2.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 34/110

Előadó:

Juan MENDOZA CASTRO

1.1.

Az EGSZB pozitívan értékeli a 2015. évi jelentést, mivel a valamennyi ágazatban azonos versenypolitika alapvető fontosságú az Európai Unió szociális és piacgazdasága számára.

1.2.

A tisztességtelen versenyen alapuló behozatal veszélyt jelent az európai vállalatokra. A dömpingellenes intézkedések nélkülözhetetlenek a munkahelyek megmentéséhez és az érintett gazdasági ágazatok védelméhez.

1.3.

Az EGSZB osztozik az Európai Unión belüli kkv-k, szakszervezetek és munkáltatói szervezetek aggodalmában annak lehetőségével kapcsolatban, hogy elismerik Kína piacgazdasági jellegét.

1.4.

A gazdasági fellendüléshez alapvető fontosságú kkv-k a legkiszolgáltatottabbak az erőfölénnyel való visszaélésekkel szemben.

1.5.

Az állami támogatások ellenőrzése az erőforrások hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé és javítja az államháztartás kezelését. Ugyanakkor az ilyen támogatások kulcsfontosságúak lehetnek az általános gazdasági érdekű szolgáltatások biztosításában.

1.6.

Az EGSZB szorgalmazza a nagyobb nyilvánosság és átláthatóság érdekében nyújtott állami támogatásokról szóló tájékoztatás továbbfejlesztését.

1.7.

A digitális innovációt néhány Unión kívüli globális szereplő uralja, és Európa számára alapvetően fontos, hogy a digitális egységes piacnak köszönhetően biztosítsa vezető szerepét.

1.8.

Az európai versenypolitika egyik nagy kihívása a technológiai óriások uralta ágazatban az, hogy biztosítsa a fogyasztók számára a legjobb termékekhez és a legjobb árakhoz való hozzáférést, és hogy a kis- és nagyvállalatok is egy nyitott piacon versenyezhessenek, ahol a termékeik minősége a mérvadó. Az EGSZB úgy véli, hogy a kritikák ellenére az EU fellépése általánosságban kiegyensúlyozott, és megfelel a szabályozásoknak.

1.9.

Az európai energiaunió fontos eredményeket ért el az energiaellátás biztonságában (amely stratégiai sikernek tekinthető), az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében, a megújuló energiaforrások előmozdításában és a fogyasztók választási lehetőségeinek növelésében. Ennek ellenére komoly kihívásokkal néz szembe az energia költségének, a hálózatok jobb összekapcsolásának és a párizsi megállapodás végrehajtásában játszott vezető szerep terén.

1.10.

Az energetikai ágazatban az összefonódások ellenőrzését összhangba kell hozni a termelési költségek csökkentése céljával végzett fúziók és felvásárlások előrejelzésével, ami csökkenti a vállalatok számát.

1.11.

Az 1/2003/EK rendelet megerősítette a nemzeti versenyhatóságok szerepét, és hozzájárult az uniós versenypolitika nemzetközi hírnevének megerősítéséhez. A nemzeti versenyhatóságok közti, illetve e hatóságok és az Európai Bizottság közti koordináció hatékonyabbá teszi a fellépéseket a határokon átnyúló műveletek esetében.

1.12.

A pénzügyi válsággal kapcsolatban az EGSZB megismétli, hogy csökkenteni kell az adófizetők kitettségét a bankok megmentésének költségeit illetően.

1.13.

Az EGSZB szorgalmazza, hogy a betéti és hitelkártyák bankközi díjait korlátozó uniós szabályokat a kibocsátó székhelye szerinti országtól függetlenül alkalmazzák, és hogy ne akadályozzák meg, hogy a bankok alacsonyabb bankközi díjakat kínáljanak az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó másik tagállamban működő kiskereskedőknek.

1.14.

Az EGSZB hangsúlyozni szeretné, hogy az Európai Bizottságnak folytatnia kell az arra irányuló munkáját, hogy a 28 különböző adórendszer eltéréseiből eredő torzulások csökkentése révén előmozdítsa a versenyt.

1.15.

A globalizáció következtében számos különféle versenyügyi rendszer jött létre, emiatt a nemzetközi együttműködés nélkülözhetetlen. A növekvő várakozások és a különféle fórumokon (OECD, UNCTAD, Nemzetközi Versenyügyi Hálózat) való részvétel tekintetében az EGSZB megjegyzi, hogy az EU-nak rendelkeznie kell az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy továbbra is odafigyeljenek rá, és megőrizze a jelenlegi presztízsét.

2.1.

Az Európai Bizottság kijelenti, hogy az „erős és hatékony uniós versenypolitika mindig az európai projekt egyik sarkköve volt”.

2.2.

A jelentés központi elemeit három fejezetben ismertetik:

2.3.

Az Európai Bizottság az ezeken a területeken hozott konkrét intézkedéseiről tájékoztat, és kiemeli, hogy a versenyjog érvényesítésének irányelvei között szerepel a pártatlanság megőrzése, a jogállamiság megerősítése, valamint a közös európai érdek szolgálata.

2.4.

Az elmúlt huszonöt évben a világban működő versenyügyi rendszerek száma látványosan emelkedett: az 1990-es években még csak 20 körül volt, 2015-ben pedig már kb. 130, és ezek már a világ népességének 85 %-át lefedik.

3.1.1.

Az EGSZB pozitívan értékeli a 2015. évi jelentést, amely a gazdaságfejlesztéssel és az uniós polgárok jóllétével kapcsolatos alapvető kérdésekkel foglalkozik.

3.1.2.

A valamennyi ágazatban egyenlő feltételeken alapuló versenypolitika az európai szociális piacgazdaság sarkköve. Emellett a dinamikus, hatékony, fenntartható és innovatív belső piac helyes működése biztosításának és a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség világszerte történő előmozdításának lényeges eszköze.

3.1.3.

A versenypolitika nem akadályozhatja meg az európai gazdasági szereplőket abban, hogy vezető iparági szereplőkké váljanak. Ahhoz, hogy hatékony és hiteles legyen, nem helyezheti előtérbe kizárólag a fogyasztói árak csökkentését, hanem elő kell segítenie az európai vállalkozások fejlődését és világpiaci versenyképességét is.

3.1.4.

Az erős ipari háttér létfontosságú a jóléthez és a növekedéshez. Mivel a tisztességtelen verseny veszélyt jelent az európai vállalatokra nézve, az EGSZB emlékeztet arra, hogy a dömpingellenes intézkedések több tízezer közvetve vagy közvetlenül érintett munkahelyet mentenek meg, továbbá védik a gazdasági ágazatokat a tisztességtelen behozatali politikáktól.

3.1.5.

A több ezer uniós munkahelyet veszélyeztető dömpingelt behozatal tisztességtelen versenynek minősül. Az EGSZB szerint Kína aligha mondhatja el, hogy piaci feltételek között működik, hiszen az Európai Bizottság gyakorlatában és a 1225/2009/EK rendeletben (1) meghatározott öt kritériumból négyet nem teljesít.

3.1.6.

Az EU strukturális alapjai nem használhatók fel olyan módon, hogy közvetlenül vagy közvetve támogassák szolgáltatások vagy termelés másik tagállamba történő áthelyezését.

3.1.7.

A kkv-k Európában a gazdasági talpra állás alapját jelentik. Méreteik miatt ugyanakkor őket veszélyezteti leginkább az erőfölénnyel való visszaélés, ami sok esetben megszűnésre is kényszeríti őket. Ennek a versenypolitika keretében különleges figyelmet kell szentelni, különösen a nagy vállalatcsoportok gyakorlataival kapcsolatos esetekben.

3.1.8.

Az EGSZB ismét rámutat, hogy nincsen olyan valódi bírósági kollektív kereseti mechanizmus, amellyel megfelelőképpen érvényesíteni lehetne az antitrösztszabályok megsértése áldozatainak kártérítéshez való jogait, és továbbra sem véli úgy, hogy a 2014. november 26-i 2014/104/EU irányelv és a versenyszabályok megsértésének eseteire vonatkozó kollektív konfliktuskezelési mechanizmusok közös elveiről szóló ajánlás alkalmas lenne arra, hogy megfelelőképpen biztosítsa az ilyen szabálysértések által érintett áldozatok jogainak kollektív jogorvoslatát.

3.2.1.

Az állami támogatások korszerűsítése lehetővé teszi az Unió számára, hogy hatékonyabban használja fel az erőforrásokat, és javítsa az államháztartás színvonalát. Emellett hozzájárul a költségvetési konszolidációhoz és ahhoz, hogy a tagállamok teljesítsék a növekedésre vonatkozó Európa 2020 stratégiát.

3.2.2.

Az állami támogatások azonban alapvető fontossággal bírhatnak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások, így például az energetikai, a közlekedési és a hírközlési szolgáltatások garantálásában. Emellett az Unió elszigetelt, távoli vagy külső régióiban és szigetein az állami támogatás gyakran a leghatékonyabb politikai eszköz a gazdasági és társadalmi feltételek biztosításához nélkülözhetetlen szolgáltatások biztosításához.

3.2.3.

Az EGSZB szükségesnek tartja a versenypolitika és a többi uniós politika közti koherencia fenntartását, különösen az innováció és a kutatás – például az említett K+F+I –, a kockázatfinanszírozás és a széles sávú hálózatok elterjesztésének ösztönzésébe történő beruházások esetében.

3.2.4.

Az uniós polgárok úgy vélik, hogy nem kapnak elég tájékoztatást az állami támogatások bonyolult rendszeréről, és kiemelik, hogy nehéz információkhoz jutni azokról a vállalatokról, amelyek ilyen támogatásban részesülnek (2). A nagyobb nyilvánosság és átláthatóság érdekében az EGSZB azt javasolja, hogy a tagállamok minden esetben tegyék közzé a kedvezményezettek, a támogatási összegek és a támogatási célok listáját.

3.3.1.

A digitális egységes piac egy alapvető uniós stratégia, amely meg kívánja szüntetni a nemzeti piacok sokfélesége által jelentett széttagoltságot, és azokat egyetlen európai megközelítésben fogná össze (3). A digitális innovációt néhány Unión kívüli globális szereplő uralja, és Európa számára alapvetően fontos, hogy a digitális egységes piacnak köszönhetően biztosítsa vezető szerepét.

3.3.2.

Az európai versenypolitika egyik nagy kihívása a technológiai óriások által uralt ágazatban az, hogy biztosítsa a fogyasztók számára a legjobb termékekhez a legjobb áron való hozzáférést, és hogy a kis- és nagyvállalatok is egy nyitott piacon versenyezhessenek, ahol a termékeik minősége a mérvadó.

3.3.3.

Az Európai Bizottság által vizsgált esetek:

3.3.4.

Általában a monopolhelyzettel és az erőfölénnyel való lehetséges visszaélés esete áll fenn. A vizsgált esetek technikai összetettsége és nagy hatása miatt olyan kritikák születnek, mint például hogy az EU „háborút indított a Szilícium-völgy ellen”. Az EGSZB nem ért egyet ezekkel a bírálatokkal, és támogatja az Európai Bizottság fellépéseit, amelyeket kiegyensúlyozottnak és a szabályozással összhangban lévőnek tekint.

3.3.5.

A Google – amely 2015-ben 74,5 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el – az általános internetes keresőszolgáltatások, az okostelefonok engedélyhez kötött operációs rendszerei és az Android alapú mobiltelefonok operációs rendszereihez kapcsolódó „app store” üzletek piacán több mint 90 %-os erőfölénnyel rendelkezik az Európai Gazdasági Térségben. Azt is állítják, hogy az Európai Bizottság vizsgálata aláásta annak a lehetőségét, hogy az Európai Unió az innovatív ötletek központjává váljon, és helytelen technikai érveket hozott fel. Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságának technikai szolgálatai ugyanakkor 2012-ben azt találták, hogy az amerikai piac 2/3-át uraló Google versenyellenes taktikákat alkalmaz, és a felhasználók és a versenytársak kárára visszaél domináns piaci pozíciójával (4). Ugyanerre a következtetésre jutott az USA-ban végzett másik vizsgálat (5) is.

3.4.1.

Az éghajlatbarát európai energiaunió fontos eredményeket tud felmutatni:

3.4.2.

Ennek ellenére az EGSZB-nek – amely biztosította támogatásáról a 2015. évi keretstratégiát (6) – különös hangsúlyt kell fektetnie az Európai Unió által az elkövetkezendő években leküzdendő alábbi kihívásokra:

3.4.3.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságot az antitröszt szabályok határozott érvényesítésében, ami alapvető fontosságú a piacon uralkodó gazdasági szereplők visszaélészszerű magatartásainak korlátozásában. Ki kell emelni az Európai Bizottság és a Bulgarian Energy Holding vállalat között létrejött, jogilag kötelező érvényű megállapodást.

3.4.4.

2012-ben az energiaipar 122 milliárd euro köztámogatásban részesült (EU-28) (7). E támogatás nélkül a már így is magas energiaköltségeket a fogyasztók már nem tudnák kifizetni. Az állami támogatási politikák végrehajtása során (8) az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy a – legtöbb támogatásban (44 milliárd euro) részesülő – megújuló energiaforrások bizonyos fajtáinak előállítása magas költségekkel jár, ami megakadályozza, hogy a szolgáltató vállalkozások versenyképesek legyenek a piacon.

3.4.5.

Az EGSZB elismeri, hogy az Alstom energetikai üzletágának az észak-amerikai General Electric (GE) általi felvásárlását az Európai Bizottság jóváhagyta (9).

3.4.6.

Az Európai Bizottság kijelenti, hogy „az uniós összefonódás-ellenőrzés továbbra is hatékony eszköz abban, hogy az EU energiapiaca nyitott maradjon”. Ezt összhangba kell hozni azzal, hogy az alacsony kőolajárak elkerülhetetlenné tehetik a termelési költségek csökkentése érdekében végrehajtott vállalati összefonódásokat. Egyes előrejelzések szerint a kőolaj- és földgáztermelő vállalatok száma egyharmadával csökkenni fog.

4.1.1.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy az átláthatóság és az adóterhek méltányos megosztása az egységes piac létezéséhez elengedhetetlen feltételek. Az adókijátszás, az adócsalás és az adóparadicsomok magas költségekkel járnak az európai adófizetők számára, és torzítják a versenyt. Becslések szerint az Európai Unió évente 50-70 milliárd euro összegű adóbevételtől esik el az adócsalás miatt, ami az uniós állami beruházások kicsit több mint 16 %-át teszi ki. Ha ehhez hozzáadjuk a legális – vagy vélhetően legális – adókikerülési gyakorlatokból eredően kieső bevételeket, ez az összeg jelentősen megnő (10).

4.1.2.

A méltányos és hatékony társasági adó alkalmazására irányuló cselekvési terv fontos lépés az agresszív adótervezés csökkentése felé, amely mérsékli a tagállamok adóalapját és tisztességtelen versenyt okoz (11).

4.1.3.

Az EGSZB hangsúlyozni szeretné, hogy az Európai Bizottságnak folytatnia kell az arra irányuló munkáját, hogy a 28 különböző adórendszer eltéréseiből eredő torzulások csökkentése révén előmozdítsa a versenyt. A jelenleg a csoporton belüli ügyletekre alkalmazandó bonyolult transzferárazási rendszer igen drága és terhes az Unióban működő vállalkozások számára, vitákat szít a tagállami közigazgatási szervek között, és a vállalkozások kettős adóztatásához vezet. Helyénvaló volna létrehozni egy közös konszolidált társaságiadó-alapot (KKTA) a határokon átnyúló tevékenységeket végző vállalkozások számára.

4.1.4.

Az Európai Bizottság vizsgálatot kezdett egyes tagállamok és nagy multinacionális vállalatok közti adóügyi megállapodások ügyében (Luxemburg: Fiat, Starbucks, McDonald’s, Amazon; Hollandia: Starbucks). Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a kedvezményes adóügyi elbánásnak köszönhetően az Apple az EGT-ben értékesített termékei után gyakorlatilag egyáltalán nem fizetett adót, ezért mintegy 13 milliárd eurót vissza kell fizetnie Írország számára. A végleges döntéstől függetlenül az EGSZB támogatja az Európai Bizottságot a potenciálisan versenyellenes adóügyi megállapodások ügyében végzett vizsgálataiban.

4.2.1.

Az 1/2003/EK rendelet (12) megerősítette a nemzeti versenyhatóságok szerepét, és hozzájárult az uniós versenypolitika nemzetközi hírnevéhez. Az Európai Bizottság nyilvános konzultációra bocsátotta a nemzeti versenyhatóságok megerősítését, amelyekre jelenleg a legtöbb feladat hárul. A nemzeti versenyhatóságok közti, illetve e hatóságok és az Európai Bizottság közti koordináció hatékonyabbá teszi a fellépéseket a határokon átnyúló műveletek esetében.

4.3.1.

Habár már mindenhol elterjedtek a különféle elektronikus fizetési rendszerek, világszinten a fogyasztók vásárlásaik 85 %-át még mindig készpénzzel bonyolítják. Az Európai Unióban több tagállamban hasonló a helyzet, habár a skandináv országokban ez csak 10 %-ot ér el. Mindenesetre a kártyás fizetés kulcsszerepet játszik a kereskedelmi forgalomban, és nagyon fontos a fogyasztók számára is. A 2015/751/EU rendelet korlátozza a bankközi díjak mértékét (13).

4.3.2.

A Mastercard elleni kifogásközlés alapja az, hogy a Mastercard megakadályozza, hogy a bankok alacsonyabb bankközi díjakat kínáljanak az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó másik tagállamban működő kiskereskedőknek, illetve az, hogy a világ más térségeiben kibocsátott kártyák esetében magasabb bankközi díjakat számol fel. Az európai fogyasztói szövetségek többször is jelentették a Visához és a Mastercardhoz hasonló kártyakibocsátók visszaélészszerű gyakorlatait, amelyeket megkönnyített e vállalatok piaci dominanciája. Az EGSZB azt szeretné, ha a vizsgálatok eredményeképpen meg lehetne szüntetni ezt az akadályt, és ha az Unióban meghatározott bankközidíj-korlátozásokat a kártyakibocsátó országtól függetlenül alkalmaznák.

4.4.1.

Az Európai Bizottság beszámol a különböző országokban található számos banknak nyújtott állami támogatásról. A válság eddig is nagyon sokba került már az európai adófizetők számára. A bankrendszer teljes összeomlásának megelőzése érdekében a nemzeti kormányok sürgős, eddig nem látott mértékű támogatást nyújtottak a bankok megmentésére. Az euróövezetben 2008 és 2014 között a pénzintézetek állami megsegítésére a GDP közel 8 %-át költötték, amelyből csak 3,3 %-ot fizettek vissza (14).

4.4.2.

Amellett, hogy nagy terhet jelent a költségvetésre, a bankmentés – melyet a 2015. január 1. óta hatályos jogszabály (15) értelmében kell végrehajtani – torzíthatja a versenyt.

Az EGSZB fenntartja az alábbiakat:

5.1.

A globalizáció következtében számos különféle versenyügyi rendszer jött létre, emiatt a nemzetközi együttműködés nélkülözhetetlen. Az EGSZB lelkesen támogatja, hogy az Európai Bizottság aktívan részt vesz olyan fórumokban, mint az OECD Versenyügyi Bizottsága, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) és a Nemzetközi Versenyügyi Hálózat (ICN).

5.2.

Az EU-ra ezeken a fórumokon hallgatnak és felnéznek. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ezzel járó felelősségnek megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat fenn kell tartani.