21.1.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 18/1

1.

a Tanács a 2014–2015-ös időszakra szóló uniós ifjúsági munkaterv (1) keretében a fiatalok önállóságának elősegítését az olasz–lett–luxemburgi elnökségi trió átfogó prioritásává tette, és ezen belül a hangsúlyt a fiatalok jogérvényesítésére, autonómiájára, politikai részvételére és aktív polgári szerepvállalására helyezte;

2.

a fiatalokra továbbra is hátrányosan hat az elmúlt néhány évet meghatározó gazdasági és társadalmi válság. Ezzel összefüggésben a demográfiai változások, az ifjúsági munkanélküliség és a bizonytalan foglalkoztatási körülmények megnehezítik számukra az önállóvá válást és jogaik tényleges gyakorlását;

3.

a nagyarányú ifjúsági munkanélküliség hozzájárult a szegénység, a marginalizálódás és a társadalmi kirekesztődés fokozódásához, az egészségügyi problémák gyakoribbá válásához, valamint a jövőbe vetett bizalom csökkenéséhez. A kutatások arra is rámutattak, hogy néhány tagállamban egyre nő a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiataloknak (2) a száma, valamint hogy a társadalmi-gazdasági státus és a politikai szerepvállalás szorosan összefügg: a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok a fiatal lakosság egyéb szegmenseivel összehasonlítva kevésbé valószínűen vesznek részt a választásokon (3), bizalmatlanabbak a politikai szervezetek iránt, és polgári szerepvállalásuk is kisebb;

4.

mindemellett a fiatalok értékes erőforrást jelentenek a társadalom számára. Az európai, nemzeti, regionális, illetve helyi szintű ifjúságpolitikai stratégiák végrehajtása során minden esetben számításba kell venni a készségeiket, kompetenciáikat, kreativitásukat és innovációra való képességüket;

5.

vannak arra utaló jelek, hogy a fiatalok később válnak önállóvá, mint a múltban (4);

6.

a gazdasági visszaesés elmélyítette a generációk közötti egyenlőtlenségeket, és ez hosszú távon a szociális kohézióra és a szolidaritásra is kihathat a társadalmainkban;

7.

az Európán belüli, növekvő ifjúsági mobilitás – amit részben az magyaráz, hogy a fiatalok más országokban keresnek munkalehetőséget – olyan jelenség, amelyre kellően oda kell figyelnünk, hogy az a személyes és szakmai fejlődésük szempontjából egyaránt valódi lehetőséget jelentsen a fiatalok számára. E tekintetben az Erasmus+ program fontos szerepet tölthet be abban, hogy a mobilitáson keresztül a fiatalokat nagyobb fokú önállóságra és a társadalmi életben való tevékenyebb részvételre ösztönözze, emellett pedig javítsa a foglalkoztathatóságuk és polgári szerepvállalásuk szempontjából fontos készségeiket és kompetenciáikat;

8.

milyen közös következtetéseket (5) fogadtak el a 2014. október 13–15-én Rómában megrendezett európai uniós ifjúsági konferencia résztvevői (6);

9.

a gazdasági és társadalmi válságra visszavezethető tényezők – úgymint a jövedelmek csökkenése, a munkahelyhiány és a munkahelyek fokozódó bizonytalansága – együttesen azt eredményezték, hogy a fiatalok nehezebben válnak önállóvá (7);

10.

ezért most megfelelő intézkedéseket és szakpolitikai lépéseket kell kidolgoznunk a fiatalok önállósodásának és felnőtté válásának elősegítésére. Annak érdekében, hogy a fiatalokat felvértezhessük az önállósodáshoz és a társadalmi életben való részvételhez szükséges eszközökkel, nem elég a fiataloknak az oktatásból a munkavállalásba való átmenetét segítő szakpolitikai intézkedések végrehajtása, hanem emellett a kapcsolódó területekkel – például a finanszírozáshoz jutás lehetőségével, az egészség és jóllét, valamint a politikai és polgári szerepvállalás kérdésével – is foglalkoznunk kell;

11.

a fiatalok jogérvényesítésének biztosítása céljából az EU-nak hangsúlyt kell helyeznie többek között az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre, az aktív polgári szerepvállalás ösztönzésére és a fiatalok által megszerzett, illetve a munkaerőpiac által megkövetelt készségek és kompetenciák jobb összehangolására, és eközben a színvonalas oktatás előmozdítása, valamint a munkáltatóknak a végzettek készségeiről és kompetenciáiról való jobb tájékoztatása révén lehetővé kell tennie, hogy a fiatalok hozzájáruljanak új munkahelyek fenntartható létrehozásához;

12.

az ifjúságpolitikát érintően folytatott ágazatközi együttműködés keretében az Unió és a tagállamok – saját hatáskörükön belül eljárva és a szubszidiaritás elvének kellő figyelembevételével – adott esetben intézkedéseket mozdíthatnának elő a következők megvalósítása érdekében:

13.

tegyenek lépéseket azoknak az akadályoknak az azonosítása érdekében, amelyek gátolják a fiatalokat a társadalmi és a politikai életben való részvételben, és vegyék fontolóra az ezen akadályok felszámolását szolgáló intézkedések esetleges bevezetését;

14.

igyekezzenek előmozdítani, hogy a fiatalok számára – méltányos bér és szociális védelem mellett – minőségi munkahelyek álljanak rendelkezésre, lehetővé téve ezáltal, hogy önálló, biztonságos és méltóságteljes életet élhessenek;

15.

mozdítsák elő a fiatalok esélyegyenlőségét és a nemek közötti egyenlőséget a fiatalok körében, többek között a társadalmi, a gazdasági és a politikai élet területén is. Mérlegeljék olyan lépések megtételét, amelyek annak biztosítására irányulnak, hogy a fiatalok össze tudják hangolni a munkát és a magánéletet;

16.

hozzanak a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó megelőző és intervenciós intézkedéseket, mindenekelőtt dolgozzanak ki olyan szakpolitikákat, amelyek célja egyenlő lehetőségek biztosítása a színvonalas oktatásban való részvételhez, és amelyek célzott támogatást kínálnak az iskolai környezet javításához. Emellett tenni kell azon akadályok felszámolása érdekében is, amelyek gátolják a fiatalokat abban, hogy az oktatás keretében maximálisan kiaknázzák a bennük rejlő potenciált;

17.

az ifjúsági munka értékéről szóló tanulmány (8) megállapításait is figyelembe véve mozdítsák elő az ifjúsági munkát, hiszen az alapvető eszköze annak, hogy a fiatalok saját kezdeményezéseket dolgozhassanak ki, és könnyebb legyen számukra a felnőtté válás;

18.

vegyék fontolóra az olyan szociális lakhatási programok (9) kidolgozásának a támogatását, amelyek mindenekelőtt az alacsony jövedelmű fiatalokat, például a hallgatókat, gyakornokokat és a munkanélküli fiatalokat célozzák;

19.

mérlegeljék, hogy miként lehetne előmozdítani a fiatalok vállalkozási terveinek támogatását célzó programok létrehozását;

20.

támogassák olyan ifjúságbarát tájékoztatási szolgálatok létrehozását, amelyek segíthetik a fiatalokat a jogaik érvényesítésével kapcsolatos tájékozódásban;

21.

támogassák a fiatalok hozzáférését a kulturális élethez, hogy ezáltal hozzásegítsék őket ahhoz, hogy hozzájárulhassanak egy összetartóbb társadalom létrejöttéhez;

22.

továbbra is fordítsanak erőforrásokat a fiatalok önállósodásának előmozdítására, méghozzá az ifjúságpolitikák és az ifjúsági munka támogatása és fejlesztése révén, és adott esetben megfelelő támogatást és finanszírozást biztosítva a független és ifjúsági/fiatalok vezette szervezeteknek;

23.

mozdítsák elő azt az elvet, mely szerint a fiatalok önállósága és részvétele fontos szempont, amelyet az EU társadalmi és gazdasági stratégiáinak kidolgozása során nem szabad elhanyagolni;

24.

a már meglévő hálózatokat is felhasználva támogassák az olyan kampányokat és oktatási programokat, amelyek célja az emberi jogokkal (köztük a polgári és politikai jogokkal, a gazdasági jogokkal, a szociális jogokkal és a kulturális jogokkal) kapcsolatos ismeretek bővítése, illetve amelyek arra vonatkozóan terjesztenek ismeretet, hogy a fiatalok miként gyakorolhatják teljes körűen e jogokat. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű fiatalokra;

25.

mozdítsák elő az Erasmus+ program keretében biztosított meglévő lehetőségek kihasználását, a tanárok és ifjúságsegítők számára az emberi jogok (köztük a polgári és politikai jogok, a gazdasági jogok, a szociális jogok és a kulturális jogok) területéhez kapcsolódóan biztosított képzést is beleértve, hogy ezáltal saját oktatási és képzési létesítményeikben multiplikátorhatást fejthessenek ki;

26.

gondoskodjanak az uniós ifjúsági munkaterv mielőbbi végrehajtásáról tényleges, ágazatokon átívelő együttműködés révén;

27.

az ifjúsági garanciát a tagállami strukturális reformok előmozdítására és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének elősegítésére szolgáló eszközként használják fel, különösen ami az arra vonatkozó gyakorlatokat illeti, hogy a tagállamok miként követik nyomon a garancia végrehajtását a fiataloknak az oktatásból a munka világába történő átmenetéhez kapcsolódóan;

28.

a jelenlegi struktúrák keretei között hozzanak létre egy olyan, a bevált gyakorlatok megosztására szolgáló mechanizmust, amelynek célja a fiatalok helyzetének elemzése és megvitatása önállóságuk, a civil társadalomban való részvételük és jóllétük szempontjából, továbbá minden szinten hajtsák végre a szükséges fejlesztéseket;

29.

teljes körűen aknázzák ki az Erasmus+ program által kínált lehetőségeket és népszerűsítsék a programot annak érdekében, hogy a fiatalokat megfelelő készségekkel és kompetenciákkal vértezzék fel, ezáltal támogatva önállósodásukat és arra ösztönözve őket, hogy aktívan vegyenek részt a társadalomban;

30.

tájékoztassák a fiatalokat jogaik érvényesítésének lehetőségéről általánosságban, illetve konkrétan a tevékenységeikkel összefüggésben, továbbá hozzanak létre konkrét kezdeményezéseket – például tájékoztatási szolgálatokat – a fiatalok jogérvényesítésével és önállósodásával kapcsolatos ismeretek terjesztésére;

31.

a megújult keret eszközein keresztül elemezze a helyzetet és a fiatalok előtt álló, a jogaik érvényesítését gátló akadályokat, mégpedig a tagállamok önkéntes hozzájárulásai alapján, továbbá szakértőket, döntéshozókat, valamint az ifjúsági és egyéb civil társadalmi szervezetek képviselőit is bevonva a folyamatba. Ezenfelül ezt az elemzést rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy a tagállamok megoszthassák egymással a tapasztalataikat és a bevált gyakorlatokat;

32.

erősítse meg az ifjúsági politikára vonatkozó, ágazatokon átívelő megközelítést, és gondoskodjon arról, hogy figyelembe vegye a fiatalok jogérvényesítésének lehetőségét a szakpolitikai intézkedések és programok kidolgozásakor, mindenütt, ahol ez releváns;

33.

az európai ifjúsági portálon keresztül hívja fel a figyelmet a fiatalok részvételével kapcsolatos kérdésekre, ideértve az önállóvá válás és a jogérvényesítés kérdését is;

34.

javasoljon olyan lehetséges intézkedéseket, amelyek célja a fiatalok demokratikus életben való részvételének ösztönzése Európában. E tekintetben figyelembe kell venni az Európa Tanács által végzett munkát, valamint az Európai Bizottság és az Európa Tanács között az ifjúságpolitika terén fennálló partnerséget;

35.

vegye figyelembe a társadalmi befogadással kapcsolatos, folyamatban lévő munkát, amely az Európai Bizottság és az Európa Tanács között az ifjúságpolitika terén fennálló partnerség elfogadott keretei között zajlik, és amelynek középpontjában a fiatalok megszólítása, a szociális jogok érvényesítése, valamint az idegengyűlölet és a megkülönböztetés új formái elleni küzdelem áll.