2.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 34/117

Előadó:

Reine-Claude MADER

1.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság figyelembe veszi a fogyasztók és a megtakarítással rendelkezők érdekeit, és segítséget nyújt a szervezeteiknek. Véleménye szerint ugyanis a nem szakavatottak számára kevésbé érthető szakkifejezések és a kérdéshez kapcsolódó kihívások miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a pénzügyi szolgáltatásokra.

1.2.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által 2011-ben elindított kísérleti program keretében megvalósuló kezdeményezést, amely a fogyasztókat és a pénzügyi szolgáltatások végfelhasználóit szolgáló pénzügyi szakértelem központjának létrehozását támogatja, hogy az említett csoportok részt vehessenek a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szakpolitikai döntéshozatalban, és emellett helyreálljon az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalom.

1.3.

Az EGSZB megállapítja, hogy a két nem kormányzati szervezet, a Better Finance és a Finance Watch is megfelel az Európai Bizottság által nyílt pályázati felhívás útján nyújtott működési támogatásra való jogosultság feltételeinek, és hogy a tevékenységüket 2015-ben összességében pozitívnak értékelték.

1.4.

Ugyanakkor véleménye szerint hasznos lenne néhány teljesítendő feltételt kiemelni.

1.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy e szervezetek legitimitásának a tagjaikra, irányításukra, valamint azokra a tevékenységekre kell épülnie, amelyeket annak érdekében tesznek, hogy a pénzügyi jogszabályok és a pénzügyi eszközök szakmai jellege érthetővé váljon a nyilvánosság számára.

1.6.

Ezzel összefüggésben az EGSZB úgy látja, hogy különös erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a végfelhasználókat valóban bevonják az említett szervezetek munkájába. Ennek a Finance Watch és a Better Finance összetételében és irányításában, valamint új, megfelelő munkamódszerekben is testet kell öltenie.

1.7.

Az EGSZB üdvözli a Finance Watch (1) által meghirdetett pénzügyi átláthatóságot, másrészt úgy véli, hogy a Finance Watch és a Better Finance részéről további erőfeszítésekre van szükség a nagyobb pénzügyi függetlenség, köztük az Európai Bizottságtól való függetlenség elérése érdekében, hiszen a nyilvánosság előtt a tevékenységeik hitelessége és a legitimitásuk a tét.

1.8.

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy szabálytalanság esetén ezek a szervezetek pénzügyileg felelősségre vonhatók: az Európai Bizottság és a Számvevőszék ugyanis hatáskörrel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy dokumentumok alapján és helyszíni ellenőrzés révén ellenőrizze az uniós forrásokból közvetlenül vagy közvetetten részesülő gazdasági szereplőket. Az OLAF helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet, hogy megállapíthassa, történt-e csalás, korrupció vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes cselekmény (2).

1.9.

Az EGSZB üdvözli, hogy a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak részvételét ösztönző program végrehajtására szánt pénzügyi keret több évre szól, mivel ez nagyobb pénzügyi stabilitást biztosít a kedvezményezett szervezetek számára. Utóbbiak így hosszabb távra szervezhetik meg működésüket és dolgozhatják ki programjukat.

1.10.

Az EGSZB kiemeli, hogy a kommunikáció és a láthatóság terén tett erőfeszítések, különösen a gazdasági sajtóban megjelent cikkek és a megrendezett konferenciák ellenére a Finance Watch és a Better Finance még továbbra is nagyrészt ismeretlen a nyilvánosság és a nemzeti fogyasztói szervezetek számára, amelyeknek egyébként közvetlenül meg kellene kapniuk a hírleveleiket.

1.11.

Tudomásul veszi az Európai Bizottság által a fogyasztókat és a pénzügyi szolgáltatások végfelhasználóit szolgáló pénzügyi szakértelem központja létrehozásának támogatására 2011-ben elindított kísérleti program utólagos értékelésének eredményeit (3). Arra kéri ezeket az NGO-kat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a növeljék a végfelhasználók és a fogyasztók szerepét és jelentőségét a pénzügyi ágazatra vonatkozó uniós szakpolitikák kidolgozásában, és javítsák tájékoztatásukat.

1.12.

Az EGSZB elismeri, hogy fejleszteni kell a technikai szaktudást annak érdekében, hogy a pénzügyi szolgáltatások felhasználói egyenrangúan tárgyalhassanak a pénzügyi ágazat szakembereivel. A fejlettebb eszközökkel rendelkező pénzügyi világgal szemben ez a szakértelem a kulcsa az érintett szervezetek tevékenysége hitelességének.

1.13.

Az EGSZB azt szeretné, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki, amely előreviszi a stabil, fenntartható és hosszú távra tervezett pénzvilágról alkotott elképzelést.

2.1.

A rendeletjavaslat azoknak a kezdeményezéseknek a sorába illeszkedik, amelyeket az Európai Bizottság 2007 óta tesz a fogyasztók bizalmának a pénzügyi válság nyomán történő helyreállítása érdekében.

2.2.

Az Európai Bizottság célja annak elérése, hogy a fogyasztók szempontjait jobban figyelembe vegyék, aminek eredményeként 2010-ben létrehozták a pénzügyiszolgáltatás-felhasználói csoportot (FSUG), szisztematikussá tették a fogyasztók és a civil táradalom képviselőinek részvételét a létrehozott szakértői csoportokban, majd 2011-ben elindították a pénzügyi szakértelem központja létrehozásának támogatását célzó kísérleti támogatási projektet.

2.3.

Az Európai Bizottság pályázati felhívása nyomán két nonprofit szervezetet választottak ki: a 2011-ben a belga jog szerinti nemzetközi nonprofit társulásként létrejött Finance Watch-t, melynek küldetése abban áll, hogy védelmezze a civil társadalom érdekeit a pénzügyi ágazatban, és a Better Finance-t, amely 2009 óta létező európai befektetői és részvényesi szövetségek átszervezéseinek eredményeként jött létre, és amelynek célja, hogy többek között magánbefektetőkből, megtakarítással rendelkezőkből és egyéb végfelhasználókból álló pénzügyi szakértelmet tömörítő központot alkosson.

2.4.

Ezek a szervezetek 2012 és 2015 között működési támogatást kaptak az Európai Bizottságtól. A Finance Watch 3,04 millió eurót kapott 2012 és 2014 között, a Better Finance pedig három év alatt 0,9 millió eurót. Ezek a támogatások a szervezetek támogatható költségeinek 60 %-át teszik ki.

2.5.

A 2015-ben végzett értékelés megállapította, hogy az Európai Bizottság által kitűzött stratégiai célokat elérték, és kiemelte, hogy javítani kellene a fogyasztók tájékoztatásával és a szempontjaik figyelembevételével kapcsolatos aspektusokat.

2.6.

Az Európai Bizottság azt is kiemeli, hogy erőfeszítéseik ellenére ezeknek a szervezeteknek nem sikerült stabil és elegendő finanszírozásra szert tenniük a pénzügyi ágazat független adományozói részéről, minek következtében a tevékenységeik végzéséhez elengedhetetlen az uniós finanszírozás.

2.7.

A rendeletjavaslat a 2017 és 2020 közötti időszakra kutatási és tudatosságnövelési programot határoz meg, a nem szakértői közönség részére is, valamint olyan tevékenységeket, amelyek célja a támogatott szervezetek tagjai közötti interakció megszilárdítása, valamint a szervezetek uniós szinten elfoglalt pozícióját támogató képviseleti tevékenységek megerősítése.

2.8.

A célok arra irányulnak, hogy a fogyasztókat és a pénzügyi szolgáltatások végfelhasználóit még nagyobb mértékben bevonják a témával kapcsolatos uniós szakpolitikai döntéshozatalba, és hogy hozzájáruljanak a pénzügyi ágazat szabályozását érintő kihívásokkal kapcsolatos tájékoztatásukhoz.

2.9.

A Finance Watch és a Better Finance finanszírozását legfeljebb 6 000 000 euróban rögzítették a 2017. január 1-jétől2020. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan.

2.10.

A kedvezményezetteknek minden évben leírást kell adniuk a végrehajtott és a jövőbeli tevékenységekről.

3.1.

A pénzügyi válság következtében az Európai Bizottság és az Európai Parlament tudatára ébredt annak, hogy a különböző fórumokon nincs egyensúly a pénzügyi ágazat szakembereinek és e szolgáltatások felhasználóinak a képviselete között.

3.2.

Az EUMSZ 169. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján, amely kimondja, hogy a fogyasztói érdekek érvényesülésének előmozdítása és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása az Unió feladata, az Európai Bizottság a pénzügyi szolgáltatások területén a szakmai szervezetek tevékenységének társfinanszírozását javasolja.

3.3.

Az EGSZB csak támogatni tudja ezt a célt, amelyet már több véleményében is meghatározott, hangsúlyozva, hogy valamennyi szakpolitika középpontjába a fogyasztókat kell állítani, amihez a fogyasztók képviselői számára eszközöket kell biztosítani (5).

3.4.

A többek között a megtakarításokkal és a befektetésekkel kapcsolatban felmerülő kérdések összetettsége miatt az EGSZB támogatja a pénzügyi köröktől független pénzügyi szakértelem központjának felállítását, amely a pénzügyi szakértelemmel nem rendelkező fogyasztók, megtakarítással rendelkezők és végfelhasználók érdekeit képviselő szervezetek rendelkezésére áll, tekintettel a nem szakavatottak számára kevésbé érthető szakkifejezésekre és a kérdéshez kapcsolódó kihívásokra.

3.5.

Ezzel összefüggésben úgy véli, hogy nagyon oda kell figyelni arra, hogy semmilyen olyan pénzügyi vagy más kapcsolat ne álljon fenn, amely negatívan befolyásolhatná ezen szervezetek tevékenységét.

3.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy e szervezetek legitimitásának a tagságukra, irányításukra, valamint azokra a tevékenységekre kell épülnie, amelyeket annak érdekében tesznek, hogy a pénzügyi jogszabályok és a pénzügyi eszközök szakmai jellege érthetővé váljon a nyilvánosság számára.

3.7.

Az EGSZB kiemeli, hogy a kommunikáció és a láthatóság terén tett erőfeszítések, különösen a gazdasági sajtóban megjelent cikkek és a megrendezett konferenciák ellenére a Finance Watch és a Better Finance még továbbra is nagyrészt ismeretlen a nyilvánosság és a nemzeti fogyasztói szervezetek számára, amelyek egyébként közvetlenül megkaphatnák a hírleveleiket.

3.8.

Az EGSZB véleménye szerint a szakértőknek nem az a feladatuk, hogy a civil társadalom képviselőit helyettesítsék, hanem az, hogy eszközöket adjanak a képviselők számára ahhoz, hogy behatárolhassák a kockázatokat, értékelhessék a meghozandó intézkedéseket és javaslatokat tehessenek.

3.9.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy elő kell segíteni a fogyasztók és az egyéb végfelhasználók részvételét az uniós szakpolitikák kidolgozásában, és emellett helyre kell állítani az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmukat.

3.10.

Az EGSZB tudomásul veszi az EU rendeletjavaslatban kidolgozott programját és annak céljait, és kiemeli, hogy az európai intézmények és szervezetek számára rendkívül nehéz kapcsolatot teremteni a nagyközönséggel.

3.11.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a Finance Watch és a Better Finance létrehozása egybeesik a kísérleti projekt (6) bevezetésével, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy valamennyi tagjuk független legyen az ipari, kereskedelmi vagy gazdasági köröktől.

3.12.

Az EGSZB úgy véli, hogy a finanszírozás javasolt időtartama és formája megfelelő: üdvözli, hogy a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak részvételét ösztönző uniós program végrehajtására szánt pénzügyi keret több évre szól, mivel ez nagyobb pénzügyi stabilitást biztosít a kedvezményezett szervezetek számára. Utóbbiak így hosszabb távra szervezhetik meg működésüket és dolgozhatják ki programjukat, jóllehet a kitűzött célokhoz képest a tervezett támogatás összege meglehetősen szerény.

3.13.

Az EGSZB úgy gondolja továbbá, hogy e szervezeteknek további finanszírozási forrásokat kell találniuk fejlődésük, költségvetési egyensúlyuk és többek között az Európai Bizottságtól való függetlenségük biztosítása érdekében.

3.14.

Az EGSZB szorgalmazza a rendelet mihamarabbi elfogadását annak érdekében, hogy a kísérleti projekt által adott lendület ne törjön meg.

3.15.

Az EGSZB támogatja az értékelési eljárást, amely elengedhetetlen annak megállapítására, hogy elérték-e a kitűzött célokat, és hogy betartották-e a rendeletjavaslat 8 cikkében említett átláthatósági és pénzügyi felelősségre vonatkozó szabályokat (7).