20.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 264/51

Előadó:

Denis MEYNENT

1.1.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vizsgált közleményben az Európai Bizottság nem tesz konkrétabb javaslatokat, és anélkül, hogy véleményt fogalmazna meg, megelégszik a lehetőségek felsorolásával, ami megnehezíti a vita megfelelő felépítését.

1.2.

A szerzői jog továbbra is a szerzők, valamint az alkotások és előadások összekapcsolt digitális hálózatokon keresztül történő terjesztésében részt vevő szereplők védelmének és méltányos javadalmazásának alapvető eszköze.

1.3.

Az EGSZB a marrákesi szerződés gyors ratifikálását kéri. Az oktatásra, tudományos kutatásra és az ismeretek megosztására vonatkozó kivételeket is prioritásként kell kezelni; valamint támogatja a gazdátlan művek digitalizálását is.

1.4.

Az EGSZB lehetségesnek és kívánatosnak tartja az európai egységesítést a magáncélú másolás terén. A magáncélú másolás jövedelméből származó források egy részét például értelemszerűen az irodalmi és művészeti alkotómunka finanszírozására, a kulturális sokféleség előmozdítására, valamint az oktatási és kutatási közös erőforrásokra kellene fordítani.

1.5.

Az EGSZB egy olyan jogi környezet megvalósítását javasolja, mely egyaránt elősegíti a szerzői joggal védett művek létrehozását, valamint új licencmodellek és új kereskedelmi modellek részvételét az egységes európai piac építésében a szerződési szabadság, illetve a szerzők és alkotók azon jogának megóvása mellett, hogy maradéktalanul élvezhessék alkotásuk gyümölcsét.

1.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy a rendelet a digitális egységes piac építésének kiemelt eszköze; emellett a hatályos jogszabályokat is meg kellene szilárdítani.

1.7.

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy végezzen alapos tanulmányokat és kutatásokat a szabad licencekkel kapcsolatos kereskedelmi modellekre, azok jelenlegi és lehetséges gazdasági jelentőségére, az általuk esetlegesen különböző területeken létrehozott jövedelemre és munkahelyekre, valamint az olyan esetleges jogi javaslatokra vonatkozóan, amelyek azok előmozdítása és felhasználása érdekében hasznosak lehetnek.

1.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy az európai identitás középpontjában Európa kulturális sokszínűsége áll, amelyet a tagállamoknak támogatniuk kellene és elő kellene mozdítaniuk.

1.9.

A szerzői jog megsértése elleni küzdelemben véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a jogsértéseket elsősorban kereskedelmi téren büntetik; ennek érdekében elengedhetetlen a tagállamok bűnüldöző szervei és igazságügyi hatóságai közötti együttműködés és információcsere.

1.10.

Foglalkozni kell az értékek online környezetbe történő átültetésének problémájával, mely jelenleg az önjelölt közvetítőknek kedvez, akik megkerülik az alkotók jóváhagyását és díjazását.

2.1.

A vizsgált cselekvési terv a szerzői jogra vonatkozó uniós szabályozást kívánja korszerűsíteni. Az Európai Bizottság a közleményében kifejti a digitális egységes piac megteremtésére irányuló stratégiájának konkrét formába öltéséhez szükséges lényeges tényezőket, amelyek: a tartalmakhoz való hozzáférés kiterjesztése az Unió egész területén, a szerzői joggal kapcsolatos kivételek meghatározása, igazságosabb piac létrehozása és a kereskedelmi kalózkodás elleni küzdelem a szerzői jog hosszú távú egységesítésének előmozdítása mellett.

2.2.

A közlemény többek között egy, az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságáról szóló rendeletjavaslatot (1) ismertet, amely új, 2017-ben – ebben az évben törlik el az Unióban a barangolási (vagy „roaming”) költségeket is – valósággá váló jogot fog biztosítani az európai fogyasztóknak.

3.1.

Az európai államok közötti digitális forgalom igen alacsony (4 %), a digitális szolgáltatások jelentős része az Egyesült Államokban található, a fennmaradó mozgások pedig országon belül történnek. Az európai digitális egységes piac jelenleg igen kevéssé fejlett. Fennmaradtak a korlátok és különösen a kulturális kapcsolatok terén jelentenek akadályt a több nemzeti határ különböző oldalain található számos európai kisebbség számára.

3.2.

„Új lendület Európának” programjában (2) az Európai Bizottság elnöke prioritásként kezelte a nemzeti megkülönböztetés nélkül valamennyi európai államot összekötő digitális egységes piac létrehozását.

3.3.

A szerzői jog az alkotás alappillére és a szerzők, alkotók, előadók és más jogtulajdonosok javadalmazásának, és általában véve a kulturális és kreatív tevékenységek és iparágak ökoszisztémájának alapja. A szerzői jog területi jog, mely országonként eltérő. Ez a jog mindenütt kizárólagos és lényegi joggal ruházza fel a jogosultjait, akik nem csupán a licencek után, hanem azon egyszerű lehetőség után is jövedelemben részesülnek, hogy a művet a licenc megszerzője más hordozókra másolhatja vagy harmadik személyeknek átadhatja, anélkül, hogy bizonyítani kellene, hogy a másolat valóban elkészült (magáncélú másolásért fizetett díj és a törvénytelen másoláshoz felhasználható üres hordozó); a felhasználók által jóhiszeműen és becsületes úton elkövetett cselekményeknek egyes helyeken még büntetőjogi minősítése is van, szemben más országokkal, ahol ezek a cselekmények elfogadottak.

3.4.

A szerzői joggal kapcsolatos kizárások és korlátozások valamennyi államban minimálisak. A papírra nyomtatás korában, az akkori technológiákra – elsősorban a könyvkiadásra, majd az újság- és folyóirat-kiadásra és kottanyomtatásra – megalkotott szerzői jog már nincs teljes mértékben összhangban a folyamatosan változó digitális civilizációval és az összekapcsolt hálózatokkal, ezért pontosabban meg kell azt határozni. Más területeken, például a zenéhez és az audiovizuális alkotásokhoz való hozzáférés új gyakorlatai terén a nyilvántartás széttagoltsága miatt összetettebb lett a jogkezelés, amit a szerzői jogok közös kezeléséről szóló irányelvnek (3) orvosolnia kellene. A viaszkorong és a DVD közötti időben, különösen az alkotások forgalmazása vagy kölcsönzése terén, kevés dolog változott. Az új technológiák teljesen megváltoztatták a modellt, és szinte az összes lemez- és DVD-bolt eltűnt, hogy helyet adjon a digitális értékesítés vagy kölcsönzés új, online formáinak. Ugyanez vonatkozik a mozira, a televízióra és valamennyi, online terjeszthető művészetre is.

3.5.

Az alkalmazandó jog jelentős fejlődésének hiánya akadályozza a művek és az immateriális alkotások digitalizálása által megnyitott valamennyi lehetőség maradéktalan kiaknázását és a nagyon gyorsan változó és egyetemessé váló interneten történő terjesztését.

4.1.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vizsgált közleményben az Európai Bizottság nem tesz konkrétabb javaslatokat, és anélkül, hogy véleményt fogalmazna meg, megelégszik a lehetőségek felsorolásával, ami megnehezíti a vita megfelelő felépítését.

4.2.

2006. október 26-i véleményében (4) az EGSZB többek között arra kérte az Európai Bizottságot, hogy fogalmazzon meg javaslatokat a szabad licencek előmozdítására és védelmére vonatkozóan, a műszaki dokumentáció terén különösen az LGPL-t, az irodalmi és művészeti alkotások terén pedig a „Creative Commons”-t illetően. E kérdés jelentősége ellenére azonban a világ szervereinek és szerverfarmjainak túlnyomó többsége szabad licencekkel, például a Debian vagy a GNU/Linux esetében GPL-licencekkel működik, meg kell tehát állapítani, hogy az Európai Bizottságnak egyetlen ilyen irányú javaslatot sem sikerült azóta előrevinnie.

4.3.

Ez kedvezőtlenül befolyásolja a határokon kívüli adatmozgások és szolgáltatások fejlődését az egységes európai piacon. A „Creative Commons” és a közkincs a digitalizációval és az összekapcsolt hálózattal megjelent új, egyetemes területeket jelent, míg a jog széttöredezettsége akadályokat és korlátokat jelent a határokon átnyúló cserék előtt.

4.4.

A jognak az internetben rejlő csodálatos lehetőségek felszabadítását kell lehetővé tennie az alkotók és a felhasználók számára, ahelyett, hogy kényszert és megkötést jelentene számukra. Az uniós szabályozásnak lehetővé kellene tennie a határokon átnyúló cserék útjában álló lehető legtöbb, az Európai Unióban található kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos akadály megszüntetését a szolgáltatásokhoz és a művekhez való könnyebb hozzáférés érdekében.

4.5.

A jogosultaknak, ahelyett, hogy tartanának ezektől a változásoktól, inkább a lehetőségeket kellene kihasználniuk. A szabad nem feltétlenül jelent ingyeneset is, így például a szabad szoftverek más, szolgáltatáson alapuló és munkahelyteremtő „üzleti modellt” tesznek lehetővé, egyes jelenlegi gyakorlatokkal ellentétben, amelyek a tulajdonos járadékát és jogi védelmét részesítik előnyben.

4.6.

Az EGSZB ismételten arra kéri az Európai Bizottságot, hogy végezzen alapos tanulmányokat és kutatásokat a szabad licencekkel kapcsolatos kereskedelmi modellekre, azok jelenlegi és lehetséges gazdasági jelentőségére, az általuk esetlegesen különböző területeken létrehozott jövedelemre és munkahelyekre, valamint az olyan esetleges jogi javaslatokra vonatkozóan, amelyek azok előmozdítása és felhasználása érdekében hasznosak lehetnek.

4.7.

Különös figyelmet érdemelnek az olyan kísérletek, mint a tudományos publikációknak, állami támogatással végzett kutatások összefoglalóinak, illetve az egyes országokban az aránytalanul magas tanulmányi költségek ellensúlyozása érdekében egyetemi előadássorozatoknak – mint például az MIT valamennyi előadásának – internetes oldalakon való elhelyezése, amelyeket az EU-ban való esetleges alkalmazhatóságuk szempontjából tanulmányozni kell (MOOC). E tekintetben a felsőoktatás és a kultúra az unióban fejleszteni kívánt tudástársadalom megvalósítását elősegítő közjavakká válnak.

4.8.

Az előállítási módok változnak, és az összekapcsolt hálózatokon keresztül forgalmazott immateriális javak és szolgáltatások a gazdasági fejlődés, valamint a munkahelyteremtés és az innovatív vállalkozások új horizontját jelentik. A fogyasztási módok változni kezdtek, és ezek az új módok gyorsan terjednek, de tisztán kell látni a helyzetet: ennek ellenére még nem jött létre egységes európai piac a jelenlegi immateriális szolgáltatások nyújtói tekintetében. Ez főként a tagállamonként eltérő preferenciákból és kulturális gyakorlatokból, a fogyasztók által beszélt eltérő nyelvekből, valamint a szerzői jog széttöredezettségéből ered, ami sem az egységes európai piac fejlődését, sem a több területet, vagy akár az unió egészét lefedő licencek létrehozását nem segíti elő.

4.9.

Az EGSZB egy olyan jogi környezet megvalósítását javasolja, mely egyaránt elősegíti a szerzői joggal védett művek létrehozását, valamint új licencmodellek és új kereskedelmi modellek részvételét az egységes európai piac építésében a szerződési szabadság, illetve a szerzők és alkotók azon jogának megóvása mellett, hogy maradéktalanul élvezhessék alkotásuk gyümölcsét. Az új modellek kidolgozása a WIPO-szerződésekbe foglalt modellekkel párhuzamosan folyhat. Ennek a kérdésnek szervesen be kellene épülnie az Európai Bizottság által 2015 májusában bejelentett digitális stratégiába és a szerzői jog vizsgált korszerűsítési tervébe.

4.10.

A kivételek szintén korlátot jelentenek: az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy a lehető leggyorsabban ratifikálják a marrákesi szerződést, amely a vakok és gyengénlátók számára vezetne be kivételeket. Habár az EU aláírta a szerződést, azt csak a tagállamok egyedi ratifikálását követően lehet alkalmazni. Az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy kövesse az Európai Parlament 2015. július 9-i ajánlását, és ösztönözze a tagállamokat ezen, egyes részt vevő felek konzervatív hozzáállása miatt igen nehéz tárgyalásokat követően létrejött jelentős szerződés mihamarabbi ratifikálására. Az EGSZB ezen túlmenően sürgeti az Európai Tanácsot, hogy tegyen meg mindent a ratifikációs folyamat felgyorsítása érdekében.

4.11.

Elő kell segíteni a vakok és gyengénlátók számára hozzáférhető alkotások előállítását is, mivel jelenleg a könyvek több mint 95 %-a nem hozzáférhető számukra.

4.12.

A digitális korszakhoz kapcsolódó más kivételeket és hálózatokat is figyelembe kell venni, különösen az állami kutatásokat, a közkincs részét képező vagy gazdátlan irodalmi művek egyetemi vagy közkönyvtárak általi digitalizálását, digitális könyvek, valamint hang- és képanyaghordozók kölcsönzését illetően, figyelemmel a digitális olvasók gyors terjedésére és az új hordozók jelentős mértékű sokféleségére. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egyes technológiai iparágak törekednek visszaszerezni a védelmet a már közkincsnek számító tartalmak esetében, korlátozva a hozzáférést a kereskedelmi stratégiák számára.

4.13.

A földrajzi területekre osztás is akadályozza a művek terjesztését. Jóllehet ez valamennyi lehetséges felhasználóra vonatkozik, mégis elsősorban az Unió oly sok nyelvi kisebbségét érinti, Európa politikai és nyelvi térképe közötti különbségekből fakadóan, mely a XIX. és XX: század történelmi öröksége és a háborúk következménye. A populista és nacionalista megnyilvánulások sürgős politikai dimenzióval ruházzák fel a probléma megoldását. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját széles körben ratifikálták, a jelenlegi korlátok azonban nagymértékben akadályozzák a televíziós adások kulturális hatását.

4.14.

Az EGSZB úgy véli, hogy az európai identitás középpontjában Európa kulturális sokszínűsége áll, amelyet a tagállamoknak támogatniuk kellene és elő kellene mozdítaniuk.

4.15.

Az EGSZB kiemelt fontosságúnak tartja ezeket a kérdéseket, és kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe javaslatait, amelyek nincsenek ellentétben a szerzői jogra vonatkozó nemzetközi szerződésekkel, és új területeket nyithatnak meg az EU digitális egységes piacának létrehozása terén.

5.1.

Az igen közeli jövőben jelentős változtatásokra lesz szükség, tekintettel a 2015 májusában közzétett 16 kezdeményezést tartalmazó stratégiára és a közös javak, az interoperabilitás, valamint a határokon átnyúló kapcsolatok és a szabad licencek előmozdítása érdekében új jelentős kezdeményezést javasoló általános megjegyzésekre. A digitális szerződéses jogokról (INT/775), valamint a megosztásalapú gazdaságról és az önszabályozásról (INT/779) szóló véleményeiben az EGSZB elismeri a szerzői jog jelentőségét a digitális szerződések megkötésében és a megosztásalapú gazdaságban érdekelt felek jogainak helyes meghatározása szempontjából.

5.2.

Az EGSZB érdeklődéssel veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság egyértelműen megállapítja, hogy az uniós szerzői jogi szabályok kiigazításra szorulnak, annak érdekében, hogy valamennyi polgár élhessen az új környezet nyújtotta lehetőségekkel, valamint azt, hogy európaibb jogi keretre van szükség a funkcionális egységes piacon belüli töredezettség és súrlódások kiküszöbölése érdekében. Az EGSZB egyetért ezzel a céllal, de megjegyzi, hogy a kormányok a területiség védelme – mint az alkotás finanszírozásának egyetlen eszköze – mellett foglalnak állást. Más eszközök is léteznek, amelyeket tanulmányozni kell, és az ajtókat legalább azelőtt nem szabad bezárni, hogy az alternatívákat objektívan ne tanulmányoztuk volna.

5.3.

Az EGSZB nem hiszi, hogy a mozdulatlanság és a változások elutasítása a szerzői jogok terén választ adhatna az internet, a hálózatok és a nagy sebességű hálózatok fejlődésével szükségképpen megjelenő és fejlődő szolgáltatások és forgalmazás terén végbemenő gyors technológiai változásokra és innovációkra. Osztja az Európai Bizottság azon álláspontját, amely szerint „adott esetben a szerzői jogi szabályokat az új technológiai realitásokhoz kell igazítani oly módon, hogy e szabályok megfeleljenek rendeltetésüknek”.

5.4.

Jelentős különbségek tapasztalhatók, melyek a jövőben még nagyobbak lehetnek az oktatáshoz, a kutatáshoz és az ismeretekhez való hozzáféréshez szorosan kapcsolódó kivételek esetében. Ez a példaként vagy illusztrációként történő egyszerű használattól egészen a művek, könyvek vagy oktatási célú előadások – ha jogi értelemben nem is, de a gyakorlatban – korlátozás nélküli rendelkezésre bocsátásáig terjedhet.

5.5.

A szerzői jogról szóló 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) tartalmazza a kivételek jegyzékét. E jegyzék elemeinek megvalósítását és azok alakulását a részvételi demokrácia eljárásai szerint kellene megvitatni az egyéni és kollektív vélemények előmozdítása érdekében, valamint azzal a céllal, hogy a kivételek tekintetében – amelyeket a könnyebb alkalmazhatóság érdekében részletesen meg kell határozni – koherens és egységes európai szintű jogot alakítsunk ki. Az EGSZB osztja az Európai Bizottság azon véleményét, amely szerint az oktatás, a tudományos kutatás és az ismeretek megosztása terén biztosított kivételeknek elsőbbséget kell élvezniük, és ezzel egy időben, a jövő előkészítése érdekében, más közjavak tanulmányozását is meg kell kezdeni.

5.6.

Az EGSZB lehetségesnek és kívánatosnak tartja az európai egységesítést a magáncélú másolás terén. E tekintetben támogatni fogja az Európai Bizottság fellépését, amelyre mihamarabb szükség lesz, mivel a nemzeti különbségek komoly akadályt jelentenek az elektronikus javak egységes piaca előtt, mindezt akkor, amikor új hordozók jelentek meg. Az ilyen hordozókat tartalmazó javak szabad mozgása érdekében elengedhetetlen a koherencia. Az adathordozókat terhelő jogdíjakból befolyó bevételek elosztásánál figyelembe kellene venni, hogy a hordozók többségét nem copyrighttal védett művek másolására szánják; a források egy jelentős részét tehát értelemszerűen az alkotás finanszírozására és a kulturális sokszínűség előmozdítására – ahogyan az egyes országokban már történik –, valamint az oktatási és kutatási közös erőforrásokra kellene fordítani.

5.7.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a semlegesség elvének az internet lényegéhez kell tartoznia a fogyasztók gazdasági erejétől független, szigorú egyenlőségének biztosítása érdekében. A net semlegessége az internet alapító elve, amely biztosítja, hogy a távközlési szolgáltatók egyszerűen csak az információt továbbítsák, és ne tegyenek különbséget közlések között az előfizetők szerint. Ez az elv jövedelmüktől függetlenül valamennyi felhasználó számára lehetővé teszi az ugyanazon hálózat egészéhez való hozzáférést. Ennek a meghatározásnak és e semlegesség védelmének világosan szerepelnie kellene az európai jogban.

5.8.

A szerzői jog megsértése elleni küzdelemben véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a jogsértéseket elsősorban kereskedelmi téren büntetik. Az EGSZB már számos alkalommal állást foglalt a javak hamisítása, valamint a szerzői jogos és a szomszédos jogok megsértése minden formája elleni küzdelemmel kapcsolatos problémák tekintetében; korábbi állásfoglalásaira utal tehát, amelyeket továbbra is teljes mértékben érvényesnek tart (6).

5.9.

A szerzői jog továbbra is a szerzők, valamint az alkotások és előadások összekapcsolt digitális hálózatokon keresztül történő terjesztésében részt vevő szereplők védelmének alapvető eszköze. A forgalmazás és a szolgáltatások terén végbemenő nagyon gyors technológiai változásokhoz és innovációkhoz való alkalmazkodás érdekében a szerzői jog változtatásokra szorul. Ennek a korszerűsítésnek olyan keretek között kell végbemennie, amely lehetővé teszi az alkotók és az előadók jogainak biztosítását, alkotó erőfeszítéseik méltányos javadalmazását, a művek sikeréből való részesedésüket, valamint a művek magas szintű védelmének és finanszírozásának fenntartását. Különösen fontos felülvizsgálni az online platformok szolgáltatásainak jogi státusát a szerzői joggal kapcsolatban. Jóllehet ma ezek az elsődleges portálok, melyeken keresztül a felhasználók a tartalomhoz jutnak, a platformszolgáltatások mégis pusztán technikai közvetítőként tekintenek magukra, ezért elutasítják a tartalmak készítőinek díjazását. Ez aláássa a piaci hatékonyságot, torzítja a versenyt, és lenyomja az online kulturális tartalmak összértékét.

5.10.

Az internet globális jellegéhez, a nagy sebességű hálózatokhoz és a fogyasztók új elvárásaihoz való alkalmazkodás elutasítása egy, a szellemi alkotások haladása és azok terjesztése szempontjából hasznos jog elértéktelenedéséhez vezethet. Ugyanakkor el kellene fogadni azokat a kivételeket, amelyeket más, változóban lévő társadalmi szükségletekkel jellemzett érdekeltek – például fogyatékkal élők, diákok vagy közkönyvtárak – jogai indokolnak. A tagállamoknak – akik a jövendő változások fő hozzáférési kulcsaival rendelkeznek – más, a szerzői jog és a szomszédos jogok folyamatos „európaivá tétele” érdekében szükséges változtatásokat is végre kell hajtaniuk.

5.11.

Az EGSZB úgy véli, hogy a rendelet a digitális egységes piac építésének kiemelt eszköze, mivel a nemzeti jogok sokfélesége egyértelműen megmutatja azt a szinte teljes akadályt, amelyet alkot, és amelyet – a szoftverlicencek és szabad tartalmak, valamint az azokból eredő új szolgáltatások és kereskedelmi modellek képviselőit is beleértve – valamennyi érdekelt közötti, megkülönböztetés nélküli párbeszéd révén kell leküzdeni. A több területet érintő licencek előtti akadályok elemzését és leküzdésükre szolgáló eszközöket el kell mélyíteni.

5.12.

A szerzői joggal kapcsolatos eltérő érdekek és előítéletek olyan erősek, hogy talán csak lépésről lépésre lehet majd haladni, szigorú értékelésre és arányos válaszokra alapozva, azonban mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy valóban belépjünk a tudásalapú és információs társadalomba, amely az egyedüli eszköz arra, hogy Európát az európai ideál alapjait veszélyeztető stagnálásból és válságból kivezesse. Egy dinamikus szociális piacgazdaságban az általános érdeknek elsőbbséget kellene élveznie egyes egyéni érdekekkel szemben.