28.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 487/99

1.1.

Az Európai Uniónak az a célja, hogy 2020-ra egy „végponttól végpontig” felhasználóbarát, személyre szabott és határok nélküli digitális szolgáltatásokat nyújtó e-kormányzattal rendelkezzen, az erre a területre vonatkozó, egymást követő cselekvési tervek számos tagállamban történő végrehajtásának jelenlegi ütemét nézve nemigen tűnik megvalósíthatónak.

1.2.

Az EGSZB támogatja a 3. cselekvési terv (2016–2020) javaslatait, amelyek célja a hatékony, átjárható és általánosan hozzáférhető e-kormányzat megvalósításának felgyorsítása.

1.3.

Az e-kormányzat csak akkor lesz működőképes, ha teljesülnek bizonyos előfeltételek, például rendelkezésre áll egy nagy teljesítményű hálózat jól működő digitális szolgáltatásokkal, biztosított a megfizethető árú általános hozzáférés és a felhasználók megfelelő digitális képzése minden szinten és minden életkorban. Még ha közép vagy hosszú távon az e-kormányzatnak az alapértelmezett kommunikációs eszközzé is kellene válnia, az azt igénylő polgárok számára fenn kellene tartani a közigazgatással való kommunikáció hagyományos eszközeit is (postai küldeményeken keresztül, ügyfélablaknál vagy telefonon történő személyes kommunikáció).

1.4.

Az e-kormányzat felhasználóinak jogait, különösen a hozzáféréssel és a megkülönböztetésmentességgel, a szólásszabadsággal és a tájékoztatás szabadságával, a magánélet és a személyes adatok védelmével, az iskolai oktatástól az egész életen át tartó képzésig terjedően az oktatással és az általános ismeretekkel, a jogorvoslati lehetőségekkel stb. kapcsolatos jogokat illetően az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a felhasználóknak az e-kormányzattal kapcsolatos valamennyi jogát egyetlen honlapon gyűjtse össze.

1.5.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatának alapját képező hét elvet, de néhányuk esetében kétli, hogy megvalósíthatóak lennének a vonatkozó jogi és technológiai problémák megoldása nélkül.

1.6.

Az „egyszeri adatszolgáltatás” elvével kapcsolatban – amely szerint a polgároknak és a vállalkozásoknak ugyanazt az információt csak egyszer kell megadniuk valamely közigazgatási szervnek – az EGSZB megállapítja, hogy vannak még megoldatlan jogi és szervezeti problémák, és kéri az Európai Bizottságot, hogy ezzel kapcsolatban indítson kísérleti projektet. Javasolja továbbá az „összkormányzati megközelítés” elvének alkalmazását, amelynek lényege, hogy a különböző közintézmények a saját hatásköreik határait túllépve együttműködnek egymással annak érdekében, hogy a kérdés feltevőjének egyetlen szerv adjon mindenre kiterjedő választ.

1.7.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy az „elavult rendszerek mellőzése”-elv, amely a közigazgatási szervek információs rendszereinek és technológiáinak megújítását jelenti annak érdekében, hogy azok mindig összhangban álljanak a folytonosan változó környezettel, nem szerepel az elfogadott elvek között.

1.8.

Határozottan kiáll amellett, hogy a „nyitottság és átláthatóság” elve keretében a polgárok és a vállalkozások kifejezetten jogosultak legyenek arra, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások tiszteletben tartásával ellenőrizzék személyes adataik más közhatóságok számára történő átadását, és adott esetben töröltessék azokat (az adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog), és kéri, hogy nyújtsanak be javaslatot a dokumentumok online tárolásának és cseréjének biztonságos európai rendszerére vonatkozóan.

1.9.

Mivel sok polgárnak kell megbarátkoznia az e-kormányzat új eszközével, az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamoknak, valamint regionális és helyi önkormányzataiknak az e-készségekre vonatkozó képzéseket kellene biztosítaniuk a polgárok számára, és az európai alapok társfinanszírozásával támogatott digitális szolgáltatást vagy személyes segítségnyújtást kellene létrehozniuk. Ugyanerre van szükség a közigazgatási tisztviselők vonatkozásában is a szakmai továbbképzés keretében.

1.10.

Az EGSZB sajnálattal állapítja meg, hogy a cselekvési terv egyáltalán nem tesz említést az e-kormányzás társadalmi következményeiről és hatásairól, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokról, amelyek egyrészt a munkahelyek elvesztésével, másrészt a szükséges digitális szakmai képesítésekkel rendelkező jelentkezők hiánya miatt betöltetlenül maradó számos munkahellyel kapcsolatosak. A közigazgatás digitálissá válásával megtakarítható álláshelyeken dolgozók számára munkaerő-átcsoportosítás keretében a felhasználói támogatás területén vagy más területen kell megfelelő munkafeladatokat biztosítani.

2.1.

2015. decemberben lejárt a 2011–2015-ös időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési terv (Az IKT az intelligens, fenntartható és innovatív kormányzat szolgálatában) (1).

2.2.

Az e-kormányzat azonban továbbra is a digitális menetrend egyik kiemelt területe, és a „digitális egységes piac” megvalósításához szükséges egyik legfontosabb uniós és tagállami szintű kezdeményezés.

2.3.

A lejárt cselekvési tervben meghatározott kezdeményezések között sok olyan van, amelyeket számos tagállamban még nem hajtottak végre teljes körűen, ezért azokat át kell vinni a 2016–2020-as időszakra vonatkozó új e-kormányzati cselekvési tervbe.

2.4.

A közigazgatási szerveknek tehát jobban meg kell tervezniük online szolgáltatásaikat, és azokat még inkább a felhasználók igényeihez kell igazítaniuk annak érdekében, hogy a nemzeti határokon túl is biztosítsák az e-kormányzati szolgáltatások hatékony és eredményes működését.

3.1.

A hangsúlyt a digitális átalakítás felgyorsítására helyező új cselekvési terv célja az, hogy katalizátor szerepet töltsön be, és lehetővé tegye a közszféra modernizációs törekvéseinek és forrásainak koordinálását az elektronikus kormányzat terén.

3.2.

A cselekvési terv 20 intézkedést tartalmaz, melyek azonban nem kimerítő jellegűek, és a gyorsan változó környezet fejlődésével összhangban az Európai Bizottság vagy az érdekelt felek által javasolt más intézkedésekkel egészíthetők ki.

3.3.

Az új cselekvési terv részeként elindítandó kezdeményezéseknek összhangban kell állniuk a következő alapelvekkel:

4.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon lépéseit, amelyek célja, hogy felgyorsítsák az e-kormányzati szolgáltatások fejlesztését és használatát. A 2006-os első e-kormányzati cselekvési terv óta a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy előmozdítják a hatékony, eredményes, átjárható és általánosan hozzáférhető e-kormányzati szolgáltatásokat, a nemzeti határokon túlnyúló online szolgáltatásokat is ideértve. Ezeket a kötelezettségvállalásokat az európai digitális egységes piacra irányuló 2020-as stratégia keretében is megerősítették.

4.2.

Meg kell azonban állapítanunk, hogy a 2011–2015-ös cselekvési tervről szóló értékelésekben is kiemelt bizonyos előrelépések és a rendelkezésre bocsátott, de a tagállamok által alig felhasznált jelentős közösségi pénzügyi források ellenére a felhasználók – tagállamonként eltérő mértékben – továbbra is azzal szembesülnek, hogy a tagállamok közigazgatási rendszereinek modernizálása széttagolt, és elégtelen a határokon átnyúló online szolgáltatások kínálata. Az EGSZB nem érti, hogy az EU által rendelkezésre bocsátott alapok miért maradnak jelentős mértékben felhasználatlanok, és azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy elemezze a témát, számolja fel az esetleges akadályokat, és ösztönözze a tagállamokat arra, hogy hatékony és eredményes módon használják fel ezeket a pénzeszközöket, különösen az e-kormányzat terén.

4.3.

Az e-kormányzat a digitális egységes piacra irányuló stratégia egyik kulcsfontosságú eleme. A digitális területnek vannak azonban más meghatározó elemei is, amelyekkel a közlemény nem foglalkozik, és amelyek az e-kormányzat megvalósításának előfeltételei. Nyilvánvaló tehát, hogy a legkorszerűbb digitális hálózatoknak és szolgáltatásoknak kortól függetlenül az összes polgár, illetve valamennyi vállalkozás rendelkezésére kell állniuk, és hogy ezekhez megfizethető árú általános hozzáférést kell biztosítani számukra a földrajzi elhelyezkedésüktől vagy anyagi helyzetüktől függetlenül. Garantálni kell azt is, hogy ezek a felhasználók adott esetben támogatásban vagy képzésben részesülhessenek az ahhoz szükséges készségek elsajátítása érdekében, hogy hatékony és felelős módon élvezhessék a digitális alkalmazások előnyeit.

4.4.

További fontos elemet alkotnak az e-kormányzat felhasználóinak a jogai, amelyek elsősorban az emberi jogok és az internethasználókra alkalmazandó alapvető szabadságok területéhez tartoznak, és mindenekelőtt a hozzáféréssel és a megkülönböztetésmentességgel, a szólásszabadsággal és a tájékoztatás szabadságával, a magánélet és a személyes adatok védelmével, az iskolai oktatástól az egész életen át tartó képzésig az oktatással és az általános ismeretekkel, a jogorvoslati lehetőségekkel stb. kapcsolatos jogokat takarják. Ezekhez társulnak még az e-kormányzathoz közvetlenül kapcsolódó különleges jogok. Tekintettel arra, hogy az e-kormányzat felhasználóit megillető jogok forrásai különbözőek, az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a felhasználók e-kormányzattal kapcsolatos valamennyi jogát egyetlen honlapon gyűjtse össze.

4.5.

Mivel a felhasználók gyakran nehezen találják meg a számukra szükséges elektronikus információkat és e-ügyfélszolgálatot, az Európai Bizottság mind uniós szinten, mind nemzeti szinten egy egységes digitális portál/ügyfélablak létrehozását javasolja. Ilyen egységes portálok a tagállamok, illetve a regionális és helyi önkormányzatok nagy többségében már most is működnek. Az EGSZB támogatja a nemzeti szintű központi, területi vagy közösségi közigazgatáshoz való ilyen hozzáférési pontok létrehozását azzal a céllal, hogy a felhasználókat közvetlenül az igényeiknek vagy szükségleteiknek megfelelő területen illetékes egységekhez irányítsák.

4.6.

A 2016–2020-as időszakra szóló cselekvési terv alapját hét elv képezi, amelyek nagyrészt már a korábbi cselekvési tervekben is szerepeltek. Bár az EGSZB általában véve támogatja az említett elveket, felveti a kérdést, hogy azok megvalósíthatók-e anélkül, hogy megoldanánk az összes vonatkozó jogi (a személyes adatok kezelése és a magánélet védelme a nyílt közigazgatás kontextusában) és technológiai problémát (alap- és ipari technológiák, a szolgáltatások átállása digitális csatornákra).

4.7.

Az új cselekvési terv az átjárhatóságra és a közigazgatási egységek tulajdonában lévő információk újrafelhasználására helyezi a hangsúlyt, tekintve, hogy a közigazgatás által jelenleg összegyűjtött adatok közül sok csupán egyetlen vagy nagyon korlátozott célra szolgál. Az „egyszeri adatszolgáltatás” elve keretében a felhasználóknak már nem kell újra megadniuk általános adataikat a közigazgatási szervekkel való újabb kapcsolatfelvételekkor, mert a közigazgatási szerv – természetesen a személyi adatok és a magánélet védelmének tiszteletben tartása mellett – meg tudja osztani azokat a többi szervvel. Ezen elv értelmében a cégnyilvántartásokat az egész Unióban össze kellene kapcsolni, a különböző nemzeti és határokon átnyúló rendszereknek együtt kellene működniük, és a közigazgatási szerveknek többé nem kellene újra és újra elkérniük azokat az információkat, amelyek a többieknek már megvannak. Bár az adatvédelmi rendelet hatálya az e-kormányzatra is kiterjed, az EGSZB úgy véli, hogy ügyelni kell arra, hogy egyensúly legyen a jogállam ellenőrzési jogköre, illetve a polgárok biztonsága és szabadsága között.

4.8.

Az Európai Bizottság új megközelítésmódja lépést szeretne tartani a gyorsan változó környezettel. Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy az „elavult rendszerek mellőzése”-elv, amely a közigazgatási szervek információs rendszereinek és technológiáinak megújítását jelenti annak érdekében, hogy azok mindig összhangban álljanak a folytonosan változó környezettel, nem szerepel az elfogadott hét elv között addig, amíg az Európai Bizottság az esetleges végrehajtás érdekében le nem teszteli.

4.9.

Állítása szerint az Európai Bizottság arra kívánja helyezni a hangsúlyt, hogy a polgárokat bevonják a digitális közszolgáltatások kidolgozásába, így a „nyitottság és átláthatóság” elve keretében arra szólítja fel a közigazgatási szerveket, hogy a szolgáltatások megtervezése és nyújtása terén folytassanak párbeszédet a polgárokkal, a vállalkozásokkal, a szociális partnerek és a fogyasztók képviselőivel, a kutatókkal és a nonprofit szervezetekkel.

4.10.

A polgárok tehát javaslatokat tehetnek, és konkrét kéréseiket közvetlenül az Európai Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézhetik egy „közösségi platformon” keresztül, amely egy hálózatban kapcsolja össze a polgárokat és a hatóságokat, és lehetővé teszi a különböző országokban fennálló hasonló problémák, a bevált gyakorlatok és a hatóságok általi végrehajtási megoldások azonosítását. Az EGSZB támogatja az ilyen kezdeményezéseket, amelyek bárki számára lehetővé teszik, hogy a környezetében tapasztalt problémákról értesítse a nemzeti, területi vagy helyi hatóságokat.

4.11.

A „nyitottság és átláthatóság” elve értelmében a közigazgatási szervek megosztják egymással az információkat és az adatokat, és lehetővé teszik a polgárok és a vállalkozások számára, hogy saját adataikhoz hozzáférjenek, azokat ellenőrizzék és helyesbítsék. A személyes adatokkal kapcsolatban az EGSZB határozottan kiáll amellett, hogy a polgárok és a vállalkozások is kifejezetten jogosultak legyenek arra, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások tiszteletben tartásával ellenőrizzék személyes adataik más közhatóságok számára történő átadását, és adott esetben töröltethessék azokat („az adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog”).

4.12.

Az EGSZB úgy véli, hogy a jelenlegi körülmények között és az újabb összeegyeztethetetlenségek elkerülése érdekében az Európai Bizottságnak javaslatot kellene benyújtania a dokumentumok online tárolásának és cseréjének biztonságos európai rendszerére vonatkozóan.

4.13.

A cselekvési terv nem tesz említést az „összkormányzati megközelítés” elvéről, amelynek lényege, hogy a különböző állami szervezetek a saját hatásköreik határait túllépve együttműködnek egymással annak érdekében, hogy a kérdés feltevőjének egyetlen szerv adjon mindenre kiterjedő választ.

4.14.

Az EGSZB azt kéri, hogy az Európai Bizottság gyorsítsa fel az e-igazságszolgáltatással, a tengeri közlekedéssel és az egyéb közlekedési módokkal foglalkozó „egyablakos ügyintézési pontok” létrehozását. A jövőbeli stratégiának azt kellene céloznia, hogy amennyire csak lehet, egyetlen portálba egyesítse a meglévő európai portálokat (mint az e-justice, a solvit, a youreurope stb.), később pedig azt, hogy a különböző adminisztratív eljárások megkönnyítése érdekében ezt az egységes portált a nemzeti portálokra is kiterjessze.

4.15.

Bár az EGSZB támogatja azt az elképzelést, hogy online szolgáltatásaik fejlesztése érdekében a tagállamoknak, valamint regionális és helyi önkormányzataiknak a jövőben át kell térniük ezeknek a portáloknak a használatára, hangsúlyozza, hogy e portálok mellett továbbra is szükség van a tényleges fogadópontokra és a hagyományos kommunikációs eszközökre (postai küldemények, ügyfélablaknál vagy telefonon történő személyes kommunikáció).

4.16.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete egy három kritériumból álló fejlettségi mutatót használ annak meghatározására, hogy melyek azok az országok, amelyekben az e-kormányzat a legfejlettebb. Ezek a kritériumok a polgároknak szánt online szolgáltatások, a távközlési infrastruktúrák, valamint a humán tőke. Meg kell állapítanunk, hogy a cselekvési terv egyáltalán nem tesz említést az e-kormányzás társadalmi következményeiről és hatásairól, valamint a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokról, amelyek egyrészt a munkahelyek elvesztésével, másrészt a szükséges digitális szakmai képesítésekkel rendelkező jelentkezők hiánya miatt betöltetlenül maradó számos munkahellyel kapcsolatosak.

4.17.

Az, hogy alapértelmezésben online szolgáltatásokat nyújtunk, még nem jelenti azt, hogy nem kell tovább küzdeni a digitális szakadék megszüntetéséért.

4.18.

Továbbra is jelentős szakadék van egyrészt az e-kormányzati szolgáltatások választéka, másrészt pedig e szolgáltatások felhasználók általi használata és elfogadottsága között. Annak, hogy a felhasználók ennyire vonakodnak kihasználni az internetes szolgáltatások előnyeit, gyakran a digitális készségek hiánya az oka. Sok polgárnak kell megbarátkoznia az e-kormányzat és a „támogatott digitális szolgáltatás” vagy személyes segítségnyújtás új eszközével. Ugyanerre van szükség a közigazgatási tisztviselők vonatkozásában is a szakmai továbbképzés keretében.

4.19.

Az EGSZB véleménye szerint fel kellene kérni a tagállamokat és regionális és helyi önkormányzataikat, hogy hozzanak létre ilyen lakossági digitális ügyfélszolgálatot az európai alapok társfinanszírozásával. A közigazgatás digitálissá válásával megtakarítható álláshelyeken dolgozók számára munkaerő-átcsoportosítás keretében a felhasználói támogatás területén vagy más területen kell megfelelő munkafeladatokat biztosítani.