10.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/53

Előadó:

Petru Sorin DANDEA

1.1.

Az EGSZB helyesli és támogatja azt az európai bizottsági javaslatot, hogy a jelenlegi európai statisztikai programot (ESP) hosszabbítsák meg a 2018 és 2020 közötti időszakra.

1.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság által előnyben részesített szakpolitikai alternatíva felel meg legjobban az adatfelhasználók kéréseinek, ráadásul a döntéshozók számára hasznos statisztikai termékek fejlesztését is segíti, akik így hatékonyabb statisztikai támogatást kaphatnak az európai szemeszterre vonatkozó szakpolitikák kidolgozásakor.

1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a jelenlegi termékek pontosítása és újak kidolgozása elengedhetetlen ahhoz, hogy mérni tudjuk az EU által elért eredményeket az ENSZ fenntartható fejlesztési stratégiájához tartozó 17 cél és 169 célkitűzés tekintetében, ezért ezzel kiemelt helyen kell foglalkozni az európai statisztikai rendszerben (ESR).

1.4.

Az EGSZB megismétli korábban megfogalmazott javaslatát (1), és ajánlja, hogy a szóban forgó rendelettel az Európai Bizottság ragadja meg a lehetőséget olyan intézkedések bevezetésére, amelyekkel uniós és tagállami szintű statisztikai kutatásokat lehet indítani arra, hogy mérhető legyen az önkéntes munka gazdasági értéke. Az EGSZB úgy véli, hogy a metodológiai megközelítés alapját a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek az önkéntes munka mérésére vonatkozó kézikönyve kell, hogy képezze.

1.5.

Az EGSZB szerint az Európai Bizottság által a globalizációs folyamat mérésére javasolt új statisztikai termékeknek olyan statisztikai felméréseket kellene tartalmazniuk, melyek mérik az egységes piacra gyakorolt kedvező és kedvezőtlen hatásokat, így például a termelés áthelyezésének az uniós munkaerőpiacra gyakorolt hatását vagy azt a – különösen az európai ipari és szolgáltatási ágazatban érezhető – nyomást, amelyet az olcsó munkaerő és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó normáinak figyelmen kívül hagyása miatt bekövetkező tisztességtelen verseny fejt ki.

1.6.

Az EGSZB helyesli az Európai Bizottság javaslatát arra, hogy induljon kutatómunka egy jövőbeli, uniós szociális felmérésről. A felmérés keretében arról is kellene adatokat gyűjteni, hogy mennyire megfelelőek, illetve az új demográfiai helyzetben mennyire fenntarthatóak a szociális ellátórendszerek.

1.7.

Az egyre erősödő migrációs áramlásra való tekintettel az EGSZB azt ajánlja, hogy mielőbb tárják fel és orvosolják a migrációról és menekültügyről szóló statisztikai felmérések hiányosságait. A nemzeti statisztikai hivatalokkal együttműködésben teljes körűen végre kell hajtani a migrációs statisztikák integrációjára irányuló programot.

1.8.

Az EGSZB ajánlja, hogy a tagállamok fokozzák beruházásaikat az ESR fejlesztésébe, hogy a rendszer – a statisztikák iránti egyre növekvő keresletnek eleget téve – képes legyen gyors tempóban statisztikákat kidolgozni és terjeszteni.

1.9.

Az EGSZB megismétli korábbi véleményeiben (2) megfogalmazott javaslatát, mely szerint szorgalmazni kell, hogy az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok minél jobb emberi, pénzügyi és informatikai erőforrásokkal rendelkezzenek, mivel ez elengedhetetlen ahhoz, hogy el tudják végezni azt az egyre nagyobb kihívásokkal járó munkájukat, hogy mind rövidebb határidők mellett bocsássanak rendelkezésre magas színvonalú statisztikai információkat.

1.10.

Az EGSZB kiemelten fontosnak tartja, hogy a jobb minőségű statisztikák és új statisztikai termékek kidolgozása érdekében tett európai bizottsági és ESR-erőfeszítések ne növeljék túlzott mértékben az adatszolgáltatók, háztartások és üzleti szereplők adminisztratív terheit.

1.11.

Mivel a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek kulcsfontosságú segítséget nyújthatnak abban, hogy jobb statisztikai termékek készüljenek, amelyek hatékonyabban eleget tudnak tenni az adatkéréseknek, az EGSZB helyesli az adatfelhasználók és az ESR közötti rendszeres párbeszédre vonatkozó európai bizottsági javaslatot.

2.1.

Az európai bizottsági rendeletjavaslat (3) úgy módosítja az európai statisztikai programról (2013–2017) szóló 99/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet, hogy a programot meghosszabbítja a 2018 és 2020 közötti időszakra.

2.2.

A 223/2009/EK rendelet kimondja, hogy „[a]z európai statisztikai program biztosítja az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének keretét […] a többéves pénzügyi keret időszakával megegyező időszakra”. A 99/2013/EU rendelet csak a 2013 és 2017 közötti időszakot fedi le, miközben a jelenlegi többéves pénzügyi keret időtartama 2020-ig terjed. Ezért az európai statisztikai programot meg kell hosszabbítani 2020-ig.

2.3.

A javaslat az ESP 2018–2020-as időszakra történő meghosszabbítását tűzte ki célul, valamint biztosítja a szükséges pénzügyi támogatást ahhoz, hogy az ESR:

2.4.

Az Európai Bizottság – miután hatásvizsgálatot végzett és konzultált az érdekelt felekkel (4) – kiválasztotta, hogy az eredetileg kidolgozott öt szakpolitikai alternatíva közül melyiket részesíti előnyben. A 2c. alternatívára esett a választás, mivel az időszerűség tekintetében ezzel az egyenlőtlenségre, szegénységre és anyagi deprivációra vonatkozó statisztikákra, valamint energia- és környezeti adatokra összpontosító új intézkedéseket tartalmazó alternatívával lehetne a legkedvezőbb eredményeket elérni.

2.5.

A program meghosszabbítására (2018–2020) elkülönített költségvetés 218,1 millió eurót tesz ki.

3.1.

Mivel fontos, hogy az európai statisztikai program összhangban legyen a többéves pénzügyi kerettel, az EGSZB helyesli és támogatja azt az európai bizottsági javaslatot, hogy a jelenlegi ESP-t hosszabbítsák meg a 2018 és 2020 közötti időszakra.

3.2.

Az Európai Bizottság által előnyben részesített szakpolitikai alternatíva pontosítja a jelenlegi statisztikai eszközöket, és új termékeket is kifejleszt, aminek köszönhetően várhatóan szorosabb lesz az összhang a statisztikai mutatók és az Európai Bizottság tíz szakpolitikai prioritása között. Az EGSZB úgy véli, hogy ez az alternatíva felel meg legjobban az adatfelhasználók kéréseinek, ráadásul a döntéshozók számára hasznos statisztikai termékek fejlesztését is segíti, akik így hatékonyabb statisztikai támogatást kaphatnak az európai szemeszterre vonatkozó szakpolitikák kidolgozásakor.

3.3.

Az EGSZB helyesli azt a kezdeményezést, hogy az új statisztikai termékekbe építsenek bele felméréseket az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak teljesítésében elért eredményekről. A jelenlegi termékek pontosítása és újak kidolgozása elengedhetetlen ahhoz, hogy mérni tudjuk az EU által elért eredményeket az ENSZ fenntartható fejlesztési stratégiájához tartozó 17 cél és 169 célkitűzés tekintetében, ezért ezzel kiemelt helyen kell foglalkozni az európai statisztikai rendszerben (ESR).

3.4.

Hosszú éveken át a GDP (bruttó hazai össztermék) volt az a statisztikai mutató, melyet világszerte a fejlődés mérésére használtak. Egyik 2009. évi közleményében (5) az Európai Bizottság elismerte, hogy ennek a mutatónak korlátai vannak, ha a társadalmi és környezeti fejlődés korrekt értékeléséről van szó. Az EGSZB megismétli az akkori és későbbi véleményeiben (6) megfogalmazott javaslatait, melyeket az európai bizottsági rendeletjavaslatra nézve is kifejezetten találónak tart.

3.5.

Az EGSZB megismétli korábban megfogalmazott javaslatát (7), és ajánlja, hogy a szóban forgó rendelettel az Európai Bizottság ragadja meg a lehetőséget olyan intézkedések bevezetésére, amelyekkel uniós és tagállami szintű statisztikai kutatásokat lehet indítani arra, hogy mérhető legyen az önkéntes munka gazdasági értéke. A metodológiai megközelítés alapját a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek az önkéntes munka mérésére vonatkozó kézikönyve kell, hogy képezze. A kézikönyv egy leíró meghatározást tartalmaz az önkéntesség fogalmáról, és három alapvető jellemzőt emel ki. Ennek megfelelően az önkéntes munka olyan termelő jellegű tevékenységeket jelent, amelyek díjazás nélküliek, nem kötelezőek és nem az önkéntes saját háztartásának hasznát szolgálják.

3.6.

Fontos, hogy a nemzeti számlák jobban figyelembe vegyék a társadalmi és környezeti mutatókat. Az EGSZB szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság a 2018–2020-as ESP keretében is tegyen erőfeszítéseket ennek érdekében.

3.7.

A globalizációs folyamatot mérő új statisztikai termékeknek az EGSZB szerint olyan statisztikai felméréseket kellene tartalmazniuk, melyek mérik az egységes piacra gyakorolt kedvező és kedvezőtlen hatásokat, így például a termelés áthelyezésének az uniós munkaerőpiacra gyakorolt hatását vagy azt a – különösen az európai ipari és szolgáltatási ágazatban érezhető – nyomást, amelyet az olcsó munkaerő és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó normáinak figyelmen kívül hagyása miatt bekövetkező tisztességtelen verseny fejt ki.

3.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy erősödhet az adatfelhasználók bizalma, ha a tagállami kormányok végrehajtják az európai statisztikairányítási tanácsadó testület (ESGAB) ajánlásait (8) a statisztikába vetett bizalmat szolgáló kötelezettségvállalások kidolgozásáról.

3.9.

Az EGSZB helyesli az Európai Bizottság javaslatát arra, hogy induljon kutatómunka egy jövőbeli, uniós szociális felmérésről. Tekintettel Európa öregedő népességére, a felmérés keretében arról is kellene adatokat gyűjteni, hogy mennyire megfelelőek, illetve az új demográfiai helyzetben mennyire fenntarthatóak a szociális ellátórendszerek. A migrációról és menekültügyről szóló statisztikai felmérések hiányosságait is fontos mielőbb feltárni és orvosolni.

3.10.

Az EGSZB megismétli korábbi véleményeiben (9) megfogalmazott javaslatát, mely szerint szorgalmazni kell, hogy az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok minél jobb emberi, pénzügyi és informatikai erőforrásokkal rendelkezzenek, mivel ez elengedhetetlen ahhoz, hogy el tudják végezni azt az egyre nagyobb kihívásokkal járó munkájukat, hogy mind rövidebb határidők mellett bocsássanak rendelkezésre magas színvonalú statisztikai információkat. Az EGSZB ajánlja, hogy a tagállamok fokozzák beruházásaikat az ESR fejlesztésébe, hogy a rendszer – a statisztikák iránti egyre növekvő keresletnek eleget téve – képes legyen gyors tempóban statisztikákat kidolgozni és terjeszteni.

3.11.

Az EGSZB kiemelten fontosnak tartja, hogy a jobb minőségű statisztikák és új statisztikai termékek kidolgozása érdekében tett európai bizottsági és ESR-erőfeszítések ne növeljék jelentősen az adatszolgáltatók, háztartások és üzleti szereplők adminisztratív terheit.

3.12.

Az EGSZB helyesli az adatfelhasználók és az ESR közötti rendszeres párbeszédre vonatkozó európai bizottsági javaslatot. A civil társadalmi szervezetek kulcsfontosságú segítséget nyújthatnak abban, hogy jobb statisztikai termékek készüljenek, amelyek hatékonyabban eleget tudnak tenni az adatkéréseknek. 2016-os éves jelentésében az ESGAB javaslatot fogalmazott meg ezzel a céllal.