10.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/1

—

tekintettel „A Bizottság 2016. évi munkaprogramja – Lejárt a szokványos megoldások ideje” című európai bizottsági közleményre, valamint az RB és az Európai Bizottság közötti együttműködési jegyzőkönyvre;

—

tekintettel az Európai Bizottság 2016. évi munkaprogramjához kapcsolódó prioritásairól szóló 2015. július 9-i és a 2015 és 2020 közötti hatodik hivatali időszakra szóló prioritásokra vonatkozó 2015. június 4-i állásfoglalására;

—

tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvére;

1.

üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatait, hogy az Európa 2020 stratégia félidei felülvizsgálata és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtása alapján új koncepciót terjesszenek elő az EU-Szerződés 3. cikkének (3) bekezdésében szereplő fenntarthatósági elv megvalósítása érdekében. Az új koncepció két lehetséges alternatívája az lenne, ha a fenntartható fejlesztési célokat beépítenék egy újraorientált Európa 2030 stratégiába vagy egy új fenntarthatósági stratégiába;

2.

hangsúlyozza, hogy határozott területi dimenziót kell biztosítani ennek a törekvésnek azzal, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat az európai szemeszter révén bevonják a kidolgozásba és a végrehajtásba, így biztosítva az eredményességet, valamint a demokratikus legitimitást és az elszámoltathatóságot. Ez az igény egybecseng az RB-nek azzal a kérésével, hogy az Európai Bizottság a luxemburgi elnökség munkájára alapozva tegyen közzé egy fehér könyvet a területi kohézióról, melyben elemzést nyújt a 2020-as területfejlesztési menetrend és az Európa 2020 stratégia közötti kölcsönhatásról; javasolja ennek kapcsán, hogy az európai bizottsági hatásvizsgálatokban tegyék kötelezővé területi hatásvizsgálatok elvégzését;

3.

sürgeti, hogy az Európai Beruházási Bank és az Európai Bizottság tulajdonítson kiemelt jelentőséget azoknak a projekteknek – ideértve a kis- és közepes méretű projektcsoportokat is –, amelyekben részt vesznek helyi és regionális önkormányzatok; vállalja, hogy helyi és regionális szinten népszerűsíti és figyelemmel kíséri az Európai Stratégiai Beruházási Alapot; felhívja a figyelmet arra, hogy az ESBA-ból származó hitelek nem minden tagállam esetében relevánsak, hiszen az ESBA nem mindig tud jobb hitellehetőségeket nyújtani a helyi és regionális önkormányzatoknak, mint amilyenek egyes tagállamokban már egyébként is igénybe vehetők;

4.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság egyszerűsíteni szándékozik a kohéziós politika végrehajtását, és úgy véli, hogy az erre irányuló törekvések során holisztikus megközelítést kell alkalmazni mind a kedvezményezettek, mind pedig az irányító hatóságok tekintetében. Az RB szorosan nyomon követi majd az egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű csoport munkáját és hozzá is fog járulni ahhoz;

5.

kéri az Európai Bizottságot, hogy sürgősen és már korai szakaszban kezdeményezzen párbeszédet a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának területi szempontjairól annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szakpolitikák hozzájáruljanak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítéséhez az EU-ban;

6.

megjegyzi, hogy az uniós költségvetés eredményközpontúvá tételéhez a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport rövidesen közzéteendő következtetéseinek nyomán ambiciózus módon kell fellépni. Mivel az EU költségvetésének elsődleges hatásai helyi és regionális szinten jelentkeznek, a helyi és regionális önkormányzatoknak is kiemelt szerephez kell jutniuk – különösen az RB-n keresztül – az EU költségvetési rendszerére irányuló lényegi és átfogó felülvizsgálat előkészítésében. Az erre vonatkozó európai bizottsági javaslat közzétételét az RB 2016-ban várja;

7.

ismételten arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy indítsa újra „A GDP-n túl” témáról szóló vitát, és vizsgálja meg, hogy ki kell-e, illetve ki lehet-e dolgozni kiegészítő mutatókat a jólét és a fenntartható fejlődés mérésére;

8.

sajnálattal fogadja, hogy az Európai Bizottság 2016. évi munkaprogramja nem utal az uniós városfejlesztési menetrendre, pedig ezen a területen égető szükség van az uniós szakpolitikák és jogszabályok integráltabb megközelítésére. Ennek kapcsán megismétli azt a kérését, hogy készüljön fehér könyv az uniós városfejlesztési menetrendről;

9.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg a luxemburgi elnökség javaslatát „a határ menti régiókra vonatkozó különleges rendelkezésekről szóló határokon átnyúló európai egyezmény” elkészítésére, és kéri, hogy aktívan részt vehessen a határokon átnyúló akadályok áttekintésében, amin az Európai Bizottság jelenleg dolgozik;

10.

ismételten arra kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen zöld könyvet a földrajzilag és demográfiailag problémás régiókban zajló mobilitásról;

11.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen közzé egy a vidéki térségekről szóló fehér könyvet annak érdekében, hogy ki lehessen aknázni az ilyen területekben rejlő hatalmas foglalkoztatási és növekedési lehetőségeket, akár a város-vidék kontextusában is; megismétli, hogy a KAP egyszerűsítésre szorul; várakozással tekint a tejipari termékek piacának működéséről szóló jelentés elébe is: ebben a témában az RB már igen konkrét ajánlásokat tett;

12.

azt szeretné, ha az Európai Bizottság világos végrehajtási tervvel rendelkezne a kék növekedés kapcsán, és szorgalmazza egy specifikus tudományos és innovációs társulás létrehozását a kék gazdaság érdekében. Ez az intézkedés újabb lépést jelentene a készségfejlesztésben és a tengerkutatásból származó ötletek magánszférának való átadásában;

13.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megkönnyítse az innovatív pénzügyi eszközök használatát; kiemeli, hogy ezeket az eszközöket tovább kell egyszerűsíteni, és sürgeti, hogy az Európai Bizottság a városok, a régiók, az EBB és a szociális partnerek képviselőivel folytatott szoros párbeszédben fogadja el az összes ahhoz szükséges jogi megoldást, hogy elkerülje a 2007–2013 közötti tervezési időszak kezdetén elkövetett hibák megismétlését;

14.

alaposan meg fogja vizsgálni a körforgásos gazdaságról szóló új csomagot, az arra vonatkozó cselekvési tervet, valamint a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályokat módosító új jogalkotási javaslatot és annak a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából jelentkező hatását;

15.

kéri az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a fokozottabb európai energiaügyi együttműködést, és kifejezetten ismerje el a helyi és regionális önkormányzatok által az energiaunióval kapcsolatos politikákban betöltött szerepet és az ezen a téren végzett munkát, különösen a megújuló energiák, az energiahatékonyság, a kisléptékű energiatermelés, a belső energiapiac megvalósítása, az energiainfrastruktúrákra és a diverzifikációra vonatkozó politikák, valamint az innovatív energiatechnológia terén; kijelenti, hogy aktívan részt kíván venni az energetikai infrastruktúrák fórumában, és szeretne együttműködni az európai energiaszabályozókkal;

16.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy az új energiapiac szerkezetének kidolgozásakor vegye figyelembe a fogyasztók meglátásait és elvárásait, valamint a helyi és regionális önkormányzatok tapasztalatait és bevált gyakorlatait; kijelenti, hogy készen áll arra, hogy aktívan részt vegyen a lakossági energiafórum munkájában;

17.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság ösztönöz egy kezdeményezést az európai űrstratégiára vonatkozóan, jóllehet nem jogalkotási kezdeményezésről van szó, és reméli, hogy az támogatni fogja az űrtechnológiai alkalmazások piacát azzal a céllal, hogy előmozdítsa kkv-k létrejöttét az ágazatban. Kéri ennek kapcsán a helyi és regionális önkormányzatok fokozott részvételét az európai űrstratégia programtervezési és végrehajtási szakaszaiban;

18.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa azokat a helyi és regionális szintű intézkedéseket, amelyeket az Egyesült Nemzetek „sendai keretének” égisze alatt meghirdetett „kockázatokkal szemben felkészült városok” kampány keretében indítottak. Ismételten kéri, hogy az Európai Bizottság szilárdan építse bele fejlesztési politikáiba az ellenálló képesség kialakítását. A korai fellépés ugyanis jóval költséghatékonyabb, mint az, ha már létező infrastruktúrákban próbálunk ellenálló képességet kiépíteni;

19.

üdvözli az Európai Bizottságnak azt a döntését, hogy összevonja a Polgármesterek Szövetsége és az Alkalmazkodó polgármesterek kezdeményezés kezelését, és kijelenti, hogy kész részt venni az éghajlat- és energiaügyi kérdésekkel foglalkozó új Integrált Polgármesterek Szövetsége világszintű bővítésében és népszerűsítésében; megismétli azonban, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az éghajlat és az energia témájában folytatott más helyi és regionális szintű együttműködési formákat sem;

20.

sajnálja, hogy a munkaprogram nem utal egyértelműen az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programra (1). Külön felkéri az Európai Bizottságot, hogy hajtsa végre e cselekvési program 4. kiemelt célkitűzését, amely arról szól, hogy a végrehajtás javítása révén minél több előnyt kovácsoljunk az uniós környezetvédelmi jogszabályokból; üdvözli a környezetvédelmi beszámolók kapcsán tervbe vett REFIT-kezdeményezést, ám megismétli azt a kérését, hogy készüljön új irányelv a környezetvédelmi kérdésekben az igazságszolgáltatáshoz való jogról, továbbá javaslat a környezetvédelmi vizsgálatokról és a környezetvédelem érvényesítéséről (2);

21.

aggódva jegyzi meg, hogy a demográfiai változás, a társadalmi-gazdasági válság és a földrajzilag koncentrálódott migrációs hullámok fokozhatják az európai régiók között az egészségügy terén már eddig is létező különbségeket, és kihívás elé állíthatják az eredményes, elérhető és ellenállóképes egészségügyi rendszereket. Kéri az Európai Bizottságot, hogy adjon megbízást tanulmány készítésére, amely megvizsgálná ezeket az összetett tényezőket és azt, hogy az európai régiók miként kovácsolhatnak lehetőséget ebből a kihívásból;

22.

fellépést kér az Európai Bizottságtól az élelmiszer-pazarlás terén: tűzze ki célul, hogy 2025-re legalább 30 %-kal csökkenjen az élelmiszer-pazarlás. Európa-szerte ugyanis számos helyi és regionális önkormányzatnak iránymutatásra és jogbiztonságra van szüksége az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló intézkedések és kezdeményezések végrehajtása során;

23.

megismétli azt a kérését, hogy az uniós intézkedések, finanszírozási megoldások és prioritások vegyék jobban figyelembe a kis- és közepes méretű városok halmozott hatását, tekintettel arra, hogy az uniós városok mintegy 56 %-a ilyen méretű: népességük 5 000 és 100 000 közé tehető;

24.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy rövid időn belül ismertesse az egységes piaci stratégia megvalósításával kapcsolatosan javasolt kezdeményezéseit; hangsúlyozza, hogy teljes körűen elemezni kell az ezekhez kapcsolódó intézkedések területi hatását;

25.

kiemeli, hogy a digitális egységes piac megvalósulása kulcsfontosságú a helyi és regionális önkormányzatok számára; felkéri az Európai Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be a digitális szakadék megszüntetése terén – különösen regionális és helyi szinten – elért eredményekről;

26.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság felül kívánja vizsgálni az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, és kéri, hogy ennek során vegyék figyelembe a regionális dimenziót és specifikációkat;

27.

hangsúlyozza, hogy szükség van egy stratégiára, amely támogatja az ikt-infrastruktúra fejlesztését, különösen a vidéki, távol eső és általánosabban véve a fejletlenebb régiókban, elismerve egyúttal, hogy a széles sávú és a szupergyors széles sávú szolgáltatások a növekedés erőteljes motorjai lehetnek;

28.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság előtérbe helyezi az együttműködő vagy megosztásalapú gazdaságban rejlő potenciál kiaknázását. Arra számít, hogy az Európai Bizottság hamarosan javaslatokat terjeszt elő az ilyen gazdaságra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos összehangolt megközelítés érdekében, és ezekben figyelembe veszi a helyi és regionális önkormányzatok jelentős szerepét és a fogyasztói jogok biztosításának szükségességét;

29.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy csökkentse a kkv-k és az induló vállalkozások előtt álló szabályozási akadályokat. Üdvözli, hogy az Európai Bizottság egy a vállalkozók számára csőd utáni második esélyt biztosító új kezdeményezést kíván előterjeszteni; hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak jelentős szerepük van a szilárd vállalkozói ökoszisztémák kialakulásában, és kiemeli, hogy be kell őket vonni a kkv-politika irányításába, valamint mindenekelőtt a kkv-követek hálózatába;

30.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy folytassa a tőkepiaci unió kiépítésére irányuló erőfeszítéseit, és megismétli, hogy a lehető legalacsonyabb mértékűre kell csökkenteni a jövőbeli szabályozási fellépésekből eredő adminisztratív terheket, és el kell kerülni a túlzott kockázatvállalást és instabilitást a pénzügyi piacokon;

31.

üdvözli az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy benyújt egy a héára vonatkozó cselekvési tervet, hogy végrehajtja az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás területét szabályozó nemzetközi standardokat, illetve hogy a hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelv 2016-ban esedékes felülvizsgálata keretében tisztázza, hogy a közbeszerzési jog hatálya alá nem tartozó közjogi jellegű településközi együttműködések adóztatásának elmaradása milyen feltételek mellett tekinthető az uniós joggal összhangban lévőnek;

32.

tudomásul veszi az Európai Bizottságnak azt a bejelentését, hogy visszavonja a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló, az RB által üdvözölt javaslatát, ám felveti, hogy az Európai Bizottság azzal a szándékával, hogy egyfajta kötelező jellegű társaságiadó-alap felé történő fokozatos átmenetet biztosító javaslatokkal helyettesíti azt, esetleg elébe megy a témában folyó nyilvános konzultáció eredményeinek;

33.

mélyen sajnálja, hogy az Európai Bizottság nem indokolja azt a döntését, hogy elhalasztja a munkavállalói mobilitásra vonatkozó csomag elfogadását. Ez a csomag az Európai Bizottság egyik kiemelt kezdeményezése lenne a szociális dömping és a szociálturizmus kezelésére, valamint a szociális jogok Európán belül történő megerősítésére. Az RB szerint a csomagnak tartalmaznia kellene a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálatát;

34.

várakozással tekint az Európai Bizottság azt célzó – és különösen a nők munkaerőpiaci részvételére vonatkozó – javaslata elé, hogy kiemelt figyelmet kapjanak a szakmai és a magánélet összeegyeztetésével kapcsolatos kihívások. Ezt elsősorban a szülői szabadságról szóló, 2010. évi irányelv felülvizsgálatával, a szülési szabadságról szóló irányelvvel kapcsolatos intézményi holtpont feloldásával, továbbá egy az EU-ban a nemek közötti egyenlőség elérésére irányuló konkrét stratégia ismertetésével lehetne elérni;

35.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy javasolja a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló irányelv felülvizsgálatát, valamint nyújtson be irányelvjavaslatot a foglalkozási eredetű izom- és csontrendszeri rendellenességekről;

36.

kiemeli, hogy az új készségek európai menetrendjének arra kellene összpontosítania, hogy újabb erőfeszítések történjenek az európai felsőoktatási rendszerek modernizálására, illetve javaslatokat kellene tartalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy az EU-ban minden személynek joga és lehetősége legyen elérni egy minimális szintű oktatási és képzettségi szintet. Ezenkívül a kiválóságra kell törekedni és ösztönözni kell az innovációt az oktatásban és a szakképzésben, népszerűsítve a digitális készségek oktatását és elismertetve az oktatás szerepét a fiatalok radikalizálódásának megakadályozásában;

37.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság javítani kívánja az EU gazdaságirányítási rendszerének demokratikus elszámoltathatóságát. Ez a szubnacionális szintű hatóságok bevonása nélkül nem lehet teljes körű;

38.

kéri az Európai Bizottságot, hogy értékelje az új ESA 2010 szabályok hatását a helyi és regionális önkormányzatok beruházási képességére;

39.

tudomásul veszi az Európai Bizottságnak a GMU kiteljesítésére vonatkozó 1. szakaszból a 2. szakaszba történő átlépéssel kapcsolatos kezdeményezéseit, köztük a 2017 tavaszára előirányzott fehér könyvet; hangsúlyozza, hogy a végrehajtás minden egyes lépéséről külön kell határozni;

40.

hangsúlyozza, hogy a GMU szociális dimenziójának javításához alapvető a régiók közötti különbségek kezelése; rámutat, hogy az ezekkel kapcsolatos mutatókat fel kellene venni a GMU szociális eredménytáblájára;

41.

úgy véli, hogy a többszintű kormányzás lehetővé teszi az alapvető jogok gyakorlatban is megvalósuló védelmét, és elősegíti a polgárközpontú Európa kiépítésének és fenntartásának folyamatát;

42.

véleménye szerint a kölcsönös bizalom elengedhetetlen a határokon átnyúló jogérvényesítés eredményes megvalósulásához, mivel a terrorizmus és a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés is jellegéből fakadóan transznacionális, és uniós választ tesz szükségessé; üdvözli, hogy az Európai Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy kiemelt figyelmet fordítson az ezzel kapcsolatosan szükséges operatív együttműködés és eszközök fejlesztésére;

43.

tudomásul veszi, hogy az európai migrációs stratégiában és annak végrehajtási kezdeményezéseiben előtérbe kerülnek a szolidaritás és a felelősségvállalás elvei; kiemeli, hogy ezeknek az elveknek – amint az emberi jogok tiszteletben tartásának és a helyi és regionális kormányzati kapacitásoknak is – minden, a migrációval kapcsolatos uniós politika középpontjában kellene állniuk, illetve előtérbe kell kerülniük az említett politikák tagállami átvétele és végrehajtása során is;

44.

tudomásul veszi a menekültválság kezelésére fordított uniós finanszírozás emelkedését és kéri, hogy az Európai Bizottság végezzen elemzést az ilyen alapok felhasználásának értéktöbbletéről és mértékéről, különösen a helyi és regionális önkormányzatok szintjén; hangsúlyozza, hogy kevesebbet kellene késlekedni a migráció és az integráció kezelésére szánt alapok biztosítása és kiosztása terén; sürgeti, hogy az Európai Bizottság biztosítsa, hogy a jelenleg menekülteket fogadó és ellátó helyi és regionális önkormányzatok haladéktalanul megkapják az ahhoz szükséges finanszírozási forrásokat, hogy megadják a menekülteknek mindazt, amire égető szükségük van;

45.

üdvözli az EU menekültügyi rendelkezéseiben feltárt hiányosságok orvoslását célzó kezdeményezések bejelentését, illetve azt, hogy koherens hosszú távú, az egész EU-ra kiterjedő áthelyezési és áttelepítési rendszer kerül előterjesztésre; ennek kapcsán üdvözli a dublini rendelet tervezett továbbfejlesztését a meghatározott és igazságos kvótákon alapuló megfelelőbb tehermegosztás céljából; hangsúlyozza, hogy a dublini rendelet közösen elfogadott rendelkezései továbbra is érvényesek, továbbá hogy valamennyi uniós tagállamnak be kell tartania a befogadásra és az eljárásokra vonatkozó uniós normákat;

46.

hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van az uniós külső határok védelmének javítására; kiemeli, hogy mellőzni kell azokat az intézkedéseket, amelyek veszélybe sodorják a schengeni térségben történő szabad mozgás elvét; elismeri azonban azt is, hogy kivételes körülmények között lehetőség van az EU belső határain történő ellenőrzésekre a biztonság, a szabadság és a jogérvényesülés térségének biztosítása érdekében; kéri, hogy az Európai Bizottság sürgősen vizsgálja meg, hogy van-e szükség olyan jövőbeli kezdeményezésekre, amelyek megkönnyítik a menekültek integrációját. Ilyen lehet például a származási és a célországok helyi és regionális önkormányzatai közötti „migrációs és integrációs partnerségek” létrehozása;

47.

tudomásul veszi a biztonságos származási országok jegyzékére vonatkozó európai bizottsági javaslatot, és vállalja, hogy az abban szereplő mind a hét országgal létrehozott konzultatív vegyes bizottságai és munkacsoportjai révén regionális és helyi szinten részt vesz a szakpolitikák kidolgozásában és a bevált gyakorlatok megosztásában;

48.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki hatékony visszaküldési politikát, amely gyorsan és a menedékjogban nem részesülő, biztonságosan visszaküldhető migránsok méltóságának és alapvető jogainak tiszteletben tartásával végrehajtható. Ez szükséges annak biztosításához, hogy a forrásokat a valóban rászorulókra lehessen fordítani, és hogy elkerüljük a további társadalmi konfliktusokat, amelyek utat nyithatnak a szélsőségességnek;

49.

üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy vezessenek be egy új beruházási bírósági rendszert a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség és minden más, folyamatban levő és jövőbeli kereskedelmi tárgyalás viszonylatában; külön üdvözli, hogy az új javaslat rögzíti a kormányok szabályozáshoz való jogát, ám kéri, hogy további részletekkel tisztázzák, hogy ez miként fogja javítani a helyzetet a beruházó és az állam közötti vitarendezés jelenlegi rendszeréhez képest;

50.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a kereskedelmi tárgyalások megnyitása előtt végezzen hatásvizsgálatokat a kereskedelmi megállapodások potenciális gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól, amelyeket a kkv-k, a fogyasztók, bizonyos gazdasági ágazatok, az emberi jogok és a fejlődő országok vonatkozásában fejtenek ki; külön kiemeli, hogy tisztázni kell, hogy a TTIP hatással lehet-e a helyi közszolgáltatásokra, és ha igen, milyen esetekben;

51.

sajnálja, hogy a kereskedelmi tárgyalásokban továbbra sem jelenik meg a regionális és helyi dimenzió, és kéri az Európai Bizottságot, hogy az új kereskedelmi és beruházási stratégiában orvosolja ezt a problémát; ennek kapcsán felkéri az Európai Bizottságot, hogy vonja be az RB-t a TiSA-tárgyalások folyamatába, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség tárgyalási dokumentumaihoz való hozzáféréshez hasonlót biztosítva számára;

52.

hangsúlyozza, hogy sürgősen békés megoldást kell találni a líbiai, szíriai és ukrajnai konfliktusokra. Felajánlja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok részt vesznek az emberek szintjén folyó diplomáciában; megerősíti, hogy kész segíteni az ukrajnai decentralizációs reform végrehajtását, és javasolja, hogy még az átfogó belső megállapodás teljes körű végrehajtása előtt erősítsék meg az európai és líbiai helyi és regionális önkormányzatok közötti együttműködési kötelékeket, amelyek a kapacitásépítést és a területfejlesztést szolgálják;

53.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság szándéka az, hogy az új európai szomszédságpolitika célzottabb keretet biztosítson majd a partnerországokban a stabilitás és a demokratikus fejlődés támogatásához; hangsúlyozza, hogy az új politikának területi megközelítést kell alkalmaznia, és stratégiai célkitűzései között tartalmaznia kell a decentralizációs folyamat támogatását; vállalja, hogy két együttműködési platformján, azaz a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlésén (ARLEM) és a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciáján (CORLEAP) keresztül segíti ezt a megközelítést;

54.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság folytatni fogja a tagjelölt országok csatlakozási kilátásainak konkretizálására irányuló munkát; kéri, hogy az Európai Bizottság a bővítési folyamatról szóló jelentéseiben részletesebben vizsgálja meg a regionális és helyi szintű önkormányzatok helyzetét a bővítési országokban. A konzultatív vegyes bizottságok és a munkacsoportok munkája elsősorban erre irányul majd;

55.

üdvözli a Cotonoui Megállapodás lejárta utáni időszakot illetően javasolt politikát, és azt, hogy az Európai Bizottság fokozni kívánja a külpolitika koherenciáját; megismétli, hogy fejleszteni szükséges a helyi demokráciát és az adminisztratív kapacitást a fejlesztési politikában, továbbá elő kell mozdítani a partneri térségekben a regionális integrációt, illetve az ilyen térségekkel folytatott decentralizált fejlesztési együttműködést;

56.

felhívja az Európai Bizottságot, hogy a nyilvános konzultáció során adott válaszok vizsgálatakor vegye számításba a hozzájárulások eltérő forrásait, és különböztesse meg az egyéni érdekeket képviselőket az általános érdekeket képviselőktől, mint amilyenek a helyi és regionális önkormányzatok válaszai is; kiemeli e különféle nézőpontok fontosságát elsősorban annak felmérése szempontjából, hogy szükség van-e területi hatásvizsgálatra konkrét jogalkotási javaslatok kapcsán;

57.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok alapvető szerepet tölthetnek be annak feltárásában, hogy mely uniós szabályok jelentenek nagymértékű adminisztratív terhet, ideértve az esetlegesen a szabályok átültetése és végrehajtása során jelentkezőket is; megismétli azt a kérését, hogy utaljanak arra, hogy az RB a minőségi jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás keretében miként vesz részt a jogalkotási folyamatban, ugyanis az RB kitüntetett intézményi szereppel bír a szubszidiaritás elve, valamint az uniós jogszabályok területi hatásának ellenőrzése kapcsán;

58.

ismételten hangsúlyozza azt a kérését, hogy a demokratikusan megválasztott helyi és regionális önkormányzati képviselők és szövetségek mentesüljenek a lobbisták uniós intézményekhez való hozzáférését szabályozó uniós átláthatósági nyilvántartás szabályai alól;

59.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság folytatni kívánja a civil párbeszédet, és hogy elkötelezett az EU és a polgárok között húzódó szakadék áthidalása mellett; megismétli, hogy a jövőben is ki fog állni az uniós döntéshozatali folyamat átláthatósága és az azzal kapcsolatos demokratikus elszámoltathatóság mellett, illetve pártolja a decentralizált kommunikációt a helyi és regionális önkormányzatokat érintő uniós politikák kapcsán azzal a céllal, hogy fokozódjon az EU és az általa alkotott jogszabályok legitimitása;

60.

nagy érdeklődéssel követi az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálatát, és hangsúlyozza, hogy azt alaposan át kell dolgozni ahhoz, hogy ez az eszköz betölthesse szerepét és élni lehessen a benne rejlő előnyökkel;

61.

utasítja az elnököt, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Tanács elnökének.