28.4.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 140/1

1.

örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság eltökélten törekszik az európai polgárok megszólítására abból a célból, hogy növelje az EU-ba vetett bizalmukat; hangsúlyozza az európai régiók és városok e téren elképzelhető szerepét;

2.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság munkaprogramja hangsúlyt helyez a szubszidiaritás és az arányosság elvére, és emlékeztet az RB szubszidiartásfigyelő tevékenységére, melyet annak érdekében végez, hogy az EU jogalkotási intézkedéseinek hozzáadott értéke támogassa az integráltabb politikai megközelítést, vagyis a portfóliókon keresztül történő munkát; kéri az új uniós kezdeményezések, köztük a REFIT rendszeres területi hatásvizsgálatát;

3.

emlékeztet arra, hogy részt kíván venni a teljes jogalkotási folyamatban azokon a területeken, melyekhez hatáskörei révén hozzá tud járulni, és kéri az Európai Bizottságot, hogy kérje ki véleményét azokról a javaslatokról, amelyek jelentős mértékben módosulnak a jogalkotási folyamat során;

4.

intézményközi összefogást sürget az Európai Unió infrastruktúráinak fejlesztése és kiegészítése érdekében, hangsúlyozva, mennyire fontos a szűk keresztmetszetek kezelése, valamint a csomópontok és hálózatok, illetve a határokon átnyúló szakaszok között hiányzó összeköttetések kialakítása, mivel úgy véli, hogy az összes régió közötti összeköttetés és elérhetőségük a közlekedés, az energia, a távközlés, valamint a digitális infrastruktúra és szolgáltatások terén kulcsfontosságú az európai területfejlesztés és szolidaritás szempontjából;

5.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon az egységes piac még meglévő hiányosságaival, továbbá fordítson különös figyelmet a határ menti régiókra; ezzel összefüggésben kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki az európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC-k) közreműködésével végrehajtandó, közös kezdeményezéseket; az EUMSZ rendelkezéseinek megfelelően a súlyos és állandó demográfiai hátrányokkal szembesülő régiók szintén kiemelt figyelmet érdemelnek;

6.

ezzel kapcsolatban arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezéseiben vegye figyelembe a legkülső régiók különleges helyzetét, amelyek sajátosságait és a megfelelő szabályozás szükségességét egyértelműen meghatározza az EUMSZ 349. cikke, arra törekedve, hogy e régiók teljes mértékben jelen lehessenek az európai egységes piacon;

7.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság a munkaprogram II. mellékletében szereplő jogalkotási javaslatok visszavonása előtt a társjogalkotók nézeteinek megismerésére törekszik, és hasonló lehetőséget szeretne kapni; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ne vonja vissza a körkörös gazdaságról szóló javaslatot; szükségesnek tartja a hulladékgazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályok mielőbbi felülvizsgálatát;

8.

támogatja, hogy az Európai Bizottság a szabályozási terhek könnyítésére törekszik a beruházások, a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása érdekében, feltéve, hogy ezek nem veszélyeztetik az európai szociális, egészség- és környezetvédelem, illetve a fogyasztói lehetőségek magas szintjét; szeretne részt venni az európai jogalkotás egyszerűsítésével foglalkozó munkacsoportok tevékenységében, mivel az uniós jogszabályoknak sok esetben a helyi és regionális önkormányzatok a végrehajtói;

9.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a munkaprogram nem utal a kohéziós politika, a vidékfejlesztés, az idegenforgalmi ágazat és a környezetvédelem terén indított konkrét kezdeményezésekre; különösen sajnálja a városfejlesztési menetrendet, a makroregionális stratégiákat, a területi kohéziót és a demográfiai kihívásokat érintő új kezdeményezések hiányát; felkéri az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt az RB-vel a fenti területekre vonatkozó kezdeményezések kidolgozása érdekében;

10.

megjegyzi, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap a következő három évben 315 milliárd euró mobilizálását tervezi a stratégiai területeken megvalósítandó további beruházásokra;

11.

hangsúlyozza, hogy az európai beruházási terv és az Európai Stratégiai Beruházási Alap a kohéziós politika kiegészítői, valamint hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) operatív programjai közötti erős szinergiák alapvető fontosságúak a beruházási projektek, valamint a regionális és helyi fejlesztési stratégiák közötti koherencia biztosítása szempontjából; javasolja a helyi és regionális önkormányzatok megfelelő bevonását a projektkiválasztási folyamatba, csakúgy mint a decentralizált beruházási fórumok megszervezésébe;

12.

örömmel látja, hogy az Európai Bizottság közleménye a Stabilitási és Növekedési Paktum által biztosított mozgástér alkalmazása kapcsán figyelembe veszi az RB arra vonatkozó kérését, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap és az esb-alapok projektjeinek nemzeti társfinanszírozását mentesítsék a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai alól. Az RB ugyanis meg van győződve arról, hogy a „beruházási záradék” tágabb alkalmazása nagymértékben segíti a gazdaságélénkítő beruházások fellendülése előtti akadályok megszüntetését;

13.

aggodalmának ad hangot az EU költségvetése terén mutatkozó elhúzódó fizetési válság és a kifizetetlen számlák összegének folyamatos növekedése miatt. Azt várja ezért az Európai Bizottságtól, hogy minél előbb terjesszen elő tervet a hátralékos, kifizetetlen számlák állományának csökkentésére, amelynek beterjesztésére a 2014. évi költségvetési eljárásról történt intézményi megállapodásban kötelezettséget vállalt. A többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának a második szakaszban lehetőséget kell biztosítania egy strukturális megoldásra, elkerülendő, hogy a kifizetetlen számlák felgyűlt állománya az EU strukturális eladósodásához vezessen. A felülvizsgálatnak ki kellene terjednie egy, az EU saját forrásainak rendszerét érintő reformra is, azzal a céllal, hogy az uniós pénzügyeket ne tudják olyan könnyen veszélybe sodorni a nemzeti viták, illetve hogy mindez összhangba kerüljön az Európa 2020 stratégia félidei felülvizsgálatával;

14.

azt javasolja, hogy az Európa 2020 stratégia félidei felülvizsgálatának keretében vegyenek fel egy olyan mutatót a makrogazdasági eredménytábla mutatói közé, amely a beruházási rátára vonatkozik;

15.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy értékelje az új, 2010-es EFH-szabályok hatását a regionális és helyi önkormányzatok beruházási képességére;

16.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság középpontba helyezi a munkanélküliség elleni küzdelmet, és hangsúlyozza, hogy erőteljes intézkedésekre van szükség ezen a területen a helyi és regionális önkormányzatok, valamint szövetségeik bevonásával; elismerését fejezi ki az Európai Bizottságnak azon, 2015. február 4-én beterjesztett javaslatáért, hogy 2015-ben bocsássanak rendelkezésre 1 milliárd eurót annak az előfinanszírozásnak a nagymértékű emelésére, amelyet a tagállamok az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében kapnak; felkéri az Európai Bizottságot, hogy szervezzen strukturált párbeszédet az RB-vel és területi szövetségeivel, és értékeljék közösen, miként lehetne az európai ifjúsági garanciarendszer helyi végrehajtásán javítani;

17.

sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a felülvizsgált Európa 2020 stratégiát egészítsék ki területi dimenzióval, az európai szemesztert pedig hangolják össze az Európa 2020 stratégia hosszú távú céljaival; kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa a szubnacionális kormányzati szintek bevonását a gazdasági kormányzási folyamatok felülvizsgálatába, ideértve az európai szemesztert is; az erőforrás-hatékonyságot tekinti az Európa 2020 stratégia azon kulcselemének, mellyel elérhető a fenntartható növekedés, és sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessék be az erőforrás-produktivitást kiemelt célként;

18.

sajnálja, hogy az Európa 2020 stratégia Európai Bizottság által elvégzendő félidei felülvizsgálata, melynek közzététele 2015 februárjában lett volna esedékes, késedelmet szenved; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy mielőbb ismertesse a stratégia felülvizsgálatára vonatkozó javaslatait.

19.

hangsúlyozza az egységes digitális piac kiteljesítésének fontosságát a regionális vállalati spektrum versenyképességének növelése szempontjából, többek között az információs és kommunikációs technológiákba történő beruházások ösztönzése révén; kiemeli, hogy Európában minél gyorsabban át kell hidalni a digitális szakadékot a városi és a vidéki területek között, új és megbízható, mindenki számára elérhető nyilvános e-szolgáltatásokat és e-kormányzatot kell kifejleszteni, továbbá a polgárok digitális jártasságát javító intézkedéseket kell foganatosítani; és olyan kezdeményezéseket kell indítani, melyek biztosítják a szükséges eszközöket az Európa egyes régiói előtt álló demográfiai kihívások által okozott problémák megoldásának elősegítéséhez; javasolja a digitális menetrend végrehajtásának javítását az évenkénti digitális fórum területi dimenziójának az erősítése révén.

20.

üdvözli az energiaunióhoz javasolt stratégiai keretet, és kéri, hogy az új stratégiát az energia, az éghajlatváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a fenntartható fejlődés számára kidolgozott realisztikus helyi és regionális megoldásokra alapozzák; kéri az Európai Bizottságot, hogy szorosabban működjön együtt az RB-vel a helyi és regionális érdekek kulcsterületein az energiabiztonság, a megújuló energiák, a belső piac és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén, elsősorban a lakossági energiapiacok és a megfizethető energiaárak tekintetében, csakúgy mint a decentralizált energiatermelés, az új energiaügyi irányítás, valamint a polgárok mint energiafogyasztók és -termelők súlyának növelése területén; kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy vonja be az RB-t a lakossági energiafórum és az Intelligens városok program tevékenységeibe;

21.

kiemeli a régiók és városok hozzájárulását az energiaellátási és -biztonsági kérdésekkel, valamint a jövő energiapolitikájával és az energiaunió szerepével kapcsolatban, és a konkrét cselekvési tervek kidolgozása érdekében stratégiai partnerséget javasol az Európai Bizottság, az EBB és az RB között;

22.

kéri az Európai Bizottságot, hogy vonja be az RB-t a 2030-as éghajlat-változási és energiaügyi csomag végrehajtására irányuló jogalkotási javaslatok előkészítésébe;

23.

hangsúlyozza a regionális szint bevonásának jelentőségét az energia- és éghajlati politika irányítási rendszere hatékonyságának javítása szempontjából;

24.

kéri az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg és integrálja a Polgármesterek Szövetségét és az „Alkalmazkodó polgármesterek” (Mayors Adapt) kezdeményezést, és terjessze ki működésüket 2020 utánra is az energia- és éghajlat-politikai kérdések szükséges koordinációja érdekében; hangsúlyozza, hogy az RB-nek fontos szerepe van a helyi és regionális önkormányzatok mozgósításában, és szeretné, ha szorosan bevonnák ezeknek az eszközöknek a jövőbeli fejlesztésébe;

25.

hozzá kíván járulni a párizsi Éghajlat-változási Keretegyezmény megkötése (UNFCCC COP21) alkalmával képviselendő uniós álláspont előkészítéséhez, és kéri az Európai Bizottságot, hogy vonja be az RB-t az összes ehhez kapcsolódó tárgyalásba és tevékenységbe;

26.

úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak 2015-ben közleményt kellene megjelentetnie a föld mint erőforrás hasznosításáról, mélyreható félidei felülvizsgálatot kellene végeznie az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájáról, és új irányelvjavaslatot kellene kidolgoznia az igazságszolgáltatáshoz való jogról a környezetvédelmi kérdésekben, továbbá egy jogalkotási javaslatot kellene előterjesztenie a környezetvédelmi vizsgálatokról és a környezetvédelem érvényesítéséről. Ennek során az új jogalkotási javaslatokat, illetve az ezekben foglalt jogszabályokat gondosan meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy azok tiszteletben tartják-e a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

27.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság 2015. évi munkaprogramjában hangsúlyt helyezett a régiókhoz és városokhoz fűződő, a környezetvédelmi jogszabályok jobb végrehajtását célzó szorosabb partnerségre; azt várja ezért, hogy az RB és az Európai Bizottság közös környezetvédelmi együttműködési technikai platformjának tevékenységei intenzívebbé válnak, ahogy az az Európai Unió 2014–2020-as időszakra szóló, 7. környezetvédelmi cselekvési programjában is szerepel;

28.

ismételten felhívja az Európai Bizottságot, hogy a negatív társadalmi és gazdasági következményeknek és az ágazatba történő hosszú távú befektetések veszélyeztetésének az elkerülése érdekében javasoljon intézkedéseket a tejpiac egyensúlyának biztosításához a tejkvóták 2015. március 31-i megszűnése utáni időszakra;

29.

rámutat arra, hogy ha az EU meg kívánja őrizni versenyelőnyét a világgazdaságban, akkor alapvető fontosságú az innovációba való beruházás és az európai ipar erősítése;

30.

kéri a földrajzi jelzések európai uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztéséről szóló zöld könyv (1) nyomon követését;

31.

üdvözli a kkv-kre fordított figyelmet, és kiemeli hozzájárulásukat a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez az EU regionális és helyi szintjén; hangsúlyozza, hogy kész az együttműködésre a regionális kkv-követek hálózatának létrehozása érdekében; várja az új javaslatokat a tőkepiaci unióval kapcsolatban, melynek révén javítani lehetne a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését;

32.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság vállalta egy munkaerő-mobilitási csomag elkészítését, mely tartalmazná a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot; felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegye még világosabbá a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló polgárok társadalombiztosításra és más szociális járadékokra való jogosultságát; arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a munkaerő mobilitásának negatív hatásait, mint például az agyelszívást és a strukturális munkaerőhiányt;

33.

az EU-n belüli szociális gazdaság és szociális vállalkozások erősítése érdekében szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság nyújtson be javaslatokat a biztosító egyesületek és társulások európai alapszabályaira, terjessze elő továbbá az európai szövetkezet alapszabályára vonatkozó átdolgozott javaslatát, valamint tartsa fenn az európai alapítvány alapszabályára irányuló javaslatát;

34.

felszólítja az Európai Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit annak biztosítására, hogy a pénzügyi szektor megerősödjön, és képes legyen jobban betölteni a reálgazdaság finanszírozására irányuló szerepét; konkrét javaslatot vár a pénzügyi intézmények és más bankok szanálásával kapcsolatban.

35.

üdvözli az Európai Bizottságnak a gazdasági és monetáris unió felülvizsgálatára irányuló szándékát, ideértve annak társadalmi dimenzióját is, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy a konkrét javaslatok előterjesztése kapcsán működjön szorosan együtt az RB-vel;

36.

kedvezően fogadja az Európai Bizottság azon célkitűzését, mely szerint fokozni kívánja az adóelkerülés és az adócsalás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit, és egy olyan rendszert kíván bevezetni, amely szerint abban az országban kell majd adózni, ahol a profit létrejön; támogatja az Európai Bizottság erőfeszítéseit egy olyan javaslat kidolgozására, melynek értelmében az adóhatóságok közötti automatikus információcsere a határokon átnyúló adószabályokra is kiterjedne.

37.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy készítsen egy olyan, az EU szélesebb kereskedelempolitikai célkitűzéseit felvázoló stratégiai dokumentumot, amely a tárgyalások során magasabb szintű átláthatósági és konzultációs normákat biztosít, és garantálja a megfelelő piaci hozzáférést, a magas színvonalú környezetvédelmi és szociális normák érvényesülését, valamint a közszolgáltatások nyújtása során a bármilyen szinten működő hatóságok autonómiájának teljes tiszteletben tartását;

38.

támogatja az Európai Bizottság újabb erőfeszítéseit a kereskedelmi megállapodásokról, és elsősorban a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről folytatott tárgyalások átláthatóságának növelésére; hangsúlyozza, hogy a tárgyalások végeredménye nem érintheti negatívan a kisebb helyi és regionális gazdaságokat, és a regionális címkével ellátott élelmiszeripari termékeket továbbra is védelemben kell részesíteni, továbbá hogy az európai egészségügyi és környezetvédelmi normákat, valamint az EU és a tagállamok jogi struktúráit és eljárásait fenn kell tartani; elvárja, hogy a kultúra és a média területeinek tárgyalási mandátumból való egyértelmű kizárása révén megőrizzék a tagállamok kultúr- és oktatáspolitikai hatáskörét; átlátható és rendszeres tájékoztatást kér, hogy betölthesse közvetítő szerepét az Unió és a regionális önkormányzatok között;

39.

kéri az Európai Bizottságot, hogy vonja be az RB-t a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt (GATS-egyezményt) felváltó, a szolgáltatások kereskedelméről szóló megállapodás (TiSA) megkötését célzó tárgyalások nyomon követésébe, tekintettel arra, hogy a tárgyalások körébe tartozó számos fontos rendelkezés – például a hatály, a fogalommeghatározások, a piacra jutás, a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó nemzeti elbánás és mentességek témájában – kapcsolódik a helyi és regionális önkormányzatok hatásköreihez;

40.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki kommunikációs stratégiát az európai polgárok arról való tájékoztatására, hogy az ilyen kereskedelmi megállapodások a mindennapi életükben milyen lehetséges előnyöket hozhatnak;

41.

tudomásul veszi az Európai Bizottság elkötelezettségét a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősége, illetve a nemek közötti egyenlőség mellett, de sajnálattal állapítja meg a konkrét kezdeményezések hiányát;

42.

támogatja az Európai Bizottság azon erőfeszítéseit, amelyek egy olyan átfogó európai migrációs politika kidolgozására irányulnak, amely védi az EU határait, küzd az emberkereskedelem és az illegális bevándorlás ellen, ugyanakkor tiszteletben tartja a migránsok alapvető jogait, továbbá biztonságos és legális útvonalakat kínál az EU-ba a migránsok számára, elmélyíti az együttműködést a származási és a tranzitországokkal, valamint tényleges szolidaritást hoz létre az EU tagállamai között, és erősíti az EU versenyképességét, kihasználva a migránsok kínálta potenciált az uniós tagállamok gazdaságaihoz való hozzájárulásra;

43.

összehangolt bevándorlási politikára szólít fel, és hangsúlyozza, hogy a javasolt új migrációs megközelítésnek olyan intézkedéseket és eszközöket kell felvonultatnia, amelyek tükrözik a helyi és regionális önkormányzatoknak a migránsok fogadásában és integrálásában betöltött, a szolidaritás elvein alapuló szerepét és kapacitását;

44.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy az új európai kezdeményezések és jogszabályok megfogalmazása előtt, az RB-vel együtt indítson el egy konzultációt a helyi és regionális önkormányzatokkal a jelenlegi kihívások jobb helyszíni értékelésére;

45.

üdvözli az Európai Bizottságnak az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatára irányuló szándékát, melyhez az RB az ARLEM és a CORLEAP révén fog hozzájárulni, továbbá kéri az EU és a partner helyi és regionális önkormányzatok közötti együttműködést szolgáló mechanizmusok és programok erősítését, csakúgy mint a partnerországok decentralizációs folyamatait támogató kezdeményezések előmozdítását; javasolja a helyi közigazgatást támogató eszköz hatáskörének kiterjesztését az összes partnerországra;

46.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy közleményt jelentet meg a 2015 utáni fenntartható fejlesztési célokról, és készen áll arra, hogy hozzájáruljon ehhez a helyi és regionális önkormányzatok – mint a decentralizált fejlesztési együttműködés kulcsfontosságú partnerei – tapasztalataival és kezdeményezéseivel; kéri, hogy közelről vonják be a globális szintű tárgyalások során az EU által képviselt álláspont kialakításába, valamint a fejlesztés európai éve (2015) kezdeményezéseibe.

47.

üdvözli az Európai Bizottság kötelezettségvállalását egy új, a jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás kidolgozására, és kéri, hogy vonják be ebbe a tevékenységbe;

48.

nagyon kedvezően fogadja a bürokrácia csökkentésének prioritásként történő kezelését; a bürokrácia tényleges azonosítása a helyi és regionális önkormányzatok és a vállalkozások segítségével alapvető fontosságú növekedési tényező lehet;

49.

kiemelt prioritásnak tartja az Európai Unióba vetett bizalom helyreállítását, és kéri az Európai Bizottságot a decentralizált kommunikációval foglalkozó intézményközi partnerség továbbfejlesztésére; továbbra is hozzá fog járulni az aktív uniós polgári szerepvállalás előmozdításához, és követni fogja az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálatát;

50.

tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság egy a Tanácsra is vonatkozó, kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló javaslatot kíván tenni, és kéri, hogy az Európai Bizottság a fenti nyilvántartás létrehozására irányuló javaslatát az EUMSZ 352. cikke alapján tegye meg. A helyi és regionális önkormányzatoknak, illetve szövetségeiknek nem kellene szerepelniük ebben a nyilvántartásban, mivel a helyi és regionális önkormányzatok a többszintű európai intézményi rendszer integráns részét képezik, képviselőik pedig a polgárok által demokratikusan választott személyek, akik nem részérdekeket képviselnek;

51.

utasítja az elnököt, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Tanács elnökének.