specifikus célokat, amelyekre a különböző, a piacon tevékenykedő pénzügyi intézmények törekednek.

3.6.6.

Ezeket az intézményeket nem szabad túlzottan súlyos kötelezettségekkel vagy terhekkel sújtani. Ezzel szemben nagyobb rugalmasságra van szükség olyan bizonyos specifikus szempontok esetében, mint például a jelentéstételi kötelezettségek. Gondosan mérlegelni kellene az olyan kiegészítő rendelkezéseket, amelyek a szóban forgó intézmények adminisztratív terheinek csökkentését célozzák.

3.6.7.

Ezenkívül azonos versenyfeltételeknek kell vonatkozniuk az összes ilyen intézményre, jogi formájuktól függetlenül.

3.6.8.

Általánosabban fogalmazva: a felvázolt alapelvek megfelelő figyelembevételével, és amennyiben a szabályozók és felügyeletek szükség esetén képesek gyorsan és megfelelő módon cselekedni, az EGSZB szeretné látni az arányosság elvének teljes mértékben történő alkalmazását, mind azoknak az intézményeknek a számát illetően, amelyek ebből hasznot húznak, mind pedig azoknak a területeknek és kérdéseknek a tekintetében, amelyekre ez vonatkozik.

4.1.

Figyelembe véve a javasolt intézkedések valós és hatékony alkalmazásának fontosságát, a pénzintézetek számára elegendő időt kell biztosítani az új szabályok végrehajtására. Ehhez az szükséges, hogy az Európai Bankhatóság képes legyen gyorsan megszövegezni a technikai és végrehajtási standardokat, vagy pedig egy olyan végrehajtási időszakra van szükség, amely csak akkor veszi kezdetét, amikor a szóban forgó a hatóságok már a szabályok összes részletét megfogalmazták.

4.2.

Az új IFRS (27) 9 hatálybalépése negatív hatásokkal járhat a reálgazdaság finanszírozására. Az ilyen hatások elkerülése és semlegesítése érdekében az EGSZB amellett szól, hogy mielőbb hajtsák végre azokat a jogszabályban előírt átmeneti intézkedéseket, melyek erre az új nemzetközi pénzügyi beszámolási standardra vonatkoznak.